Vörös Zászló, 1981. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1981-05-01 / 102. szám
ÉLJEN MÁJUS 1, A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSÁNAK NAPJA! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXIII. évfolyam 102 (9059) szám | 1981. május 1. péntek | Ára 30 iáni A PÁRT ZÁSZLAJA ALATT Új ötéves terv kezdetén, újabb merész tervek megvalósítását célul tűzve ünnepeljük az idén a munka és a nemzetközi összefogás hagyományos napját. Ez a piros betűs ünnep idestova közeledik századik esztendejéhez, ezért is nevezzük hagyományosnak. Számunkra mégis minden évben új színekkel gazdagabb s mi is mindig újabb és újabb megvalósításokkal köszöntjük sok évszázados törekvéseink, álmaink valóra váltásában elért eredményekkel. Így van ez rendjén, hiszen lehet-e méltóbban tisztelegni a munka és a nemzetközi összefogás eszméje, ennek sok-sok hősének emléke előtt, mint az eszme szolgálatában kiharcolt eredmények felmutatásával. Az elmúlt esztendővel a párt vezetésével ifjabb sikereket értünk el a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom létrehozásában, a kommunista társadalom építésének előkészítésében, s a jelenlegi ötéves terv, melynek teljesítéséhez négy hónappal ezelőtt láttunk hozzá, újabb jelentős korszaka lesz országfejlesztési programunk valóra váltásának. Az alkotó munka légkörében ünnepli egy ország, egy nép a nemzetközi szolidaritás ünnepét, testvéri összefogásban a szocialista országok közösségének többi népével, a békéért, jobb életért, független fejlődésért, szocializmusért harcoló dolgozók millióival. Abban a szilárd meggyőződésben, hogy minden sikerünkkel, minden megvalósításunkkal a jobb és igazabb világ megteremtéséért harcolók nagy közösségét erősítjük, mindig készen arra, hogy erőnk szerint minden segítséget megadjunk az elnyomott, a szabadságért harcoló országok dolgozóinak törekvéseik megvalósításában. Május elsejei ünneplésünknek mindig ez volt és mindig ez marad a tartalma: rendíthetetlen harc és munka a magunk elé tűzött célok megvalósításáért és hűség a nemzetközi munkás-szolidaritás szent eszméje iránt. Minden eddigi tettünk ennek bizonysága és egyben fedezete az elkövetkező esztendőkre. Mi/már ott tartunk, hogy a marosvásárhelyi kombinát mellett vonattal, vagy kocsival elhaladva észre sem vesszük: új gyáregységgel gyarapodott a nagy ipartelep. Ezüstcsillogású építménye a csak madártávlatból áttekinthető vegyiművek leghátsó sarkában áll. A vasbeton vázszerkezet alá, fölé, köré és köré szerelt technológiai berendezés mondhatni teljes egészében a szabad ég alatt van. Nem védik az idő viszontagságaitól sem tetők, sem falak, s úgy keresztül látni az üzemen, mintha megalkotói azzal kérkednének, hogy nincsenek senki előtt titkaik. Pedig hát ez hazánk legelső melamingyára és valószínűleg egyhamar nem is lesz második. Vásárhelyen ugyanis, amint Rus legfontosabb vevőik itthon a bukarest-piperai fafeldolgozó iparközpont lesz és a szintén fővárosi Policolor lakk- és festékgyár s megkezdődtek a puhatolózó tárgyalások a külpiacokon is. Abból, hogy milyen profilú vállalatok érdeklődnek az új termék iránt, bizonyára sokan kitalálták, a melamingyanta az a tetszés szerint szépen színezhető, nem csak a víz, de az alkohol, az étel, a benzin, a benzol, a növényi zsírok és olajok hatásával szemben is ellenálló anyag, amellyel többek között a modern konyhaberendezéseket burkolják. A melamint öntőgyanták, ragasztók, gépjármű festékek, a természetes furnért helyettesítő műfa, lemezek, habanyagok, elektromos szigetelők, díszműáruk és egyebek készítésére használják. Amilyen világos és egyértelmű választ kapunk lexikális művekből arra a kérdésünkre, hogy mik tulajdonképpen az aminoplasztok, műgyanták, annál nehezebbnek tűnik a gyárlátogatás során szerzett információkból amatőrként összerakni a képet a melamin előállításáról. Rus mérnök szívélyesen megmutogat ugyan mindent, ami bennünket érdekel, és türelmesen elmagyarázza, miként lesz a szomszédos egység végtermékéből a karbamidból, vagy más nevén űréiből ilyen, külső megjelenésre . (Folytatás a 4. oldalon) Dumitru, a részleg pártalapszervezetének titkára tájékoztat, rövidesen annyi ilyen típusú műgyantát termelnek, hogy a belföldi igények kielégítése mellett a gyártott mennyiségnek több mint a felét exportálhatják. Jóllehet még csupán a technológiai próbáknál tartanak, már tudják, Melamin ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------— AJTAY LÁSZLÓ riportja — PORZSOLT BORBÁLA rajza MIRON RADU PARASCHIVESCU Jiáius elseje Egy munkás ünnepnap jut most eszembe. Tombolt a tavasz május