Vörös Zászló, 1973. november (25. évfolyam, 258-283. szám)
1973-11-08 / 264. szám
XXV. ÉVFOLYAM 264 (6815) SZÁM 1973. NOVEMBER 8. CSÜTÖRTÖK Ára 30 báni A marosvásárhelyi Vízművek építőtelepén Döntő csata az átadási határidő betartásáért A megyei pártbizottság október 25-i aktívaülése egyebek közt megvizsgálta, hogyan haladnak a marosvásárhelyi Vízművek fejlesztési munkálatai. Akkor felkérték a megrendelőt, hogy erélyes intézkedésekkel sürgesse meg a hiányzó technológiai berendezések leszállítását, az építőt pedig arra, hogy a munkáslétszám növelésével biztosítsa a munkálatok ütemének meggyorsítását, a technológiai próbák megkezdését és az átadási határidők tiszteletben tartását. Két hét telt el azóta. Miként tesznek eleget az aktívaülésen kitűzött feladatoknak? — kérdeztük meg Stefan S Janislav elvtárstól, a Megyei Község- és Lakásgazdálkodási Vállalat igazgatójától. — Első intézkedésünk az volt, hogy a municípiumi pártbizottság irányításával egy munkatelepi parancsnokságot létesítettünk, mely rendszeresen irányítja és ellenőrzi a munkálatokat, ugyanakkor a helyzet megkövetelte, operatív intézkedéseket hoz. Később a megyei pártbizottság segítségével fölvettük a kapcsolatot a technológiai berendezéseket gyártó vállalatokkal és felkértük őket, hogy mielőbb szállítsák le a megrendelt felszereléseket, íme a pillanatnyi helyzet: Ígéretet kaptunk, hogy a transzformátor-állomáshoz szükséges 17 villamos cellát november 13-ig megkapjuk. A kolozsvári Electromontaj pedig vállalta, hogy a berendezések megérkezésétől számított 30 napon belül , vagyis gyakorlatilag december közepe táján üzembe helyezi az új transzformátorállomást. Megértésre találtunk a bukaresti ICMA-nál is: kérésünkre válaszolva postáztak 4 db 5 000 literes tartályt a szükséges nyolcból, s ezek közül kettő már meg is érkezett a munkatelepre. Minden remény megvan arra, hogy a többieket is leszállítják a megígért határidőkre. Kezdetben úgy látszott, hogy képtelenek leszünk megoldani a szelephiány okozta problémát. Ma azonban örömmel közölhetem, hogy határozott közbelépéseinkre megérkezett a 30 db nagyméretű 300 és 500 milliméteres csap. Tekintettel arra, hogy a 700 milliméteres szelepeket sehogysem tudtuk beszerezni, más megoldáshoz folyamodtunk: az eredeti elképzeléstől eltérően sík-csapokat szerelünk fel. Nemrég telefonértesítést kaptunk Craiováról, hogy a Vízművekhez szükséges automatikus transzformátort vagonra rakták. íme hogyan lehet és kell is munkálkodni azért, hogy a beruházásokat határidőre elkészítsék s az új objektumokat üzembe helyezzék. Megtudtuk, hogy van mód az új munkaprogram tiszteletben tartására, s így Marosvásárhely új Vízművében december 15 körül megkezdhetik a technológiai próbákat. Úgyszintén a következő napokban kerül sor a hőközpont üzembe helyezésére is, ami nyilván megkönnyíti majd a szerelők és a belső befejezési munkálatokat végző dolgozók feladatát. Véleményünk szerint azonban a munkatelepen még nem állt be a kívánt változás, a lemaradást eddig még nem sikerült behozni. Igaz, hogy az aktívaülés után több embert vezényeltek a munkatelepre s most elég jó ütemben halad a munka. Ám ezt az ütemet továbbra is fenn kell tartani és talán még fokozni is ahhoz, hogy határidőre elkészüljenek az építkezéssel. Ugyanis, ha az épületeket nem fedik be kellő időben, akkor az hátráltatni fogja a szerelési munkálatok ütemét és rontani a