Vörös Zászló, 1971. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1971-07-01 / 154. szám
VÖRÖS ZÁSZLÓ Mepli valamennyi dolgozója helyesli is limaira a párt külpublikáját A kölcsönös bizalom tegyében Mint hazáink sok millió dolgozója, én is nagy figyelemmel kísértem a sajtó, a televízió és a rádió útján pártunk és kormányunk küldöttségének az ázsiai szocialista országokban tett látogatását. Öröm és büszkeség töltött el, amikor láttam, hogy népünkküldötteit milyen nagy szeretettel fogadták. Milliók gyűltek össze a látogatás útvonalán, milliók tapsoltak, éljeneztek küldöttségünknek. Az ünneplés pártunk és kormányunk vezetőinek s közvetve a román népnek, kivívott nemzetközi tekintélyének, szorgalmas munkájának, a szocializmus építésében elért sikereinek szólt. Meggyőződésem, hogy pártunk és kormányunk küldöttségének látogatása fontos nemzetközi esemény s mint kezdeményezés a IX. és X. pártkongreszszus határozatainak következetes alkalmazását jelenti külpolitikáinkban. A nemzetközi közvélemény elismeréssel nyilatkozik hazánk külpolitikájáról, mely a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldását szorgalmazza és fenntartja, hogy korunk nagy horderejű problémáit csakis elvszerű tárgyalások, viták, a függetlenség, a szuverenitás ,a kölcsönös előnyök, a bel-ügyekbe való be nem avatkozás, a teljes jogegyenlőség elveinek tiszteletben tartásával lehet és kell megoldani. Népünk egyöntetűen támogatja pártunk és kormányunk politikáját, mert az egyenes, következetes és becsületes. És hogyne támogatnánk mi, magyar nemzetiségű dolgozók, akik a párt következetes, bölcs politikája következtében teljes jogegyenlőségben élünk, megkülönböztetés nélkül, a testvéri román néppel együtt veszünk részt az ország építésében, anyanyelvünkön tanulhatunk, beszélhetünk, amikor szemlátomást gazdagodunk anyagiakban és szellemiekben egyaránt és nemzetiségi létünk egyre szebben, gyümölcsözőbben teljesedik ki szocialista hazáinkban. Mint nevelő, kinek hivatása biztosítani az új nemzedék sokoldalú fejlődését, ígérem, teljes erőmből azon munkálkodom, hogy hazánk e tájain is erősödjék iskolahálózatunk és a román, a magyar, a német és más nemzetiségű dolgozók gyermekei teljes mértékben részesüljenek a kultúra minden kincséből SOLYMOSI BERTA, Marosvásárhely municípium tanfelügyelője Nagy büszkeség ennek az országnak a honpolgára lenni (Folytatás az 1. oldalról)dításához, a szocializmus általános érdekeit szolgálták, lehetőséget teremtettek számunkra, hogy jobban megismerjük az ázsiai szocialista országok népeinek a szocializmusért, a haladásért és civilizációért folytatott eredményes tevékenységét. Szívből örvendünk sikereiknek, mert tudjuk, hogy azok értékes hozzájárulást jelentenek közös ügyünk, a szocializmus, a népek békéje és szabadsága ügyének győzelméhez. E látogatás alkalmából ismét meggyőződhettünk pártunk és államunk külpolitikájának következetességéről, amely népünk, az egész szocialista világrendszer, a kommunista és munkásmozgalom érdekeit szolgálja. Tudjuk, hogy e politika kidolgozásában és alkalmazásában nagy érdeme van Nicolae Ceausescu elvtársnak, pártunk főtitkárának. Hazánk összes állampolgáraival együtt teljes egyetértésemet és azonosulásomat fejezem ki pártos kormányküldöttségünknek az ázsiai szocialista országokban tett látogatása során kifejtett tevékenységével, s meggyőződésem, hogy ez újabb hozzájárulást jelent a szocializmus és a béke általános ügyéhez, növelte a szocialista Románia nemzetközi tekintélyét. Nagy büszkeség ennek az országnak a honpolgára lenni. A gyakori név- és hovatartozásváltozástól függetlenül a város szélén eldugott kis hivatal