Vörös Zászló, 1972. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1972-07-01 / 154. szám
XXIV. ÉVFOLYAM 154 (6395.) szám 1972. július 1 SZOMBAT Ára 30 báni mérnöke. A néptanács képviselői a legkompetensebb szakemberek és szövetkezetvezetők helyzetelemzései alapján reális képet alkothattak a megye mezőgazdaságáról s a nyári munkálatokról. Elégedetten vették tudomásul az elért eredményekről szóló beszámolókat, de helytelenítésükkel találkozott minden olyan szövetkezet vagy intézményvezető, aki megalapozatlan fejtegetésekkel próbálta igazolni a (Folytatás a 3. oldalon) AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA mm m ístgicstair hiú. ülésszaka Tegnap a Művelődési Palota nagytermében tartották meg a megyei néptanács XIV. ülésszakát. Az ülésszakon a képviselőkön kívül részt vettek megyénk mezőgazdasági szerveinek vezetői, szövetkezeti elnökök, szakemberek, a községi néptanácsok elnökei, a községi pártbizottságok titkárai. Az ülésszak munkálatait Nicolae Veres elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke nyitotta meg. Az első naprendi pont keretében a megyei néptanács végrehajtó bizottságának jelentését a nyári mezőgazdasági kampány menetéről, az őszi munkálatok előkészítéséről és a globális akkordnak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben való alkalmazásáról Marcel Mogosiu képviselő, a Végrehajtó Bizottság alelnöke, a megyei Mezőgazdasági Vezérigazgatóság vezérigazgatója terjesztette elő. Ezt követően dr. Silvás Emil képviselő felolvasta a mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari és vízgazdálkodási állandó bizottság társjelentését. A következő elvtársak szólaltak fel: Giura Milica, az MTSZ-ek Megyei Szövetségének elnöke; Gheorghita Ioan, az ingák megyei trösztjénél: főmérnöke; Sólyom Péter mérnök, a Mezőgazdasági Vezérigazgatóság helyettes vezérigazgatója; Pasca Viorel mérnök, az ILF igazgatóhelyettese; Giurgiu Petre, a Megyei Legelőgazdálkodási Vállalat igazgatója; Gliga Dumitru, a régeni mtsz főmérnöke; Szabó István, a gernyeszegi mtsz főmérnöke; Hang Joan képviselő, az Ádámos községi néptanács elnöke; Popa Ioan képviselő, a Szentpál községi néptanács elnöke; Aarnyi Gheorghe, a Gabonaértékesítő Vállalat igazgatója; Fülöp Sándor, a nyárádszeredai mtsz főmérnöke; Szántó János, a bándimtsz főmérnöke; Mircea Iuliu mérnök, a ludasi mga igazgatója; Csenger Antal, az ákosfalvi mtsz főEbben az időszakban országunk területén a kommunisták, az egész nép pezsgő politikai légkörben, lelkes munkával készül a párt Országos Konferenciája és a Köztársaság kikiáltása 25. évfordulójának méltó köszöntésére.Pártunk és országunk életének kiemelkedő politikai eseménye, az Országos Konferencia kiváló alkalmat szolgáltat az 1967-es Országos Konferencia és a párt X. Kongresszusa óta eltelt időszakban kifejtett munka elemzésére.. Széles körűen megvitatja a gazdasági, társadalmi vezetés és szervezés javításának kérdéseit, a szocialista demokrácia fejlesztését és az elfogadandó intézkedések révén újabb lendületet ad a szocialista Románia további fejlesztéséhez minden tevékenységi területen. A Román Komrutilista Párt X. Kongresszusának irányelvei alapján a párt-■, ■ állam vezetősége állandó figyelmet fordított a műszaki-anyagi alap fe lsztésére, tökéletesítésére, a munkaszervezés megjavítására, a mezőgazdasági vezetés és irányítás tökéletesebbé tételére, hogy ez minél nagyobb mértékben járulhasson hozzá,nemzetgazdaságunk fejlesztéséhez. A párt Országos Konferenciájára és a Köztársaság kikiáltásának XXV. évfordulójára készülődve megyénk dolgozói nap mint nap újabb sikerekről adnak számot. Akárcsak az iparban, a mezőgazdaságban is jó eredményekkel zárjuk az év első felét. Gyakorlatba ültetve pártunk főtitkárának, Nicolae Ceaurescu elvtársnak a községi pártbizottságok titkárai és a községi néptanácsok elnökeinek országos konferenciáján, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos kongresszusán elhangzott értékes útmutatásait, mezőgazdasági dolgozóink fokozott erőfeszítéseket tettek a tavaszi mezőgazdasági munkák magas szinten való elvégzéséért, az idei bőséges termés alapjának megteremtéséért. A párt által a mezőgazdasági tervezés, szervezés és vezetés megjavítására hozott intézkedések megfelelő keretet biztosítanak a termelőszövetkezeti tergek alkotó energiájának minél jobb értékesítésére. