Vörös Zászló, 1981. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-01 / 153. szám
MRÉP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXIII. évfolyam 153 (1)110) szám | 1981. július 1. szerda | Ára 30 báni A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai Kedden, június 30-án plenáris ülésen folytatta munkálatait a Nagy Nemzetgyűlés VIII. törvényhozási ciklusának harmadik ülésszaka. A Nagy Nemzetgyűlés jelenlegi ülésszaka, amely erőteljes politikai pezsgés, szocialista társadalmunk mélységes demokratizmusa pregnáns megnyilatkozása légkörében ült össze, az ország gazdasági-társadalmi fejlesztése tekintetében olyan kivételes jelentőségű szabályozó rendelkezéseket vizsgál meg és emel törvényerőre, amelyeket a napokban a munkásosztály, az egész nép legszélesebb demokratikus fórumai vitattak meg. A hivatalos páholyban helyet foglaltak NICOLAE (ERESFSC) elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő, Ilie Verde elvtárs, más párt- és államvezetők. Az ülésszak munkálatait Nicolae Giosan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A Nagy Nemzetgyűlés Bürójának javaslatára a képviselők jóváhagyták az ülésszak napirendjének kiegészítését és a munkálatok lebonyolítását a következő sorrendben: 1. Egy nagy nemzetgyűlési képviselő megválasztásának igazolása, és a Románia Szocialista Köztársaság iránti hűségeskü letétele; 2. Törvénytervezet Románia Szocialista Köztársaság egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadásáról az 1981—1985-ös időszakra; 3. Törvénytervezet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztési tervének elfogadásáról az 1981—1985-ös időszakra; 4. A községgazdálkodási törvény tervezete; 5. Törvénytervezetek az Államtanács által kibocsájtott törvényerejű rendeletek jóváhagyásáról. Rátérve a napirendi pontokra, a Nagy Nemzetgyűlés egyhangúlag igazolta Roman Ancut elvtárs megválasztását nagy nemzetgyűlési képviselőnek, aki azt követően letette a Románia Szocialista Köztársaság iránti hűségesküt. Ilie Verdet elvtárs, a kormány első minisztere a következő napirendi pont keretében, a kormány megbízásából előterjesztette a Románia Szocialista Köztársaság 1981—1985-ös időszakra szóló egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadására vonatkozó törvénytervezetet. A továbbiakban Ioan Totu képviselő, a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács titkára előterjesztette a Tanács jelentését a Románia Szocialista Köztársaság 1981— 1985-ös időszakra szóló egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadására vonatkozó törvénytervezetről. Gheorghe Dumitrache képviselő, az ipari és gazdasági-pénzügyi tevékenységgel foglalkozó bizottság alelnöke ezt követően felolvasta azoknak a nagy nemzetgyűlési állandó bizottságoknak a jelentését, amely kedvezően véleményezte a törvénytervezetet. Rátérve a következő napirendi pontra, Angelo Miculescu elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese, mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter előterjesztette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1981—1985-ös időszakra szóló, fejlesztési tervének elfogadására vonatkozó törvénytervezetet. A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vízgazdálkodási bizottság elnöke, Ion Catrinescu képviselő ezt követően előterjesztette a Nagy Nemzetgyűlési állandó bizottságok jelentését, amelyek kedvezően véleményezték a törvénytervezetet. A délutáni ülésen megkezdődött az általános vita a két törvénytervezet kapcsán. Felszólaltak a következő képviselők: Gheorghe Panu, Corneliu Velincov, Emilian Dobrescu, Iuliana Bacinschi, Ioan Avram, Alecu Popa, Gheorghe Potocean, Melenti Tuduce, Korodi