Vörös Zászló, 1977. február (29. évfolyam, 25-48. szám)
1977-02-01 / 25. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam 25 (7812) szám 1977. február 1. kedd óra 30 báni Üzemi híradó AZ ÉPÍTŐANYAG IPARBAN nevezetesen a téglánál, mésznél, nemes vakolatnál, előregyártott betonelemeknél és az élelmiszeripari szektorban, a szörpöknél mutattak ki többlettermelést a Helyiipari Vállalatcsoport Alapegységénél. A januári eredmények igazolják a hozott műszaki-szervezési intézkedések és a politikai, nevelőmunka hatékonyságát. 62 TONNA VAJAT több mint 90 tonna tejport és egyvagonnyi túróféleséget állítottak elő máris az első havi programon felül a Tejbegyűjtő és Feldolgozó Vállalat üzemeiben. Az említett termékek értéke egymillió lej körül mozog. MINTEGY MÁSFÉL SZÁZ megyénkbeli iparvállalat, szövetkezet és szociális-kulturális intézmény jó működéséhez járult hozzá a Műszaki Anyagellátó Vállalat azáltal, hogy az év elejétől a tervezettnél 3 millió lejjel nagyobb értékű árut bocsátott a rendelkezésükre. HO FÜGGETLENSÉG CFMNflglUbil Hl Előadások, irodalmi estek az évforduló alkalmából . Január 28-án Segesváron a Művelődési Házban, a politikai nevelés és a szocialista kultúra municípiumi tanácsa rendezésében dr. Liviu Botezan kolozsvárnapocai egyetemi tanár előadást tartott az 1877-es függetlenségi háború történelmi előzményeiről. • Az elmúlt héten Marosszentgyörgyön, Magasztaljuk népünk dicső múltját témájú irodalmi est keretében emlékeztek meg Románia állami függetensége kivívásának jelentőségéről hazánk fejlődése szempontjából. • Február 4-én Jedd és a hozzá tartozó falvak művelődési otthonaiban, illetve klubjaiban előadásokat tartanak az 1877-es függetlenségi háború történelmi fontosságáról. • Vasárnap Agárdon Függetlenek és szuverének vagyunk témájú irodalmi estet rendeznek, amelynek keretében előadás hangzik el a 100 évvel ezelőtti esemény fontosságáról, forradalmi és hazafias verseket szavalnak, valamint a függetlenség kivívásával kapcsolatos prózai alkotásokból olvasnak fel. Túri József, a Marosvásárhelyi Autószállítási Válalat dolgozója, 1976. február 17-én kézbekapta az ítélkező bizottság „végleges“ döntését, amelyben tisztán és határozottan kimondják: 1974. január 3-tól kezdődően joga van a 3 százalékos régiségpénzhez. Túri pedig, mint minden ember, akinek igazat adnak, boldogan várta a fizetés napját.. Am csalódott! Nos, ekkor végzéssel a kezében ismét végigjárta az irodákat. Járta az irodákat?! Nem, valósággal „labdáztak“ vele. Végül aztán belefáradt ebbe a végnélküli, kimerítő játékba, s kérte a segítségünket. Illetve, erősítést kért.. Ezúttal nem beszélek a futkosásomról... De közölhetem, világossá vált, hogy Túrit azok fárasztották ebben a hosszú játékban, akik nem ismerik a törvényeket, nem tudják, hogy bizonyos dolgokat miként ítéljenek meg. Nagy szavak?!... íme a nagy érvek: az ítélkező bizottság döntése, egyik asztaltól a másikig, írd és mondd, TÍZ kerek hónapig vándorolt. A csiga például ezt a távolságot, ezalatt legalább kétszázhetvenszer tette volna meg! Mert az elvtársnő, akihez tartozik a Túri ügye, azzal érvelt, hogy ő az ítélkező bizottság papírját, helyesebben döntését, csak tavaly novemberében kapta kézhez. Hol „kóricált" hát ilyen sokat a végzés? (Különben még hat ilyen esetről van szó). Lássuk, mit mond az ítélkező bizottság elnöke: — Kérem, én elárulom, hogy mi történt. Vagyis, hogy mi a magyarázata a papír vándorlásának.. Mi is úgy láttuk, hogy Turiéknak igazuk van. Ezért is döntöttünk a javukra. Ám amikor a pénz kifizetésére került a sor, a főkönyvelőnk határozottan ellenezte ezt. — És miért ellenezte?! — Arról van szó, hogy a vállalatunkban több ezer ember