Vörös Zászló, 1981. március (33. évfolyam, 50-75. szám)
1981-03-26 / 71. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXIII. évfolyam 71 (9028) szám 1981. március 26. csütörtök Ara 30 báni A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével március 25-én, szerdán plenáris ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A résztvevők egypercnyi csenddel adóztak az előző plenáris ülés óta eltelt időszakban elhunyt Vasile Potop elvtárs, az RKP KB tagja, a párt régi aktivistája emlékének. A plénum egyöntetűen elfogadta az alábbi napirendet: 1. Jelentés a párt taglétszámáról, összetételéről és szervezeti struktúrájáról 1980. december 31-én. 2. Jelentés a párt káderpolitikájának megvalósításáért a párt- és állami szervek és tömegszervezetek által 1980-ban kifejtett tevékenységről. 3. Jelentés az 1965-ös pártdokumentumok kicserélési akciójának lebonyolítási módjáról. 4. Jelentés a dolgozók 1980. évi javaslatainak, észrevételeinek, panaszainak és kéréseinek megoldási tevékenységéről. 5. Jelentés a párt és az állam 1980. évi nemzetközi tevékenységéről és az 1981. évi főbb külpolitikai orientációkról. 6. Egyes szervezési problémák. A plénumon meghívottként részt vettek a megyei pártbizottságok első titkárai, minisztériumok, központi intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezető káderei, a központi sajtó főszerkesztői, akik nem tagjai az RKP KB-nek. A vitában felszólaltak a következő elvtársak: Miu Dobrescu, Letisia Ionas, Haralambie Alexa, Nagy Ferdinánd, Florea Ristache, Nicolae Bu?ui, Eduard Eisenburger, Elena Verona Burtea, Stan Vasile Cazan, Ilie Bologa, Ion Albuletu, Elisabeta Statescu, Petre Lungu, Lucretia Moldovan, Maria Gheorghe és Constantin Cri?an. 1. Az RKP Központi Bizottsága elemezte és a plénum dokumentumaként egyöntetűen jóváhagyta a párt 1989. december 31-i taglétszámáról, összetételéről és szervezeti struktúrájáról szóló jelentést. Ebben az időpontban a Román Kommunista Párt sorai 3 044 336 párttagot számlált, 83 419-cel többet mint az 1979-es esztendő végén. Az összes párttagok 74,80 százaléka az anyagi termelés területén fejti ki tevékenységét. Az a tény, hogy az ország felnőtt lakosságának 19,70 százaléka és aktív lakosságának 29,50 százaléka párttag, beszédesen illusztrálja pártunk óriási szervező erejét, nagy tekintélyét és befolyását, amelynek a dolgozók — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — összes kategóriái sorában örvend, az egész nép maradéktalan csatlakozását a Román Kommunista Párt bel- és külpolitikájához, az egész nemzet megbonthatatlan egységét a párt és annak főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs közül. A Központi Bizottság úgy értékelte, hogy a megyei, municípiumi, városi és községi bizottságok, a vállalatok, intézmények és mezőgazdasági egységek pártszervei ésszervezetei a XII. kongresszusán és az RKP KB 1980. márciusi plénumán hozott határozatok, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásai alapján tevékenykedve kitartó és fokozott politikai-szervezési munkát fejtettek ki a párt sorainak szakadatlan erősítéséért és az egész társadalom vezető politikai erejeként ráháruló szerep növeléséért és azért, hogy egyesítsék a kommunisták, az összes dolgozók erőfeszítéseit a párt politikájának töretlen megvalósításában. A plénum kidomborította annak szükségességét, hogy a XII. kongresszuson elfogadott programdokumentumok, a Központi Bizottság határozatai és Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásai szellemében az összes pártszervek és -szervezetek tovább tevékenykedjenek a politikai és szervezési tevékenység mind magasabb szintre való emeléséért, a párt sorainak állandó erősítéséért mind számbelileg, mind pedig minőségileg, biztosítva, hogy a párttagsági címet a leghaladóbb dolgozóknak adják meg, akik bebizonyítják, hogy határozottan