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjának megjavítására hozott intézkedését, •ajavadalmazási formák megjavítása nagy tömegeket mozgattak meg minden termelőszövetkezetben. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy megfelelő módon végezzük el az összes soron lévő munkálatokat. AMezőgazdasági Gépesítési Vállalatok újjászervezésével, minek nyomán megyénkben 24 mga jött létre, jelentős mértékben javult a gépesítők által végzett munkálatok minősége, gyorsabban végzik el a javításokat, jobb az egyetértés a gépesítők és a termelőszövetkezeti tagok között. Mezőgazdasági dolgozóink lelkes törekvése a vetési tervek teljesítésében, sőt túlteljesítésében konkretizálódott a főbb mezőgazdasági növényeknél, mint a cukorrépa, burgonya és kukorica, ami igen fontos biztosítéka az előirányzott termelés megvalósításának, az állami alap biztosításának. Jelenthetjük a megyei néptanács ülésszakának, hogy az ez év januári ülésszakon a meno 'duxhí számára kijelölt feladatokat jelen pillanatig teljes egészében megvalósítottuk. A pártszervek és szervezetek hozzáértő irányításával, a mezőgazdasági szervek és az egységek vezetői által foganatosított intézkedések eredményeképpen ebben az esztendőben a tavaszi vetéseket jóval rövidebb idő alatt végeztük el, mint az előző években. És azt is hozzátehetjük, magasabb minőségi szinten. Az a tény, hangsúlyozta a jelentés, hogy a vetést optimális időben végeztük el, megfelelő feltételeket teremtett a növényápolási munkákhoz és nem torlódtak össze a tennivalók, így a kukorica-, cukorrépa- és más földek nagyrészt gyomtalanok, jól gondozottak. Az állami mezőgazdasági vállalatokban az összes növényféleségeknél véget ért a második gépi kapálás, jelen (Folytatás a 3. oldalon) J E L E N T E S a nyári kampány megszervezéséről, az őszi betakarítási munkák előkészítéséről, a globális akkord alkalmazásáról a növénytermesztésben és az állattenyésztésben — Előterjesztette Marcel Mogoziu mérnök, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának alelnöke — — rövidített szöveg — „Ma, amikor városunk zenei élete teljes fényében ragyog, e hangverseny alkalmával kifejezzük tiszteletünket azok iránt, akik ezt a virágzást lehetővé tették“. Amikor a II. zenei napoknak meg akartuk adni azt a jelleget, amit annyira hiányolt a sajtó és a közvélemény, — vagyis azt, hogy legyen ennek a zenei fesztiválnak egyénisége, b első elképzelésünk az volt, hogy egyes koncerteken marosvásárhelyi szerzők művei szerepeljenek. Amikor összeállítottuk a műsort, fölmerült az a lehetőség, hogy a zenei elődök művészetét a közönség elé terjesszük. Minél jobban foglalkoztatott ez a lehetőség, annál inkább kikerekedett az az elképzelés, hogy lehetne egy külön hangversenyt rendezni az előttünk járó generációk alkotásaiból. Minden városnak van kulturális hagyománya. Világos, hogy Marosvásárhely zenei múltja nem mérhető össze egy Salzburgéval, vagy akár Kolozsváréval, de az, hogy a jelen olyan, amilyen, és az is, hogy a múltból legalább két olyan európai színvonalú időszakot tudnék kiemelni, amely nagy jelentőségű a zenekultúra szempontjából — ez a két tényező feljogosít arra, hogy hagyománynak nevezzük azt a száz évet, amelyről biztosabb információink vannak. Mi az, ami arra készteti az én