Vörös Zászló, 1978. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1978-02-01 / 26. szám

A Régeni Fafeldolgozó Vállalat anyagtere A termelési feladatokhoz kötött szemléltető propaganda A Metalotehnica munkaközös­sége, a dolgozók tanácsa hozzá­értő irányításával, a pártbizott­ság vezetésével az 1977-es év­ben kiemelkedő, a vállalat ne­gyedszázados fennállásához mél­tó sikereket ért el. Negyven nappal előbb teljesítette összter­melési feladatát, év végéig a többlettermelés meghaladta a 40 millió lejt. A munkatermelé­kenységi előirányzatát 8,6 száza­lékkal teljesítette túl, az ezer lejre eső termelési költségeket pedig 8,4 százalékkal csökken­tette. Egyszóval jelentősen nö­vekedett a gazdasági tevékeny­ség hatékonysága. Nyilván, e­­zeknek a sikereknek a kivívá­sához hozzájárult a pártszerve­zetek politikai-ideológiai neve­lő tevékenysége is. Annak érdekében, hogy a vál­lalat munkaközössége, annak PÁRTÉLET minden egyes tagja jobban meg­értse a tervfeladatok maradék­talan teljesítésének szükségessé­gét, jobban kihasználja a gépe­ket, felszereléseket, a munka­időt, növelje a munka termelé­kenységét, takarékosan és éssze­rűen gazdálkodjék a fémmel, a villamos energiával és a fűtő­­anyaggal, a pártszervezetek fel­használják a politikai-ideológiai munka változatos formáit, esz­közeit. A vállalat pártbizottsága fon­tos feladatának tekintette és te­kinti a politikai-ideológiai tevé­kenység állandó tökéletesítését, változatosabbá és hatékonyabbá tételét. A politikai-ideológiai ok­tatás megszervezésekor nagy fi­gyelmet fordítottak arra, hogy az előadások, vitára kerülő té­mák szorosan kapcsolódjanak a " legégetőbb problémáikhoz, hogy mozgósítsák a dolgozókat jobb termelési eredmények elérésére. Egyébként a vállalatban össze­sen több mint 120 kör és tanfo­lyam működik, a negyedik lec­kénél tartanak, tehát napirenden vannak. A vállalat pártszervezetei rendszeresen foglalkoznak a po­litikai nevelőtevékenység egy másik igen fontos eszköze a szemléltető propaganda felfris­sítésével, pannók, grafikonok, mozgósító jelszavak készítésé­vel, a m­inőségi vitrinek, a fali- és szatirikus újságok (legalább 18 van) tevékenységének, az em­bertől emberig végzett munka állandósításával, javításával, ha­tékonyabbá tételével. A vállalat pártbizottsága fon­tos feladatának tekinti a faliúj­ság szerkesztő közösségei tevé­kenységének rendszeres irányí­tását, tanácskozik és megvitatja velük a munkahelyek, részlegek időszerű gazdasági, társadalmi és kulturális teendőit. A konk­rét helyzet ismeretében a fali­újságok szerkesztői, igen helye­sen, a jó termelési tapasztala­tok, az élenjárók és azok mód­szereinek népszerűsítésére he­lyezik a fő hangsúlyt, a szatiri­kus faliújságokon szigorúan bí­rálják a rend és fegyelem ellen vétőket, a munkafolyamatokban jelentkező hibákat, fogyatékossá­gokat. A faliújságok foglalkoz­nak azoknak a lehetőségeknek a feltárásával, amelyeknek kiak­názása jelentősen hozzájárul a munkatermelékenység emelésé­hez, a termékminőség javításá­hoz, a gépek, felszerelések jobb kihasználásához, a fémmel, a villamos energiával való takaré­kos gazdálkodáshoz. Felkarolták és támogatták a karbantartók „Én termelek, én ellenőrzök“ ér­tékes kezdeményezését. A faliújságok tevékenységé­ben fontos helyen szerepel az életszínvonal emelésére hozott intézkedések népszerűsítése, a fontosabb történelmi események­ről való megemlékezés. Helyes az is, hogy a faliújságok foglal­koznak azokkal a fontosabb, a termelő munka korszerűsítését és hatékonysága fokozását célzó határozatokkal, amelyeket a kommunisták közössége hozott a pártalapszervezeti közgyűlése­ken. A Megyei Pártbizottság pro­pagandaosztálya 1977. december hónap végén tapasztalatcserét szervezett a Metalotehnica Vál­lalatban a szemléltető propagan­da