Vörös Zászló, 1980. augusztus (32. évfolyam, 181-207. szám)

1980-08-01 / 181. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXII. évfolyam 181 (8897) szám | 1990. augusztus 1. péntek Ara 30 irámi | Kombájnokkal, kószákkal, sarlókkal Haladéktalanul be kell takarítani a búzát! — A változékony időjárás a munkaerő általános mozgósítását követeli meg minden faluban A júliusi hónap utolsó napjai nemhogy rácáfoltak volna az előző hetek esős, szeles időjárá­sára, hanem még túl is tettek azokon. Ennek következtében a megye területén több helyen, a nagy mennyiségű csapadéktól megduzzasztott patakok kiléptek medrükből, károkat okozva a termésben. De a kevésbé érin­tett mezőgazdasági területeken termesztett kultúrnövények is nagyobb figyelmet, lelkiismere­tesebb hozzáállást követelnek a szántóföldek minden dolgozójá­tól. A jelenlegi feltételek között, amikor szinte az egyik óráról a másikra változik az időjárás, a búzaaratás gyors befejezését, a takarmányok gondos begyűjté­sét csak úgy lehet biztosítani, ha az agráripari tanácsok vezetői a községi mezőgazdasági parancs­nokságokkal karöltve olyan szer­vezési intézkedéseket dolgoznak ki és alkalmaznak a gyakorlat­ban, amelyek révén a falvak összes­­ lakosait mozgósítják a halasztást nem tűró munkálatok­hoz. A bándi egységes agráripari tanács vezetősége, a jó gazda körül­tekinté­sével, alaposságával igyekezett megszervezni a nyári munkákat, aminek meg is van a látszata, mert az őszi árpa beta­karításánál hektáronként átlag 4­1 ,10 kilogrammos termést értek el. Most a 3132 hektár búza aratását is ilyen gonddal végzik. — Igaz, hogy a kombájnokkal csak két nap sikerült aratni s így elenyészően csekély terület­ről, mindössze 210 hektárról ta­karítottuk be a búzát — mond­ja Radu Mircea, a bándi mező­gépészeti állomás igazgatója, az egységes agráripari tanács alel­­nöke. — Kedden is csak dél felé lehetett bemenni a búzatáblák­ba, de akkor dolgoztunk is meg­állás nélkül este fél tízig. Jól is tettük, mert szerdára virradólag olyan felhőszakadás zúdult a ge­­rebenesi és a fínate-i részre, hogy a patak kilépett a medré­ből és elárasztotta több helyen a kukorica-, dohány- és zöldséges földeket. A búzatáblák is annyira telítődtek csapadékkal, hogy süllyedés vagy borulás veszélye nélkül nem lehetett behajtani. Addig, amíg a föld megszikkad átvezényeltük a kombájnokat a tanács más területeire. Jelenleg 65 kombájnnal dolgoz­unk — ebből 22 a déli megyékből jött segíteni — 6 munkacsoportot szerveztünk velük. Ehhez 18 szalmaprés is tartozik, amelyek­kel az árpaszalma 80 százalékát már összepréseltük. A szántás és másodvetés ütemét gyorsítani kell, mert csak 371 hektárt szán­tottunk fel és 140 hektár van be­­vetve takarmánynövénnyel. A takarmány készítéssel jól állunk az idén, amit nemcsak a tervmutatók túlszárnyalása bizo­nyít — silótakarmányból az előz irányzott 3 300 tonnához viszo­nyítva­ 4 340 tonnát, a szénából a 930 tonnához viszonyítva 1 580 tonnát tároltunk —, hanem az is, hogy az év első hat hónap­jában 1 000 literes hozamot ér­tünk el fejőstehenenként. A jó szervezésnek a látszatja az is, hogy a tanácshoz tartozó termelőszövetkezeteknek sike­rült még a nagyobb esőzések e­­lőtt behordani a tárolókba a ta­karmányt, amiben nagy segítsé­get jelentettek a lóvontatású fo­gatok. Madarason