Vörös Zászló, 1970. augusztus (22. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

XXII. évfolyam 185. (5804.) szám 1970. augusztus 8. szombat Ára 30 báni Jobb erőeloszlást híyén Az aratás befejezése, a hordás és a cséplés meggyorsítása Úgy számolgattunk a hét elején, hogy vasárnap, de legkésőbb hétfőn megyeszerte befejeződik a kenyérgabona aratása. Ennek a számításnak az alapjául azt a jelentős gépi erőt vettük, amely számos MTSZ-ben felszabadult és segítségül lehet küldeni a munkával megkésett egységekbe. S ez így is helyes. A kézi aratást lényegében mindenütt befejezték már. Ami maradt, körülbelül 15 000 hektár, azt már a gépek kell levágják, nem csupán a gyorsabb munka, hanem az immár nagyon veszélyessé vált szemveszteség elkerülése végett is. A kombájnok, szalmaprések átcsoportosítása, újraelosztása tehát olyan feladat, amely egyetlen óra halogatást sem tűr. Ezt annál is inkább hangsúlyozzuk, mert sok MTSZ-ben panaszkodtak, hogy a 2 3 napja beígért segítség még mindig késlekedik. A gyorsaság tehát az egyetlen módja annak, hogy a fentebb emlegetett számítgatás valósággá váljon. Késik a segítség Lassan fogy most a gabona Veremecnálfalván pedig még 120 hektáron áll lábon. A kombájnok teljesítménye nem a legjobb. Mintha megbabonázták volna azokat, egyre romlanak, most, amikor óramű pontossággal kellene működniök. Volt nap, amikor 30 hektárt is learattak, de bizony elég gyakoriak voltak azok a napok is, amikor 10—15 hektáros volt a teljesítményük. — Két hete már, hogy aratunk — mondta Osváth Ferenc elnök. Több mint 400 hektáron lekerült a termés, de nem vagyunk elégedettek. Kértük a gépesítő vállalatot adjanak segítséget. Szerda óta ígérgetik az 5 kombájnt Bogácsról és Désfalváról, s erre számítottunk is nagyon, mert az 5 kombájn, ha közepesen is dolgozik, naponta 12—13 hektárról levághatta volna a búzát, s ez a három nap alatt legalább 40 hektárt jelentett volna, így persze semmi sem lesz abból, hogy hétfőre végezzünk az aratással. Pedig de szerettük volna! — És csak ezen múlik? — Csak. A mi gépesítőink mindent megtesznek az ütem fokozásáért. Többet azonban ők sem képesek kivenni a kombájnokból. Kézzel keveset, még talán 20 hektárnyit sem arattunk, mert biztonságosabbnak tartottuk a gépek munkáját. Remélem azonban, hogy most már csak megérkeznek a segítők, s akkor behozzuk a lemaradást. — A többi munkák? — Nem mondhatnám hogy túlságosan lemaradtunk, számítva az egészet, a rendelkezésünkre álló erőkre. Az árpát kicsépeltük, s beadtuk az államnak járó mennyiséget. Egy másik fontos teendő a nyári szántás is, kielégítően halad. Jelen pillanatig 150 hektáron forgattuk át a tarlót. — Csak ennyi területet szabadítottak fel? — Nem, dehogy. A három szalmaprés jól dolgozott, csupán órákkal maradtak a kombájnok mögött, s mintegy 300 hektárról a felpréselt szalmát is lehordtuk. Egyébként 710 hektáron termesztettünk szalmásgabonát az idén, de csak 490 hektáron kell szántanunk egyelőre, mert a többiben here és lucerna van. — Hát ehhez képest a 150 hektár nem sok. — Kevés az erőnk. Naponta 3 traktornál többet nem tudunk a szántáshoz küldeni. A föld is kemény, alacsony a teljesítményük. Igaz, reggel korán a kombájnosok is besegítenek a szántásba, de még ez is kevés. Amíg az aratást be nem fejeztük, aligha növelhetjük az ütemet. Géphiány, traktorhiány a legégetőbb megoldásra váró probléma Gálfalván. Sürgős segítségre van szükségük, mert csak így kerülhetik el a szemveszteséget. A jövő évi termésre készülnek Mikefalván is feje tetejére állt a jól átgondolt aratási ütemterv. Sem a kézi, sem a gépi erővek nem érték el a megállapított