Vörös Zászló, 1971. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-23 / 44. szám

A KISZ KB bárója Nicolae Miltiade Boborodea mér­nök, a Pitesti-i petrokémiai kom­binát KISZ-bizottságának titkára, Ion Comanescu, a KISZ Vajda­hunyadi municípiumi bizottságá­nak első titkára. Martian Dan, Florea Diaconescu esztergályos, a bukaresti Electromagnetica válla­lat KISZ-bizottságának titkára, Radu Enache, a bukaresti Poli­technikai Intézet diákja, Fejes Gyula, az Ifjúsági Turisztikai Iro­da elnöke, Eugen Florescu, a Scân­­teia Tineretului főszerkesztője, Dumitru Gheorghi­an a KISZ Bu­karest municípiumi bizottságának első titkára. Ion Ghergu vegyipari gépkezelő, a Tr. Magurele-i vegyi kombinát KISZ-bizottságának tit­kára, Silvia Ilie, Nicolae Siegfried Lipschner, a KISZ Krassó-Szörény megyei bizottságának első titkára, Eugeniu Costica Lovin mérnök, a brassói tehergépkocsi üzem KISZ- bizottságának titkárhelyettese, Nicolae Mateescu, a KISZ KP ak­tivistája, Gica Mihai szövőnő, a Pucioasa-i Bucegi gyár KISZ-bi­­zottságának titkára, Lucia Mihai­ (Folytatás a 3. oldalon) Az RKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére a beívelő művészcsoportok vetélkedője Segesváron és Dicsőben A két erős központban , Se­gesváron (szombaton) és Dicső­ben (vasárnap) mintegy száz műkedvelő művészcsoport ezer­nél is több tagja lépett színpad­ra a megyei verseny befejező szakasza keretében. Általános vélemény, hogy a műsorszámok hűen tükrözték e vidékek gaz­dag folklórkincsét, a csoportok a várt színvonalon szerepeltek, egyesek közülük pedig jóval az átlagon felüli teljesítményt nyújtottak. Gondolunk elsősor­ban a segesvári művelődési ház kamarakórusára, a héjasfalvi művelődési otthon vegyes kóru­sára, a Március 6 üzem kiváló táncegyüttesére, a szászkézdi fúvószenekarra, a sok népdal­szólistára — Dumbrava Stefan, Pintea Valeria, Patru Elena stb., a szovátai könnyűzenekarra Még egy igen lényeges és ör­vendetes tényt szeretnék hang­súlyozni, nevezetesen azt, hogy a segesvári központban annyi német műkedvelő szerepelt, mint amennyi eddig még soha. És kiválóan. A szászkézdi dalos és tánccsoport, a dályai éneke­sek és táncosok, a segesdi nagy német folklóregyüttes és a töb­biek beszédes bizonyítékai an­nak, hogy e tájakon élő német nemzetiségű dolgozók — a me­gye valamennyi lakójával együtt —, teljes mértékben ér­vényesíthetik gazdag folklórkin­csüket. Elsőként talán az aratás előtti ünnepséget megjelenítő segesdi folklóregyüttest kell ki­emelni. ötletesség, sok újszerű színpadi megoldás dicséri a se­­gesdiek szereplését (a folklór­együttesben száznál is több is­kolás, a fiatal, a közép és idős nemzedékhez tartozó nő és férfi szerepelt), örvendetes az is, hogy a Mihai Viteazu-i furulya­együttes ismét jelentkezett, és igyekezett bebizonyítani: nem némult el a furulya e faluban, most is olyan szépen szól, mint amikor a IX. versenyen díjat nyertek. A dicsői művelődési házban vasárnap késő estig megszakítás nélkül pergett a műsor. Nagyon sok kiváló együttest, csoportot láttunk itt is. Megpróbálok né­hányat felsorolni. Elsőnek a szászcsávási nagy vegyes kórust említem, melynek szereplése ar­ról győzött meg, hogy komolyan készült e versenyre, mint ahogy komolyan készül az Ének a ha­záról országos kórusvetélkedőre is. Keszeg János kórusvezető mondotta, hogy a vetélkedő má­sodik szakaszán is szeretnének a legjobbak között lenni, ezért nem kímélik a fáradságot, es­ténként hosszú órákig próbál­nak a művelődési otthonban. Egy másik erőssége e központ­nak a zágori kiváló német fú­vószenekar és daloscsoport. Ha a fúvószenekarok szereplésétől valaki idegenkedett, eddig és va­sárnap részt vett a zágoriak elő­adásán, azt hiszem, megválto­zott a véleménye és ezután is szívesen meghallgatja