témával, hangsúlyt helyez­ve annak hatékonyságára. A nyár folyamán részt vettek mind a municípiumi, mind a megyei ..faliújság versenyben és kiállítá­sokon. Az elmúlt év kiváló gazdasá­gi­­ sikerei arról tanúskodnak, hogy a vállalat pártszerve­zetei hozzáértően alkalmazták a szemléltető propaganda különbö­ző eszközeit, formáit, szoros kapcsolatban az időszerű gazda­sági feladatokkal. A sikerek a­­zonban köteleznek is. A szem­léltető propganda feladata, hogy mielőbb tükrözze a részlegek szocialista versenyben tett vál­lalásait, azt az új minőségi vál­tozást, amely jellemzője az ez évi egész gazdasági tevékeny­ségnek. V. I. A Vörös Zászló pályadatára érkezett írásokból A sármási kisipari szövetkezetben Üvegesek A sármási lokálpatrióták ,,ü­­veggyárnak“ nevezik a kis üze­met, amely a helyi kisipari szö­vetkezet egyik részlege. Vezető­jétől, Guju Traian technikustól megtudom, hogy az üzem nagy üveggyárak törmelékeit dolgoz­za fel. — Az üvegtörmeléken kívül még milyen anyagra van szük­ségük? — Mindenekelőtt kalcinált szódára, amit a marosújvári gyártól szerzünk be. A színező­anyagot — a rézoxidot, kobal­tot, kadmiumszulfátot — kül­földről kapjuk. — A jelenlegi munkaviszonyok mennyiben felelnek meg, figye­lembe véve a munkatermelé­kenység és az áruk minősége javításának igényét? — A munkatermelékenység növelését és a minőség javítását állandó feladatnak tekintjük. Szakképzett munkásokkal dolgo­zunk, s itt jegyzem meg, hogy a munkahelyen is szakképesí­tést nyerhetnek nálunk a je­lentkezők. Ötven munkásunk négy váltásban napi hat órát dolgozik, viszont ahhoz, hogy a piac igényeit kielégítsük üveg­ből készült kiskosarakból, halak­ból, vázákból, hamutartókból , szükségünk lenne több munka­erőre, mert termékeink 90 szá­zalékát exportáljuk. Anglia, Bel­gium, Japán, Ausztrália, Fran­ciaország, Kanada, Ausztria szí­vesen vásárol tőlünk. Kiviteli tervünket a tavaly 171 száza­lékra teljesítettük. — Munkaerővándorlás észre­vehető-e? — Igen, tíz év alatt kb. 200—250 munkás váltotta egy­mást. — Mi lehet ennek az oka? — Nem tudtuk megoldani a lakás és a kantin problémáját. Habár a kereseti lehetőségek na­gyon jók, mégis sok fiatalt vonz a város, ahol az üveggyári munkakörülmények jobbak. Elnézem a tizenegy, vakító fényt szóró, dübörgő kemencét, amely előtt órák hosszat izzad­nak a fiatal üvegfúvók, tehet­ségüket adva a színes üvegfigu­rákba. Jó néhányan helyi isko­lánk volt tanulói, akik a mun­ka mezején értették meg, mit jelent odaadóan dolgozni. Értesültem arról is, hogy az utóbbi három évben iskolánk huszonöt tanulója itt ismerke­dett meg az üvegfúvás nehéz mesterségével. Nemes József régi „üveges" — ahogy itt nevezik e részleg munkásait. Miután itthagyta né­hány éve Sármást, Marosvásár­helyen dolgozott. Most újból visszatért, mert ahogy mondja, a kereseti lehetőségeken kívül vonzotta e munka szépsége, a megszokott környezet. Gusu Traian elvtárstól meg a néhány éve Medgyesről jött Onaca Gheorghe munkavezető­től tudom meg azt is, hogy a munkaviszonyok javítása végett egészen új, modern kemence­rendszer bevezetését sürgetik, a­­melynek megvalósítása nem so­káig fog késni. Anyagtakarékosság A tervrészleg vezetője, Nagy Béla elvtárs elmondta, hogy a „Voinja" kisipari szövetkezet harmincnégy részlegének első­rendű feladata a helyi lakosság kiszolgálása. Ezenkívül kereske­delmi egységek, vállalatok szá­mára szállítanak termékeket or­szágunk szinte minden megyéjé­be, sőt külföldre is. — Hogyan próbálják a kiadá­sokat csökkenteni? — Az anyagtakarékosságot a mi szövetkezetünk sem téveszti szem elől. Például: a készruha meg a rendelt cipők osztályán igyekeznek minél kevesebb vesz­teséggel szabni, új berajzolási módszert alkalmazni. Ez alól nem kivétel az asztalos­ részleg sem. Az olyan újonnan beszerelt