Vörös Zászló, 1970. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

XXII. évfolyam 227. (5846.) szám 1970. szeptember 27. vasárnap Ára 30 báni Teljesítették ötéves terv­előirányzatukat a megye ipari egységei A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Nicolae Ceausescu elvtársnak Mélységes megelégedéssel és hazafias büszke­séggel jelentjük pártunk központi vezetőségének, személyesen Önnek, tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy Maros megye ipari egységei három hónappal határidő előtt tettek eleget az 1966— 1970-es ötéves tervből rájuk háruló össztermelési előirányzatnak. E nagy jelentőségű termelési siker lehetőséget nyújt a megye ipari vállalatainak, hogy az év végéig további 2,2 milliárd lej értékű össztermelést valósítsanak meg. Maros megye gazdasági mérlege évről évre jó eredménnyel zárul, ami pártunk és államunk po­litikájának helyességét , az ország összes me­gyei harmonikus fejlődését tanúsítja, s egyben bi­zonyíték arra, hogy az e tájakon élő dolgozók — románok, magyarok, németek — önfeláldozóan harcolnak a szocializmus építésének pártunk által meghatározott programja megvalósításáért. Maros megye ipari termelésének volumene csak a mostani ötéves terv időszakában több mint 70 százalékkal, 11,8 százalékos évi ütemmel nö­vekedett, meghaladva a tervezett szintet. A me­gye ipara az eltelt időszakban bővítési és korsze­rűsítési munkálatok révén, valamint új, modern berendezésű ipari létesítményekkel gazdagodott: ilyen például a Marosvásárhelyi Vegyipari Kom­binát, a Bőr- és Kesztyűgyár, a Könnyűipari Fel­szereléseket Gyártó Vállalat, a Régeni Forgácsle­mez Gyár, a Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat, a Dicsői Vegyipari Kombinát ötös karbidkemen­­céje és két új húzottüveg vonal az Üveggyárban, három áramfejlesztő gépcsoport a Radnóti Hőerő­műnél, a ludasi Tejfeldolgozó Üzem, a segesvári Nicovala, stb. A gazdasági vezetés tökéletesítésére, a terme­lés és a munka tudományos megszervezésére, az egész gazdaság tevékenységi hatékonyságának nö­velésére a párt vezetősége által kezdeményezett intézkedésektől ösztönözve megyénk vállalatainak munkaközösségei jobban értékesítették a rendel­kezésükre bocsátott műszaki-anyagi és pénzeszkö­zöket és így sikerült 40 százalékkal, az ötéves terv előirányzatainál nagyobb arányban növelni a munkatermelékenységet. Ezúttal is kifejezzük megyénk egész lakossá­gának mélységes háláját azért az állandó segítsé­gért, amelyet a párt vezetőségétől, személyesen Öntől, tisztelt főtitkár elvtárs a gazdasági és tár­sadalmi építés minden területén termékeny évek során kapott, azért a segítségért, mely a szocialista nemzetünk felvirágzását szolgáló tudományos pártpolitika megvalósítására ösztönzött s mozgó­sított. Megyénk vállalatainak munkásai, mérnökei és technikusai, élükön a kommunistákkal, áldozat­­készségről tettek tanúbizonyságot a tönkrement, vagy megrongálódott létesítmények gyors helyre­állításában, ezúton is kifejezve hálaérzetüket azért a sokoldalú támogatásért, amelyet megyénk a tavaszi nehéz megpróbáltatások napjaiban és az azt követő időben kapott. Biztosítjuk a párt- és állam vezetőségét, sze­mélyesen önt, szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy a Maros menti tájak dolgozói a jövőben is nemzetiségükre való tekintet nélkül szorosan fel­zárkózva a párt, annak Központi Bizottsága köré, rendületlenül követik azokat az értékes útmutatá­sokat, amelyeket ön a megyénkben tett legutóbbi látogatása alkalmával adott, áldozatkészen és fele­lősségteljesen munkálkodnak a párt X. kongresz­­szusán elfogadott nagyszabású program valóra váltásáért. Kezesség