Vörös Zászló, 1970. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
A megyei néptanács ülésszaka JELENTÉS Előterjesztette: Nicolae Veres elvtárs (Folytatás az 1. oldalról) fére, a hajlék nélkül maradt családok elszállásolására s a legszükségesebbekkel történő ellátására, a lakosság kenyérrel való ellátására, a közlekedési utak rendbetételére, a vízművek üzembe helyezésére stb. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának határozata szellemében a bajba jutott lakosság megsegítésével párhuzamosan amegyei néptanács végrehajtó bizottsága azonnal rátért a természeti csapás nyomainak eltüntetésére, a helyi gazdaság potenciáljának helyreállítására, az árvíz okozta veszteségek pótlására, olyan formán, hogy az ez évre szóló helyi tervet sikerrel teljesíthessék. A megyei néptanácshoz tartozó egységek kára meghaladja a 88 millió lejt. A pártszervek és szervezetek által az átadás első pillanatától hozott intézkedések, továbbá a megye sok tízezer lakója hősies, önfeláldozó munkájának eredményeként sikerült lényegesen csökkenteni a természeti csapás méreteit. A végrehajtó bizottság a szakigazgatóságokkal karöltve elemezte a gazdaság gyors helyreállításának és a termelési veszteségek mielőbbi pótlásának lehetőségeit. A segesvári helyiipari vállalat néhány részlege és az ILEFOR Szabadiéri részlegén kívül minden termelőegységben a szokott mederben folyik a termelés; a helyiipar teljesítette első félévre szóló tervét. Érdemes megjegyezni, hogy a júniusi tervet nemcsak teljesítette, hanem 3 millió lejjel túl is szárnyalta. A helyiipari vállalatoknál végzett elemzések során megállapítást nyert, hogy minden feltétel biztosított a termelési veszteségek maradéktalan pótlására, s ezen túlmenően az 1970 évi terv 6 millió lejes túlszárnyalására; vállalataink terven felül adnak a népgazdaságnak 7 millió téglát, 30 000 db kályhacsempét, 100 tonna öntvénycsövet, 800 köbméter előregyártott elemet és más egyebeket. Úgy véljük, hogy a lehetőinek- hez képest a vállalások minimálisakká szakigazgatóságok a vállalatok vezetőségeivel és a néptanács végrehajtó bizottságaival karöltve minden üzemben és részlegen vizsgálják felül a vállalások túlszárnyalásának lehetőségeit, s összpontosítsanak minden erőt a belső erőtartalékok feltárásához. A közüzemi és községgazdálkodási vállalatoknak 4 víztelepe megrongálódott, hasonlóképpen károkat szenvedtek a közutak, a gáz-, víz- és csatornahálózatok, valamint a szennyvíz ülepítő és derítő berendezések. A közüzemek dolgozói erőfeszítéseinek eredményeként, a Vegyipari Kombináttól, a marosvásárhelyi Cukorgyártól, a marosvásárhelyi Építkezési és Szerelési Tröszttől, valamint más vállalatoktól kapott segítség felhasználásával a marosvásárhelyi és a segesvári víztelep a leállása után alig három nappal, míg a hidasi és dicsői négy és fél nappal megkezdte a vízszolgáltatást, bár rendes körülmények között az ilyen munkálat elvégzéséhez legalább 15 nap szükséges. Nagy károkat szenvedett az állami tulajdonban lévő lakásállomány: 2.699 lakást érintett az árvíz és ezek közül 138 teljesen tönkrement. A megrongálódott lakások javítását a községgazdálkodási vállalat által összeállított grafikon szerint végzik, és Marosvásárhelyen előreláthatólag szeptember végéig, míg a megye többi városában augusztus végéig fejezik be. Véleményünk szerint az állami tulajdonban lévő megrongálódott lakások kijavításának üteme túlságosan lassú, a határidők lazák. Éppen ezért szükségesnek mutatkozik, hogy valamennyi végrehajtó bizottság — a vállalatok vezetőivel együtt — újra megvizsgálja az eddig kijelölt határidőket, a munkatelepeken bevezessék a több