Vörös Zászló, 1981. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-26 / 71. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXIII. évfolyam 71 (9028) szám­­ 1981. március 26. csütörtök Ara 30 báni A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunis­ta Párt főtitkára elnökletével március 25-én, szer­dán plenáris ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A résztvevők egypercnyi csenddel adóztak az előző plenáris ülés óta eltelt időszakban elhunyt Vasile Potop elvtárs, az RKP KB tagja, a párt régi aktivistája emlékének. A plénum egyöntetűen elfogadta az alábbi na­pirendet: 1. Jelentés a párt taglétszámáról, összetételéről és szervezeti struktúrájáról 1980. december 31-én. 2. Jelentés a párt káderpolitikájának megvalósí­tásáért a párt- és állami szervek és tömegszerve­zetek által 1980-ban kifejtett tevékenységről. 3. Jelentés az 1965-ös pártdokumentumok kicse­rélési akciójának lebonyolítási módjáról. 4. Jelentés a dolgozók 1980. évi javaslatainak, észrevételeinek, panaszainak és kéréseinek megol­dási tevékenységéről. 5. Jelentés a párt és az állam 1980. évi nem­zetközi tevékenységéről és az 1981. évi főbb kül­politikai orientációkról. 6. Egyes szervezési problémák. A plénumon meghívottként részt vettek a me­gyei pártbizottságok első titkárai, minisztériumok, központi intézmények, tömeg- és társadalmi szer­vezetek vezető káderei, a központi sajtó főszer­kesztői, akik nem tagjai az RKP KB-nek. A vitában felszólaltak a következő elvtársak: Miu Dobrescu, Letisia Ionas, Haralambie Alexa, Nagy Ferdinánd, Florea Ristache, Nicolae Bu?ui, Eduard Eisenburger, Elena Verona Burtea, Stan Vasile Cazan, Ilie Bologa, Ion Albuletu, Elisabeta Statescu, Petre Lungu, Lucretia Moldovan, Maria Gheorghe és Constantin Cri?an. 1. Az RKP Központi Bizottsága elemezte és a plénum dokumentumaként egyöntetűen jóváhagyta a párt 1989. december 31-i taglétszámáról, össze­tételéről és szervezeti struktúrájár­ól szóló jelen­tést. Ebben az időpontban a Román Kommunista Párt sorai 3 044 336 párttagot számlált, 83 419-cel többet mint az 1979-es esztendő végén. Az összes párttagok 74,80 százaléka az anyagi termelés te­rületén fejti ki tevékenységét. Az a tény, hogy az ország felnőtt lakosságának 19,70 százaléka és aktív lakosságának 29,50 százaléka párttag, beszé­desen illusztrálja pártunk óriási szervező erejét, nagy tekintélyét és befolyását, amelynek a dolgo­zók — románok, magyarok, németek és más nem­zetiségűek — összes kategóriái sorában örvend, az egész nép maradéktalan csatlakozását a Román Kommunista Párt bel- és külpolitikájához, az egész nemzet megbonthatatlan egységét a párt és annak főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs közül. A Központi Bizottság úgy értékelte, hogy a megyei, municípiumi, városi és községi bizottsá­gok, a vállalatok, intézmények és mezőgazdasági egységek pártszervei és­­szervezetei a XII. kon­gresszusán és az RKP KB 1980. márciusi plénu­mán hozott határozatok, Nicolae Ceausescu elv­társ útmutatásai alapján tevékenykedve kitartó és fokozott politikai-szervezési munkát fejtettek ki a párt sorainak szakadatlan erősítéséért és az egész társadalom vezető politikai erejeként ráháruló szerep növeléséért és azért, hogy egyesítsék a kom­munisták, az összes dolgozók erőfeszítéseit a párt politikájának töretlen megvalósításában. A plénum kidomborította annak szükségességét, hogy a XII. kongresszuson elfogadott programdo­kumentumok, a Központi Bizottság határozatai és Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásai szellemében az összes pártszervek és -szervezetek tovább tevé­kenykedjenek a politikai és szervezési tevékeny­ség mind magasabb szintre való emeléséért, a párt sorainak állandó erősítéséért mind számbelileg, mind pedig minőségileg, biztosítva, hogy a párt­tagsági címet a leghaladóbb dolgozóknak adják meg, akik bebizonyítják, hogy határozottan har­colnak pártunk és