Vörös Zászló, 1981. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1981-02-01 / 26. szám

2 XI.DAL — VÖRÖS ZÁSZLÓ Az egységes agráripari tanácsokra nagy feladatok hárulnak (Folytatás az 1. oldalról) szükséges hatékony irányítást, a megfelelő segítséget. A tanácsot alkotó egységek a megye legter­mékenyebb vidékén találhatók, tehát jogos az az igény, hogy itt a legjobb eredményeket érjék el. Az elvárások azonban nem teljesültek. Könnyű jönne a si­kertelenséget a meg nem felelő időjárással magyarázni. Azonban­­nem lenne helyes így cselekedni. Pont ilyen időjárási viszonyok mellett a kecei mísz nagy termé­seket ért el búzából, árpából és cukorrépából.­­ Hasonló telje­sítményekkel büszkélkedhetik a csekelaki mtsz is, ahol még rá­adásul a föld sem olyan jó, mint a többi egységnél. A cintosi, gerendkeresztúri, bükkösi mtsz­­ek gyenge eredményeket értek el. A ludasi és a bogáti mtsz­ek, az egykori élenjárók, egyes ter­ményeknél a leggyengébb ered­ményeket érték el. Ezek a tel­jesítmények­ nem­ válnak dicsé­retére sem az elnököknek, sem a főmérnököknek. Bebizonyított tény, hogy ott, ahol a vetéseket jól gondozták, minden munká­latot idejében elvégeztek, a ked­vezőtlen időjárás nem tudta é­­reztetni oly nagymértékben ká­ros hatását. Amikor vannak o­­lyan egységek, amelyek búzából 4 000 kilón felüli, árpából 5 000 kilón felüli, kenderből 6 600 ki­lón felüli, cukorrépából pedig 45 000 kilón felüli átlagtermést értek el, nem beszélhetünk ked­vezőtlen időjárási feltételekről. Az egyes egységekben elért ala­csony terméshozamokat csupán a föld gyenge megmunkálásával, gondozásával, a technológiák be nem tartásával, az egyes munká­latok, főleg a vetés, gyomirtás és betakarítás megkésésével lehet magyarázni. Nagyon sok veszett el­­az előírt növény­sűrűség be nem tartása miatt. A kukoricá­nál például, amiből a termés nagyon gyenge volt, a növény­sűrűség mindössze 29 800 volt az igényelt 50 000-hez képest, a ré­pánál 71 000, a szükséges 100— 110 ezer helyett. A növénysűrű­ségért, mint minden technológiai elemért, a főmérnökök, a farmve­­zetők felelnek. Évek óta követel­mény a nagyobb növénysűrűség, de a betakarításnál még mindig nagyon kevés a növény. Sok ve­szett el a betakarításnál is, főleg a búzából és kukoricából, mi­vel ezt a munkát nem kezdték meg idejében, és emiatt jóval az optimális időszak után ért véget. Nem tettek eleget a természetes trágya felhasználásáért sem, nem alkalmazzák szakszerűen, tudományosan a műtrágyát. Nem foglalkoznak elég behatóan a föld konzerválásával, minden tenyérnyi föld szakszerű megmű­velésével. A termés nagyságát végső so­ron az emberek döntik el, az ő hozzáértésük és szorgalmuk, az őket lelkesítő öntudat és felelős­ségérzet. Mindenütt, ahol a szö­vetkezeti dolgozók és a mező­­gépészek szorgalmasan tevékeny­kedtek, idejében elvégezték a rájuk bízott munkálatokat, be­tartották az előírt