a jelek szerint az idén is zavartalanul működött, önálló vállalattá alakulása sem hozott lényegbevágó változást, az itt dolgozók feladatai: talajjavítási munkálatokat végeznek központi alapból és díjmentesen műszaki segítséget nyújtanak az MTSZ-eknek az öntözéses művelés kiterjesztésében, a lecsapolási és talajvédelmi munkákban. Az előbbiről csak annyit, hogy a két legnagyobb vállalkozásuk, a Komlód és a Kisküküllő szabályozása sikekeresen halad, s még ebben az évben jelenthetik a több mint 10 millió lej értékű munkálatok befejezését. Bár eredményeiben nem ennyire reprezentatív, időzzünk ezúttal a műszaki segítségnyújtásnál. — Ez röviden a műszaki dokumentációk elkészítéséből és a kivitelezés irányításából áll — mondja Mucenic Paul, a vállalat főmérnöke. — Bővebben: terep, nagyon sok terep, mérések, kalkulációk, rajzok, s aztán ismét terep, míg a kivitelezés tart. Mindez a szövetkezeteknek egy fejébe sem kerül. Természetesen gondoskodniuk kell az általunk kijelölt munkák elvégzéséről, öntözés, lecsapolás, talajvédelem, vegyük sorra e feladathármast, hangsúlyozottabban két szempontból: egyrészt a segítségnyújtás lehetőségei szemszögéből, másrészt a szövetkezetek magatartását vizsgálva. Mindkettőt indokoltnak érzem, időszerűségüket emeli az a tény, hogy az idén a mezőgazdasági termelés javítását célzó intézkedések sorában a szervezés és javadalmazás mellett a területek termőképességének növelésében és magasabb fokú hasznosításában fontos szerep hárul a területrendezésre, talajjavításra. Noha a vállalatnak is jellemzője a tervszerű munka, nem érdektelen szemügyre venni a lehetőségek és igények viszonyát. Nem kell attól tartanunk, hogy munka nélkül maradunk. A megyében az elmúlt években 3 500 hektárt rendeztünk be, pontosabban segítettünk berendezni öntözésre. Erre az évre 200 hektárt irányoztunk elő, valamennyi munkálat folyamatban van. Ha az igényekről beszélünk, differenciáljunk. Az öntözés iránt kisebb az érdeklődés. Tervüket a szövetkezetek kérései és a Mezőgazdasági Vezérigazgatósággal való konzultálás alapján állítják össze. Eddig nincs is hiba az együttműködésben, ám a kivitelezés során olykor nehézségek adódnak. Az idén a nagylászlóiak huzavonáznak. Az ötéves terv végéig 175 hektárt szeretnének öntözni, de már az idénre tervezett 30 hektárt sem akarják berendezni. Halogatják a munkát, az elnök bujkál a technikus elől... Tehát: díjmentesen tervet készít a Talajjavító Hivatal (OIF), szakemberei segítséget nyújtanak a munkálatok szakszerű lebonyolításában,a szövetkezet kéri (!) mindezeket, az elnök ezzel szemben szalad a technikus elől?! Pénzügyi és munkaerő-gondokra aligha hivatkozhatnak, hiszen, tudomásunk szerint a tervnek az igények és lehetőségek viszonyát kell tükröznie, azaz reális erőfelmérés eredménye. Ha nem, akkor ezért jár ki az elmarasztalás. De a nagylászlói példán túl, általában kevesebb érdeklődés tapasztalható az öntözés iránt. Oka lehet ennek, hogy megyénk nem tartozik a csapadékszegény vidékekhez. Teljes érvénnyel azonban ezt sem fogadhatjuk el, mert ami megadatott az idénre, jövőre aligha garantált. Másrészt, rendszeres, szakszerű öntözéssel, azaz akkor, amikor a kultúra igényli, 800—1000 kilóval növelhető például a búza hektárhozama. Meggondolandó ugyanakkor, térjünk vissza a konkrét példához, hogy képesek lesznek-e megvalósítani a jövőre előirányzott öntözést az ez évivel együtt? Kétlem. A halogatás csak a nehézségeket növeli, különben is a beruházások ésszerű, erőhöz mért beosztását függetleníteni kellene a pillanatnyi időjárástól. Ha jelenleg öntözés nélkül is jól megvannak a kultúrák, ez nem a szűklátókörűséget igazolja. Nem