korombeli muzsikust, hogy ilyen ügyért harcoljon? Tudnunk kell azt, hogy minden kultúra, minden új a művészetben a régi alapján áll, abból nő ki Amikor egy kicsit erőre kap, akkor morogni és vicsorogni kezd a saját szülőapjára, aminek a talajából kinőtt, mert ez az új születésének a törvénye. S akkor, amikor ez az új már elég erős ahhoz, hogy harc nélkül is kibírja a konkurrenciát a régivel, akkor nemcsak hogy megbocsájt neki, hanem kapkodva ismeri föl azt, hogy gyorsan meg kell mentenie és föl kell használnia azokat a kétségtelen eredményeket, amelyeket elődei megteremtettek. A dialektikának ez a törvénye a művészetben is érvényesül nemcsak ilyen méretekben, mint most Marosvásárhelyen az elődök művészetének kijáró ünnepi hangversennyel, hanem a nagy stíluskorszakokat is ugyanez a folyamat jellemezte. Mozart nagy megkönynyebbüléssel rázta le a barokk bilincsbe kötő polifóniáját, hogy aztán nem is olyan sok idő múlva művészetének egyik központi eleme legyen. A június 30-i hangversenyen tíz marosvásárhelyi szerző huszonnégy műve hangzott el. A műsort szándékosan úgy állítottam össze, hogy e régi műveket a Filharmónia legfiatalabb generációja szólaltassa meg. A műsor átfogó képet igyekezett adni arról, hogy századunk első harminc évében milyen stílusban komponáltak a Marosvásárhelyen élő zeneszerzők Hogyha szembenézünk azzal a ténnyel, hogy 1930-ban Bartók, Strawinszkij, Hindemith, Webern stb. felléptével a huszadik század zenéjének profilja már kialakult anakronizmusnak tűn Kamarazenekari hangverseny régi marosvásárhelyi zenéből hetik, hogy ugyanebben az időben László Árpád, Metz Albert, Lámi Oszkár utóromantikus stílusban komponált. Mindezt azonban 40—50 év feledteti, annál is inkább, mivel ez a terület ebben az időben politikai és gazdasági okoknál fogva nem követte az európai fejlődés abszolutizmusát. Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy Trózner, Kozma, Lámi, László, Vancea művei egyáltalán nem maradnak el attól a technikai színvonaltól, amit a zeneszerzés törvényei saját stílusukban megkövetelnek, zenei tartalmuk pedig egyenesen meglepően színes és sokatmondó. Figyelemre méltó annak a zenészgárdának a felkészültsége, amely itt ebben az időszakban működött, szükségtelen itt bizonygatnom Antalffy, Chovan, Costin, Halak, H. Erkel Sarolta, László, Maleczky, Metz A., Simor, Tonházy, Zsizsmann muzsikus értékeit, hogy csak kézenfekvő neveket ragadjak ki ebből az időszakból. Ezek az emberek fényes művészi karriert futhattak volna be bármelyik fejlett európai, vagy éppen amerikai államban, de fontosabb volt számukra, hogy városunkban a zene ügyét előrevigyék. Pedagógiai jelentőségük felmérhetetlen. Kezük alól az új nemzedék legjelesebb képviselői kerültek ki. Hangverseny-tevékenységük és hangversenyszervező működésük épp ilyen jelentős. Többször találkozunk az egykori sajtóban a „zene városa“ elnevezéssel, amelyet minden bizonnyal nekik köszönhetünk. Az igazi szolgálatot úgy érzem, annak a kollektívának a segítségével tettük, amely megírta a 30-i hangverseny műsorfüzetének muzikológiai részét. Ez 1850-től napjainkig tárgyalja Marosvásárhely zenei életét, a tőlünk telhető legnagyobb lelkiismeretességgel és ügyszeretettel. Szász Károly foglalkozott a zenei múlttal 1908-ig, a városi konzervatórium megalakításáig. Ez időszaktól napjainkig Bujor Dániorban foglalta össze meglepően gazdag dokumentációnkat. E két szakaszt fényképes bizonyítékokkal is alátámasztottuk. A tanulmány egy zenei lexikonfélével zárul, amelyben Valéria Covotaru ismerteti 36 jeles marosvásárhelyi muzsikus életét és művészetét. A rendelkezésre álló régi fényképanyag restaurálását és kinyomtatásra való előkészítését Erdélyi Lajos végezte el szakértelemmel. Meg kell mondanom, hogy ezt a kollektívát irányítani és összehangolni számomra nemcsak