Vörös Zászló, 1970. október (22. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

XXII. évfolyam 251. (5870.) szám 1970. október 25. vasárnap 1 óra 30 iáni OKTÓBER 25 Románia Szocialista Köztársaság Fegyveres Erőinek Napja Hagyománnyá vált, hogy ok­tóber 25-én népünk megünnepli Fegyveres Erőink napját. Huszon­hat éve annak, hogy a román had­sereg, vállvetve a szovjet fegyve­res erőkkel, kiűzte hazánk terüle­téről a hitlerista-horthysta csapa­tokat, majd továbbfolytatták a harcot Magyarország és Csehszlo­vákia felszabadításáért. A Fegyver­es Erők napjának megünneplése beszédesen kifejezi azt a szeretetet és tiszteletet, amellyel a dolgozók hadseregünket övezik, a pártnak és az államnak, az egész szocialista nemzetnek a hadsereg iránti nagyrabecsülését. Hazánk hadserege folytatja an­nak a harcnak a dicső hagyomá­nyait, amelyet a román nép az ősi rög megvédéséért és nemzeti léte megőrzéséért, a szabadságért és függetlenségért vívott. Hadsere­günket mindig szoros kapcsolat fűzte a néphez, azonosult a széles néptömegek szabadság-, igazság- és függetlenségi eszméivel. Köztu­dott, hogy a fasiszta diktatúra idő­szakában hadseregünk katonái és kádereinek nagy része fellépett az igazságtalan szovjetellenes háború­val szemben, az antoneszkánus kor­mány megdöntéséért s azért, hogy a fegyvereket az igazi ellenség, a hitleristák ellen fordítsák. A had­seregünk legnagyobb részét jellem­ző antifasiszta szellem eleven ta­núsága, hogy a katonák aktívan részt vettek a Román Kommunis­ta Párt kezdeményezte és vezette 1944. augusztusi fegyveres felkelés megvalósításában. Az augusztus 23-i fegyveres fel­kelés győzelme után a román had­seregnek, szoros egységben a ha­zafias alakulatokkal és a lakosság széles körű támogatásával, vitéz és áldozatkész harccal sikerült alig néhány nap alatt megtörnie a­ hit­lerista csapatok ellenállását, felsza­badítani a fővárost, az ország nagy részét, majd a szovjet hadsereggel vállvetve, országunk fegyveres erőinek katonái két hónapig tartó hősies harcban vívták ki hazánk tel­jes felszabadítását. A mai nap alkalom arra, hogy felidézzük azoknak a katonáknak az emlékét, akik hősiesen harcol­tak, e Maros menti tájakon, s aranybetűkkel írták be nevüket népünk történelmébe. Ion Pavel alhadnagy, az egyik alegység pa­rancsnoka, katonáinak élén harcol­va esett el, mindössze 10 kilomé­terre szülőfalujától, Mezőbándtól. A Náznánfalvától északra fekvő magaslat elfoglalásáért vívott üt­közetben Ilie Tudóse őrmesternek egy akna leszakította a jobb kar­ját, de ő fél kézzel is tovább lőtte golyószórójával az ellenséget, szí­vének utolsó dobbanásáig. A hazánk, majd Magyarország és Csehszlovákia felszabadításáért folytatott harcokban sok katonánk vesztette életét. Népünk örökké emlékezni fog a hősökre: Grigore Bálán tábornokra, akit Sepsiszent­­györgy mellett akkor ért halálos lövés, miközben katonáit harcra buzdította, a Hron átkelésénél ha­lálosan megsebzett Victor Geor­­gescu tábornokra, P. Romulus szá­zadosra, a Sofronea-i hősre és tü­zéreire, akik férfias bátorsággal harcoltak a nagy túlerőben lévő, tankokkal támadó ellenséggel, a post-mortem alhadnaggyá előlépte­tett Constantin Godeanu ifjú kom­munistára ,aki önkéntesként ment a frontra, Elena Chirita szanitéc szakaszvezetőre, aki a Budapest felszabadításáért folytatott ütkö­zetben vesztette életét, Traian Dir­­­an pilótára, aki súlyosan sebe­sülten a lángokban álló repülőgé­pét ráirányította egy ellenséges gépfegyver-fészekre, amelyet élete árán