István, Marin Nedelcu, Elena Savu, Traian Garba, Floarea Moise, Teodor Roman, Neculai Agachi, Vasilica Vlad, Richard Winter, Virginia Gemescu, Ion Teoreanu, Valeriu Dumitrica, Nagy Ferdinánd és Vasile Bulucea. Az ülésszak folytatja munkáját. a szántóföldeken Tengernyi a tennivaló - végezzék ütemesen! Megyeszerte vágják már az árpát. Ez azt jelenti, hogy még jobban megoszlanak az erők, hiszen ez a munka sok gépet, szállítóeszközt igényel, de szükség van kézi munkaerőre is, s közben a többi teendőről sem szabad megfeledkezni: elvégezni az utolsó „simításokat“ a kapásnövényeknél, gyors ütemben vágni a füvet, szárítani a szénát. Az aratást úgy szervezni meg, hogy minél hamarabb felszabaduljanak a területek, hisz a télen nagy szükség van az árpaszalmára, s a másodvetésből nyert takarmány sem elhanyagolható. VÉGE FELÉ KÖZELEDIK AZ ÁRPA ARATÁSA Az ákosfalvi termelőszövetkezetben a hét elejére levágták az árpa felét. A többi nem volt megérve. A tegnap azonban újra három kombájnnal dolgoztak, ma pedig kilencre emelik számukat. Amint a mezőgépészeti állomás igazgatója elmondotta, estére végezhetnek az árpa aratásával. A többi egységben is ütemes, a munka. A hét végére mindenütt be akarják fejezni az aratást. Ákosfalván a szalmaprések a kombájnok nyomában haladnak. Az első 50 hektárról már fel is préselték a szalmát, sőt tíz hektárt be is vetettek másodnövényekkel. — S a többi tennivalók? — A 180 hektár cukorrépát háromszor kapáltuk meg — mondja Csengeri Antal, a termelőszövetkezet főmérnöke. — A mezőgépészek alaposan kivették részüket a munkából. A növénysűrűség jó: 80 000—90 000 szál hektáronként. Bőséges termésre számítunk, megadja a négy-öt vagont hektáronként. A burgonya ápolási munkáival rendben vagyunk. Kétszer megkapáltuk s közben permeteztük is. A kukorica egész területét vegysze (háromszéki) (Folytatás a 3. oldalon) A BERGENYEI MTSZ-BEN Befejezték az A bergenyei mtsz mezőgépészei végeztek az egyik legfontosabb szezonmunkával, az árpa aratásával. Az 50 hektár termését három munkanap alatt vágták le s az egészet leszállították az átvevő központokrra és kombinált takarmánygyárakba. A siker köszönhető Hossu Angela elnöknő és Mateescu Emília mérnöknő jó szervező munkája Orpa aratásá nak, valamint Nagy Károly és Deák József kombájnosok szorgalmának. Jelenleg a területek felszabadításán szorgoskodnak, hogy a búza aratásának megkezdéséig elkészüljenek a 40 hektárra tervezett másodvetéssel. Ezenkívül vállalták, hogy terven felül 5 hektáron vetnek cornison uborkát. Gyors ütemben préselik a szalmát a marosvásárhelyi határban. — Mostanában legtöbbször mire gondol? — Arra, hogy még csak négy évem van. — Örvend, hogy nemsokára nyugdíjas lesz? — Dehogy örvendek! Még a vakációban sem érzem jól magam. Hiányzik a gyereklárma, a tanulók drukkja, amit én is átérzek, a meghökkentő kérdések sokasága, és egyáltalán — az ISKOLA. Nem is tudom, milyen lesz az életem iskola nélkül. Illyés József Zoltán a Tanítóképzőt Marosvásárhelyen végezte el. Azonban az út, amely a tanítói diplomáig vezetett, nem volt zökkenőmentes. Szülei a harmincas években elszegényedtek,ha lehet egyáltalán ezt a szót a különösebb vagyon nélküli munkásemberekkel kapcsolatban használni), és így 1938-ban, amikor elvégezte a negyedik gimnáziumi osztályt, Szászrégenben az apja azt mondta: „Jobb lesz fiam, hogy ha mesterséget tanulsz. A sarlót, a gyalút, a harapófogót nem tudják kivenni az ember kezéből, de a tollat és az ecsetet igen“. József Zoltán egy ideig abban reménykedett, hogy Marosvásárhelyen élő tehetős nagybácsija segíteni fogja. A nagybácsi azonban azt mondta az apának: „Gyönyörűen tud rajzolni a fiú csináljon belőle műbútorasztalost“. Pedig hát ő festőművész szeretett volna lenni, így aztán támogatás nélkül, meg kellett fogadnia a nagybácsi tanácsát. 