Vörös Zászló, 1978. december (30. évfolyam, 284-310. szám)
1978-12-01 / 284. szám
Éljen Románia Szocialista Köztársaság! Világ proletárját, egyesüljétek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA^XXX^1ivfolyam^1284^(8381)^zán^^^^1978^december Az egységes román nemzeti állam megteremtésének 60. évfordulója Dolgozóink országszerte a szocialista építésben elért kiváló sikerek tudatában lelkesen ünneplik ma az egységes román nemzeti állam megteremtésének 60. évfordulóját. Népünk történelmének e sorsdöntő eseménye a betetőzését jelentette annak a sokévszázados harcnak, amelyet a nemzeti létért, szabadságért, függetlenségért és egységért vívott. A román nép ősei, a dákok legrátermettebb vezetői, Burebista és Decebal már erős központosított államot hoztak létre, mert abban látták a továbbfejlődés s a függetlenség sikeres megvédésének zálogát. Az ókori világ legnagyobb államának, a Római Birodalomnak a hódítása , s a sokoldalú és erőteljes római hatás érvényesülése Dáciában a dákoromán nép kialakulását eredményezte. A dáko-románi nép a római adminisztráció megszűnte után továbbra is helyben maradt s a népvándorlás nehéz évszázadaiban mindvégig védelmezte és megtartotta nyelvét, szokásait és nemzeti létét.A középkor mostoha történelmi körülményei a román népet területi szétdaraboltságra kényszerítették, de ez az együvé tartozás tudatát sohasem szüntette meg és a román államok különállóan is szívós küzdelmet vívtak a török hódítók ellen a függetlenség megvédéséért. A legfelvilágosultabb gondolkodók már ekkor állandóan felszínen tartották az együvé tartozás gondolatát. Mihai Viteazul 1600- ban Gyulafehérvárra bevonulva ténylegesen is egyesítette a román országokat. A mostoha történelmi körülmények folytán nagy tette időlegesnek bizonyult, azonban a népnek az egyesülés megvalósulásába vetett hitét annál inkább megerősítette. Az 1848-as polgári demokratikus forradalom nemzedékei a társadalmi, gazdasági követelések mellett nemzeti törekvéseiket is hangsúlyozták. A balázsfalvi nagygyűlés sokezres tömegei egyöntetűen követelték: „Egyesülni akarunk az Országgal!“ A tömegek akaratára és nyomására 1859-ben minden külső és belső akadály ellenére megtörtént az első nagy lépés az egyesülés felé. A Munténia és Moldova egyesüléséből létrejött román nemzeti állam már eléggé erősnek bizonyult arra, hogy a nép nagy anyagi és véráldozata árán 1877-ben kivívja a függetlenséget. És ettől kezdve a nemzeti felszabadulásért folytatott küzdelem olyan méreteket öltött, hogy a 20. század elejére az egyesülés kiteljesedődése történelmi szükségszerűséggé vált. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme is serkentőleg hatott a nemzeti felszabadítási törekvésekre. A háború következtében szétesett Habsburg birodalom népei a nemzeti önrendelkezés megvalósítását tűzték napirendre. Erdélyben e törekvés megvalósítása a Romániával való egyesülést feltételezte. Az erdélyi román nép egyesülési mozgalmának a döntő szakaszában, 1918. őszén megalakult a Központi Román Nemzeti Tanács. A Román Nemzeti Tanács kiáltványban szögezte le: „Szabadon és függetlenül akarunk élni a világ többi nemzeteinek sorában“. A Román Nemzeti Tanács kezdeményezésére nagyarányú szervező munkát végeztek egy népi nagygyűlés összehívásáért Gyulafehérvárra. Erdélyszerte küldötteket választottak a Nagy Tanácsba. A küldöttek megválasztására szervezett gyűléseken kifejezésre juttatták az összes románok álláspontját történelmének legnagyobb kérdésében. 1918. december 1-re az erdélyi románság ezrével özönlött Gyulafehérvár felé. Horea mezején erre a napra több ,mint százezer ember gyűlt össze, hogy elfogadja a történelmi jelentőségű „Gyulafehérvári Nyilatkozatot“. A Nyilatkozatban a Nagy Nemzeti Gyűlés kimondta Erdély és Bánát egyesülését Romániával. Ezzel megvalósult a nép sokévszázados álma: az egységes román nemzeti állam. Sok helyen megyei és helyi magyar nemzeti tanácsok is alakultak, másutt román-magyar tanácsok, amelyekben a munkásság aktív szerepet vállalt s amelyek sokat tettek az együttlakó nemzetiségek jogegyenlőségéért. A szászok a medgyesi gyűlésen elismerték az Egyesülést. A bánáti svábok is hasonló határozatot hoztak. Az Egyesülés megvalósítása a román nép történelmének legszebb fejezetei közé tartozik. Az egységes román nemzeti állam az egész román népakaratFolytatás a 4. oldalon, Gyulafehérvár. — 1918. december 1 lodnostenc Bole/ AZ ÉN HAZÁM Az én hazám a föld, mely érti a román szót, s ha fuj a szél az erdőn, a szép tavaszi lomb közt, minden fájával együtt domnáinkat dalolja. Az én hazám a föld, amely rögébe itta elhullott verítékét a sok ezernyi rabnak, kik századokon által művelték vakulásig, hogy amikor gyümölcse megért, szedjék le mások. Az én hazám a föld, ahol a búzaföldön pirosló