Vörös Zászló, 1980. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1980-07-01 / 154. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXIl. évfolyam 154 (8870) szám | 1980. július 1. kedd 1 Ara 30 báni Július 1-től emelik a vegyészek fizetését A dolgozók általános jóléte­lének emelésére kidolgozott­­yártprogramnak megfelelően, július 1-től emelik a vegyipar­ban, a kőolaj feldolgozó ipar­ban, valamint a szappan és kozmetika-iparban dolgozók fizetését. A határozat értelmé­ben mától nagyobb javadal­mazást kapnak a marosvásár­helyi és a Tirnaveni Vegyipa­ri Kombinát, valamint a Prod­­complex Vegyipari Vállalat dolgozói. A fizetések általában 14,6 százalékkal emelkednek. Miként gyarapodik a mun­kások, mérnökök, mesterek és más kategóriájú dolgozók ke­resete? — kérdeztük meg az elmúlt napokban a Marosvá­sárhelyi Vegyipari Kombinát illetékes osztályának vezetőjé­től. A már elkészült számítá­sok alapján, július 1-től kez­­dődőleg egy vegyészoperatőr (ltt­as fizetési besorolás, 2. lépcsőzet, 10 százalékos mun­kahelyi régiséggel számolva) 324 lejjel, egy géplakatos (VI­ 2-es besorolás) 360 lejjel, egy mester (26. osztály 6 lépcső­zd) 305 lejjel, egy mérnök (30. osztály­ 6 lépcsőzet) 360 lejjel több fizetést visz haza a bo­rítékban. A javadal­mazásemeléssel egy időben a vegyészopera tö­röknél bevezetik a VII. fize­tési kategóriát. A vásárhelyi kombinát, a­­kárestik az ország vegyipará­nak összes dolgozói, a jövőben még nagyobb szorgalommal és lendülettel fognak munkál­kodni a feladatok példás tel­jesítéséért, a munkatermelé­kenység lényeges emeléséért, hisz ez utóbbi képezi a fize­tések további javításának leg­fontosabb biztosítékát. A JÓ TERMÉSEK TOVÁBBI BIZTOSÍTÉKA Minden gépi és kézi erő mozgósítása a növény­ápolási munkálatokhoz Minden mezőgazdasági dolgozó tudja, hogy a kapásnövények csak akkor adnak bőséges ter­mést, ha idejében, megfelelő gon­dossággal elvégzik a gyomirtást, a talaj fellazítását. Igaz, ezen a tavaszon és nyárelőn a kedvezőt­len időjárás miatt sok nehézség­gel kellett megbirkózniuk a me­zőgazdasági egységek dolgozói­nak, mert az esők miatt a gépek nem mindig dolgozhattak s a ké­zi kapálás is nehézkesen ment. A múlt hónap második felében azonban az időjárás kedvezett, mégsem tettek meg valamennyi egységben minden lehetőt a le­maradás gyors bepótlásáért. Sok helyen még a kukorica első ka­pálásával sem végeztek s kapát igényelnek még a cukorrépa föl­dek is Azokban az egységekben, ahol a vezető tanács, a községi szervek hatékonyan mozgósítot­ták a lakosságot a növényápolás­hoz, az eredmény nem maradt el. Jól haladtak a kapálással a kóród­szent­mártoni, kelementelki, véckei és más termelőszövetke­zetekben. A balavásári egységes agrár­ipari tanácshoz tartozó termelő­szövetkezetekben a cukorrépa kapálásával ugyan jól előreha­ladtak, de sok még a tennivaló a kukoricaföldek gyomtalanítása terén. Elismerjük, hogy szinte mindenik gazdaságban bizonyos területeket újra kellett vetni, te­hát ezeken a növényápolási mun­kákkal sem állhatnak úgy, mint a többin, de... És itt álljunk egy kicsit, összesen 1 199 hektár kukorica­­vetéssel rendelkeznek a tanácshoz tartozó gazdaságok, a­­miből mintegy 1 080 hektárnyit kapáltak meg géppel, először, 440 hektárt másodszor. A kézi kapá­lás azonban csak az utóbbi na­pokban lendült fel. Közel 1 160 hektáron elvégezték az első sa­­rokmenti gyomirtást, de másod­szor csak 450 hektárig jutottak. Júliust mutat a naptár, tehát arra van szükség, hogy eredmé­nyesebb mozgósító munkát vé­gezzenek nem csupán a gazdasá­gok