Vörös Zászló, 1980. április (32. évfolyam, 77-102. szám)

1980-04-01 / 77. szám

" ViTiq profet át"Űrt. rgytsUlJefo­ AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉP­TANÁCS NAPILAPJA I XXXII. évfolyam 77 (8793) szám | 1980. április 1. kedd 1 Ara 30 irámi ! Nicolae Ceausescu elvtárs újraválasztása Románia Szocialista Köztársaság elnökévé - az egész nép egyöntetű akaratának kifejezése -Táviratok, levelek Nicolae Ceausescu elvtárshoz- A pártszervek és -szervezetek, tömeg- és társadalmi szerveze­tek, vállalatok, intézmények, mezőgazdasági egységek vezető­ségei a megye minden részéből táviratokban és levelekben fe­jezik ki örömüket és nagyrabe­csülésüket abból az alkalomból, hogy NICOLAE CEAVIDESCU elv­társat, szocialista nemzetünk legszeretettebb fiát újraválasz­tották Románia Szocialista Köz­társaság magas elnöki tisztsé­gébe. „Hangot adva Maros megye több mint 180 000 szakszerveze­ti tagja egyöntetű akaratának, akik mélységes ragaszkodást és szeretetet tanúsítanak ön iránt, tisztelt Nicolae Ceausescu elv­­társ — hangzik a Szakszerve­zetek Maros megyei Tanácsának táv­irata —, kifejezzük határta­lan örömünket Románia Szocia­lista Köztársaság magas elnöki tisztségébe való újraválasztása alkalmából. Maros megye dol­gozói, románok, magyarok, né­metek és más nemzetiségűek, e­­gész népünkkel együtt, nagyra értékelik az ön döntő hozzájá­rulását, mélyen tisztelt és sze­retett Nicolae Ceausescu elv­társ, nagyszerű megvalósítása­inkhoz, a termelőerők korszerű­sítéséhez, az összes megyék és helységek harmonikus fejleszté­séhez, az anyagi és szellemi é­­let állandó gazdagításához, a termelőerők tökéletesítéséhez, az ország tekintélyének növelésé­hez nemzetközi síkon azáltal, hogy következetesen érvényesíti a függetlenséget és szuvereni­tást, az országok belügyeibe va­ló be nem avatkozást, a népek közötti barátság elmélyítését, a béke ügyének diadalát szolgáló politikát.“ „Egész népünkkel, a haza összes fiaival együtt — hang­súlyozza a KISZ megyei Bizott­ságának távirata — Maros me­gye ifjai, románok, magyarok, németek nagy örömüknek és teljes egyetértésüknek adnak ki­fejezést az ön újraválasztása al­kalmából, mélyen tisztelt és sze­retett Nicolae Ceausescu elv­társ, Románia Szocialista Köz­társaság magas elnöki tisztségé­be, mert ebben biztosítékát lát­ják annak, hogy töretlenül meg­valósulnak a Pártprogram elő­irányzatai, a XII. kongresszus történelmi jelentőségű határo­zatai, és hogy Románia biztos léptekkel halad a szocializmus és kommunizmus győzedelmes útján. Biztosítjuk önt, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elv­­társ, ifjúságunk egyöntetű csat­lakozásáról a párt és állam bék­és külpolitikájához, amelynek ön a ragyogó kezdeményezője. Szilárd elhatározásunk, hogy példamutatóan, kommunista hű­séggel és felelősségérzettel dol­gozunk, tanulunk és mindent el­követünk, hogy a Román Kom­munista Párt XII. kongresszu­sának dokumentumaiból reánk háruló összes feladatoknak ele­get tegyünk.“ „A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet munka­­közössége, román, magyar és más nemzetiségű tanügyi káde­rek, egyetemisták — hangzik az Intézet pártbizottságának, szená­tusának és diákszövetségének távirata — hódolatát és legfor­róbb érzelmeit fejezi ki ön i­­ránt, hőn szeretett és mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elv­társ, Románia kiemelkedő sze­mélyisége, legmegbecsültebb fia iránt. Ebben az ünnepi pillanat­ban, amikor az egész nép­­szív­ből üdvözli önt újraválasztása alkalmából Románia Szocialista Köztársaság magas elnöki tiszt­ségébe, hálával gondolunk arra, hogy az utóbbi 15 esztendőben, amióta ön áll a párt élén, Ro­mánia arculata gyökeresen megváltozott. Hazánk összes la­kóival együtt mi is szívből kí­vánjuk: éljen sokáig Nicolae Ceausescu elvtárs, szocialista nemzetünk, az egész ország ja­vára!