azok mű­sorát. A zenekar és daloscsoport együttes szereplése egészen jól sikerült, véleményem szerint e két csoport már nem is műked­velői szintet képvisel. Igen jó benyomást keltett a bobohalmi román tánccsoport. A szakembe­rek szerint ez a csoport hozta a legszebb, legeredetibb népi tán­cot a versenyre, és előadása, bár néha botladozott, mégis figye­lemre méltó, megérdemli a tá­mogatást, segítséget. Ugyancsak eredeti tánccal jelentkezett a leppendi művelődési otthon cso­portja is. Kiemelkedő számként említjük meg a makfalvi fol­klóregyüttes műsorát, mellyel megérdemelt sikert aratott. A X. verseny megyei szaka­szán (a hét központban) nagyon sok könnyűzeneénekest is volt alkalmunk meghallgatni. A di­csőt befejező szakasz hozta a legkellemesebb meglepetést, leg­szebb eredményt e téren. A mű­velődési ház könnyűdalosa — Kraus J­an — kiváló hangú fia­talember, s nagyon jól válasz­totta meg a repertoárját. Két zeneszakértő véleményét a kö­vetkezőkbe sűríthetnők: végre egy olyan könnyűdalos a verse­nyen, amilyent évek óta vá­runk. A megyei verseny befejező­dött, eredményét a zsűri a na­pokban közli. A műkedvelők — románok, magyarok, németek — műsorukkal, színpompás népvi­seletükkel, művészi előadásuk­kal minden központban ragyogó sikert értek el. A tizenhárom­­ezer Maros megyei műkedvelő seregszemléje méltó ahhoz az eseményhez — a Román Kom­munista Párt félszázados év­fordulójához —, melynek meg­ünneplésére egész népünk ké­szül. (dézsi) ­Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA BEFEJEZTE MUNKÁLATAIT A KISZ IX. KONGRESSZUSA Hétfőn hatalmas, fiatalos lelke­sedés légkörében véget ért a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa. Az utolsó napi ülés elején tájé­koztatták a kongresszust a bizott­ságok munkájáról. Minden bizott­ság ajánlásokat fogadott el a ma­ga szakterületén a további szer­vezeti munkára vonatkozóan. A kongresszus úgy határozott, az ajánlásokat kongresszusi doku­mentumokként továbbítja az új Központi Bizottsághoz és megbíz­za azt, hogy a fiatalok összes ka­tegóriás sorában és minden tevé­kenységi területen folyó KISZ- munka javítása érdekében elhang­zott javaslatokat és megjegyzése­ket oldja meg és gyakorlati mun­kájában használja fel. A kongresszust tájékoztatták a Romániai Diákegyesületek Szö­vetségének VIII. konferenciájáról és annak határozatairól. A kongresszus munkálatai kere­tében a plenáris ülések vitájában felszólalt 59 küldött és meghívott, a bizottsági ülések keretében pe­dig 194. A kongresszusi küldöttek ezután egyöntetűen jóváhagyták a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának a jelentését és tevékenységét, valamint a Köz­ponti Revíziós Bizottság jelentését. A javasolt módosításokkal a kongresszus egyöntetűen elfogadta a Kommunista Ifjúsági Szövetség Szervezeti Szabályzatát. Utána javított szövegezésben jóváhagyták a KISZ IX. kongresz­­szusának határozatát. A küldöttek erős tapssal elfo­gadták a következő határozatokat: Az indokínai helyzetről; a Közel- Keletről; A népek harcával és a nemzeti felszabadító mozgalmak­kal való szolidaritásról; Az euró­pai biztonságról; A leszerelésről; A nemzetközi ifjúsági és diákmoz­galomról. A kongresszus titkos szavazással megválasztotta a 185 tagból és 80 póttagból álló új Központi Bizott­ságot és a 35 tagból álló Központi Ellenőrző Bizottságot. Délután Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Virgil Trofin, Du­­mitru Popa, Gheorghe Stoica, Ste­­ fan Voitec, Mihai Dalea, Ion Ilies­cu elvtársak jelenlétében megtar­tották a kongresszusi záróülést. Az ülés elején a kongresszus tudomására hozták, hogy a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága első plenáris ü­­lésén megválasztotta a 25 tagból és 8 póttagból álló bürót, vala­mint a KISZ KB