Vörös Zászló, 1980. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

Vrtdy probá&tl. t.vestületek 1 | AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉP­TANÁCS NAPILAPJA | XXXII. évfolyam 51 (8767) szám | 1980. március 1. szombat Ara 30 bánis NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS munkalátogatása fővárosi gazdasági egységekben Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke pénteken is­mét a fővárosi dolgozók köré­ben tartózkodott, a municípium déli ipartelepén egész sor nagy­­vállalatot, gazdaságunk olyan élvonalbeli egységeit kereste fel, amelyek tevékenysége beszéde­sen tükrözi a román iparban az utóbbi évek folyamán végbe­ment gyors ütemű fejlődést. A fővárosi munkalátogatás ú­jabb szakasza, amely beillesz­kedik abba az állandó dialógus­ba, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs folytat a jelenkori törté­netünk alkotóival, módot nyúj­tott arra, hogy a helyszínen ele­mezzék, miként valósulnak meg a műszaki-tudományos forrada­lom ötéves tervének utolsó évé­re szóló tervfeladatok, s hogyan tevékenykednek a XII. pártkon­gresszus határozatainak megva­lósításáért. Ilyen összefüggésben Nicolae Ceausescu elvtársnak az itteni szorgos munkaközösségek­kel a fővállalatok és a minisz­tériumok felelős tényezőivel folytatott újabb munkadialógu­sa olyan konkrét intézkedéseket eredményezett, amelyek arra hi­vatottak, hogy megfelelően hasz­nosítsák minden egység anyagi és emberi potenciálját, biztosít­sák az új, magasabb szintű mi­nőséget az egész gazdasági tevé­kenységben. Nicolae Ceausescu elvtársnak a fővárosi munkásosztály képvi­selőivel sorra került újabb ta­lálkozója ugyanakkor megkü­lönböztetett jelentőségű ese­ményként kerül be a hazai po­litikai élet krónikájába, s ab­ban a lelkes légkörben folyt le, amelyben a párt főtitkára, szo­cial­ista nemzetünk legkiemelke­dőbb fia köré szoros egységben felzárkózott egész népünk a már­cius 9-i képviselőválasztásokat köszönti. A fővárosban­­ tett látogatás második napján a munkadialó­gus egy komplex, magas műsza­ki színvonalú, többnyire egye­di berendezések előállítására szakosított korszerű egységben , a Vegyipari gépgyárban kezdő­dött. A házigazdák a vállalat fon­tosabb részlegeiben egész sor o­­lyan gépet és technológiai be­rendezést mutatnak be Nicolae Ceausescu elvtársnak, amellyel a most épülő Brazi-i, Borzesti-i, Midia-Navodari-i, teleajeni, bra­ilai, Savinesti-i vegyi és petro­­kémiai kombinátot, vagy a vi­lág különböző országaiban Ro­mániával együttműködésben é­­pü­lt hasonló egységeket szerelik fel. Az itt alkalmazott korszerű gyártási technológiák, az alkat­részek és a késztermékek ellen­őrzése és kipróbálása során al­kalmazott modern eljárások ar­ról tanúskodnak, hogy a mun­kaközösség fokozott gondot for­dít a gépek és berendezések mi­nőségének állandó javítására. Nicolae Ceausescu elvtárs gra­tulált az eredményekhez, s ar­ra buzdította a gépgyártókat, hogy kitartóan tovább tevé­kenykedjenek a termelési tech­nológiák korszerűsítéséért, a gazdasági hatékonyság növelésé­ért. A látogatás során a házigaz­dák elmondották, hogy a mun­kaközösség állandó figyelmet fordít a fémmel való ésszerű gazdálkodásra, az energiafo­gyasztás és a termelési költsé­gek csökkentésére, az egész te­vékenység hatékonyságának a növelésére, mert ez határozza meg az új minőség érvényre ju­tását. A látogatás végén Nicolae Ceausescu elvtárs az illetékes mi­nisztérium vezetőségével, a fővál­­lalat és a vállalat vezetőkádereivel együtt megvizsgálta az egység fejlődési perspektíváit. A válla­laton belül 1985-ig új termelő­­kapacitásokat helyeznek üzem­be, amelyek komplett berende­zéseket fognak előállítani töb­bek között cukor-, olaj- és