Vörös Zászló, 1970. október (22. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
XXII. évfolyam 230. (5849.) szám 1970. október ] csütörtök Ára 30 iránt AZ ÁLLAMTANÁCS RATIFIKÁLTA A ROMÁN-SZOVJET SZERZŐDÉST NICOLAE CEAUSESCU elvtárs beszéde 1970. szeptember 30-án a Köztársasági Palotában ülést tartott az Államtanács Nicolae Ceausescu elvtársnak, az Államtanács elnökének elnökletével. Az Államtanács tagjain kívül az ülésen részt vett Ion Gheorghe Maurer elvtárs, a Minisztertanács elnöke, miniszterek, a Nagy Nemzetgyűlés egyes állandó bizottságainak elnökei, a sajtó képviselői. Ion Gheorghe Maurer elvtárs elfogadás végett előterjesztette a Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti barásági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ratifkálásáról szóló törvényerejű rendlet tervezetét. Az Államtanács megbízásából a törvényerejű rendlet tervezetét előzőleg megvizsgálta a Nagy Nemzetgyűlés külpolitika, honvédelmi és jogügyi bizottsága és kedvezően véleményezte azt, javasolva elfogadását. A szerződés ratifikálásával kapcsolatos vitában felszólaltak a következő elvtársak: Constantin Daicoviciu, Ion Spatarelu, Király Károly, Aurel Bozgan, Ion Coman és Takács Lajos. Kifejezték teljes egyetértésüket a szerződés ratifikálásával és azt a két nép közötti barátság és együttműködés további erősítéséhez, a szocializmus, a béke és a nemzetközi együttműködéshez való jelentős hozzájárulásnak minősítették. Az Államtanács ezután egyhangúlag elfogadta a szerződés ratifikálásáról szóló törvényerejű rendeletet. A ratifikálás után beszédet mondott Nicolae Ceausescu elvtárs. TISZTELT ELVTÁRSAK! A Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között nemrég megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek az Államtanács által történt ratifikálása jelentős mozzanat és megfelel népünk törekvéseinek és óhajának. E szerződésnek Bukarestben történt aláírása jelentős esemény a Románia és a Szovjetunió közötti sokoldalú együttműködési kapcsolatok felfelé ívelő fejlődésében, a román—szovjet barátság erősítésében. A marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elveire alapozott jelenlegi szerződés, a mai feltételek között aktualizálva a régi szerződés előírásait — azét, amely a Románia és a Szovjetunió közötti gyümölcsöző szövetségi és baráti kapcsolatok tartós alapja volt —, 20 éves hosszú időszakra állapítja meg a két ország közötti sokoldalú együttműködés keretét a teljes jogegyenlőség, a nemzeti szuverenitás és függetlenség tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a testvéri kölcsönös segélynyújtás és a kölcsönös előny szellemében. A román--szovjet barátsági szerződés a két nép közötti barátság és szolidaritás hosszas hagyományain alapszik — azon a barátságon, amely megszilárdult a fasizmus elleni közös harcban és magasabb szintre emelkedett a szocializmus és a kommunizmus építésének körülményei között; azok a tartós kapcsolatok, amelyek bennünket egyesítenek, hatalmas erőforrásokra találnak a társadalmi rendszer, az alapvető törekvések és a két országot lelkesítő magasrendű célkitűzések közösségében. A szerződés egyben széles távlatokat nyit a jövőben, kedvező keretet teremt a kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a termelésben és más területeken való kooperálás fokozására és erősítésére Románia és a Szovjetunió között. Országainknak a társadalom műszaki-anyagi alapja fejlesztésében, a tudomány és a kultúra felvirágoztatásában elért eredményei megteremtik a cserék bővítésének és változatossá tételének, a minden területre kiterjedő együttműködésnek és kooperálásnak rendkívül kedvező feltételeit. A szerződés leszögezi mindkét állam azon elhatározását, hogy továbbra is a szocialista államok egységének és összeforrottságának erősítésén munkálkodjék, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy ez a fő forrása a szocialista világrendszer erejének és legyőzhetetlenségének. A szerződés előírásai kifejezésre juttatják egyben Románia