Vörös Zászló, 1981. március (33. évfolyam, 50-75. szám)
1981-03-01 / 50. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXIII. évfolyam 50 (9007) szám | 1981. március 1. vasárnap | Ara 30 báni A földművesek nagy fóruma határozatainak szellemében kihasználni minden kedvező órát a soron levő feladatok elvégzésére A tél még tartja magát, pedig a naptár a tavasz közeledtét jelzi. Március 1-ét írunk, nemsokára kezdeni kell a tavaszi vetést, s a szántóföldeken még tengernyi a tennivaló. A bő termést a még hátralevő szántások gyors befejezésével, minél nagyobb terület műtrágyázásával, trágyázásával kell megalapozni. A földművelők nagy országos fórumán erre külön felhívták a figyelmet. De akad tennivaló bőven a zöldségesekben, szőlősökben, gyümölcsösökben, sőt a legelőkön is. Mindenütt egyik legfontosabb munka a talajtáperő kiegészítése, és ebbe egyre nagyobb mértékben be kell vonni a fogatokat is. A szántásnál ugyancsak meg kell keresni a helyi lehetőségeknek legjobban megfelelő módszereket, hisz sok helyen napközben annyira felenged a föld, hogy nem lehet dolgozni, máshol csökkenteni kell az eketestek számát. De hát mindezek olyan dolgok, amelyeket meg lehet oldani. Az ingá-k vezetőire, a szakemberekre hárul a feladat, hogy naponta bejárják a határt s ott állítsák munkába a traktorokat, ahol a legnagyobb hatékonysággal tudnak dolgozni. JÓL kihasználják a fogatokat Nagy szükség van ezekben a napokban a fogatokra a csíkfalvi termelőszövetkezetben is. A traktorokra más munka hárul, hisz éppen elég szántanivaló maradt az őszről. Ennek egy részét a télen megforgatták, s ha az idő engedi, folytatják a munkát. A fogatok használata itt nem új dolog, az elmúlt esztendőben is, amikor nagyon felázott a talaj, gépekkel nem tudtak silózni, kézikaszával vágták le a takarmányt s fogatokkal szállították a silógödrökhöz. Amint Nagy Jenő, a termelőszövetkezet elnöke, a mezőgépészeti részleg vezetője elmondotta, eddig több mint 3000 tonna istállótrágyát hordtak ki, amiből oroszlánrészt vállaltak a fogatosok. Nagyrészt biztosították a melegágyakhoz, illetve a fóliasátrakhoz szükséges szalmástrágyát is. Beszélgetésünkkor a keretek készen voltak, csak a fóliára vártak, hogy megkezdhessék az elkészítését. — Nagy gondot fordítunk az idén a természetes gyepek feljavítására is — mondja az elnök. — Állatállományunk nagy, több mint 1200 szarvasmarha. 400 hektár jó legelővel rendelkezünk, közel a gazdasághoz. Az egész terület a Legelőgazdálkodási Vállalat kezelésében van. A műtrágyát ő biztosítja, de elhatároztuk, hogy az idén mintegy 500 tonna istállótrágyát mi is kihordunk. Javában folyik ez a munka. A csíkfalvi megyénk egyik legnagyobb termelőszövetkezete. Van mibe főjön a feje a gazdaság új elnökének, aki egyben a mezőgépészeti részleg vezetője is, szakemberének, brigádosainak és az egész tagságnak. De szorgalomban sincs hiány.Igyekeznek mindent megtenni azért, hogy maradéktalanul valóra váltsák a földművesek II. országos kongresszusának határozatait. a gépek átcsoportosításával Traktorzúgástól hangosak az éjszakák ezekben a napokban a havadtól termelőszövetkezet határában. 