sikerült elnémítania, s ha­zánk fiainak tízezreire, akik a leg- CRISTEA IOAN őrnagy (Folytatás a 2. oldalon) A SZÁNTÓFÖLDEKEN flaszkáljanak ki minden órát a lemaradás behozására Tapintatlan voltam, azt találtam kérdezni a sáromberki mérnök­től, hogy hogy van. Elnézte ne­kem, mert mindössze egy hm-mel válaszolt, miközben serényen tö­­rölgette az arcán csurgó esővi­zet. — Kijöttünk a reggel, gondol­tuk dolgozhatunk néhány órát —, mondja. — De csak gondoltuk. Vonul a vert sereg, elől a trak­tor, aztán a vetőmagot szállító szekér, utána meg mi. — Mióta vetnek? — kérdem, mihelyt lerázzuk magunkról kissé a vizet. — Elsején kezdtük, eddig 158 hektár búzát vetettünk el a 240 tervezettből. Kevesebb, mint 8 hektár tehát a napi ütem. Eléggé híján lehettek a serénységnek. Faggatózom az okok felől. — Szabad terület mindvégig volt, most is szánthatnánk 31 hek­táron, 12 kész a vetésre. — Rosszul mentek a gépek — veszi fel a fonalat az elnök. — Egyszer az, hogy öt kivénhedt traktorunk van, másodszor meg, hogy néhány traktorista egészen fiatal a szakmában, csak bíbelőd­nek a munkával. Naponta 2-3 gép állt, bátran mondhatom. Ide sorolhatom aztán azt is, hogy idő­rabló volt a tárcsázás, némelyik területen négyszer-ötször meg kel­lett forgatni a talajt. Tíz napra van még szükségünk, ha eláll az eső. Tegnap este számítottuk ki. — Lesz felszabadított terület ? — Négy napon belül lekerül a kukorica, a szemes meg a siló is. A kóvé szintén. Gyűjtjük a répát, egy hektár híján kiástunk 18-at, 40 tonnát elszállítottunk a 119- ből. Ennyire becsültük a termést. Szóval, hordjuk a fogatokkal a parcellák szélére, ahol a gépko­csik könnyebben megközelíthetik. Nem lesz akadály a területfelsza­badítás, csak jobban mennének a gépek. Soknak tűnt a gépkezelőkkel szembeni bírálat, gondoltam, leg­alább egy és mást kivédenek. De nem így történt. Mindnyájan el­ismerték az előbbieket, vagyis: sok a tárcsázás, meg a javítások (azt is elmondták, hogy a főjaví­tásból érkezett traktort újra be kellett küldeni a központba, s még ezután is javításra szorult!), ifjú, tapasztalatlan gépkezelők, stb. — Fő ok nincs. — mondják —, hanem sok apró, amin ugyan nem bukik orra az ember, csak botla­dozik. — S a területfelszabadítás nem volt akadály ? — próbálkozom még egyszer. — Nem. Eddig nem, hacsak a jövő héten utol nem érjük a be­takarítást.­­ (Folytatás a 2. oldalon) A beresztelki MTSZ-ben készül a magágy az utolsó 20 hektáron Koszorúzás a Fegyveres Erők Napja alkalmából A Román Fegyveres Erők Napja alkalmából koszorúzási ünnepsé­gek zajlottak le a román hősök emlékműveinél, sírjainál. Ez al­kalommal azokra emlékeztek, akik életüket áldozták hazánk szabadsá­gáért-Koszorúzási ünnepségek voltak a román hősök marosorbói emlék­művénél, Marosvásárhelyen a Ró­zsák terén lévő emlékműnél és a román hősök sírjánál, ahol megje­lentek a Román Kommunista Párt Maros Megyei Bizottsága Bárójá­nak tagjai és a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának tagjai, a municípium pártbizottságának tag­jai, a municípium néptanácsa Vég­rehajtó Bizottságának tagjai, a Ka­tonai Helyőrség tisztjei, a hazafias gárdák tagjai és az ifjúság katonai kiképzési alakulatának tagjai, tö­meg- és társadalmi szervezetek képviselői, üzemek, intézmények dolgozói, pionírok és iskolások. A katonazenekar Románia Szocialis­ta Köztársaság állami himnuszát játszza, majd a jelenlévők egy per­ces néma csenddel adóznak azon hősök emlékének, akik életü­ket áldozták a haza szabadságá­ért, az