gépek, mint a famegmunkáló, gomblyukvarró, a kéttűs gépek, a betonelevátor,­­ időt takarí­tanak meg, hozzájárulva egyben a munka minőségének javításá­hoz és mennyiségének növelésé­hez. Műkedvelők — Szövetkezetük miként vesz részt a művelődési mozgalom­ban? — A „Megéneklünk. Románia" fesztivál keretében szövetkeze­tünk több részlegének tagjai lelkesen kivették részüket ezen országos szintű kulturális meg­nyilvánulásban; a művészbrigád tagjai, a keleti szőnyegszövöde táncosai a megyei szakaszon is elismerésben részesültek s most készülnek a fesztivál második rendezvény­sorozatára. Jó munkát kívánva búcsúzom, azon gondolkozva, hogy íme, egy ilyen kis munkaközösség is, amely kb 500 munkást számlál, helytáll a szocialista munkaver­senyben, országunk többi dolgo­zójával együtt kiveszi részét a népünk jólétét szolgáló hatalmas munkából. INCZE RÉKA, a sármási Mezőgazdasági-ipari Líceum tanára A jogász válaszol Kálmán Dénes. — Makfalva. Az 1975. január 15-én közzétett 231-es számú Törvényerejű ren­delet szerint falvakon az éjsza­kai őrséget a 18—65 év közötti férfiak kötelesek ellátni. Az em­lített törvény nem tesz különb­séget a munkába besorolt sze­mélyek, az mtsz tagjai és az e­­gyéni gazdálkodók között. Min­den falun lakó férfinek köteles­sége az éjszakai őrségből részt vállalni, tekintet nélkül munka­helyére. Az éjszakai őrség telje­sítése honpolgári kötelesség s azért nem jár javadalmazás. Az a tény, hogy egyes munkába be­sorolt személyek, akik éjszakai őrséget teljesítenek, másnap dél­előtt dolgoznak, nem jogosítja fel őket arra, hogy reggel ne jelentkezzenek munkahelyükön, csak abban az esetben, ha e napra engedélyezték fizetés nél­küli eltávozásukat vagy az egy­ségtől szabadnapot kaptak elő­zően kifejtett többlettevékenysé­gükért. Éjszakai telefonszolgálatra a néptanácsnál csak azok a sze­mélyek kötelezhetők a Mun­katörvénykönyv szerint, akik a néptanács keretében fej­tik ki tevékenységüket vagy más olyan egységnél, ame­lyet a néptanács finanszíroz, azaz a munkába besorolt sze­mélyek s ez utóbbitól kapják havi javadalmazásukat. Az éj­szakai telefonszolgálatért viszont szabadnap jár. Amennyiben a fent említette­ken kívül a néptanács kérésére más egységnél munkába beso­rolt személyek is teljesítenek telefonszolgálatot, azoknak nem jár szabadnap attól az egységtől, ahol tevékenykednek, mivel a telefonszolgálatot nem munka­adó egységük érdekében telje­sítik. Anka Ágnes — Sármás. Tör­vény szerint a társtulajdonosok bármelyike kérheti — amennyi­ben nem egyeznek meg —, hogy a bíróság az ingatlan feletti kö­zösséget szüntesse meg. Tehát Sz. S., aki az ön által említett ingatlan felének a tulajdonosa, jogosan kérte a marosvásárhelyi bíróságtól, hogy az ön és a köz­te levő tulajdonközösséget szün­tesse meg. Sz. S. kérése alapján a bíróság az alábbi határozatok valamelyikét hozhatja: — az ingatlant kettéosztja és egyik felét ennek, a másik felét pedig Sz. S.-nek ítéli oda, ha az ingatlan természetben meg­osztható; — az egész ingatlant a két társtulajdonos közül odaítéli az egyiknek, azzal a kötelezettség­gel, hogy fizesse ki a másik társtulajdonosnak az ingatlan felének az értékét (ezt csak ak­kor rendelik el, ha az ingatlant nem lehet természetben meg­osztani); — elrendeli az ingatlan elár­verezését, ha azt nem lehet megosztani, vagy ha a felek ké­rik. Véleményünk szerint, mivel ön az ingatlan felét a szüleitől örökölte, a másik felét pedig Sz. S. az ön testvérétől vásárol­ta meg, jogosan kérheti, hogy a bíróság ossza kétfelé az ingat­lant s azt ne ítélje oda egészé­ben Sz. S.-nek, s ne rendelje el annak elárverezését sem. Közösségmegosztási ügyüket a marosvásárhelyi bíróság az 1978. január 4.