14 traktor hasítja a földet. Nappal ugyanis annyira meglágyul a föld, hogy csúsznak a traktorok kerekei. Ezért döntöttek az éjszakai műszak mellett. — A szántásban nagy segítséget nyújtanak a szomszédos havadi traktorok is — mondja Bíró Zoltán, a termelőszövetkezet főmérnöke. — Ott ugyanis nem lehet még dolgozni, ezért nyolc traktort irányítottak hozzánk, így az utóbbi időben sikerült több mint 110 hektáron megforgatni a földet. Nagy gondot fordítanak a talajtáperő pótlására is. Habár gazdaságuk nem nagy, több (háromszéki) (Folytatás a 4. oldalon) Szórják a trágyát a zógori áru földjén „Megéneklünk, Románia“ országos fesztivál A Diákművészeti és-alkotási fesztivál zónaszakasza Marosvásárhelyen Tegnap Marosvásárhelyen a Megéneklünk, Románia fesztivál jegyében megkezdődött a Diákművészeti és -alkotási fesztivál zónaszakasza. Sorrendben ez immár a 14. seregszemle. Ebben az évben több központban — Temesváron, Galacon, Marosvásárhelyen, Craiován, Kolozsvár- Napocán, lakiban, Bukarestben — február 20. és március 15. között bonyolítják le az egyetemi központok műkedvelő művészcsoportjainak, előadóinak, alkotóinak részvételével. Marosvásárhelyen február 26-án és március 1-én Marosvásárhely, Brassó és Szeben főiskolásai léptek, lépnek a versenydobogóra. A három városból több mint hétszáz műkedvelő-színjátszó, művészbrigád, irodalmi összeállítást bemutató, szavaló, modern és népi táncegyüttes stb. mutatja be legszebb műsorát. A legjobb csoportokat a zónaszakaszra kijelölt zsűri az országos döntőre javasolja, amelyet március 19. és május 10. között tesdeznek meg Nagybányán, Temesváron, Iasiban, Pitesti en, Kolozsvár-Napocán, Brassóban, Bukarestben, Suceaván. Marosvásárhelyen a megnyitó ünnepséget a ..Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet Stúdió termében tartották. Elsőnek a marosvásárhelyi Egyetemi Központ diákjai szerepeltek. Délelőtt az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet irodalmi színpada, művészbrigádja, a Diák Művelődési Ház modern tánccsoportja, szavalók, egyéni előadók léptek a színpadra. Délután a Nemzeti Színház kistermében a marosvásárhelyi Egyetemi Központ román színjátszó csoportja szerepelt, a Színművészeti Intézet Stúdió termében pedig a Diák Művelődési Ház „Doina Muresului“ folklóregyüttese és az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet román tánccsoportja. Este fél 8 órai kezdettel a brassói diákok mutatták be műsorukat. A 14. Diákművészeti és -alkotási fesztivál rendezvényein sok szép előadást láttunk. A fesztivál programjában ma a szebeni főiskolások műsora szerepel. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet irodalmi összeállítást bemutató csoportja. A régeni Republica Fémipari Vállalat új öntödéjének építőtelepén Sima Nicolae munkacsoportja mind a három indukciós acélolvasztó kemence hűtőberendezésének a szerelésével elkészült. Koncz János azt a pillanatot örökítette meg, amikor az utolsó csavarokat húzták utána a szerelők az egyik berendezés bonyolult csőhálózatán ISMÉT A VÍZÜGYRŐL Még van miből pazarolni? Az egy főre eső ivóvíz-fogyasztás tekintetében Románia Európa első tíz országa közé sorolható, aminek örvendenünk kellene, ha úgy vennénk, bőségesen jut valamennyiünknek ebből az életet jelentő elemből. Nem válik azonban dicséretünkre, hogy az iparivíz-fogyasztás tekintetében (szintén egy főre számítva) túlteszünk nálunk gazdaságilag fejlettebb államokon. A pazarlás még jobban kiütközik abból, hogy az egy főre eső ivóvízfogyasztás értékét hazánkban e nem is könnyen, nem is olcsón megtisztított víznek