a 20 szekér a takarmány több mint 60 száza­lékát hordta be. Sajnos nem mondható el ugyanez az uralyi termelőszövetkezetről, ahol csak a gépi vonta­tású utánfutókat használták. Az esős nanikon is van mit dolgozni, bizonyít­ják a bándiak: a 100 hektáros zöl­dségfarmon szedik a káposz­tát és az uborkát, a mezőgépé­­szeti állomáson az őszi szántás­ra, vetésre készítik elő a gépe­ket, a termelőszövetkezetek pe­dig az istállók javítását végzik, nagy munkaerőt von el az Új szőlőültetvények megmunkálása is. Ahhoz, hogy minden feladatot gyorsan elvégezhessenek, nem­csak a termelőszövetkezetek ve­zetőitől és dolgozóitól függ, ha­nem a falvak összes lakóinak az összefogásától is. Jó példa erre a bándi tanács területén meg­honosodott szokás, hogy a határ­ban ott lehet látni a termelőszö­vetkezet dolgozói mellett az in­gázókat, a családtagokat is. A vakációzó diákok is nagy segít­séget jelentenek ezekben a fe­szült napokban, órákban, amikor a gondos és gyors betakarítástól függ a termények sorsa. karácsonyi zsigmond A mezősámsondi mlsz-ben minden munkára alkalmas per­cet kihasználva aratják a búzát. fa rendes kertre nyílik az ü­­vegezett veranda ablaka. Másik oldalán a párába vesző város fölött suhanhat a pillantás szabadon, mint a ki nem mon­dott gondolat. A hosszú asztalon virágok, ün­neplés díszei. Tanítványai, pá­lyatársai köszöntötték a minap 20. születésnapján Lőrincz Ernő András professzort, a maros­vásárhelyi szillé­szek-nőgyógyá­szok nesztora! Tiszteletet pa­rancsoló kor és tiszteletre méltó élet. Figyelemmel hallgatom, mint talán egykoron tanítványai. — A lábaim bírják nehezen mondja csaknem mentegetőz­ve s helyet kínálva int a fonott karosszékek felé. — A szívem kitűnő, családi örökség. Családi örökség — ismétli meg és az ár­nyékba borult szoba felé pillant. S ezzel máris „témában“ va­gyunk. Mit hozunk magunkkal, mit adunk hozzá az évek, évti­zedek során, és talán mindennél fontosabb, hogy a bölcsesség köve után kutatva-tévelyegve, mit örökítünk át az utánunk jövő nemzedékekre. A hosszú életutak olyanok, mint egy-egy kimerítő történe­lem lecke. Sorsfordulókban bő­velkedett a század, olykor fo­gódzó nélküli úttalan utakra té­vedt a világ, s vele az ember. Ahol még társakkal is a társ­­talan magány szorongását érez­zük, amikor már az örökség sem elég, sőt inkább teher talán, melytől szabadulni nem lehet, hiszen az már maga az élve el­temettetés. Az élet kíméletlenül paradox rendje szerint pedig fel­ismeréseink, az áhított helyesen ítélő bölcsesség éppen a­kkor hiányzik, amikor a legnagyobb szükség lenne rá Mi marad, mi ülepszik le mindebből? — A nyolcvan év már a böl­csesség kora — indítom a legter­mékenyebbnek tetsző gondolat­sort. — •Sokszor nehéz a magunk helyére találni a világban. Most visszagondolva, mérhetetlenül fontosnak érzem, hogy minden körülmények között maradjunk meg annak, akik vagyunk és ő­­rizzük lelki integritásunkat, azt, ami a legsajátabb bennünk. Szá­momra ez a szülőföld iránti ra­gaszkodást jelentette és jelenti. A kecsegtető fehérebb kenyér talmi csillogás, akárki ajánlja is. Sosem tudtam megérteni a hűtlenséget. Sok menekülést ho­zott ez a század, rossz rágondol­ni, ám meddig lehet elmenni, menekülni, hogy elhalványuljon a szülőföld emléke. Nem lehet. Érzésvilágomban mindig ez volt az