-i rendelkezésével fel­függesztette, mindaddig, amíg a szakértő nem nyújtja be szak­­véleményét az ingatlan megosz­tását illetően. További felvilágo­sítást a peres ügyét képviselő ügyvéd hivatott adni. M. M. — Marosvásárhely. A Polgári perrendtartás előírásai értelmében valóoknak számít az BENEDEK GYULA jogása ­■ OLDAL VÖRÖS ZAS­ILÓ Dízelek (Folytatás az 1. oldalról) Ján mester s Cozma Vasile cso­portvezető, vagy húsz emberrel. A mester nemrég újból kérte, hogy hagyjuk ott 1979-ig. •— Miért? Jobb ottan? — Még egy félszer többet ke­res mint én. 5—6 000 lejeket kapnak. — Végül is hányan tanulmá­nyozták az új típusú dízelek javítását a vállalat kapuin kí­vül? — Százkilencen. — És milyen eredményesen? Ezt a kérdést az itthonmara­­dottakra is értem. — Megmondom. Eredetileg 800 billenő rakfelületű kocsi ja­vítása szerepelt az idei tervünk­ben. Ennyire kaptunk reparti­­ciót. De miután egy párat fel­újítva kiadtunk, a helyzet egé­szen megváltozott. Olyannyira tetszett a munkánk, hogy való­sággal lerohantak bennünket a megrendelésekkel, és ha más egységekhez is voltak irányítva, átváltottak hozzánk. Már körül­belül 1­600 önürítő teherkocsira van szerződésünk! Szívesen vál­laljuk a javításukat, mert jöve­delmezőbb, mint a buszokkal foglalkozni. Míg egy busz javí­tása 47—50 000 lejt jelent, a dízel teherautóé 80 000-nél kez­dődik. — Azért gondolom, a buszo­kat sem hanyagolják el. Mahol­nap azok is tömegesen „érnek meg“ a főjavításra. — 280 000 kilométer lefutása után. Értesüléseink szerint azt a dízel buszt, amelyik az ország­ban elsőként érte el a kitűzött teljesítményt, már egy éve ja­vítgatják valahol. Mi a brassói szállítási vállalattól nemrég vet­tük át az első ilyen típusú gépet és úgy akarjuk, hogy február folyamán adjuk át jól megja­vítva. Fontos, hogy meg legye­nek elégedve vele, mert az nö­veli a bizalmat a munkánk i­­­ránt és akkor több kocsit kül­denek hozzánk. — A vásárhelyi IRA mindig élvonalbeli helyet foglalt el a testvérvállalatok sorában. De most különleges helyzetben kel­lett és kell bizonyítania. Mivel magyarázható, hogy olyan jól feltalálták magukat? Tudom, hogy annak idején dizel-moto­­ros Csepeleket, Skodákat, Tátrá­kat is javítottak, volt némi ta­pasztalatuk, de mégis... — A régi szakemberek isme­rik a dolgokat, az az igazság. Lázár­b­an, a már említett cso­portvezető, Nagy Mihály, aki azt lehet mondani, professzor a pumpák javításában, aztán Osváth László, Novák Sándor, ezek mind jól ismerik a dízelt. De a másik, részlegről is meg kell említenünk legalább Kali Lázárt és Simon Károlyt... Az igazgató nyitva hagyja a listát, én is ezt teszem. Csak annyit toldok még hozzá a fen­tiekhez, hogy a termelésszerve­zés, a műszaki és a munkafel­tételek nagy változásainak ip­­rai is eljöttek az autójavítóban. Ezekről majd külön, legköze­lebb... is, ha az alperes házastárs el­mebeteg. Ilyen esetben a felpe­res házastársnak ezt a körül­ményt orvosi bizonyítvánnyal kell igazolnia. A válási kérést, két példányban kell beadni a bíróság elnökének, melyhez csa­tolni kell a házassági bizonyít­ványt, a gyermekek születési bi­zonyítványának a másolatát (ha kiskorúak), továbbá az elmebe­tegséget igazoló orvosi bizonyít­ványt, valamint egy 200 lejről szóló nyugtát, amit a CEC-be kell befizetni válási díjként, a­­mennyiben a válási kérést ön ír­ja meg s nem fogad ügyvédet. Zerboni Hubert — Szováta. A Polgári Törvénykönyv 607. pa­ragrafusa szerint magas növésű fákat csak két méter távolságra lehet ültetni, a két telek közötti határtól. Ha ezt a távolságot nem tartják tiszteletben, a szom­széd telek tulajdonosa kérheti a fák eltávolítását. Tekintettel ar­ra, hogy szomszédja alig 30 cen­timéterre ültette a fűzfát a két telket elválasztó határtól, kér­heti annak eltávolítását. Ha ké­résének nem tesz eleget, fordul­jon a segesvári bírósághoz és kérje: kötelezze őt a fa eltávolí­tására.

Next