minőségét. Meggyőződésem — mondotta befejezésül a vállalat igazgatója —, hogy a beruházási munkálatoknál közreműködő összes tényezők mozgósításával, a kapcsolatok további tökéletesítésével a kitűzött határidőben megkezdhetjük a technológiai próbákat, s ezáltal Marosvásárhely municípium lakosságának vízellátása még ez évben lényegesen megjavul. M. BARDALANy Épül az ország első burgonyapehelygyára Javában épül az első burgonyapehelygyár Fogarason. A nyersanyagot a 70 kilométeres körzetben elterülő szocialista mezőgazdasági egységek fogják szolgáltatni. A gyárat a jövő év elején adják át rendeltetésének évi 3 500 tonna kapacitással. A tervek szerint a műszaki felszerelés több mint kétharmadát hazai gyárak szállítják. Vilin malefáriái egyesültetek. AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Egyre sürgetőbb feladatok a mezőgazdaságban A kukorica betakarítása és a mélyszántás Szerte a határban jócskán látni még kukoricaszárat a lábán, vagy csomókba rakva. A csomók alól pedig sok helyen kandikálnak ki aranysárga csövek. A veszély tehát kettős: az eső (amely sajnos megérkezett) alaposan megnehezítheti a szállítást, megvámolhatja a termést s ezeken a területeken nem lehet elvégezni a mélyszántást, ami pedig nagy jelentőségű a jövő évi termés szempontjából. Igyekezni kell tehát mindkét munkával, mert az mégsem engedhető meg, hogy ilyen ősz után, mint az idei, még november közepe felé is csak panaszkodjunk, okokat keressünk a lemaradás igazolására. Az eddigi időjárás megfelelt az őszi munkák elvégzésére, s ahol nem használták ki alaposan, maguk látják kárát. — Nagy veszély nem fenyeget — mondja Áron Valér, a csekelaki termelőszövetkezet elnöke —. A kukorica teljes egészében tető alatt. Az elnök mégsem elégedett. — Nem, mert a termés alaposan becsapott, mintegy ezer kilóval lett kevesebb a tervezettnél.. Ezért is igyekeztünk a betakarítással, hogy semmi se vesszen kárba belőle. A töréssel már november 3-án végeztünk. Közben az összes fogatokat, szállítóeszközöket ide mozgósítottuk, vasárnap pedig egy nagy akciót szerveztünk s a mezőről behordott összes kukoricát tető alá raktuk. A gépjárművek nem a gazdaság központjában, hanem a ludasi terményátvevő központban ürítették le terhüket. Az inga munkadíjaként járó 68 tonna kukoricát még a múlt hónapban átadták. — Még egy-két fuvar, s teljesítettük az állammal szembeni kötelezettségünket — teszi hozzá az elnök .• Akkor aztán több szállítóeszköz jut a kövéhordáshoz is. A 270 hektárból még mintegy 110 hektáron van kint a kukoricaszár, nagy része a lábán. Amit eddig levágtak, azt a kukoricával párhuzamosan szállították. A kukoricával megrakott szekerek, teherkocsik tetejére sokszor került szár is. Két két dolgot oldottak meg egyszerre. De szükség is van a terület gyors felszabadítására, hogy utat nyissanak a traktoroknak. Eddig 160 hektáron forgatták meg a földet, de még 250 hektár hátra van, ami a jelenlegi ütemmel számítva 20 napi munka. A vidrátszegi szövetkezetközi hizlaldának már nem áll ilyen jól a ,,szénája“, illetve a kukoricája. — Sajnos nem —■ ismeri el Kakassy Zoltán növénytermesztő mérnök. — A 423 hektárból 350-en szedtük le. Nagyobb baj talán az, hogy ennek is jelentős része kint van a mezőn, mindössze 150 hektárnyi területről hordták be a termést. A lemaradást szállítóeszköz-hiánnyal magyarázzák. Előfordul azonban, hogy a meglévőket sem használják jól ki. El kell