Vörös Zászló, 1981. április (33. évfolyam, 76-101. szám)

1981-04-01 / 76. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I XXXIII. évfolyam 76 (9033) szám­­ 1981. április 1. szerda Ara 30 bámi Alapvető feladat a mezőgazdaságban Minden eszközzel sürgetni a koraiak vetésének befejezését! Ezidáig legfontosabb feladatnak az első sürgősségi sza­kaszba tartozó növényfélék vetésének megkezdését, a vetés ütemének gyorsítását tekintettük. Most, hogy az időjárás huza­mosabb ideig kedvező volt, a talaj legtöbb helyen annyira szikkadt, hogy dolgozhattak a gépek, arra kell összpontosítani minden gazdaságban, hogy a tavaszi vetéseket a legrövidebb időn belül befejezzék s gyorsított ütemmel folytassák a mun­kát a zöldségesekben, a melegágyaknál, valamint a gyümöl­csösökben. Szükség van erre, hiszen a meleg tavaszi napok kedvezően befolyásolják az elvetett növényfélék fejlődését. Úgy kell tehát megszervezni a munkálatokat a gazdaságok­ban — természetesen a gépek helyes, ésszerű elosztásával —, hogy mielőbb jelenthessék az első sürgősségi szakaszba tartozó növények vetésének befejezését. Földben a tavaszi búza magja A sárpataki termelőszövetke­zetben az elmúlt héten megkezd­ték a tavaszi búza vetését, s amint a termelőszövetkezet el­nökétől, Eresei Jánostól értesül­tünk, már az első napon 15 hek­tárnyi területen került földbe a mag. A vetéssel párhuzamosan gondoskodtak arról is, hogy a tavaszi búza vetésére előirány­­zott többi területet előkészítsék a vetésre. Mire tehát az első tizenöt hektár vetésével végez­tek, már készen állt a másik 15 hektár is, így pedig nem volt nehéz ennek a területnek a be­vetésével már az elmúlt hét fo­lyamán végezni. Tehát a tava­szi búza termesztésére előirány­zott harminc hektárnyi terüle­ten földbe került a mag. A búza vetésével egyidőben dolgoztak a borsóterület vetésre való előkészítésén. A 40 hektár­ból már az elmúlt hét közepén 20 hektárt előkészítettek vetésre s eddig 15 hektáron földbe is juttatták a borsó vetőmagját. A kövekező napokban tovább fo­lyik a területek előkészítése. Szakaszosan vetettek, hogy ne egyszerre kelljen begyűjteni a termést. 15 hektáron vetettek az első szakaszban s úgy tervez­ték, hogy a másodikban újabb 15 hektáron, a harmadikban pe­dig 10 hektáron juttatják föld­be a magot. A különböző sza­kaszok közötti 5—8 napos elto­lódás biztosítja, hogy betakarí­táskor a rendelkezésükre álló gépeket folyamatosan használ­hassák. Természetesen az elto­r­lódásoknak megfelelően külön­böző fajtákat vetnek, hogy be­takarításkor az érettségi fok egyforma legyen. A cukorrépa vetőmagját ezidáig 10 hektáron juttatták a földbe. Biztosított a palántaellátás Ebben az évben 100 hektáron termesztenek zöldségféléket a sárpataki termelőszövetkezetben A már említett borsón kívül 20 hektáron termesztenek hagymát, 10 hektáron markot, 5 hektáron petrezselymet, 10 hektáron ká­posztaféléket, 10 hektáron ubor­kát, 2 hektáron pedig céklát. Jelenleg a dughagyma ültetése és a hagymamag vetése folyik a zöldségtermesztési farmon. A­­mint a termelőszövetkezet elnöke tájékoztatott, valamennyi vető­magot idejében beszereztek s a vegyszerek meg a műtrágya is rendelkezésükre áll. Annak ér­dekében, hogy a zöldségtermesz­tésben minél jobb eredményeket érhessenek el, a megyei mező­gazdasági igazgatóság 50 tonna műtrágyát utalt ki terven felül számukra. 