1940-től magánúton kezdett tanulni, az államvasutaknál is dolgozott, majd a harcteret is megjárta. De végül is tanító lettek — Hajlamaimnak, a körülményeknek és a tanáraimnak köszönhetően tettem azzá, amitagyok. — Sok jó tanára volt a képzőben? — Hogyne. Név szerint is megemlíteném Asztalos Imrét, Élte(Folytatás a 3. oldalon) A mi igaz az a szép...-- — VARGA SÁNDOR riportja — A kongresszus munkálatai, az ott elfogadott határozatok Jobb, eredményesebb munkára ösztönzik a gyárak és építőtelepek dolgozóit A Dolgozók tanácsainak II. kongresszusa befejezte munkálatait. A széles visszhang azonban, melyet az elfogadott dokumentumok, valamint Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkárának rendkívüli elvi és gyakorlati értékű expozéja keltett, tovább gyűrűzik egész népünk tudatában. A kongreszszusról visszatért küldötteink egy csoportjával beszélgettünk el a napokban a megyeszékhely nagyobb gazdasági egységeiben, arra kérve őket, hogy osszák meg olvasóinkkal a munkásosztály e nagy fórumával kapcsolatos gondolataikat, élményeiket. LÁSZLÓ ILONA, az Országos Tanács újonnan megválasztott tagja, a marosvásárhelyi Bőr-- és Kesztyűgyár dolgozói tanácsának tagja, még friss élményeinek hatása alatt szólt benyomásairól, illetve a dolgozók országos fórumához fűződő gondolatairól. Élve azzal a megbízatással, melylyel a közösség felruházta, a kongresszus külgazdasági kapcsolatok és nemzetközi kooperálás szakosztályán elhangzott hozzászólásában tolmácsolta a Bőr- és Kesztyűgyár román, magyar nemzetiségű dolgozóinak őszinte nagyrabecsülését, pártvezetőségünk és a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt. Jó volt észlelni, hogy mind a tizenegyezer küldött egyemberként lélegzik, egyemberként kész cselekedni a nemzetgazdaság felvirágoztatására és korszerűsítésére, az életminőség javítására irányuló párt- és állami politika töretlen megvalósításáért. E célkitűzések elérésében igen fontos szerep hárul a dolgozók tanácsaira. Nagy hatást gyakorolt rá, hogy személyesen győződhetett meg arról, milyen fontosságot tulajdonít pártunk és államunk a munkásdemokrácia fejlesztésének. Példázta ezt azzal is, hogy a kongresszus ténylegesen munkafórum volt, amely megtalálta és meghatározta a tevékenység legjobb útjait minden területen. OLÁH FERENC közgazdász, a Bőr- és Kesztyűgyár aligazgatója. Ugyanezeket a gondolatokat fűzte tovább, mikor elmondotta, hogy azzal a reménnyel mentek a kongresszusra, hogy az ott elfogadandó határozatok új lendületet adnak a gazdasági tevékenységnek, aktivizálják a gazdaság területén dolgozó kádereket. Mind a plénum, mind a szakosztályok munkálatain a fő hangsúlyt a legközelebbi és a jövőbeni tennivalókra helyezték. a műszaki ellátottsághoz igazodó BÖGÖZI ATTILA (Folytatás a 3. oldalon) ünnepi gyűlés a Tanítók Napja alkalmából Tegnap Marosvásárhelyen, a Művelődési Palotában a Tanítók Napja alkalmából ünnepi gyűlés zajlott le. A gyűlésen részt vettek: Doina Dragusin elvtársnő, Maros megye pártbizottságának titkára, Gergely László elvtárs, az Oktatás- és Nevelésügyi Minisztérium vezértanfelügyelője, a megyei és municípiumi pártbizottságok baráinak egyes tagjai, tanügyi káderek, meghívottak. Bena Stefan elvtárs, a Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője, miután méltatta a Tanítók Napjának ünnepét, köszöntötte az összes tanügyi kádereket. A gyűlésen Doina Dragusin elvtársnő mondott ünnepi beszédet. S hangsúlyozta az oktatás jelentőségét társadalmi-gazdasági előrehaladásunkban, kiemelve a (Folytatás a 4. oldalon)