ismerni, nincs könnyű dolguk a szövetkezetközi hizlalda vezetőinek. Takarmánytermesztő területeik 14 falu határában terülnek el, öt termelőszövetkezet tagságával kötöttek megegyezést a kukorica megművelésére a globális akkord alapján. De emellett még gépi segítséget is kaptak a kukorica betakarításához. Ottjártunkkor is egy Gloria dolgozott a szentmargittai határban. Mindenképp előbb kellene tehát álljanak. De legalább most igyekezni kell, minél gyorsabban biztonságba helyezni az egész termést. A megoldás az már a vállalat vezetőinek gondja. A megyei szervek is segíthetnek több kocsi ideirányításával. De talán nagyobb segítséget kellene kérni a társult termelőszövetkezetek vezető tanácsaitól is, eloszlatni végleg azt a hibás felfogást, hogy: „mi odaadtuk a földet, a többi a társulás dolga“. A munka meggyorsításának módszere lehet különböző, a lényeg azonban egy: a legrövidebb időn belül végezni a kukoricatöréssel, szállítással, felszabadítani a területeket a traktorok számára. A társulásnak az előző években nagy nehézségeket okozott a mélyszántás elvégzése. Most azonban saját mezőgépészeti részleggel rendelkezik. Ennek ellenére a tervezett 655 hektárból még mindössze 125 hektáron végeztek mélyszántást. Ottjártunkkor is csak hét traktor forgatta a talajt, három javítás miatt állott, a többi pedig más munkával volt elfoglalva. Mind a részleg, mind a vállalat vezetőinek tehát nagyobb gondot kell fordítaniuk e kérdésre is, hogy egyetlen hektárnyi föld se maradjon felszántatlanul. (Háromszéki) segesvári fajansz- és üvegipari komplexum csarnoka a TürtFelkészültek el betefeltetésre? Már több mint két hete az istállókba kerültek az állatok, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy kezdetét vette a beteleltetés. De vajon kellőképpen felkészültek erre minden állattenyésztő mezőgazdasági egységben? Van-e elegendő férőhelyük, takarmányuk, biztosították-e a tervekben szereplő állományt? Íme néhány kérdés, amelyeknek megoldása döntő módon befolyásolhatja az állattenyésztés hatékonyságát, azt, hogy a jövő évben sikerül-e újabb lépéseket tenniük a korszerűsítés, a fellendülés útján. Ankétünk során éppen ezekre a kérdésekre kerestünk választ néhány termelőszövetkezetben és állattenyésztési társulásban. Félmegoldás - nem megoldás A héderfájai termelőszövetkezet szarvasmarha-állománya is jó ideje már a jásziak mellé került. Moldovan Nicolae elnök véleménye szerint megfelelően készültek fel a beteleltetésre. Az 522 szarvasmarha számára, amivel jelenleg rendelkeznek, biztosították a férőhelyeket, tárolták a szükséges takarmányok jelentős részét. A szénafélékből 600 tonnát, silóból 450 tonnát, takarmányrépából 140 tonnát tároltunk — mondotta az elnök. — A hiányzó 100 tonna szénát termés takarmányokkal, főleg kukoricaszárral pótoljuk. A lédús takarmányokkal sem lesz gondunk, mert a 400 tonna répaszelet és 50 tonna répafej pótolja a hiányokat. — A szálláshelyek? — Jórészt kijavítottuk. Éppen most hozzuk ki az üveget, hogy pótoljuk a hiányzó ablakszemeket. A vízellátást nem sikerült korszerűsíteni, de azért az állatoknak télen nem kell kijárniuk, mert az istállókba bevisszük a vizet és úgy itatunk. Kevés a pénzünk, nem futott a vízvezeték-szerelésre. Héderfáján tehát látszólag minden a legnagyobb rendben a beteleltetés körül. A helyszínen látottak azonban arról győzik meg, hogy csak fél munkát végeztek. A héderfájai két istállóban