Vörös Zászló, 1979. február (31. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
MRKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam 26 (8433) szám | 1979. február 1. csütörtök 1 óra 30 iáni takarékosság Egymillió köbméter földgázzal kevesebb ■— Én szívesen megmondom at is, hogy a tavalyi kiutalásoz képest mennyi gázt takaríttunk meg. De annál nagyobb rángban csökkent 1978-ban a üzelőanyag-szükséglet 1977-hez iszonyítva, kereken egymillió öbméterrel. Ha pedig visszalegyünk 1975-ig, amikor hozzáezdtünk az üsseni korszerűsítééhez, több mint 4 millió köbméter a különbség. Cimpean Mircea mérnököt, a egesvári Üveg és Fajanszipari állalat főgépészeti és energetiai ügyosztályának főnökét idézik, aki mint az eredmények irányítják, munkatársaival eyütt nagyon lelkiismeretesen szívós kitartással munkálkoik a vállalat energiamérlegéek javításán. Amikor módszerekről érdeklődünk, gyakorlati, műszaki megoldásokra tereli aeszélgetést. Az üveggyártó részlegen egy főjavításra megérett olasztókemencét korszerűsítettnk. Ez alkalommal megnövelik a levegő-előmelegítő kamrák mérerét és egyben a hőtároló épességét. A kemence tűzteréből távozó égésgázokat hóvisszanyerő kamrákba vezetjük, majd félóra elteltével átváltjunk és a felhevült falak között az égés táplálására szolgáló hideg levegőt áramoltatjuk át. Korszerűsítéseket végeztünk a fajanszrészleg négy égető kemencéjének folyó javításakor is, s ezektől a meleg levegőt elvezettük a szárítókhoz. Intézkedéseink együttes hatásaképpen biztosítottuk az új termelőkapacitáshoz, a művészi kerámia részleg működtetéséhez szükséges földgázmennyiséget. ★ Az üzemlátogatás során magunk is meggyőződhetünk arról, hogy a szakemberek kifogyhatatlanok az ötletekből. A fajanszrészleg mennyezetén még ott függenek a kikapcsolt gőzcsövek. Szerepüket átvették a szárítókamrákhoz és szárító elevátorokhoz vivő, helyenként emberderéknél is vastagabb meleglevegő-vezetékek. Kísérőnk és az osztályvezető mérnök egybehangzóan állapítja meg összegezésképpen: a folyamatosan működő kemencék hatásfokának javítása és az általuk felhevített levegőnek a nyers termékek szárítására való hasznosítása nem jelenti az összes lehetőségek kiaknázását. S hogy szavuknak nagyobb súlyt adjanak példaként elmondják, hogy a főgépészeti és energetikai szektor dolgozói megállapodás szerint és a kazánfűtőtől függetlenül felváltva ellenőrzik a külső hőmérsékletet két órás időközökben. Amint az időjárás enyhül le is oltják annyi kazán alatt a tüzet, amennyi nélkül még fedezhető a munkahelyek és a gyár technológiai hőenergia szükséglete. Habár a földgáz-fogyasztás alakulásét napról napra követik a vállalatban, hiába kértük, becsüljék fel, milyen megtakarítást érhetnek el január végéig. Számszerű adatot nem kaptunk, igyekeztek azonban megnyugtatni, hogy a tavalyi sikereknek folytatása lesz, az első évnegyedre kiutalt tüzelőanyagmennyiség minden valószínűség szerint elegendő lesz. AJTAY LÁSZLÓ L CSOMAGOLÓANYAGOK ISMÉTELT FELHASZNÁLÁSA Mivel az emberi civilizáció hatásához, a gazdasági tevékenysg gyors fejlődéséhez szükségs energia és nyersanyagtartakok korlátozottak, egyre nötkszik az energiával és nyersanyagokkal való takarékos izdálkodás jelentősége. Hazánkban is a dolgozók szép rétegei mind jobban megérik, hogy mindennemű pazarlás ételmetlenség, és szükségessé áll nemcsak az energiával és tersanyagokkal való takarékossg, hanem ezeknek ismételt lhasználása is. A takarékosság egyik fő útját spezheti mind a lakosság, mind nemzetgazdaság számára a keskedelem útján forgalombarülő áruk csomagolóanyagaik az ismételt felhasználása. Arvizet, tejet, hűsítőt, italokat régben, a legtöbb zöldség- és gyümölcskonzervet befőttesüvegben vásárolunk. Többször fel sem tűnik, hogy a vásárolt áru értékének jelentős részét a csomagolóanyag, az üveg ára képezi. Például az 1 literes borvíznél az üveg a víz árának 1,4- szerese, a félliteres borvíznél 1,6-szorosa. Ez a részarány még nagyobb a kereskedelmi vállalat számára, hiszen az üveg mellé még a ládát is hozzá kell számítani és így egy műanyagláda borvíz ára 80 lej, amiből csak 15 lej a borvíz és 65 lej, tehát több mint négyszerese a csomagolóanyagok (a láda és az üvegek) értéke. Az említett adatok bizonyítják, hogy