2000 négyzetméter felületen készítettek melegágyakat, ahol a zöldségfélék és a dohány palán­táját termesztik meg. Ezenfelül készítettek 200 négyzetméter fó­liasátrat palántaelőnevelésre. Mindent egybevetve­­ a terme­lőszövetkezet zöldségesében biz­tosított a palánták előállítása. A gyümölcsösben sem szünetel­t munka 28 hektár gyümölcsfatelenít­­vénnye­l rendelkezik a gazdaság, s a tavaszi mezőgazdasági kam­pány időszerű munkálatai mel­lett nem feledkeznek meg a gyümölcsfák gondozásáról sem. Ezidáig végeztek a második per­metezéssel, valamint a fák met­szésével. A hat hektár szőlőte­­lepítvényen jelenleg folyamatban van a borózás, kötözés. S hogy minél jobb terméseredményt ér­hessenek el, 3 hektár szőlősre istállótrágyát hordanak, amit a tagság a szőlőtövek mellé ás be. Erre van szükség mindenütt­­ sürgetni elsősorban a vetés befejezését s ezzel egyidőben folyamatosan végezni a munká­latokat a zöldségesekben, gyü­mölcsösökben. Akkor pedig a növénytermesztés valamennyi ágazatában sikerül elérni az e­­lőírt terméshozamot s a minő­ség sem szenved kárt. (bakó) Keresettek a stílbútorok Számos alkalommal láthattuk kiállításokon, a képviseleti bol­tokban is szemügyre vehetjük az átlagos szemlélődő figyelmét elsősorban finom mívű kivitele­zésükkel, no meg a nem min­dennapi árukkal megragadó rá­ri stílusú bútorokat, amelyek­ből egyre többet kér a külföldi piac Megyénk bútorgyárai pe­dig (állami és szövetkezeti kis­ipari egységek egyaránt) igen­csak előkelő helyet foglalnak el ezen igények kielégítésében. Megvallom, meglehetősen zavar­ba hoz és elbizonytalanít a „stílbútorok“ divatja. De hát tényként kell elfogadni, hogy noha a korszerű­ egyszerű búto­rok inkább megfelelnek a mai ember­­ igényének és lehetősége­inek, nagy vonzerejük van még a régi stílusú bútoroknak. Sőt, egyelőre növekedőben az irán­tuk tanúsított érdeklődés. Bútor­gyártó egységeink nem győznek annyi stílbútort gyártani, hogy az fedezze a keresletet. Az „Au­gusztus 23.“ Fafeldolgozó Válla­latban, ahol csak 1960 után kezdtek előállítani luxusbútoro­kat, és ahol a Tamás­ Gergely féle iskolán, az egykori két ki­tűnő szakember keze alatt fel­nőtt népes faragász-intarziaké­­szítő és tervező kollektíva dol­gozik, tíz esztendő múltán é­­vente mintegy 500 bútortípust gyártanak változatos, főként ba­rokk, biedermeier, XVI. Lajos korabeli, kolóniái, flamand és egyéb régi stílusokban. Mind a négy égtáj felé szállítanak bú­torokat naponta 10—12 vagon­­nyi rakományt indítanak útra. Tulajdonképpen egyes szigo­rú, a stílbútornak nevezett asz­talosárut jól-rosszul kopírozott formaelemek ön­kényes kombi­nációinak tekintő véleményeken elgondolkozva tettem fel a kér­dést: milyen mértékben stílbú­torok valóban az akként kínált és forgalmazott bútoripari ter­mékek? Válaszért a „műfajban“ rangidősnek számító Augusztus 23 Bútorgyárba mentem. " Feltételezésemmel ellentétben azt kellett hallanom Gavrila Gheorghe műszaki aligazgató­tól, hogy a megrendelő cégek általában igénylik az autentiku­sat. Ha az óhajukat tartalmazó némely katalógus a stílushűség nemes geraldina (Folytatás a 4. oldalon) HT­elefonon közölték a pa­naszt. Lényege a követ­kező. Nemrég szakmai vizsgát tartottak az Autójavító Válla­latban a legmagasabb munkás fizetési kategória (VII.) meg­szerzéséért. Az egyik műhelyben három munkás jelentkezett, de mert a törvények értelmében csak kettőnek adhattak maga­sabb besorolást, a szakismeret­­ellenőrzés versenyvizsgává ala­kult át Az írásbeli dolgozatra az egyik dolgozó 3-as, a másik 5-ös, a harmadik pedig (a tele­fonáló) 7-es osztályzatot kapott. Ennek ellenére a vizsgáztató ko­­misszió az első két dolgozót lép­teti elő a VII-es kategóriába. El­fogadható a döntés? — kérdi a panaszos. Másnap délelőtt felkerestem a vállalat igazgatóját. Juhász Pál mérnök figyelmesen végighall­gatta az általam előadott pa­naszt, majd az ügy tisztázása céljából irodájába kérette a leg­illetékesebbeket. Tíz perccel ké­sőbb már kilencen ülünk a zöld asztal körül. Gyorsan bebizo­nyosodik, hogy a panasz lénye­gében nem alaptalan. Vámos