például több tucat ablakszem hiányzott, amit nylonzsákokkal pótoltak. Az ajtókat nem javították ki, arra hivatkozva, hogy a szakembereknek nincs idejük. Ehhez azonban igazán nincs szükség szakemberre, a hiányzó néhány szál deszkát, lécet még a nappali őr is felszegezhetné, dehát ezzel meg kellene bízni. A létszámterv teljesítése körül A sertés és szarvasmarhatenyésztő társulások összevonásából megalakult vámosgálfalvi szövetkezetközi állattenyésztési vállalat igazgatója, Stoica Dionisie állatorvos nem a legderűlátóbb, ami a beteleltetést ileti. — A szarvasmarha-tenyésztő farmokon úgy vélem, megfelelően felkészültünk, de sok fejtörést okoz a sertések szálláshelyének biztosítása — mondotta az igazgató. — A szarvasmarhák számára biztosítottuk a férőhelyeket, a sertések esetében viszont még mindig ideiglenes megoldásokra kényszerülünk . Hogy tiszta képet kapjunk , sincs minden rendben. A 310-re tervezett tehén- és úszóállomány meglesz, de a 600-as összállomány aligha. Vásárolniuk kellene 27 vemhes üszőt, de a vezetőség húzódozik attól, hogy újabb hiteleket vegyenek fel. Ezenkívül határozott intézkedéseket kellene foganatosítaniuk a tejtermelési előirányzat teljesítése érdekében, hogy ők is élvezhessék a párt- és kormányhatározatok biztosította előnyöket, helyzetről, vegyük sorjában a kérdéseket. Kérjük, igazgató elvtárs, néhány szóban vázolja a szarvasmarhák jó beteleltetésére tett előkészületeiket. Mint már említettem, a férőhelyekkel nincsenek nehézségeink. A több mint 1 260 szarvasmarhát jó körülmények közt szállásoltuk el. Egy istállót mondhatni teljes egészében átépítettünk, korszerűsítettünk. Három istállóban betonoztunk, kicseréltük a hidrásokat. Az ajtók, ablakok javításával, üvegezésével a napokban végzünk. Az istállók körül, mintegy 700 méter hosszúságban kövezett takarmányozó utakat készítettünk, így most már a nagy sár nem okoz nehézséget. — A takarmányozással lesz-e gond? — Hát 100 százalékot éppen nem sikerült elérnünk egyik takarmányfélénél sem, de a helyi erőforrások jó kihasználásával pótolni tudjuk a hiányokat. Nagy előny számunkra, hogy a szénafélék kifogástalan minőségűek, s mintegy 220 tonnányit fedél alatt tároltunk. Rövidesen üzembe helyezzük a szecskázó gépeket, és akkor a kukoricaszárat is feletethetjük. Még annyit szeretnék megjegyezni, hogy a meglévő takarmányokkal a tejtermelési tervünket teljesíteni tudjuk, s így több mint 240 000 lej többletjövedelemre tehetünk szert. — Milyen nehézségek adódtak a sertések elszállásolása körül? — Egyetlen nagy bajunk, hogy nincs elég férőhelyünk. A már 3 éve készülő fiaztatót még mindig nem tették használhatóvá a Szövetkezetközi Építkezési és Szerelési Szolgáltatási Vállalat dolgozói. Pedig most már igazán csak a befejező munkálatokról van szó, amelyekkel 3-4 nap alatt egy kisebb csoport is végezhetne. Hetek óta kérjük őket, de nap mint nap csak ígéretet kapunk, s így 40 koca, meg 300 malac ideiglenesen összetákolt, náddal fedett ólban van most is. A létszámtervünket teljesítettük, sőt túlszárnyaltuk, s így a többi alakban is nagy a zsúfoltság. Feltétlen bánd! állattenyésztési farm célkitűzései már egymagukban megkövetelik a korszerű módszerek bevezetését. Évente 400 vemhes üszőt állítanak elő és értékesítenek. Nos, e követelményeknek megfelelően kellett átalakítani az istállókat, megoldani a takarmányozást. Ez utóbbi a korszerű takarmánykonyha