Vörös Zászló, 1970. október (22. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
XXII. évfolyam 251. (5870.) szám 1970. október 25. vasárnap 1 óra 30 iáni OKTÓBER 25 Románia Szocialista Köztársaság Fegyveres Erőinek Napja Hagyománnyá vált, hogy október 25-én népünk megünnepli Fegyveres Erőink napját. Huszonhat éve annak, hogy a román hadsereg, vállvetve a szovjet fegyveres erőkkel, kiűzte hazánk területéről a hitlerista-horthysta csapatokat, majd továbbfolytatták a harcot Magyarország és Csehszlovákia felszabadításáért. A Fegyveres Erők napjának megünneplése beszédesen kifejezi azt a szeretetet és tiszteletet, amellyel a dolgozók hadseregünket övezik, a pártnak és az államnak, az egész szocialista nemzetnek a hadsereg iránti nagyrabecsülését. Hazánk hadserege folytatja annak a harcnak a dicső hagyományait, amelyet a román nép az ősi rög megvédéséért és nemzeti léte megőrzéséért, a szabadságért és függetlenségért vívott. Hadseregünket mindig szoros kapcsolat fűzte a néphez, azonosult a széles néptömegek szabadság-, igazság- és függetlenségi eszméivel. Köztudott, hogy a fasiszta diktatúra időszakában hadseregünk katonái és kádereinek nagy része fellépett az igazságtalan szovjetellenes háborúval szemben, az antoneszkánus kormány megdöntéséért s azért, hogy a fegyvereket az igazi ellenség, a hitleristák ellen fordítsák. A hadseregünk legnagyobb részét jellemző antifasiszta szellem eleven tanúsága, hogy a katonák aktívan részt vettek a Román Kommunista Párt kezdeményezte és vezette 1944. augusztusi fegyveres felkelés megvalósításában. Az augusztus 23-i fegyveres felkelés győzelme után a román hadseregnek, szoros egységben a hazafias alakulatokkal és a lakosság széles körű támogatásával, vitéz és áldozatkész harccal sikerült alig néhány nap alatt megtörnie a hitlerista csapatok ellenállását, felszabadítani a fővárost, az ország nagy részét, majd a szovjet hadsereggel vállvetve, országunk fegyveres erőinek katonái két hónapig tartó hősies harcban vívták ki hazánk teljes felszabadítását. A mai nap alkalom arra, hogy felidézzük azoknak a katonáknak az emlékét, akik hősiesen harcoltak, e Maros menti tájakon, s aranybetűkkel írták be nevüket népünk történelmébe. Ion Pavel alhadnagy, az egyik alegység parancsnoka, katonáinak élén harcolva esett el, mindössze 10 kilométerre szülőfalujától, Mezőbándtól. A Náznánfalvától északra fekvő magaslat elfoglalásáért vívott ütközetben Ilie Tudóse őrmesternek egy akna leszakította a jobb karját, de ő fél kézzel is tovább lőtte golyószórójával az ellenséget, szívének utolsó dobbanásáig. A hazánk, majd Magyarország és Csehszlovákia felszabadításáért folytatott harcokban sok katonánk vesztette életét. Népünk örökké emlékezni fog a hősökre: Grigore Bálán tábornokra, akit Sepsiszentgyörgy mellett akkor ért halálos lövés, miközben katonáit harcra buzdította, a Hron átkelésénél halálosan megsebzett Victor Georgescu tábornokra, P. Romulus századosra, a Sofronea-i hősre és tüzéreire, akik férfias bátorsággal harcoltak a nagy túlerőben lévő, tankokkal támadó ellenséggel, a post-mortem alhadnaggyá előléptetett Constantin Godeanu ifjú kommunistára ,aki önkéntesként ment a frontra, Elena Chirita szanitéc szakaszvezetőre, aki a Budapest felszabadításáért folytatott ütközetben vesztette életét, Traian Diran pilótára, aki súlyosan sebesülten a lángokban álló repülőgépét ráirányította egy ellenséges gépfegyver-fészekre, amelyet