“ Hasonló táviratokat és levele­ket küldtek a Felsőfokú Intézet tanügyi káderei és főiskolai hallgatói, a Szionírszervezet Me­gyei Tanácsa, a Marosvásárhely municípiumi Néptanács és a SZDEF Tanácsa, a Régen váro­si Néptanács és más munkakö­zösségek. Mától kezdve javított fizetést kapnak a távközlésben dolgozók A dolgozók általános jólétének emelését célzó hosszú távú párt­program értelmében április el­sejétől újabb dolgozó kategóriák részesülnek javadalmazásemelés­ben. (A második szakaszra meg­határozott mértékben.) Az el­múlt év utolsó 5 hónapjában 10 gazdasági ágban emelték fel a fizetéseket. A határozat decem­ber 1-ig összesen több mint 7,43 millió dolgozóra terjed ki. A távközlés terén munkálko­dók fizetése átlagosan 10,6 szá­zalékkal emelkedik. Mint a Me­gyei Posta és Távközlési Igaz­gatóságtól megtudtuk, ettől a hónaptól kezdődőleg egy kézbe­sítő (II/2 fokozat) alapkeresete 1 520 lejről 1 670 lejre emelke­dik, egy telefonistáé (12/alapbe­­sorolás) 1 770 lejről 1 940 lejre, egy elektromechanikus javadal­mazása pedig (4/2 besorolás) 1 887 lejről 2193 lejre. Ehhez még hozzá kell adni a régiségi pótlékot, melynek nagysága u­­gyanilyen arányban növekedik. Kétségtelen, a fizetések eme­lésének egyedüli forrását — a­­kárcsak az összes tevékenységi területeken — a távközlésben is az okosabb, szorgalmasabb (ter­melékenyebb) munka képezi. Éppen ezért a további előrelé­pés, a XII. pártkongresszuson meghatározott javadalmazáseme­lés végrehajtása szükségessé te­szi a posta és távközlési tevé­kenység további javítását, mi­nőségi szintjének emelését, ope­rativitásának fokozását. Az egyik legfon­tosabb időszerű munka a krumpli ültetése. A mező­­záhi árny kecel farmján ezt a munkát már a múlt hét közepén megkezdte Og­­nean loan és Gheorghe mező­­gépész. Képün­kön Ognean loan gépét töltik újra gumókkal KEVESEBB ANYAGGAL, ENERGIÁVAL­ MI VÁLTOZIK, MI MARAD AZ ILEFORBAN ? A takarékoskodni manapság főbenjáró követelménye mond­hatni évről évre megújul, ahogy a termékszerkezet bővül, módo­sul. Ez persze azért nem egészen újrakezdése a gazdaságosság fö­lötti kollektív dilemmázásnak. Állandósága, folytonossága van. A rajzasztalról alig lekerült gyártmányok jószerivel a régeb­bieknek kelendőbb, vagy annak vélt változatai. Meg hasonlato­sak emezekhez abban is, hogy adott ,­­lassabban változói tech­nikai-technológiai keretre „kom­ponáltak“. Hogy mi változik, mi marad az ILEFOR Bútorgyárban, amo­lyan hármasszabályhoz igazodik: funkcionalitás, esztétikum, gaz­daságosság. Az anyag- és ener­giaráfordításra átfogalmazva ezt, az elégséges, szükséges, fölösle­ges fogalom-hármas jegyében vizsgálódhatunk.­­ A termékcsere egyik szem­pontja — beszél a kezem alá Cimpean Cornel mérnök, a ter­vező kollektíva vezetője — ép­pen az anyagigény csökkentése. A megrendelők által kért búto­rokat is igyekszünk úgy tervez­ni, hogy a funkcionalitás és az esztétikai követelmények betar­tása mellett minél kevesebb tö­mör faanyagot, deszkát használ­junk el. Idézet egy friss keletű elem­zésből: „A fából készült termé­kek iránti kereslet növekedése és ezzel egyidejűleg a fakiter­melés csökkenése új, a faanyag magasabb fokú kihasználását e­­redményező feldolgozási mód­szerek bevezetését, valamint a veszteségek csökkentését teszi szükségessé“. A kevesebb tömör fát tartal­mazó PAL-lemezből készülő fur­­nírozott bútorok ugyanúgy meg­felelnek rendeltetésüknek, mint a klasszikus, masszív lakberen­dezések. A legigényesebb part­nereink sem kifogásolják az ész­szerű anyaghelyettesítéseket. Je­lenlegi gyártmányaink anyag­igénye megfelel az előírásoknak. Belföldre készülnek a Modern 3, a Simona, valamint a Coltisor nevű garnitúrák. A két előbbi nagyobb szériában. Ez utóbbit színes rajzon is láthatom. Tetszetős, szétbontható, kedvünkre alakítható korszerű formát talált a tervező. Üzle­teinkben ráakadni azonban nem­igen lesz módunk, mert me­gyénk illetékesei egy árva da­rabot sem rendeltek. De erről egy következő (hányadszor?!) alkalommal. Maradjunk az a­­nyaggal, energiával való takaré­kosságnál.