Vörös Zászló, 1971. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-13 / 9. szám

2 KÖZMŰVELŐDÉS Az író — az olvasó — és egy jó könyv Mielőtt papírra vetettem vol­na ezeket a sorokat, arra gon­doltam, vajon lesz-e, aki olvas­ván őket, elmegy a könyvesbolt­ba, hogy megvásárolja Romulus Guga A bolond és az ő virága* című regényét, hiszen nem mű­bírálatról van szó, e könyv­­ismertető feladata pedig az, hogy az olvasónak kedvet csi­náljon az olvasáshoz. Még ezt megelőzően azonban, az elmúlt szombati félórára gon­dolva, amikoris a szerző dedi­kálta könyvét, rövid telefon­­beszélgetést folytattam a köny­vesbolt vezetőjével, s megtud­tam, hogy a városban immár csak mutatóban található né­hány példány a friss regényből. A könyvismertető tehát ment­hetetlenül elkésett, s hozzáten­ném gyorsan, örvendhetünk en­nek. Hiszen ezek után az olvasó­val úgy tárgyalhatunk a köny­­ről, mint közös élményről, azok­kal az értő félszavakkal, ame­lyekkel egy-egy élményszámba menő olvasmány után szokás. Mert a regény becsületére vá­lik költő-szerzőjének. Egy olyan prózai írás, amelyben a költő arany-ezüstös szópalástja elő­­előtűnik a regényíró témához illő sötét, tartásos tógája alól. A regényíró Romulus Guga ebben a könyvében jutott el a kortárs fiatal román próza által már meghódított fennsíkra, a­­honnan széttekintve tágabb a horizont, és letekintve mélyebb­re hatol a gondolat. A történet — és modern hangvételű kis­regényről szólva talán nem is helyes történetként emlegetni —, egyszerű: egy elmegyógyintézet néhány ápoltjának sorsát, élet­útját rakja egymás melé a szer­ző. A francia „új regény“ tech­nikájával dolgozik Guga, me­lyet azonban hasonított sajátos alkatához, sikerült a tudálékos­ság és a nagyképűség minden reminiszenciájától mentes ma­radnia, s így a regényben fog­lalt életanyag nem válik sá­­padttá, nincs disztancia szerző és hőse, hősök és olvasó között. * Nebunul­ui floarea. Editura Dacia — Cluj a sorok mögül át meg átsüt az író humanizmusa. Nem iskolás humanizmus ez azonban, nem akar oktatni, szájbarágni és nem is alamizsnaosztó humanizmus. Ez a humanizmus immanensen az íróé és erre kötelezi az olva­sót is. Azoknak akik tébolydáról ír­nak — regényt — általában több buktatóval kell számolniok. Ritka az az író, aki el tudja ke­rülni a morbiditás, a bizarr, a téma „izgalmasságából“ fakadó különcségeket. Gugának ezt tel­jes egészében sikerült elkerül­nie. A mese vázára, mely mint­egy vezérfonalként szerepel, felfűzte azokat a kis, novella szerű történeteket, melyek egé­széből kerekedik ki a regény. A jó könyveknek van egy közös tulajdonságuk. Miután leteszi az­­ ember, két­­három napig talán eszébe sem jut, majd vissza-visz­szatér egy-egy mondat: a mindennapi élet apró-cseprő je­lenségeiben, történeteiben reve­­lációszerűen felmerül a déja vu élmény, szorongatóan gondolko­dunk azon, hol is láttuk, hol is hallottuk, honnan tudjuk ezt vagy azt, s csak később, sokkal később amikor szinte már el is felejtettük az egészet jövünk rá, olvastam. Itt és itt. Ezek közé a könyvek