harcolnak pártunk és államunk bel- és külpolitikájának megvalósításáért, minden körülmények között forradalmi szellemről tesznek tanúbizonyságot, elszántan küzdenek a munkában megnyilvánuló fogyatékosságok ellen a rájuk háruló feladatok példás teljesítéséért. A Központi Bizottság mély meggyőződését fejezi ki, hogy a párt sorainak szakadatlan erősítésére, a párt szervezeti struktúrájának tökéletesítésére és a valamennyi pártszervezeten belüli politikai-nevelő munka fokozására vonatkozóan a XII. kongresszuson és az RKP KB plénumain elfogadott határozatok, a Nicolae Ceausescu elvtárstól kapott útmutatások életbeültetése biztosítja a párt vezető szerepének növekedését az ország egész gazdasági-társadalmi életében,a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Románia kommunizmus felé haladására irányuló program megvalósítását. 2. Az RKP Központi Bizottsága megvizsgálta és a plénum dokumentumaként egyöntetűen jóváhagyta a párt káderpolitikájának megvalósításáért a párt- és állami szervek és a tömegszervezetek által 1980-ban kifejtett tevékenységről szóló jelentést. Úgy értékelte, hogy a párt- és állami szervek, a tömeg- és társadalmi szervezetek vezetőségei a Nicolae Ceausescu elvtárstól kapott orientációkkal és útmutatásokkal összhangban következetes gondot fordítottak a párt káderpolitikájának megvalósítását célzó egész tevékenység tökéletesítésére, fokozták az igényességet aziránt, hogy valamennyi tevékenységi szektorban tiszteletben tartsák a káderek előléptetésének elveit, kritériumait és szabályait. A pártszervek és -szervezetek fokozott gondot fordítottak arra, hogy a vezető tisztségekbe a legjobb kádereket léptessék elő a munkások, a parasztok, a mérnökök és más társadalmi kategóriák soraiból, biztosítva, hogy a káderek összetétele egészében véve tükrözze a munkásosztály pozícióját és történelmi küldetését szocialista társadalmunk vezetésében. A pártszervek és -szervezetek ugyanakkor fokozott és állandó tevékenységet fejtettek ki a káderek forradalmi szellemben történő neveléséért, azért, hogy erősítsék a fegyelmet és a felelősségérzetet a rájuk háruló hatáskör gyakorlásában, fejlesszék a kezdeményezőkészséget, a felelősségteljes magatartást a párt által minden tevékenységi területen kijelölt feladatok iránt, tiszteletben tartsák az ország törvényeit, a szocialista etika és méltányosság szabályait. Fokozott figyelmet fordítva az ipar, a mezőgazdaság és a többi szektorok tevékenységének normális lebonyolításához szükséges szakképzett káderek felkészítésére. 1980- ban 428 000 munkást képeztek ki, 13 434 mestert és 36 700 főiskolai végzettet helyeztek ki a termelésbe. A plénum utasítást adott arra, tevékenykedjenek tovább azért, hogy a vezető tisztségekbe minden tevékenységi területen, a párt- és állami szervekben és apparátusban, a tömeg- és társadalmi szervezetek, a minisztériumok, a többi intézmények, gazdasági-társadalmi egységek vezetőségében nagyobb számú munkást, mestert, technikust és más kategóriákhoz tartozó dolgozót, fiatalokat és több nőt léptessenek elő. Az RKP Központi Bizottsága felkérte apártos állami szerveket, a tömegszervezeteket, a minisztériumok és központi intézmények vezetőségeit, hogy a következő időszakban is küzdjenek a párt káderpolitikájának megvalósítására, a káderek kiválasztásával, előléptetésével, felkészítésével és nevelésével kapcsolatos párthatározatok töretlen alkalmazására irányuló tevékenység további tökéletesítéséért. Az RKP KB plénuma intézkedéseket fogadott el, amelyek arra hivatottak, hogy biztosítsák a párt káderpolitikájának megvalósítására irányuló tevékenység további tökéletesítését valamennyi tevékenységi területen. 