Vörös Zászló, 1970. augusztus (22. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
XXII. évfolyam 181. (5800.) szám 1970. augusztus 4. kedd Ára 30 irámi I TENGERÉSZLAP - ROMÁN TENGERÉSZET IMPOZÁNS SEREGSZEMLÉJE Augusztus első vasárnapja Románia szocialista krónikájának egyik jelentős határköve: a tengerészek hagyományos ünnepe. Jelképként hat, mint annyi más ünnep, mindennapi életünk fontos momentuma. Ezen a napon forró szeretettel, mély hálával gondolunk a kereskedelmi és katonai tengerészek, a hajógyártók áldozatteljes munkájára. A tengerésznapon az összes katonai és kereskedelmi hajók felöntötték a nagy zászlódíszt. A tengerészek művészi rendezvényei, sportversenyei, a fantáziadús tengerészjátékok sajátos színfoltot hoztak, ünnepivé varázsolták a dunai, a belvízi, a tengeri kikötők szorgos hétköznapjait. A legnagyobb ünnepség azonban Mangalián, a tengerésznapi rendezvények hagyományos színhelyén zajlott le. A katonai hajók már hajnalban felsorakoztak az előkikötőben, s a kikötőmedencét védő hatalmas hullámtörő gát is ünnepi köntösbe öltözött. A nemzeti színű és vörös zászlókkal díszített, a Román Kommunista Párt címerét és nevének kezdőbetűit viselő vezérhajó a rakpart mellett horgonyozva várta jeles vendégeit. Az ünnepségen részt vett Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, az Államtanács elnöke, Románia Szocialista Köztársaság fegyveres erőinek főparancsnoka. Úgyszintén ott voltak más párt- és államvezetők, tisztségviselők, külföldi vendégek, más országok tengerészeti attaséi. A várakozás, a nyugodt és egyben lázas várakozás légköre ez. Mongólia utcáin, a partsétányon, a partra és az előkikötőre nyíló impozáns tömbházak erkélyein ezer meg ezer helybeli lakos, napfényes tengerpartunkon üdülő román és külföldi turista, a környékbeli falvakból jött parasztok várják az ünnepség kezdetét. Ebben, az egész útvonal mentén megnyilvánuló tömeges jelenlétben élénken kifejezésre jut az óhaj és az öröm, hogy láthassák Nicolae Ceaușescu elvtársat, a párt főtitkárát, akinek buzdító jelenléte a tömegek körében, mindig alkalmat nyújt arra, hogy kifejezésre jusson a párt és a nép megbonthatatlan egysége. A tengerésznapi ünnepségeken meghívott vendégként részt vett Mitja Ribicsics, Jugoszlávia SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke, Dmitrij Poljanszkij, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke, Eugeniusz Szyr, a LEMP KB tagja, a Lengyel NK Minisztertanácsának alelnöke, Jean Vincent, a Svájci Munkapárt Kollektív Titkárságának tagja, Adalberto Minucci, az Olasz Kommunista Párt Igazgatóságának tagja, Karl Heinz Netzel, a Német Kommunista Párt Szövetségi Bizottsága Elnökségének tagja, Kurt Erlebach, a Német Kommunista Párt Szövetségi Bizottsága Elnökségének tagja, Gustavo Espimosa Montesimos, a Perui KP KB Politikai Bizottságának tagja, a Perui Általános Munkásszövetség főtitkára, Harry Nicholas, Nagy-Britannia Laburista Pártjának főtitkára. James Stewart, az írországi KP Országos Végrehajtó Bizottságának és Titkárságának tagja. 10 óra. A hivatalos gépkocsisor Neptunról, a nemrégiben épült északmangaliai fürdőtelepről érkezik, bekanyarodik az előkikötőbe, s végighalad a hullámtörő gáton, csokoládébarnára sült, egészségtől kicsattanó emberek eleven sorfala között. A tömeg lelkes tapssal, szűnni nem akaró éljenzéssel köszönti a nyitott gépkocsiban elhaladó Nicolae Ceausescu elvtársat, Ion Gheorghe Maurer elvtársat és Emil Bodnara? elvtársat, ütemesen kiáltja a párt vezetőjének nevét, s a pártvezető és a párt megbonthatatlan kapcsolatát, szerves szimbiózisát jelképező, mindenütt ismert, oly szimbolikus RKP-t. Nicolae Ceau?escu elvtársat Ion Coman altábornagy, a fegyveres erők helyettes minisztere fogadja. Grigore Marte? mérnök, altengernagy, a katonai tengerészeti erők parancsnoka jelentést tesz Nicolae Ceau?escu elvtársnak, a fegyveres erők főparancsnokának. Miután ellép a díszszázad