ország függetlenségéért és szuverenitásáért, a fasiszta el­nyomók elleni harcban. A Hősök indulóját játssza a ze­nekar, miközben elhelyezik a me­gyei és municípiumi pártbizottság, a megyei és a municípiumi népta­nács Végrehajtó Bizottságának a Katonai Helyőrségnek, tömeg- és társadalmi szervezeteknek, az üze­mek, intézményeknek a koszorúit. Úgyszintén koszorúkat helyez­tek el a román hősök sírjánál, em­léktábláknál megyénk más helysé­geiben is. Rendezvények megyeszerte Ezekben a napokban megyénk városaiban, községeiben és falvai­ban magasrangú tisztek előadáso­kat tartanak a Hadsereg Napja al­kalmából. A Maros megyei Kultú­ra és Tudomány Terjesztő Komisz­­szió rendezésében ilyen előadások­ra kerül sor Marosvásárhely na­gyobb üzemeiben és intézményein kívül Segesváron, Régenben, Lu­dason, Szovátán, valamint Radnó­­ton, Szentpálon, Petelén, Ernyében és más községekben. !Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA VÉGET ÉRT AZ EGYESÜLT NEMZETEK JUBILEUMI ÜLÉSSZAKA NICOLAE CEAUSESCU elnök részt vett a jubileumi ülésszak ünnepi ülésén NEW YORK.­­ Különtudósítóink közü­­­k: Október 24-én, szombaton be­fejeződött New Yorkban az Egye­sült Nemzetek negyedszázados év­fordulója alkalmából tartott jubi­leumi ülésszak. Mint ismeretes, a jubileumi ü­­lésszakot október 14 és 24 között tartották meg a „béke, igazságos­ság, haladás" hármas jelszó je­gyében. New York-i idő szerint 10:45 ó­­rakor, amikor a 127 tagállam kül­döttségei az ülésterembe léptek, a Romániának fenntartott helyen helyet foglalt Nicolae Ceaușescu, országunk Államtanácsának elnö­ke, Dumitru Popescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, nagy nemzetgyűlési képviselő, Corneliu Manescu kül­ügyminiszter, Nicolae Ecobescu helyettes külügyminiszter, Gheor­ghe Diaconescu, Románia állan­dó ENSZ-megbízottja. A plenáris ülésen részt vett szá­mos állam- és kormányfő, külügy­miniszter, valamint a világszerve­zet jubileuma alkalmából New Yorkban tartózkodó más neves politikusok. Az ülést megnyitva Edward Ham­­bro, a közgyűlés jelenlegi ülés­szakának elnöke ismertette a ju­bileumi ülésszak elé megvizsgálás és jóváhagyás végett benyújtott négy záródokumentumot. A köz­gyűlés ezután elfogadta a doku­mentumokat. Ezek: ünnepélyes nyi­latkozatok az államok bizalmának megerősítéséről az ENSZ-alapok­­mány elveinek életképességében, s kötelezettségvállalásuk, hogy a szervezet szerepének és hatékony­ságának növeléséért cselekednek, abból a célból, hogy hatékony eszközzé váljék a nemzetközi biz­tonság erősítésében és az összes népek haladásának előmozdításá­ban. Nyilatkozat a fejlesztés stra­tégiájáról és módszereiről, az ENSZ második (1971—1980) fej­lesztési évtizedének beindításáról; Nyilatkozat az államok közötti baráti és együttműködési kapcso­ló­tosok elveiről; Akcióprogram, E­NSZ-d­okum­entum form­á­já­ba­n, amely magában foglal a kolonial­izmus utolsó maradványai végle­ges és minél sürgősebb megszün­tetését célzó számos hatékony in­tézkedést. Az ünnepi ülés ügyrendjének megfelelően megadták a szót a világ különböző földrajzi övezeteit képviselő küldötteknek. Rövid be­szédet mondott Okol Arikpo, Nigé­ria külügyminisztere, Sauga Kh­ti­­kaohom, Thaiföld külügyminiszte­re, Stefan Jedrychowski, Lengyel­­ország külügyminisztere, Mario Gibson Barboza, Brazília külügy­minisztere, Yvon Beaune, Kana­da állandó ENSZ-képviselője. A szónokok áttekintették az Egyesült Nemzetek Szervezetének 25 évi munkásságát, hangsúlyozták, hogy az összes népek a béke és