Vasile gyáregységvezető és „má­sodállásban“ a vizsgáztató ko- Versenyvizsga misszió elnöke csupán egy is­­mét pontatlanságra figyel fel. Mint mondja, a panaszos dol­gozata nem 7-es, hanem 5,75-ös osztályzatot kapott. Zavarba jö­vök. Vajon a panaszos tévedett, avagy én értettem el a bejelen­tést — tűnődöm. De nem sokáig. Az elméleti vizsgáztatással meg­bízott mérnök segítségemre siet. — A panaszosnak is igaza van — tájékoztat. — Először 7-est adtam a dolgozatra, majd a kö­vetkező nap Cseh Loránd mes­ter kérésére 5,75-re módosítot­tam. — Nem értem — szaladt ki számon. — Nem csodálom — válaszol a mérnök. — Hadd kezdjem az egészet az elején. Hét napig hiányoztam a vállalatból, a nyolcadik nap reggel kilenc dol­gozatot nyomott főnököm a ke­zembe, azzal, hogy még a délelőtt folyamán javítsam ki. (A szóban forgó­ három ember mellett a vizsgán részt vett még hat mun­kás egy hasonló profilú munka­­alakulattól. Sz. m.). Olvasás köz­ben hamar rájöttem, hogy a kilencből négy dolgozat szinte teljesen azonos. De mert siet­nem kellett, mindegyiket gyor­san leosztályoztam és átadtam a vizsgáztató bizottság elnöké­nek. Délután nem hagyott nyug­ton a lelkiismeretem. Fellapoz- PETELEI ISTVÁN riportja­i­ tam több szakkönyvet. Az e­­gyikben aztán rábukkantam a rejtély titkára. Mind a négy vizsgatételt abból adták fel s a négy dolgozatban szereplő meg­oldások, finoman fogalmazva, igen-igen hasonlítottak ahhoz, ami a könyvben szerepelt. Más­nap reggel követeltem a dolgo­zatok megsemmisítését, az írás­beli vizsga megismétlését az ál­talam kiválasztott tételekből. —­ Elnézést, első alkalommal ki határozta meg a vizsgatéte­leket? — A mester. — De hiszen, ez szabálytalan. — Igaz, de én erről mit sem tehetek. — Mi történt a második rizs­­gán? — A klubban írattam meg a dolgozatokat, hogy ne adjunk újabb alkalmat az elvszerűtlen együttműködésre. Miután kija­vítottam, a szóban forgó három dolgozónak 2-es, 5-ös, illetve 7-es osztályzatot adtam. A következő nap Cseh Loránd mester felhív­ta a figyelmemet, hogy az önök­nél panaszt emelt munkás dol­gozatában egy hiba felett átsik­lottam. De kell vallanom, igaza volt, s így a 7-es osztályzatot 5,75-re módosítottam. — Egy másik munkás 2-es dolgozatából hogyan lett 3-as? — Azt még az első nap ki­ja­vítottam. Az illető csak két kér­désre válaszolt, a harmadik és negyedik téma megoldásához hozzá sem kezdett. Kezdetben úgy éreztem, hogy aki csak úgy kiviharzik a teremből, 2-esnél többet nem érdemel. Később le­higgadva rájöttem, hogy ebben az esetben is az általános szá­mítási módszert kell alkalmaz­nom, így aztán a két tételnél gyűjtött pontok számát négy­ (Folytatás a 3. oldalon) A Román Kommunista Párt megalakulásának 60. évfordulójára A párt — társadalmunk legdinamikusabb ereje . Május 8-ról, pártunk megala­kulásának 60. évfordulójáról úgy emlékezünk meg, mint szo­cialista nemzetünk nagy ünne­péről, a párt és vezetője körüli szilárd egység ünnepéről, ame­lyen dolgozó népünk ismételten kifejezheti határtalan bizalmát és hűségét a párthoz, szilárd el­határozását, hogy bölcs vezeté­sével egyre előbbre jut azon az úton, amelyet pártunk Program­ja a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom felépítése és a kommunizmus felé haladás cél­jából szocialista nemzetünk szá­mára kijelölt. Népünk tudatában van annak, hogy összes korszakalkotó meg­valósításai elválaszhatatlanul kapcsolódnak a párt politikai vezető szerepe szüntelen erősö­déséhez, ami napjainkban abban jut kifejezésre — és ezt pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a márciusi plenáris ü­­lésen különösen kiemelte­­, hogy a kommunisták szoros egy­ségben a munkásosztállyal, a dolgozó parasztsággal, az összes