említettem, mert úgy vélem, az ésszerűségire is apellálhatunk, az érvényben lévő törvények nyilvánvalóan kötelező voltát! Ha az előbbiek függvényében nézzük a lecsapolási és talajerózió elleni védelem arányait, szükségesnek érzek egy összekötő megállapítást: szövetkezeteinkben a gyenge területek feljavítása nem párosul a használt, viszonylag stabil földek termőképességének növelésével. Ez a komplex szemlélet hiányára utal, mert az oly gyakran elhangzó „mindent megteszünk", a talajjavítás fogalmán belül, az összes lehetőségek maximális kihasználását jelenti. Mint már jeleztem, az igénylőknél a lecsapolás és a talajerózió elleni védelem a fő érdeklődési zónába esik. Ezt lépten nyomon lemérhetjük, de eléggé jellemzi az idei tervmutató is, annak ellenére, hogy nem tartalmazza azokat a munkálatokat, melyeket szövetkezeteink végeztek és végeznek a korábban készült csatornák helyreállításánál. Mert nem szerepel a havadtőiek szép vállalkozása, sem a bonyhai szövetkezetközi tanács idei nagyszabású akciója. A vállalat tervei erre az évre 3 000 hektár lecsapolását irányozzák elő. Remekül dolgoztak, bizonyítja a tavaszi teljesítmény az 500 hektárral szemben 650 hektáron készültek el a vízlevezető árkok és csatornák. Hasonló ambícióval végzik az erózió elleni munkálatokat. Jelenleg 15 egységben folyik a területrendezés, május végéig 523 hektárral készültek el az 1200-ból. A befejezett munkálatokból legnagyobb súllyal a szántóterület szerepel: 489 hektárt adtak ismét használatba, a leromlott szőlő és gyümölcsös területekből 10, illetve 24 hektárt. A főmérnök megítélése szerint az idei előirányzatot maradéktalanul teljesítik. Többre van-e lehetőség? — A tervezésnél a jelenlegi kapacitásból indultunk ki, többet csak lehetőségeink bővülése arányában vállalhatunk. Erről azonban korai nyilatkozni. M. J. Állami segítség a területrendezésben AZ ÜGYÉSZ A megyei Törvényszék folyosóján csíkos ruhás férfit kísér egy milicista. Néhány perc múlva azon az ajtón kopogtatok, ahonnan kiléptek. Vitos Lajos ügyész az előbbi kihallgatás után szünetet tart. Kávéját kóstolgatja, miközben én munkájáról, életéről érdeklődöm. — Mikor végezte a jogi fakultást, és milyen tervekkel kezdte pályafutását? — E hónap végén lesz 14 éve, hogy zsebre vágtam a diplomát. Diákkoromban nem készültem kimondottan a jogra. Sok más pálya is vonzott, végül mégis ott kötöttem ki. Az én időmben egy végzős joghallgatónak nem sok választási lehetősége volt. Az igazságügyben szükség volt egyetemet végzett jogászokra, s így nagy részünk a bíróságot vagy az ügyészséget választotta. Ha jól emlékszem, negyvenen végeztünk, és közülünk senkit sem neveztek ki közjegyzőnek, jogtanácsosnak vagy ügyvédnek, hogy csak néhány „szakmát“ említsek. Én az ügyészséget választottam, mert már joghallgató koromban vonzott a kriminalisztika és a kriminológia. Különösebb terveim nem voltak, egy szempontból viszont rendkívül igényes voltam és vagyok magammal szemben: igyekszem a lehető legigazságosabb lenni. — Miért éppen a bűnügyeket választotta? — Úgy is mondhatnám, az idő hozta magával. Az első 2—3 évben egyébbel foglalkoztam, nagyrészt tárgyalóügyész voltam. Aztán feletteseim észrevették vonzódásomat, érdeklődésemet a bűnügy vizsgálat iránt, s ilyen munkára kaptam beosztást. Az egyetem elvégzése után szaktanfolyamot végeztem, amely döntően befolyásolta további munkakörömet. Szép munka, legalábbis szerintem, viszont nagyon sok áldozatot lemondást követel, s főleg lelkiismeretességet. Arról nem is beszélek, hogy gyakran, új ügyek esetén éjszaka kell útnak indulnom, vagy az utolsó pillanatban kedvenc dokimról a focimeccsről