dolgozik. Nos, ahogy telik az idő, úgy emelkedik a régiséggel járó százalék. Az emberek dolgoznak, beletemetkeznek a munkájukba, s nem vezetnek nyilvántartást, hogy mikortól jár nekik három százalék, vagy öt százalék régiségpénz. Ezt ránk, vagyis a vállalatra bízzák. Na most már kérem, valaki csak azzal kéne foglalkozzon, hogy nézze a munkakönyveket, s jelentse, hogy X-nek vagy Y-nak a következő hónaptól már 3 vagy 5 százalék régiségpénz jár. Erre nekünk nincs lehetőségünk, így csúszik be aztán a hiba, aminek a tisztázása felkorbácsolja az emberek idegeit. Közben átszervezték a vállalatot, s a főkönyvelőnk semmisnek nyilvánította az ítélkező bizottság határozatát. Közben jöttek az emberek, akiknek egyszer már igazat adtunk. De egyelőre leállt a menet. Leállt a menet?! Lássuk, mi történt ezután Az elvtársnő, aki a hét munkás ügyét tartotta kézben, ezt válaszolta: — Mi két ízben is kértük az ITA központját, hogy világosítsanak föl, kifizethetjük, vagy nem fizethetjük ki az elmaradt régiségpénzt Kérem, tessék megnézni: a 2222 (13. V. 1976) számú átiratban felvilágosítást kértünk. Nem kaptunk semmi választ. Jöttek, zaklattak az emberek, s így újra átírtunk a központnak. Az átirat száma 6394, amit 1976 júliusában postáztunk. Választ ez (Folytatás a 4. oldalon) Megy a papír vándorútra------ OLTYÁN LÁSZLÓ Gyulakutai A Helyiipari Vállalatcsoport Alapegységének gyulakutai betonelemgyára meglehetősen ritkán szerepel írásainkban. Alig másfél száz dolgozójával, másokhoz viszonyítva szerényebben járul hozzá a Vállalatcsoport gazdasági célkitűzéseinek megvalósításához. Mégsem érdektelen arról tudakozódni, mit tesznek az építőanyaggyártás korszerűsítéséért, a cement- és fémfogyasztás csökkentéséért. S találunk méltatásra érdemes próbálkozásokat, a termelés műszaki színvonalának emelésével kapcsolatos terveket. Ez természetesen azt jelenti, hogy érzik felelősségüket s megkísérlik az új szellemnek megfelelően alakítani egész idei tevékenységüket. Mit tehetnek konkrétan, faggattuk Kacsó Izabella mérnöknőt az egység vezetőjét. Mindenekelőtt az egység előtt álló ez évi feladatokkal ismertetett meg, össztermelésük valamivel alacsonyabb lesz, mint a tavaly. A termékválaszték nem változik, úgynevezett szimpla betonból készítenek kanalizálási munkálatokhoz alkalmas gyűrűket, járdalapokat állítanak elő, valamint utcaköveket. Vasbetonból garázs- és istállóelemeket, továbbá szondaalapokhoz betongerendákat gyártanak. Ugyancsak idei mutatóikkal kapcsolatban kell megjegyezni, hogy fém- és cementkiutalásuk a korábbinál kisebb mennyiségekre szól, törekvések azaz már maga a nyersanyagkészlet gondolkodásra, a termelés minőségi oldalainak javítására készteti az egység munkaközösségét. — A minőségről szeretném megjegyezni — mondotta Kacsó Izabella —, hogy a termelési folyamatok módosítását, tökéletesítését célzó elképzeléseink a fogyasztás csökkentése mellett, termékeink minőségének javulását kell eredményezzék. Fő szempont ez, s érvényre is juttatjuk az új receptek meg az idei fogyasztási normák kidolgozásakor. Régi felismerés, minél darabosabb a kavics, annál kevesebb cementre van szükség a betonelemek előállításához. Ezt figyelembe véve javítják Gyulakután a kavicsmosás és válogatás műveleteit. Elsődlegesen ugyancsak a cementfogyasztás csökkentésével jár a betonkeverés centralizálása. Egy helyben végezve ezt a korábbinál sokkal pontosabban alkalmazhatók a keverési receptek előírásai s kedvezőbb e m — (Folytatás a 4. oldalon) Rendezvénysorozat nők számára Február 1 és 10 között Marosvásárhelyen, a „Megéneklünk, Románia“ fesztivál keretében nevelő jellegű rendezvénysorozatra kerül sor a nők számára. A rendezvényt a municípiumi