Vörös Zászló, 1981. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1981-02-01 / 26. szám
2 XI.DAL — VÖRÖS ZÁSZLÓ Az egységes agráripari tanácsokra nagy feladatok hárulnak (Folytatás az 1. oldalról) szükséges hatékony irányítást, a megfelelő segítséget. A tanácsot alkotó egységek a megye legtermékenyebb vidékén találhatók, tehát jogos az az igény, hogy itt a legjobb eredményeket érjék el. Az elvárások azonban nem teljesültek. Könnyű jönne a sikertelenséget a meg nem felelő időjárással magyarázni. Azonbannem lenne helyes így cselekedni. Pont ilyen időjárási viszonyok mellett a kecei mísz nagy terméseket ért el búzából, árpából és cukorrépából. Hasonló teljesítményekkel büszkélkedhetik a csekelaki mtsz is, ahol még ráadásul a föld sem olyan jó, mint a többi egységnél. A cintosi, gerendkeresztúri, bükkösi mtszek gyenge eredményeket értek el. A ludasi és a bogáti mtszek, az egykori élenjárók, egyes terményeknél a leggyengébb eredményeket érték el. Ezek a teljesítmények nem válnak dicséretére sem az elnököknek, sem a főmérnököknek. Bebizonyított tény, hogy ott, ahol a vetéseket jól gondozták, minden munkálatot idejében elvégeztek, a kedvezőtlen időjárás nem tudta éreztetni oly nagymértékben káros hatását. Amikor vannak olyan egységek, amelyek búzából 4 000 kilón felüli, árpából 5 000 kilón felüli, kenderből 6 600 kilón felüli, cukorrépából pedig 45 000 kilón felüli átlagtermést értek el, nem beszélhetünk kedvezőtlen időjárási feltételekről. Az egyes egységekben elért alacsony terméshozamokat csupán a föld gyenge megmunkálásával, gondozásával, a technológiák be nem tartásával, az egyes munkálatok, főleg a vetés, gyomirtás és betakarítás megkésésével lehet magyarázni. Nagyon sok veszett elaz előírt növénysűrűség be nem tartása miatt. A kukoricánál például, amiből a termés nagyon gyenge volt, a növénysűrűség mindössze 29 800 volt az igényelt 50 000-hez képest, a répánál 71 000, a szükséges 100— 110 ezer helyett. A növénysűrűségért, mint minden technológiai elemért, a főmérnökök, a farmvezetők felelnek. Évek óta követelmény a nagyobb növénysűrűség, de a betakarításnál még mindig nagyon kevés a növény. Sok veszett el a betakarításnál is, főleg a búzából és kukoricából, mivel ezt a munkát nem kezdték meg idejében, és emiatt jóval az optimális időszak után ért véget. Nem tettek eleget a természetes trágya felhasználásáért sem, nem alkalmazzák szakszerűen, tudományosan a műtrágyát. Nem foglalkoznak elég behatóan a föld konzerválásával, minden tenyérnyi föld szakszerű megművelésével. A termés nagyságát végső soron az emberek döntik el, az ő hozzáértésük és szorgalmuk, az őket lelkesítő öntudat és felelősségérzet. Mindenütt, ahol a szövetkezeti dolgozók és a mezőgépészek szorgalmasan tevékenykedtek, idejében elvégezték a rájuk bízott munkálatokat, betartották az előírt növénysűrűséget, kétszer-háromszor nagyobb termést értek el. A gépesítő részlegek nem emelkedtek a szerepük és a rájuk bízott feladatok magaslatára. A mezőgépészek még nem éreznek kellő felelősséget a terméssel szemben. Nem egy esetben csak tessék-lássék módon dolgoztak, nem tartották tiszteletben az agrotechnikai szabályokat, a technológiák által megkövetelt igényeket. Még létezik a fegyelmezetlenség is. Az emberek nem vetik alá magukat a mezőgazdasági munka által megkövetelt szabályoknak. A mennyiség után futnak, a minőség és a termés rovására. A főmérnökök még nem