Vörös Zászló, 1971. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-23 / 44. szám
A KISZ KB bárója Nicolae Miltiade Boborodea mérnök, a Pitesti-i petrokémiai kombinát KISZ-bizottságának titkára, Ion Comanescu, a KISZ Vajdahunyadi municípiumi bizottságának első titkára. Martian Dan, Florea Diaconescu esztergályos, a bukaresti Electromagnetica vállalat KISZ-bizottságának titkára, Radu Enache, a bukaresti Politechnikai Intézet diákja, Fejes Gyula, az Ifjúsági Turisztikai Iroda elnöke, Eugen Florescu, a Scânteia Tineretului főszerkesztője, Dumitru Gheorghian a KISZ Bukarest municípiumi bizottságának első titkára. Ion Ghergu vegyipari gépkezelő, a Tr. Magurele-i vegyi kombinát KISZ-bizottságának titkára, Silvia Ilie, Nicolae Siegfried Lipschner, a KISZ Krassó-Szörény megyei bizottságának első titkára, Eugeniu Costica Lovin mérnök, a brassói tehergépkocsi üzem KISZ- bizottságának titkárhelyettese, Nicolae Mateescu, a KISZ KP aktivistája, Gica Mihai szövőnő, a Pucioasa-i Bucegi gyár KISZ-bizottságának titkára, Lucia Mihai (Folytatás a 3. oldalon) Az RKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére a beívelő művészcsoportok vetélkedője Segesváron és Dicsőben A két erős központban , Segesváron (szombaton) és Dicsőben (vasárnap) mintegy száz műkedvelő művészcsoport ezernél is több tagja lépett színpadra a megyei verseny befejező szakasza keretében. Általános vélemény, hogy a műsorszámok hűen tükrözték e vidékek gazdag folklórkincsét, a csoportok a várt színvonalon szerepeltek, egyesek közülük pedig jóval az átlagon felüli teljesítményt nyújtottak. Gondolunk elsősorban a segesvári művelődési ház kamarakórusára, a héjasfalvi művelődési otthon vegyes kórusára, a Március 6 üzem kiváló táncegyüttesére, a szászkézdi fúvószenekarra, a sok népdalszólistára — Dumbrava Stefan, Pintea Valeria, Patru Elena stb., a szovátai könnyűzenekarra Még egy igen lényeges és örvendetes tényt szeretnék hangsúlyozni, nevezetesen azt, hogy a segesvári központban annyi német műkedvelő szerepelt, mint amennyi eddig még soha. És kiválóan. A szászkézdi dalos és tánccsoport, a dályai énekesek és táncosok, a segesdi nagy német folklóregyüttes és a többiek beszédes bizonyítékai annak, hogy e tájakon élő német nemzetiségű dolgozók — a megye valamennyi lakójával együtt —, teljes mértékben érvényesíthetik gazdag folklórkincsüket. Elsőként talán az aratás előtti ünnepséget megjelenítő segesdi folklóregyüttest kell kiemelni. ötletesség, sok újszerű színpadi megoldás dicséri a segesdiek szereplését (a folklóregyüttesben száznál is több iskolás, a fiatal, a közép és idős nemzedékhez tartozó nő és férfi szerepelt), örvendetes az is, hogy a Mihai Viteazu-i furulyaegyüttes ismét jelentkezett, és igyekezett bebizonyítani: nem némult el a furulya e faluban, most is olyan szépen szól, mint amikor a IX. versenyen díjat nyertek. A dicsői művelődési házban vasárnap késő estig megszakítás nélkül pergett a műsor. Nagyon sok kiváló együttest, csoportot láttunk itt is. Megpróbálok néhányat felsorolni. Elsőnek a szászcsávási nagy vegyes kórust említem, melynek szereplése arról győzött meg, hogy komolyan készült e versenyre, mint ahogy komolyan készül az Ének a hazáról országos kórusvetélkedőre is. Keszeg János kórusvezető mondotta, hogy a vetélkedő második szakaszán is szeretnének a legjobbak között lenni, ezért nem kímélik a fáradságot, esténként hosszú órákig próbálnak a művelődési otthonban. Egy másik erőssége e központnak a zágori kiváló német fúvószenekar és daloscsoport. Ha a fúvószenekarok szereplésétől valaki idegenkedett, eddig és vasárnap részt vett a zágoriak előadásán, azt hiszem, megváltozott a véleménye és ezután is