ipari, mezőgazdasági és más célokra indokolatlanul nagy mennyiségekben való felhasználása emeli a valóságosnál magasabbra. Országos viszonylatban az ivóvíz 75 százalékát az ipar igényli, sajnos számos esetben a kényelmünk rovására, mert bizonyos gazdasági egységek telhetetlensége megfosztja a kisfogyasztót attól a lehetőségtől, hogy rendszeresen élvezze a hideg- és melegvíz-szolgáltatás vagy a távfűtés áldásait. Felesleges lakkozni ez esetben, ugyanis a helyzet súlyosbodik. Résen kell lennünk, nehogy miután megcsapott az energia- és nyersanyagválság szele, a vízhiány tetézze gondjainkatbajainkat. Illene végre tudomásul vennünk, hogy felszíni és altalaji vizeink egyaránt nemzeti kincset képviselnek, amelyre nem vigyázni önmagunkkal és társadalmunkkal szemben elkövetett bűn. Biztos forrásból tudjuk: a pocsékolás megszüntetéséért az illetékes szervek kötelezni fogják a vállalatokat, a szövetkezeteket és az intézményeket, hogy ugyanúgy készítsenek vízmérre- AJTAY LÁSZLÓ (Folytatás a 4. oldalon) A lakosság érdekében A kereskedelem feladata kiterjeszteni a tej házhoz szállítását! Marosvásárhelyen és megyénk más városaiban jó eredménnyel terjedt el a tej házhoz szállítása előfizetés alapján. Egy idő óta azonban a megyeszékhely egyes lakónegyedeiben nem nagyon halljuk a tejesüveg-zörgést. Vajon miért? — érdeklődünk Ioan Popa elvtárstól, a Megyei Kereskedelmi Igazgatóság osztályvezetőjétől, a megyei ellátási tanács titkárától. — Valóban, a tej házhoz szállításával mi sem vagyunk elégedettek. Marosvásárhelyen például a naponta kiszállított menynyiség 8200 literre csökkent. Az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat vezetőségére hárul a feladat, hogy az előfizetéses alapon történő házhoz szállítást legalább napi 15—20 ezer literre emelje, hogy ezzel is segítségére legyen a lakosságnak, s főleg a háziasszonyoknak. — Milyen akadályai vannak a tej házhoz szállításának? — A legelső és legnagyobb akadály a munkáskéz, vagyis az olyan vállalkozó hiánya, aki a megegyezéses helyről széthordja a tejet az előfizetőknek. Éppen ezért megragadom ezt az alkalmat is arra, hogy elmondjam: ezzel a foglalatossággal elég jól lehet keresni, havonta 1500— 3000 lej között olyan munkáért, amelyet kis szorgalommal akár napi 3—4 óra alatt is el lehet végezni. Természetesen a jövedelem a kiszállított tej menynyiségétől függ, s így a tejkihordó érdekelt az előfizetések gyűjtésében is. Itt kell megemlítenem, hogy a 101/1980-as törvényerejű rendelet értelmében az ezzel foglalkozók rendelkeznek mindazokkal a jogokkal, amelyek a munkaszerződés alapján alkalmazott dolgozókat megilletik. Egyes városokban még főiskolások is szívesen végzik ezt a munkát. Nekik azonban nincs alkalmazotti minőségük! Ezzel kapcsolatosan azonban ajánlanám, hogy a tej házhoz szállításában érdekelt lakosok fogadják el azt a módszert, amely más városokban már régebb meghonosodott... — Miről van szó? — Arról, hogy a tejkihordók nem másznak meg minden emeletet, hanem az előfizetett tejet az épület elé rakják le, ahonnan minden előfizető maga veszi el saját porcióját. Mi mindenképpen arra törekszünk, hogy kiterjesszük a tej előfizetéses házhoz szállítását, főleg a November 7, a Tudor III és a Kövesdomb lakónegyedekben, megkímélve ezzel a háziasszonyokat, anyákat a hoszszabb-rövidebb várakozástól, járkálástól. Lejegyezte: P. P.