milyen nagy jelentősége van mind a lakosság, mind a kereskedelmi vállalatok számára a csomagolóanyagok értékesítésének, újrafelhasználásának. Épp e célból a közelmúltban a Belkereskedelmi Minisztérium 220/1978-as rendelete alapján számos intézkedés történt e tevékenység megjavítására. Kétségtelen, hogy mostanig a vásárlóközönség és főleg a kereskedelmi egységek ezen intézkedéseknek még nem érezték jótékony hatását, de ennek oka kimondottan a járművek hiánya, hiszen a mezőgazdasági kampány és a hideg napok meggátolták az Autószállítási Vállalatot abban, hogy a kereskedelemmel szembeni szerződéses kötelességeit teljesítse. Miben áll az új intézkedések lényege? Mindenekelőtt az üvegfelvásárlási hálózat bővítésében, amennyiben mindazon kereskedelmi egységek, amelyekben üvegbe csomagolt élelmiszert . KOVÁCS LAJOS közgazdász (Folytatás a 4. oldalon) Megkérdeztük milyen újdonságokat kínálnak a fogyasztóknak ? A marosvásárhelyi Húsipari állalat termékújdonságairól ÍRNAVEANU NERVA keresdelmi igazgató tájékoztatja vasóinkat: — Az idénre 89 húskészítménybeségre kötöttünk szerződést aereskedelemmel. Mennyiségi, a tavaly leszállítottnál 10,8ázalékkal többre. Gondoskodik, hogy rendszeresen kaptak legyenek a kedvelt diétikus észítmények, mint a diétikus alámi, a Baneasa szalámi, vanaint parizer, lengyelkolbász virsli. Ilyen jellegű termé■t mintegy 60—70 tonnát fonik előállítani. Választunk- nem hiányoznak a téli speditások: a Budenti szalámi, a arezu véres-májas, az Ardereasca véres-disznófősajt sem. — Az utóbbi időben mélyhűti hús-zöldség csomagokat főztünk fel az élelmiszerboltok itőpultjain... — A hagyományos Gospodinarmékeinken kívül egész sorot újabb készítménnyel szándékunk segíteni a háziasszonyok inkáját, ezek egy része márható is az üzletekben. ’79-es ímék a Fram fűszerezett dalt hús, előcsomagolt újdonsált, csorbának való disznóhús ldséggel, disznócsont zöldség-, hús és zöldség keverék topynak, pacalleves, marhahús ldséggel, székelygulyás. — Miként kell ezeket elkészíteni? — A csomagok tartalma higiénikusan kezelt, válogatott és szépen megtisztított zöldség és hús, ami nem igényel utólagos pucolást, ezért miután kiengedett (áztatás nélkül!) közvetlenül a lábasba, fazékba tehető. Az ízesítést ki-ki saját ízlése szerint végzi. — Úgy tudom, magára is fagyasztanak zöldséget, gyümölcsöt. .. — Szokásunkhoz híven ebben az évben is forgalmazni fogunk fagyasztott paradicsompaprikát, zöldpaprikát, zöldborsót, karfiolt, áfonyát, epret, szilvát, málnát, barackot nylontasakba csomagolva. — S lesz-e mindenből elég? — Biztosítani tudjuk a kereskedelem által igényelt árumennyiséget. Sokkal könnyebben, mint az elmúlt időszakban, mivel befejezéshez közelednek a 25 éve működő fagyasztó tárház nagyjavítási munkálatai. Elmondanám még azt, hogy a kereskedelem meglehetősen fogékony új termékeink iránt, de megfelelőbb tárolási feltételek (mélyhűtők) biztosításával, no meg jobb reklámozással, lényegesen növelhetné azok eladását. (nemes) A marosvásárhelyi IMATEX egyik gyárépülete Segítik egymást Ezekben a hetekben a nyárádszeredai szövetkezetközi tanács körzetében is a talajtáperő pótlását tekintik a legfontosabb tennivalónak. A feladat nagy, hiszen a gazdaságokból nem kevesebb, mint 23 000 tonna természetes tápanyagot szándékoznak kihordani és eltéríteni a szántóföldeken. Mivel az olvadás miatt nehezebbé vált a munka, arra törekednek, hogy azokban a gazdaságokban szorgalmazzák a hordást, ahol kedvezőbbek a feltételek. Ennek megfelelően átcsoportosították az erőket, a szomszédos gazdaságok egymást segítik, s naponta mintegy 20—25 utánfutót, számos rakodó gépet állítanak munkába. A múlt héten például a szentmártoni gazdaságban dolgozott nagyobb számú traktor. Itt segítséget nyújtottak a bérei, márkodi, magyarosi mezőgépészek, mert ebben a gazdaságban a legtöbb a tennivaló e téren. E hét folyamán a szentmártoniak segítenek be Szentháromságon és Gálfalván. A kölcsönös segítségnyújtás eredményeként már közel 15 000 tonna istállótrágya került ki a határba. Jobb eredményeket értek el a bérei, gálfalvi és szentmártoni termelőszövetkezetekben. Egyetlen szépséghibája van ennek a munkának, hogy egyelőre csak csomókba rakják le a mezőn a nagy mennyiségű