Vörös Zászló, 1981. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1981-05-01 / 102. szám

ÉLJEN MÁJUS 1, A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSÁNAK NAPJA! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXIII. évfolyam 102 (9059) szám | 1981. május 1. péntek | Ára 30 iáni A PÁRT ZÁSZLAJA ALATT Új ötéves terv kezdetén, ú­­jabb merész tervek megvaló­sítását célul tűzve ünnepeljük az idén a munka és a nem­zetközi összefogás hagyomá­nyos napját. Ez a piros betűs ünnep idestova közeledik szá­zadik esztendejéhez, ezért is nevezzük hagyományosnak. Számunkra mégis minden év­ben új színekkel gazdagabb s mi is mindig újabb és ú­­jabb megvalósításokkal kö­szöntjük sok évszázados tö­rekvéseink, álmaink valóra váltásában elért eredmények­kel. Így van ez rendjén, hiszen lehet-e méltóbban tisztelegni a munka és a nemzetközi összefogás eszméje, ennek sok-sok hősének emléke előtt, mint az eszme szolgálatában kiharcolt eredmények felmu­tatásával. Az elmúlt eszten­dővel a párt vezetésével if­jabb sikereket értünk el a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom létrehozásában, a kommunista társadalom épí­tésének előkészítésében, s a jelenlegi ötéves terv, mely­nek teljesítéséhez négy hó­nappal ezelőtt láttunk hozzá, újabb jelentős korszaka lesz országfejlesztési programunk valóra váltásának. Az alkotó munka légköré­ben ünnepli egy ország, egy nép a nemzetközi szolidari­tás ünnepét, testvéri összefo­gásban a szocialista országok közösségének többi népével, a békéért, jobb életért, füg­getlen fejlődésért, szocializ­musért harcoló dolgozók mil­lióival. Abban a szilárd meg­győződésben, hogy minden si­kerünkkel, minden megvaló­sításunkkal a jobb és igazabb világ megteremtéséért harco­lók nagy közösségét erősítjük, mindig készen arra, hogy e­­rőnk szerint minden segítsé­get megadjunk az elnyomott, a szabadságért harcoló orszá­gok dolgozóinak törekvéseik meg­valósításában. Május elsejei ünneplésünk­nek mindig ez volt és mindig ez marad a tartalma: rendít­hetetlen harc és munka a magunk elé tűzött célok meg­valósításáért és hűség a nem­zetközi munkás-szolidaritás szent eszméje iránt. Minden eddigi tettünk ennek bizony­sága és egyben fedezete az elkövetkező esztendőkre. Mi/már ott tartunk, hogy a ma­­rosvásárhelyi kombinát mellett vonattal, vagy kocsival elhaladva észre sem vesszük: új gyáregységgel gyarapodott a nagy ipartelep. Ezüstcsillogású építménye a csak madártávlat­ból áttekinthető vegyiművek leg­hátsó sarkában áll. A vasbeton vázszerkezet alá, fölé, köré és köré szerelt technológiai beren­dezés mondhatni teljes egészé­ben a szabad ég alatt van. Nem védik az idő viszontagságaitól sem tetők, sem falak, s úgy ke­resztül látni az üzemen, mintha megalkotói azzal kérkednének, hogy nincsenek senki előtt tit­kaik. Pedig hát ez hazánk legelső melamingyára és valószínűleg egyhamar nem is lesz második. Vásárhelyen ugyanis, amint Rus legfontosabb vevőik itthon a bukarest-piperai fafeldolgozó i­­parközpont lesz és a szintén fő­városi Policolor lakk- és festék­gyár s megkezdődtek a puha­tolózó tárgyalások a külpiacokon is. Abból, hogy milyen profilú vállalatok érdeklődnek az új ter­mék iránt, bizonyára sokan ki­találták, a melamingyanta az a tetszés szerint szépen színezhető, nem csak a víz, de az alkohol, az étel, a benzin, a benzol, a növényi zsírok és olajok hatásá­val szemben is ellenálló anyag, amellyel többek között a mo­dern konyhaberendezéseket bur­kolják. A melamint öntőgyan­ták, ragasztók, gépjármű festé­kek, a természetes furnért he­lyettesítő műfa, lemezek, hab­anyagok, elektromos szigetelők, díszműáruk és egyebek készíté­sére használják. Amilyen világos és egyértel­mű választ kapunk lexikális mű­vekből arra a kérdésünkre, hogy mik tulajdonképpen az amino­­plasztok, műgyanták, annál ne­hezebbnek tűnik a gyárlátogatás során szerzett információkból a­­matőrként összerakni a képet a melamin előállításáról. Rus mér­nök szívélyesen megmutogat u­­gyan mindent, ami bennünket érdekel, és türelmesen elmagya­rázza, miként lesz a szomszédos egység végtermékéből a karba­­midból, vagy más nevén űréi­ből ilyen, külső megjelenésre . (Folytatás a 4. oldalon) Dumitru, a részleg pártalapszer­­vezetének titkára tájékoztat, rö­videsen annyi ilyen típusú mű­gyantát termelnek, hogy a bel­földi igények kielégítése mellett a gyártott mennyiségnek több mint a felét exportálhatják. Jól­lehet még csupán a technológiai próbáknál tartanak, már tudják, Melamin ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------­— AJTAY LÁSZLÓ riportja — PORZSOLT BORBÁLA rajza MIRON RADU PARASCHIVESCU Jiáius elseje Egy munkás ünnepnap jut most eszembe. Tombolt a tavasz május elsején Egy lány