beindulásával már nem okoz problémát, s a férőhelyek biztosítása érdekében is sokat tettek az idén. S tegyük hozzá mindjárt, jó gazda módjára. A helyi erők felhasználásával oldották meg az istállók átalakítását. Amint Fazekas Árpád mérnök, a farm vezetője is elmondotta, mintegy 170 ezer lejt költöttek korszerűsítésre. . . A legnagyobb problémát a férőhely jelentette. Főleg a 6—12 hónapos növendékek elszállásolásával voltunk gondban. Éppen ezért egy 120 férőhelyes tehénistállót átalakítottunk, 14 rekeszt készítettünk, így az istálló befogadóképességét több mint kétszeresére emeltük. A szálteleki két istállót belül levakoltuk, a hidrásokat kicseréltük, s mivel a szálláshely távolabb esik a falutól, a gondozók számára is egy szobát építettünk. A negyedik istállót, ezelőtt jó pár évvel, alacsonyra építették, kicsi ablakokkal. Ezt az épületet 80 centiméterrel megemeltük, új ablakokat vágtunk rá, s az itatást is megoldottuk, így tehát mind a 960 állat számára biztosított a jó, korszerű férőhely. Érdemes még egy dologra felfigyelni Bándon (s máshol is). A mérnök csak úgy mellékesen említette, pedig ez is a korszerűsödés jele. A gondozóknak munkaruhát és csizmát vásároltak. Ottjártunkig 36 gondozó kapott köpenyt vagy kezeslábast s 18 csizmát (a többinek a megvásárlása akkor volt folyamatban). És még egy fontos dolog: Bándon nemcsak szám szerint, hanem minőségi munkájuk után is nyilvántartják a gondozókat. Egyre jobban szakma rangjára emelik tehát ezt a munkát. SZABÓ DÉNES NAGY FERENC Ismét az építők nél szükségünk van tehát erre a fiaztatóra. Ennyit az előkészületekről és a nehézségekről. Hozzáfűznivalónk csak annyi lenne, hogy mind a Megyei Mezőgazdasági Vezérigaz- A követelményeknek megfelelően Új módszerrel Az energetikusokat régóta foglalkoztatja a középfeszültségű villamos vezetékek elágazásain bekövetkezett rongálódások felfedezése. Dr. Marius Hanganut mérnök, egyetemi tanár, a kolozsvári elektrotechnikai fakultás dékánja Ion Tomescu bukaresti mérnökkel együttműködve leleményes módon megoldotta ezt a problémát. A két szakember olyan elektronikus készüléket szerkesztett, amely automatikusan jelzi nemcsak a rongálódást, hanem a helyet is ahol a kábel elszakadt. A javítógépkocsik ily módon rendkívül gyorsan megjelenhetnek a helyszínen. A villamos légi vezetékek rongálódásának elektronikus jelzését eredményesen kipróbálták a tordai iparövezetet árammal ellátó elektroenergetikai csomópontnál és szabadalmaztatták ezt a módszert. A kolozsvári Politechnika tanműhelye megkezdi a készülék sorozatgyártását. Agerpres) Fokozzák az öntött alkatrészek gyártását Románia több mint egymillió tonna öntött alkatrészt gyárt évente, de ez még távolról sem fedezi az állandóan fejlődő gépipar szükségleteit. A párt főtitkára utasítást adott a melegmegmunkáló szektorok kapacitásának növelésére, s így az öntött alkatrészek termelése 1980- ra el fogja érni a kétmillió tonnát, 1990-re pedig az ötmillió tonnát. E cél elérése végett az öntödék berendezését felújítják, automatizálják a munkát, számos új gyártási eljárást vezetnek be, csökkentik a drága fémek fogyasztását (ez az idén már 4 százalékkal csökkent a múlt évi fogyasztáshoz viszonyítva), új acélfajtákat állítanak elő. Cimpinan, Brassóban, Szebenben és más központokban nagy öntödék épülnek s ezek a gépgyártás különböző ágazatait (kőolajipari gépek, traktorgyártás, tehergépkocsi-gyártás) látják