erre, hogy megyénk vállala­taiban nagy körültekintéssel folynak azok az elő­készületek, amelyeknek célja megteremteni a kö­vetkező ötéves terv példás teljesítéséhez szüksé­ges optimális műszaki-anyagi feltételeket. Ez­­alkalommal ismételten kifejezzük megyénk összes városi és falusi lakosainak egyöntetű csat­lakozását pártunk és államunk bér- és külpoliti­kájához, azt a szilárd elhatározását, hogy fokozott mértékben járul hozzá a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom építéséhez hazánkban, a szo­cialista Románia felvirágoztatásához. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA Gyors ütemben folyik az újjáépítés Köztudomású, hogy Radnóton és a hozzátartozó falvakon nagy pusztítást végzett az árvíz: 156 házat rombolt le és 218-at ron­gált meg. Az államtól kapott se­gítség, az emberi összefogás eredményeként gyors ütemben folynak az újjáépítési munkála­tok. Eddig 79 ház építését fejez­ték be, október elsejéig további 56 új házba költözhetnek be la­kóik. A megrongálódott házak kijavítása is gyors ütemben ha­lad, eddig 163-at tettek rendbe. A községi néptanács tájékozta­tója szerint november elsejéig befejezik az újjáépítési és javí­tási munkálatokat és ezzel meg­oldódik valamennyi árvízsújtotta család lakáskérdése. Bartók Béla zenéje A világhírű zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából Maros­­vásárhelyen több kulturális ren­dezvényre kerül sor. A megyei Mű­velődés- és Művészetügyi Bizott­ság, szeptember 25-én Bartók Béla zenéje témával szervezett elő­adást a szakszervezetek Művelődé­si Házában. A zeneszerző életéről, munkásságáról Szász Károly, a ma­rosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola tanára tartott előadást. Az Augusztus 23 Bútorgyár egyik ötletes előszárító berendezése. Új CEC-ügynökség nyílt Tegnap Bálán CEC-ügynökség nyílt. Az új ügynökség létesítéséről megelégedéssel szereztek tudomást a bajaiak. Ez érthető, hiszen eddig a takarékpénztári műveleteket a Bálától mintegy 18 km távolságra lévő Beresztelkén bonyolították le. Az új ügynökség kiszolgálja a mezőkirályfalviakat és a községhez tartozó falvak lakóit is. Az ügynök­ség alkalmazottja a hét bizonyos napjain ellátogat mind Mezőkirály­­falvára, mind a hozzá tartozó fal­vakba, tehát az itteni lakosoknak be se kell menniük Bajára. ­Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtóó Bizottsága ebédet adott a 60 éves Vasile Vilcu elvtárs tiszteletére Az RKP KB Végrehajtó Bizott­sága szombat délben elvtársi ebé­det adott Vasile Vilcu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, az Államtanács alelnöke 60. születésnapja alkalmából. Az ebéden részt vettek a követ­kező elvtársak: Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bod­­naras, Paul Niculescu-Mizil, Ghe­orghe Panu, Gheorghe Radulescu, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Flo­rian Danalache, Constantin Dra­gan, Emil Draganescu, Fazekas Já­nos, Dumitru Popescu, Leonte Rau­­tu, Stefan Voitec, Iosif Banc, Miron Constantinescu, Ion Iliescu, Ion Io­­nita, Vasile Patilinei, Ion Stanescu, Mihai Marinescu, Ion Paran, Chivu Stoica, Constantin Pirvulescu, Ghe­orghe Vasilichi. A párt- és államvezetők melegen üdvözölték Vasile Vilcu elvtársat, jó egészséget, hosszú életet és újabb sikereket kívántak neki a pártunk és szocialista államunk által rábí­zott feladatok teljesítésében. Az ebéden Nicolae Ceausescu elvtárs pohárköszöntőt mondott. A párt főtitkára:­­­ész­ete-­en kitért pártunk széles körű munkájára és sikereire az RKP X. kongresszusán kidolgozott nagyszerű, sokoldalú országépítő program valóra váltá­sában, beszélt­­pártunk és