napi ütemet. Gyomos volt a gabona, nehéz a terep s így bizony jó héttel megkéstek az aratás befejezésével. Mára azonban mind a 288 hektár termése lekerül. Ebből 74 hektárról vágták le kézzel a búzát. A kombájn, habár naponta 192 mindig javításra szorult, a többi valahogy csak megbirkózott a megmaradt 214 hektárral. Azonban még most sem állíthatják le a gépeket, mert több mint 50 hektárról lekaszálták a nagyon gyomos termést és boglyákba rakták össze. Ennek kicséplésére állítottak be 2 kombájnt. Az aratással párhuzamosan végezték a gabona, és elsősorban a vetőmag tisztítását, s így a szükséges 85 tonnából 50 tonnát tároltak is, elsősorban a Bezosztája fajtából mert jövőben is a vetésterületek 60 százalékába ez kerül. S ha már a vetőmagnál tartunk, azt is meg kell említeni, hogy rövidesen megkezdik az istállótrágya kihordását, arra a 40 hektár területre, ahova búzát vetnek búza után. Visszatérve a pillanatnyi tennivalókhoz el kell mondanunk, hogy a területek felszabadítása és a nyári szántás vontatottan halad. Eddig mintegy 110 hektáron préselték fel és 52 hektárról szállították le a búzaszalmát. A tegnaptól — habár lehetett volna azt már az aratás kezdetétől — egy csúszószánt állítottak be a szalmakötegek szállítására, s ily módon remény van arra, hogy meggyorsítják ezt a munkát. Talán ez a magyarázata annak is, hogy a tarló aláforgatásával is lemaradtak. Eddig 100 hektáron sikerült végezni ezzel a munkával, amiből 35 hektárt bevetettek. Itt csodák csodája nem panaszkodnak erőgép hiányra, mert naponta 6 traktort foglalkoztatnak csak a szántásnál, s így ’10—12 hektáros ütemet biztosíthatnak. Tehát ha meggyorsul a terület felszabadítása, a szántás ütemét is fokozhatják. Erre van lehetőség, mert kevés a behordani való búzájuk, s így a járművek túlnyomó részét a szalma beszállításához összpontosíthatják. SZABÓ DÉNES (Folytatás a 2. oldalon) Gyorsan fogynak az osztagok a szentgericei szérűn Elfekvő berendezések Kereken öt éve lepi a por a Palotailvai Fakitermelő- és Feldolgozó egység (UEIL) gátercsarnokának alagsorában. Az újító elgondolása annak idején az volt, hogy a gáterekből kikerülő hulladékok ráesnek az alagsorban felszerelt szállítószalagra, s ezzel legalább hat embert mentesítenek az elég nehéz testi munkától. Úgy látszik, az újítást jónak és gazdaságosnak találhatta a Maroshévízi IF Vállalat újító bizottsága is (abban az időben a palotailvai Fűrészüzem az IF egyik egysége volt), mert jóváhagyta alkalmazását és sürgősen hozzá is láttak kivitelezéséhez. Nem lehetett szó huzavonáról, hiszen az ifjító nem volt más mint Frujila Joan mérnök, a főgépészeti osztály vezetője. Csak amikor elkészült a szállítószalag, akkor jöttek rá, milyen könnyelműen hagyták jóvá a főgépész „nagy horderejű“ újítását, ugyanis a futószalag gyakorlatilag használhatatlan. Az újító a legnagyobb részletességgel mindent kidolgozott, csupán egy „csekélységről“ feledkezett meg: hogyan juttatják majd a gáterhulladékot a szalagra? A gáterekről kikerülő fűrészanyag elszállítása keskeny nyomtávú vonalakon történik, márpedig a sínpárok közötti távolság sehol sem éri el a 3—4 métert, s emiatt nem vághatták ki a futószalag felett a hulladékbedobó nyílásokat. Azóta is a 67 000 lejes berendezés kihasználatlanul hever, s a tavalyig az amortizálást is rendszeresen fizették. 