vették át teljes egészében a gépesítő részlegek tevékenységét, nem igényesek, nem követelnek, nem éreztetik tekintélyüket. Az állattenyésztésben az eredmények még gyengébbek mint a növénytermesztésben. Sem az egységek vezetőségei, sem az egységes agráripari tanács vezetősége nem foglalkozott felelősségérzettel ezzel a szektorral, nem gondoskodtak a szálláshelyeken a gépesítés bevezetésével, a takarmánybiztosítással. Az állattenyésztésben évek óta azonosak a feltételek, egyes helyeken pedig még romlottak is. Nagyon keveset tettek a tenyészállomány javításáért. Az alacsony hús- és tejhozamok, a csökkent ellésszám, az elhullás, egytől egyig a rosszul végzett munka következményei. Hogy mi mindent lehet tenni az állattenyésztésben, hogy milyen termeléseket lehet elérni, azt mindennél beszédesebben bizonyították a gezsei sertéstenyésztő komplexum dolgozói, sik terven felül 5 622 malacot adtak át és 4 360 tonna húst szállítottak. Több mint 4 és félmillió lej jövedelmet értek el, és egységük élenjáró az országban. Új évet kezdtünk. Minden egység jobb felszereléssel, jól felkészült, gyakorlattal bíró káderekkel rendelkezik. Az egységes agráripari tanács kötelessége, hogy gyümölcsöztesse lehetőségeit és úgy hangolja egybe a hozzá tartozó egységek tevékenységét, hogy kiküszöbölje mindazt, ami rossz volt a múltban. Mozgósítsa a falvak összes lakóit a mezőgazdasági termelésben való részvételre, honosítsa meg az összes dolgozók körében a fegyelem, a rend és az odaadás szellemét. A közgyűlésen résztvevők vállalásai, az előterjesztett intézkedési tervek kifejezik az összes szövetkezeti tagok és mezőgépészek azon elhatározását, hogy visszakerüljenek az élenjáró helyre, mert hiszen erre jogot adnak és kötelezik őket azok a lehetőségek, amelyekkel rendelkeznek. MŰSOROK — SZÍNHÁZ — A Nemzeti Színházban vasárnap este 7 órakor: Évvégi négykezes. (B-bérlet). A magyar tagozat előadása. De. 11 órakor: A kis herceg. (a kisteremben). Délután 6 órakor a kisteremben: Comedie de moda veche. A román tagozat bemutató előadása. A Színművészeti Intézet Stúdió termében vasárnap este 7.30 órakor: Kispolgárok. A román tagozat előadása — bábszínház — Vasárnap de. 9.30 és 11 órakor: Kék sün. A román tagozat előadása. — MOZI — ARTA: Zsoldosok csapdája. HALADÁS: Pokoli tűz a felhőkarcolóban. SELECT: A sorompó. IFJÚSÁGI: Hua, a kis virág. Jött egyszer egy lovas. FLACARA: A hamvak útja. SEGESVÁRI LUMINA: Bobby Deerfield. VASUTASOK KLUBJA: A föld és szerelem átka I—II. rész. REGENT PATRIA: Szegény loan ide I—II. rész. TIRNA VENI MELÓDIA: Tizenhatan voltunk... LUDASI FLACARA: Rendkívüli vadátul. SZOVATAI DOINA: Második terasz. MUNKÁS MOZI: Zizania. SARMÁSI POPULAR: Nyomorultak RADNÓTI LUMINA: Üzenet a világűrből. ERDÖSZENI GYÖRGYI POPULAR: A holtak árnyéka. GYULAKUTAI PATRIA: Téma, a detektív. NYÁRADSZEREDAI NJRAJUS: Tavaszhívogató. HÉTFŐ, február 7. ARTA: A csavargó I—II. rész. HALADÁS: Egy halom bankjegyért. SELECT: Vérnász. IFJÚSÁGI: Újabb kalandok a Poszeidon hajón. FLACARA: Zsoldosok csapdája. SEGESVÁRI LUMINA: Kilátás a padlásszobából. VASUTASOK KLUBJA: A föld és szerelem átka I—II. rész. REGENI PATRIA: Kilátás a padlásszobából. TIRNA VENI MELÓDIA: Dicsőségre vágyva. LUDASI FLACARA: A Barckley család. SZOVÁTAI DOINA: A sorompó. SÁRMÁSI POPULAR: Hajótöröttek. RADNÓTI LUMINA: Szokatlan vadászat. ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Valaki, akárcsak te. GYULAKUTAI PATRIA: Tél végi találkozó. NYÁRADSZEREDAI NIRAJUL: A „Stadion“-művelet. — RÁDIÓ — A MAROSVÁSÁRHELYI RÁDIÓSTÚDIÓ ROMÁN NYELVŰ MŰSORA hétfő. 6,00—7.oo-ig: Reggeli zenés beszélgetés. Napirenden. Könynyűzene. Művelődési kalauz. Népzene. A riporter jegyzetfüzetéből. 20,00—21,30-ig. Hétfői krónika: hírek, tudósítások, jegyzetek, riportok, könnyűzene-újdonságok, sport — nonstop-műsor. MAGYAR NYELVŰ MŰSORA VASÁRNAP. 9:00—9:30-ig. Reggeli kürtszó: Pályaválasztók figyelmébe! — riport a marosvásárhelyi pionírok és sólymok házából. „Megjött február“ — dr. Xántus János hangjátéka. 9,30—10,00-ig: Sólyomszárnyon. Postás Jankó levelesládája. A haza sólymai között. — óvodai látogatás. Indul a mesevonat. 17,00—18,00-ig: Vasárnapi mozaik. A párt zászlaja alatt — régi harcosok vallomásai. Dal a békéről — összeállítás. HÉTFŐ. 12,00—13,00-ig: Heti kommentár. Táncházi muzsika. Zenés sporthíradó. A Babe együttes slágereiből. Művelődési kalauz. 16,00—18,00-ig: Hétfői krónika. A radnóti általános iskola zenei élete. Iskolaélet, az élet iskolája: az iskolaműhelyek az önellátás és öngazdálkodás útján. Könnyűzene. Gazdasági szemle. A jó munkaeredmények a jövőtervezés alapja. Operettalbum. Lírai gyöngyszemek. Műsorajánlás. Hangszerszóló. OLVASÓINK , LEVELEZŐINK ÍRJÁK Szakmai tanfolyamok Százharminckét ifjú vizsgázott jó eredménnyel e napokban a régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalatban, akik egy 9 hónapos szakmai tanfolyamon vettek részt. A január 15-én beindult újabb — ezúttal 6 hónapos időtartamú — szakmai tanfolyam 213 résztvevőjének 95 százaléka nő. A vállalat szakemberei nagy hangsúlyt helyeznek a szakképesítés minőségi szintjének emelésére, hogy biztosítsák a megfelelő felkészültségű szakmunkásokat a márciusban átadásra kerülő munkacsarnok részére, melynek üzembe helyezésével a termelés volumene megkétszereződik. (Jenei Árpád, Régen). Hol füstölünk ‘81-ben? Sok szó esik manapság a szolgáltatásokról, azok bővítéséről, újabbak létesítéséről. A lakosság egy része némelykor viszont olyan szolgáltatásra is rászorul, melynek igénybevétele során joggal érzi: ki van szolgáltatva a maszekoknak. Sokan vágnak disznót a téli hónapokban, s ki-ki igyekszik gondoskodni a hús, kolbász meg egyebek füstöléséről. Jómagam a Március 6 utcai egyik füstölőbe vittem el az elkészített kolbászt, s fizettem 60 lejt a füstölésért. Később, amikor elvittem a szalonnát és a csontokat, sajnálattal közölték: nincs szabad helyük, vigyük máshova. Körbejártuk a várost. Érdeklődtünk mindenfelé, de szezon teljében mindenütt elutasító választ kaptunk. Sok fáradozás után végül is elvállalták a füstölést a Hadsereg téren, örömünk korai volt, ugyanis tudomásunkra hozták, 200 lej a füstölés ára. Kérdésünket, hogy nincs-e valami tévedés az ár körül, válasz nélkül hagyták. Jó lenne, ha valamely állami vagy szövetkezeti egység gondoskodna eme igazán közérdekű szolgáltatás megszervezéséről, mely mentesítené e szolgáltatás igénylőit a sok fáradozástól és attól is, hogy egyes füstölők tulajdonosai „telt ház“ címén, a törvényes díjszabás háromszorosát kérjék tőlük. (Sándor Lajos, Marosvásárhely, Bolyai u. 40 szám). A rovatot szerkeszti: WOLFF ERIKA \ A MAROS MEGYEI TURISZTIKAI HIVATAL | | az alábbi kirándulásokat szervezi a SZOVJETUNIÓBA ^ | X. Bukarest — Moszkva — Leningrád, repülőgéppel, 1981. már S Icius 16—23 között. ^ \ Részvételi díj: 3 300 + 531 lej. ^ \ 2. Bukarest — Moszkva — Leningrad — Baku — Jereván — | | Moszkva, repülőgéppel, 1981. március 28 — április 5. között. | | Részvételi díj: 4 420 + 598 lej. | | 3. Fekete-tengeri hajókirándulás. Útvonal: Constanta — / Odessza — Yalta — Szocsi — Szuhumi — Batum — Constanta, i 1 1981. április 28 — május 6 között. ' ( \ Irányár: 4 000—5 000 lej, az utasfülke komfortjától függően. ^ Feliratkozás a Turisztikai Hivatal összes ügynökségeiben. ^ ^____________________________________________ __ ^ ^ _____ Kép a keretben Dr. Kiss Géza A Kollégium kapujában futottunk össze. Rég nem láttam és örömmel nyugtáztam, hogy mosolya a régi, akárcsak fényesen fehérlő „frizurája“. Csupán szemüvege erősödött egy pár dioptriával. — Mit keres egy nyugdíjas nevelő itt a suliban? — állítom meg. — Te tudod jól lelkem, hogy engem ettől az iskolától elszakítani már nem lehet. Itt diákoskodtam, tanárkodtam. Most is kéthetenként feljárok a bentlakásba és elbeszélgetek a fiúkkal. Többnyire magaviseleti kérdésekről... — Emlékszem, ez volt mindig Géza bácsinak a vesszőparipája. De már divatjamúlt téma. Régebb még ment az ilyesmi, hogy magaviselet, most inkább a népviselet a divatos — próbálok csipkelődni. — Hát — édes lelkem — soha nem felejtem el, hogy 1948-ban magyaráztam az utolsóéveseknek a viselkedés szabályait. Egy tanuló felállt és azt mondta — „Tanár úr! Ezek a kérdések idejét múlták, ezt csak a kizsákmányoló rendszerben volt szokás tudni, ezek kispolgári csökevények, melyekre ma nincs szükség“ Én azt válaszoltam, hogy amíg az ember él ezen a földön, legyen bármilyen rendszer, társadalom, a jó modorra, a kulturált magaviseletre, illemtudásra mindig szükség lesz Később igazat adott nekem. — Mi késztette, hogy a tanári pályát válassza? Hiszen jogot végzett, s ott a kereset is jobb. .. — Ennek az elhatározásomnak évszázados előzménye vann. Hiszen nem csak az üknagyapám, hanem még a szépnagyapám is nevelő, néptanító volt. Családunk nagy része, ma is tanító meg tanár. Örököltem ezt a nevelői lelkületet. Annak dacára, hogy 1946- ban felvettek az újonnan létesült ügyvédi kamarába, otthagytam és beiratkoztam a tanárképzőbe. Ezt a pályát nem kenyérkereseti lehetőségnek, hanem szenteshivatásnak éreztem és a katedrát az ifjúság emberré nevelése magasztos műhelyének... Gyönyörű ez a kettős feladat: az oktatás és a nevelés... — Ehh! Szerintem azért van a gyermeknek apja, anyja, hogy megtanítsa viselkedni. A tanár tartsa meg az óráját, teljesítse a normáját —s alászolgája. Az ilyen szülösdijátszási plusz munkát úgysem fizetik. — Sokszor elgondolkoztam azon, hogy minden foglalkozást, szakmát hosszú évekig tanulják az ifjak, amíg elsajátítják, csak éppen a szülői „szakmára“ nem tantja senki a szülőket. Pedig mennyire fontos és nem is könnyű dolog. Ezért vannak lelki sérült fiatalok... — Akik megeszik a poharakat a vendéglőben Sőt patefonlemez-evő fiatalról is hallottam már. Miért kell ezen búslakodni! Nagyon is időszerű. Modern! Világszerte harc folyik a túltápláltság ellen, a patefonlemez meg a söröspohár igazán koleszterin mentes étel. Géza bácsi teszi magát, hogy nem hallja szellemeskedésem és mondja tovább a magáét. — Hosszú éveken át, mind a Kereskedelmiben, mind a Kollégiumban az első órán abroszt, tányért és minden kelléket felteritettem s megtanítottam a tanulókat az evőeszközök használatára. Ma is az érettségi találkozókon elemlegetik a volt diákjaim