szaladt az úton át nevetve, A foga gyöngy, a haja szőke fény. Kinyílt a város, zsongott utca és tér, A sokaság omlott, ömlött velem, Dalunk az égre szállt, mint friss, merész szél. Azon az örömbontó reggelen. Lehet, néha ma is szemembe téved A régi hű sötét csapatja még, De jól tudom, előre tart az élet, Hol lány nevet, és május napja ég. KÜRTÖS GYÖRGY fordítása ANICOLAE CUIPI ELVTÁRS részt vett a fővárosban szervezett népgyűlésen Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke, Elena Ceaușescu elvtársnő, a többi párt- és ál­lamvezetők, csütörtök délután részt vettek a Május 1 — a Dol­gozók Nemzetközi Szolidaritásá­nak Napja alkalmából rendezett fővárosi népgyűlésen. A világ dolgozói közötti test­vériség napját az idén abban a pezsgő alkotó légkörben ünne­peljük meg, amely a Román Kommunista Párt megalakulásá­nak, munkásosztályunk élete tör­ténelmi jelentőségű mozzanatá­nak dicsőséges 60. évfordulóját jelzi. A párt vezetésével szoros egy­ségben a párt főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs közül, hazánk dolgozói — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — e hagyományos ünnep tiszte­letére kiemelkedő sikereket mu­tatnak fel az 1981-re, a minő­ség és a hatékonyság ötéves tervének első évére szóló gazda­sági-társadalmi feladatok nagy hatékonyságú feltételei közepette történő teljesítésében, a szocia­lista Románia jövőbeli fejlődési útját tisztánlátóan kijelölő XIL (Folytatás a 4 oldalon) Ünnepi gyűlés Marosvásárhelyen 1981. április 30. Az ünnepi díszbe öltözött Művelődési Pa­lotában marosvásárhelyiek szá­zai — munkások, technikusok, mérnökök, a munkásmozgalom régi harcosai, katonák, — romá­nok, magyarok és németek —, gazdasági egységeik, intézmé­nyeik képvseletében Május 1., a dolgozók nemzetközi szolida­ritása napjának szentelt ünnep­ségen vettek részt. Az ünnepi gyűlés elnökségé­ben Nicolae Yrereu elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titká­ra, a Megyei Néptanács Végre­hajtó Bizottságának elnöke, Szo­­tvári Ernő, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának első alelnöke, Simion Cotoi, Doina Dragusin, Benkő János, Nicolae Lobontiu és Gáspár Zsuzsánna, a Megyei Pártbizottság titkárai, a Megyei Pártbizottság Barájá­nak s a Megyei Néptanács Vég­rehajtó Bizottságának más tag­jai, vállalatok, intézmények, tár­sadalmi- és tömegszervezetek ve­zetői, termelésben élenjáró dol­gozók foglaltak helyet. A lelkes hangulatú ünnepi gyűlést Ironim Buda elvtárs, a Marosvásárhely municípiumi Pártbizottság első titkára, a mu­­nicípium polgármestere nyitotta meg Május elseje fontosságát és jelentőségét Eugen Tromblyas elvtárs, a Megyei Pártbizottság Burájának tagja, a Megyei Párt­­bizottság propagandaosztályának főnöke és Tarr Miklós, a Megyei Pártbizottság Burájának tagja, a Megyei Szakszervezeti Tanács elnöke méltatta. Ebben az évb­en — mondották a szónokok —, a dolgozók nem­zetközi szolidaritásának napját a Román Kommunista Párt lét­rehozásának 60. évfordulóját kö­szöntő nagyszerű megvalósítások jegyében ünnepeljük. A román nép számára május kezdete év­ezredes fennmaradásának lánco­latát felidéző, mély társadalmi jelentőségű eseményeket tömö­rít. A munka, a békeszerető né­pek harcával való szolidaritás és testvériség napját ünnepelve, népünk a maga munkajelentésé­ben a párt — a szocialista Ro­mánia sorsának dicsőséges ve­zetője — megalakulása 60. év­fordulójának szentelt új és je­lentős megvalósításokról, mun­­katettekről számol be. Ugyan­csak e hónap elején, május 9- én emlékezünk meg Románia állami függetlenségének s a fa­sizmus felett aratott győzelem napjáról. (Folytatás a 2. oldalon) Segesváron Segesváron a Mihai Eminescu teremben ünnepi gyűlést tartot­tak Május elseje alkalmából. Ana Hermann elvtársnő, a mu­nicípiumi pártbizottság első tit­kára, a municípium polgármes­tere beszédében méltatta a vi­lág dolgozói immár 91.-szer ün­nepelt nemzetközi szolidaritási napjának jelentőségét, felidézte a munkásosztály dicsőséges har­ci hagyományait, rávilágítva egyúttal népünknek a szocialis­ta építés éveiben elért nagysze­rű sikereire s kommunista jö­vőnk világos távlataira. A több ízben felhangzó taps és ováció az összes segesváriak idősebbek és ifjak — románok németek, magyarok — mély há­láját és elismerését fejezte ki kommunista pártunk bölcs poli­tikája iránt, valamint azt az el­határozásukat, hogy továbbra is lankadatlan hazafias lelkesedés­sel és odaadással munkálkodnak a Román Kommunista Párt XII. kongresszusán elfogadott határo­zatok megvalósításáért. Az ünnepi gyűlés részvevői megtekintették „A Román Kom­­­­munista Párt 60. évfordulója“ című fényképkiállítást. Az ünnepi gyűlés szép művészi műsorral fejeződött be.

Next