váltást, tíznaponként ellenőrizzék a munkálatok menetét és konkrét intézkedéseket foganatosítsanak az adott helyzetnek megfelelően. A lakások kijavítását célzó akciókkal egyidejűleg — hangsúlyozta az előadó — intézkedések történtek a terven felül jóváhagyott lakásépítkezések feltételeinek biztosítására, hogy megfelelő lakáskörülményeket biztosítsanak az árvíz sújtotta családoknak. A kivitelezési terveket fokozatosan adják át augusztusig, s hogy a munkálatok addig se szüneteljenek, már gondoskodtak arról, hogy az építők rendelkezésére bocsássák az alapozási terveket. Eddig 410 lakrész építését kezdték meg és júliusban újabb 310 lakrész felépítéséhez látnak hozzá. Az idén az első félévben átadott 659 lakrész elosztásakor előnyben részesültek azok a családok, amelyeknek lakását tönkretette vagy megrongálta az árvíz. . Az árvíz által megrongált községgazdálkodási berendezések helyreállítására irányuló intézkedések ellenére a köztisztaság helyzete még mindig elmarad a megye városainak lehetőségei mögött. A municípiumi, városi és községi néptanácsokra, valamint a közüzemekre hárul az a feladat, hogy sürgősen intézkedjenek a csatornahálózatok, a lefolyók, a városi és községi utak, a bedugult árkok megtisztításáról s a hordalék elszállításáról a helyi szervek által kijelölt helyre. A víz visszahúzódása után hatalmas erőket — munkaerőt, szállítóeszközöket, felszereléseket — mozgósítottak a megrongált utak kijavítására, az országúti forgalom beindítására. Az intézkedések ellenére még nagyon sok útszakaszon a megrongált hidak, csuszamlások miatt korlátozások nehezítik a forgalmat. E rongálódások helyreállítására megkezdték a szükséges építkezési anyagok biztosítását. r ■ I SzadrdkörítAejárék* Sz eddigi partvédelmi munkálatok nagy " rétét és 7kilométerent, elmosták a védőgátakat, amelyek az áradások ellen védték a termőföldeket. A megyei pártbizottság intézkedési terve alapján, a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztériumtól kapott értékes segítséget felhasználva, azonnal hozzáláttak e rongálások helyreállításához. Nagyra értékeljük a KISZ szervezeteknek arra irányuló kezdeményezését, hogy 5 000 középiskolás diákot mozgósítanak a partvédelmi és védőgátépítési munkálatokra. A diákok alig két hét alatt 6 kilométer hosszú védőgátat építettek és körülbelül 1 millió lej értékű munkát végeztek. Külön ki kell emelnünk, hogy ezeket a munkálatokat kizárólag kézi erővel, buldózerek és exkavátorok nélkül végezték. A kiáradt vizek jelentős károkat okoztak a megye mezőgazdaságának, az árvíz nagyon sok szocialista mezőgazdasági egységet és magángazdaságot érintett. Az egész mezőgazdaságban a közvetlen, valamint a mezőgazdasági és az állattenyésztési terv nem teljesítése miatt bekövetkezett közvetett károk értéke előzetes becslések szerint mintegy 249 millió lejt tesz ki s ebből 179 millió lej a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket ért veszteség. A pártszervek és szervezetek mozgósításával a mezőgazdasági dolgozók — a többi dolgozókkal együtt — kitartó erőfeszítéseket tettek az árvíz következményeinek felszámolására. Intézkedések történtek a vadvizek levezetésére, az istállók, ólak fertőtlenítésére és kijavítására, a takarmány biztosítására, az állat-megbetegedések megelőzésére, az elárasztott területek újravetésére. A felmérésekből kitűnik, hogy a mezőgazdaság helyreállítása érdekében határozott intézkedésekre van szükség. Teljes egészében be kell fejezni az újravetést az árvíz sújtotta mezőgazdasági területeken; jelenleg az állami mezőgazdasági vállalatokban 3.300, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben pedig 23.900 hektár ilyen