közé tartozik A bolond és az ő vi­rága. És most már mindezek isme­retében, csöppet sem csodálkoz­hatunk azon, hogy a Marosvá­sárhelyen forgalomba hozott több száz példány alig pár nap alatt elfogyott. S csak örvend­hetünk annak, hogy a köny­­üzletek, pontosabban a legna­gyobb könyvüzlet megszervezte író és olvasói találkozását, hoz­zájárult ahhoz, hogy az olvasó­nak ne csak elvont, ködös és sokszor, sajna, téves fogalmai a­­lakuljanak ki az íróról, vagy egy íróról, vállalta azt, hogy „test­közelbe“ hozza a művet, az al­kotót és az olvasót. Szeretnénk remélni, hogy 1971-ben még sokszor számolha­tunk be ilyen szerű találkozá­sokról. SZEKERNYÉS LÁSZLÓ A nyárádszere­­dai, immár 77 é­­ves múltra vissza­tekintő színjátszó csoport vasárnap este mutatta be Asztalos István A FEKETE MACS­KA című egyfel­­vonásos színmű­vét. A darabot Éltető Katalin ta­nítónő rendezte. MAGASISKOLA Tiszta égboltot szikráztató vagy éppenséggel vihar­kavargást érzé­keltető, mesterien egyszerű, beszé­des-világos szekvenciák — ez Ragályi Elemér fényképezése. Köp­és eszméhű, a nélkülözhetetlenre szorítkozó zenekíséret, amely mé­gis belénk szuggerálja az épp kí­vánatos hangulatot — Szöllősy András műve. És egy kisszámú, öntörvényei szerint élő emberközös­ség véletlenszerűen felvázolt élet­vitele: Gaál István forgatókönyve. A Cannes-ban kitüntetett film két irodalmi gondolattársítást is elindít bennem mindjárt az ele­jén. Az első a bürenbergi verse: „Szép sólymocskát neveltem /hosz­­szú éveken át, de mikor megszelí­dült, /nem maradt itt tovább..." A másik egy hindu eposz, a Ramajá­­na szerzőjét juttatja eszembe: Vak míki megátkozza a vadászt, hogy az idők végezetéig ne találjon nyu­galmat. ,,mert a szerelemtől ittas kócsagpár hímjét megölte." Ha­ jól meggondolom, egyik asszociáció sem véletlen — a Magasiskola té­mája és gondolati magva önként késztet hasonló emlékek idézésére: ragadozó, de az ember kezén hasz­nos sólymokról szól a másfél órás magyar film, s a dicséretes opera­tőri eljárásoknak messzemenő élet­féltés felel meg: az, ahogy Lilik a jelzőtáblákat ki-kidöntő suhancok ellen dohog, vagy ahogy Teréz az állatkáit és .. .öt emberét gondoz­za, emlékeztet a szanszkrit költő misztikumba hajló természetimáda­tára. Sőt. A nyílt tekintetű, telt ido­mú, a környező tájjal egy ütemre lelentő fiatal nő további gondo­­lattársításokra kényszerít: a Mo­hábháratában Draupadi osztja így meg magát az öt fivér között. öt férfi él a telepen is a hato­diknak szinte betolakodik közéjük a „Fiú". Mi az ő szemével, az­­ új élményekre fogékony eszével fogjuk fel az elénk buggyanó élet­képeket. Történni alig történik va­lami. A telep vezetője és a négy legény katonás fegyelemmel, rend­szeretettel végzi megszokott napi munkáját: idomítják a sólymokat Lilik gyakran idézget egy hajdani perzsa idomár (Taymur) aranymon­dásaiból, pontos órarend szerint kelnek-esznek-fekszenek, időnként próbafogást rendeznek a kéznél tartott gémek segítségével. Herme- FILM­ ­ikusan zárt világ ez, szinte időt­lenségben lebegő történés: ha a