növénysűrűsé­get, kétszer-háromszor nagyobb termést értek el. A gépesítő rész­legek nem emelkedtek a szere­pük és a rájuk bízott feladatok magaslatára. A mezőgépészek még nem éreznek kellő felelős­séget a terméssel szemben. Nem egy esetben csak tessék-lássék módon dolgoztak, nem tartották tiszteletben az agrotechnikai sza­bályokat, a technológiák által megkövetelt igényeket. Még lé­tezik a fegyelmezetlenség is. Az emberek nem vetik alá magukat a mezőgazdasági munka által megkövetelt szabályoknak. A mennyiség után futnak, a mi­nőség és a termés rovására. A főmérnökök még nem vették át teljes egészében a gépesítő rész­legek tevékenységét, nem igé­nyesek, nem követelnek, nem é­­reztetik tekintélyüket. Az állattenyésztésben az ered­mények még gyengébbek mint a növénytermesztésben. Sem az egységek vezetőségei, sem az egységes agráripari tanács veze­tősége nem foglalkozott felelős­ségérzettel ezzel a szektorral, nem gondoskodtak a szálláshe­lyeken a gépesítés bevezetésével, a takarmánybiztosítással. Az ál­lattenyésztésben évek óta azono­sak a feltételek, egyes helyeken pedig még romlottak is. Nagyon keveset tettek a teny­észállomány javításáért. Az alacsony hús- és tejhozamok, a csökkent ellésszám, az elhullás, egytől egyig a rosszul végzett munka következményei. Hogy mi mindent lehet tenni az állattenyésztésben, hogy milyen termeléseket lehet elérni, azt mindennél beszédesebben bizo­nyították a gezsei sertéstenyész­tő komplexum dolgozói, sik ter­ven felül 5 622 malacot adtak át és 4 360 tonna húst szállítottak. Több mint 4 és félmillió lej jö­vedelmet értek el, és egységük élenjáró az országban. Új évet kezdtünk. Minden egység jobb felszereléssel, jól felkészült, gyakorlattal bíró ká­derekkel rendelkezik. Az egysé­ges agráripari tanács kötelessé­ge, hogy gyümölcsöztesse lehető­ségeit és úgy hangolja egybe a hozzá tartozó egységek tevékeny­ségét, hogy kiküszöbölje mindazt, ami rossz volt a múltban. Mozgó­sítsa a falvak összes lakóit a mező­­gazdasági termelésben való rész­vételre, honosítsa meg az összes dolgozók körében a fegyelem, a rend és az odaadás szellemét. A közgyűlésen résztvevők vállalá­sai, az előterjesztett intézkedési tervek kifejezik az összes szö­vetkezeti tagok és mezőgépészek azon elhatározását, hogy vissza­kerüljenek az élenjáró helyre, mert hiszen erre jogot adnak és kötelezik őket azok a lehetősé­gek, amelyekkel rendelkeznek. MŰSOROK — SZÍNHÁZ — A Nemzeti Színházban vasárnap este 7 órakor: Évvégi négykezes. (B-bérlet). A magyar tagozat elő­adása. De. 11 órakor: A kis herceg. (a kisteremben). Délután 6 órakor a kisteremben: Comedie de moda veche. A román tagozat bemutató előadása. A Színművészeti Intézet Stúdió ter­mében vasárnap este 7.30 órakor: Kispolgárok. A román tagozat elő­adása — bábszínház — Vasárnap de. 9.30 és 11 órakor: Kék sün. A román tagozat előadása. — MOZI — ARTA: Zsoldosok csapdája. HALA­DÁS: Pokoli tűz a felhőkar­colóban. SELECT: A sorompó. IFJÚSÁGI: Hua, a kis virág. Jött egyszer egy lovas. FLACARA: A hamvak útja. SEGESVÁRI LUMINA: Bobby Deerfield. VASUTASOK KLUB­JA: A föld és szerelem átka I—II. rész. REGENT PATRIA: Szegény loan ide I—II. rész. TIRNA VENI ME­LÓDIA: Tizenhatan voltunk... LU­DASI FLACARA: Rendkívüli vadá­tul. SZOVATAI DOINA: Második ter­asz. MUNKÁS MOZI: Zizania. SARMÁSI POPULAR: Nyomorultak RADNÓTI LUMINA: Üzenet a vi­lágűrből. ERDÖSZEN­I­ GYÖRGYI POPULAR: A holtak árnyéka. GYU­­LAKUTAI PATRIA: Téma, a detek­tív. NYÁRADSZEREDAI NJRAJUS: Tavaszhívogató. HÉTFŐ, február 7. ARTA: A csavargó I—II. rész. HA­LADÁS: Egy halom bankjegyért. SELECT: Vérnász. IFJÚSÁGI: Újabb kalandok a Poszeidon hajón. FLA­CARA: Zsoldosok csapdája. SE­GESVÁRI LUMINA: Kilátás a pad­lásszobából. VASUTASOK KLUBJA: A föld és szerelem átka I—II. rész. REGENI PATRIA: Kilátás a pad­lásszobából. TIRNA VENI MELÓDIA: Dicsőségre vágyva. LUDASI FLA­CARA: A Barckley család. SZOVÁ­­TAI DOINA: A sorompó. SÁRMÁSI POPULAR: Hajótöröttek. RADNÓTI LUMINA: Szokatlan vadászat. ER­DŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Va­laki, akárcsak te. GYULAKUTAI PATRIA: Tél végi találkozó. NYÁ­RADSZEREDAI NIRAJUL: A „Sta­dion“-művelet. — RÁDIÓ — A MAROSVÁSÁRHELYI RÁDIÓSTÚDIÓ ROMÁN NYELVŰ MŰSORA hétfő. 6,00—7.oo-ig: Reggeli ze­nés beszélgetés. Napirenden. Köny­nyűzene. Művelődési kalauz. Népze­ne. A riporter jegyzetfüzetéből. 20,00—21,30-ig. Hétfői krónika: hí­rek, tudósítások, jegyzetek, ripor­tok, könnyűzene-újdonságok, sport — nonstop-műsor. MAGYAR NYELVŰ MŰSORA VASÁRNAP. 9:00—9:30-ig. Reggeli kürtszó: Pályaválasztók figyelmébe! — riport a marosvásárhelyi pionírok és sólymok házából. „Megjött feb­ruár“ — dr. Xántus János hangjá­­téka. 9,30—10,00-ig: Sólyomszárnyon. Postás Jankó levelesládája. A haza sólymai között. — óvodai látogatás. Indul a mesevonat. 17,00—18,00-ig: Vasárnapi mozaik. A párt zászlaja alatt — régi harcosok vallomásai. Dal a békéről — összeállítás. HÉT­FŐ. 12,00—13,00-ig: Heti kommentár. Táncházi muzsika. Zenés sporthír­adó. A Babe együttes slágereiből. Művelődési kalauz. 16,00—18,00-ig: Hétfői krónika. A radnóti általános iskola zenei élete. Iskolaélet, az élet iskolája: az iskolaműhelyek az ön­ellátás és öngazdálkodás útján. Könnyűzene. Gazdasági szemle. A jó munkaeredmények a jövőtervezés alapja. Operettalbum. Lírai gyöngy­szemek. Műsorajánlás. Hangszer­­szóló. OLVASÓINK , LEVELEZŐINK ÍRJÁK Szakmai tanfolyamok Százharminckét ifjú vizsgázott jó eredménnyel e napokban a régeni Sportfelszereléseket Gyár­tó Vállalatban, akik egy 9 hóna­pos szakmai tanfolyamon vettek részt. A január 15-én beindult újabb — ezúttal 6 hónapos idő­tartamú — szakmai tanfolyam 213 résztvevőjének 95 százaléka nő. A vállalat szakemberei nagy hangsúlyt helyeznek a szakképe­sítés minőségi szintjének emelé­sére, hogy biztosítsák a megfe­lelő