terület van. Figyelembe véve a még hátralévő vegetációs időszakot, körültekintően meg kell állapítani, milyen növényeket vetnek még el, de ajánlatos elsősorban a rövid tenyészidejű hibrid vetőmagokat felhasználni. Mindent el kell követni azért, hogy a zöldségtermesztésre és a takarmányalap biztosítására kijelölt területeken kívül, mindenhova szemeskukoricát vessenek. A néptanácsok végrehajtó bizottságai, a mezőgazdasági egységek vezetőségei, a pártszervek és szervezetek útmutatásai alapján olyan intézkedéseket kell foganatosítaniuk, amelyek biztosítják a kapásnövények megfelelő ápolását, anyagi kapálást alkalmazva minden esetben, ahányraszükség van. Ennek megvalósítása érdekében a termelőszövetkezetekben szigorúan tartják tiszteletben azokat az útmutatásokat, melyek szerint családokra vagy munkaerőre kell kiosztani a megmunkálandó területeket. Egy másik igen fontos tennivaló a szalmásgabonák betakarítása Ezt a munkálatot nagyon gondosan kell megszervezni, és végrehajtása ellenőrzésénél arra kell törekedni, hogy a legkisebb veszteséget is elkerüljék. A nagyobb mennyiségű zöldség és takarmányféle biztosítása érdekében a korábban felszabaduló területeken a legsürgősebben vessenek másodnövényt. Ehhez a munkálathoz biztosítottuk a szükséges vetőmagvakat, a szakemberek pedig, a Mezőgazdasági Igazgatóság útmutatásai alapján, a legrövidebb időn belül végeztessék el a szükséges munkálatokat. Az állattenyésztés terén a községi néptanácsok, a fájézőgazda-sági egységek vezetői, szakemberei minden figyelmüket a tervezett létszám megvalósítására, a tej- és hústermelés állandó növelésére összpontosítsák, mert csak ily módon hozhatják be az értékesítés, az állam központosított alapjaihoz való hozzájárulás terén mutatkozó lemaradást. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani valamennyi kategóriájú állatfajta bőséges takarmányozására, valamint a téli időszakban szükséges takarmányalap biztosítására. Számos mezőgazdasági egységben vonakodnak a tervezett létszám és termelés megvalósításától. Tekintettel arra, hogy kiváló takarmánybiztosítási feltételekkel rendelkezünk, megvannak a szükséges szálláshelyek, minden egyes egységben intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a tervezett állatlétszámot minden egyes állatfajtánál megvalósíthassák. A megfelelő istállózás biztosítása céljából a legsürgősebben hozzá kell kezdeni a szálláshelyek javításához, a villany- és vízvezetékek beszereléséhez, ugyanakkor biztosítani kell az erre az esztendőre előirányzott beruházásokmaradéktalan felhasználását. A napokban jelent meg a mezőgazdasági munka és termelés megszervezéséről szóló törvénytervezet, amely az iparban foganatosított hasonló intézkedések mellett, kiegészíti azokat a törvényes kereteket, amelyek között magas szinten zajlik le a termelés és a munka megszervezése, s amely hozzájárul az egész mezőgazdasági tevékenység megjavításához. Szövetkezeti parasztságunk, az MTSZ-ek, a Mezőgazdasági Igazgatóság, az MTSZ-ek Megyei Szövetségének vezetőivitassák meg alaposan ezt a törvénytervezetet, s tegyenek javaslatot tökéletesítésére, majd alkalmazva azt, törekedjenek a mezőgazdasági termelés fokozására, a rend és a munkafegyelem megerősítésére, valamint a szántóföldeken dolgozók érdekeinek a szocialista méltányosság elvei alapján való biztosítására. Ennek a törvénytervezetnek a lényege, hogy fokozza a mezőgazdaság erejét és hatékonyságát az ország egész gazdasági életében, és biztosak vagyunk abban, hogy a tervezetet érdeklődéssel és egyetértéssel fogadja szorgalmas parasztságunk. A szocialista kereskedelmi szektorban — mutat rá, a továbbiakban a jelentés— 