élete árán sikerült elnémítania, s hazánk fiainak tízezreire, akik a leg- CRISTEA IOAN őrnagy (Folytatás a 2. oldalon) A SZÁNTÓFÖLDEKEN flaszkáljanak ki minden órát a lemaradás behozására Tapintatlan voltam, azt találtam kérdezni a sáromberki mérnöktől, hogy hogy van. Elnézte nekem, mert mindössze egy hm-mel válaszolt, miközben serényen törölgette az arcán csurgó esővizet. — Kijöttünk a reggel, gondoltuk dolgozhatunk néhány órát —, mondja. — De csak gondoltuk. Vonul a vert sereg, elől a traktor, aztán a vetőmagot szállító szekér, utána meg mi. — Mióta vetnek? — kérdem, mihelyt lerázzuk magunkról kissé a vizet. — Elsején kezdtük, eddig 158 hektár búzát vetettünk el a 240 tervezettből. Kevesebb, mint 8 hektár tehát a napi ütem. Eléggé híján lehettek a serénységnek. Faggatózom az okok felől. — Szabad terület mindvégig volt, most is szánthatnánk 31 hektáron, 12 kész a vetésre. — Rosszul mentek a gépek — veszi fel a fonalat az elnök. — Egyszer az, hogy öt kivénhedt traktorunk van, másodszor meg, hogy néhány traktorista egészen fiatal a szakmában, csak bíbelődnek a munkával. Naponta 2-3 gép állt, bátran mondhatom. Ide sorolhatom aztán azt is, hogy időrabló volt a tárcsázás, némelyik területen négyszer-ötször meg kellett forgatni a talajt. Tíz napra van még szükségünk, ha eláll az eső. Tegnap este számítottuk ki. — Lesz felszabadított terület ? — Négy napon belül lekerül a kukorica, a szemes meg a siló is. A kóvé szintén. Gyűjtjük a répát, egy hektár híján kiástunk 18-at, 40 tonnát elszállítottunk a 119- ből. Ennyire becsültük a termést. Szóval, hordjuk a fogatokkal a parcellák szélére, ahol a gépkocsik könnyebben megközelíthetik. Nem lesz akadály a területfelszabadítás, csak jobban mennének a gépek. Soknak tűnt a gépkezelőkkel szembeni bírálat, gondoltam, legalább egy és mást kivédenek. De nem így történt. Mindnyájan elismerték az előbbieket, vagyis: sok a tárcsázás, meg a javítások (azt is elmondták, hogy a főjavításból érkezett traktort újra be kellett küldeni a központba, s még ezután is javításra szorult!), ifjú, tapasztalatlan gépkezelők, stb. — Fő ok nincs. — mondják —, hanem sok apró, amin ugyan nem bukik orra az ember, csak botladozik. — S a területfelszabadítás nem volt akadály ? — próbálkozom még egyszer. — Nem. Eddig nem, hacsak a jövő héten utol nem érjük a betakarítást. (Folytatás a 2. oldalon) A beresztelki MTSZ-ben készül a magágy az utolsó 20 hektáron Koszorúzás a Fegyveres Erők Napja alkalmából A Román Fegyveres Erők Napja alkalmából koszorúzási ünnepségek zajlottak le a román hősök emlékműveinél, sírjainál. Ez alkalommal azokra emlékeztek, akik életüket áldozták hazánk szabadságáért-Koszorúzási ünnepségek voltak a román hősök marosorbói emlékművénél, Marosvásárhelyen a Rózsák terén lévő emlékműnél és a román hősök sírjánál, ahol megjelentek a Román Kommunista Párt Maros Megyei Bizottsága Bárójának tagjai és a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának tagjai, a municípium pártbizottságának tagjai, a municípium néptanácsa Végrehajtó Bizottságának tagjai, a Katonai Helyőrség tisztjei, a hazafias gárdák tagjai és az ifjúság katonai kiképzési alakulatának tagjai, tömeg- és társadalmi szervezetek képviselői, üzemek, intézmények dolgozói, pionírok és iskolások. A katonazenekar Románia Szocialista Köztársaság állami himnuszát játszza, majd a jelenlévők egy perces néma csenddel adóznak azon hősök emlékének, akik életüket