előtt, Nicolae Ceau?escu elvtárs felmegy a vezérhajó fedélzetére, üdvözli az összes tengerészeket a Tengerésznap alkalmából és újabb sikereket kíván harci és politikai felkészültségükben. Izgalomtól kipirult arcú pionírok szép piros rózsa- és szekfűcsokrokat nyújtanak át Nicolae Ceaușescu elvtársnak és feleségének, Elena Ceausescunak, Ion Gheorghe Maurer elvtársnak, valamint a többi hivatalos személynek és meghívottnak. Jelen voltak az emelvényen a következő elvtársak: Gheorghe Pane, Ilie Verde?, Maxim Berghianu, Florian Dan Vlache, Vasile Vilcu, Iosif Banc, Miron Constantinescu, Ion Iliescu, Vasile Patiline?, Ion Pojan, Corneliu Manescu, Petre Ionescu, az RKP Konstanca megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, az RKP KB több osztályvezetője, miniszterek, tábornokok és törzstisztek. Kezdetét veszi a tengerészünnepség. Másfél órára a vezérhajó, a többi hajók fedélzete, a hullámtörő gát és lépcsői, a parti sétány, az előkikötőre néző tömbházak ablakai és balkonjai hatalmas amfiteátrumot képeznek. Másfél órán át ezer és ezer ember gyönyörködhetett a virtuóz tengerészmutatványokban, a példátlan sportteljesítményekben. Kezdve attól, hogy ágyúdörgés közepette, bálnaháton megjelent Neptun, a tenger szigorú istene és teljhatalmú ura, egészen a humoros tengerészjátékokig az ünnepség minden mozzanata, minden részlete kimeríthetetlen fantáziára, leleményességre és nem kevésbé alapos előkészítésre vallott. Kezdve a farkasfejet viselő dák bárkától, a Traianus légióit Dacia tájaira szállító római gályától, a Mircea cél Bátrin és Stefan cél Marc korából származó vitorlásoktól egészen a felvonulást záró rakétahordozó hajókig az egész parádé híven tanúsította a román hajózás és hajógyártás hosszú és dicsőséges útját. Románia ma erős folyami és még erősebb tengeri flottával rendelkezik. Az ország ipari és mezőgazdasági termékeivel megrakott román hajók széltében-hosszában járják a tengereket és óceánokat, tartós kapcsolatokat teremtve a világgal, messze hordozva népünk konstruktív géniuszának békeüzenetét, hozzájárulva az anyagi értékek cseréjének bővítéséhez Románia és a világ más országai között. A X. pártkongresszus tekintetbe véve mindezeket a tényezőket, feladatként jelölték ki, hogy tengeri flottánk kapacitását meg kell kétszerezni nagy tonnatartalmú tartály- és ércszállító hajókkal, valamint különböző kapacitású teherhajókkal kell ellátni. A folyami flotta új típusú áru- és utasszállító hajókat kapott. Korszerűsítjük a kikötőket, s e tekintetben igen jelentősen fejlődött országunk első és legfontosabb tengeri kapuja — a konstancai kikötő —, amelynek kikötőhelyein évente sokmillió tonna árut raknak ki és be. A műszaki-tudományos fejlődéssel, a harci technika fejlődésével lépést tartva, jelentős minőségi ugrás történt a katonai tengerészetnél, s erre ékesszóló példa a rakétahordozó hajóraj, amely lezárta az őrnaszádok és a torpedónaszád rajok felvonulását. Hasonlóképpen példát szolgáltatott a tengerészet és a légierők együttműködésére a könnyűbúvárok ledobása helikopterekből, s a szuperszonikus vadászgéprajok fergeteges suhanása a víz fölött. Nyugodtak lehetünk, országunk a tenger felől is védve van. A Ialomita hajó fedélzetén vasárnap, a Tengerésznap alkalmából a többi honpolgárok százaival és ezreivel együtt a művészi képzelőerőnek, a szépségnek, a virtuozitásnak páratlan demonstrációján, a román tengerészet történetének impozáns és tanulságos bemutatásán vettünk részt. És mindenekelőtt tanúi voltunk annak a ragaszkodásnak, amely kitörő erővel nyilvánult meg tengerészeti erőink katonai részéről a haza iránt, a Román Kommunista Párt iránt, a szocialista Románia hadseregének főparancsnoka iránt. POPESCU-BOGDANESTI Maros menti táj (HARAGOS ZOLTÁN felvétele) r Világ proletárjai, egyesüljetek!? AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Marton Iuliu géppel kapálja a kukoricát a lövéri határban. "| ! | A 