zsupfedeles kunyhók falán nem fe­­hérlenének grafikonok és a züm­mögő telefonhuzalok és elejtett szavak, traktorosok sem sejtetné­nek egyet-mást, nyugodtan a múlt század végére lokalizálhatnák az egészet — az isten háta mögötti vasútállomáson megszusszanó vici­nális feljogosít erre. Mert az étel­hordó falusi szekér sem jelent ösz­­szekötő kapcsol a külvilággal, időnként megjelenik, a bakon ülő cingár öreg mozdul egyet-kettőt, s azzal zörög is el a telepről. Érde­kes, hogy ez a reális eseménytelen­­ség mennyivel jobban leköti az ember figyelmét, mint holmi mond­vacsinált cselekményesség: ha percenként revolvereket sütnének el, vagy párbajozó pengék villan­nának, alig várnám, hogy véget ér­jen a móka (otthon pedig egy­szerűen kikapcsolnám a tévét), de mivel a titokzatos körülmények közt eltűnt sólyom, Diana sorsa iránt ébresztették fel a figyelmem, illet­ve azt szeretném megtudni, mit ba­busgat olyan anyaion a Fiú vias­kodó sóval mit sem törődő Teréz, — csupa szem vagyok és csupa fül. Mindössze két esemény sűríti át­menetileg drámaivá a szűkszavú mese állóvizét: a sólyom­mentő közös akció (mikor a víz kis híján elönti őket) és a Diana kézrekerí­­tésére tett kísérlet. Az első külső­belső mozgalmasságot kölcsönöz a megjelenítésnek: izgulunk a ve­szélyben forgó madárállományért, sajnáljuk az önhibájából elpusztult Bogarászt, s egyetlen apróságból Teréz hovatartozását is megsejt­jük — a fiatal nő sorjában dör­zsöli meg törlővel az öt férfi hátát, mielőtt babos csészében forró italt nyomna a kezükbe. A második ese­mény a Fiú vereségét hozza tudo­másunkra: nem sikerül megfognia az elbódorgott Dianát, de hazug­ságra kényszerül, hogy kudarcát leplezze. A kudarc is, a hazugság is mély értelmű mozzanat Gaál István film­jében. A városról érkezett fiatal­ember képtelen megbarátkozni a telepen folydogáló, egyébként rendkívül érdekes életmóddal; az említett eset és a Terézzel folyta­tott, „tisztázó" véleménycsere után szó nélkül odébb áll. Ettől azon­ban megejtően igaz volt és marad Lilikék rousseaui természetimádat­ban fogant élete: igaz, emberi, sőt keresetlenségében vonzó is. o. t. A televízióban szerepel a Pionír Együttes Az új esztendő sokat­ Ígérően kezdődött a marosvásárhelyi Pionír Együttes tagjai és művészi vezetői számára: a Román Televízió meg­hívására január elején négy napra Bukarestbe utaztak. És nem csak egyszerű vendégként, hanem mint szereplők, művészek. A televízió ugyanis felvételt készített az e­­gyüttes műsoráról. Székely Dénes, a Maros Művész­­együttes igazgatója, a Pionír E­­gyüttes lelkes vezetője, a négy­napos útról a következőket mon­dotta: A meghívást örömmel fo­gadtuk mi és a gyermekek is. Hogy milyen nagy hatással volt az e­­gyüttes tagjaira, azt a következők­kel szeretném igazolni. December 22-től kezdődően az együttes tag­jai mindennap hiánytalanul, a leg­­fegyelmezettebben jártak próbákra. Feláldozták a vakációjukat igazán a legnagyobb önzetlenséggel készül­tek a bukaresti szereplésre. Mi a meghívást azért is fogadtuk öröm­mel, mert úgy éreztük, — s