szívesen meghallgatja azok műsorát. A zenekar és daloscsoport együttes szereplése egészen jól sikerült, véleményem szerint e két csoport már nem is műkedvelői szintet képvisel. Igen jó benyomást keltett a bobohalmi román tánccsoport. A szakemberek szerint ez a csoport hozta a legszebb, legeredetibb népi táncot a versenyre, és előadása, bár néha botladozott, mégis figyelemre méltó, megérdemli a támogatást, segítséget. Ugyancsak eredeti tánccal jelentkezett a leppendi művelődési otthon csoportja is. Kiemelkedő számként említjük meg a makfalvi folklóregyüttes műsorát, mellyel megérdemelt sikert aratott. A X. verseny megyei szakaszán (a hét központban) nagyon sok könnyűzeneénekest is volt alkalmunk meghallgatni. A dicsőt befejező szakasz hozta a legkellemesebb meglepetést, legszebb eredményt e téren. A művelődési ház könnyűdalosa — Kraus Jan — kiváló hangú fiatalember, s nagyon jól választotta meg a repertoárját. Két zeneszakértő véleményét a következőkbe sűríthetnők: végre egy olyan könnyűdalos a versenyen, amilyent évek óta várunk. A megyei verseny befejeződött, eredményét a zsűri a napokban közli. A műkedvelők — románok, magyarok, németek — műsorukkal, színpompás népviseletükkel, művészi előadásukkal minden központban ragyogó sikert értek el. A tizenháromezer Maros megyei műkedvelő seregszemléje méltó ahhoz az eseményhez — a Román Kommunista Párt félszázados évfordulójához —, melynek megünneplésére egész népünk készül. (dézsi) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA BEFEJEZTE MUNKÁLATAIT A KISZ IX. KONGRESSZUSA Hétfőn hatalmas, fiatalos lelkesedés légkörében véget ért a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa. Az utolsó napi ülés elején tájékoztatták a kongresszust a bizottságok munkájáról. Minden bizottság ajánlásokat fogadott el a maga szakterületén a további szervezeti munkára vonatkozóan. A kongresszus úgy határozott, az ajánlásokat kongresszusi dokumentumokként továbbítja az új Központi Bizottsághoz és megbízza azt, hogy a fiatalok összes kategóriás sorában és minden tevékenységi területen folyó KISZ- munka javítása érdekében elhangzott javaslatokat és megjegyzéseket oldja meg és gyakorlati munkájában használja fel. A kongresszust tájékoztatták a Romániai Diákegyesületek Szövetségének VIII. konferenciájáról és annak határozatairól. A kongresszus munkálatai keretében a plenáris ülések vitájában felszólalt 59 küldött és meghívott, a bizottsági ülések keretében pedig 194. A kongresszusi küldöttek ezután egyöntetűen jóváhagyták a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának a jelentését és tevékenységét, valamint a Központi Revíziós Bizottság jelentését. A javasolt módosításokkal a kongresszus egyöntetűen elfogadta a Kommunista Ifjúsági Szövetség Szervezeti Szabályzatát. Utána javított szövegezésben jóváhagyták a KISZ IX. kongreszszusának határozatát. A küldöttek erős tapssal elfogadták a következő határozatokat: Az indokínai helyzetről; a Közel- Keletről; A népek harcával és a nemzeti felszabadító mozgalmakkal való szolidaritásról; Az európai biztonságról; A leszerelésről; A nemzetközi ifjúsági és diákmozgalomról. A kongresszus titkos szavazással megválasztotta a 185 tagból és 80 póttagból álló új Központi Bizottságot és a 35 tagból álló Központi Ellenőrző Bizottságot. Délután Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Virgil Trofin, Dumitru Popa, Gheorghe Stoica, Ste fan Voitec, Mihai Dalea, Ion Iliescu elvtársak jelenlétében megtartották a kongresszusi záróülést. Az ülés elején a kongresszus tudomására hozták, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága első plenáris ülésén megválasztotta a 25 tagból és 8 póttagból