felkészültségű szakmunká­sokat a márciusban átadásra ke­rülő munkacsarnok részére, melynek üzembe helyezésével a termelés volumene megkétszere­ződik. (Jenei Árpád, Régen). Hol füstölünk ‘81-ben? Sok szó esik manapság a szol­gáltatásokról, azok bővítéséről, újabbak létesítéséről. A lakosság egy része némelykor viszont o­­lyan szolgáltatásra is rászorul, melynek igénybevétele során jog­gal érzi: ki van szolgáltatva a maszekoknak. Sokan vágnak disz­nót a téli hónapokban, s ki-ki igyekszik gondoskodni a hús, kolbász meg egyebek füstölésé­ről. Jómagam a Március 6 utcai egyik füstölőbe vittem el az el­készített kolbászt, s fizettem 60 lejt a füstölésért. Később, ami­kor elvittem a szalonnát és a csontokat, sajnálattal közölték: nincs szabad helyük, vigyük más­hova. Körbejártuk a várost. Ér­deklődtünk mindenfelé, de sze­zon teljében mindenütt elutasító választ kaptunk. Sok fáradozás után végül is elvállalták a füstö­lést a Hadsereg téren, örömünk korai volt, ugyanis tudomásunk­ra hozták, 200 lej a füstölés ára. Kérdésünket, hogy nincs-e vala­mi tévedés az ár körül, válasz nélkül hagyták. Jó lenne, ha valamely állami vagy szövetke­zeti egység gondoskodna eme i­­gazán közérdekű szolgáltatás megszervezéséről, mely mentesí­tené e szolgáltatás igénylőit a sok fáradozástól és attól is, hogy egyes füstölők tulajdonosai „telt ház“ címén, a törvényes díjsza­bás háromszorosát kérjék tőlük. (Sándor Lajos, Marosvásárhely, Bolyai u. 40 szám). A rovatot szerkeszti: WOLFF ERIKA \ A MAROS MEGYEI TURISZTIKAI HIVATAL | | az alábbi kirándulásokat szervezi a SZOVJETUNIÓBA ^ | X. Bukarest — Moszkva — Leningrád, repülőgéppel, 1981. már­ S I­cius 16—23 között. ^ \ Részvételi díj: 3 300 + 531 lej. ^ \ 2. Bukarest — Moszkva — Leningrad — Baku — Jereván — | | Moszkva, repülőgéppel, 1981. március 28 — április 5. között. | | Részvételi díj: 4 420 + 598 lej. | | 3. Fekete-tengeri hajókirándulás. Útvonal: Constanta —­­ / Odessza — Yalta — Szocsi — Szuhumi — Batum — Constanta, i 1 1981. április 28 — május 6 között. ' ( \ Irányár: 4 000—5 000 lej, az utasfülke komfortjától függően. ^­­ Feliratkozás a Turisztikai Hivatal összes ügynökségeiben. ^ ^____________________________________________ __ ^ ^ _____ Kép a keretben Dr. Kiss Géza A Kollégium kapujában fu­tottunk össze. Rég nem láttam és örömmel nyugtáztam, hogy mosolya a régi, akárcsak fé­nyesen fehérlő „frizurája“. Csupán szemüvege erősödött egy pár dioptriával. — Mit keres egy nyugdíjas nevelő itt a suliban? — állí­tom meg. — Te tudod jól lelkem, hogy engem ettől az iskolától el­szakítani már nem lehet. Itt diákoskodtam, tanárkodtam. Most is kéthetenként feljárok a bentlakásba és elbeszélgetek a fiúkkal. Többnyire magavi­seleti kérdésekről... — Emlékszem, ez volt min­dig Géza bácsinak a vessző­paripája. De már divatjamúlt téma. Régebb még ment az ilyesmi, hogy magaviselet, most inkább a népviselet