államunk bel- és külpolitiká­jának megvalósításáért, minden körülmények kö­zött forradalmi szellemről tesznek tanúbizonyságot, elszántan küzdenek a munkában megnyilvánuló fogyatékosságok ellen a rájuk háruló feladatok példás teljesítéséért. A Központi Bizottság mély meggyőződését fe­jezi ki, hogy a párt sorainak szakadatlan erősí­tésére, a párt szervezeti struktúrájának tökéletesí­tésére és a valamennyi pártszervezeten belüli po­litikai-nevelő munka fokozására vonatkozóan a XII. kongresszuson és az RKP KB plénumain el­fogadott határozatok, a Nicolae Ceausescu elv­társtól kapott útmutatások életbeültetése biztosít­ja a párt vezető szerepének növekedését az or­szág egész gazdasági-társadalmi életében,­­a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom megterem­tésére és Románia kommunizmus felé haladására irányuló program megvalósítását. 2. Az RKP Központi Bizottsága megvizsgálta és a plénum dokumentumaként egyöntetűen jóvá­hagyta a párt káderpolitikájának megvalósításáért a párt- és állami szervek és a tömegszervezetek által 1980-ban kifejtett tevékenységről szóló jelen­tést. Úgy értékelte, hogy a párt- és állami szervek, a tömeg- és társadalmi szervezetek vezetőségei a Nicolae Ceausescu elvtárstól kapott orientációk­kal és útmutatásokkal összhangban következetes gondot fordítottak a párt káderpolitikájának meg­valósítását célzó egész tevékenység tökéletesítésé­re, fokozták az igényességet aziránt, hogy vala­mennyi tevékenységi szektorban tiszteletben tart­sák a káderek előléptetésének elveit, kritériumait és szabályait. A pártszervek és -szervezetek foko­zott gondot fordítottak arra, hogy a vezető tiszt­ségekbe a legjobb kádereket léptessék elő a mun­kások, a parasztok, a mérnökök és más társadalmi kategóriák soraiból, biztosítva, hogy a káderek összetétele egészében véve tükrözze a munkásosz­tály pozícióját és történelmi küldetését szocialista társadalmunk vezetésében. A pártszervek és -szervezetek ugyanakkor fo­kozott és állandó tevékenységet fejtettek ki a ká­derek forradalmi szellemben történő neveléséért, azért, hogy erősítsék a fegyelmet és­ a felelősség­­érzetet a rájuk háruló hatáskör gyakorlásában, fejlesszék a kezdeményezőkészséget, a felelősség­­teljes magatartást a párt által minden tevékeny­ségi területen kijelölt feladatok iránt, tisztelet­ben tartsák az ország törvényeit, a szocialista etika és méltányosság szabályait. Fokozott figyelmet fordítva az ipar, a mezőgazdaság és a többi szek­torok tevékenységének normális lebonyolításához szükséges szakképzett káderek felkészítésére. 1980- ban 428 000 munkást képeztek ki, 13 434 mestert és 36 700 főiskolai végzettet helyeztek ki a ter­melésbe. A plénum utasítást adott arra, tevékenykedje­nek tovább azért, hogy a vezető tisztségekbe min­den tevékenységi területen, a párt- és állami szer­vekben és apparátusban, a tömeg- és társadalmi szervezetek, a minisztériumok, a többi intézmé­nyek, gazdasági-társadalmi egységek vezetőségé­ben nagyobb számú munkást, mestert, technikust és más kategóriákhoz tartozó dolgozót, fiatalokat és több nőt léptessenek elő. Az RKP Központi Bizottsága felkérte a­­párt­os állami szerveket, a tömegszervezeteket, a mi­nisztériumok és központi intézmények vezetősé­geit, hogy a következő időszakban is küzdjenek a párt káderpolitikájának megvalósítására, a ká­derek kiválasztásával, előléptetésével, felkészítésé­vel és nevelésével kapcsolatos párthatározatok tö­retlen alkalmazására irányuló tevékenység továb­bi tökéletesítéséért. Az RKP KB plénuma intézkedéseket fogadott el, amelyek arra hivatottak, hogy biztosítsák a párt káderpolitikájának megvalósítására irányuló tevékenység további tökéletesítését valamennyi te­vékenységi területen. 