3. oldalon | | SPORT | Érjen el minden gép maximális ütemet! • Még 40 százalék!!! • Alacsony a kombájnok és a kézi aratás üteme • A hordás, szalmabegyűjtés útját állja az ekéknek Hozzávetőlegesen két hete kezdték meg megyénkben a búza aratását. Megállapíthatjuk, hogy a munkaütem az előrejelzések, a vállalások ellenére általában a tervezett alatt maradt. Sem a kézi, sem pedig a gépi aratásban nem érték el a várt teljesítményt. Kétségtelen, az időjárás is hozzájárult a lemaradáshoz, néhol azonban túlontúl súlyos terhet rónak rá. Volt ugyan záporeső, meg egy-két napos csepergő, ám ez bárhogy csűrjék-csavarják, nem mentség a kombájnok alacsony 1 —2 hektáros napi teljesítményéért. Vagy nézzük a mostanság leghasználatosabb érvet, a gyomos búzát. Ugyan kire hárítja ez a felelősséget, ha nem a panaszosokra? A gyomirtás éppúgy része a termelési folyamatnak, mint teszem azt az aratás. Egyébként, ki mint vet, úgy arat. Lépjünk tovább. Ha már gyomos a búza, akadályozza-e valaki az MTSZ-vezetőket, hogy ennek függvényében állapítsák meg a kézi és gépi aratás arányát? Mert szép azt kijelenteni, hogy „mi mindent gépesítünk", viszont kevésbé az, ha a gyakorlatban a szokásosnál több a kiesés és gabonaveszteségek kísérik ,eme ígérgetéseket. No de ne vesztegessük a szót „az érvek" cáfolatára. Nem szorulnak rá. Augusztus 1-ig megyénk termelőszövetkezeteiben közel 40 000 hektárra vágták le a búzát, azaz az összvetésterület valamivel több mint 60 százalékáról. Ilyen ütem mellett, bízva az alkalmas időben, másfél hetet számíthatunk még a munka befejezésére. Ez pedig sok. Az ütemnövelés elengedhetetlen. Recepttel sajnos nem szolgálhatunk, mert mit is javasolnánk például az alábbi esetben? Csergeden és Lábadon 5—5 kombájn dolgozik. A múlt hónap végéig az utóbbi egységben 126 hektárról, míg a csergediben mindössze 82 hektárról aratták le a búzát. Azonos lehetőség, más-más eredmény. Mondjuk azt, hogy növeljék az tetemet? De kérem, ezt már mondtuk, s különben is a kombájnok javítása Csergeden is ,,jó" minősítést kapott. (Folytatás a 3. oldalon) Kombájnok a búzatáblában Pártszervezeteink figyelme HÖzÉP pontjaban - a helurealmas A hazánkat ért páratlan méretű természeti csapás súlyosan érintette Maros megyét és ezen belül Segesvár municipiumot is. A Nagy- Küküllő árhullámai végigsepertek városunkon, tetemes károkat okozva mind a lakosságnak, mind az állami vállalatoknak, intézményeknek. 33 utca került víz alá, több mint 1 200 épület megrongálódott, vagy összeomlott, súlyos károk keletkeztek a gazdasági egységek, intézmények többségében. Az árvíz okozta veszteségeink meghaladják a 250 millió lejt. A nehéz megpróbáltatások napjaiban Segesvár lakói, akárcsak a többi árvíz sújtotta helység, szüntelenül érezték az ország támogatását. Pártunk főtitkárának bátorító szavai, a körünkben megfordult más párt- és állami vezetők buzdítása, az egész ország testvéri segítségnyújtása megacélozta honpolgáraink akaraterejét és megsokszorozta a nehézségek leküzdésére irányuló erőfeszítéseinket. Ezekben a drámai napokban egész lakosságunk forró hazafiságról, a pártba vetett határtalan bizalomról tett tanúbizonyságot, hiszen a katasztrófa első percétől azon fáradoztak, hogy a minimumra csökkentsék veszteségeinket és mielőbb a megszokott mederbe tereljék az életet. A pártszervek és szervezetek közvetlen vezetésével késedelem nélkül hozzáláttunk a májusi természeti csapás következményeinek felszámolásához, municípiumunk gazdasági-társadalmi életének helyreállításához. Megkülönböztetett gondot fordítottunk az árvíz sújtotta lakosság elszállásolására, élelmezésére, és egészségének megvédésére. A municipiumi pártbizottság igyekezett az összes erőket — a párt, szakszervezeti, KISZ szervezeteket stb. — bevonni, hogy a legrövidebb időn belül üzembe helyezhessük az árvíz miatt leállt gazdasági egységeket. Minden árvíz sújtotta vállalathoz hozzáértő kádereket