419 egység került víz alá, amelyek közül 220 a megyei néptanács irányítása alá tartozik. Már az árvíz első napjaiban felelősségteljes intézkedéseket kellett, hogy foganatosítsanak ezek az egységek, elsősorban a lakosság jó ellátásáért, másodsorban pedig a tönkrement gazdaságok és otthonok mielőbbi helyreállításáért. A megyei pártbizottság útmutatásai alapján kereskedelmünk megfelelő intézkedéseket hozott, ez alkalommal is bebizonyította szervezőkészségét, és azzal a gyors intézkedéssel, amellyel biztosította az alap-élelmiszertermékek észszerű területi elosztását, árusítását, hozzájárult a megfelelő, nyugodt légkör kialakításához a lakosság körében. A jelentés hangsúlyozza, hogy a további tennivalók még nagyobb felelősségérzetet, mozgósító munkát követelnek az egész kereskedelmi apparátustól. A legfontosabb tennivaló a lakosság mindennapi ellátása, az elfogyott készletek pótlása, az árvíz sújtotta területek helyreállításához szükséges építőanyag-alap fokozatos kialakítása és az őszi-téli tartalékok biztosítása. Az 1970 májusi természeti csapás jelentős számú személyi tulajdonban lévő lakást tett tönkre vagy rongált meg súlyosan. Széles körű tevékenység bontakozott ki, hogy a helyszínen ellenőrizhessék a megrongálódott házak állapotát, hogy kijelölhessék az ezek újjáépítéséhez szükséges új területeket. A jelentés hangsúlyozza, hogy az új területek kijelölése minden esetben gyors ütemben történt. A teljesen tönkrement házak közül a falvakon az eredeti helyeken 598-at építenek újjá, míg az újonnan kijelölt területeken 644-et. A jelen pillanatig teljesen ingyenesen 529 építkezési engedélyt bocsátottak ki, 41 ház felépült, míg 451 háznál a munkálatokat megkezdték és azok különböző szakaszban vannak. Ugyancsak a jelen pillanatig több mint 2 000 megrongálódott lakást javítottak ki, ami mintegy 33 százalékát teszi ki az összes kárt szenvedett lakásoknak. A jelentés kiemelte, hogy számos néptanács, többek között a kutyfalvi, gálfalvi, kecei, szentpáli, makfalvi, alsóidecsi, héjasfalvi, megfelelő figyelmet fordítanak az újjáépítési tennivalókra, széles körű szervező munkát fejtenek ki, a képviselők révén mozgósítják a honpolgárokat, szakemberekből álló és kölcsönös segélynyújtási csoportokat hoztak létre, amelyeknek segítsége révén jelentős számú házat építettek újjá és javítottak ki. De voltak olyan néptanácsok is, mint például a balavásári, nádasi, mezőcskádi, bükkösi, marosbogáti és mások, amelyek csupán arra szorítkoztak, hogy megállapítsák az okozott károkat és azt jelentsék, anélkül, hogy határozott intézkedéseket foganalosítottak volna a házak kijavítására. Egyébként azt is meg kell említenünk, hogy az árvíz által érintett 69 községből 26-ban még nagyon keveset tettek a károk helyreállításáért. Olyan gyakorlati intézkedésekre van szükség tehát, amelyek révén a legrövidebb időn belül fokozhatják a házak újjáépítésének és javításának ütemét, annál is inkább, mert a megyében még mindig 2 539 család — közel 10 000 ember— ideiglenes szálláshelyen lakik, sátrakban, vagy a rokonoknál, míg 553 család az állami intézményekben kapott szálláshelyet. A megyei néptanács végrehajtó bizottsága a Szocialista Egységfront megyei bürójának véleményezése alapján elemezte és jóváhagyta jelen pillanatig 32 községből és három városból 2 262 árvíz sújtotta család megsegélyezését, 15 620 000 lej értékű kártérítést és segítséget nyújtva számukra. A lakások újjáépítéséhez és javításához nagy mennyiségű építőanyagra kaptunk kiutalást — hangsúlyozta az előadó, de kiemelte ugyanakkor azt is, hogy az egész épíőanyag-szükséglet biztosítása érdekében minden egyes községben késedelem