nőbizottság, a municipium szakszervezeti tanácsa és a KISZ municípiumi bizottsága szervezi. Az ünnepélyes megnyitóra ma, kedden 18.30 órakor kerül sor a „Femina“ klubban, ahol Floarea Ispas elvtársnő, a municípiumi pártbizottság titkára tart előadást „A nőbizottságok szerepe az ifjú nemzedék hazafias nevelésében“ címmel. Ezután a Népművészeti Iskola tanulói mutatnak be kulturális műsort. Ugyanennek a rendezvénysorozatnak a keretében előadásokat, szimpozionokat, megbeszéléseket, találkozókat írókkal, képzőművészekkel, valamint művészi előadásokat fognak szervezni. A rendezvények jó része üzemekben, intézményekben, lakónegyedekben fog lezajlani. Zárszámadó közgyűlések az mtsz-ekben Adósok maradtak az állattenyésztők A mezőzáhi mtsz tagságának képviselői hozzáértéssel, teljes felelősségérzettel vitatták meg zárszámadó közgyűlésükön a vezető tanács beszámolóját az 1976. évi tevékenységről. Jó alkalom volt ez arra, hogy számbavegyék a megvalósításokat, mérlegre tegyék mindazokat a tényezőket, amelyeknek negatív hatása miatt nem valósíthatták meg a tervezett hozamokat egyes növényeknél és az állattenyésztésben. A beszámoló, a felszólalók: Chirila Alexandru, Rafai Ioan, Fehér Alexandru, Moldovan Vasile, Costinas Maxim, Nimet Pavel, Pop Ersilie (iskolaigazgató), Manga Nicolae, Lazarescu Vasile és mások kiemelték azt a tényt, hogy a szövetkezeti tagok és mezőgépészek jó összhangban dolgoztak, ennek köszönhetően a gazdaság kiemelkedő eredményeket ért el a szántóföldi növénytermesztésben, s így e tekintetben a megye élenjáró gazdaságai közé került. Az eredmények magukról beszélnek. Hektáronként 3 100 kiló búzát, 3 700 kiló kukoricát, 33 018 kiló cukorrépát, 22 000 kiló krumplit (9 000 kilóval többet a tervezettnél) stb. takarítottak be. A legjobb eredményt az 1-es brigád tagjai érték el. Az állattenyésztésben kifejtett tevékenységgel azonban elégedetlen volt a tagság. Annak ellenére, hogy tejtermelési feladatuknak eleget tettek, Pop Mircea körzeti állatorvos véleménye szerint, Záhon csak akkor beszélhetünk jó állattenyésztésről, ha a takarmányozott tehenenkénti évi tejtermelés meghaladja a 2 500 litret. Mivel a kolozsvár-napocai építővállalat elhanyagolta a harmadik istálló építésének befejezését, a gazdaság nem valósíthatta meg az előirányzott össz-szarvasmarha létszámot (adósok maradtak 202 üszővel). Emiatt és más okok miatt az állattenyésztési részleg mérlegéből 800 000 lej hiányzik, összegezve a beszámolóból és a hozzászólásokból felszínre ke-hangsúlyozták, hogy a múlt évben is a szorgalmas tagoknak jutott a neheze, s ez bizony sok esetben túlhaladta erejüket. A tagok közül igen sokan a közgyűlésen megszabott minimális munkanormánál is kevesebbet teljesítettek. Utaltak arra is hogy a jövőben sokkal gazdaságosabban kell kihasználni a szállítóeszközöket, operatívabbá kell tenni a termények átadását-átvételét, ki kell küszöbölni a járművek veszteglését a mezőn. A felszólalók rámutattak arra, hogy mennyire fontos a pénzügyi nyilvántartások pontos vezetése, mert így bármelyik pillanatban tiszta képet kaphatnak arról, miként gazdálkodnak az alapokkal, hogyan valósulnak meg a beruházások stb. E tekintetben a könyvelőség dolgozói sokat hibáztak, amiért is keményen megbírálták őket. A munkaközösség nem csupán a múlt évi munka számbavételekor tett tanúságot érettségéről, hanem akkor is, amikor megvitatta a szalontai és régeni mtsz-ek felhívására előkészített választ is. Annak érdekében, hogy az idén jobban kihasználhassák a termőföldet, idejében elvégezhessék az összes munkálatokat, a mezőzáhiak 1977-ben 80 hektáron végeznek vízmentesítési, 200 hektáron erózió-elhárítási munkálatokat. A tervezett