Vörös Zászló, 1980. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTRISZÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam 26 (8742) szám , 1980. február 1. péntek óra 30 iáni A demokrácia — testvériség — egység útján Dr. GÁL GYULA egyetemi tanár mélyítésének dinamikáját és méreteit a szocialista építés egyes szakaszainak sajátosságai, a gazdasági tényezők, a tudomány, a kultúra, a szocialista termelési és társadalmi viszonyok fejlettségi foka, az emberek szocialista öntudatának szintje, egész sor objektív és szubjektív tényező szabja meg. A demokrácia méretei és koordinátái magukon viselik a történelmi körülmények jegyeit és jól körvonalazott politikai tartalmuk van. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában különösen fontos feladatokat kell megoldanunk a XII. kongresszus előirányzatainak megfelelően. Mindez feltételezi a vezetési módszerek és formák tökéletesítését. Az állam demokratikus jellegének, a kollektív vezetés elveinek tökéletesítése, az országos kongresszusok, az ágazatok és tevékenységi területek szerinti konferenciák, központi tanácskozások lehetővé teszik, hogy a tömegek széles körben megvitassák fejlődésünk alapvető kérdéseit, olyan határozatokat, döntéseket hozzanak, amelyek a nép és haza érdekeit szolgálják, megvalósítva az új típusú gazdasági-társadalmi demokráciát, átfogóan hasznosítjuk a tömegek kezdeményezését, tapasztalatát, alkotóképességét a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése nagy művében. Az adott demokratikus keretek jó működése nyomán, felhasználva az általuk nyújtott lehetőségeket, biztosítanunk kell a minőségi ugrást, a hatékonyságot, az ezzel kapcsolatos építő javaslatok hasznosítását. (Folytatás a 4. oldalon) A Román Kommunista Párt tudományos alkotó politikájában jelentős helyet foglal el a szocialista demokrácia. Pártunk azt vallja, hogy a szocializmus és demokrácia elválaszthatatlan egységet képeznek. Nicolae Ceausescu elvtárs a Román Kommunista Párt XII. kongresszusán hangsúlyozta: „Pártunk messzemenő figyelmet szentelt és szentel a szocialista demokrácia, a szocialista és kommunista építőmunka e lényeges vetülete fejlesztésének. Létrehoztuk az ország nép általi vezetésének egységes rendszerét, megvalósítottuk az új típusú gazdasági és társadalmi demokráciát, amely lehetővé teszi számunkra, hogy átfogóan hasznosítsuk a tömegek kezdeményezését, tapasztalatát és alkotó képességét a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése programjának teljesítésében.“ A szocialista demokrácia el- Választási híradó A SZAVAZÓCÉDULÁKRÓL Az Államtanács törvényerejű rendelettel (17. sz.) eldöntötte, hogy a március 9-i választásokon — akárcsak a legutóbbiakon — a szavazócédula téglalap alakú legyen, a következő méretekkel: 10X15 cm. Hogy meg lehessen különböztetni egymástól, a cédulákra a következő jeleket nyomják: — a nagy nemzetgyűlési képviselő megválasztására: sáv nélkül: — a megyei néptanácsi, illetve a Bukarest municipiumi néptanácsi képviselő megválasztására: piros sáv a cédula jobb felső sarkában: — a municipiumi és Bukarest kerületi néptanácsi képviselő megválasztására: sárga sáv a cédula jobb felső sarkában; — a városi néptanácsi képviselő megválasztására: kék sáv a cédula jobb felső sarkában; — a községi néptanácsi képviselő megválasztására: barna sáv a cédula jobb felső sarkában. Március 9-én minden választópolgár a szavazó központban három szavazócédulát kap: egyet a nagy nemzetgyűlési, egyet a megyei (Bukarest municipiumi) és egyet a lakhelyi (municipiumi, Bukarest kerületi, városi, községi) cégtanácsi képviselő megválasztására. Mit kell tudni a választókerületekről? A március 9-i nagy nemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztásokra készülve az Államtanács megszabta a képviselőválasztások számára a képviseleti normákat, kijelölte a választókerületeket. Az Államtanács 1980. január 23-i 19. számú Törvényerejű rendelete értelmében az országban 369 választókerületet jelölt ki a nagy nemzetgyűlési képviselőválasztásokra. Maros megyében ezek száma 10. Az Államtanács január 23-i 20-as Törvényerejű rendelete meghatározza a megyei és Bukarest municipiumi néptanácsi választókerületek számát. Országos szinten ezek száma 4 628. Maros megyében a Törvényerejű rendelet 125 megyei választókerületet állapított meg. A megyei néptanács végrehajtó bizottsága a municipiumi, városi és községi néptanácsok választókerületeit, a municipiumi néptanácsok végrehajtó bizottságai és a városi néptanácsok végrehajtó bárói a hozzájuk tartozó város, illetve község választókerületeit állapította meg. Maros megyében ezek értelmében 96 municipiumi, 110 városi és 1534 községi választókerületet állapítottak meg, illetve hagytak jóvá. Ismeretterjesztő előadások Maros megyében a nagy nemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztásokra készülve a pártszervezetek irányításával a SZDEF helyi tanácsai és szervei fokozott politikai, tudományos és kulturális nevelő munkát fejtenek ki a dolgozók körében. A művelődési otthonokban, választók házában, klubokban, könyvtárakban, iskolákban rendszere(Folytatás a 4. oldalon) Nagyon gyorsan telt el a három, illetve négy főiskolai esztendő... Marosvásárhelyen a minap búcsúzott a diákévektől a Felsőfokú Oktatási Intézet nappali és esti tagozatának végzős évfolyama. 109 almérnökjelölt. Az 1980-as évjárat. .. .A 109 almérnök között ott vannak az estisek is. Ők négy esztendőt jártak estéről-estére a főiskolára, miközben a termelőmunkában is helytálltak. Első alanyom ilyen kettős minőségben nyilatkozik. Ábrahám Jánossal a promóciót búcsúztató hivatalos ünnepség után beszélgettem. Arca ragyogott a boldogságtól, a felesége meg büszkén tekintett fel rá. Tőle is majdnem ugyanazt kérdeztem, mint a nappali tagozaton végzettektől. Figyeljük meg, miben különböznek a tollaszaik? — Mit nyújtott a főiskola? — Olyan körülményeket, amilyenekre ezelőtt négy esztendővel nem is gondoltam. Két éve Határkőnél a főiskolán, a kutató és tervezőműhelyben dolgozom. A szakma alapismereteit azonban nem a főiskolán tanultam meg, hanem még kölyök koromban, otthon a satupad mellett, s még inkább a Metalotehnica műhelyeiben, ahol ezelőtt 11 évvel kezdtem gyakorló időmet, mint frissen végzett, gépépítő technikus, majd folytattam nyolc éven át a vállalat sürgős, napi problémákat megoldó készülék és szerszám, majd célgéptervezőjeként. A főiskola segített a felgyülemlett szakisme KOCH MÁRIA riportja é retek tudományos felhasználásában és a műszaki problémák tudományos szemszögű meglátásában. Az első „estis“ végzős promócióhoz tartozom, korunk 28—39 év közötti, csoportunk három évi átlaga 8,37-es osztályzat, tudo(Folytatás a 1. oldalon) Kezdődik a Falusi Könyvhónap Februárban kezdődik a hagyományos Falusi Könyvhónap. Az idén ezt a jelentős politikai, kulturális eseményt — sorrendben a huszadikat — a Megéneklünk, Románia országos fesztivál tömegszakasza keretében, a XII. pártkongresszus dokumentumainak népszerűsítése, a nagy nemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztások, az első központosított és független dák állam megalakulásának 2050. évfordulója, Mihai Sadoveanu és Tudor Arghezi írók születésének századik évfordulója jegyében rendezik meg. A sorra kerülő rendezvények minden bizonnyal hozzájárulnak a könyv népszerűsítéséhez, az írott szó terjesztéséhez, az olvasók, fiatalok, idősek, férfiak