tej­porgyárak, sütő- és konzervipari egységek számára. A párt főtitkára e derék bu­karesti munkaközösség sikereit méltányolva, utasítást adott ar­ra, hogy még fokozottabban küzdjenek a gyártási folyamat tökéletesítéséért, a munkaterme­lékenység növeléséért, a termé­kek műszaki és minőségi szín­vonalának emeléséért. A látogatás a jelenlegi ötéves terv egyik fontos beruházási ob­jektumában, a Vulcan vállalat­nak a Berceni ipartelepén lévő kazángyárában folytatódik. A magas műszaki színvonalú be­rendezésekkel felszerelt, komplex aggregátokat előállító és nagy hatékonyságú technológiai eljá­rásokat alkalmazó gyár ipa­runk egyik legkorszerűbb egy­ségének számít. A párt főtitkárának a vállalat felelős tényezőivel, a szakembe­rekkel folytatott dialógusa ter­mészetszerűen arra összponto­sult, hogy továbbra is olyan aggregátokat állítsanak elő, a­­melyek segítségével hasznosíta­ni lehet a nemzetgazdaságunk rendelkezésére álló olcsó ener­giaforrásokat. A vállalat jelen­leg a barnaszénnel és bitume­nes palával működő kazánok e­­gész választékának gyártásbavé­­telére összpontosítja erőfeszíté­seit. A vállalat másik csarnokában Nicolae Ceausescu elvtársat ar­ról tájékoztatják, hogy a Vul­can vállalat gépgyártói mit tesz­nek a kazánok energetikai ha­tásfokának növeléséért, s ezzel párhuzamosan a fajlagos tüzelő­­anyagfogyasztás csökkentéséért. Nagyra értékelve a kollektíva eredményeit, Nicolae Ceausescu elvtárs kérte, hogy továbbra is gondoskodjanak a kazánépítés korszerűsítéséről, szem előtt tart­va a gyenge minőségű tüzelő­anyagok hasznosítását és a tel­jesítmény növelését. A továbbiakban a házigazdák bemutatták Nicolae Ceausescu elvtársnak az energetikai gép­ipar egyik legreprezentatívabb termékét, az óránként 1035 ton­na gőzt fejlesztő kazánt, ame­lyet nemrég jelentős mértékben tökéletesítettek. Ezzel kapcsola­tosan a pártfőtitkár utasította a vállalat és az illetékes minisz­térium vezetőségét, hogy hasz­nosítsák azokat a tapasztalato­kat is, amelyeket más országok halmoztak fel a hasonló kazá­noknál használt gyenge minősé­gű tüzelőanyagok homogenizálá­­sában és előkészítésében. Ezután a nyomás alatt műkö­dő energetikai kazánokhoz szük­séges részegységeket előállító részleg megtekintésére kerül sor. A látogatás végén Nicolae Ceausescu elvtárs gratulált a vállalat gépgyártóinak, s arra buzdította őket, hogy használ­ják ki teljes egészében és minél jobb eredményekkel a rendelke­zésükre álló technikát, s tegye­nek további erőfeszítéseket az energetikai aggregátoknak a nemzetgazdaság szükségleteivel összhangban történő korszerűsí­téséért és diverzifikálásáért. Nicolae Ceausescu elvtárs munkalátogatását a Nehézgép­gyárban, gépiparunk egyik leg­fontosabb egységében folytatta, egy olyan egységben, amely dön­tő módon hozzájárul a román gazdaság komplex technológiai berendezésekkel való ellátásá­hoz, valamint az első román atomerőműhöz szükséges beren­dezések gyártásának előkészíté­séhez. Nicolae Ceausescu elvtársnak az illetékes minisztérium és fő­­vállalat képviselőivel, az üzem szakembereivel folytatott dialó­gusa itt is a problémák egész sorát ölelte fel, kiterjedt a kor­szerű berendezések gyártásának fejlesztésére, a vállalaton belüli kapacitások teljesítményének a maximális kihasználására, a költséges importról való lemon­dást lehetővé tevő nagyhaté­konyságú szerszámok és műsze­rek hazai gyártásba vételére, az üzem gyártási programjában e­­lőirányzott egyre bonyolultabb berendezések előállításához szük­séges erősen ötvözött acélok gyártási technológiájának javí­tására, az anyag- és energiafo­gyasztás csökkentésére, az egész tevékenység hatékonyságának a növelésére. A felkeresett részlegekben a házigazdák több olyan óriás al­katrészt