ez így is van — felsőbb szerveink értéke­lik az együttes eddigi tevékenysé­gét, nemzetközileg is kivívott hír­nevét — Az együtes melyik műsorát filmezték a tévések? — Román, magyar és német tánc- és kórusszámokat. A táncok közül megemlítem a szőlőkoszorút, a marosoroszfalui, a mezőharasztosi román, a magyar forgatást, Kü­­küllő-menti legényest. A kórus 22 művét regisztrálták, illetve fil­mezték. — Mikor látjuk a vásárhelyi pionírokat a képernyőn? — Megjegyzem, hogy a maros­vásárhelyi Pionírok Háza modern tánccsoportjának műsorát is fil­mezték, azt a csoportot, amely az iskolások és pionírok versenyének megyéi­­ szakaszán első díjat nyert. Hogy mikor látjuk a képernyőn a kis művészeket? Ha igaz, akkor vasárnap már láthatunk részlete­ket a műsorból. Majdnem három­órás műsorunkat nem egyszerre, hanem évközben több ízben, a ro­mán, magyar és német adásban közvetítik. — Hogyan vélekedtek a tévések a műsorról és az együttesről álta­lában? — Két dolgot dicsértek nagyon: a gyermekek fegyelmezettségét, és a műsor művészi színvonalát, gaz­dagságát, színességét, eredetiségét. — Kik segítettek a műsor el­készítésében? — Birtalan József, Birtalan Ju­dit, Domokos István, jómagam és feleségem, Székely Olga. A tánc­­karhoz a zenét a Maros Művész­­együttes zenekara szolgáltatta. — Végül, hogyan fogadtak ben­neteket Bukarestben? — A főváros egyik legelegán­sabb hoteljében szállásoltak el, ki­tűnő ellátásban részesítették a pionírokat, mindnyájan elégedettek voltunk, és ezúton is köszönjük a szíves fogadtatást. (dézsi) Agitációs mű­vészbrigádok versenye A Művelődés és Művészetügyi Állami Bizottság kezdeményezésére a párt megalakulásának 50. év­fordulója tiszteletére versenyt szer­veztek az agitációs művészbrigádok számára. A verseny célja ösztö­nözni, újjáéleszteni az agitációs művészbrigádok tevékenységét, hogy a maguk eszközeivel hatáso­san járuljanak hozzá a tervfelada­tok teljesítéséhez, a munkafegye­lem erősödéséhez és közvéleményt alakítsanak ki a maradi, a vissza­húzó jelenségek, megnyilvánulások ellen. » Maros megye falvaiban a ver­seny már befejeződött. A városi, illetve municípiumi szakaszra va­sárnap került sor. Marosvásárhe­lyen a Szakszervezetek Művelő­dési Házában a Prodcomplex,­­ Electro-Mures és a Bőrgyár agi­­­­tációs művészbrigádjai versenyez­tek. Sajnos, sok jót műsorukról, előadásukról, művészi teljesítmé­nyükről nem mondhatunk. Látszik, hogy csak a verseny kedvéért ala­kultak a brigádok, és holnap, hol­napután már mit sem törődnek lé­tezésükkel, tevékenységükkel. A jövő vasárnap előreláthatólag ú­­jabb három brigád, a CFR-é, az Építkezési Vállalat és a Közüzeme­ké versenyez. Hátha magasabb szinten, mint az eddigiek? Vendégszereplésen a Maros Művészegyüttes A marosvásárhelyi Maros Mű­vészegyüttes a napokban kezdte meg 12 napos vendégszereplését az ország különböző vidékein. Egy nagyobb csoport — tánc- és ének­számokkal — Dés vidékét keresi fel, míg egy másik Hargita megyé­ben lép fel. A vendégszereplésre az együttes eddigi műsorából válo­gatta össze a