vezetői, hanem a községi párt- és állami szervek, hogy az aratás megkezdéséig minden ku­koricával bevetett parcellán el-,­készülhessenek a soron lévő munkálatokkal. Ezekben a napokban szorgos munkára van szükség a zöldsé­geskertekben is. A termésbőség itt is attól függ, hogy mikor és milyen minőségben végzik el a növényápolási munkálatokat. Jó példával járnak elöl e tekintet­ben a kecei termelőszövetkezet zöldségtermesztői, akik a zöld­borsó betakarítása mellett üteme­sen végzik a növényápolást. A 30 hektáron termesztett hagyma soron lévő kapálását elvégezték. A szövetkezeti tagok egy csoport­ja rövidesen befejezi a kipusztult paradicsom-, paprika- és vineta­­palánták pótlását. Egyszóval min­dent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a kedvezőtlen időjá­rás okozta kieséseket, vesztesége­ket pótolhassák. Misl­k TÖRTÉNELMÉNEK,­­ Ipari táj . Szonáta felé visz a busz. Asz­faltot olvaszt a tűz, napsütés. A következő megálló Gyulakuta. — Messze van a kicsiny falum, de a tornya mégis ide látszik — kezdi dudorászni a mellettem ülő utas. — Nem a templom tornya — folytatja magyarázkodással a félbehagyott dalt —, hanem a hőerőmű hűtőtornya. — íme! Na, most már a második is lát­szik a harmadik is, mindjárt a negyedik is. . Megérkeztünk. A néptanács közvetlen szomszédságában „me­gawatték“ portáján a hőerőmű harang nélküli, délceg tornyai hívják fel magukra az erre járók figyelmét: nagyüzem vagyunk. „A falu kulturális tevékenysé­giben és annak fejlődésében —, mint felépítményrendszerre — döntő befolyást gyakorolt az első ipari létesítmény — a Hőerőmű és ezzel együtt a munkásosztály megjelenése“. (Idézet Gyulakuta monográfiájából. Szerző: Ravasz István történelemtanár). Tovább­lapozva a következőket olvasom: „Ebben a faluban a funkciók sorában az utóbbi évtizedben az ipar jutott vezető szerephez, a­­nélkül azonban, hogy csökken­tette volna a mezőgazdaság je­lentőségét“. „A lakosság öltözete, ruházata gyökeresen megválto­zott. A kor szelleme uralkodó­ivá vált.“ Ennek ellenére: ..." •ddkutai varrottasok az asszo­nyok ügyes kezeinek tárgyi bi­zonyítékai", stb. A falu nagyszerű monográfiá­jával „beszélgetek". Neki nem kell kitelefonáljon az újságíró, hogy ekkor és ekkor jövök. Min­dig otthon van. Az idő múlásá­val lépési tarivá, újabb és újabb lapokkal, adatokkal gazdagodva, a jelen tanújaként várakozik. Gyulakuta öt faluból áll. (Ke­­lementelke, Havad­tő, Kara, Bár­dos és Csőb). Gyulakután — mondhatni — házhoz (falura) költözött az ipar. A község la­kosainak száma 6 500. Ebből, a helybeli iparban kb 600-an dol­goznak. A három mtsz 900 sze­mélyt foglalkoztat, a fogyasztási szövetkezet pedig 120-at. Ingá­zók, mint mindenhol, itt is a­­kadnak — jócskán. Vásárhelyre, Erdőszentgyörgyre, Segesvárra, Szonátára, Tirnavenibe 300-an járnak kenyeret keresni. .. .S hogy az idő kereke itt is csak előre forog (hol lassabban, hol gyorsabban), mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy az utóbbi másfél évtized­ben a Hőerőmű szomszédságá­ban mondhatni egyik napról a másikra, egyik évről a másik­ra mi minden felépült: fordít­sunk vissza tehát 15 évlapot a kalendáriumban. Vegyük szem­­ügyre a szemügyre venni valót. Ez idő alatt Gyulakután gyár is DEMETER JÓZSEF (Folytatás a 4. oldalon) Óvintézkedések a begyűjtési kampányban a tűz megelőzésére A tűzesetek egy­­ részét a meg­hibásodott gépek okozzák. (rö­vidzárlat stb.). Épp ezért a me­zőgazdasági egységek vezetői minden tőlük telhetőt meg kell tegyenek annak érdekében, hogy a traktorok, mezőgazdasági