el. Marosvásárhelyen A bútorgyártók országos tanácskozása Tegnap a Szakszervezetek Művelődési Házában megkezdődött a bútorgyártó vállalatok kétnapos országos értekezlete, melynek vendéglátója az iparág egyik legmbb, a termelés volumenét tekintve legnagyobb egysége, a marosvásárhelyi Augusztus 23 Fafeldolgozó Vállalat. A tanácskozást, melynek hangsúlyozott munkajellege már a tegnap délelőtti ülésen is kidomborodott, az iparág fővállalata és szakszervezete, valamint az Áruminőségellenőrző Főfelügyelőség és a marosvásárhelyi Augusztus 23 Fafeldolgozó Vállalat szervezte. Munkálatain részt vesznek a szakminisztérium és a fővállalat képviselői, a bútorgyártó vállalatok igazgatói és minőségellenőrző osztályvezetői, a faipari termékeket értékesítő kül- és belkereskedelmi vállalat felelős beosztású szakemberei, az Áruminőségellenőrző Főfelügyelőség megyei kirendeltségeinek egyes vezetői, az iparág különböző szakemberei és meghívottak. A tanácskozás célja olyan széles körű és hatékony eszmecserét kibontakoztatni, mely gyakorlatilag elősegíti az iparág termékei minőségének további javítását, az 1973-as termelési és exportfeladatok megvalósítását, valamint a jövő évi termelési feladatok teljesítése és túlszárnyalása igényelte és már kidolgozott műszaki-szervezési és gazdasági-pénzügyi intézkedések kiegészítését. A délelőtti munkálatok keretében három tájékoztató jelentést terjesztettek elő, melyeknek előadói (a fővállalat, a faipari termékeket exportáló kereskedelmi vállalat és a marosvásárhelyi Augusztus 23 Bútorgyár képviseletében) mélyrehatóan és nagy igényességgel elemezték az elmúlt kilenc hónap eredményeit, fogyatékosságait, de különösképpen azt, hogy milyen intézkedéseket kell foganatosítaniuk mind a termelővállalatoknak, mind az illetékes felettes szerveknek annak érdekében, hogy a jelzett minőségi elégtelenségek felszámolását, a termelési folyamat tökéletesítését és az exportfeladatok teljesítését fékező tényezőket kiküszöböljék. Az a tény, hogy Románia a bútortermelés mennyiségét illetően világviszonylatban a 12-ik, mint exportőr pedig a 6-ik helyet foglalja el, mintegy 35 országba szállítva bútort, bútorgyártó vállalatainkat fokozott feladatok megoldására ösztönzi. Annál is inkább, mivel a jövő évi termelési feladataik mintegy 16 százalékkal haladják meg a folyó év előrelátható megvalósításainak szintjét A jövő évi termelésre ezért minden vonatkozásban és alaposan, fel kell készülni. Amint azt hangsúlyozták, az iparág keretében határozottabb intézkedéseket kell foganatosítani a váltástényező javítása, a gépi berendezések kapacitásának jobb kihasználása, a tervezett műszaki és gazdasági paraméterek elérése, valamint az ütemes termelés, a munkatermelékenység emelése és az új termékek gyártásba vételének meggyorsítása érdekében, ugyanis egyes vállalatok nem tettekkellő mértékben eleget ilyen jellegű kötelezettségeiknek, és rossz irányban befolyásolták az iparág eredményeit. A tájékoztató jelentések homlokterében a termékek minőségének megjavítása és diverszifikálása, a korszerű és gazdaságos termelési eljárások, valamint a szakosítás és együttműködés kiterjesztése, illetve a gazdasági hatékonyság fokozása állott. Részletesen, a kritika és önkritika szellemében, nagy igényességgel elemezték az elért eredményeket, de mindenekelőtt azt, hogy milyen tényezők (eredeti technológiától való eltérés, esetenként a rossz