román, magyar, né­met táncszámokat és népdalokat. Apropó nem tűnt fel senkinek, hogy a 75 éves filmművészet nem ün­nepli önmagát? Hogy a szüle­tésnapi torta körül nem hang­zanak el ünnepi tósztok, zeng­­zetes dicshimnuszok? Vagy talán a botrányba fulladt fesztiválok, a sok talmi ragyogású siker után önvizsgálatra készül, szembe­nézni önmagával a hetedik mű­vészet? Néhány igazi, művészi állásfoglalás az utóbbi időben a filmvásznon mintha ezt iga­zolná. Egyébként ha már születés­­napi tortáról van szó, amellett feltétlenül ott kell állnia a Lumiere fivéreknek és mindkettő­nek, mert igaz ugyan, hogy aka­démikussá csak Louis-t ütötték, de ebben öccse, Auguste a lu­das, mert a ceremónia napján imigyen tiltakozott: „Természete­sen engem meghatott az önök figyelmessége, de a bátyámnak kijáró megbecsülés csak akkor lesz teljes értékű, ha egyedül feléje irányul. Kétségtelenül ő a kinematográfia fő alkotója, és é­s boldog vagyok, hogy minden érdem az övé". A szerény öccs hozzájárulását a mozgófénykép feltalálásához a filmtörténet a­­zonban számon tartja, mint a­­hogyan számon tartja annak két-három embernek az érde­meit is, akik nélkül Lumiere ta­lálmánya nem születhetett volna meg. Legalább a nevüket ír­juk ide: Marey adta a fotográ­fiai sztroboszkóp két leglénye­gesebb mozzanatát: a képsza­lag szakaszos mozgását, a fel­vétel­i vetítés megfordíthatósá­­gának elvét. A műszaki megol­dások nagy része Deményi Györgynek köszönhető. A kép­méret és perforálás tekintetében Edisont követték. Ők a techni­kai úttörők, a filmművészet ala­pozói. De nélkülük nem lett vol­na Eizenstein és Pudovkin, Bu­nuel és Resnais, Truffaut és Godard, Antonioni és Jancsó Miklós, és nem Keaton és Chap­lin, Greta Garbo és Jean Gabin, avagy miért ne Brigitte Bardot... ... és kevesebbet ismernénk a világból, a világról, egymásról, önmagunkról és magányosabb­nak éreznénk magunkat, ha 75 éve nem jelentek volna meg a vetítővásznon egy gépbe fűzött fekete-fehér celluloid szalag ké­pei CSÁKY ZOLTÁN ­ Január 13 szerda ­ A Nap kél 7 óra 50 perckor, és lenyugszik 16 óra 59 perckor Ezekben a napokban ország­szerte zöldség-, burgonya-, vala­mint gyümölcstermesztő és -érté­kesítő központok alakulnak. Egyes megyékben, mint például Ialomi­­ța, Ilfov és Teleormán megyében, már be is fejeződött e központok megalakítása, s január 20-ig a többiekben is befejeződik. Cimpinan megkezdődött egy acél- és nyersvasöntőde­­ építése Az új vállalat tervezett évi kapa­citása 37 000 tonna kőolajipari gépgyártáshoz szükséges alkatrész. A román szakemberek tervei alap­ján épülő új vállalatban a tech­nológiai folyamatok többsége gé­pesítve, illetve automatizálva lesz, az egész műszaki felszerelést pe­dig hazai gyárak biztosítják. A Politikai Könyvkiadó gondozá­sában megjelent a Scientica sau stiinta despre stiin­á című munka, amely adalékokat tartalmaz a tu­dományos kutatás megszervezésé­nek elméletéhez és gyakorlatához. A lazi-i Petru Foni Intézet kuta­tói előállították az első román konfekcióipari rendeltetésű ragasz­tóanyagot, az