tanácsaimat. — Térjünk át valami komolyabb dologra. Gúnyneve volt-e? — Kettő is. A Kereskedelmi iskolában kaptam a tanulóktól a Kese bácsit. Több-ször hallottam, de nem tudtam, hogy engem ajándékoztak meg vele. Amíg egy alkalommal órára menet, a szokásos leselkedő diák el nem kiáltotta magát, hogy: Jön Kese! Egyedül voltam a folyosón, tehát csak én lehettem a Kese. Látva az osztály, hogy nem sértődöm pieg, rajtam maradt mai napig is. A másik nevet nem tudom kitől kaptam. Két évvel ezelőtt, Párizsból hazajövet, megálltam Pesten. Egy szoborkiállítást nézegettem, s egyszercsak elkiáltja valaki magát, hogy „Né, itt van Kojak!" Kezdtem én is furakodni — hiszen ismertem a Kojak sorozatot —, hadd lássam a híres filmszínészt. Pillanatok mlatt tömeg gyűlt körém, s ki angolul, ki franciául szólt hozzám. Rettentő zavarban voltam, nem tudtam mire vélni a dolgot, és akkor odajött hozzám az elkiáltó, egy régi kedves vásárhelyi ismerősöm, s csodálkozva kérdezte — hát nem tudtam, hogy én vagyok Kojak? Itthon Vásárhelyen mostanában engem mindenki Kojaknak emleget!... ID-j-Aoi. ^1—5» Áu\tv-r — TELEVÍZIÓ — VASÁRNAP, február 1 8.30 Pionírmüsor 9.05 A haza sólymai 9,15 Monte Cristo grófja (8.) 9,40 Ember és egészség 10,00 Faluműsor 11,45 A zene örömei 12,30 A haza védelmében 13,00 Telex 13,05 Vasárnapi album. Tartalmából: Stan és Bran, 14,00 — Újabb kalandok a kőkorszakban. Könnyűzene. Délutáni rövidszínház 16,35 Sport 17,40 Megfilmesített Caragiale-művek: Inainte de tácere (1.) 18,35 Gyermekműsor 19,00 Híradó 19,20 Országjárás 19,49 Leendő slágerek — könnyűzene-vetélkedő (2.) 20,50 Az emberek emberek maradnak — amerikai játékfilm 22,20 Híradó. HÉTFŐ, február 2. 16.00 Magyar nyelvű adás 18,59 1001 este 19,00 Híradó 19,20 Napirenden a gazdaságban 19,40 Tudományos adás 20,30 Elhaladt egy lovas (8.) 21,25 Nemzetközi kilátó 21,50 Hazafias és forradalmi dalok 22,05 Híradó. A ROMÁN TELEVÍZIÓ MAGYAR NYELVŰ MŰSORA 16.00 órakor: Tévé-szemle. ■ Belpolitikai eseményösszefoglaló ■ Képes napló ■ Ipari riportok, filmtudósítások ■ Napirenden — Illés József jegyzete ■ Ismerjük meg törvényeinket (vn.) Szepessy Tibor rovata ■ Házunk tája — avagy kertészkedjünk együtt... Veress Istvánnal (IV.) ■ Zenetár a Folk Grup 5 együttes és Nagy Mária felvételeiből. ■ Sokszemközt — Gálfalvi Zsolt irodalmi műsora. A tartalomból: Interjú Kerekes Györggyel, a Dacia Könyvkiadó magyar-német szerkesztőségének vezetőjével . Képes Ifjffy elő az irodalmi lapok szemléje. Geo Bogza, Lászlóffy Aladár és Létay Lajos verseit elmondja Barns Ildikó és Dengyel Iván. Közreműködik Egyed Péter és Kovács A. Ferenc ■ Beszélő képek — Erdélyi Lajos jegyzete egy fényképről ■ Verses zene — Boros Zoltán rovata — Ad Endre versei — Bartók Béla és Renitz Béla zenéje. Énekel Papp Minda és Györy Anton Klára. Zongorakisér Farkas Pál ■ A hazagondolás művészete — beszélgetés Szász Jánossal ■ Stop! — közlekedj okosan — rajzfilm ■ Újra láthatjuk — fü retáki válogatás az elmúlt évek műsoraiból. időjárás A Maros-Rábát Vízügyi Igazgatóság diszpécserszolgálata közli: Marosvásárhelyen tegnap reggel a levegő hőmérséklete mínusz 12, délben 12 órakor mínusz 8 fok volt. Előrejelzés: erősen párás, a reggeli órákban ködös lesz, az idő. A felhőzet fokozatosan megnövekszik. Gyenge, olykor megélénkülő északnyugati szél. A hőmérséklet lassan emelkedik, kora délután mínusz 2 a aínusz 1, míg hajnalban mínusz 6—mínusz 9 fok várható.