nélkül hozzá kell látni a tégla előállításához, felhasználva minden helyi lehetőséget és erőforrást. Az ország összes megyéinek dolgozói, egész társadalmunk testvéri szolidaritását fejezte ki megyénk árvízsújtotta lakosságával, jelentős segítséget nyújtottak a bajbajutottaknak: egy és félmillió ruházati és közhasználati cikket és 3,6 millió lej értékű élelmiszert küldtek. Megyénk nemzetközi segélyben is részesült, különböző élelmiszerek és értékes gyógyszerek érkeztek, amelyeket eredményesen használnak fel a lakosság egészségének védelmére. A ragályos betegségek megelőzésére 274 000-en kaptak tífuszellenes védőoltást s 82 000 gyermek gammaglobulint. Képviselő elvtársak! Engedjék meg, hogy erről az melvényről, a Maros megyei soatanács nevében köszönetemet fejezzem ki e tájak összes állampolgárainak, akik a helyi párt- és állami szervek felhívására a nehéz megpróbáltatások napjaiban hű hazafiakként válaszoltak, bátorságról, férfiasságról tettek tanúbizonyságot; engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a munkásoknak, földműveseknek, katonáknak, értelmiségieknek, a nőknek és ifjaknak, akik egyesített erővel járultak hozzá a természeti csapás okozta károk csökkentéséhez. Ugyanakkor köszönetünket fejezzük ki hazánk összes állampolgárainak, mindazoknak, akik segítségünkre siettek, hogy legyőzzük a természet elszabadult erői által okozott nehézségeket, valamint a központi szerveknek, amelyek segítettek és segítenek a megye gazdasági és társadalmi életének helyreállításáért végzett munkánkban. Széles körű tevékenységet fejtünk ki annak érdekében, hogy a dolgozó tömegeket, a választási kerületek összes állampolgárait bevonjuk az újjáépítő munkába, az árvíz következményeinek elhárításáért szervezett akciókba. Mindezt annak érdekében, hogy megyénk gazdasági-társadalmi élete mielőbb visszatérjen a megszokott kerékvágásba. Meggyőződésünk — mondotta befejezésül Nicolae Veres elvtárs —, hogy megyénk lakossága fenntartás nélkül kapcsolódik be abba az óriási tevékenységbe, amelyet egész népünk a párt bölcs vezetésével fejt ki, minden nehézséget leküzdve, a hazánk sokoldalú fejlesztésére kidolgozott pártprogram valóra váltásáért. Aratási előkészületekről a 12. órában Félidőn túljutott az év, s ezzel egészen közeli teendővé vált az aratás. Megyénk számos termelőszövetkezetében már ezen a héten hozzálátnak az őszi árpa betakarításához. Tudósításunk ilyenformán a 12-ik órában történő helyzetfelmérés. Nemrégiben e hasábokon szóltunk a gépkezelők aratási előkészületeiről, ahol említést tettünk a szövetkezetek és a gépesítők együttműködésének szorosabbra fűzéséről, akcióik egybehangolásának szükségességéről. Jóllehet a Kisküküllő felső folyása mentén fekvő egységekben a gépesítés kisebb arányú, mint a nagy gabonatermő szövetkezetekben, a zökkenőmentes kolaboráció itt is a sikerzáloga, hiszen a kombájn-aratásra alkalmas területek a legjobb árpa és búzaföldek is egyben. Sóváradtól Nagykendig valamennyi szövetkezeti egységben az utolsó simításokat, jobbára az ismételt próbabejáratásokat végzik a gépkezelők. A sóváradi szekcióvezető nyilatkozata jól példázza megnövekedett felelősségérzetüket: „Egy évben sem vizsgálgattuk annyit a gépeinket, mint az idén. Menniük kell, mégpedig jól menniük, mert azt szeretnénk, hogy valóban szemveszteség nélkül arathassunk velük. Igyekszünk a lehető legpontosabban beállítani minden fontos alkatrészt.. . Ebben az egységben 7 hektár őszi árpa és közel 130 hektár búza gépi aratására számítunk, természetesen az időtől meg a talajviszonyoktól függően. Az első eredmények számbavételéig mindössze annyi megjegyezni valóm van, hogy e