Vörös Zászló, 1980. november (32. évfolyam, 260-285. szám)

1980-11-01 / 260. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXII évfolyam""26(M8976) szám | 1980. november - szombat | Ara 30 báni Munkatanácskozás az RKP KB székházában, a geológia terén dolgozó aktívával Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára. Románia Szocialista Köz­társaság elnöke péntek délelőtt az RKP KB székházában részt vett a­­ geológiai téren dolgozó aktíva október 30-i és 31-i mun­katanácskozásának záróülésén. A Nicolae Ceausescu elvtárs­ kezdeményezésére megszervezett tanácskozás beilleszkedik azok­nak az elemzéseknek és intézke­déseknek a sorába, amelyekre a legfontosabb tevékenységi szek­torokban került sor most az öt­éves terv befejezésének s a kö­vetkező terv megkezdésének idő­szakában. kifejezésre juttatja a megkülönböztetett figyelmet, a­­mit a párt- és az államvezető­­ség, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtárs, tanúsít nem­zetgazdaságunk e nagy jelentő­ségű szektora iránt. A tanácsko­záson elemezték az idei geoló­giai kutatási terv megvalósulá­sának stádiumát, valamint az 1981. évi tervelőirányzatoknak az 1981—1985-ös ötéves terv és a 2­000-ig terjedő távlati időszak feladatainak a példás teljesíté­séhez szükséges intézkedéseket. A záróülés munkálatainak megkezdése előtt Nicolae Ceausescu elvtárssal a geo­lógiai kutatásban s a szénhidro­gének és hasznos ásványok érté­kesítésében elért színvonalat szemléltető számos grafikont és kiállítási tárgyat bemutató kiál­lítás keretében ismertették az 1981—1985. évi geológiai kutatási program tervezetét, valamint a kokszosítható szén termelésének következő ötéves tervi növelésé­re vonatkozó programot. A párt főtitkára egész sor észrevételt tett és útmutatást adott arra vo­natkozóan, h­ogy az egész geoló­giai kutatómunkát rendeljék alá annak az alapvető feladatnak, amelyet a XXI. pártkongresszus szabott meg az anyagi alap és elsősorban az energetikai alap gyorsütemű fejlesztésével kapcso­latban abból a célból, hogy a következő évtized végéig Romá­nia függetlenítse magát az ener­gia és a tüzelőanyag szempont­jából. Virgil Trofin elvtárs, bánya-, kőolajipari és geológiai miniszter a pártfőtitkár s a többi párt- és államvezető elé terjesztette a ta­nácskozás első napján lezajlott viták legfontosabb kérdéseinek szintézisét. A kétnapos tanácskozás vitá­jában a plenáris üléseken és a tagozatokban — felszólalt 69 ve­zető káder, kutató, mérnök, mes­ter és a geológiai kutatóegységek, valamint kőolaj- és bányakiter­melő egységek más dolgozója. A szónokok kifejezték köszönetüket a párt- és államvezetőségnek, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtársnak az állandó gondosko­dásért, amelyet a nemzetgazda­ság­­ rendkívül fontos szektorá­nak fejlesztése és korszerűsíté­se, dolgozói munka- és életkörül­ményei iránt tanúsít. Hangsú­lyozták, hogy a geológiai kutató­­tevékenység az idén pozitív mér­leggel járul, megvalósulnak a tervelőirányzatok az összes fon­tos műszaki-gazdasági mutató­nál. Aláhúzva a kitermelőipar­ban, akárcsak a geológiai kuta­tás terén elért sikereket, a szó­nokok a bírálat és önbírálat szellemében arra is rámutattak, hogy az eddigi eredmények még nem emelkednek a pártvezeté­sek által megalat­ott feladatok, a nemzetgazdaság