és a Szovjetunió azon elhatározását, hogy következetesen érvényesítsék a nemzetközi életben a békés egymás mellett élés politikáját, hogy kitartóan küzdjenek egy új világháború elhárításáért, a mai emberiség előtt álló nagy problémák tárgyalások útján történő, békés megoldásáért, a népek békéjének megóvásáért. A két ország politikájának egyik, a szerződésben „hai fű célkitűzése harcolni az európai légkör javításáért, az európai biztonság megvalósításáért, valamint azért, hogy a történelem folyamán oly fájdalmas megpróbáltatásokat, átélt kontinensünk népeinek életében a béke és a bizalom, a nemzetek közötti barátság és az együttműködés légköre honosodjék meg. Az általános és teljes leszerelésért küzdve, Románia és a Szovjetunió kifejezi egyben azt az elhatározását is, hogy tiszteletben tartja a Varsói Szerződésben vállalt kötelezettségeket; a szerződést mindaddig szükségesnek tartjuk, amíg fennáll az észak-atlanti paktum. Az országunk és a Szovjetunió közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése és ratifikálása, a román—szovjet szolidaritás, szövetség és barátság szüntelen erősítése központi helyet foglal el a szocialista Románia állampolitikájában, szerves része annak az internacionalista tevékenységnek, amelyet pártunk és kormányunk folytat a testvéri együttműködési kapcsolatok fejlesztéséért az öszszes szocialista országokkal, az egész szocialista világrendszer erejének és egységének további növeléséért. Pártunk és népünk ilyképpen egyik legfőbb nemzetközi kötelezettségét teljesíti, hozzájárul a szocializmus és a béke általános ügyéhez a világon. A békés egymás mellett élés elveihez híven Románia egyben azon munkálkodik, hogy bővítse együttműködési kapcsolatait a világ öszszes államaival — társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül — a nemzetközi enyhülés érdekében. A többi békeszerető néppel együtt harcolunk az agresszív imperialista politika meghiúsításáért, az erőszak és a diktátum alkalmazásának megszüntetéséért a nemzetközi életben, az államok életébe való bármilyen idegen beavatkozás ellen, minden nép azon szent jogának tiszteletben tartásáért, hogy maga döntsön sorsáról, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az összes nemzetek jogegyenlősége elveinek meghonosításáért az országok közötti kapcsolatokban. Véleményem szerint a román— szovjet szerződésnek egyöntetű ratifikálása Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa által, mindenben megfelel népünk érdekeinek, a Románia és a Szovjetunió közötti, a szomszédos népeink közötti barátság és szövetség erősítése érdekeinek, a szocializmus és a béke általános ügyének a világon. ION GHEORGHE MAURER elvtárs beszéde TISZTELT ELNÍKI ELVTÁRS! ELVTÁRSAK! Románia Szociálisa Köztársaság kormánya az Álamtanács elé terjeszti elfogadás vgett a Románia Szocialista Köztásaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti barátsági, együttműködési és ölcsönös segélynyújtási szerződé ratifikálására vonatkozó törvensiéjt lendület tervezetét. A szerződés, amelye 1970. július 7-én írták alá a Szvjetunió párt- és kormányküldöttségnek országunkban tett látogása idején, nagy horderejű dokmentum. A szerződés tükrözi a ke szomszédos szocialista ország közti kapcsolatok jelenlegi stádiuma s ugyanakkor kifejezésre juttati azt az akaratukat, hogy a jövőbn is erősítsék a szocialista intenncionalizmus szellemében a román és a szovjet népek közötti barátsági és szövetséget, s fejlesszék a Rmánia és a Szovjetunió közötti sokoldalú együttműködést, a szterenitás és a nemzeti függetlenség tiszteletben tartása, a jogegyenlőst és a belügyekbe való be nemvatkozás, a kölcsönös előnyök alaján, mindkét nép érdekében ,a socializmus, a béke és a nemzetközi együttműködés ügye érdekében. A szerződés újra leszögezi a magas szerződő feleknek azt az elhatározását is, hogy hozzájáruljanak a szocialista országok egységének megszilárdításához, hogy fejleszszék az együttműködést valamenynyi állammal, függetlenül társadalmi