titkárait. A KISZ KB első titkárává Dan Marxian elvtársat választották meg. A Központi Ellenőrző Bizottság elnökévé Nicolae Ungureanu elv­­társat választották meg. Felszólalásában Dan Marxian elvtárs, a KISZ KB első titkára biztosította a küldötteket, az új Központi Bizottság minden erejét latba vetve munkálkodik majd, hogy eleget tegyen megbízatásá­nak, teljesítse a kongresszusi ha­tározatokat és a párt által a Kom­munista Ifjúsági Szövetség számá­ra kijelölt feladatokat. Megkapó lelkesedés légkörében a kongresszus elhatározta, hogy levelet intéz a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­hoz, Nicolae Ceausescu elvtárshoz, a párt főtitkárához. A levél szö­vegét hatalmas és hosszantartó taps­ éljenzés közepette fogadták el. A küldöttek és a meghívott vendégek hosszú perceken át él­tetik a Román Kommunista Pár­tot, a P­árt Központi Bizottságát, élén Nicolae Ceausescu elvtárssal. A jelenlevők perceken át üteme­sen kiáltozzák: ,,RKP, RKP“, ,.RKP — Ceausescu", „Ceausescu és a nép“, .,Ceausescu — ifjúság". A kongresszus a felemelő haza­­fiság légkörében ér véget.­­Ezrek ajkán csendül fel a két himnusz: a Trei culori és a Sub steagul par­­tidului. A fiatalok küldöttei — munkások, parasztok, tanulók, diá­kok, katonák­­— díszőrségként ki­vonulnak a teremből Románia Szo­cialista Köztársaság, a Román Kommunista Párt és a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség zászla­jával, azzal a három zászló­val, amelynek jelképes jelenlété­ben a hazánk csaknem két és fél­millió KISZ-tagjának képviselői öt napon át üléseztek. Felhangzik a munkásosztály himnusza, az Internacionálé. A jelenlévők ezután lelkesen éltetik a szocializmus győzelmét szerte a világon, a békét és a barátsá­got az összes népek között. A Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusának és a Diákegyesületek Szövetsége VIII. konferenciájának LEVELE A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ A Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa és a Diák­­egyesületek Szövetségének Vili­ konferenciája, amely munkáját sorsunk és jelenkori történetünk mélységesen jelentőségteljes ese­ménye, a párt félszázados dicsőséges évfordulója előestéjén foly­tatta, hangot ad az ifjú nemzedéket átható gondolatoknak és ne­mes érzelmeknek, s tolmácsolja a párt vezetőséghez, önhöz szemé­lyesen, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, az ifjú­ság határtalan szeretetét és odaadását, mély ragaszkodását a párt marxista-leninista politikájához, szilárd elhatározását, hogy min­den képességét, lendületét, merész tenniakarását az RKP X. kong­resszusa célkitűzései valóra váltásának, szocialista hazánk további sokoldalú haladásának szenteli. Mély hazafias büszkeséggel, hódolattal és a legmesszebbmenő tisztelettel gondolunk, főtitkár elvtárs, arra, hogy a Román Kommu­nista Párt szorgos munkássággal, ön személyesen példamutató erőfeszítésekkel és következetességgel szolgálja a szocialista Ro­mánia haladását és civilizációját, hogy nemegyszer megértéssel és valóságérzékkel, a maguk egész bonyolultságában, felvetette az ifjúsági kérdéseket is, az ifjúság helyét és szerepét a jelenkori tár­sadalom fejlődésében. Azok a meleg, elismerő és buzdító szavak, amelyeket ön a kongresszushoz, az ipari és mezőgazdasági fiata­lokhoz, az értelmiségiekhez, tanulókhoz és diákokhoz intézett, mindig a fiatal nemzedék előtt lebegnek a munkában és a mindennapi életben egyaránt, iránymutatók lesznek a Kom­munista Ifjúsági Szövetség egész tevékenységének általános töké­letesítésére. A fokozott feladatkörrel és felelősségekkel felruházott Kommu­nista Ifjúsági Szövetség — az ország egész mai társadalmi-politikai és gazdasági életének szakadatlan lendületével összhangban — eleven, dinamikus tényezőként