által támasztott komplex és állandóan, növekvő követelmények színvonalára. A felszólalók számos javaslatot tet­tek a még előforduló hibák és mulasztások felszámolására an­nak érdekében, hogy biztosítva legyenek a szükséges feltételek a Románia 1981. évi egységes or­szágos gazdasági-társadalmi fej­lesztési tervében s az 1981—1985- ös ötéves tervben előirányzott valamennyi feladat maradékta­lan teljesítéséhez. Hangsúlyozták, hogy a geológiai kutatási terv ütemes teljesítése érdekében rendkívül fontos a szektor ren­delkezésére álló anyagi alap ma­radéktalan és maximális kihasz­nálása, a jobb munkaszervezés, a rend és a fegyelem megerősí­ti"a minden geológiai munka­te­lepen, az erők összevonása, a­ perspektívákkal rendelkező öve­zetekben. A szónokok egyszer­smind kiemelték annak szüksé­gességét, hogy jobb legyen a szektorban dolgozó káderek fel­készülése, olyan rendszert álla­pítsanak meg, amely szorosabban összeköti a kutatóintézeteket a gyakorlati kérdésekkel és jobban összehangolja a területi geológiai kutatásokat. A vita részvevői vállalták, hogy fokozott erőfeszítéssel újabb tartalékokat tárnak fel kőolaj­ból, földgázból, szénből, fémes ásványokból és színes­fémekből, újabb energiaforrásokat és nyers­anyagokat fedeznek fel nemzet­gazdaságunk további fejlesztése számára. Befejezésül hatalmas taps kö­zepette szólásra emelkedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs. HETENTE EGY NAP Anyagi javakat gyárt a mérnök és közgazdász, technikus és tisztviselő Hónapokkal ezelőtt a Zsilvöl­­gyében született meg a kezde­ményezés. Az RKP KB legutób­bi plénumán nyert legmagasabb szintű elismerést és ugyanitt hangzott el a főtitkári buzdító figyelmeztetés: „még mindig e­­lég sok az akta, ha pedig hetente egy napon papír helyett anyagi javakat termelünk, abból csak hasznunk származhat.“ Lám, mi­ért értékeli a legfelsőbb párt- és államvezetés a bányaipari szektor kezdeményezését, miért sürgeti kiterjesztését az ország összes üzemeire. És az ösztönzés, a buzdítás megyénk ipari egységeiben is megértésre, termékeny talajra lelt. Alapos előkészítés után teg­nap már öt vállalatban (maros­­vásárhelyi Metalotehnica és IMATEX, segesvári Nicovala és a Gyapotszövöde, Tirnaveni Vegyipari Kombinát) jelentkezett effektív termelőmunkára a mű­szaki-adminisztratív személyzet, élén a vállalat vezetőségével. Az alábbiakban két vállalat első „munkanapi“ tapasztalataiból nyújtunk ízelítőt. METALOTEHNICA Október 31, reggel 8 óra. Az irodaház valósággal kong az ü­­rességtől. Ma nincs félfogadás és termelési értekezlet, senki sem könyvel, senki sem tervez, pi­hennek az irodagépek, nyolc ó­­rára átmenetileg szünetel a gyár­adminisztrálás és -igazgatás. Ma mindenki képesítésére és beosz­tására való tekintet nélkül anya­gi javak előállításán, új érték létrehozásán fáradozik. És ma az újságíró is nehezeb­ben igazodik el. A megszokott in­formáció-források (adatszolgál­tatásra felhatalmazott dolgozók) más munkahelyen, a gyár kü­lönböző részlegein tevékenyked­nek. Moraru Vasile pártbizott­sági titkár, a dolgozók tanácsá­nak elnöke, a precíziós öntöde előtt talajegyengetést végez még 15—20 társával. Saját rezsibe végezzük ezt a beruházást — tá­jékoztat —, s úgy döntöttünk, mi is besegítünk, hogy a rossz idő beállta előtt lebetonozzuk