1969-ben mint szükségleten felüli berendezést felkínálták más vállalatoknak. De kit terhel a felelősség egy ilyen költséges és hasznavehetetlen újítás elfogadásáért, és a feleslegesen kidobott tízezrekért? ★ Rozsdásodik, porosodik a ládagyártó részleg 1968-ban felszerelt, akkor még vadonatúj, szalagfűrésze is. Nem használják, mert nem elég termelékeny — mondják egyesek. A valóságban azonban nincs ahol kifenjék a fűrész-szalagot, s az elszakadt fűrészek utánpótlásáról sem gondoskodnak. Kiszámította-e a vállalat vezetősége, hogy az eltelt két és fél-három év alatt mennyi faanyag veszett el azzal, hogy körfűrészen hasítják a ládalemezeket, s egy milliméter helyett három-három és fél milliméter faanyag kerül a fűrészporba? SZD. Szövetkezeti társulások Az utóbbi időben rohamosan szaporodnak a mezőgazdasági szövetkezeti társulások. Ugyanazon község, vagy szomszédos községek területén működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek fogtak össze, hogy gazdasági egységeket szervezve, céltudatosabban és hatékonyabban felhasználják az emberi, anyagi és pénzügyi erőforrásokat, s bevezethessék a korszerű termelési eljárásokat. Eddig több mint 50 szövetkezeti társulás létesült sertések tenyésztésére és hizlalására, 22 bárányhízlalás, 20 baromfitenyésztés, 8 méhészkedés céljából stb. Az év eleje óta a szövetkezeti társulások száma már csaknem 250-re növekedett. Egyes mezőgazdasági szövetkezetek a természeti adottságoknak megfelelően a termelőmunka más területeire is igyekeznek kiterjeszteni a társulásokat. Ilyenek például a növényi és állati termelés, bizonyos mezőgazdasági termékek előállítása, feldolgozása, tartósítása és értékesítése, talajjavítás stb. (Agerpres) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Jövedelem — terven felül A Megyei Posta- és Távközlési Igazgatóság elismerést érdemlő teljesítménnyel zárta a hét hónapot. A tervezettnél 1 160 400 lejjel ért el nagyobb jövedelmet, ezáltal túlszárnyalta az egész évre tett ilyen irányú vállalását. Valamenynyi tevékenységi ág jövedelemmel zárult, legjobb eredmény a távírdánál, és a telefonnál mutatkozik: a távirda 112, a telefon pedig 105,3 százalékos megvalósítást ért el. Július hónapban a teljesítmény a két havi átlagnál is nagyobb. Az árvíz okozta károk behozására tett erőfeszítések eredménye ebben a hónapban mutatkozott a legerőteljesebben. A terven felüli jövedelem júliusban 300 400 lej. Teljesítményeikkel kiemelkedtek Régen, Segesvár, Dicső, Szovátafürdő, Radnót és Görgényszentimre postahivatalai. A 3. oldalon A nagy ünnep köszöntésére A helyiipar teljesítette évi vállalását Kiváló termelési eredményekkel zárták a hét hónapot a megyénk helyiiparában dolgozók. Túlszárnyalva az össz- és árutermelési tervet, előirányzaton felül állítottak elő 1 653 000 db. téglát, 62 000 db. kályhacsempét, 1480 négyzetméter gyapotszövetárut, 200 tonna kekszet, 165 tonna öntvény-lefolyócsövet, 45 tonna gumigarnitúrát és más egyebeket. A fenti eredmények révén a helyi ipar öt hónappal határidő előtt teljesítette az árutermelés túlszárnyalására tett évi vállalását. 1126 lakrészt adtak át A májusi árvizek dacára is jó ütemben halad megyénk területén a lakások és egyéb szociálkulturális létesítmények építése. A Helyi Építkezési- Szerelési Tröszt dolgozói hét hónap alatt 1126 lakrészt fejeztek be. Augusztus első napjaiban adtak át újabb 130 lakrészt a marosvásárhelyi Cornisa, Tudor Vladimirescu és Savinesti lakónegyedekben, 60 lakrészt pedig Régenben. A hónap végéig újabb 330 lakrészt fejeznek be, továbbá átadják a marosvásárhelyi Ipari Líceum épületét, egy napközit és a dicsői nyolcosztályos iskolát. Új bútortípusok A sepsiszentgyörgyi bútorgyárban nyolc új bútortípust kezdtek gyártani. Az új kombinált szobák, ebédlők, kanapék és különböző alkatrészekből összeállítható könyvszekrények könnyen elhelyezhetők bármilyen helyiségbe.! (Agerpres) Ifjúsági akciók A Maros Megyei