álló bürót, valamint a KISZ KB titkárait. A KISZ KB első titkárává Dan Marxian elvtársat választották meg. A Központi Ellenőrző Bizottság elnökévé Nicolae Ungureanu elvtársat választották meg. Felszólalásában Dan Marxian elvtárs, a KISZ KB első titkára biztosította a küldötteket, az új Központi Bizottság minden erejét latba vetve munkálkodik majd, hogy eleget tegyen megbízatásának, teljesítse a kongresszusi határozatokat és a párt által a Kommunista Ifjúsági Szövetség számára kijelölt feladatokat. Megkapó lelkesedés légkörében a kongresszus elhatározta, hogy levelet intéz a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz, a párt főtitkárához. A levél szövegét hatalmas és hosszantartó taps éljenzés közepette fogadták el. A küldöttek és a meghívott vendégek hosszú perceken át éltetik a Román Kommunista Pártot, a Párt Központi Bizottságát, élén Nicolae Ceausescu elvtárssal. A jelenlevők perceken át ütemesen kiáltozzák: ,,RKP, RKP“, ,.RKP — Ceausescu", „Ceausescu és a nép“, .,Ceausescu — ifjúság". A kongresszus a felemelő hazafiság légkörében ér véget.Ezrek ajkán csendül fel a két himnusz: a Trei culori és a Sub steagul partidului. A fiatalok küldöttei — munkások, parasztok, tanulók, diákok, katonák— díszőrségként kivonulnak a teremből Románia Szocialista Köztársaság, a Román Kommunista Párt és a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlajával, azzal a három zászlóval, amelynek jelképes jelenlétében a hazánk csaknem két és félmillió KISZ-tagjának képviselői öt napon át üléseztek. Felhangzik a munkásosztály himnusza, az Internacionálé. A jelenlévők ezután lelkesen éltetik a szocializmus győzelmét szerte a világon, a békét és a barátságot az összes népek között. A Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusának és a Diákegyesületek Szövetsége VIII. konferenciájának LEVELE A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ A Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa és a Diákegyesületek Szövetségének Vili konferenciája, amely munkáját sorsunk és jelenkori történetünk mélységesen jelentőségteljes eseménye, a párt félszázados dicsőséges évfordulója előestéjén folytatta, hangot ad az ifjú nemzedéket átható gondolatoknak és nemes érzelmeknek, s tolmácsolja a párt vezetőséghez, önhöz személyesen, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, az ifjúság határtalan szeretetét és odaadását, mély ragaszkodását a párt marxista-leninista politikájához, szilárd elhatározását, hogy minden képességét, lendületét, merész tenniakarását az RKP X. kongresszusa célkitűzései valóra váltásának, szocialista hazánk további sokoldalú haladásának szenteli. Mély hazafias büszkeséggel, hódolattal és a legmesszebbmenő tisztelettel gondolunk, főtitkár elvtárs, arra, hogy a Román Kommunista Párt szorgos munkássággal, ön személyesen példamutató erőfeszítésekkel és következetességgel szolgálja a szocialista Románia haladását és civilizációját, hogy nemegyszer megértéssel és valóságérzékkel, a maguk egész bonyolultságában, felvetette az ifjúsági kérdéseket is, az ifjúság helyét és szerepét a jelenkori társadalom fejlődésében. Azok a meleg, elismerő és buzdító szavak, amelyeket ön a kongresszushoz, az ipari és mezőgazdasági fiatalokhoz, az értelmiségiekhez, tanulókhoz és diákokhoz intézett, mindig a fiatal nemzedék előtt lebegnek a munkában és a mindennapi életben egyaránt, iránymutatók lesznek a Kommunista Ifjúsági Szövetség egész tevékenységének általános tökéletesítésére. A fokozott feladatkörrel és felelősségekkel felruházott Kommunista Ifjúsági Szövetség — az ország egész mai társadalmi-politikai és gazdasági életének szakadatlan lendületével összhangban — eleven, dinamikus