egyszerű, hanem nagy elégtételt adó feladat volt. Munkánkat teljes egyetértés és ügyszeretet jellemezte. Tanulmányunk főbb vonalai: az első zenekarok és kórusok működése, a Zenekedvelők Egyletének vezető személyiségei és a marosvásárhelyi Dalkör létrejötte, a városi konzervatórium megalapítása és aranykora, városunkba látogató világhírű művészek hangversenyei, az amatőr hangszeres formációk virágzásának méltatása, a szimfonikus zenekar megalakulása és működése, mai zenei életünk főbb vonásai és intézményei. Mindez bizonyítja, hogy ez a hangverseny fontos esemény a zenei napok keretében és bizonyítani igyekszik azt is, hogy jelen zenei ünnepünk nem véletlen műve, hanem egy hosszú folyamat, egy hoszszú fáradozás betetőzése és beteljesülése, ami mai szocialista körülményeink között vált lehetségessé. CSIKY BOLDIZSÁR Javul a tábla- és a hengerelt ■* * // / nwonoL' minecono A Tirnaveni Üveggyár munkaközössége és műszaki személyzete mindent elkövet a termékek minőségének szüntelen javításáért. Ez a törekvés az eddigi tevékenységen is jól lemérhető. Az 1971-es évi minőségi mutatókkal szemben ez év öt hónapjában lényeges javulás mutatkozik, így például tavaly az I—III. osztályú táblaüveg részaránya 57,8 százalékot tett ki, ez évben viszont május végéig közel 71 százalékra növekedett az első osztályú termék részaránya. Itt említjük meg azt is, hogy az idén már kiiktatták az V. osztályú minőséget ennél a terméknél, mivel minimálisra csökkent az ilyen árujuk, s az igényeknek sem felel már meg. A hengerelt üvegáru minősége ugyancsak javult, az imént öszszehasonlított időszakban 83,10 százalékról 99,80 százalékra emelkedett az I. osztályú termék részaránya. A román tengerpart szélesre kitárta kapuit az üdülést kereső vagy gyógykezelésre érkezett román és külföldi turisták tízezrei előtt. Radu Abagiu elvtárs, belkereskedelmi miniszterhelyettes az Agerpres munkatársának adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a tengerpart befogadóképessége a múlt évhez viszonyítva csaknem 10 000 hellyel gyarapodott. Minden tengerparti fürdőhelyen új szállodák és éttermek épültek. Olimp fürdőhelyen megkezdték működésüket a Bran, Pajura, Vulturul, Cocorul, Brad complexumok. A korszerű Neptun fürdőtelep minden előfeltétellel rendelkezik ahhoz, hogy igen kellemes nyaralást biztosítson a fürdővendégeknek. Idén újabb gyógykezelő egységek, új fürdőmedence, bowling, minigolf, tenisz, röplabda stb. pályákkal berendezett szórakoztató komplexum gyarapította a létesítményeket. A telepen lévő vakációfaluban új közétkeztetési egység nyílt. Ugyanitt megnyitotta kapuit az 1200 négyzetméteres előadótérrel rendelkező Galeriile Neptun áruház. A turistákat 235 új kereskedelmi egység szolgálja ki, ami 12 százalékos nő-/ Tengerparti újdonságok rekedést jelent a múlt évhez képest. Ezek között megemlíthetjük a mamaiai kaszinóban megnyílt, új bazárt, a Constantán, Eforia-Nordon, Saturnban működő öt új önkiszolgáló éttermet, az Olimp fürdőhelyi közétkeztetési komplexumot, amelyben német, olasz étterem, vadászvendéglő és söröző működik. A tengerparton ebben az évben mintegy 300 mozgóárusnál közvetlenül a strandon kapható fagylalt, hűsítők, iparművészeti tárgyak. A tengerparti fürdővendégek jobb kiszolgálására 15 százalékkal növelték a kereskedelmi alkalmazottak számát. A közétkeztetési tröszt több mint 3000 alkalmazottja, a közétkeztetési iskoláig ezer tanulója és nagyszámú, javarészben idegen nyelveket tudó diák dolgozik a tengerparton. Jobb a tengerparti fürdőhelyek ellátása is, amennyiben a kereskedelmi egységek a tavalyinál 35—50 százalékkal nagyobb árukészlettel rendelkeznek. Az összes turisztikai útvonalakon 30—40 kilométeres körzetben közétkeztetési egységek működnek. A benzinállomások mellett kioszkok árusítanak hűsítőket. A tengerparti idény