áldozták a haza szabadságáért, az ország függetlenségéért és szuverenitásáért, a fasiszta elnyomók elleni harcban. A Hősök indulóját játssza a zenekar, miközben elhelyezik a megyei és municípiumi pártbizottság, a megyei és a municípiumi néptanács Végrehajtó Bizottságának a Katonai Helyőrségnek, tömeg- és társadalmi szervezeteknek, az üzemek, intézményeknek a koszorúit. Úgyszintén koszorúkat helyeztek el a román hősök sírjánál, emléktábláknál megyénk más helységeiben is. Rendezvények megyeszerte Ezekben a napokban megyénk városaiban, községeiben és falvaiban magasrangú tisztek előadásokat tartanak a Hadsereg Napja alkalmából. A Maros megyei Kultúra és Tudomány Terjesztő Komiszszió rendezésében ilyen előadásokra kerül sor Marosvásárhely nagyobb üzemeiben és intézményein kívül Segesváron, Régenben, Ludason, Szovátán, valamint Radnóton, Szentpálon, Petelén, Ernyében és más községekben. !Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA VÉGET ÉRT AZ EGYESÜLT NEMZETEK JUBILEUMI ÜLÉSSZAKA NICOLAE CEAUSESCU elnök részt vett a jubileumi ülésszak ünnepi ülésén NEW YORK. Különtudósítóink közük: Október 24-én, szombaton befejeződött New Yorkban az Egyesült Nemzetek negyedszázados évfordulója alkalmából tartott jubileumi ülésszak. Mint ismeretes, a jubileumi ülésszakot október 14 és 24 között tartották meg a „béke, igazságosság, haladás" hármas jelszó jegyében. New York-i idő szerint 10:45 órakor, amikor a 127 tagállam küldöttségei az ülésterembe léptek, a Romániának fenntartott helyen helyet foglalt Nicolae Ceaușescu, országunk Államtanácsának elnöke, Dumitru Popescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, nagy nemzetgyűlési képviselő, Corneliu Manescu külügyminiszter, Nicolae Ecobescu helyettes külügyminiszter, Gheorghe Diaconescu, Románia állandó ENSZ-megbízottja. A plenáris ülésen részt vett számos állam- és kormányfő, külügyminiszter, valamint a világszervezet jubileuma alkalmából New Yorkban tartózkodó más neves politikusok. Az ülést megnyitva Edward Hambro, a közgyűlés jelenlegi ülésszakának elnöke ismertette a jubileumi ülésszak elé megvizsgálás és jóváhagyás végett benyújtott négy záródokumentumot. A közgyűlés ezután elfogadta a dokumentumokat. Ezek: ünnepélyes nyilatkozatok az államok bizalmának megerősítéséről az ENSZ-alapokmány elveinek életképességében, s kötelezettségvállalásuk, hogy a szervezet szerepének és hatékonyságának növeléséért cselekednek, abból a célból, hogy hatékony eszközzé váljék a nemzetközi biztonság erősítésében és az összes népek haladásának előmozdításában. Nyilatkozat a fejlesztés stratégiájáról és módszereiről, az ENSZ második (1971—1980) fejlesztési évtizedének beindításáról; Nyilatkozat az államok közötti baráti és együttműködési kapcsolótosok elveiről; Akcióprogram, ENSZ-dokumentum formájában, amely magában foglal a kolonializmus utolsó maradványai végleges és minél sürgősebb megszüntetését célzó számos hatékony intézkedést. Az ünnepi ülés ügyrendjének megfelelően megadták a szót a világ különböző földrajzi övezeteit képviselő küldötteknek. Rövid beszédet mondott Okol Arikpo, Nigéria külügyminisztere, Sauga Khtikaohom, Thaiföld külügyminisztere, Stefan Jedrychowski, Lengyelország külügyminisztere, Mario Gibson Barboza, Brazília külügyminisztere, Yvon Beaune, Kanada állandó ENSZ-képviselője. A szónokok áttekintették az Egyesült Nemzetek Szervezetének 25 évi munkásságát, hangsúlyozták, hogy az