3. Az RKP Központi Bizottsága megelégedés­sel állapította meg, hogy a pártdokumentumok kicserélése — ami megkülönböztetett jelentőségű politikai esemény volt a pártszervezetek, az ösz­­szes kommunisták életében — jó körülmények között és az RKP KB 1979 márciusi plenáris ülésén kijelölt határidőn belül fejeződött be. A pártdo­kumentumok kicserélési akciója a párt szaka­datlan erősödéséhez, a Központi Bizottság, Nicolae Ceausescu elvtárs körüli összetartásának és egysé­gének szakadatlan erősödéséhez vezetett, valameny­­nyi pártszervezetben előmozdította a felelősségér­zet növelését és a kommunista fegyelem erősödé­sét, a párt egész társadalomban betöltött vezető szerepének mind magasabb szinten való gyakor­lását. A pártdokumentumok kicserélése hozzájárult a kommunisták s egészében véve az alapszervezetek kombattívitásának fejlesztéséhez a hiányosságok­kal és hibákkal szemben, hozzájárult az összes állampolgároknak a párt által kijelölt feladatok­­teljesítésére való mozgósításához, az új erőteljes ösztönzéséhez vezetett minden területen. A pártdokumentumok egész kicserélési akciójá­nak eredményeként növekedett a pártszervek és -szervezetek, az összes kommunisták illetékessége a gazdasági tevékenység vezetésében, még nagyobb mértékben aktivizálódtak a pártszervezetek a haza gazdasági-társadalmi fejlesztési tervében foglalt objektumoknak, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásainak, a Román Kommunista Párt XII. kongresszusán hozott határozatoknak a megvalósí­tásáért folytatott harcban. (Folytatás a 4. oldalon) Az Államtanács ülése Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének az elnökletével 1981. március 25-én ülést tartott az Államtanács. Az ülésen meghívottként részt vett a kormány első minisztere, az első miniszter helyettesei, más központi szervek vezetői, a Nagy Nemzetgyűlés egyes állan­dó bizottságainak elnökei. Az ülésen az Államtanács megvitatta és elfogadta az aláb­biakat: Törvényerejű rendelet a Románia Szocialista Köztársaság állami határainak őrségi szabá­lyaira vonatkozó 1969. október 7-i 678 számú törvényerejű ren­delet módosításáról; Törvényere­jű rendelet a közvagyonban o­­kozott egyes károk megtérítési módjáról; Törvényerejű rende­let az azoknak a személyeknek a megbüntetésére és munkával történő átnevelésére vonatkozó egyes átmeneti intézkedésekkel kapcsolatos 218/1977. számú, 47/1977. számú törvénnyé vált törvényerejű rendelet módosítá­sáról, akik a büntetőtörvényben előírt cselekedeteket követtek el. Az Államtanács megvizsgálta és ratifikálta a közúti nemzet­közi áruszállítási szerződésre vonatkozó egyezmény 1978. július 5-én Genfben aláírt jegyzőköny­vet; Románia Szocialista Köz­társaság és Jugoszlávia Szocia­lista Szövetségi Köztársaság 1980. október 24-én Belgrádban aláírt hosszútávú gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködési programjáról szóló megállapo­dás; Románia Szocialista Köz­társaság kormányának és Kame­' run Egyesült Köztársaság kor­mányának 1980. augusztus 30- án Bukarestben aláírt megálla­podását a beruházások kölcsönös garantálásáról; Románia Szocia­lista Köztársaság kormányának és Zimbabwe Köztársaság kor­mányának 1980. szeptember 23- án Bukarestben aláírt hosszútá­vú gazdasági és műszaki együtt­működési megállapodása; Romá­nia Szocialista Köztársaság kor­mányának és Szomália Demok­ratikus Köztársaság kormányá­nak 1980. október 13-án Buka­restben aláírt gazdasági és mű­szaki együttműködési megállapo­dását; A találmányok szerzői i­­gazolványainak és más oltalma­zó okiratainak kölcsönös elis­meréséről 1976. december 18-án Havannában aláírt megállapo­dást; Románia Szocialista Köz­társaság és Kuba Köztársaság 1980. június 28-án Bukarestben aláírt polgárjogi, családjogi és büntetőjogi jogsegély-egyezmé­nyét; Románia Szocialista Köz­társaság kormányának és a Dán Királyság kormányának a beruházások kölcsönös előmoz­dításával és garantálásával kap­csolatosan 1980. november 12- én Koppenhágában aláírt meg­állapodását; Románia Szocialista Köztársaság kormányának és a Magyar Népköztársaság kormá­nyának 1980. október 31-én Bu­karestben