kell lemondanom Azt is elmondhatom, hogy a bűnügyi vizsgálat gyakran igen nehéz feladatok elé állított. Ahány ügy, annyiféle, és minden ügyben ahány ember, annyi jellem. Sokszor sajnálom, hogy nem lehetek ügyész és orvos, szakmunkás és pszichológus egy személyben... De ha már erről beszélek, hadd említsem meg, hogy az ügyész soha sincs egyedül. Nélkülözhetetlen segítőtársai a törvényszéki orvos, az írásszakértő, a könyvelési szakértő, hogy csak néhányat említsek. Az ő segítségükkel elvileg nincs megoldhatatlan probléma. Hogy gyakorlatilag mégis akad, az más. Gondoljunk csak a Kennedy-gyilkos Oswald körüli sok kérdőjelre. . . Nem könnyű munka a miénk, de szép. Sokszor egy jelentéktelennek tűnő apróságból indulunk ki. Egy szőrszál, eldobott vagy ottfelejtett csikk, egyetlen csepp vér vagy olajpecsét, 1—2 grammnyi por, föld, hamu gyakran többet mond, mint az összevissza beszélő tanúk. A felületes szemlélőnek egy szőrszál, egy hajszál nem sokat mond. A szakember kezében azonban sok mindenről vall: emberi vagy állati eredetű-e, férfitől vagy nőtől származik-e. Vágva vagy tépve van-e, festve van-e, s ha igen, mivel. A festék régi-e rajta vagy friss, volt-e vegyileg kezelve, nem-e törött, roncsolt, vagy perzselt stb. stb. Szépen beszél egy ilyen hajszál, csak kell tudni vallatni. Színképelemzéssel manapság már egész parányi részecskéket — vegyszer, festék stb. — lehet „megszólaltatni“. Például egy borsószemnyi lepattant festékdarabka alapján gyakran azonosítani lehet a karambolozott gépkocsit. — Mit csinál szabadidejében egy ügyész?■ — Ő is ember, tehát általában mindent, amit az emberek szoktak: Tv, meccs, fekete, kanaszta, könyv, sor, film stb. De igazi kikapcsolódást csak az évi szabadság jelent. Legalábbis nekem. Nem egyszer történik meg, hogy tévézés vagy olvasás közben azon kapom rajta magam, hogy valamelyik ügyemen gondolkozom: mit kell tennem, hogy a végére járjak, hol hibáztam, miért stb. — Lehet, hogy sablonosnak tűnik kérdésem, de az is előfordulhat, hogy nehezen tud majd választani: mi volt a legérdekesebb esete? — Valóban nem könnyű kérdés. Sok, nagyon sok ügyet vizsgáltam. Csak a legfontosabbakat, az élet elleni bűncselekményeket tartom számon. Több mint 100 ilyen esetem volt az utolsó nyolc évben. Mindenikben van érdekesség. A tettes vagy az áldozat személye, a cselekmény indítéka, az ügy társadalmi vonatkozása stb. egyaránt érdekessé teheti az ügyet. Vizsgáltam körmönfont módon kitervezett emberölést, féltékenység drámát, halállal végződött kocsmai verekedést, „cigányháborút“, stb.-t. Bűnügyi szempontból az az ügy érdekes, amelyiknél kezdetben alig van valami nyom. Ilyen volt például egy gyermekgyilkossági ügy, melyben egy eldobott vonatjegy vezetett helyes nyomra. A két szélén, ujjbegy szélességű vérnyom volt. Innen feltételeztem, hogy köze van az ügyhöz és nem tévedtem. Egy vonatjegy pedig bűnügyben nagyon sokat mondhat: hol vették, hová, ki vette, mikor, milyen körülmények között, stb. stb. Tehát a jegy elvezetett az állomásra, onnan jutottunk el a helyszínre, majd tovább göngyölítettük a szálakat. Érdekes volt egy mérgezési eset is. Már az elején biztosan tudtuk, hogy két nő közül az egyik a tettes, csak éppen azt nem tudtuk, melyik. Mint ilyenkor lenni szokott, az ártatlan várt nyugodtan — már amennyire nyugodtan várni tudott —, míg a bűnös megpróbált félrevezetni bennünket. Hamis bizonyítékokat kovácsolt a másik nő ellen, s ez lett a veszte. Egy számára ismeretlen személlyel vádoló levelet íratott, s addig ügyeskedett, míg eljuttatta hozzánk. Az írás alapján azonosítani tudtuk a levélírót. A többi már könnyen ment. Talán felfigyelt