nagy eseménye lesz a Constanta és Mamaia közötti nyári vásár. A vásáron 21 megye vesz részt az illető földrajzi övezeteket képviselő különleges kereskedelmi egységekkel. A 4. oldalon KÜLPOLITIKAI események NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta Eduardo Frei Moalalvát, a Chilei Kereszténydemokrata Párt vezetőjét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának elnöke június 30-án, pénteken Neptun üdülőhelyen fogadta Eduardo Frei Montalvat, a Chilei Kereszténydemokrata Párt vezetőjét, Chile Köztársaság volt elnökét, aki a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának meghívására látogatást tesz hazánkban. Az ebből az alkalomból folytatott megbeszélésen megvitatták a román—chilei kapcsolatok fejlődésének kérdéseit, valamint a jelenlegi nemzetközi politikai helyzet egyes problémáit. .A megbeszélés szívélyes légkörben folyt le. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA IS A KÖZTÁRSASÁG XXV. ÉVFORDULÓI TISZTELETÉRE A termelőeszközök fokozott kihasználására alapozták vállalásukat Ahhoz, hogy jobban megértsük, minek alapján tettek fogadalmat a Marosvásárhelyi Cserép- és Téglagyár dolgozói az össz- és árutermelési előirányzat 1 millió lejjel való túlszárnyalására, arra, hogy év végéig 1,4, illetve 1,3 millió lejjel nagyobb értékű téglát és blokktéglát állítanak elő a tervezettnél, vissza kell pergetnünk az eseményeket az elmúlt év decemberéig. Akkor került sor ugyanis a termelési folyamat legfőbb-berendezéseinek: a hatalmas alagút-kemencének és a megmunkáló vonalaknak a javítására. Tegyük hozzá, kényszerűségből (felsőbb utasításra) halogatott, régóta esedékes javítására. Mert hiszen a gyárbeliek jól tudták, hogy az alagút-kemencében naiapo kocsi mindegyre leugrik a sínekről, vagy fölszedi azokat, s ha összeadják a leállásokat, az havonta egy-egy teljes napot is kitesz.)Nem beszélve arról, hogy milyen titáni erőfeszítéssé kellett 100—150 fokos, hőségben,a kemence belsejében azbesztruhába öltözve a hegesztőknek, vagy más szakmabelieknek elvégezniük a javítást. A gyár szakemberei végül is elhatározták, hogy módosítják a sínek lefektetését és rögzítését (a legtöbb bajt ez okozta), s ezt a tervező tiltakozása ellenére is keresztül viszik. Megoldásuk olyan sikeresnek bizonyult, hogy egy újabb alagút-kemence építésénél a szakértők átvették a marosvásárhelyi tapasztalatot. De a kemence termelőkapacitását nemcsak a leállások kiküszöbölésével növelték, hanem az égési görbe módosításával is. Az égési folyamat beható tanulmányozásával módot találtak arra, hogy az égési ciklust 60-ról 52 órára rövidítsék. Méghozzá úgy, hogy egyúttal a tüzelőanyag-fogyasztás is 35 százalékkal csökkent (!) Ily módon lehetővé AJTAY LÁSZLÓ (Folytatás a 3. oldalon) L E N Két évtizede dolgozik Bucuroiu Silvia a Marosvásárhelyi Konzervgyárban, és neve, fényképe azóta állandóan ott szerepel az érdemtábláin a legjobbak között. Munkabíró I .. képessége, szorgalma, sokoldalúsága egyenesen bámulatos. Reméljük, nem haragszik meg amiatt, hogy az egyik munkatársától hallott igen találó jelzőt is ideírjuk. Valaki ugyanis az örökmozgóhoz hasonlította ezt a kiapadhatatlan energiájú, kedves mosolygós, és mégis nagyon komoly aszszonyt, akinek életeleme a termelő és közösségi munka, a nehézségekkel küzdő embertársain való segítés. r A [ Nyolc szövőgépen dolgozik Szép eredmények születnek az országszövőnőinek szocialista versenyében. Anca Cruciu, KISZ-tag, aki csak két éve dolgozik a kolozsvári Románia Muncitoare textilgyárban, áttért a nyolc szövőszéken való munkára. Az első nap óránként 125-ös kihasználási mutatószámot ért el, s ezzel új országos csúcsot állított fel: egyetlen váltásban 200 méter selyemanyagot szőtt. Ezzel 43 méterrel túlszárnyalta a fővárosi Flamura Rosie szövődében dolgozó Mioara Butilica teljesítményét.