és nők sokoldalú neveléséhez. Maros megyében a Falusi Könyvhónapot ünnepélyes keretek között nyitják meg, írók, költők, olvasnak fel műveikből, műkedvelő művészcsoportok mutatják be szép műsorukat, az irodalmi színpadok tagjai a találkozókon megjelent alkotók műveiből, de saját alkotásaikból is előadnak. Több községben, terv szerint nyolc helységben kerül sor író-olvasó találkozóra. A könyvtárakban, klubokban, művelődési otthonokban könyvkiállításokat rendeznek pártunk dokumentumaiból, Nicolae Ceausescu elvtárs megjelent műveiből, román, magyar írók könyveiből. A könyvelárusítók pedig az eddigieknél még többet tesznek azért, hogy a hazai könyvtermés minél nagyobb mennyiségben jusson el az olvasókhoz. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS találkozott Andrej Gromiko elvtárssal Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke csütörtökön délután találkozott az országunkban baráti látogatást tevő Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politbürójának tagjával, a Szovjetunió külügyminiszterével. A megbeszélés során a felek véleménycserét folytattak az európai biztonságról, a közép-keleti, a délkelet-ázsiai helyzetről és más időszerű nemzetközi problémákról. A. A. Gromiko ismertette a szovjet-amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetét is. Nicolae Ceausescu elvtárs ismertette Romániának a jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatos értékelését, a feszültség fokozódása miatti aggodalmát, s hangsúlyozta annak szükségességét, hogy tevékenykedjenek e helyzet rosszabbodásának megakadályozásáért és biztosítsák az enyhülés, a béke és a nemzetközi együttműködés politikájának a folytatását. Zárszámadó közgyűlések a termelőszövetkezetekben Csakis közös összefogással lehetséges Sajnos a mérkedi termelőszövetkezet közgyűlésén a vezető tanács nem számolhatott be nagy eredményekről. Ez némiképp a gazdaság sajátos helyzetével magyarázható. (Gyenge talajviszonyok, vékony termőréteg stb.) Decsak némiképp, mert azt is el kell mondani, hogy a tervek összeállításakor tekintetbe vették ezeket a tényezőket is. Előirányzatukat azonban a legtöbb mutatónál nem teljesítették, így annak ellenére, hogy összpénzbevételük 2 százalékkal nagyobb volt, mint 1978-ban, mégsem lehetnek elégedettek. És nem is azok. Az útkeresés jegyében zajlott le az egész közgyűlés. Mind a vezető tanács, mind a hozzászólók azt boncolgatták, hogyan lehetne előbbre lépni, mert a 60 százalékos tervteljesítés a növénytermesztésnél, illetve a 49 százalékos az állattenyésztésnél, senkit sem elégített ki. A növénytermesztésben annak ellenére, hogy a tervezett, kiadásokat jóval túllépték, az előirányzott hektárhozamot egyetlen növényfajtánál sem érték el. A miértre a választ maga a beszámoló adta meg. Egyetlen mondatot szeretnék csak idézni: ......egyforma területen egyik személy kétszer annyit termelt, mint a másik.“ Ehhez nem kell sok magyarázat. Nem mindenki fogta meg a dolog végét s végzett minőségi munkát. És ezt egészítsük, ki még néhány megjegyzéssel a felszólalásokból. Nagy Albert: „A trágya jelentős része szarvasokban maradt a határban“. Kacsó István: „Kevés műtrágyát használtunk fel a kukoricánál.