3. Az RKP Központi Bizottsága megelégedéssel állapította meg, hogy a pártdokumentumok kicserélése — ami megkülönböztetett jelentőségű politikai esemény volt a pártszervezetek, az öszszes kommunisták életében — jó körülmények között és az RKP KB 1979 márciusi plenáris ülésén kijelölt határidőn belül fejeződött be. A pártdokumentumok kicserélési akciója a párt szakadatlan erősödéséhez, a Központi Bizottság, Nicolae Ceausescu elvtárs körüli összetartásának és egységének szakadatlan erősödéséhez vezetett, valamenynyi pártszervezetben előmozdította a felelősségérzet növelését és a kommunista fegyelem erősödését, a párt egész társadalomban betöltött vezető szerepének mind magasabb szinten való gyakorlását. A pártdokumentumok kicserélése hozzájárult a kommunisták s egészében véve az alapszervezetek kombattívitásának fejlesztéséhez a hiányosságokkal és hibákkal szemben, hozzájárult az összes állampolgároknak a párt által kijelölt feladatokteljesítésére való mozgósításához, az új erőteljes ösztönzéséhez vezetett minden területen. A pártdokumentumok egész kicserélési akciójának eredményeként növekedett a pártszervek és -szervezetek, az összes kommunisták illetékessége a gazdasági tevékenység vezetésében, még nagyobb mértékben aktivizálódtak a pártszervezetek a haza gazdasági-társadalmi fejlesztési tervében foglalt objektumoknak, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásainak, a Román Kommunista Párt XII. kongresszusán hozott határozatoknak a megvalósításáért folytatott harcban. (Folytatás a 4. oldalon) Az Államtanács ülése Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének az elnökletével 1981. március 25-én ülést tartott az Államtanács. Az ülésen meghívottként részt vett a kormány első minisztere, az első miniszter helyettesei, más központi szervek vezetői, a Nagy Nemzetgyűlés egyes állandó bizottságainak elnökei. Az ülésen az Államtanács megvitatta és elfogadta az alábbiakat: Törvényerejű rendelet a Románia Szocialista Köztársaság állami határainak őrségi szabályaira vonatkozó 1969. október 7-i 678 számú törvényerejű rendelet módosításáról; Törvényerejű rendelet a közvagyonban okozott egyes károk megtérítési módjáról; Törvényerejű rendelet az azoknak a személyeknek a megbüntetésére és munkával történő átnevelésére vonatkozó egyes átmeneti intézkedésekkel kapcsolatos 218/1977. számú, 47/1977. számú törvénnyé vált törvényerejű rendelet módosításáról, akik a büntetőtörvényben előírt cselekedeteket követtek el. Az Államtanács megvizsgálta és ratifikálta a közúti nemzetközi áruszállítási szerződésre vonatkozó egyezmény 1978. július 5-én Genfben aláírt jegyzőkönyvet; Románia Szocialista Köztársaság és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság 1980. október 24-én Belgrádban aláírt hosszútávú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési programjáról szóló megállapodás; Románia Szocialista Köztársaság kormányának és Kame' run Egyesült Köztársaság kormányának 1980. augusztus 30- án Bukarestben aláírt megállapodását a beruházások kölcsönös garantálásáról; Románia Szocialista Köztársaság kormányának és Zimbabwe Köztársaság kormányának 1980. szeptember 23- án Bukarestben aláírt hosszútávú gazdasági és műszaki együttműködési megállapodása; Románia Szocialista Köztársaság kormányának és Szomália Demokratikus Köztársaság kormányának 1980. október 13-án Bukarestben aláírt gazdasági és műszaki együttműködési megállapodását; A találmányok szerzői igazolványainak és más oltalmazó okiratainak kölcsönös elismeréséről 1976. december 18-án Havannában aláírt megállapodást; Románia Szocialista Köztársaság és Kuba Köztársaság 1980. június 28-án Bukarestben aláírt polgárjogi, családjogi és büntetőjogi jogsegély-egyezményét; Románia Szocialista Köztársaság kormányának és a Dán Királyság kormányának a beruházások kölcsönös előmozdításával és garantálásával kapcsolatosan 1980. november 12- én Koppenhágában aláírt megállapodását; Románia Szocialista Köztársaság kormányának és a Magyar Népköztársaság kormányának 1980. október 