többi társadalmi kategóriával e­­gyütt harcolnak a párt politi­kájának megvalósításáért. Nap mint nap tapasztalhat­juk, hogy társadalmunk legát­fogóbb, legdinamikusabb ereje a párt, hogy ez hatalmas politikai erő képes leginkább mélységesen tudományos elemzésre, az új ér­vényesítésére, a társadalmi fej­lődés követelményeinek egybe­­forrasztására az egész nép ér­dekével. Tulajdonképpen ebből fakad a párt politikájának rea­lista megalapozottsága, ezért él­vezi az egész nép bizalmát. Pártunknak a jövőben is szá­mos és egyre bonyolultabb fel­adatot kell megoldania, amelye­ket a gazdasági és társadalmi haladás, a termelőerők és a ter­melési viszonyok magasabb szint­re való emelése, az állam­rend erősítése és tökéletesítése, a nép anyagi és szellemi életszínvona­lának szüntelen emelése vet fel. A vezetési feladatok bonyolult­ságát fokozza a szocialista ipa­rosítás folytatása, az egész gaz­dasági tevékenység minőségi e­­melése és korszerűsítése, a gaz­dasági-pénzügyi mechanizmus tökéletesítése, a természeti és a munkaerő-források magasabb rendű hasznosítása, az ország összes megyéinek harmonikus fejlesztése, a tudomány mind hangsúlyozottabb beilleszkedése a termelőerők sorába. Ugyan­ilyen nagy feladatok állnak a vezetés előtt a tudományos ku­tatás és oktatás megszervezésé­ben és irányításában, szocialis­ta demokráciánk elmélyítésében, az új ember kialakításában, a forradalmi humanizmus megho­nosításában. E rendkívüli feladatok meg­oldásából oroszlánrészt vállal magára pártunk főtitkára, aki fáradhatatlan elméleti, gyakor­lati politikai munkásságával, bölcs gondolkodásával szocialis­ta építésünk leggazdagabb kor­szakát nyitotta meg. Méltán te­kinthetjük a IX. kongresszus ó­­ta eltelt időszakot nagy megvalósí­tásaink másfél évtizedének. Elem­ző képessége, tudományos előrelá­tása megmutatkozott a megyénk­ben tett sorozatos látogatásai al­kalmával is, amikor a nagy je­lentőségű ipari objektumok a­­lapjainak lerakásakor, vagy a meglévők korszerűsítését, fej­lesztését megelőzően igen érté­kes útmutatásaival segítette elő a leggazdaságosabb megoldások kiválasztását, a termelésnek a tudomány és technika legújabb vívmányai felhasználásával tör­ténő megszervezését. Minden munkalátogatás kivételes értéke abban rejlett, hogy pártunk fő­titkára, köztársaságunk elnöke rámutatott, hogyan kell dolgoz­nunk, mire kell erőfeszítésein­ket összpontosítanunk, hogy a legfelsőbb pártvezetőség határo­zatai megyénkben is töretlenül valóra váljanak. Pártunk főtitkára felbecsülhe­tetlen értékű útmutatásokat a­­dott az RKP KB múlt év de­cemberi és legutóbb a márciusi plenáris ülésén, a Dolgozók Or­szágos Tanácsának januári ple­náris ülésén, a brassói és te­mesvári munkalátogatások al­kalmával és az egész parasztság II. kongresszusán, amelyek leg­időszerűbb gazdasági-társadal­mi, politikai-szervezési felada­taink megoldásához nyújtanak támpontot. A pártszervek és -szervezetek elsőrendű feladata olyan politikai, ideológiai neve­lőmunkát kifejteni, hogy az ösz­­szes dolgozók, mindenekelőtt a kommunisták, világosan megért­sék e dokumentumok tartalmát, szerepét és igyekezzenek min­den gazdasági egységben, intéz­ményben azok szellemében cse­lekedni. Helyezzék előtérbe az új gazdasági-pénzügyi mechaniz­mus alkalmazását, a munkásön­igazgatás mechanizmusának tö­kéletesítését, az önálló gazdál­kodás megerősítését, a műszaki­tudományos forradalom vívmá­nyainak bevezetését, a mezőgaz­daságban pedig mind a növény­­termesztés, mind az állattenyész­tés forradalmasítását. Belpolitikai életünkhöz hason­lóan külpolitikánkat is a dina­mizmus jellemzi. Pártunk és ál­lamunk ezen a területen is kö­vetkezetesen szolgálja népünk (Folytatás a 3. oldalon)

Next