mutatnak be a párt fő­titkárának, amely nagyfokú megmunkálást követel, s igény­be veszi a munkások minden tu­dását. Ezek között szerepel a 30 000 lóerős hajómotorok fő­tengelye, különböző típusú túr­,­binák, generátorok és rotorok, koverterek stb. Nicolae Ceausescu elvtárs nagyra értékelte a termékek mi­nőségét, a szorgos munkaközös­ség munkáját. Az ezután megtekintett üzemi kiállításon, amelyen különböző szerszámokat és műszereket mu­tattak be, a párt főtitkára uta­sítást adott arra, hogy tegyenek erőfeszítéseket a nagy hatékony­ságú szerszámok hazai gyártá­sáért. Ilyen összefüggésben ki­domborították a Bukaresti Poli­technikai Intézettel való együtt­működés jelentőségét, s hang­súlyozták, hogy a termelési fo­lyamatban felmerülő probléma megoldása végett szorosabb kap­csolatot kell teremteni az okta­tás, kutatás és a termelés között. A látogatás folytatásaként Nicolae Ceausescu elvtárs ele­mezte miként volt előkészítve és hogyan folyik az atomerőművek berendezéseinek és a 660 mega­wattos turbináknak a gyártása. A házigazdák ilyen összefüggés­ben több olyan bonyolult tech­nológiai berendezést mutattak be a párt főtitkárának, amely döntő módon hozzájárul majd az illető berendezések gyártásá­hoz. Ezek közé tartozik a buka­resti szerszámgép- és aggregát­­gyárban előállított és eredmé­nyesen működő első 16 méteres eszterga és az egyedi hazai gyártmányú 12 000 tonnás prés. Nicolae Ceausescu elvtársat ezután a vezérlő terembe invitál­ják, s felkérik, indítsa be a mechanikai próbákra készen ál­­ló prést. A jelenlevők tapsa közepette Nicolae Ceausescu elvtárs ü­­zembe helyezi a berendezést. Nicolae Ceaușescu elvtárs me­legen gratulált a berendezést e­­lőállító munkásoknak és szak­embereknek, a vállalat egész munkaközösségének és újabb si­kereket kívánt nekik a jövőbeli tevékenységükhöz. (Folytatás a 4. oldalon) Nagyobb felelősséget, szilárdabb munkafegyelmet és rendet az anyagi termelés összes területein! Mint közöltük, február 25—26- án Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkárának elnökleté­vel tanácskozást tartottak az RKP Központi Bizottságánál. A kimondottan munka jellegű e­­lemzésen résztvevők magas fokú felelősséggel vizsgálták meg a mezőgazdasági, az ipari és be­ruházási feladatok végrehajtá­sának módját, a tevékenység további tökéletesítésének lehe­tőségeit. A kétnapos tanácskozás egy­értelmű megállapítása: az ötéves tervidőszak első négy esztende­jében jelentősen növekedett a termelés a nemzetgazdaság ösz­­szes ágazataiban, ami lényegé­ben tükrözi a dolgozók, a kom­munisták, a pártszervek és -szervezetek munkájának mi­lyenségét is. Ennek dacára — mutatott rá pártunk főtitkára összegező beszédében — nem lehetünk megelégedve eredmé­nyeinkkel, hisz bizonyos terv­­adósságok mutatkoztak mind ta­­iparban, mind pedig a mező­­gazdaságban. Megállapítást nyert, hogy a növekedés üteme az a­­nyagi termelés több területén és a beruházásoknál nem érte el a tervezett szintet. A tanács­kozás különösen a múlt évi tevékenységet marasztalta el, a­­mikor is egyes minisztériumok, ipari és mezőgazdasági egysé­gek vezetőségei nem álltak a hi­vatásuk magaslatán, nem ele­mezték a munka menetét, ehe­lyett bürokratikia módszerei©k­hez folyamodva, körlevelekkel manipuláltak, erejüket a lema­radások „tudományos” meg­magyarázására összpontosítot­ták. A pártfőtitkár konkrétan fogalmazott: egyes elvtársaknál az önelégültség állapota, ha­nyagság, a feladatteljesítés iránti igényesség és felelősség gyengü­lése jelentkezett. E megállapí­tás gondolkodásra, az előzőek­ben kifejtett tevékenység önkri­tikus mérlegelésére kell ser­kentse megyénk gazdasági (ipari, mezőgazdasági, építkezési) egy­ségeinek vezetőit, a helyi párt­os