feladat elvégzésére kevésnek tartom a szekció birtokában lévő 3 kombájnt. Minden valószínűség szerint az előző évekhez hasonlóan segítségre szorulnak, ami gondolom, különösen az idén nem késik majd A hármasközségi MTSZ-ben az árvíz kártevése nyomán megcsappant a gépi munka lehetősége. A termesztésben maradt 234 hektár búzából mindössze 45-en, árpából pedig 12 hektáron arathatnak a kombájnok. Ennek elvégzése nem ütközik nehézségbe, ám az igényességből ez semmit sem vonhat le. Hasonló helyzet állt elő Nagykenden s így a 310 hektár búza nagy hányadát csak kézzel takaríthatják be. Előkerül hát a sarló, meg a kasza, és sok munkája akad a cséplőgépeknek. Ebben a vonatkozásban igen lényeges, hogy hol és mikor vetik be ezeket az aratáshoz, azaz döntő a munkaszervezés, az emberek mozgósítása, a parcellák megfelelő kiválasztása, a termés biztonságba helyezésének megszervezése. Nagykenden jónak ígérkezik a termés, a feladat most már az, hogy ebből egyetlen szem se veszszen kárba. — Szívesen aratnak nálunk az emberek — mondja az elnök. Ahogy kiszámítottuk 75 ári jut egy munkaerőre, s ha az idő besegít, gyorsan fedél alá tehetjük a termést. A három cséplőgép s a szelektor, meg a raktáraink készen állnak. — Mikor kezdik? — A hét végén az árpát, s ahogy végzünk vele, sorra kerül a búza is. Ugyanezekre a kérdésekre a hármasközségi főmérnök válasza: — Péntek este beszéltük meg az aratási tervet. A területeket felosztjuk munkaerőre, ezt a brigádosokra bíztuk. Felülvizsgáltuk a gabonákat, s úgy vélem, szerdán kezdhetjük az árpa betakarítását. A 22 hektárból 10-et kézzel, 12-öt kombájnokkal aratunk le. Néhány parcellán kissé tovább hagyjuk érni, szükségünk van a vetőmagra, s ha zöldesen vágjuk le, alacsony lesz a csíraképesség. A gazdaságnak két cséplőgépe van, sürgősen be kell fejeznünk a javítást. A szekció cséplőgépe már üzemképes. Mit mondhatnék még? Kalászgyűjtést szervezünk a gyerekekkel. Megbeszéltük az iskolával, szívesen jönnek. Úgy gondolom, minden feltétel megvan ahhoz, hogy gyorsan végezzünk a betakarítással. — Mi másként csináljuk az idén, mint eddig — mondja a sóváradi elnök. Idegen munkaerő helyett most saját erőinkkel takarítjuk be a gabonát. Hajlanak rá az emberek, s ha sietünk, olcsóbb is lesz. Kijelöltük a szérüket, 2 cséplő csoportot alakítunk. A mérnökkel kijelöltük a vetőmag parcellákat, szép a búza, ha nem is számíthatunk rekordtermésre. Az előbbiek alapján minden rendben lévőnek tűnik a felkészülés terén. Reméljük, a vizsga sem cáfol erre rá. " = 3 = A Tanítók Napján (Folytatás az 1. oldalról) tettük a hatéves kortól kezdődő oktatást, ugyanakkor megkezdtük a 10 osztályos kötelező tanítást, gazdagítottuk az oktatás anyagi alapját és szélesre tártuk az iskola kapuit, hogy behatoljon az új, az alkotásra serkentő szellem. Magasfokú felelősség, állandó önképzés jellemzi Maros megye oktató nevelő kádereinek tevékenységét, ami az elmúlt évekieknél kiemelkedőbb eredményekben jut kifejezésre. Maros megyében a hatéves gyermekek 86 százalékát sikerült bevonnunk az oktatásba, ezzel megvalósítottuk a következő iskolai évre előirányzott beiskolázási tervet. A pártszervek és szervezetek által kifejtett következetes munka eredményeként a folyó iskolai évben sikerült a kötelező tízosztályos oktatás bevezetése keretében 85 kilencedik osztályt létrehozni. Ez az eredmény lehetővé teszi, hogy már az 1971-72-es évben általánosítsuk Maros megyében a kötelező tízosztályos oktatást. Az iskolai év jó feltételek közötti és megfelelő tanulmányi eredményekkel való bezárását alapvető és perspektivus feladatunknak tekintettük, s ez a törekvés sikerrel teljesedett ki a