uralkodó érzelem. Talán örök­ség is. Apai ágon erős, kemény emberek voltak az őseim, falusi gazdák, akik szorosan kötődtek a földhöz. Kell lennie, van ben­nünk egy erkölcsi mérce, amely megmutatja, mivel tartozunk né­­pünk­nek. Az értelmiség sosem szabad magára hagyja népét, nemzetét. A viharok persze, el­kerülhetetlenül meg-megpörkölik az embert. Mindezek dacára ta­nulság számomra, hogy­ ha az életben valami örök igazzal szemben állót követelnek, ne féljünk nemet mondani. Az igaz­ság egyszer csak napfényre ke­rül! Pillantásával a papíron szala­dó iront kíséri nyomon, aztán mosolyogva adja át a szót, nos, kérdezzek. A társadalmi hitval­lásánál szelídebb témára, a hi­vatásra terelem a szót. — Rég kezdtem a pályafutá­som, amikor a háború után itt Marosvásárhelyen megalakult az Orvosi és Gyógyszerészeti Inté­zet, az első garnitúrával jöttem le Kolozsvárról. Harminc évet tanítottam anyanyelvemen. Ál­szerénység nélkül mondom, jó előadói készséggel. Világosan, érzékletesen tudtam beszélni, s mindig ahhoz tartottam magam hogy az élményekkel, tapaszta­latokkal kell és lehet vonzóvá tenni a tananyagot, ha adni a­­karunk a diáknak. Nagy férfiak mellett tanultam, akik a szak­(Folytatás a 3. oldalon) Tudtam jót tenni !-------­ — MAKRAI JANOS riportja — * Építkezés, bővítés, általános javítás az iskolákban A nyári időszak a legalkalma­sabb az iskolahálózat megfelelő előkészítésére az új tanév kez­detére. A tanulók vakációznak, az építők, javítók pedig zavarta­lanul dolgozhatnak. Ennek elle­nére az iskolák igazgatóságainak nem kis gondot okoz biztosíta­ni, hogy az építők valóban ide­jére elkészüljenek a munkála­tokkal. Az építőszakmában fenn­álló munkaerőhiány egynémely esetben alig leküzdhető nehézsé­geket okoz. Sőt olyan eset is elő­fordul, hogy az iskola vezető­sége nem találván építő vállal­kozót, kénytelen lemondani a munkálatokra kiutalt összegről. Ilyenkor ez az összeg átkerül olyan más iskolához, ahol sike­rül felhasználniuk. Bár ez a je­lenség nem általánosan jellem­ző, mégis arra figyelmezteti az igazgatókat, hogy jó előre gon­doskodni kell a bővítési és a ja­vítási munkálatok idejébeni vég­zéséről. Jelenleg is megyénk sok iskolájában dolgoznak. Ez esz­tendőben mintegy 3 millió lej a megyénk iskoláiban, óvodáiban végzett és végzendő általános javítások értéke. Ebből az ösz­­szegből 44 iskolai és óvodai épü­leben végeznek általános javítást év végéig. Mostanig azonban csak 19 oktatási-nevelési egység­ben történtek ilyenszerű mun­kálatok. Remélhetőleg a nyári tanítási szünetben, a nagyvaká­cióban élénkül a munka üteme. Jelenleg előrehaladott a mező­­szentpéteri általános iskolánál és a ludas­ gezsei óvodánál végzen­dő munka. Folyamatban van a ratosnyai, a régeni 4-es számú, a Valea Larga-i, a mezőtaházi általános iskola, a sármási óvoda stb. általános javítása. A nyári vakáció idejére nagyon sok is­kolában jelenleg végzik az évi szokásos folyamatos javítások nagyobb részét. Megyénkben mintegy 8,9 millió lejt képvisel az il­yen szer­r javítások értéke. Az iskola- és óvodahálózat ez évben is bővül. Pénzben és munkahozzájárulásból 2 tante­remmel bővül a Kóródszentmár­­ton községhez tartozó vámos­udvarhelyi óvoda, tornateremmel a bátosi általános iskola. Befeje­zés előtt áll 6 tanterem a kocsár­­di és 1 tanterem a kozmatelki