álla­munk külpolitikájáról, amelynek vezérelve a barátság és a szövetség a szocialista országokkal, a szolida­ritás és az egység a kommunista mozgalommal, az enyhülés, az együttműködés és a béke ügye a világon, majd rámutatott, hogy az egész párt- és államvezetőség olda­lán mindebben része volt és része van Vasile Vilcu elvtársnak is. A szocialista építőmunka további nagy feladatainak taglalása után Nicolae Ceausescu elvtárs erőt, egészséget kívánt Vasile Vilcu elv­társnak, hogy továbbra is hozzájá­rulhasson a párt és az állam tevé­kenységéhez. Ezután Vasile Vilcu elvtárs mon­dott köszönő szavakat. Hangsú­lyozta, hogy egész életét a pártnak szentelte, megköszönte Nicolae Ceausescu elvtárs meleg, elismerő szavait, a hozzá intézett jókívánsá­gokat és megfogadta, minden erő­feszítést megtesz, hogy minél in­kább hasznára váljon a pártnak, a szocialista építés ügyének orszá­gunkban. Vasile Vilcu elvtárs ki­jelentette, szilárd meggyőződése, hogy pártunk, élén főtitkárával, a biztoskezű, a néphez, a szocializ­mus ügyéhez mélységesen hű marxista-leninista vezetővel, a jö­vőben is becsülettel teljesíti a Ro­mánia jólétének biztosításában rá háruló nagyszerű történelmi külde­tést. Az ebéd meleg, elvtársi légkör­ben folyt le. (Agerpres) A dedrádiak példamutatása igazi őszi reggel. A kukorica fá­zósan mutatja levelét a napnak. Bár ne tette volna. Ahelyett, hogy felélénkülne, összehúzódik. Fakó színt vált. Mint a beteg ember, akinek megmentésére nincs sok re­mény. A kora reggeli hideg elvé­gezte munkáját. Kint a domboldal­ban hosszú barázda szalad az eke után, majd jön a tárcsa s darabokra szaggatja, hogy új életet fakasszon az elhaló természet ölén. Mert a föld­ből kibújó csira dacol már az ősz­szel. Ott lent jó puha ágyban nyug­szik a mag ,amely táplálja, erőssé teszi. Ezért virítanak itt a dedrádi határban olyan szépen az őszi ve­tések. Kodolányi János mérnök és Vajda Dénes, a gépesítők vezetője, nem is győzi eléggé dicsérni azt a napot, amikor nem másokra, ha­nem csakis saját tapasztalatukra hallgattak. Idejében megkezdték az ősziek vetését. Mert, amíg a szom­szédban még mindig az esőre vár­nak, nálunk szépen zöldell már az árpa, sőt az út mellett bújni sejtik a búzát is. Innen a dombtetőről, ahol állunk, belátni a fél határt. Átellenben vetőgép szalad a hegy­nek. — Ott búzát vetnek — jegyzi meg a mérnök — a százhuszadik hektárt. Az árpa földbe került. Már szeptember közepén elindítottuk a vetőgépeket. Igaz, sokan javasolták, hogy várjunk még egy kicsit, hát­ha eső lesz. De mi így láttuk jó­nak. Nem tudom ki nyer a végén. A tagbaszakadt gépkezelő Vajda Dénes erre felüti a fejét. Mintha vitába akarna szállni valakivel. — Hát nyerni csak mi nyerhe­tünk — mutat a Lucon túlra, ahon­nan messze zöldellik a friss vetés. Annak már nem árt a korai hideg. S ha a száraz idő tovább tart se le­het baj. Minél hamarabb kerül földbe a mag, annál több nyirkot kap. A mérnök mintha védeni akarná távolabb levő kollegáit, az időt dicséri. — Nálunk néha még volt eső. Azért tudtunk ilyen szépen halad­ni. No meg a fiúk is kitettek ma­gukért — dicséri a gépkezelőket. A gépészeti osztály vezetőjének jól esik a dicséret. De nem is vitat­hatja el senki tőlük. Jó munkát vé­geztek az őszi kampányban. Amíg más termelőszövetkezetekben arról vitatkoztak, hogy megkezdjék-e a búza vetését, náluk több mint 110 hektáron földben volt a mag. — Muszáj igyekezni — véleke­dik a mérnök — nagy adósságot kell törleszteni. Nem kevesebb mint ezer kilóval növelni az átlagter­mést az ideihez viszonyítva. Vajda Dénes, aki már otthon ér­zi magát a gazdaság problémáiban újra közbe szól: — Ha az idő