tényezőként jelentkezett, mozgósítva az ifjak energiáját és képességét, erejét és tehetségét mindarra, ami ezekben az években megvalósult. Összegezve a szerzett tapasztalatokat, azokat a gyümölcsöző kereséseket, amelyek különösképpen jellemezték az utóbbi időben kifejtett tevékenységet, szervezetünk IX. kongresszusa és a Diákegyesületek Szövetségének konferenciája, a jelenlegi ötéves terv új feladataival és céljaival összhangban, ugyanakkor kijelölte a fiatalság munkájának és törekvéseinek leendő irányait is, hogy növelje felelősségét, helytállását, közvetlen tevékeny jelenlétét az anyagi és szellemi élet valamennyi területén. Mi, román, magyar, német és más nemzetiségű fiatalok, akiket egyazon eszmények, gondolatok és érzések, a testvéri egyetértésben végzett közös munkánk egyesít, ünnepélyesen megfogadjuk, hogy erőnket nem kímélve munkálkodunk pártunk politikája normáinak és elveinek rendületlen alkalmazásáért és érvényesüléséért, hogy méltó és felelősségteljes módon, lankadatlanul cselekszünk a munka, a szocialista igazság és méltányosság szellemének, a haladó harcos öntudatnak a diadaláért, hogy mindenütt jelen leszünk, ahova a haza szólít, a vállalatokban, az ötéves terv nagy objektumainak építőtelepein, a gazdag termésekért folyó csatában, az iskolák és fakultások padjaiban, maradéktalanul hasznosítva lendületünket és alkotó képességeinket, szenvedélyesen a munkának, a román gazdaság, tudomány és kultúra sokoldalú fejlődésének szentelve egész lényünket. (Folytatás a 3. oldalon) Az ipari fővállalatok és a fővállalati státusú többi egységeizezeinek munkatanácskozása Hétfő reggel megkezdődött az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egységek vezetőinek munkatanácskozása. A tanácskozás munkálatait Nicolae Ceausescu, Manea Manescu, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Virgil Trofin, Ilie Verdict, Florian Dan Vlache, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Iosif Banc, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Vasile Patilinet, Mihai Marinescu, Ion Patan elvtársak jelenlétében kezdték meg. A munkálatokon részt vesznek az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egységek vezetői, miniszterek és minisztériumi vezetői káderek, vállalati igazgatók, megyei pártbizottságok gazdasági kérdésekkel megbízott titkárai, vállalati párttitkárok és szakemberek, a termelési ágak szakszervezeti szövetségeinek elnökei és vállalati szakszervezeti bizottságok elnökei, kutatók és tervező intézetek szakemberei, felsőfokú, műszaki és gazdasági oktatási tanerők. A tanácskozást Manea Manescu elvtárs nyitotta meg. Hétfőn a tanácskozás minisztériumok és termelési ágak szerint folytatta munkáját, s kedden újból plenáris ülést tart. Agerpress Az 1966-1970. évi ötéves terv eredményeiből Az állam közpmn Nyilvános vita A szakszervezeti tevékenység javítására A romániai szakszervezetek kongresszusát megelőző időszakban a központi és helyi sajtó hasábjain széles körű vita bontakozik ki a szakszervezetek szerepéről, feladatköréről a szocializmus építésének jelenlegi időszakában. Mint ismeretes, pártunk Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén elemezték a hazánkban folyó szakszervezeti tevékenységet és értékes javaslatokat tettek a szervezeti felépítés és a szakszervezeti tevékenység demokratizálására, a munkastílus és munkamódszerek tökéletesítésére, a vállalati szakszervezetek autonómiájának megvalósítására. Társadalmunk mindjobban elmélyülő szocialista demokráciájából következik, hogy a szakszervezeteknek is megfelelő keretet kell kialakítaniuk a tömegek minél szélesebb körű és minél aktívabb bevonására, a szocialista építéssel járó