gé­pek, valamint a gabona hordá­sára használandó szállítóeszkö­zök javítását idejében és jól vé­gezzék el. Az ellenőrzést végző szakkomisszió a műszaki javí­tásról jegyzőkönyvet készít, a­­mely a gépet, felszerelést végig­kíséri a kampány ideje alatt. A CRACIIm IOAN alezredes, a marosvásárhelyi Tűzoltó Parancsnokságtól (Folytatás a 4. oldalon) A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Nicolae Ceausescu Elvtársnak HŐN SZERETETT ÉS MÉLYEN TISZTELT FŐTITKÁR ELVTÁRSI A legmélyebb hazafias lelkesedéstől fütve fejezzük ki mi. Maros megye tájainak kommunistái, összes román, magyar, német dolgozói, teljes egyetértésünket és megelégedésünket azokkal az eredmények­kel kapcsolatban, melyek az ön által, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság Erich Honecker vezette párt- és állami küldöttségével folytatott megbeszé­lések során születtek, melyeknek különleges politikai jelentőségük van Románia Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság sokoldalú együttműködési és szolidaritási kapcsolatainak történetében. Mélységes elégedettséggel és örömmel fogadtuk a hírt, hogy Önt, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs kitüntették a Német Demokratikus Köztársaság legmagasabb kitüntetésével, a Karl Marx érdemrenddel, mely elismerését jelenti az ön különleges érdemeinek, melyet a pártjaink és népeink közötti kapcsolatok, az országok és népek közötti béke és együttműködés állandó fejleszté­sében, egy jobb és igazságosabb világ létre­hozásáért vívott harcban szerzett. Az önnek adományozott kitüntetésben ugyanakkor annak az elévülhetetlen értékű tevékenységnek a megbecsülését látjuk, mellyel hozzájárult a tudományos szocializmus, a dialektikus és történelmi materializmus továbbfejlesztéséhez, ami pártunk és államunk tudo­mányos és tisztánlátó bel- és külpolitikájában ölt testet a legtelje­sebben és fejezi ki a legmagasabb fokon népünk és az emberiség érdekeit, béke-, szocializmus- és haladás-vágyát. Kifejezésre juttatjuk teljes megelégedésünket azért, hogy a meg­értés és kölcsönös tisztelet szellemében, az új társadalomnak Romá­niában és a Német Demokratikus Köztársaságban történő felépí­tése érdekében lezajlott találkozót, a megbeszéléseket és a létre­jött megegyezéseket gazdag eredmények koronázták meg, bizonyítva a két párt, állam és nép azon forró óhaját, hogy tovább mélyítse a testvéri kapcsolatokat a jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös elő­nyök, az elvtársi segítségnyújtás és a nemzetközi szolidaritás jegyé­ben, tehát azon elvek alapján, amelyeket határozottan és következe­tesen érvényesít pártunk és államunk, ön, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs. Biztosak vagyunk abban, hőn szeretett Nicolae Ceausescu elv­társ, hogy az ön fáradhatatlan és rendkívül termékeny tevékeny­sége, az elfogadott dokumentumok és létrejött egyezségek biztosít­ják a Románia Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság népei közti együttműködés magasabb szintre emelését a gazdaság, a tudomány, a technika, a kultúra, a sport és a turisztika minden területén, s ez hozzájárul e két országban a szocialista építés gyorsításához, a két nép anyagi jóléte és szellemi színvonala növe­léséhez, szolgálva ugyanakkor a szocializmus, a haladás és a béke általános ügyét, az enyhülést és az együttműködést Európában és az egész világon. Ismételten kifejezésre juttatva a román nép, az együttműködés és a világ­béke érdekében kifejtett sokoldalú és fáradhatatlan tevé­kenysége iránti határtalan tiszteletünket és