rendszerétől, hogy Európa és az egész világ biztonságának megvalósításán il munkáikot jannk. Minthogy úgy vélem, hogy a Románia és a Szovjetunió közötti barátsági, együttműködési, és kölcsönös segélynyújtási szerződés előírásai mindenben megfelelnek pártunk és államunk külpolitikája alapelveinek, a román nép alapvető érdekeinek, s a vállalt kötelezettségek nincsenek ellentétben az érvényben lévő nemzetközi szerződésekkel, javasolom a ratifikálására vonatkozó törvényerejű rendelet tervezetének elfogadását. A Nagy Nemzetgyűlés külpolitikai, honvédelmi és jogügyi bizottságai megvizsgálták és kedvezően véleményezték a törvényerejű rendelet tervezetét. Ugyancsak ma ratifikálja a román—szovjet szerződést a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének Elnöksége is. Jó szervizést, gondosságot az ősi vetések meggyorsításáért Az elkövetkező tóberi napok döntő jelentőségű a jövő évi kenyérgabona hussítása szempontjából. Jóllehet az elmúlt hetek csapadéktalaníjárása megnehezíti a gépesítő murkáját, s ahhoz, hogy megydő minőségű magágyat készítsenek, csökkenteni kell a mam ütemét, ez nem jelenti, hogy klekedjünk a talajelőkészítéssel, mi okok miat is. A tény, hogy nagy mennyiségű cukorrépát, krumpi kukoricát kell betakarítani, elsillítani, sok takarmányt kell bíróságba helyezni, vagyis közel 1000 hektár területet kell felszablítani, ahova búzát kell mégetni, a kiváló, jól átgondolt szervező intézkedéseket követel, ami esetlen biztosítéka az összetarlóstt munkák ütemes elvégzésének. Kétségtelen, hogy idetakarítás során elsőként azoka a területeket kell felszabadítani ahova búzát vetnek majd. Ezet a területeket minden egységüt még augusztusban kijelölték, hát a műszaki-szervezési intézkeéseknek ezek kiürítésére kell azpontosulniuk. E cél megvalósítja érdekében határidőhöz kötni pontosan kijelölt feladatokkal ke megbízni minden családot, minen MTSZ- tagot, és ellenőrizni kel azok végrehajtási módját. Természetesen ezeket tennivalókat minden mezgazdasági egység vezetője idejére megismerte, de mert hozzáhalasztották a munkálatok kezdését, nem mozgósították a jóságot a betakarítás ütemének rágyorsítására, szinte minden írségben jelentkezik már a terülmiény s esetenként a traktorok ne is várakozzok kell, amíg runkateret kapnak. Mindez oda vezetett, hogy például a Dicső környéki 22 MTSZ-ből mindössze 4-ben, Désfalván, Kórodszentmártonon, Gogánban és Szénaverősön kezdték meg a búza vetését. Sőt, MTSZ- ben, Királyfalván, Csüdőtelkén, Héderfáján, Nagylászlón és Sároson még meg sem kezdték az árpa vetését. A terület felszabadítása is vontatottan halad némelyik említett MTSZ-ben. Királyfalván, Cucerdeán, Csüdőtelkén, Gogánban, Lackódon, Dicsőben még nem kezdtek hozzá a silókukorica betakarításához, holott ezekbe a területekbe búzát kell hogy vessenek az elkövetkező két héten. Ésszerű erőelosztással Az elsorolt hiányosságok ellenére néhány Dicső környéki MTSZ- ben azért sikerült megfelelő szervezési keretet biztosítani a magágyelőkészítés, a vetés meggyorsítása érdekében. A désfalviak például már jelentős lépéseket tettek a több mint 600 hektár őszi vetés idejében való elvégzésére. A cukorrépát eddig 10 hektárról, a krumplit pedig 20 hektárról takarították be, s minden szükséges intézkedést megtettek, hogy a napokban fokozhassák ennek a munkának az ütemét. Tekintettel arra, hogy idejében és jó körülmények között takarították be a takarmányféléket, megfelelő munkateret biztosíthattak a traktorok számára is. Így tehát a tegnapig mintegy 400 hektár területen forgatták alá a talajt, s több mint 330 hektáron a magágyat is előkészítették, így most már a 3 vetőgép is zavartalanul dolgozhat. A hét eleje óta 100 hektáron elvetették az árpát, 30 hektáron a búzát és 10 hektáron a takarmánynövények magvait. Tekintettel a szárazságra, messzemenő figyelmet fordítanak a munka minőségére. A többszöri tárcsázás után nehézben(Folytatás a 3. oldalon) an GAUDEAMUS... OLÁH TIBOR Mióta az eszemet tudom — változatlanul fújom, s ha volt idő, amikor átmenetileg elnémult a diákajkakon, magamban, akkor sem szűntem meg félhangosan dúdolni. Ugyanis mióta az eszemet tudom — iskolaévek, egyetemi évek, ANNO ACCADEMICO-k (s nem naptáriak) jelzik számomra a kis és nagy eseményeket egyaránt. 