ezt az udvarrészt. Csak jönne már a beígért beton ... A villamos készülékek műhe­lye a tervosztály és az informa­tikai iroda munkatársait látja vendégül. Irimia Florin mérnök, a műhely főnöke azonnal kiiga­zít. Csak ma, mondja, mert a jövő hét péntekén már mint sa­ját, ha lehet azt úgy mondani, második munkahelyére érkezik a tizenhárom dobgozó. Miután reg­gel megtartottuk a munkavédel­mi kiképzést, mindenkit egy­­egy szakmunkás mellé osztot­tunk be, akik bevezetik új kol­légáikat a szakma a mesterség titkaiba. Mellettünk Corea Emi­lia elektrotechnikai szakmunkás Berman Zsuzsálnnénak és Bara­nyai Ilonának mutogatja, hogy a parányi készülékelemmel mit is kell csinálni. A szomszédos műhelyben Ta­más Marietta mérnöknővel és Bálint Júlia közgazdásszal be­szélgetünk. Mindketten az infor­matikai irodán dolgoznak, itt a mérnöknő villamospálcával csat­lakozásokat forraszt, a közgaz­dásznő egyfajta készülékelem működését ellenőrzi. Tetszik a munka — mondják, csak a kéz­ügyességgel van még baj. Hiá­ba, minden munkához hozzá kell szokni. A varrógépszerelő részlegen is­merős arcok. Berekméri György és Czirjék Béla normatőrök ül­nek a szerelőasztal mellett. Hoz­záértéssel matatnak a varrógé­pekkel. Nem véletlenül, hisz 15 évvel ezelőtt erről a részlegről léptek át a normatőrök soraiba. Az üzemi körséta végén Mo­raru Vasiletól érdeklődünk a műszaki-adminisztratív személy­zet első, rendhagyó műszakjáról. — Megértéssel fogadtuk a zsil­­völgyi kezdeményezést. Igyekez­tünk minél jobban előkészíteni az első műszakot. De tudja, hogy van, az útkeresés döccenőktől sem mentes. Már háromórai ta­pasztalat után egy-két dolgot másként csinálnánk. Meg aztán egy-két adminisztratív problé- PETELEI ISTVÁN MIHAI BARDASANU (Folytatás a 2. oldalon) Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET A KŐOLAJ, SZÉN, MÁS NYERSANYAGOK TERVEZETT TERME­LÉSÉT TÚLSZÁRNYALÓ KITERMELŐIPARI DOLGOZÓ SZE­MÉLYZET ÖSZTÖNZÉSÉRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEKRŐL Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli» 1. szakasz.­­ A kőolaj, a szén, a színes­fémek és más nyers­anyagok tervezett fiaikat termelését túlszárnyaló kiterm­e­lói­pari dol­gozó személyzet, minthogy hozzájárul a nemzetgazdaság nyersanyag­szükségleteinek fedezéséhez és a behozatal csökkentéséhez, külön jutalomban részesül a terven felül kitermelt mennyiség minden ton­nája, illetve más fizikai termékegysége után. 2. szakasz. — A termékeket és a termékegységre kalkulált külön jutalom összegét évente szabják meg az egységes országos gazdasági­­társadalmi fejlesztési tervében a terven felül előállított termékek ér­tékének 15 százalékig terjedő kvótáján belül. 3. szakasz. — A jelen törvényerejű rendelet értelmében járó ju­talmakat a törvényben megszabott többi járandóságon felül évente folyósítják a termelőegységek azon munkásainak, mestereinek, mér­nökeinek, technikusainak és más dolgozó személyzetének, akik tény­legesen hozzájárultak a fizikai termelési tervfeladatok túlszárnyalá­sához. 4. szakasz. — A termékegységre kalkulált külön jutalmak kifize­téséhez szükséges összegeket a vállalat pénzügyi eredményeiből fede­zik, kifizetésüket pedig a tervezett javadalmazási alapon felül esz­közük 5. szakasz.