nagyrabecsülésünket, biztosítjuk önt, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elv­társ, hogy mi, Maros megyeiek, teljes mértékben csatlakozva az egész nép általános erőfeszítéseihez, erőnket nem kímélve, megtor­panás nélkül dolgozunk az idén ránk háruló fontos gazdasági-társa­dalmi feladatok példás teljesítéséért és túlszárnyalásáért, a jelenlegi ötéves terv előírásainak határidő előtti megvalósításáért, és az 1981—1985-ös ötéves terv teljes felelősségérzettel való előkészítéséért. Marosvásárhely, 1980. június 29. AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA­­ ÉS A MEGYEI NÉPTAN­ÁCS A Segesvári Selyemszövöde teljesítette ötéves tervét Június 30-án a Segesvári Selyemszövöde dolgozói is fel­zárkóztak az ötéves tervet ha­táridő előtt teljesítő munka­közösségekhez. A szakemberek számításai szerint az év végé­ig mintegy 89 millió lejjel pótolnak rá az eredeti terme­lési előirányzatra, s így átlag­ban számítva több mint 2,5 millió négyzetméter selyem­szőttest állítanak elő terven felül. A terv túlszárnyalására a gazdasági hatékonyság szünte­len növekedésének körülmé­nyei között került sor. 1976- ban az egy dolgozóra számí­tott termelés értéke 178 000 lej volt, ezzel szemben az idén megközelíti a 212 000 lejt. Az ötéves tervidőszak első négy esztendejében minden alka­lommal túlszárnyalták a ter­vezett jövedelmet s az ezer lej árutermelésre számított költségszintet 802 lejről 700 lejre szorították le. Milyen a Görgény­völgyi erdőmunkások ellátása ? Ezzel a kérdéssel SZÁSZ OT­TÓHOZ, a régeni fogyasztási szövetkezet alelnökéhez fordul­tunk. E szövetkeze­tek elsőren­dű feladata ugyanis éppen ez. — Csak futólag említem, hogy szövetkezetünk ehhez a tevé­kenységhez megfelelő raktár- és üzlethálózattal, szállítóeszközök­kel rendelkezik, összesen 22 ki­­sebb-nagyobb üzletünk működik a Görgény völgyében, jó részük a vágtereken, vagy azok köze­lében. Üzleteink közül sokat korszerűsítettünk, megfelelő bú­torzattal és hűtőberendezéssel láttunk el. Erről talán éppen e­­leget mond az a tény, hogy üz­leteink túlnyomó többségében tejet és tejterméket, vágott ba­romfit és fagyasztott halat is tudunk árusítani. — A hálózat tehát megfelel a követelményeknek? — Én úgy látom-úgy tapasz­talom, hogy megfelelő Ezt arra alapozom, hogy az utóbbi idő­ben nem kaptunk ezzel kapcso­latos panaszokat. Itt v ott egy kis átrendezés, korszerűsítés még elkelne, de pénzalapjaink korlá- Heti interjúnk­ ­ozottak, s csak addig húzhatjuk a takarót, ameddig ér. Minden­esetre, az élelmiszerek árusítá­sához elengedhetetlen feltételek mindenütt biztosítottak. — Jó, akkor beszéljünk magá­ról az ellátásról! — Nézze, idei öthónapi forgalmi tervünket 101,1 százalékra teljesí­tettük­, vagyis 11,2 millió lej ér­tékű árut, természetesen jórészt élelmiszert adtunk el. Ezt azért hangsúlyozom, mert bár ipari árukat forgalmazó egységeink is vannak, az értékesebb dolgokat azért még a legtávolabb eső településen élők is jórészt a vá­rosból vásárolják meg Voltak és vannak bizonyos nehézsége­ink az élelmiszerek — egyes vá­lasztékok — beszerzésénél, de az alapvető termékeket minden áron biztosítottuk. Semmilyen hivatalos vagy hallgatólagos kor­látozással nem kellett élnünk a máléliszt, fehér és barna liszt, túró, sózott és füstölt szalonna, kenyér, szárnyashús, pástétomfé­lék olaj és még sorolhatnám tovább, hogy milyen termékek árusításánál, viszont nem volt elegendő zsír, hiányoztak egyes fűszerfélék, a szokásosnál keve­sebb volt a húskonzerv. Lejegyezte: LAJOS ANTAL (Folytatás a 4. oldalon)

Next