rá, hogy többes számban beszélek. Nem véletlen. Ugyanis az érdem nem egy emberé. Egy ügy felgöngyölítésén egy egész csoport dolgozik. — Ha jól tudom, a bűnüldözés külön tudomány. Mi újdonság van e téren? — Valóban, a kriminalisztika ma már önálló tudomány, célja és feladata a tudomány vívmányait a bűnüldözés szolgálatába állítani, hogy minél gyorsabban lehessen felfedezni az elkövetett bűnügyeket és azonosítani a tettesek személyét. Hogy mi újság e téren? Valószínű sok minden. Azért mondom, hogy valószínű, mert vásárhelyi „szintről" bizonyára sok mindenről nem tudok. Újdonság például az, hogy manapság már a gumikesztyű sem nyújt teljes biztonságot. Sikerült előhívni a kesztyűvel hagyott ujjnyomokat. Úgy tűnik, hogy a rádióaktivitásnak rendkívüli szerepe lehet napjaink nagy bűnügyeinek felderítésében, az emberrablásokban, zsarolásokban stb. S ki tudja, mit rejteget még a kibernetika, a kémia, az elektronika, meg a többi tudományág a kriminalisztika számára! A telefon csengése tesz pontot beszélgetésünkre. PAPP JÓZSEF A belső erő nagysága (Folytatás az 1. oldalról) A látogatás tovább erősítette hazánk nemzetközi tekintélyét. Ez nagyon jelentős dolog, mert a nemzetközi összefüggések egyáltalán nem közönyösek számunkra. Hazánk dolgozó népe őszinte örömmel és lelkesedéssel fogadta a hazatérő küldöttséget. Ez az őszinte öröm jelzi azt, hogy a dolgozók milliói egyetértenek pártunk álláspontjával, amelyet küldöttségünk képviselt Európa és a világ békés fejlődésének érdekében. Én is, aki az irodalom szerény munkása vagyok, hazánk minden dolgozójával együtt nyugodtan nézek a fejlődés egyre szebb távlatai elé. " A segesvári fajanszgyár elektromos égetőkemencéje Teljes fellendülésben a szerszámgépgyártás Az utóbbi időben nagy gonddal tanulmányozzák, miként fejlesszék tovább a szerszámgépgyártást, minthogy ez a szektor szállítja a legfontosabb termelőeszközöket nemzetgazdaságunknak. Következésképpen mind az ötéves terv előirányzatai, mind az ezzel kapcsolatban jóváhagyott műszakiszervezési intézkedések módot nyújtanak majd arra, hogy a szerszámgépipar évi átlagban 30 százalékos ütemben fejlődjék — az egész iparághoz viszonyított 16 százalékkal szemben —, és 1975- ben több mint négyszeresen meghaladja az 1970-ben elért szintet. Tovább bővítik a választékot nagyobb figyelmet fordítva a szakosított, nagyobb teljesítményt nyújtó munkagépek előállítására. Ezen az alapon az ötéves terv végén már körülbelül 250 féle ilyen gép fog rendelkezésre állni az 1970. évi 132-höz viszonyítva. A fémforgácsoló szerszámgépek gyártása, bár az előző ötéves tervben minőségileg és mennyiségileg egyaránt óriási mértékben fejlődött (1970-ben csaknem két és félszeresen nagyobb volt, mint 1965-ben), egyes választékoknál nem teljesítette maradéktalanul a tervet s emiatt az illetékesek továbbra is nagy gondot fordítanak erre a szektorra. Nagy súlyt helyeznek a numerikus vezérlésű és teljesítménymutató szerszámgépekre. Hatékonyságuk növelése érdekében a szerszámgépeket ellenőrző műszerekkel szerelik fel. Egyidejűleg gyártásba vesznek olyan új géptípusokat is, amelyeket eddig importáltunk. A különleges, kis szériájú vagy egyedi szerszámgépek gyártásának fejlesztése érdekében úgy határoztak, hogy a különböző profilú gépipari üzemek keretében megszervezik a házigépgyártást, s e szektorokon belül többek között több mint 500 millió lej értékű szerszámgépet állítanak elő. A szerszámgépgyártásra háruló fokozott feladatok miatt a jelenlegi ötéves tervben kilenc meglévő üzemben fejlesztik a termelési kapacitást. Ezen kívül új egységeket is üzembe helyeznek, köztük a târgovi?tei esztergaüzemet, a bakói