a divatos — próbálok csipke­lődni. — Hát — édes lelkem — soha nem felejtem el, hogy 1948-ban magyaráztam az u­­tolsóéveseknek a viselkedés szabályait. Egy tanuló fel­állt és azt mondta — „Tanár úr! Ezek a kérdések idejét múlták, ezt csak a kizsákmá­nyoló rendszerben volt szokás tudni, ezek kispolgári csökevé­­nyek, melyekre ma nincs szük­ség“ Én azt válaszoltam, hogy amíg az ember él ezen a föl­dön, legyen bármilyen rend­szer, társadalom, a jó modor­ra, a kulturált magaviseletre, illemtudásra mindig szükség lesz Később igazat adott ne­kem. — Mi késztette, hogy a ta­nári pályát válassza? Hiszen jogot végzett, s ott a kereset is jobb. .. — Ennek az elhatározásom­nak évszázados előzménye vann. Hiszen nem csak az ük­nagyapám, hanem még a szép­nagyapám is nevelő, néptaní­tó volt. Családunk nagy része, ma is tanító meg tanár. Örö­költem ezt a nevelői lelküle­­tet. Annak dacára, hogy 1946- ban felvettek az újonnan lé­tesült ügyvédi kamarába, ott­hagytam és beiratkoztam a tanárképzőbe. Ezt a pályát nem kenyérkereseti lehető­ségnek, hanem szent­eshiva­­tásnak éreztem és a katedrát az ifjúság emberré nevelése magasztos műhelyének... Gyönyörű ez a kettős feladat: az oktatás és a nevelés... — Ehh! Szerintem azért van a gyermeknek apja, anyja, hogy megtanítsa viselkedni. A tanár tartsa meg az óráját, teljesítse a normáját —­s alá­­szolgája. Az ilyen szülösdi­­játszási plusz munkát úgysem fizetik. — Sokszor elgondolkoztam azon, hogy minden foglalko­zást, szakmát hosszú évekig tanulják az ifjak, amíg elsa­játítják, csak éppen a szülői „szakmára“ nem tantja senki a szülőket. Pedig mennyire fontos és nem is könnyű do­log. Ezért vannak lelki sérült fiatalok... — Akik megeszik a pohara­kat a vendéglőben Sőt pate­­fonlemez-evő fiatalról is hal­lottam már. Miért kell ezen búslakodni! Nagyon is idő­szerű. Modern! Világszerte harc folyik a túltápláltság ellen, a patefonlemez meg a söröspohár igazán koleszterin mentes étel. Géza bácsi teszi magát, hogy nem hallja szellemeskedésem és mondja tovább a magáét. — Hosszú éveken át, mind a Kereskedelmiben, mind a Kollégiumban az első órán abroszt, tányért és minden kelléket felteritettem s meg­tanítottam a tanulókat az evő­eszközök használatára. Ma is az érettségi találkozókon el­emlegetik a volt diákjaim ta­nácsaimat. — Térjünk át valami komo­lyabb dologra. Gúnyneve volt-e? — Kettő is. A Kereskedel­mi iskolában kaptam a tanu­lóktól a Kese bácsi­t. Több-­­­ször hallottam, de nem tud­tam, hogy engem ajándékoz­tak meg vele. Amíg egy alka­lommal órára menet, a szoká­sos leselkedő diák el nem kiáltotta magát, hogy: Jön Kese! Egyedül voltam a folyo­són, tehát csak én lehettem a Kese. Látva az osztály, hogy nem sértődöm pieg, rajtam maradt mai napig is. A másik nevet nem tudom kitől kaptam. Két évvel eze­lőtt, Párizsból hazajövet, meg­álltam Pesten. Egy szoborki­állítást nézegettem, s egyszer­­csak