nevelők, tanítók, tanárok többségének tevékenységében. A tanulmányú eredményeket jónak minősíthetjük, még akkor is, ha egyes iskolákban csak kielégítőek, bár ezen iskolákban is minden feltétel biztosított a magasabb tanulmányú színt elérésére. Meghonosodott nálunk, hogy még az ünnepi napokon se feledkezünk meg feladatainkról, amelyeket a jövőben az eddiginél is nagyobb hozzáértéssel kell teljesítenünk. A megyei pártbizottság irányításával, szem előtt tartva gazdasági életünk követelményeit, szocialista társadalmunk igényeit, az illetékes szervek, különösen az iskolák, hatékony munkát végeztek a tanulók szakmai irányításában. Szocialista Románia, mindnyájunk, román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók közös hazája, fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkezik. A nevelők legfontosabb feladata, hogy a gyermekeket, a konkrét munkán keresztül is, előkészítsék az életre, a termelőtevékenységre, hogy képesek legyenek beilleszkedni, beolvadni az anyagi javakat termelők nagy családjába. Megyénkben az oktató nevelő káderek állandóan gazdagítják szakmai ismereteiket. Az elmúlt évben például kétszer több tanító és tanár szerezte meg a II. és I. fokozatot, mint azelőtt. Az idei vakáció különbözik az előző éviektől. Az iskolások és pionírok egyöntetűen válaszoltak a párt hívására és részt vettek a június 15—27. között szervezett hazafias munkákban. Megyénk ötezernél is több diákja nagyon hasznos munkát végzett a Maros és Küküllő védőgátai építésénél, a szántóföldeken. Nagy megelégedéssel könyveljük el, hogy a diákokkal együtt a tantestületek tagjai is, Arghezi szavaival élve a tollat kapával ,a tintatartót barázdával tudták helyettesíteni, és hogy bármikor készek minden feladatot teljesíteni. Pártunk és államunk nagyra értékeli a tanügyi káderek munkáját. Ezt igazolja az a tény is, hogy ebben az évben a Tanítók Napja alkalmából Maros megyében több tanerő kitüntetésben részesült. Nagyszerű időket élünk, amikor senki és semmi sem tűnik el névtelenül. Minden egyéni erőfeszítést megörökít új történelmünk aranykönyve, amely párt vezette népünk közös erőfeszítésével íródik. Ebben a közös tevékenységben nagyra értékeljük a tanügyi dolgozók hozzájárulását, új értelmiségünk legnépesebb osztagának alkotó munkáját. II visszatekintés pill»« A Pedagógiai líceum folyosóin teljes csend. Néhány tanteremben éppen a felvételi vizsgákat tartják. A jövő iskolai év tanítójelöltjei korpognak a pedagógiai tudomány kapuján. Az igazgatói irodában találjuk POP EMILT, a líceum igazgatóját. Úgy gondoljuk, igazán illetékeshez fordulunk kérdésünkkel: — Milyen a jó pedagógus mint szakember és állampolgár? — Nem lehet elválasztani az embert a pedagógustól. A pedagógus ember egész lényében pedagógus. Nagyon kell szeretnie a hivatását, és nagyon kell szeretnie tanítványait. Csak az ilyen pedagógus találja meg az utat az ifjúság szívéhez és értelméhez. Alapvető követelmény: legyen példamutató munkájában és emberi magatartásában, rendelkezzék azon tulajdonságokkal, amelyeket tanítványaiban is ki akar fejleszteni. . . . LOSONCZY MIKLÓS segesvári tanárt az iskola udvarán találjuk, nem egyedül, szinte az egész tantestület társaságában. Az ő iskolájukban három méterre növekedett a víz azokon az emlékezetes májusi napokon. Most tanárok, diákok éppen azon fáradoznak, hogy eltüntessék az árvíz nyomait. Tisztítják a parkettet. Elhatározták, míg be nem fejezik a helyreállítási munkálatokat, nem veszik ki a szabadságukat. A legidősebb köztük Losonczy Miklós tanár. Szakszerűen rakja máglyába a parketteket, onnan szólítjuk el. — Ha újból kezdhetné, milyen pályát választana? A kérdés meghökkenti, hogyan gondolhatunk arra, hogy ő más is lehetne, mint nevelő. — Ha még egyszer kezdeném . . . pedagógus lennék. —S ha most egy jövedelmezőbb állást ajánlanának fel? — Nem tudnék szakítani a tanítással. 