1928/29 például? — Abban az évben mentem iskolába, anyám tákolta formás tarisznyával a hátamon, s büszkén arra, hogy Rácz Mici — a szomszéd postás bácsi leánya — bezzeg csak jövőre cseperedik oda, de én akkor már másodikos leszek. 1938/39? — Jaj, az fene zűrös esztendő volt: Chemberlain, az esernyős aggastyán Münchenben vitte piacra csehekszlovákok bőrét, hiú reményében, hogy Hitler étvágyát kisebb annektálással csillapíthatja; az egyik tanárunk — aki reverendát és zsíros eklézsiát adott fel egy rongyos gimnáziumi katedráért, de prédikálni fenemód szeretett — az egész irodalom órát átpolitizálta, mégpedig az épp uralmon levő reakciós érdekszövetség szája íze szerint. „Nem lesz érettségi !" — terjedt köztünk futótűzként a megtévesztő kósza hír (amely mellesleg olyan légből kapott vágyálomnak bizonyult, hogy szabályosan leérettségiztünk, de még az egyetemet is kijártuk, s a háború — melytől az érettségi eltörlését vártuk — még mindig alig akart véget érni.) 1944/45 a legcsekélyebb túlzás nélkül mérföldkő, akár így nézem, akár úgy: „így", vagyis egyéni szempontból, amennyiben akkor léptem először tanterembe katalógussal a hónom alatt, s tisztáztam sorjában a kedves, mosolygó arcú fiúkkal-lányokkal — Corneille nyelvén — a főbenjáró kérdést, hogy mi a nevük (mire az egyik hatodikos csitri ezzel a felejthetetlen felelettel lepett meg: „Je m'appelle Szűz Mária"); és „úgy", azazhogy országos szemszögből nézve, amennyiben azokban a „forró“ évharmadokban ízlelgettük a demokrácia legeslegelső gyümölcseit, hiszen a nekilódult történelem vígan osztogatta vadonatúj témáit Kovács Györgynek, Sadoveanunak, a még tollát hegyezgető Titus Popovicinak, Sütőnek. JUVENES DUM SUMUS ... Mert nagy dolog ám az ifjúság. Nagy és a szó szoros értelmében FELEMELŐ dolog. Az emberben frissen mocorog az élni és növekedni akarás, „forr a bor", mint Móricz tartja, és a lénye legmélyéről buzogó titokzatos erők viszik, sodorják, szárnyra kapják — valóban. Hiszem és vallom: nincs az a jóllakottság, mely felérne az ifjúkori mindennemű éhséggel. A lírikust AZ teszi befogadó elmévé, adakozó lélekké — Balzac tőle űzetve nőtt Balzac ká. Azt mondjuk: sok függ a körülményektől. Persze. Ha a körülmények kedveznek a homo novusnak, megfelelő erőfeszítések hozzáadásával csodákat művelhet. De ne csináljunk fétist azokból a híres körülményekből sem, főleg pedig ne féljünk és ne féltsük gyermekeinket az izmosító nehézségektől. Hogy Balzacnál maradjunk, jót tett neki a hazulról szűkösen mért útravaló, az önmagára kényszerített dolgos magány, a tudatos megfeszített munka. Az én nemzedékem tagjainak sem feltétlenül ártott a nélkülözés, priváttanítás, diáknyomor. Az ember naponként kilométereket gyalogolt, hogy valami jól szituált úr csemetéjével az ablativus absolutust megérte.(Folytatás a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MARIS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Egészségügyi szűrővizsgálatok kezdődnek Ludason A Megyei Egészségügyi Igazgatóság ezekben a napokban kezdi meg a ludasi kórház és a hozzátartozó egészségügyi körök lakosságának tüdőszűrő vizsgálatát. Minden 14 évet betöltött lakost átvilágítanak, annak érdekében, hogy megelőzzék a szív és tüdő-megbetegedéseket. A Megyei Egészségügyi Nevelési Szolgálat a szűrővizsgálatok jó előkészítése érdekében plakátokat és röpcédulákat nyomtatott, amelyekben felhívja a lakosság figyelmét, hogy a megjelölt időben jelentkezzék a szűrővizsgálatra. A 4. oldalon KÜLPOLITIKAI események Az Románia Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttsége Kairóba utazott Szerdán Kairóba utazott Románia Szocialista Köztársaság pártos állami küldöttsége, hogy részt vegyen Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Unió