általános iskolában. Az utolsó simításokat végzik az üvegcsüri óvodán, amely 120. új hellyel bővül. Az oktatási hálózat bővítésé­nek állami befektetése is jelen­tős. Ebben az esztendőben 26 millió 532 ezer lejt fordítanak erre a célra. Terv szerint ez év szeptemberéig ebből a költség­ből el kell készülnie Régenben egy 300 férőhelyes bentlakásnak, 100 férőhelyes kantinnak, 80 he­lyes műhelynek, 1 tornaterem­nek, 16 tanteremnek. Be kell fejezni a marosvásárhelyi 4-es számú Ipari Líceum bentlakásá­nak bővítését 300 férőhellyel, és 200 hellyel a műhelyek bővíté­sét. Épül a marosvásárhelyi Tudor III. negyedben az új 16 tantermes általános iskola, a 102 férőhelyes óvoda. Sajnos ,nem akadt építő vállalat az Egészség­­ügyi Líceum számára, ahol egy tornatermet kellene átadni a használatnak. Íme, tennivaló éppen elég van, csak győzni kell. Nagyon sok függ az iskolaigazgatók szer­vező­készségétől, az ügyhöz való hozzáállásától, és attól, hogy az építő vállalatok, szövetkezetek a nyári szünidő­ tartamára, a­meny­nyire a lehetőségek megengedik, előnyben részesítik-e az oktatási egységek építését, bővítését, ja­vítását. KOCH MÁRIA Ipari­­ egységekből jelentik A kisipari szövetkezetek teljesítették ötéves tervüket Megyénk dolgozói kiemelkedő munkasikerekkel igyekeznek köszönteni nagy ünnepünket, Augusztus 23-át. Ezen a téren ra­gyogó példát mutattak a kisipari szövetkezetek dolgozói, akik július 29-én teljesítették az ötéves tervre szóló feladataikat. Életbe ültetve a pártkongresszuson a szövetkezeti mozgalom elé tűzött feladatokat és teljesítve azokat az útmutatásokat, a­­melyeket Nicolae Ceausescu elvtárs adott a szolgáltatások bő­vítésére és diverzifikálására vonatkozóan, megyénk kisipara 185 napos előnnyel teljesítette tervfeladatait és az így nyert idő alatt közel 500 millió lej árutermelést valósítanak meg terven felül. Az eddigi sikereket megtoldva, a szövetkezetek dolgozói vállalták, hogy újabb eredményeket érnek el a szolgáltatások diverzifikálása terén, hogy fokozottabban kielégítsék a dol­gozók e téren megnyilvánuló igényeit. KORSZERŰ TECHNOLÓGIÁVAL Augusztusban véget ér a Tirnaveni üveggyárban a 2. sz. húzottüveg-kemence átál­lítása a világviszonylatban is egyik legkorszerűbbnek szá­mító technológiára. Az új technológia alkalmazásával a tervfeladatok teljesítésében eddig elért példás eredmé­nyek további javítására nyí­lik majd lehetőség. Nemrég a tulajdonképpeni , kemence rendbehozatalával, a gyártási folyamat tökéletesítésével és a gyártási folyamatot nyomon követő automata műszerek felszerelésével 9,5 százalékkal nőtt a húzott üveg-termelés. A korszerűsítés nyomán a be­rendezések húzási sebessége a jelenlegi percenkénti 103 cm­ről percenkénti 112 cm-re gyorsul, ami a termelt­ to­vábbi, legalább 20 százalékos növekedéséhez vezet. MÁSODLAGOS ANYAGOK ÉRTÉKESÍTÉSE Jól jövedelmez a kisipari szövetkezeteknek a nagyipar­ban már nem hasznosítható má­sodlagos nyersanyagok érté­kesítése. Példát erre a maros­vásárhelyi „Unitatea“ kisipari szövetkezet szolgáltat, ahol sikerrel használják fel a bőr­konfekciók gyártásánál kelet­kező apró hulladékanyagokat: le is szállítottak már a ke­reskedelemnek bőr- és mű­­bőrdarabokból kombinált 5000 pár gyerekcipőt. 1500 külön­féle női táskát, 8000 táskát a külpiacokon értékesítettek.

Next