aláírt hosszútávú gazdasági, műszaki és tudomá­nyos együttműködési és koope­rációs megállapodását; Románia Szocialista Köztársaság kormá­nyának és Libanon Köztársaság kormányának 1980. december 6-án Bukarestben aláírt keres­kedelmi és fizetési megállapo­dását; Románia Szocialista Köz­társaság kormányának és Szu­dán Demokratikus Köztársaság kormányának a kettős meg­adóztatás elkerülésére és a jöve­delmekre és tőkére kivetett a­­dókkal kapcsolatos adócsalás megelőzésére vonatkozóan 1979. április 25-én Khartoumban meg­kötött egyezményét; Románia Szocialista Köztársaság és­­ a Norvég Királyság 1980. novem­ber 11-én Oslóban megkötött egyezményét a jövedelmekkel és vagyonnal kapcsolatos kettős megadóztatás elkerüléséről. Az Államtanács ugyanakkor elha­tározta Románia Szocialista Köztársaság csatlakozását a Duna-bizottságot illető kiváltsá­gokra és immunitásokra vonatko­zóan 1963. február 13-án Buda­pesten megkötött egyezményhez. Az összes említett törvényere­jű rendeleteket a Nagy Nem­zetgyűlés illetékes állandó bi­zottságai, valamint a Törvény­előkészítő Tanács előzőleg meg­vizsgálta és kedvezően vélemé­nyezte. A munkálatok folytatásaként az Államtanács megvizsgálta és jóváhagyta a dolgozók által 1980- ban az Államtanácshoz intézett javaslatok, észrevételek, pana­szok és kérések megoldásáért kifejtett tevékenységet elemező bizottság jelentését, valamint a Minisztertanács jelentését azok­nak a javaslatoknak, észrevéte­leknek­, panaszoknak és kérések­nek a megoldásáról, amelyeket a dolgozók 1980-ban az állam­­igazgatás­ központi szerveihez intéztek. Az Államtanács megállapítot­ta, hogy az állami szervek fo­kozott figyelmet fordítottak­ a dolgozók javaslatainak, észrevé­teleinek, panaszainak és kéré­seinek a megfelelő megoldására. A központi és helyi szervekhez intézett levelek révén egyre nagyobb számú állampolgár já­rult hozzá egyes általános ér­dekű problémák megoldásához, a párt- és állami határozatok következetes tiszteletben tartá­sához, a gazdasági és társadal­mi tevékenységben megnyilvá­nuló egyes fogyatékosságok fel­számolásához. Az Államtanács utasította a kormányt, a minisztériumokat, a többi központi szerveket, a néptanácsokat és a szocialista egységeket, hogy a legnagyobb felelősségérzettel vizsgálják meg az állampolgárok által felvetett problémákat, s a párthatároza­tokkal és az ország törvényeivel összhangban tegyenek intézke­déseket a jelzett fogyatékossá­gok megszüntetéséért, operatí­van oldják meg a dolgozók jo­gos kéréseit. Az­ Államtanács ezután meg­vizsgálta és jóváhagyta az Ál­lamtanács megbízásából a Nagy Nemzetgyűlés állandó bizottsá­gai által 1981-ben végzendő e­­lemzésekről szóló programot. Az Államtanács továbbiakban megoldotta a folyó tevékenység több kérdését. A változékony időjárás elle­nére megyeszerte számos mező­gazdasági egységben teljes len­dülettel végzik a mezei munká­latokat. A jó gazdák nem vár­tak az optimális időjárásra, ha­nem naponta bejárják­­a határt, és ahol eléggé szikkadt terüle­teket találnak, azonnal munká­ba állítják a gépeket. Erre nagy szükség is van, hiszen alig né­hány nap maradt márciusból s az alapvető munkálatoknál szá­mottevő a lemaradás. A veze­tőknek, szakembereknek oda kell hatniuk, hogy az összes e­­rök mozgósításával mindennap maximális eredményeket érje­nek el a cukorrépa, bor­só, sör­árpa és más, az első sürgősségi szakaszba tartozó magvak veté­sénél. A szántóföldek, a falvak minden dolgozójának teljes ha­tározottsággal kell bekapcsolód­nia a soron levő munkálatokba, mert csak szorgalommal, oda­adással biztosítható a tavaszi munkálatok sikere, az idei bő­séges termés. Ütemes munkát A tirnfiveni-i egységes agrár­ipari tanácshoz tartozó termelő­­szövetkezetek szinte mindeniké­­nek sok nehézséget okozott a (sárdi) (Folytatás a 4. oldalon) « A legfontosabb most a szántóföldeken Minden erővel, eszközzel szorgalmazni a magágykészítést és a vetést!

Next