hektárhozamokat a következőkkel szárnyalják túl: búzából 250 kilóval, cukorrépából és krumpliból 8 000—9 000 kilóval, s ezenkívül a takarmányozott tehenenkénti tejtermelést 2 000 literrel. A gazdaság csupán a terven felüli megvalósításokból 1 millió lej többletbevételre számít. A vállalások megvalósítása eredményeként a mezőzáhi mtsznek lehetősége nyílik arra, hogy 1977-ben minden tevékenységi területen az élenjáró gazdaságok közé kerüljön R. C. A PROPAGANDISTÁK SEGÍTSÉGÉRE Januári eseménykrónika 1977. első hónapját belpolitikai téren erőteljes hazafias lelkesedés jellemezte, amellyel a kommunisták, az összes dolgozók hozzáláttak a műszaki-tudományos forradalom ötéves terve második esztendeje feladatainak valóra váltásához. Az 1976-ban elért nagyszerű eredményekre alapozva, valamint körültekintően tanulmányozva az 1977. évi feladatok túlteljesítésének lehetőségeit, a Kolozs és Olt megyei pártbizottságok szocialista versenyfelhívást intéztek az iparban,, az építkezésben, a szolgáltatási egységekben, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban tevékenykedő öszszes dolgozókhoz. Hasonlóképpen versenyfelhívást intézett a Bacau megyei Néptanács az összes megyei néptanácsokhoz és az Ilfov megyei Grin község néptanácsa az összes községi néptanácsokhoz. A maguk során számos ipari, szállítási, építkezési, tudományos kutatási és technológiai-tervezési egység tett mozgósító vállalásokat és intézett a szocialista versenyben való részvételre mozgósító, lelkesítő felhívást a hasonló profilú egységekhez. A fentebb említett egységek közé tartozik a Maros megyei Helyiipari Vállalatcsoport is, amely az ország összes helyiipari egységeihez intézett felhívásában vállalta, hogy terven felül 45 millió lej értékű ipari termelést valósít meg oly módon, hogy egyben 3 000 lejjel haladja túl az egy dolgozóra tervezett munkatermelékenységi mutatót. A tudományos-műszaki forradalom ötéves terve második esztendejére előirányzott feladatok teljesítése melletti elkötelezettség lelkes légkörében került sor Nicolae Ceausescu elvtárs látogatására Craiova és Arad municípiumban. A helyi párt- és állami szervekkel, a szakemberekkel és a dolgozókkal folytatott termékeny eszmecsere homlokterében a beruházási program teljesítése, a termelés műszaki és minőségi színvonalának javítása, a gazdasági hatékonyság szüntelen fokozása, Craiova és Dolj megye fejlesztése állottak, Aradon pedig konkrét intézkedéseket jelöltek ki a vasúti kocsik termelésének korszerűsítésével. 20 új típus, köztük a metró-szállítókocsik gyártásának megkezdésével kapcsolatban. Meg kell továbbá említenünk pártunk főtitkárának a fővárosban, a Scinteia téri kiállítási pavilonban az elmúlt hónap 28-án tett látogatását, amikoris megvizsgálták, miként teljesítik a párt vezetőségének a nyersanyag és anyagfogyasztás csökkentésére. a (Folytatás a 4. oldalon) Megnyílt a falusi könyvhónap Vasárnap, január 30-án országszerte ünnepélyes keretek között nyílt meg a Falusi Könyvhónap rendezvénysorozat. Írók, költők, könyvkiadók szerkesztői találkoztak az olvasókkal, s beszéltek az irodalmi alkotás problémáiról, a hazai könyvkiadás fejlődéséről, arról, hogy a szocializmus éveiben a könyv miként vált nélkülözhetetlen „fogyasztási cikké“ minden családban. A művelődési otthonokban, művelődési házakban a megnyitó alkalmával műkedvelő művészcsoportok, irodalmi színpadok, szavalókórusok az eseménnyel kapcsolatos műsort mutattak be. A könyvtárakban kiállítást rendeztek, a szövetkezeti üzletekben pedig eladással egybekötött könyvkiállítást nyitottak meg. Maros megyében a következő időszakban marosvásárhelyi írók, fővárosi könyvkiadók szerkesztői találkoznak az olvasókkal.