KISZ Bizottság augusztus 23 méltó köszöntésére több akciót szervez. Vasárnap, augusztus 9-én megyénk összes városaiban megrendezik a községi központok közötti — a Falvak Ifjúsági Kupájának — selejtező szakaszát. A megyei szakasz döntőjére augusztus 23—24-én a marosvásárhelyi sportstadionban kerül sor. Vasárnap a különböző városokban mintegy 60—70 férfi és női kézi- és röplabda csapat méri öszsze erejét. Az üzemek ifjai vas- és papírgyűjtési akciókban, míg a falvak ifjai kalászgyűjtési akciókban vesznek részt. TECHNIKA A segesvári textil-kombinát selyemgyára LAKÁS VAGY MÚZEUM? Az emberek szeretnek gyűjteni. Van, aki képeslapot, szalvétát, gyufásdobozt, mások varrottasokat, képeket, autogramokat és mit tudom és miket gyűjtenek. Kezdetben csak ötletszerűen, kedvtelésből, szórakozásból, aztán hobbyvá válik. Időt, fáradságot nem kimélve gyűjtenek, kutatnak, cserélnek, leveleznek csak azért, hogy egy hiányzó darabot a gyűjteményből beszerezzenek. Ismerek egy olyan embert, akinek ez a szenvedélye gyermekkorában a színes rongygyűjtésben testesült meg. Anyja nem merte fiát női szabóhoz vinni, mert onnan mindig öt számra gyűjtötte a színes rongyokat. Később a Maros és Cörgény partját, vidékét járva, a színes kövek ragadták meg figyelmét. És azt kezdte gyűjtögetni. Kinevették, különcködésnek vélték a gyermek ilyenszerű foglalkozását, de hagyták, hogy csinálja. A gyermek felnőtt, tanítói diplomát szerzett. Abbahagyta a gyűjtést, csak csodálta, bámulta a színes szöveteket, köveket, képeket, varrottas kendőket, párnákat. De a régi vérébe hazódott szokás nem engedte pihenni, bármihez kezdett, mindig a gyűjtés foglalkoztatta. Amikor a Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola történelem fakultására iratkozott, már nem tudott szenvedélyének ellenállni. Régen, Horea utca 27 szám. Egyszerű családi ház. A kaputól a tornácig árnyas szőlőlugas, az udvar sarkában láncrakötött csaholó kis kutya. A falra kapaszkodó szőlőlevélzet között bokályok, tálacskák pompáznak természeti szépségükben. A verandán százesztendősnél jóval idősebb színes népi motívumokkal ékesített egykori parasztláda. Az ajtó nyitva. Amit a lakásban látok, lenyűgöz. Lakás lenne ez? Vagy múzeum? De a múzeumnak melyik fajtájához tartozik? Történelmi, néprajzi, képzőművészeti? így együttesen, de különkülön véve is minden darab kincset ér. A falakon száznál is több cseréptányér, bokályok, képek, évszázados oklevelek, keretezett varrottasok, az asztalon, szekrényen fiókokban, polcokon ezer féle gyűjtemény ékeskedik. Ki tudná felmérni milyen érték halmozódott fel ebben a családi házban? Én százezrekben fejezném ki az értékét, a tulajdonos — lehet, hogy szubjektív a becslés dolgában — pénzben ki sem fejezhetőnek véli. A házigazda, a szenvedélyes műgyűjtő — Vasile Man — készségesen vállalja az idegenvezető szerepét és aprólékosan számol be kincse történetéről, az értékes gyűjtemény egy-egy darabjának felfedéséről, megszerzéséről, történelmi jelentőségéről, az egész gyűjtemény értékéről. Itt van például a korai népvándorlás időszakából származó teljesen ép edény. Hogy milyen értéket jelent ez a gyűjteményben, talán a tulajdonos megállapítása a legkifejezőbb. — Ezt az egy darabot — mutat az edényre — nem adnám a fél gyűjteményért! — Az országban kevés ilyen régi és ilyen épségben megmaradt IV—V. századból származó edény létezik. És a kevés közül egy, Régenben található, valahol Péterlakán ásták ki a gyermekek és hozták el tanáruknak az iskolába. Elragadtatással beszél az i.e.VI. századból származó dák éremről, a római birodalom idejéből ránkmaradt pénzekről. És szinte lenyűgöz