szerszámgépgyárat, a kolozsvári köszörűgépgyárat, a balázsfalvi szerszámgépalkatrészgyárat, a gyulafehérvári öntödét. Ugyanakkor rövidesen megkezdik a Tg. Jiu-i és a Ia?i-i szerszámgépgyár előkészítő munkáit, ezeket a következő ötéves tervben helyezik üzembe. Az említett munkálatok megvalósítására, az 1971-1975-ös időszakban több milliárd lej beruházást irányoztak elő. E program megvalósítása fokozottabb mértékben fedezi majd a belső szerszámgép-szükségletet és lehetővé teszi az exportmennyiség csaknem négyszeres növelését. N. CIOBANU 3 JOGÜGYI KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLUNK FAZAKAS ISTVÁN — Nyaradszereda. — Betegsegélyző könyvecskéim a háború alatt elvesztek. Hová kell fordulnom az igazoló iratok beszerzése végett? Az 1949. január 1 előtti tevékenység a magánvállalatok jogutódánál található dokumentumokkal, vagy pedig a volt társadalombiztosító pénztárak járulék-befizetési bizonylataival igazolható. Amennyiben a jogutód nem rendelkezik nyilvántartással, ennek pedig elvesztek az igazoló aktái, kérésével forduljon a következő szervhez: Ministerul Muncii (Oficiul de evidenta documentelor de asigurare, Bucure?ti) vagy az Állami Levéltárhoz (Arhivele statului, Tg.-Mure?, str. Kogalniceanu nr. 14, jud. Mure?). Kérésében — a személyi adatain kívül — közölte a munkaadó vállalat vagy egység nevét, valamint az ott eltöltött időszakot. SZAKÁCS JÓZSEF — Vámosgálfalva. — Rokkantsági nyugdíjat kapok. Azt szeretném tudni, hogy az állami nyugdíj mellett megkaphatom-e az MTSZ nyugdíjat is. Az állami nyugdíj megadását szabályozó általános rendelkezések alól kivételt képeznek azok a termelőszövetkezeti tagok, akik szolgálati idővel rendelkeznek a szövetkezetben. Amennyiben teljesítik az erre vonatkozó feltételeket,kérhetik a szövetkezeti nyugdíj megadását. Leveléből kitűnik, hogy 1961—1970 között a közgyűlés által megállapított 170—200 évi minimális munkanapegységet egyik évben sem teljesítette (évi teljesítménye 4—140 munkaapegység között váltakozik), következésképpen szövetkezeti nyugdíjra nem jogosult. TŐKÉS KÁROLY — Maroshévíz. — Hogyan számítják ki és vonják le a kétszázalékos pótnyugdíjhoz a hozzájárulást? A 27/1966 Törvény 71. szakasza értelmében a pótnyugdíjhoz való hozzájárulást az alkalmazott havi alapfizetéséből vonják le. A terv túlteljesítéséből származó többletvagy más jövedelem után nem számítanak hozzájárulást. Pótnyugdíjhoz a hozzájárulást visszamenőleg levonni csak akkor lehet, ha az alkalmazott munkaviszonyban állott, de a munkaadó egység tévedésből vagy valamilyen más okból nem vagy csak részben vonta le a megfelelő összeget. Kétszer levonni egyazon fizetésből a pótnyugdíjhoz való hozzájárulást nem lehet. LUKÁCS IMRE — Szentdemeter. — MTSZ tag vagyok. Munkaképtelenné váltam, a megállapított nyugdíjat kevésnek találom. Leveléből kitűnik: munkaképtelenné válásától szövetkezeti nyugdíjban részesül. Nyugdíja összegének megállapításakor a szövetkezetben eltöltött tevékenységi időt, valamint a rokkantságának súlyosságát vették alapul. Nyugdíja öszszegét helyesen állapították meg. Amennyiben úgy véli, hogy helytelenül állapították meg a rokkantsági fokát, kérheti az újbóli orvosi felülvizsgálatát. Kérésének jogosságát ez esetben orvosi bizonyítványokkal kell igazolnia. Amennyiben a munkaképességet megállapító orvosi bizottság az újabb szakorvosi véleményezés alapján más rokkantsági fokba sorolná, nyugdíja összegét újraszámítják, azaz emelik. TAKÁCS GYÖRGY — Régen. — Mint harmadfokú rokkantsági nyugdíjas fél normás állás betöltése esetén milyen összegű nyugdíj-különbözetre vagyok jogosult? A ledolgozott időt ez esetben