összes népek a béke és az együttműködés világának megteremtésére törekszenek, kidomborították, hogy a nemzetközi fórum milyen nagy szerepet tölthet be az Alapokmány elveire épülő normális államközi kapcsolatok fejlesztésében, majd széles körű egyetértésben rámutattak, hogy a következő években növelni kell az ENSZ hatékonyságát. Stefan Jedrychowski például egyebek között rámutatott, hogy elsődleges fontosságú megvalósítani az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyetemességét, ezzel kapcsolatban pedig helyreállítani a Kínai NK törvényes ENSZ-jogait és felvenni a szervezetbe mindkét német államot. Úgyszintén szorgalmazta, hogy az államközi kapcsolatokat alapozzák a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a kölcsönös tisztelet és előnyök elveire. (Folytatás a 6. oldalon) Egész népünk szívből támogatja országunk konstruktív külpolitikáját A román nép nevében Dr. Silvan Emil, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Tudományos Akadémia levelező tagja, a marosvásárhelyi Állattenyésztési Kísérleti Állomás igazgatója Az ENSZ jubileumi ülésszakán résztvevő Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a román nép nevében terjesztette elő ezen a fórumon hazánknak a béke és haladás iránti óhaját, megismertetve az egész világgal szabad és független népünk méltóságát és következetességét, erőfeszítéseit az egész emberiség általános haladásáért. Hazánk sokmillió állampolgárával együtt, én is élénk érdeklődéssel hallgattam Nicolae Geaulescu elvtárs beszédét. " Felmérve azt a hatalmas emberi, műszaki és anyagi potenciált, amely az utóbbi huszonöt esztendőben halmozódott fel a világon, államunk vezetője hangsúlyozta annak szükségességét, hogy azt az emberiség javára használják fel. Ugyanakkor egészen közvetlen ismeretek és reális értékelés alapján elemezve a jelenlegi nemzetközi helyzetet, elénk tárta azokat a reakciós erőket is, amelyek az ENSZ 25 éves fennállása óta is még mindig léteznek és állandó* (Folytatás a 2. oldalon) Hazafias büszkeséggel Pethő Áron mérnök, a marosvásárhelyi Metalotehnica igazgatója Hazánk államfőjének, Nicolae Ceausescu elvtársnak az Egyesült Nemzetek Szervezete jubiláns ülésszakán elhangzott beszéde, amely hazánk minden egyes állampolgárát büszkeséggel tölti el, hatalmas nemzetközi visszhangot keltett, mert Románia Szocialista Köztársaság következetes külpolitikájának ismertetésével egyidejűleg a legégetőbb nemzetközi kérdések megoldására vonatkozó elképzeléseinket is ismertette. A beszéd egyben felhívás volt valamennyi kis és nagy állam felé a dúló háborúk, az államok belügyeibe való beavatkozás megszüntetésére ,a kolonializmus fel Nagyobb figyelmet a gazdasági ágazatok közötti kapcsolat mérlegének elkészítésére Mint ismeretes, a Minisztertanács határozatilag jóváhagyta a nemzetgazdaság iparágazatai közötti kapcsolat mérlegének elkészítését. A határozat szervesen kapcsolódik azokhoz az intézkedésekhez, amelyeket az utóbbi időben hoztak a nemzetgazdaság vezetésének és tervezésének tökéletesítésére. Az ágazatok közötti kapcsolatot tükröző mérleg — mint fontos gazdasági-matematikai modell — segítségével tökéletesebben megismerhető a különböző ágazatok közötti technológiai kapcsolat, kedvező feltételeket teremt a viszonyok helyes alakítására. Pillanatnyilag Maros megye ipari és gazdasági egységeiben is gyors ütemben végzik az adatok gyűjtését, irányítását és központosítását, melyeket a következő