minőségű szerszámok és nyersanyag, igénytelen csomagolás, vasalási hibák, hibás és nedves furnér, az, hogy nem tartják tiszteletben a szállítási határidőt stb.) idézték elő a minőségileg kifogásolható termékek gyártását, azt, hogy jegyes vállalatok tevékenységének a gazdasági hatékonysága miért nem kielégítő, és hogy miért nem tud eleget tenni termelési és export kötelezettségeinek. Különös hangsúlyt helyeztek az exporttevékenység gazdasági hatékonyságának fokozására. Ennek érdekében felhívták az illetékes vállalatok figyelmét a szállítási határidők tiszteletben tartásának fontosságára, a szállítóeszközök jobb kihasználásának és a szállítási költségek csökkentésének a szükségességére, a termékekkel szemben támasztott műszaki követelmények tiszteletben tartására, a csomagolás minőségének, valamint a termékek esztétikai kivitelezésének további javítására. A tanácskozás munkálatainak első napja hasznosnak bizonyult, lehetővé tette egy széles körű szakmai vita kibontakozását, olyan termelési eljárások megismertetését, melyeknek elterjesztése és általánosítása hozzájárul a bútorgyár a vállalatok termékei minőségének megjavításához, a gazdasági hatékonyság fokozásához. A tanácskozás munkálatai a tájékoztató jelentések előterjesztése után az Augusztus 23 Bútorgyárban, majd plenáris ülés keretében folytatódtak, melynek végén több, a tanácskozás témakörével kapcsolatban álló dokumentumfilmet tekinthettek meg a részvevők. A tanácskozás a mai nap folyamán folytatja munkálatait. BŐVÍTETT MUNKAÜLÉST TARTOTT A KISIPARI SZÖVETKEZETEK MAROS MEGYEI SZÖVETSÉGE A megyei pártbizottság kezdeményezésére a Kisipari Szövetkezetek Maros Megyei Szövetsége a tegnap bővített munkaülést tartott. Az ülésen részt vettek a megyei szövetség vezetőségének tagjai, kisipari szövetkezetek vezetői, élmunkásai, kiváló szakemberei, a municípiumok, városi pártbizottságok titkárai, állami szervek, intézmények, vállalatok, tömegszervezetek képviselői, számos meghívott. Az ülésen alaposan elemezték a megyénkben kisipari szövetkezetek tevékenységét, az ötéves terv négy és fél év alatti teljesítéséért kifejtett munkáját. A továbbiakban Benkő János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára ismertette a megyei pártbizottság bárójának következtetéseit, intézkedéseit, amelyeket a megyei munkásellenőrző tanács által a kisipari szövetkezeteknél végzett ellenőrzések nyomán fogadott el. Ezt követően többen felszólaltak. Valamennyien azonosították magukat a megyei pártbizottság bárójának megállapításaival, s hangsúlyozták, hogy az értékes segítséget jelent a kisipari szövetkezetek tevékenységének javításában, a lakosságnak végzendő szolgáltatások kiterjesztésében, jobb, hatékonyabb megszervezésében. Végül Király Károly, a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetségének elnöke, a szövetkezetek vezetői és a tagok nevében megköszönte a megyei pártbizottság bürójától kapott értékes segítséget, ami hozzájárul munkájuk hatékonyabb, jobb megszervezéséhez, majd beszélt azokról a feladatokról, amelyek a szövetkezetek vezetőire, tagjaira hárulnak a pártbizottság bárójának következtetéseiből. A bővített munkaülésen szervezési intézkedéseket is elfogadtak. gatóság, mind pedig az MTSZ-ek Megyei Szövetségének határozottan közbe kellene lépnie, hogy az építővállalat mielőbb eleget tegyen — legalább a harmadik átadási idő lejárta után — kötelezettségének.