osztottunk be, akik megszervezték és vezették a helyreállítási akciókat. Ebben a rendkívüli időszakban a pártszervek és szervezetek, a város üzemeinek és intézményeinek kommunistái változatos és sokoldalú eszközöket használtak fel, hogy minden emberi és műszaki tartalékot a termelési folyamat sürgős újrakezdő- GIURGIU VALÉR, a segesvári municipiumi pártbizottság első titkára sének szolgálatába állíthassanak. Az előállt helyzetnek megfelelően olyan fő célkitűzésekért harcoltak, mint: a veszteségek csökkentése, a termelőkapacitások gyors üzembe helyezése, és olyan feltételek megteremtése, melyek lehetővé teszik a veszteségek pótlását és a lemaradt termelés behozását. Ki kell emelnünk a Textilipari Kombinát selyem-, gyapjú- és gyapotszövő gyárai pártbizottságai és alapszervezeteinek ezirányú ténykedését és eredményes akcióit. A pártbizottságok és pártalapszervezetek büróinak tagjai jól meghatározott, konkrét feladatokat kaptak a helyreállítási munkák folytán, de üzemi szinten is azon a vonalon haladtak, hogy minden kommunista ténylegesen hozzájáruljon a természeti csapás okozta sebek begyógyításához. A helyreállítási munkákat a differenciált és hozzáértő vezetés, és a kölcsönös segélynyújtási kapcsolatok elmélyülése jellemezte. Azok az ipari egységek, amelyeket nem érintett az árvíz, nemcsak azt vállalták, hogy többlettermeléssel járulnak hozzá a nemzetgazdaság helyreállításához, hanem szabadidejükben testvéri segítséget nyújtottak a bajbajutott vállalatoknak és bekapcsolódtak a város tisztítási akcióiba. Így például a Nicovala Vállalat és a Fajansz- és üvegipari Komplexum munkaközösségei — a kommunistákkal az élen — szépen túlteljesítették tervfeladataikat, de ugyanakkor hatékony támogatásban részesítették a Textilipari Kombinát egységeit is, így sikerült aránylag rövid idő alatt beindítaniuk a termelést. Szeretném kihangsúlyozni, hogy Segesvár dolgozói románok, németek, magyarok színes lélekkel csatlakoztak a párt, és Nicolae Ceaușescu elvtárs személyes felhívásához, és elhatározták, hogy a lehető legrövidebb időn belül mindent újjáépítenek, mindent helyreállítanak. Megelégedéssel könyvelhetjük el, hogy a közelmúltban csaknem minden gazdasági egységben olyan kezdeményezések, javaslatok születtek, amelyek célja meggyorsítani a termelés ütemét, pótolni az elszenvedett óriási veszteségeket. A hozott intézkedések és a kívülről kapott segítség következtében a Textilipari Kombinát a kijelölt határidőre teljes kapacitással dolgozni kezdett. Ugyancsak folyamatosan termelnek a „Lemeta" helyiipari vállalatban, a kisipari szövetkezetek szekcióin, s beindult a munka a szociáliskulturális intézményekben, a kereskedelmi egységekben. Az eddigi eredményeink biztosítékot jelentenek arra, hogy az 1970. évre megállapított tervfeladatokat a pótvállalásokkal együtt hiánytalanul teljesíteni fogjuk. Gazdasági egységeink, számbavéve a kihasználatlan tartalékokat, vállalták, hogy az eredeti vállaláson se(Folytatás a 3. oldalon) Külföldi megrendelések A fogyasztási szövetkezetek szolgáltatási egységei számos megrendelést kaptak külföldi kereskedelmi vállalatoktól. Eddig már elküldték az első szállítmány fehérnemű konfekciót Elefántcsontpartra, s rövidesen újabb tételt indítanak útnak Angliába. Egyéb termékekre is érkeztek megrendelések a megyei szövetséghez, s további cikkek prototípusait juttatták el az illetékesekhez jóváhagyás végett. Ezek elfogadása után a szolgáltatási egységek Angliába, az Egyesült Államokba, Németország Szövetségi Köztársaságába, Svédországba, Franciaországba, stb. juttatják el ebben az évben termékeiket. A megnövekedett feladatok jobb minteli és gépkihasználást igényelnek A Megyei Építkezési- és Szerelési Tröszt dolgozói aránylag jó eredménnyel zárták az első félévet. A két hónapra kitűzött értéktervet teljesítették mind a Tröszt, mind a hozzátartozó alegységek szintjén. A terven felül végzett építkezés értéke