istállótrágyát, mert a szórógépek egy részéhez nem tudták előteremteni a szükséges láncokat. Remélik azonban, hogy rövidesen sikerül megoldaniuk ezt a kérdést és akkor teljes lendülettel hozzáláthatnak a szóráshoz is, hogy optimális időben végezhessenek az egész munkával. Tartsuk tiszteletben a munkavédelmi előírásokat! Az elmúlt esztendő sem hozott lényeges javulást a balesetek megelőzésében az Építkezési és Szerelési Trösztnél, noha a munkavédelmi kiadások 800 000 lejjel meghaladták az előirányzott összeget. Miért nem csökkent a balesetek száma és ezek súlyossági foka az anyagi ráfordítás arányában? A választ a múlt heti elemző ülés adta meg, amelyen a dolgozók tanácsa és a szakszervezeti bizottság beismerte, még mindig elég sokan megsértik a munkavédelmi fegyelmet, gyakran megismétlődnek ugyanazon kihágások. Mire utaltak itt elsősorban? A szakszervezeti bizottság, a munkavédelmi szervek ellenőrzéseik során csaknem minden alkalommal megállapították, hogy egyes helyeken nagy a rendetlenség: törmelékhalmazok. Sz. D. (Folytatás a 4. oldalon) Almérnöki a vár fölött Talán még senki sem számlálta össze, az érettségi után menynyi vásárhelyi fiú meg lány utazik felvételizni Iasi, Temesvár, Galati, Brassó egyetemi központjainak mérnöki fakultásaira. De azt tudjuk, a bejutottak és a végzettek száma igen nagy. Szünidőkor, hazatérő diákokkal teli vonatszerelvények futnak be az állomásba, és a vakáció vége felé többszörösére nő a kiskocsikat leállítók száma. Milyen jó lenne, fohászkodnak a szülők, ha nálunk is lenne mérnöki, egy olyan rangos egyetem, mint az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet. A kívánság lehet, nem marad csak kívánság, mert almérnöki már van és presztízse mindegyre növekszik. A Marosvásárhelyi Felsőfokú Tanintézetben jelenleg két almérnöki szak létezik: gépgyártás-technológia (TCM) és elektromechanika (EMT). A nappali tagozat mellett esti tagozatot is beindítottak. Az említett két szak irányítójával, dr. Hollanda Dénes mérnökkel, egyetemi előadó tanárral beszélgetünk. — Egyik legfontosabb célunk — mondotta dr. Hollanda —, a főiskola hírnevének növelése. — És mit tesznek ennek érdekében? — kérdeztük, hogy ne maradjunk a kijelentések szintjén. Például igyekszünk a legjobb mérnököket megnyerni. Egyelőre azonban az a helyzet, hogy azokat az embereket, akik megfelelnek és jönnének is a főiskolára tanítani, a gyárak nemigen engedik el. Persze ez érthető, de bizonyos közönyre vall, hiszen csak kitűnő szakemberek képesek jó szakembereket nevelni. A diákok felkészítése megfelelő körülmények között zajlik. Tizennyolc tantárgy laboratóriumi gyakorlatát máris az Intézetben szervezik meg. 1979—1980 között 11 millió lejt költenek beruházásra, ami garancia arra, hogy a szükséges felszereléseket beszerzik. Egy laboratóriumi gyakorlatot továbbra is a Metalotehnica vállalat hőkezelési laborjában végeznek a diákok, Kolozsváry Zoltán mérnöknek, a műszaki tudományok doktorának vezetésével. Még csak idén lesz végzős évfolyam, de az már meglátszik, hogy az ipari líceumot végzettek itt a főiskolán jobban állják a sarat. Különösen jó évfolyam az estisek gépgyártás-technológia szakának harmadéve. Az egykori Pedagógiai Intézet hátsó nagy épületének többszáz kilós kapuján nyitunk be, s ahelyett hogy fölmennénk a szemközti lépcsőkön, jobbra térünk s homályos folyosón haladunk végig. Még néhány évvel ezelőtt az ajtók mögül zongoraszó hallatszott ki, és szüneteken a zene szakos diákok hangszerekről, előadókról és koncertekről vitatkoztak. Most a szuterin termeiben laborokat és műhelyeket rendeztek be. A technológiai elektromechanika szak másodévesei: Konrád Béla, Csortán János szerényen arról beszéltek, hogy laboratóriumuk felszereléséért ők is tettek egyet s mást. Csak az ebben a laborban található felszerelések értéke másfél millió lej. A folyosó végében, egy nagy teremben a legkülönfélébb szerszámgépeket mutogatják, olyanokat is, melyekkel nemsokára komoly termelőmunkát fognak végezni. Itt már úgy érezheti magát az ember, mintha egy gyár munkacsarnokában lenne. És bizonyára a gépek hangja, zúgása az itt tanulóknak van annyira szívet melegítő, mint évekkel ezelőtt a zeneszakosoknak a zongoraszó. VARGA SÁNDOR (Folytatás a 2. oldalon)