hozzászámítják-e a szolgálati időhöz? Az öregségi nyugdíjnak a későbbiek során történő kiszámításánál milyen díjszabást vesznek alapul? A harmadfokú rokkantsági nyugdíjasok félnormás állás betöltése esetén a nyugdíjazásukkor betöltött tisztségük jelenlegi, valamint a mostani tisztségük díjszabás szerinti fizetése közötti különbözetre jogosultak. Ez az összeg nem haladhatja meg azonban a nyugdíjvégzésben feltüntetett nyugdíj- és pótnyugdíj összegét. Ennek megfelelően, mivel a nyugdíjazásakor betöltött tisztségének jelenlegi díjszabása 1 085 lej, a fél normás állásának pedig 527 lej felel meg (teljes norma 1.054 lej), a két fizetés közötti különbözet 558 lej. Ennek megfelelően joga van a nyugdíj teljes összegére, vagyis a 474 lejre, figyelembe véve, hogy munkahelyén nagyobb nyugdíjat nem kaphat, mint a nyugdíjvégzésben megállapított összeg. Fél-normás munkavállalás esetén szolgálati idejét az egész normához viszonyítva állapítják meg, így például a fél-normával ledolgozott 10 év után 5 évet ismernek el szolgálati időként. Az öregségi nyugdíj kiszámításakor mint félnormával dolgozó alkalmazottnak a teljes normáért járó díjszabás szerinti fizetését veszik alapul. 1 .. SZABADOS ROZÁLIA — Dedrádszéplak. — Férjem után hadiözvegy! * nyugdíjat kapok. Mint az MTSZ tagja jogos vagyok-e a szövetkezeti nyugdíjra? ZSIGMOND MÁRIA — Disznaja. — Elhalt férjem után utódnyugdíjat kapok. Mivel tagja vagyok a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, megkaphatom-e az MTSZ nyugdíjat is? MIHÁLY ERZSÉBET — Havad. — Férjem után hadinyugdíjat kapok. Mivel 62 éves vagyok és beteges, nem tudok az MTSZ-ben dolgozni. Megkaphatom-e a szövetkezeti nyugdíjat? Tekintettel arra, hogy önök állami nyugdíjban részesülnek és az MTSZ-ben nem fejtettek ki állandó jellegű tevékenységet, nem tarthatnak igényt a szövetkezeti nyugdíjra. CSÍKI ZOLTÁN jogász A mulasztások a termésen szednek vámot Felén innen a felén túl madik kapálást is befejezték. Ez is a mezőgazdasághoz tartozik, legalábbis egyelőre. Ami az 50 százalékon túl van, azaz harmadszor még kapálatlan, szép lenne, ha idejében megszabadították volna a gyomoktól. Itt is egy sajnost kell közbevetnünk, mert a répa helyenként ki sem látszik a repcéből, bár még a csepergőben is dolgozott 15—20 szövetkezeti tag. Kissé keséi a nagy igyekezet! A magyarázatokban nyilván szerepelhet az időjárás, a munkatorlódás, a munkaerő-hiány mint objektív ok, ám nem hiányzik a szubjektív tényezők hatása sem. Osváth Ferenc elnököt kell idéznem: — Az első kapálás idejében megvolt, a másodikkal egy kicsit megkéstünk, közben esett is az eső, a gyomok meg nőttek, s a műtrágya, amit elszórtunk, az sem maradt hatástalan. S most ránknőttek a gyomok. Hát ez a hiba. Ha őszinték akarunk tenni. Mikor hozzáfogtunk a kapáláshoz, azaz hozzáfoghattunk, jött a dohányültetés, a szőlőkapálás, permetezés, egyszóval felgyűltek a teendők. Lám, elég egy kis kihagyás, és kész a gond. „ Biz°ny kész, s ha a legutóbbi esőkre gondolunk, nem szeretnénk sem Osváth Ferenc elnök, sem a vámosgálfalvi tagság helyében tenni. ★ A fentieken most, az esők alatt el lehet töprengeni. Meg a mulasztások pótlásának módozatain, melyek között nyilván szerepelnie kell a fokozottabb mozgósításnak, az okos szervezésnek és erőelosztásnak, s bár globális akkordban folyik a munka, találhatnak lehetőséget egymás segítésére. Ezt kéri a kollektív munka, ezt kéri a szövetkezet érdeke! (Folytatás az 1. oldalról) Azaz hogy az 50 százalékon innen él túl. Ami innen van, már az szép répa lett volna, ha be nem üt a gyökérfekély. Sajnos beütött a vámosgálfalvi MTSZ szőkefalvi részlegén. Éppen ott, ahol a hal