31-én Bukarestben aláírt hosszútávú gazdasági, műszaki és tudományos együttműködési és kooperációs megállapodását; Románia Szocialista Köztársaság kormányának és Libanon Köztársaság kormányának 1980. december 6-án Bukarestben aláírt kereskedelmi és fizetési megállapodását; Románia Szocialista Köztársaság kormányának és Szudán Demokratikus Köztársaság kormányának a kettős megadóztatás elkerülésére és a jövedelmekre és tőkére kivetett adókkal kapcsolatos adócsalás megelőzésére vonatkozóan 1979. április 25-én Khartoumban megkötött egyezményét; Románia Szocialista Köztársaság és a Norvég Királyság 1980. november 11-én Oslóban megkötött egyezményét a jövedelmekkel és vagyonnal kapcsolatos kettős megadóztatás elkerüléséről. Az Államtanács ugyanakkor elhatározta Románia Szocialista Köztársaság csatlakozását a Duna-bizottságot illető kiváltságokra és immunitásokra vonatkozóan 1963. február 13-án Budapesten megkötött egyezményhez. Az összes említett törvényerejű rendeleteket a Nagy Nemzetgyűlés illetékes állandó bizottságai, valamint a Törvényelőkészítő Tanács előzőleg megvizsgálta és kedvezően véleményezte. A munkálatok folytatásaként az Államtanács megvizsgálta és jóváhagyta a dolgozók által 1980- ban az Államtanácshoz intézett javaslatok, észrevételek, panaszok és kérések megoldásáért kifejtett tevékenységet elemező bizottság jelentését, valamint a Minisztertanács jelentését azoknak a javaslatoknak, észrevételeknek, panaszoknak és kéréseknek a megoldásáról, amelyeket a dolgozók 1980-ban az államigazgatás központi szerveihez intéztek. Az Államtanács megállapította, hogy az állami szervek fokozott figyelmet fordítottak a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek, panaszainak és kéréseinek a megfelelő megoldására. A központi és helyi szervekhez intézett levelek révén egyre nagyobb számú állampolgár járult hozzá egyes általános érdekű problémák megoldásához, a párt- és állami határozatok következetes tiszteletben tartásához, a gazdasági és társadalmi tevékenységben megnyilvánuló egyes fogyatékosságok felszámolásához. Az Államtanács utasította a kormányt, a minisztériumokat, a többi központi szerveket, a néptanácsokat és a szocialista egységeket, hogy a legnagyobb felelősségérzettel vizsgálják meg az állampolgárok által felvetett problémákat, s a párthatározatokkal és az ország törvényeivel összhangban tegyenek intézkedéseket a jelzett fogyatékosságok megszüntetéséért, operatívan oldják meg a dolgozók jogos kéréseit. Az Államtanács ezután megvizsgálta és jóváhagyta az Államtanács megbízásából a Nagy Nemzetgyűlés állandó bizottságai által 1981-ben végzendő elemzésekről szóló programot. Az Államtanács továbbiakban megoldotta a folyó tevékenység több kérdését. A változékony időjárás ellenére megyeszerte számos mezőgazdasági egységben teljes lendülettel végzik a mezei munkálatokat. A jó gazdák nem vártak az optimális időjárásra, hanem naponta bejárjáka határt, és ahol eléggé szikkadt területeket találnak, azonnal munkába állítják a gépeket. Erre nagy szükség is van, hiszen alig néhány nap maradt márciusból s az alapvető munkálatoknál számottevő a lemaradás. A vezetőknek, szakembereknek oda kell hatniuk, hogy az összes erök mozgósításával mindennap maximális eredményeket érjenek el a cukorrépa, borsó, sörárpa és más, az első sürgősségi szakaszba tartozó magvak vetésénél. A szántóföldek, a falvak minden dolgozójának teljes határozottsággal kell bekapcsolódnia a soron levő munkálatokba, mert csak szorgalommal, odaadással biztosítható a tavaszi munkálatok sikere, az idei bőséges termés. Ütemes munkát A tirnfiveni-i egységes agráripari tanácshoz tartozó termelőszövetkezetek szinte mindenikének sok nehézséget okozott a (sárdi) (Folytatás a 4. oldalon) « A legfontosabb most a szántóföldeken Minden erővel, eszközzel szorgalmazni a magágykészítést és a vetést!