bonyolult és sokrétű feladatok megoldása céljából. A szakszervezetek tevékenységének általános javítására irányuló széles körű vitára utalva , NICOLAE CEAUSESCU elvtárs a plenáris ülésen mondott beszédében hangsúlyozta: „A vita legyen reális, tegye lehetővé, hogy az összes vállalati munkások, az összes alkalmazottak nyíltan kifejtsék nézőpontjukat, véleményüket, hogy láthassák, minek tekintik ők a szakszervezeteket, mit kívánnak a szakszervezetektől. Az ilyen vita nagy segítségünkre lesz a kérdések tisztázásában és annak megállapításában, milyen szerepük legyen és milyen helyet töltsenek be a jövőben a szakszervezetek társadalmi életünkben“. Ezennel mi is megyénk dolgozóinak rendelkezésére bocsátjuk lapunk hasábjait azzal a kéréssel, hogy minél többen kapcsolódjanak be e nagy jelentőségű vitába, és a szerkesztőségünkhöz beküldött írásbeli hozzászólásaikban tegyenek minél több építő jellegű, a szakszervezeti munka megjavítását célzó javaslatokat. Évekig voltam szakszervezeti csoportszervező, ezért merem állítani, hogy vállalati szakszervezetünk tekintélyének fokozatos hanyatlása a csoportok munkájának visszaesésével kezdődött. A félreértés elkerüléséért megjegyzem, hogy a volt Ipari Termelési Vállalat (IPI) szakszervezetéről és szakszervezeti bizottságáról van szó, ugyanis néhány napja az építkezési és szerelési tröszt kiszolgáló és javító egységévé váltunk. Az akkori szakszervezeti bizottság vajmi keveset törődött velünk, szakszervezeti csoportokkal, meg Arccal a szakszervezeti csoportok felé elégedett azzal, hogy havonta formálisan megtartottuk az előírt üléseket és begyűjtöttük a tagdíjakat. Mert bizony az utóbbi években nem sok hatékonysága volt a havi gyűléseknek. Egy-egy unalmas, egyhangú tájékoztató, s utána legfeljebb egy-két semmitmondó hozzászólás — ennyiből álltak csoportgyűléseink. Valamikor eleven vitaszellem jellemezte összejöveteleinket, s maradéktalanul érvényesült a tagok kezdeményezőkészsége. Mi azt szeretnénk, ha a csoportokat a szakszervezetek alapláncszemeinek tekintenék és mint ilyent sokoldalúan támogatnák az eleven, hatékony szakszervezeti tevékenység kibontakoztatásában. A jövőben vegyék figyelembe véleményünket a termeléssel kapcsolatos problémákban, de egy egész sor más kérdésben is. A csoport tagjai döntsék el például, ki a legérdemesebb arra, hogy szakszervezeti üdülőjeggyel szabadságra menjen, vagy azt, hogy megérdemli-e valaki az előléptetést munkacsoport vezetővé, vagy éppen mesterré. Tehát ezekkel kapcsolatosan is hallgassanak meg. És amit igen fontosnak tartok tegyék kötelezővé mind az igazgató bizottságok, mind a szakszervezetek bizottságai számára, hogy képviselőik minden esetben számoljanak be a csoportgyűlésen az előző hónapban tett javaslatok sorsáról. Szerintem a szakszervezetek tekintélyének helyreállítását és megszilárdítását a szakszervezeti csoportokban kell kezdeni. CSISZÉR IMRE esztergályos, az Építkezési Tröszt kiszolgáló és javító részlegének dolgozója Új típusú kajak A Régeni Fafeldolgozó Komplexum csónaktervezői egy új típusú 4 személyes kajakot terveztek, amelynek mintapéldányát a közelmúltban el is készítették. Az új típusú kajak vízhatlan lemezből készül és hidrodinamikai formája jobb a gyártásban lévő hasonló versenycsónakénál. Gyalugépre szerelhető másolókészülék Eddig a hidraulikus gyalugépek alkalmatlanok voltak görbe fémfelületek megmunkálására. A segesvári Nicovala Vállalat újítói a gyalugép tartozékait kiegészítették egy másolókészülékkel, s azóta ezt az egyébként bonyolult munkás gyalugép automatikusan elvégzi. A nagy jelentőségű újításra a Gépipari Minisztérium is felfigyelt, és általánosítani fogja az egész iparágban.