engedi meg is lesz. A mérnök nem ítél ilyen hamar Sok éves tapasztalata megtanította rá, hogy egész józanul gondolkoz­zék. Ezért csak ennyit jegyez meg lassan: — Mi megtettünk és megteszünk mindent ami tőlünk telik. Remé­lem az időjárás is kedvezni fog. A földről nem nyilatkozik. Pedig úgy ismeri minden egyes darabká­ját mint a tenyerét, hisz több mint másfél évtizede járja a dedrádi határt. Az azonban beszél helyette. Lent, az országút mellett, hatalmas búzatábla. Nagy gonddal készítet­ték el. A talajmunkában még a leg­igényesebb szem se nagyon találna kivetni valót. De azért a trágyázás­sal ő is eldicsekszik. —­ 1962 óta most történt meg először, hogy ilyen gazdag táperőt tudtunk biztosítani. Nem kevesebb mint 120 hektár kapott istállótrá­gyát. Négyszáz mázsát hektáron­ként. A szuperfoszfátból 200, az ammóniumnitrátból pedig 300 kiló jutott hektáronként. Nem kimutatásokból beszél, csak úgy fejből sorolja a tényeket. Köz­ben félszeme állandóan a traktoro­kon. Mintha azt a kevés időt is saj­nálná, amit elbeszélgettünk. Pedig azokkal nem lehet baj. Becsülettel birkóznak az egyre keményebbé váló földdel s készítik a puha ágyat az aranyló búzának. Vezetőik talán már a jövőbe látnak, amikor kom­bájnokkal vágnak neki a hullámzó búzatengernek, degeszre tömik a zsákokat. Hogy így lesz-e még nem lehet tudni, de munkájuk után a dedrádiak megérdemelnék. (nagy) Külföldi kirándulások A Marosvásárhelyi Ifjúsági Tu­risztikai Iroda az év végéig újabb kirándulásokat szervez a Szovjet­unióba, Magyarországra és Jugo­szláviába. November 22. és 29. kö­zött a Szovjetuniót tekinthetik meg a fiatalok. Útirány: Ungheni — Ki­­sinyev — Kijev. A szállítás és tel­jes ellátás díja 675 lej. (85 lejt pe­dig beváltanak). Feliratkozni a If­júsági Turisztikai Iroda Rózsák te­re 26. sz. alatti helyiségében, szep­tember 30-ig lehet (telefon 14-817). Mai számunkban ­ Nemzetközi Fogászati Szövetség 58. évi ülésszaka Szombat reggel a fővárosi Köztársasági Palota termében megkezdte munkálatait a Nem­zetközi Fogászati Szövetség 58. évi ülésszaka. E nagy je­lentőségű tudományos összejö­vetelen a világ 46 országából a fogorvosi tudomány és gya­korlat élenjáró személyiségei vesznek részt. Az ülésszak munkálatai Ion Gheorghe Maurernek, Románia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének ma­gas védnökségével zajlanak le. A hat napig tartó értekezlet munkálatain a legaktuálisabb tudományos és gyakorlati prob­lémákat vitatják meg, kijelölve az orvostudomány ezen ága fejlődési útjának új szakaszát. Dr. Valerian Popescu orvos­­professzor, az Akadémia leve­lező tagja, az ülésszak rendező bizottságának elnöke mondott megnyitó beszédet. Taps közepette szólásra e­­melkedett Ion Gheorghe Mau­rer, a Minisztertanács elnöke. Beszédét figyelemmel hallgat­ták és élénken, hosszasan megtapsolták. A Nemzetközi Fogászati Szö­vetség, a részvevők nevében dr. Jack Stork, a szervezet el­nöke köszönetet mondott a Mi­nisztertanács elnökének, a ro­mán államnak az értekezlet le­bonyolításához teremtett felté­telekért. A továbbiakban a részvevő­ket köszöntötte dr. Dan Eno­­chescu egészségügyi miniszter, Mircea Mali­­a oktatásügyi mi­niszter, Aurel Moga professzor, akadémikus, az Orvostudomá­nyi Akadémia elnöke és Ion Cosma, a Bukarest municipiumi néptanács első alelnöke. * A Nemzetközi Fogászati Szö­vetség 58. évi ülésszaka alkal­mából fogászati anyagokból és készülékekből nemzetközi kiál­lítás nyílt meg a Palotaterem előcsarnokában. A kiállításon 21 szakvállalat vesz részt Ausz­triából, Csehszlovákiából, Svájcból, Olaszországból, a Német NDK-ból, Németország SZK-ból, az USÁ-ból, Magyar­­országról és Romániából. Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke a nem­zetközi tudományos összejövetel rendezői kíséretében megtekin­tette a kiállítást és elismeréssel nyilatkozott a fogászati techni­ka eredményeiről. (Agerpres) Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének üdvözlete HÖLGYEIM ÉS URAIM! Románia Szocialista Köztársaság kormánya nevében szívélyesen üd­vözlöm a sztomatológiai tudomány kiváló képviselőit, akik részt vesz­nek a Nemzetközi Fogászati Szö­vetség II. rendes évi ülésszakán. A román kormány e tudományos összejövetelt vendégül látva ismé­telten kifejezi a tudomány iránti nagyrabecsülését, azt az óhaját, hogy elősegíti annak haladását, tá­mogatja a világ különböző orszá­gaiban élő tudományos dolgozók közötti kapcsolatok szorosabbra fű­zését. Ez szükségszerűen következik ab­ból, hogy napjainkban a tudomány egyre jelentősebb szerepet tölt be, mint a társadalom haladásának el­sőrendű hajtóereje. A tudomány — mint ismeretes — egyre inkább fokozza az embernek azt a képes­ségét, hogy uralkodjon a természet fö­lött, lehetővé teszi számára, hogy egyre jobban hasznosítsa annak kincseit, hogy gyorsan és jelenté­kenyen javítsa anyagi életkörül­ményeit. A tudomány elsajátításá­val egyidejűleg az emberek emelik kulturális színvonalukat, fejlesztik azt a képességüket, hogy megis­merjék és megértsék a természet és a társadalom jelenségeit. Mindezek által a tudomány olyan tényezőként hat, amely fel­szabadítja az embert, elősegíti rész­vételét a közösség és saját egyéni sorsának alakításában. Minél inkább mentesítik a tudo­mány fejlődését és az emberi gé­niusz vívmányainak gyakorlati be­vezetését azoktól az akadályoktól, amelyeket az ember ember általi ki­zsákmányolására és elnyomására irányuló törekvések szülnek, a tu­domány az emberek és a nemzetek közötti olyan új kapcsolatokat elő­mozdító tényezővé is válik, amelye­ket az ész, az igazság és a kölcsö­nös tisztelet szelleme, az emberi és nemzeti egyenlőség, szabadság és méltóság elvei vezérelnek. A tu­domány egyre inkább a nemzetközi megértés és együttműködés fejlesz­tésének eszköze, ez napjaink egyik olyan sajátossága, amely az egye­temes kincs jellegét kölcsönzi a tudománynak, s kivétel nélkül a világ összes népeit érdekeltté teszi fejlesztésében. Tudatában lévén a tudomány teljes jelentőségének, Románia a tudományos kutatás fejlesztését társadalmi építésének elsőrendű célkitűzésévé avatta. Az országos tudományos kutatási program kere­tében kellő figyelmet szentelünk az orvosi és biológiai tudományok­nak, amelyeknek rendeltetése je­lentősen hozzájárulni az emberek egészségének megvédéséhez. Az emberek egészségéről való gondos­kodás pártunk és államunk egyik legfőbb törekvése, egyik jelentős vonása az egész nemzet sokoldalú fejlesztésére és felvirágoztatására irányuló sokoldalú folyamatnak. Nyilvánvaló, hogy az orvostudo­mányok fejlődése, amely napjaink­ban sürgős megoldásra váró rend­kívül bonyolult problémákat vet fel, nem képzelhető el egyre szá­mosabb szellemi erők részvétele nélkül és az összes országok tudó­sainak szoros együttműködése nél­kül. Az Önök kongresszusa, amely­ számos ország jeles tudományos dolgozóit egyesíti, hozzájárul majd olyan következtetések megállapítá­sához, amelyek rendkívül jelentő­sek és hasznosak a közegészségügyi kérdések megoldására nézve a szto­­matológia terén, és minden bizony­nyal új távlatokat nyit meg az or­vostudomány e jelentős ága szá­mára. Kérem engedjék meg, tisztelt vendégeink, hogy üdvözöljem Önö­ket Romániában, és teljes sikert kívánjak kongresszusuknak. Gyors ütemben silozzák a kukoricát a nádasi MTSZ-ben.

Next