Aderom-ot. Az új anyagot a bukaresti Konfekció- és Kötöttáru-kombinátban eredménye­sen kipróbálták: felveszi a ver­senyt a legjobb külföldi gyártmá­nyokkal, de jóval kevesebbe kerül. A tali-i intézet az első tonna ra­gasztóanyagot már az idén előál­lítja, a továbbiakban rátérnek a nagyüzemi gyártásra. Az Aderom a varrást helyettesíti a készruhá­­nál. Apróhirdetések Eladó egy 50-es kombinált abrichter. Nagy András Nyárád­­szereda, Plopilor 25. Vásárolok 70—100 kg-os kovács­üllőt. Ajánlatokat Vátava (Felső­répa) 17 alá kérek. Mór áru Gheor­­ghe. Eladó beköltözhető ház — két­­szoba-konyha, kert. Érdeklődni a 14-752-es telefonon, naponta 9—11 és 18—20 óra között. Vásárolnék beköltözhető házat Marosszentgyörgyön. Telefon 11­ 082, délután 5 órától. Felveszünk háztartásban jártas lányt. Bud­nului utca 10 sz. 16 lak­rész. Tudor negyed. Érdeklődni du. 5 órától. Kiadó külön bejáratú, bútorozott szoba, fürdőszoba-használattal, két nőnek, esetleg fiatal házaspárnak, Alea Savinetti, Bloc 5/III. Se. A. Ap. 3. Balázs: Köszönetnyilvánítások Ezúttal mondunk köszönetet mindazoknak, akik özv. Fodor Mi­­hályné temetésén részt vettek és osztoztak fájdalmunkban. A gyászoló család köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik drága halottunk, Incze Péter temetésén részt vet­tek és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család Televízió 10.00—11.30 Mezőgazdasági dolgo­zóknak 18.00 Ex-Terra '71 — kis techniku­sok versenye 18.30 A Tv gazdasági kabinetje 19.10 Pronoexpressz-húzás 19.20 1001 este — gyermekeknek 19.30 Híradó 20.00 Filmtéka: Kiveti az anyaföld — országos bemutató 21.30 Mary Hopkin, Sergio Endrigo, Tereza Kesovja, Sam Davis énekel 21,45 Nemzetközi szemle 22,30 Nagy román előadóművészek: Ion Buzea 22,50 Híradó A Szászsebesi Fakitermelő- és Feldolgozó Kombinát azonnal alkalmaz egy mestert A KŐKÖZPONT KAZÁNJAINAK KEZELÉSÉRE. Fizetés a 914/1968-as MTH szerint. Lakást a kombinát tömbházaiban biztosítanak. Érdeklődők forduljanak a kombinát személyzeti irodájához — Sebes Alba, str. Kogalniceanu nr. 50, telefon 483, belső 108 Színház A Művelődési Palota nagytermé­ben január 13-án, szerdán este 8 órakor: AZ ALBÉRLŐ. A magyar tagozat előadása. Bábszínház Január 13-án, szerdán 11 órakor: Cl­NI SAMU EGÉR KALANDJAI, 16 órakor: GULLIVER A BÁB­SZÍNHÁZBAN. A magyar tagozat előadásai. Mozi ARTA: A karácsonyfa (francia film) PROGRESUS: Száz karabély (amerikai film) SELECT: Magasiskola (magyar film) IFJÚSÁGI: Adio, barátaim (bol­gár film) UNIREA: Hattyúk tava (szovjet film) MUNKÁS: A titokzatos kozmosz beli X (japán film) FLACARA: Az elveszett arc (csehszlovák film) SEGESVÁRI LUMINA: A Szaro­­ján testvérek (szovjet film) TIRNAVA: Tony és a gyerme­kek (csehszlovák film) RÉGENS PATRIA: Távol a világ zajától (angol film) VICTORIA: Adelheid (csehszlo­vák film) DICSŐI MELÓDIA: Távol a világ zajától (angol film) LUDASI FLACARA: Az éjszaka hevében (amerikai film) SZOVÁTAI DÓIN­A: Az „Angyal“ bosszúja (angol film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPU­LAR: A te