pipacsokban plájások vére izzik, akik barbár hadakkal csatáztak itt vitézül. Az én hazám a föld, ahol a búza szára az örök halhatatlan ős magból nő magasra, mit a dákok temettek agyagedénybe hajdan. Az én hazám a föld, hol források pezsegnek, a Kárpátok kövéből bugyogva egyre frissen, kristályos vizek árja, meggyűlt sok régi könnye azoknak, kiknek sorsa itt hú és szenvedés volt. Az én hazám a föld, ahol sebes folyókban lubickol a gyereknép szép nyári napokon: az Oltban és Marosban, Körösben és Szereiben. Az én hazám a föld, ahol acél buzog ma az óriás kohókban, új vulkánok tüzében. GYÖRGY JÁNOS fordítása Horváth Imre A DONNA Dalol a nép, donnák szállnak, bennük még a régi bánat. A régi bú semmivé lett, mégis kell a régi ének. Vidám földön donna zenghet, hősi múltra emlékeztet. Benne lángol a nép lelke, Horea is énekelte! Megyénk dolgozói egyöntetűen támogatják pártunk következetes álláspontját, mely a legteljesebb mértékben kifejezi népünk létérdekeit A párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz intézett táviratokból közlünk újabb szemelvényeket, melyek hűen tükrözik, hogy megyénk dolgozói egész népünkkel együtt teljes mértékben csatlakoznak a párt és állam külpolitikájához, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének értekezletén Nicolae Ceaușescu elvtárs vezetésével részt vett román küldöttség tevékenységéhez. „A Maros menti szántóföldek dolgozói, akárcsak egész népünk, rendkívüli érdeklődéssel követték hazánk küldöttségének tevékenységét a moszkvai értekezleten és hazafiúi büszkeséggel, teljes egészében magukévá teszik az Ön által vezetett küldöttség álláspontját — hangsúlyozza az MTSZ-ek Maros megyei Szövetségének távirata. — Hazánk küldöttségének, személyesen Önnek a határozott álláspontja ismételten igazolja, mennyire elvszerű és tárgyilagos pártunk és államunk politikája az emberiséget foglalkoztató nagy problémákkal kapcsolatosan, milyen erőfeszítéseket tesz a népek közötti barátság és egyetértés meghonosításáért. A termelőszövetkezeti tagság, a mezőgépészek, az összes mezőgazdasági dolgozók, románok, magyarok, németek, akik testvéri egyetértésben dolgoznak, mindenben támogatják pártunk és államunk bel- és külpolitikáját, nagyra értékelik azt az erőfeszítést, amelyet ön, szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, a román nép javára és boldogságára kifejtett“. A segesvári Nicovala vállalat pártbizottságának és a dolgozók tanácsának távirata kiemeli: „Munkaközösségünk teljes mértékben csatlakozik a román küldöttségnek a moszkvai értekezletén kifejtett realista, következetesen forradalmi álláspontjához, és ezt alátámasztják egyre jobb termelési eredményeink, melyeket a kommunistákkal az élen felmutatunk. ötéves tervünk első három esztendejének előirányzatait három hónappal hamarabb teljesítettük, s ily módon több mint 60 millió lejjel szárnyaltuk túl ipari termelésünket. Az idei tervfeladatunkat november 27-re valósítottuk meg, s ez több mint 22 millió többlettermelést jelent. Biztosítjuk Önt, szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy egész tevékenységünkkel hűen szolgáljuk azokat az eszméket, amelyek diadaláért ön, a nép legszeretettebb fia tántoríthatatlanul harcol“. „A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Maros megyei Tanácsa — hangzik a távirat — egész dolgozó népünkkel együtt teljes egészében helyesli és szívből támogatja hazánk küldöttségének a Varsói Szerződésben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Testülete értekezletén kifejtett tevékenységét, az ön, szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, által kifejezett határozott álláspontot, mert úgy értékeljük, hogy ez kifejezi szocialista hazánk, az összes dolgozók, békeakaratát, nemzetiségre való tekintet nélkül, rendíthetetlen hitét a párt bel- és külpolitikájában. Mi, a Maros megyében élő magyar nemzetiségű dolgozók, akik testvéri egységben és egyetértésben élünk a román dolgozókkal, élénk érdeklődéssel és jogos hazafiúi büszkeséggel hallgattuk a rádióban és a televízióban az ön történelmi jelentőségű beszédeit, melyeket a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és ifjúság küldöttségei előtt tartott. Teljes mértékben egyetértünk az ön által kifejtett alapigazsággal, miszerint a védelmi képesség megerősítésének legjobb útja a nemzetgazdaság fejlesztése,a nép életszínvonalának emelése, a XI. pártkongresszus dokumentumainak megfelelően.“ Rádió- és televízióállomásaink ma 9.00 óra körül helyszíni közvetítést sugároznak a Köztársasági Palota Terméből a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának és Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének az egységes román nemzeti állam megalakulása 60. évfordulója alkalmából sorra kerülő együttes ünnepi ülésszakáról.