elnöke temetésén. A küldöttséget Ion Gheorghe Maurer elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke vezeti. A delegációban részt vesz Dumitru Popescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, George Macovescu elvtárs ,az RKP KB tagja, első helyettes külügyminiszter és Titus Sinu, Románia Szocialista Köztársaság kairói nagykövete. Az elutazó küldöttséget a következő elvtársak búcsúztatták a Baneasa-repülőtéren: Gheorghe Rádulescu, Ilie Verdet, Emil Draganescu, Fazekas János, Leonte Rautu, Iosif Banc, Vasile Patilinei, Mihai Marinescu, Ion Patan, Petru Burlacu helyettes külügyminiszter. Ott volt Ibrahim Yossri, az Egyesült Arab Köztársaság bukaresti ideiglenes ügyvivője. Délben a küldöttség megérkezett Kairóba. Fogadására megjelent Anwar Szadatnak, az EAK ideiglenes elnökének több képviselője és az EAK más hivatalos személyei. (Agerpres) A Marosvásárhely Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet. Egyetemi tanévkezdés Október 1. Az új egyetemi tanév megnyitásának napja, a mindenkori október elsejei szellemi magvetés ünnepélyes pillanata. Szocialista társadalmunk értelmiségi utánpótlása gyürkőzik neki ezen a napon, hogy tudásszomjjal, áldozatos munkával meghódítsa a tudomány fellegvárait. Soha nem volt nagyobb szükségünk jól képzett, széles látókörű, marxista gondolkodású, tetteikben az elődök harci elszántságát, önfeláldozását követő szakembere, mint a szocializmus pezsgő gazdasági és társadalmi életét jellemző mai körülmények idején. A nagy országépítő feladatba kapcsolódik be szervesen a hazai oktatás is. Ezért műveli diákjait, ezért növeli a jövő szakemberseregét a mainak sokszorosára, ezért népünk anyagi áldozata, hogy a befektetések sokszorosan visszatérüljenek. Tudatos jövőszerkesztésünk állandó igénye, a társadalmi élet minden területének tökéletesítése parancsolóan megköveteli, hogy a román oktatás fejlődésében tovább lépjen, tartalmában korszerűsödjék, hozzáigazodjék hazánk gazdasági-társadalmi életének fejlődési ritmusához. A felsőfokú oktatás célja ma már nem lehet pusztán a tudás átadása, ezzel egyenlő fontosságú feladat az általános műveltség, a gondolkodási készség, intelligencia fejlesztése, a szellem mozgékonyságának ösztönzése — egyszóval mindazon készségek kifejlesztése, amelyeknek birtokában modern, humanizmustól áthatott, magas szellemiségű, jól felkészült szakemberek foglalják el a helyüket a társadalmi szolgálat minden pontján. Az oktatásunk előtt álló egyik alapvető követelmény — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs a Tanerők Országos Konferenciáján hogy struktúrájánál és tartain fogva megfeleljen a gyakorlat követelményeinek, a gazdasági és társadalmi élet különböző szektoraiban mutatkozó jelenlegi és távlati szükségleteknek. Az ország sok ezer egyetemi hallgatójának, valamennyi főiskolásnak meg kell értenie, hogy a gyakorlati munkára, alkotó tevékenységre készül fel diákévei során. A felsőfokú oktatási intézetek kutató laboratóriumaiban, előadó termeiben történő szellemi magvetés gyümölcsei a mindennapi alkotó- és termelő- , munka területein kell hogy beérjenek. Egyetemi ifjúságunknak pártunk bölcs politikája mutat utat, életcélt, elhivatást — annak a diákságnak, mely a nehézségeket, problémákat legyőzve dönt is azok megoldása ügyében. Az új egyetemi tanévet a X. pártkongresszus határozatai nyomán megindult lendületes, alkotó tevékenység légkörében kezdik meg. A mai román iskola egyik lenyűgöző sajátosságát, fejlődésének dinamikáját tükrözi, hogy a most megnyíló tanévben felsőfokú oktatásunkban új tagozatok és fakultások kezdik meg működésüket, tovább bővül a felsőfokú oktatás anyagi alapja, a diákotthonok befogadó képessége 4 500 hellyel gyarapszik — egy korszerűen felszerelt, 300 férőhelyes otthont a vásárhelyi diákok vesznek birtokukba — új laboratóriumok állnak a gyakorlati munkát végző diákok rendelkezéseire. A modern nyelvek kötelező oktatása rátás minden -é a korszerűsödő dagadását .-