kortársad I és II rész (szovjet film) GYULAKUTAI PÁTRIA: Ez a nő (spanyol film) VÖRÖS 7­­SZÍ­Ö­ ­PÉ IfflPBfl. MPHBL nilPHfl. IHiPBÓL HftPHÍI l NYÁRÁDSZEREDAI NIRAJUS: Jog az élethez (mexikói film) SÁRMÁSI POPULAR: A „Sas“ akció (jugoszláv—amerikai film) RADNÓTI LUMINA: Szigorúan tilos a szerelem (német film) Rádió JANUÁR 14. CSÜTÖRTÖK Magyar nyelven 6,00—6,30-ig. Állattenyésztők tíz perce: Új far­mok, új távlatok. Szórakoztató ze­ne. 18,00—19,30-ig. Hírek, tudó­sítások. Kovács Apollonia cigány­dalokat énekel. Fiatalok híradója: Hallgatóink írják. A KISZ-szerve­­­zetek szabályzatáról. Eszményké­pem — kerekasztal értekezlet. Ze­ne. Pedagógusok fóruma: A tanár tekintélye. Román nyelven 6,30— 7,00-ig: Reggeli híradó: Hírek, zene. Orvosi tanácsadó. 16,30—18,00-ig: Események krónikája. Victor Radu és zenekara muzsikál. Gazdasági figyelő: A termelés üteme. Iroda­lom és művészet: Jegyzet a Maros megyei képzőművészeti kiállítás­ról . Beszélgetés N. Bolota-val „La­birintus“ című új kötetéről. Zenés posta. Társadalmi ankét: A szer­kesztőség címére. Szimfonikus vál­tozatok román népi témára. Népi egyetem A FÖLDRAJZI ATLASZ tanfo­lyam hallgatói részére január 13-án, szerdán 18 órakor a Szak­­szervezetek Művelődési Házában (6-os terem) AZ AZUR-PART cím­mel dr. Soneru Ioan egyetemi elő­adótanár tart előadást. ★ A BÁBSZÍNHÁZ tanfolyam hallgatói részére szerdán 18 óra­kor a Rózsák tere 57 sz. alatti elő­adóteremben A BÁBSZÍNPAD (vi­lágítás, függöny-megoldások) cím­mel tartanak előadást. Szakképesítési lehetőség A Marosvásárhelyi Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat, Dózsa György utca 64—68 szám, RÖVID IDŐTARTAMÚ SZAKKÉPESÍTŐ TANFOLYAMOT SZERVEZ, melynek résztvevőit erre az időszakra kiemeli a termelésből. AZ ALÁBBI SZAKMÁKRA KÉPESÍT: — VASESZTERGÁLYOS — CSISZOLÓ — LAKATOS — HŐKEZELŐ Jelentkezni a Munkaerőelosztó Hivatalon keresztül lehet. Be­iratkozni naponta 11—14 óra között a vállalat tanügyi osztályán. Jelentkezési feltételek: általános iskolai végzettséggel, katonai szolgálattal rendelkező férfiak. Bővebb felvilágosítást a vállalat tanügyi osztálya ad. B» márciusban a következő külföldi kirándulásokat szervezi: — NÉMET DK (a Lipcsei Vásárra) vonattal, március 14—25 között Útvonal: Prága—Lipcse— Berlin—Drezda Részvételi díj: 1934 + 363 lej. Feliratkozási határidő: 1971. január 13. — NÉMET DK (a Lipcsei Vásárra) magánszemélygépkocsival március 14—24 között Útvonal: Bratislava — Brno — Prága — Lipcse — Prága — Brno — Budapest Részvételi díj 1385 + 354 lej Az autóvezetőnek 1385 + 354 + 1420 lej benzinre Feliratkozási határidő: 1971. január 13 — MAGYARORSZÁG, Budapest, társasgépkocsival március 22—26 között Részvételi díj: 700 + 104 lej Feliratkozási határidő: 1971. január 21. — MAGYARORSZÁG, CSEHSZLOVÁKIA, LENGYELORSZÁG társasgépkocsival március 28—április 4 között. Útvonal: Miskolc — Kosice — Poprad — Zakopane — Krakkó — Katovice — Besztercebánya — Budapest Részvételi díj: 1215 + 260 lej Feliratkozási határidő: 1971. január 20. Az árak tájékoztató jellegűek.

Next