jelentkezett, mozgósítva az ifjak energiáját és képességét, erejét és tehetségét mindarra, ami ezek­ben az években megvalósult. Összegezve a szerzett tapasztalatokat, azokat a gyümölcsöző kereséseket, amelyek különösképpen jellemez­ték az utóbbi időben kifejtett tevékenységet, szervezetünk IX. kong­resszusa és a Diákegyesületek Szövetségének konferenciája, a je­lenlegi ötéves terv új feladataival és céljaival összhangban, ugyan­akkor kijelölte a fiatalság munkájának és törekvéseinek leendő irányait is, hogy növelje felelősségét, helytállását, közvetlen tevé­keny jelenlétét az anyagi és szellemi élet valamennyi területén. Mi, román, magyar, német és más nemzetiségű fiatalok, akiket egyazon eszmények, gondolatok és érzések, a testvéri egyetértés­ben végzett közös munkánk egyesít, ünnepélyesen megfogadjuk, hogy erőnket nem kímélve munkálkodunk pártunk politikája nor­máinak és elveinek rendületlen alkalmazásáért és érvényesüléséért, hogy méltó és felelősségteljes módon, lankadatlanul cselekszünk a munka, a szocialista igazság és méltányosság szellemének, a ha­ladó harcos öntudatnak a diadaláért, hogy mindenütt jelen le­szünk, ahova a haza szólít, a vállalatokban, az ötéves terv nagy objektumainak építőtelepein, a gazdag termésekért folyó csatában, az iskolák és fakultások padjaiban, maradéktalanul hasznosítva lendületünket és alkotó képességeinket, szenvedélyesen a munká­nak, a román gazdaság, tudomány és kultúra sokoldalú fejlődésé­nek szentelve egész lényünket. (Folytatás a 3. oldalon) Az ipari fővállalatok és a fővállalati státusú többi egységei­­zezeinek munkatanácskozása Hétfő reggel megkezdődött az ipari fővállalatok és a tö­bbi fő­vállalati státusú egységek veze­tőinek munkatanácskozása. A tanácskozás munkálatait Nicolae Ceausescu, Manea Manes­­cu, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Virgil Trofin, Ilie Verdict, Florian Dan Vlache, Emil Draga­­nescu, Fazekas János, Petre Lupu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Iosif Banc, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Vasile Patilinet, Mihai Marinescu, Ion Patan elvtársak je­lenlétében kezdték meg. A munkálatokon részt vesznek az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egységek veze­tői, miniszterek és minisztériumi vezető­i káderek, vállalati igazga­tók, megyei pártbizottságok gaz­dasági kérdésekkel megbízott tit­kárai, vállalati párttitkárok és szakemberek, a termelési ágak szakszervezeti szövetségeinek el­nökei és vállalati szakszervezeti bizottságok elnökei, kutatók és tervező intézetek szakemberei, fel­sőfokú, műszaki és gazdasági ok­tatási tanerők. A tanácskozást Manea Manescu elvtárs nyitotta meg. Hétfőn a tanácskozás miniszté­riumok és termelési ágak szerint folytatta munkáját, s kedden új­ból plenáris ülést tart.­ ­Agerpress Az 1966-1970. évi ötéves terv eredményeiből A­z állam közpmn Nyilvános vita A szakszervezeti tevékenység javítására A romániai szakszervezetek kongresszusát megelőző időszak­ban a központi és helyi sajtó hasábjain széles körű vita bon­takozik ki a szakszervezetek szerepéről, feladatköréről a szo­cializmus építésének jelenlegi időszakában. Mint ismeretes, pártunk Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén ele­mezték a hazánkban folyó szak­­szervezeti tevékenységet és ér­tékes javaslatokat tettek a szer­vezeti felépítés és a szakszerve­zeti tevékenység demokratizálá­sára, a munkastílus és munka­­módszerek tökéletesítésére, a vállalati szakszervezetek auto­nómiájának megvalósítására. Társadalmunk mindjobban el­mélyülő szocialista demokráciá­jából következik, hogy a szak­­szervezeteknek­ is megfelelő kere­tet kell kialakítaniuk a tömegek minél szélesebb körű és minél aktívabb bevonására, a szocia­lista építéssel