“ Kacsó Károly: „A javadalmazás ne legyen egyforma szintű az összes brigádoknál“. Siklódi L. Ferenc: „Az istállóknál építsünk egy takarmánykonyhát“. íme milyen jól tudja a tagság, hogy mit kell tenni. A vezető tanács szintén tisztában van a feladatokkal. Csupán... A közgyűlésen valamiféle szakadékról beszéltek a tagság és a vezetőség között. Ezt kell elsősorban áthidalni. Mert előbbre lépni csakis közös összefogással lehetséges. Úgy, ha a termelőszövetkezet minden egyes tagja magáénak érzi a gazdaságot és mindent megtesz annak fejlesztéséért. A segítséget nem lehet csak kívülről várni. És nem olyan formában, ahogy az ellenőrző bizottság jelentésében foglalta, amely még a vetések minőségének ellenőrzésében is a felsőbb szervek jelenlétét hiányolta. És ez a megfogalmazás többször elhangzott ,holott a közgyűlés éppen azért választotta meg őket, hogy éljenek jogukkal s felelősségre vonják, aki akarva vagy akaratlanul kárt tesz a közösnek. Valahogy úgy, ahogyan az újonnan megválasztott ellenőrző bizottság elnöke mondotta felszólalásában: „Senki se haragudjék meg, ha a jövőben keménykezűbbek leszünk, mindezt a közös érdekében tesszük“. (háromszéki) (Folytatás a 4. oldalon) A PROPAGANDISTÁK SEGÍTSÉGÉRE Januári eseménykrónika A hagyományokhoz híven, az új esztendő pártunk főtitkárának, államunk elnökének az egész néphez intézett újévi radioés televízióüzenetével köszöntött be. Nicolae Ceausescu elvtárs melegen gratulált hazánk honpolgárainak az elmúlt esztendőben elért kiemelkedő sikerekhez, ugyanakkor felhívta egész dolgozó népünket, vesse latba minden erejét az idei tervfeladatok példás teljesítéséért, hogy biztosítsa ezáltal az új ötéves terv alapos előkészítését, a XII. kongresszus irányelveinek, irányelvprogramjainak valóra váltását. Kövessünk el mindent egy új, magasabb minőségért az iparban, a mezőgazdaságban — hangsúlyozta —, alkalmazzuk határozottan az új gazdasági-pénzügyi mechanizmust, erősítsük szüntelenül az önigazgatást és az önálló gazdálkodást, fokozzuk az egész anyagi termelés hatékonyságát. Január legkiemelkedőbb belpolitikai eseménye — amely egyben nagyszerű kifejezője volt egész népünk egységének és öszszeforrottságának a párt körül — a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának II. kongresszusa. Ezt megelőzően, Nicolae Ceausescu elvtárs javaslatai alapján átfogó politikai és szervező munka bontakozott ki a SZDEF felépítésének javításáért, tevékenységének tökéletesítéséért, társadalmi szerepének növeléséért. Január első felében megyénkben is lezajlott a SZDEF megyei konferenciája, amelyen az igényesség és felelősség szellemében elemezték a megyei tanács munkáját, és tevékenységi programot fogadtak el a XII. kongresszus dokumentumaiból a tagszervezetekre, a saját szervezetekre háruló feladatokról. A SZDEF II. kongresszusának kimagasló mozzanata volt Nicolae Ceausescu elvtárs újraválasztása a SZDEF elnökévé. Az ország minden részéből a dolgozók táv- , iratokban fejezték ki efölötti örömüket, teljes csatlakozásukat a kongresszus egyhangú döntésében éss biztosították pártunk főtitkárát, a SZDEF elnökét a XII. pártkongresszus határozataiból és a Pártprogramból reájuk háruló feladatok hiánytalan teljesítéséről. A kongresszus intézkedési programot fogadott el a nagynemzetgyűlési és néptanácsi általános képviselőválasztások megszervezésére és lebonyolítására, módosította a SZDEF Alapszabályzatát és megválasztotta az Országos Tanácsot. A kongreszszus munkálatainak rendkívüli jelentősége abban áll, hogy a szocialista demokrácia kiszélesítésével olyan társadalmi, politikai erő kovácsolódott össze, amely méreteinél fogva példa nélkül áll és képes biztosítani a XII. kongresszus mozgósító célkitűzéseinek valóra váltását. Január utolsó tíz napjában jelent meg a nagy nemzetgyűlési és néptanácsi választások időpontjának kijelöléséről szóló Törvényerejű rendelet. Közzétételével hivatalosan is kezdetét vette a 45 napos választási kampány. Nálunk ezidáig megalakult a megyei választási bizottság, ezt követően pedig létrejöttek a municipiumi, városi és községi bizottságok is. Országjáró körútja során portunk főtitkára január első felese (Folytatás a 2. oldalon)