­­ A jelen törvény­rendelet az 1981. évi tevé­kenység megkezdésével lép hatályba. A terven felül elért termelésnek az 1981. évi tevékenységre ér­vényes kvótáit a jelen törvénytervezet részét, alkotó mell­élet irá­nyozza elő. NICOLAE CEAUSESCU ROMANIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE Melléklet KVÓTÁK AZ 1981. ÉVI TEVÉKENYSÉGBEN TERVEN FELÜL ELÉRT TERMÉKEKNÉL 1. kőolaj 15 százalék 2. gazolin 15 százalék 3 15 C fokon és 760 higanymilliméter nyomáson előforduló hasznosítható asszociált gázok 15 százalék 4. lignit és barnaszén 15 százalék 5. tiszta kőszén 15 százalék 6. mosott kőszén koksznak 5 százalék 7. vörösréz koncentrátumokban 15 százalék 8. ólom koncentrátumokban 15 százalék 9. horgany koncentrátumokban 15 százalék 10. arany koncentrátumokban 15 százalék 11. ezüst koncentrátumokban 10 százalék 12. vasérc áru 100 százalékos vas egyenértékűben 15 százalék 13. pirít koncentrátumokban 15 százalék 14. kén koncentrátumokban 10 százalék 15. 45 százalékos kénkoncentrátum 10 százalék 16. barit 12 százalék 17. mosott kvarchomok 10 százalék 18. tűzálló agyag 10 százalék 19. preparált kaolin 15 százalék 20. földfiát 12 százalék 21. molibdénbiszulfid 5 százalék 22. molibdén koncentrátumokban 8 százalék 23. bizrr­rt koncentrátumokban 5 százalék Az idő előrehaladottsága fokozottabb munkát igényel Végezzünk sürgősen a vetéssel, a kukorica betakarításával, a cukorrépa elszállításával és az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésével ! Az őszi mezőgazdasági kam­pány valamennyi munkálatával megkéstünk, állapította meg a tegnap megtartott megyei mező­gazdasági parancsnoksági ülés, melyen jelen volt Nicolae Veres elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, s részt vettek a Me­gyei Pártbizottság Bürójának tagjai, az egységes agráripari tanácsok elnökei, az ingá-k igaz­gatói, valamint más egységek és intézmények vezetői. Az előter­jesztett tájékoztatókból kitűnt, hogy az őszi munkák helyzete nem kielégítő, aminek az az oka, hogy az egységekben nem moz­gósították kellő hatékonysággal a rendelkezésükre álló emberi és gépi erőket, nem szervezték meg jól a tevékenységet, az el­lenőrzést, nem biztosították a szigorú fegyelmet, a szállítóesz­közök, az ekék és vetőgépek jó kihasználását. Ezért, annak el­lenére, hogy a munkafeltételek jelentősen javultak, a napi tel­jesítmények alacsonyak, jóval kisebbek az előirányzatnál. No­vember hónapba léptünk, s van­nak olyan termelőszövetkezetek, ahol 100—150, sőt 200 hektáron is el kell még vetni a búzát, vannak olyan egységes agráripa­ri tanácsok, amelyek körzetében a be nem vetett terület nagysá­ga 800—1000 hektár. Ezeknek az egységeknek a vezetői nagy fe­lelősséget vállalnak magukra az­zal, hogy jelentősen túllépik az optimális vetési időszakot. Sőt, minden nap késedelem oda ve­zethet, hogy nem tudják elvetni a búzát. Mindenkinek nagyon jól meg kell értenie, hogy a ké­sedelem megengedhetetlen, az országnak szüksége van a bú­zára. Elegendő jó időnk volt ah­hoz, hogy minden egységben be­vethessék az előirányzott terüle­teket. A helyzet azonban az, hogy nem dolgoztak úgy, ahogy azt elvárták tőlük, már az in­duláskor nem fordítottak kellő gondot a legsürgősebb teendők­re, nem dolgoztak hosszított vagy éjszakai műszakban, s napköz­ben sokat költöztették az eké­ (Folytatás a 4. oldalon)

Next