az e­­gyüttműködés világának megte­remtésére törekszenek, kidomborí­tották, hogy a nemzetközi fórum milyen nagy szerepet tölthet be az Alapokmány elveire épülő normá­lis államközi kapcsolatok fejlesz­tésében, majd széles körű egyet­értésben rámutattak, hogy a kö­vetkező években növelni kell az ENSZ hatékonyságát. Stefan Jed­rychowski például egyebek között rámutatott, hogy elsődleges fon­tosságú megvalósítani az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyete­mességét, ezzel kapcsolatban pe­dig helyreállítani a Kínai NK tör­vényes ENSZ-jogait és felvenni a szervezetbe mindkét német álla­mot. Úgyszintén szorgalmazta, hogy az államközi kapcsolatokat a­­lapozzák a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a kölcsönös tisz­telet és előnyök elveire. (Folytatás a 6. oldalon) Egész népünk szívből támogatja országunk konstruktív külpolitikáját A román nép nevében Dr. Silvan Emil, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálko­­dási Tudományos Akadémia leve­­lező tagja, a marosvásárhelyi Ál­lattenyésztési Kísérleti Állomás igazgatója Az ENSZ jubileumi üléssza­kán résztvevő Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsának elnöke, a román nép nevében terjesztette elő ezen a fórumon hazánknak a béke és haladás iránti óhaját, megismertetve az egész világgal szabad és független népünk mél­tóságát és következetességét, erő­feszítéseit az egész emberiség ál­talános haladásáért. Hazánk sokmillió állampolgárá­val együtt, én is élénk érdeklő­déssel hallgattam Nicolae Geaules­­cu elvtárs beszédét. " Felmérve azt a hatalmas embe­ri, műszaki és anyagi potenciált, amely az utóbbi huszonöt eszten­­dőben halmozódott fel a világon, államunk vezetője hangsúlyozta annak szükségességét, hogy azt az emberiség javára használják fel. Ugyanakkor egészen közvetlen is­meretek és reális értékelés alap­ján elemezve a jelenlegi nemzet­közi helyzetet, elénk tárta azokat a reakciós erőket is, amelyek az ENSZ 25 éves fennállása óta is még mindig léteznek és állandó* (Folytatás a 2. oldalon) Hazafias büszkeséggel Pethő Áron mérnök, a marosvásárhelyi Metaloteh­­nica igazgatója Hazánk államfőjének, Nicolae Ceausescu elvtársnak az Egyesült Nemzetek Szervezete jubiláns ülésszakán elhangzott beszéde, amely hazánk minden egyes állam­polgárát büszkeséggel tölti el, ha­talmas nemzetközi visszhangot kel­tett, mert Románia Szocialista Köztársaság következetes külpoli­tikájának ismertetésével egyidejű­leg a legégetőbb nemzetközi kér­dések megoldására vonatkozó el­képzeléseinket is ismertette. A be­széd egyben felhívás volt vala­mennyi kis és nagy állam felé a dúló háborúk, az államok bel­­ügyeibe való beavatkozás meg­szüntetésére ,a kolonializmus fel­ Nagyobb figyelmet a gazdasági ágazatok közötti kapcsolat mérlegének elkészítésére Mint ismeretes, a Miniszterta­nács határozatilag jóváhagyta a nemzetgazdaság iparágazatai kö­zötti kapcsolat mérlegének elké­szítését. A határozat szervesen kapcsolódik azokhoz az intézke­désekhez, amelyeket az utóbbi idő­ben hoztak a nemzetgazdaság ve­zetésének és tervezésének tökéle­tesítésére. Az ágazatok közötti kapcsolatot tükröző mérleg — mint fontos gazdasági-matematikai modell — segítségével tökélete­sebben megismerhető a különböző ágazatok közötti technológiai kap­csolat, kedvező feltételeket teremt a viszonyok helyes alakítására. Pillanatnyilag Maros megye ipari és gazdasági egységeiben is gyors ütemben végzik az adatok gyűjtését, irányítását és központo­sítását, melyeket a