36 éve tanítok, még egy esztendőm van a nyugdíjazásig. Azon gondolkozom, hogy ha lehet, egy évvel halasszák el, hogy a jelenlegi osztályomat a Vill-ig vihessem. — Sok nemzedéket tanított a városban? — 1943 óta tanítok Segesváron, tanítói pályámat Székelyföldön kezdtem. Közben tanultam, 1954-ben a pedagógia-lélektan szakon egyetemi diplomát szereztem, később még egy másikat, a nyelvészeti fakultáson is. Az itt töltött évek alatt huszonkét nemzedék került ki a kezem alól. Legnagyobb elégtételem, hogy tanítványaim nem halódtak el, becsületes munkásokká és értelmiségiekké váltak. Büszke vagyok Lőrinc Sándor egykori tanítványomra, aki a Nicovala vállalatban mester, eddig már 100 újítása volt. Tanítványom a gyereke is, sokszor mondom neki: ,,fiam olyan légy, mint apád". Jelenlegi tanítványaim negyven százalékának a szüleit is tanítottam. Az utcán nem győzök köszönni, annyi a régi gyermekem. ... Ugyancsak Segesváron találkozunk BUJAKER PARASCHIVA tanárnővel. Róla hallottuk, hogy az árvíz idején lakásából semmi mást, csak tanítványainak dolgozatfüzeteit mentette ki.— Legszomorúbb emlékem az a rettenetes, halálfélelmes éjszaka — mondja a tanárnő, amikor megemlítem az esetet. — Mikor menekülni próbáltam, a könyvtáramra néztem, mit menthetnék meg? A dolgozatfüzeteket vettem magamhoz. Egész életemben arra tanítottam a gyermekeket, ne legyenek önzőek, — hát cselekedhettem-e én másként? Tisztelem a gyermekek munkáját. Szeretem tanítványaimat. ők is ragaszkodnak hozzám. Az árvíz éjszakáján egyik volt tanítványom, Máthé Gyula mentette meg az életemet. Most is az ő segítségükkel próbálom az elöntött lakást rendbehozni. . . . Hivatásszeretet, áldozatvállalás szükséges a hittel, emberséggel végzett nevelői munkához. Erről beszél SODÓ MAGDOLNA is, amikor megkérdezzük tőle: mit jelent a nevelő jelenléte falun. — Három esztendeje nevelem a kis óvodásokat Koronkán. Ezt a munkát csak hivatásból lehet gyakorolni. Falusi viszonylatban is rendkívül nagy előnye van az iskoláskor előtti nevelésnek. Mi, óvónők előkészítjük a gyereket az iskolára, ahová már intelligens, értelmi képességeit bontogató tanuló jelölteket küldünk. Az óvodába járt gyermek hamarabb és könnyebben beilleszkedik az iskolai közösségbe. . . . Utolsó kérdésünket SZÁSZ GYULA tanárhoz, a régen 2-es számú líceum igazgatójához intézzük : — Miért választotta a nevelői pályát? — 24 éve tanítok, itthon a szülővárosomban. Mintha ma kezdtem volna. Mintha mindennap újrakezdeném. Ez az a hivatás, melyhez szüntelenül hozzá kell fiatalodni, azonosulni az ifjúság forrongó kérdéseivel, megérteni, tovább vinni, a társadalom érdekeinek, a jövő igényeinek megfelelően. Talán ez vonzott elsősorban és még valami: az emberi lélek bonyolultsága, érdekessége, titokzatossága. Az, ahogyan kibomlik a tapogatódzó naiv, egyszerű gondolat, az ösztönös emóció magasabbrendű emberi érzelemmé nemesül, a kapkodó pöttömnyi gyermek erkölcsi elvektől irányított jellemmé formálódik. S mindez milyen egyszerűnek, nyilvánvalónak tűnik, pedig mennyi kitérő, bonyodalom, konfliktus árán győzedelmeskedik. Eligazodni a gyermeki lélek ismeretlenségében, segíteni magáratalálásában, egyengetni önmegvalósulását, biztatni és előrelendíteni emberréválását, gazdagítani nap mint nap ismereteiben, képességig csiszolni adottságait, élettel táplálni az életet, van e ennél szebb hivatás? Valóban igaz, embereket nevelni a legszebb hivatás. KOCH MÁRIA |