év elején terjesztenek fel az Állami Tervhivatal mellett létesített központi szervnek, hogy az elkészíthesse a román nemzetgazdaság első ilyenszerű gazdasági mérlegét. Az évből kevés idő maradt hátra, s ezért szükséges, hogy az összes gazdasági egységekben gyors ütemben végezzék az adatgyűjtést és központosítást. Nemrég az Állami Tervhivatal küldöttei a megyei mérlegkészítő kollektívával közösen felülvizsgálták, hogyan folyik e fontos munka az üzemekben és intézményekben. Megállapítást nyert, hogy nagyon sok üzemben — Marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát, Radnóti Hőerőmű, marosvásárhelyi Villamossági Vállalat, az Autószállítási Igazgatóság több egysége, Posta- és Távközlési Igazgatóság, több szövetkezeti egység, a régeni Faipari üzem, a marosvásárhelyi Gazdasági Líceum, a mezőzáhi, ugrai, nyárádszeredai MTSZ-ek stb., a kielégítő ütemben halad az adatgyűjtés és feldolgozás, s minden remény megvan arra, hogy a központosított információkat határidőre a központi szerv rendelkezésére bocsássák. Sajnos, megállapítást nyert az a tény is, hogy több egységnél vontatottan halad a munka, különösen azoknál, melyek gazdasági szempontból jelentős helyet foglalnak el a megye gazdaságában. A Szentkirályi Állami Mezőgazdasági Vállalatban például még hozzá sem láttak e feladat elvégzéséhez. Egyes üzemekben teljesen érdektelenek a nemzetgazdaság szempontjából annyira fontos feladat iránt. A marosvásárhelyi Prodcomplex Helyiipari Vállalatnál ezi idáig mindössze egy hónap anyagnyilvántartását kodifikálták, ami azt jelenti, hogy még 2 százalékát sem végezték el az összmunkamennyiségnek. Véleményünk szerint az ilyenszerű magatartás a Minisztertanácsi Határozat súlyos megsértését jelenti. CONSTANTIN STOENESCU, az Állami Tervhivatal mellett működő mérlegkészítő kollektíva munkatársa (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban Huszonöt év, úgy tűnhetne, nem sok idő. Csupán egy negyedszázad. Azonban az emberiség fejlődésének meggyorsult ütemében, azt hiszem fölér a régi idők több hosszú évszázadával. Mennyi minden történt a világpolitikában azóta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakult. Mennyi minden elhangzott ezalatt az idő alatt a ma jól ismert gyűlésterem falai között. Hány jószándékú, megoldást kereső beszéd hangzott el és hány ordas eszme akart arról az emelvényről az emberiségre uszulni ? Vajon hogyan csenghettek ebben a teremben Nicolae Ceausescu elvtárs szavai a jubileumi ülésszakon ? A mi számunkra otthonos, igaz és mihozzánk közelálló szavak voltak. Hiszen mindaz a nyíltság, őszinteség, legmesszebbmenő jószándék, értelem és józanság a mi hétköznapi valóságunkhoz tartozik. Ezt a hangnemet szoktuk meg: ez a hangnem a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság politikájának hangneme. Számunkra mindaz, amit a román nép szószólója a világpolitika nagy fórumán elmondott, természetesnek tűnt, hiszen a mi akaratunknak, a mi gondolatainknak, a mi óhajainknak bölcs és szabatos megfogalmazása volt: Vessenek véget a háborúknak, mondjanak le az erőszak alkalmazásáról a népek közötti kapcsolatokban, szüntessék meg a kolonializmust, használják békés célokra azt a hatalmas értéket, amit ma felemészt a fegyverkezési hajsza. Igen, ez a mi akaratunk. Hallgas(Folytatás a 2 oldalon] (Folytatás a 2. oldalon) Gondolatainknak, óhajainknak bölcs és szabatos megfogalmazása Éltető József, az Igaz Szó szerkesztője