járó bonyolult és sokrétű feladatok megoldása céljából. A szakszervezetek tevékeny­ségének általános javítására irá­nyuló széles körű vitára utalva , NICOLAE CEAUSESCU elv­társ a plenáris ülésen mondott beszédében hangsúlyozta: „A vi­ta legyen reális, tegye lehetővé, hogy az összes vállalati munká­sok, az összes alkalmazottak nyíltan kifejtsék nézőpontjukat, véleményüket, hogy láthassák, minek tekintik ők a szakszerve­zeteket, mit kívánnak a szak­­szervezetektől. Az ilyen vita nagy segítségünkre lesz a kér­dések tisztázásában és annak megállapításában, milyen szere­pük legyen és milyen helyet töltsenek be a jövőben a szak­­szervezetek társadalmi életünk­ben“. Ezennel mi is megyénk dolgo­zóinak rendelkezésére bocsátjuk lapunk hasábjait azzal a kérés­sel, hogy minél többen kapcso­lódjanak be e nagy jelentőségű vitába, és a szerkesztőségünk­höz beküldött írásbeli hozzászó­lásaikban tegyenek minél több építő jellegű, a szakszervezeti munka megjavítását célzó javas­latokat. Évekig voltam szakszervezeti csoportszervező, ezért merem állí­tani, hogy vállalati szakszerveze­tünk tekintélyének fokozatos ha­nyatlása a csoportok munkájának visszaesésével kezdődött. A félre­értés elkerüléséért megjegyzem, hogy a volt Ipari Termelési Válla­lat (IPI) szakszervezetéről és szak­­szervezeti bizottságáról van szó, ugyanis néhány napja az építkezé­si és szerelési tröszt kiszolgáló és javító egységévé váltunk. Az akkori szakszervezeti bizott­ság vajmi keveset törődött velünk, szakszervezeti csoportokkal, meg­ Arccal a szakszervezeti csoportok felé elégedett azzal, hogy havonta for­málisan megtartottuk az előírt ülé­seket és begyűjtöttük a tagdíjakat. Mert bizony az utóbbi években nem sok hatékonysága volt a havi gyűléseknek. Egy-egy unalmas, egyhangú tájékoztató, s utána leg­feljebb egy-két semmitmondó hoz­zászólás — ennyiből álltak csoport­gyűléseink. Valamikor eleven vitaszellem jel­lemezte összejöveteleinket, s ma­radéktalanul érvényesült a tagok kezdeményezőkészsége.­­ Mi azt szeretnénk, ha a csopor­tokat a szakszervezetek alaplánc­szemeinek tekintenék és mint ilyent sokoldalúan támogatnák az eleven, hatékony szakszervezeti te­vékenység kibontakoztatásában. A jövőben vegyék figyelembe véle­ményünket a termeléssel kapcsola­tos problémákban, de egy egész sor más kérdésben is. A csoport tagjai döntsék el például, ki a legérde­mesebb arra, hogy szakszervezeti üdülőjeggyel szabadságra menjen, vagy azt, hogy megérdemli-e vala­ki az előléptetést munkacsoport ve­zetővé, vagy éppen mesterré. Te­hát ezekkel kapcsolatosan is hall­gassanak meg. És amit igen fontosnak tartok tegyék kötelezővé mind az igazga­tó­ bizottságok, mind a szakszerve­zetek bizottságai számára, hogy képviselőik minden esetben szá­moljanak be a csoportgyűlésen az előző hónapban tett javaslatok sor­sáról. Szerintem a szakszervezetek te­kintélyének helyreállítását és megszilárdítását a szakszervezeti csoportokban kell kezdeni. CSISZÉR IMRE esztergályos, az Építkezési Tröszt kiszolgáló és javító részlegének dolgozója Új típusú kajak A Régeni Fafeldolgozó Komple­xum csónaktervezői egy új típusú 4 személyes kajakot terveztek, a­­melynek mintapéldányát a közel­múltban el is készítették. Az új tí­pusú kajak vízhatlan lemezből ké­szül és hidrodinamikai formája jobb a gyártásban lévő hasonló versenycsónakénál. Gyalugépre szerelhető másolókészü­lék Eddig a hidraulikus gyalugépek alkalmatlanok voltak görbe fémfe­lületek megmunkálására. A seges­vári Nicovala Vállalat újítói a gya­lugép tartozékait kiegészítették egy másolókészülékkel, s azóta ezt az egyébként bonyolult munkás gyalugép automatikusan elvégzi. A nagy jelentőségű újításra a Gép­ipari Minisztérium is felfigyelt, és általánosítani fogja az egész ipar­ágban.

Next