elsején Egy lány szaladt az úton át nevetve, A foga gyöngy, a haja szőke fény. Kinyílt a város, zsongott utca és tér, A sokaság omlott, ömlött velem, Dalunk az égre szállt, mint friss, merész szél. Azon az örömbontó reggelen. Lehet, néha ma is szemembe téved A régi hű sötét csapatja még, De jól tudom, előre tart az élet, Hol lány nevet, és május napja ég. KÜRTÖS GYÖRGY fordítása ANICOLAE CUIPI ELVTÁRS részt vett a fővárosban szervezett népgyűlésen Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Elena Ceaușescu elvtársnő, a többi párt- és államvezetők, csütörtök délután részt vettek a Május 1 — a Dolgozók Nemzetközi Szolidaritásának Napja alkalmából rendezett fővárosi népgyűlésen. A világ dolgozói közötti testvériség napját az idén abban a pezsgő alkotó légkörben ünnepeljük meg, amely a Román Kommunista Párt megalakulásának, munkásosztályunk élete történelmi jelentőségű mozzanatának dicsőséges 60. évfordulóját jelzi. A párt vezetésével szoros egységben a párt főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs közül, hazánk dolgozói — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — e hagyományos ünnep tiszteletére kiemelkedő sikereket mutatnak fel az 1981-re, a minőség és a hatékonyság ötéves tervének első évére szóló gazdasági-társadalmi feladatok nagy hatékonyságú feltételei közepette történő teljesítésében, a szocialista Románia jövőbeli fejlődési útját tisztánlátóan kijelölő XIL (Folytatás a 4 oldalon) Ünnepi gyűlés Marosvásárhelyen 1981. április 30. Az ünnepi díszbe öltözött Művelődési Palotában marosvásárhelyiek százai — munkások, technikusok, mérnökök, a munkásmozgalom régi harcosai, katonák, — románok, magyarok és németek —, gazdasági egységeik, intézményeik képvseletében Május 1., a dolgozók nemzetközi szolidaritása napjának szentelt ünnepségen vettek részt. Az ünnepi gyűlés elnökségében Nicolae Yrereu elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Szotvári Ernő, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának első alelnöke, Simion Cotoi, Doina Dragusin, Benkő János, Nicolae Lobontiu és Gáspár Zsuzsánna, a Megyei Pártbizottság titkárai, a Megyei Pártbizottság Barájának s a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának más tagjai, vállalatok, intézmények, társadalmi- és tömegszervezetek vezetői, termelésben élenjáró dolgozók foglaltak helyet. A lelkes hangulatú ünnepi gyűlést Ironim Buda elvtárs, a Marosvásárhely municípiumi Pártbizottság első titkára, a municípium polgármestere nyitotta meg Május elseje fontosságát és jelentőségét Eugen Tromblyas elvtárs, a Megyei Pártbizottság Burájának tagja, a Megyei Pártbizottság propagandaosztályának főnöke és Tarr Miklós, a Megyei Pártbizottság Burájának tagja, a Megyei Szakszervezeti Tanács elnöke méltatta. Ebben az évben — mondották a szónokok —, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját a Román Kommunista Párt létrehozásának 60. évfordulóját köszöntő nagyszerű megvalósítások jegyében ünnepeljük. A román nép számára május kezdete évezredes fennmaradásának láncolatát felidéző, mély társadalmi jelentőségű eseményeket tömörít. A munka, a békeszerető népek harcával való szolidaritás és testvériség napját ünnepelve, népünk a maga munkajelentésében a párt — a szocialista Románia sorsának dicsőséges vezetője — megalakulása 60. évfordulójának szentelt új és jelentős megvalósításokról, munkatettekről számol be. Ugyancsak e hónap elején, május 9- én emlékezünk meg Románia állami függetlenségének s a fasizmus felett aratott győzelem napjáról. (Folytatás a 2. oldalon) Segesváron Segesváron a Mihai Eminescu teremben ünnepi gyűlést tartottak Május elseje alkalmából. Ana Hermann elvtársnő, a municípiumi pártbizottság első titkára, a municípium polgármestere beszédében méltatta a világ dolgozói immár 91.-szer ünnepelt nemzetközi szolidaritási napjának jelentőségét, felidézte a munkásosztály dicsőséges harci hagyományait, rávilágítva egyúttal népünknek a szocialista építés éveiben elért nagyszerű sikereire s kommunista jövőnk világos távlataira. A több ízben felhangzó taps és ováció az összes segesváriak idősebbek és ifjak — románok németek, magyarok — mély háláját és elismerését fejezte ki kommunista pártunk bölcs politikája iránt, valamint azt az elhatározásukat, hogy továbbra is lankadatlan hazafias lelkesedéssel és odaadással munkálkodnak a Román Kommunista Párt XII. kongresszusán elfogadott határozatok megvalósításáért. Az ünnepi gyűlés részvevői megtekintették „A Román Kommunista Párt 60. évfordulója“ című fényképkiállítást. Az ünnepi gyűlés szép művészi műsorral fejeződött be.