­­ A külföldre gyártott búto­rainknál nehezebb, de nem le­hetetlen érvényesíteni a gazda­ságossági követelményeket. Kü­lönböző változatokkal próbáljuk megközelíteni a partnerek ízlé­sét. Dolgozunk például egy ajtós vitrin tervén, ahol a kért tömör anyagot más, olcsóbb fajtákkal kombináljuk, de a préselt lemez és a furnér sem hiányzik be­lőle. Most az idei kiállításokra szánt rajz­­k, mintadarabok készülnek. Ezek közül eggyel sem „hozakod­hatnak elő", ha akárcsak első pillantásra is, bőre szabták az anyagigényt. Szép nevű garni­túrákat sorol Cimpean Cornel, Saturn, Uranus­ 80, Venus 80, Lira (még kérdőjellel) aztán a fentebb említett, de ezúttal in­tarziával elképzelt Simona és Modem 3. Valamennyi a koráb­biaknál okosabb, gazdaságosabb anyagfelhasználással, így látja a tervező a takaré­kosság módját, lehetőségét. Hát a fajlagos fogyasztást mérlegelő technikus? (makkal) (Folytatás a 4. oldalon) ■ a VETÉS GYORSí I íPuintzaiciá'- se­LVEGZÉSÉNEK ■BIZTOSÍTÉKAI 1 Elsőrendű feladat behozni az időjárás okozta lemaradást A múlt hét végi derűs, igazi tavaszi napok lehetőséget nyúj­tottak, hogy megyeszerte mun­kába álljon minden talajelőké­­szítő és vetőgép. Ezt a lehetősé­get mezőgazdasági egységeink túlnyomó többségében alaposan ki is használták, nemcsak pén­teken és szombaton, hanem va­sárnap is teljes műszakban dol­goztak a mezőg­yészek, a szö­vetkezeti tagok és amv dolgo­zók közül, elsősorban azok, akik a gépeket szolgálták ki. Említést érdemel, hogy a legtöbb helyen a jócskán összetorlódott tenni­valók dacára is okosan osztották el a gépeket, a feladatokat, s így ütemesen haladtak a talaj­előkészítéssel és a vetéssel egy­aránt. Az eredmény nem is ma­radt el, hiszen ezekben a na­pokban sikerült jócskán törlesz­teni a lemaradásokból, jelentős területen földbe tenni a cukor,­­répa, tavaszi árpa, krumpli, borsó és a takarmánynövények magjait. Több mint 630 hektár cukorrépavetés A tanács előtt álló nagy fel­adatokhoz mérten szervezték meg a hét végi tevékenységet a sármási egységes agráripari ta­nácshoz tartozó termelőszövet­kezetekben. Legfontosabb fel­adatuknak tekintették minél na­gyobb erőket mozgósítani a cu­korrépa vetéséhez, ami érthető is, hiszen a hét gazdaságban 1 510 hektáron kell elvessék ezt a fontos ipari növényt. A jó szervezés, gondos munka ered­ményeként eddig már 630 hek­táron került földbe a mag. Va­sárnap a 175 traktor mellett 30 cukorrépavető gép dolgozott a gazdaságok határában, s így si­került csak egy nap alatt 240 hektáron elvégezni ezt a mun­kát. A sármási gazdaságban, a­hol a legtöbb a vetnivaló, 6 gép húzta földbe a magot. Hasonló ütemességgel dolgoztak Mezősá­­lyon és Báldon is. Ugyancsak e napon a mezőgépészek egy je­lentős része a vegyszereket szórta és dolgozta a talajba a cukorrépaföldeken. 170 hektárt vegyszereztek és 117 hektárt tel­jesen előkészítettek vetésre. A báldi mezőgépészek 30 hektáron elvetették a takarmányrépát és -karalábét is. Sajnos azonban hétfőre közel 4 mm csapadék hullott itt és megálljt paran­csolt, de a mezőgépészek ezt a kényszerpihenőt arra használják fel, hogy átnézik, kijavítják a meghibásodott gépeket, s ahogy az időjárás engedi, azonnal foly­tatják a munkát. Minden mezőgépész a határban Nemcsak a Mezőségen, hanem a Nyárádmentén is szorgalmas munkában telt el a hét vége. A karácsonfalvi termelőszövetke­zetben vasárnap reggel vala­mennyi mezőgépész munkára je­lentkezett. Tennivaló itt is bő­ven akadt, s szorgalmas mun­kával már vasárnap is sokat tör­lesztettek az adósságból. Tekse Illés főmérnök elmondotta, hogy eze­n a napon minden soron lévő munkához jutott gép. Csiki Já­nos, Kúti József, Sipos Zsiga, Fogarasi Viktor a gyomirtó szert szórták. Kúti Jenő mű­trágyát szórt. Ványa József, Ta­­nászi Viktor, Tóth Jenő, Nagy Albert tárcsáztak, a vetést pedig Kádár Jenő és Magyari Géza részlegvezetők végezték. Tehát mondhatni teljes erővel dolgoz­tak a karácsonfalviak. Ennek meg is volt a látszatja, hiszen a jelentős talajelőkészítési mun­kák mellett 10 hektáron elvezet-1 (Folytatás a 4. oldalon)

Next