elkiáltja valaki magát, hogy „Né, itt van Kojak!" Kezdtem én is furakodni — hiszen ismertem a Kojak so­rozatot —, hadd lássam a hí­res filmszínészt. Pillanatok m­­la­tt tömeg gyűlt körém, s ki angolul, ki franciául szólt hozzám. Rettentő zavarban voltam, nem tudtam mire vélni a dolgot, és akkor oda­jött hozzám az elkiáltó, egy régi kedves vásárhelyi isme­rősöm, s csodálkozva kérdez­te — hát nem tudtam, hogy én vagyok Kojak? Itthon Vá­sárhelyen mostanában engem mindenki Kojaknak emleget!... ID-j-Aoi. ^1—5» Áu\tv-r — TELEVÍZIÓ — VASÁRNAP, február 1 8.30 Pionírmüsor 9.05 A haza sólymai 9,15 Monte Cristo grófja (8.) 9,40 Ember és egészség 10,00 Faluműsor 11,45 A zene örömei 12,30 A haza védelmében 13,00 Telex 13,05 Vasár­napi album. Tartalmából: Stan és Bran, 14,00 — Újabb kalandok a kő­­korszakban. Könnyűzene. Délutáni rövidszínház 16,35 Sport 17,40 Meg­filmesített Caragiale-művek: Inainte de tácere (1.) 18,35 Gyermekműsor 19,00 Híradó 19,20 Országjárás 19,49 Leendő slágerek — könnyűzene-ve­télkedő (2.) 20,50 Az emberek embe­rek maradnak — amerikai játékfilm 22,20 Híradó. HÉTFŐ, február 2. 16.00 Magyar nyelvű adás 18,59 1001 este 19,00 Híradó 19,20 Napirenden a gazdaságban 19,40 Tudományos adás 20,30 Elhaladt egy lovas (8.) 21,25 Nemzetközi kilátó 21,50 Hazafias és forradalmi dalok 22,05 Híradó. A ROMÁN TELEVÍZIÓ MAGYAR NYELVŰ MŰSORA 16.00 órakor: Tévé-szemle. ■ Belpo­litikai eseményösszefoglaló ■ Képes napló ■ Ipari riportok, filmtudósítá­sok ■ Napirenden — Illés József jegyzete ■ Ismerjük meg törvénye­inket (vn.) Szepessy Tibor rovata ■ Házunk tája — avagy kertész­kedjünk együtt... Veress Istvánnal (IV.) ■ Zenetár a Folk Grup 5 e­­gyüttes és Nagy Mária felvételeiből. ■ Sokszemközt — Gálfalvi Zsolt irodalmi műsora. A tartalomból: In­terjú Kerekes Györggyel, a Dacia Könyvkiadó magyar-német szerkesz­tőségének vezetőjével . Képes If­­­jffy elő az irodalmi lapok szemléje. Geo Bogza, Lászlóffy Aladár és Lé­­tay Lajos verseit elmondja Barns Ildikó és Dengyel Iván. Közreműkö­dik Egyed Péter és Kovács A. Ferenc ■ Beszélő képek — Erdélyi Lajos jegyzete egy fényképről ■ Vers­es zene — Boros Zoltán rovata — Ad­­ Endre versei — Bartók Béla és Re­­­nitz Béla zenéje. Énekel Papp Min­­­da és Györy Anton Klára. Zongor­­a­kisér Farkas Pál ■ A hazagondolás művészete — beszélgetés Szász Já­nossal ■ Stop! — közlekedj okosan­ — rajzfilm ■ Újra láthatjuk — fü­ re­­táki válogatás az elmúlt évek mű­soraiból. időjárás A Maros-Rábát Vízügyi Igazga­tóság diszpécserszolgálata közli: Marosvásárhelyen tegnap reg­gel a levegő hőmérséklete mí­nusz 12, délben 12 órakor mínusz 8 fok volt. Előrejelzés: erősen párás, a reggeli órákban ködös lesz, az idő. A felhőzet fokozatosan meg­növekszik. Gyenge, olykor meg­élénkülő északnyugati szél. A hő­mérséklet lassan emelkedik, kora délután mínusz 2 a aínusz 1, míg hajnalban mínusz 6—mínusz 9 fok várható.

Next