meghaladja a 10 millió lejt. Határidő előtt fejeztek be több építkezést, s 1.116 lakrészt bocsátottak a lakók rendelkezésére. Felmérve az első hat hónapi tevékenységet, az alkalmazottak nemrég megtartott közgyűlésén részletesen kitértek azokra a hiányosságokra, melyek fékezik a dolgozók által kifejtett erőfeszítések egyenes arányú értékesítését. Kiderült, hogy a Tröszt alegységeiben továbbra is elégtelen a munkaidő és a gépi berendezések kihasználása, s Sántít az anyagellátás. Annak ellenére, hogy ez év első felében 10 000 órával kevesebb igazolatlan hiányzást vettek nyilvántartásba, mint a múlt év hasonló időszakéban, a munkaidőalap-kihasználási mutató alig haladta meg a 91 százalékot. Ez azt jelenti, hogy 8 órás műszak során átlagban emberenként 30 perc kihasználatlanul vész kárba. Egy másik számítás szerint, ha az első hat hónap folyamán nem került volna sor igazolt szabadságolásokra, és eltávozásra, valamint igazolatlan hiányzásra (melyek összesen több mint 91 500 órát tettek ki) 2,5 millió lejjel nagyobb értékű építkezést végezhettek volna el. És ezt ugyancsak figyelembe kell venni, hisz az év második felére szóló feladatok nem kevesebb mint 25 százalékkal szárnyalják túl az elmúlt félévi megvalósítást. A következő időszakban vár felépítésre az 1970-es tervben szereplő lakások kétharmada, Marosvásárhelyen át kell adjanak 450, Dicsőben 310, Segesváron 220, Régenben 150 lakrészt és így tovább. A soronlevő feladatokkal párhuzamosan a következő időszakban nagykiterjedésű téli frontot kell létrehozni. Kétségtelen, e feladatok végrehajtása az eddiginél szervezettebb, fegyelmezettebb tevékenységet igényel, szükségessé teszi az építkezés ütemesebbé tételét. A szervezési és beszerzési tevékenység javításával egyidőben fokozott figyelmet kell fordítani a munkálatok gépesítésére, a gépi eszközök karbantartására és kihasználására. Meg kell mondjuk, hogy a Megyei Építkezési Tröszt nagyszámú gépi berendezéssel és felszereléssel rendelkezik. Viszont ezek működési biztonsága nem éri el a kívánt szintet, de ezenkívül egyes munkatelepvezetők nem is fordítanak megfelelő figyelmet a jókarban lévő gépek teljes kihasználására sem. A közgyűlésen Barna János mérnök, az 5-ös munkatelep vezetője hozzászólása során elmondta, hogy a rossz műszaki ellátás miatt sok esetben a gépek kihasználatlanul hevernek a különböző építkezési telepeken. A munkatelepünkön lévő betonkeverő állomás — mondotta a mérnök — mellyel az összbetonszükséglet körülbelül 70 százalékát kell fedezzük, több napja áll egy meghibásodott szivattyú miatt. Sok esetben képtelenek vagyunk kihasználni az eszkavátorok kapacitását, ugyanis azok munkaprogramja nincs összehangolva a szállító eszközökével. Május hónap folyamán munkatelepeinken ,mindössze 60 százalékban sikerült kihasználni az eszkavátorok kapacitását. Hasonló esetekről számoltak be a többi munkatelepekről is. A 205- ös építkezési telep vezetője, Konrád János elmondta, hogy a segesvári vízellátási munkálatoknál kihasználatlanul állnak a gépek azért, mert nem szervezték meg két váltásban a termelést. Ugyancsak a segesvári küldött mondotta, hogy két héten át állt egy buldózer, melyet egy garnitúra-cserével ismét üzembe lehetett volna helyezni. Viszont ahelyett, hogy valaki kijött volna Marosvásárhelyről és a helyszínen rövid idő alatt kijavítsa, úgy döntöttek, hogy a buldózert hozzák be a vásárhelyi műhelybe. A marosvásárhelyi 1-es Építkezési Telep-csoportnál 10 napon át egyetlen órát sem dolgozott az autóemelő. Szovátán pedig több hónapja alig van mit csinálnia egy eszkavátornak. Mindezek arra utalnak, hogy a Megyei Építkezési és Szerelési Tröszt keretében még rengeteg tartalék vár kiaknázásra. A második félévi megnövekedett terv végrehajtása sokkal jobb munkát igényel a Tröszt összes dolgozóitól az építkezés jobb megszervezésére, a munkaidő és a gépi berendezések észszerűbb kihasználására ösztönzi őket. MEGHES MOREL