következő év elején terjesztenek fel az Állami Tervhivatal mellett létesített köz­ponti szervnek, hogy az elkészít­hesse a román nemzetgazdaság el­ső ilyenszerű gazdasági­ mérlegét. Az évből kevés idő maradt hát­ra, s ezért szükséges, hogy az összes gazdasági egységekben gyors ütemben végezzék az adatgyűjtést és központosítást. Nemrég az Ál­lami Tervhivatal küldöttei a me­gyei mérlegkészítő kollektívával közösen felülvizsgálták, hogyan folyik e fontos munka az üzemek­ben és intézményekben. Megálla­pítást nyert, hogy nagyon sok ü­­zemben — Marosvásárhelyi Vegy­ipari Kombinát, Radnóti Hőerőmű, marosvásárhelyi Villamossági Vál­lalat, az Autószállítási Igazgató­ság több egysége, Posta- és Táv­közlési Igazgatóság, több szövetke­zeti egység, a régeni Faipari ü­­zem, a marosvásárhelyi Gazdasági Líceum, a mezőzáhi, ugrai, nyá­­rádszeredai MTSZ-ek stb., a ki­elégítő ütemben halad az adat­gyűjtés és feldolgozás, s minden remény megvan arra, hogy a köz­pontosított információkat határ­időre a központi szerv rendelkezé­sére bocsássák. Sajnos, megállapítást nyert az a tény is, hogy több egységnél von­tatottan halad a munka, különö­sen azoknál, melyek gazdasági szempontból jelentős helyet fog­lalnak el a megye gazdaságában. A Szentkirályi Állami Mezőgaz­dasági Vállalatban például még hozzá sem láttak e feladat elvég­zéséhez. Egyes üzemekben teljesen ér­­dektelenek a nemzetgazdaság szempontjából annyira fontos fel­­adat iránt. A marosvásárhelyi Prodcomplex Helyiipari Vállalat­nál ezi idáig mindössze egy hónap anyagnyilvántartását kodifikálták, ami azt jelenti, hogy még 2 szá­zalékát sem végezték el az össz­munkamennyiségnek. Vélemé­nyünk szerint az ilyenszerű ma­gatartás a Minisztertanácsi Hatá­­rozat súlyos megsértését jelenti. CONSTANTIN STOENESCU, az Állami Tervhivatal mellett működő mérleg­készítő kollektíva munkatársa (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban Huszonöt év, úgy tűnhetne, nem sok idő. Csupán egy negyed­század. Azonban az emberiség fej­lődésének meggyorsult ütemében, azt hiszem fölér a régi idők több hosszú évszázadával. Mennyi min­den történt a világpolitikában az­óta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakult. Mennyi minden elhangzott ezalatt az idő alatt a ma jól ismert gyűlésterem falai között. Hány jószándékú, megoldást kereső beszéd hangzott el és hány ordas eszme akart ar­­ról az emelvényről az emberiség­re uszulni ? Vajon hogyan csenghettek eb­ben a teremben Nicolae Ceausescu elvtárs szavai a jubileumi ülés­szakon ? A mi számunkra ottho­nos, igaz és mihozzánk közelálló szavak voltak. Hiszen mindaz a nyíltság, őszinteség, legmesszebb­menő jószándék, értelem és józan­ság a mi hétköznapi valóságunk­hoz tartozik. Ezt a hangnemet szoktuk meg: ez a hangnem a Ro­mán Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság politikájá­nak hangneme. Számunkra mind­az, amit a román nép szószólója a világpolitika nagy fórumán el­mondott, természetesnek tűnt, hi­­szen a mi akaratunknak, a mi gondolatainknak, a mi óhajaink­­nak bölcs és szabatos megfogal­mazása volt: Vessenek véget a háborúknak, mondjanak le az erőszak alkalma­­zásáról a népek közötti kapcsola­tokban, szüntessék meg a kolonia­­lizmust, használják békés célokra azt a hatalmas értéket, amit ma felemészt a fegyverkezési hajsza. Igen, ez a mi akaratunk. Hallgas­(Folytatás a 2 oldalon] (Folytatás a 2. oldalon) Gondolatainknak, óhajainknak bölcs és szabatos megfogalmazása Éltető József, az Igaz Szó szerkesztője

Next