körülírásával, magyarázatával arról az emlékéremről, melyet Eminescu ás Ciprian Porumbescu kezdeményezte Ștefan cel Mare emlékünnepség alkalmával adtak ki 1871- ben. Féltve őrzi a hatalmas emlékérmet, melyet Konstanca kikötő alapzata lerakása alkalmával adtak ki 1896-ban. Csak úgy, kíváncsiságból kérdem meg, hány emlékérmet, pénzt gyűjtött össze. Nem tudja, számuk ezernél is többre tehető, gondosan kronologikusan elrendezve, mint egy igazi múzeumban. Aztán sorra vesszük az írásos dokumentumokat, a pergamenre írt rendeleteket. Egyik legrégibb ilyen okmány a Bethlen Gábor kézjegyét, méhviaszból készült pecsétjét őrző nemesi címet adományozó oklevele — 1620-ból származik. Egy másik Gh. Bibescu kezeírását őrzi. A régi könyvek közül egészen ritka példányok találhatók itt. Féltve őrzi a 280 oldalas kézírásos verselmélet könyvet, melyet 1759-ben adtak ki. Itt van Petru Maior prédikációit (halotti beszédeit) tartalmazó könyv is. Nagyon értékes és ritka példány az 1840-ből származó kézírásos, keleti kohókat tartalmazó könyv (ez a gyűjtő legújabb szerzeménye). Az egyik sarokban akadunk arra a kollekcióra, mely Coșbuc, Slavici és Caragiale által szerkesztett Vatra folyóiratot tartalmazza. (Az első év — 1894 összes példányait). Ebben a folyóiratban jelent meg először Cosbuc Női vrem pámint című híres verse. Ion Slavici-nak Mara című írása. Aztán az ikonokat vesszük szemügyre, majd a varrottasokat, fafaragásokat tekintjük meg. Vasile Man történelem tanár. Gyűjteménye nem véka alá rejtett kincs. Gyakori eset, amikor a történelem óráit itt a lakásában tartja és gyűjteményével szemlélteti az illető kort. — Szeretem a történelmet és azt akarom, hogy tanulóim is szeressék. Minden leckével is igyekszem felkelteni bennük a jó hazafias érzést, a múlt iránti tiszteletet. Őket is bevonom a jó gyűjtésbe. Lényegében az ő segítségükkel gyűjtöttem össze a Görgény, a Mezőség, és a Ma- Bros vidéke népművészetét tükarözó tárgyakat. Izgalmas dolog ró gyűjteni. Elmenni az emberek lakásába, felnézni a padlásra , és a pókhálós sarokban megta plálni Lucian Blaga verses köntetét, vagy a XVII. században kiadott filozófiai tanulmányt. Csodálatos élmény ez. Nem sajnálom a pénzt egy-egy érték a kés műemlékért. Vannak olyan y darabok, amelyekért sok száz X lejt adtam, másokat családi ereklyék közül válogattam ki, yx sokat az antikváriumból szerez- p tem be, másokat meg csere útgján kaptam meg. Nem ismerek X fáradságot, nehézséget, áldozattot ebben az ügyben. Egész éle- 47 tem ebben a múzeumban van. ß Igazi vérbeli gyűjtő, tudo gmányos kutató. Számára rend- X kívül fontos gyűjteni, minél v többet és minél értékesebbet. U Az elmúlt esztendőkben gyűjtő- ß menyéből önálló kiállítást szerg vezeti Régenben. Tudósok, ne- X vés professzorok, külföldi turisáit, újságírók keresik fel szinte L naponta. Azt mondták, Régen- ben sokan nem tudják hol van a Horea utca, de ha azt kér- X dik, hol lakik Man Vasile, haj- szál pontossággal megmarva- n rázzák az utcát és a házat. Manu Vasile gyűjteményére büszke minden régens. X DÉZSI ÖDÖN . Országos tapasztalatcsere Marosvásárhelyen A Helyi Gazdasági és Adminisztratív Szervek Állami Bizottságának rendezésében, Marosvásárhelyen nagyméretű tapasztalatcserét bonyolítanak le tíz megye helyi építkezési- és szerelési trösztjeinek részvételével. A kétnapos értekezlet során a résztvevők megvitatják az első félévi tevékenység milyenségeit, az év hátralevő részére háruló feladatok végrehajtásának lehetőségeit, s az 1970—71- es téli munkafront előkészítésének menetét. A tapasztalatcsere részvevői ma megtekintenek több építkezési telepet is.