állami szerveket. Az idén kitűnő alkalom ny­ik a javításra, korábbi adósságaink törlesztésére. Erre még akkor is­­számít a legfelsőbb párt- és állam vezetőség, ha figyelembe (Folytatás a 2. oldalon) Választásra készülünk Két választás között Változások a Görgény völgyében Görgény ősi település. Kö­zépkori vára is állítólag római erődítmény romjaira épült. A község a festői szépségű Gör­­génypatak völgyének a mai na­pig is legjelentősebb települése. A lakosság életében itt hosszú évszázadokig nem történt válto­zás. A felszabadulás után azon­ban a lakosság jelentős része az ipari munkásság soraiba lépett. A községi néptanács elnöke, Sava Teodor ezerre becsüli a Régenbe és máshová ingázók számát. A dolgozók egy része ma is a sokévszázados fakiter­melő mesterséget folytatja. De már ezek is nagyrészt gépesí­tett faki­termelést végeznek. A munkaerő nagy többsége azon­ban a régeni ipari üzemekben dolgozik.­­ Mi az utóbbi időben egyre többet gondolunk arra, hogy községünk várossá fejlődésével fokozatosan lehetségessé válik majd, hogy az­ ingázók egy része itthon találjon munkát — jegy­zi meg a néptanács elnöke. megvalósítások és TERVEK A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGBEN Sava Teodor elnök és Rotariu Eugen Vladimir alelnök felvált­va sorolják a község gazdasági eredményeit. A fakitermelő rész­legek 1975—1980 folyamán kö­rülbelül 400 000 köbméter fa­anyagot termeltek ki és szállí­tottak. Az 1981—1985-ös idő­szakban már közel 650 000 köb­métert kell kitermeljenek. 1975— 1980 között közel 1 700 hektárt erdősítettek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetben egy kor­szerű szarvasmarhatenyésztő farm épül. A község határában egy prémállattenyésztő farmot is létesítenek, amelyet már be is népesítettek. A következő ötéves tervidőszakban a terme­lőszövetkezetben egy 800 férő­helyes juhszarvánt építenek. U­­gy­an­csak a község területén egy 1­200 férőhelyes tenyészállat (kos) nevelő alegység épül. A szolgáltatási hálózat kere­tében új termelőegységek létesí­tésének s a kereskedelmi háló­zat bővítésének lehetőségét ta­nulmányozzák, hogy kielégíthes­sék a növekvő igényeket. A KÖZSÉGFEJLESZTÉS EREDMÉNYEI A két választás közötti idő­szakban a községfejlesztés is ú­­jabb eredményeket hozott. A Görgény — Üvegcsűr közötti 12 kilométeres és a Görgény — Or­sova közötti 4 km-es utat asz­faltozták. A többi falvak be­kötő útjaiból és utcáiból közel 13 km-t kiköveztek. A Görgény folyón korszerű betonhidat és 150 m hosszú védőgátat építet­tek. Üvegcsűrön kétszintes, 120 férőhelyes óvoda, a földszinten iskolaműhelyek épülnek közel 900 000 lej értékben. A görgényi fogyasztási szövetkezet egységét tovább bővítették, ahol vendég­lő, cukrászlaboratórium, szabó­ság, fodrászat, órajavító és láb­bel­­készítő egységek nyíltak. Egy 4 lakór­észes és egy 16 lak­részes tömbház is épült, ame­lyeket ez évben 3 új tömbház­zal egészítenek ki, s ezekkel párhuzamosan a csatornázási munkálatokat is beindítják a községközpontban. A blokkla­kásokon kívül a községben és falvaiban több mint 150 magán­lakást is építettek. Ezekben az években az 1967-ben épült erdé­szeti líceum is korszerű labo­ratóriumokkal egészült ki. A tervek szerint a következő öt­éves tervidőszakban további 80 blokklakás építésére is sor ke­rül. — Szívesen soroltuk fel ered­ményeinket — mondják —, mert jóleső érzés községünk lakossá­gának szorgalmát dicsérni, igye­kezetének eredményeit össze­gezni. Meggyőződésünk: a közel­gő választások utáni időszakban is újabb eredményeket érünk el, községünk a gazdasági fejlő­dés, a közművesítés és a köz­ségrendezés terén egyaránt még inkább megközelíti a várossá a­­lakuláshoz szükséges szintet. CZIMBALMOS FERENC

Next