Vörös Zászló, 1981. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-01 / 153. szám

M­RÉP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXIII. évfolyam 153 (1)110) szám | 1981. július 1. szerda | Ára 30 báni A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai Kedden, június 30-án plenáris ülésen folytatta munkálatait a Nagy Nemzetgyűlés VIII. tör­vényhozási ciklusának harmadik ülésszaka. A Nagy Nemzetgyűlés jelenle­gi ülésszaka, amely erőteljes po­litikai pezsgés, szocialista társa­dalmunk mélységes demokratiz­musa pregnáns megnyilat­kozása légkörében ült össze, az ország gazdasági-társadalmi fej­lesztése tekintetében olyan kivé­teles jelentőségű szabályozó ren­delkezéseket vizsgál meg és e­­mel törvényerőre, amelyeket a napokban a munkásosztály, az egész nép legszélesebb demok­ratikus fórumai vitattak meg. A hivatalos páholyban helyet foglaltak NICOLAE (ERESFSC) elvtárs, Elena Ceausescu elv­társnő, Ilie Verde­ elvtárs, más párt- és állam­vezetők. Az ülésszak munkálatait Ni­­colae Giosan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A Nagy Nemzetgyűlés Büró­­jának javaslatára a képviselők jóváhagyták az ülésszak napi­rendjének kiegészítését és a munkálatok lebonyolítását a kö­vetkező sorrendben: 1. Egy nagy nemzetgyűlési kép­viselő megválasztásának igazolá­sa, és a Románia Szocialista Köztársaság iránti hűségeskü le­tétele; 2. Törvénytervezet Románia Szocialista Köztársaság egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadásá­ról az 1981—1985-ös időszakra; 3. Törvénytervezet a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar fej­lesztési tervének elfogadásáról az 1981—1985-ös időszakra; 4. A községgazdálkodási tör­vény tervezete; 5. Törvénytervezetek az Ál­lamtanács által kibocsájtott tör­vényerejű rendeletek jóváhagyá­sáról. Rátérve a napirendi pontokra, a Nagy Nemzetgyűlés egyhan­gúlag igazolta Roman Ancut elv­társ megválasztását nagy nemzet­­gyűlési képviselőnek, aki azt kö­vetően letette a Románia Szocia­lista Köztársaság iránti hűség­­esküt. Ilie Verdet elvtárs, a kormány első minisztere a következő na­pirendi pont keretében, a kor­mány megbízásából előterjesztet­te a Románia Szocialista Köz­­társaság 1981—1985-ös időszakra szóló egységes országos gazdasá­gi-társadalmi fejlesztési tervének elfogadására vonatkozó törvény­­tervezetet. A továbbiakban Ioan Totu képviselő, a Legfelsőbb Gazda­sági és Társadalmi Fejlesztési Tanács titkára előterjesztette a Tanács jelentését a Románia Szocialista Köztársaság 1981— 1985-ös időszakra szóló egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadására vonatkozó törvénytervezetről. Gheorghe Dumitrache képvise­lő, az ipari és gazdasági-pénzügyi tevékenységgel foglalkozó bizott­ság alelnöke ezt követően fel­olvasta azoknak a nagy nemzet­gyűlési állandó bizottságoknak a jelentését, amely kedvezően vé­leményezte a törvénytervezetet. Rátérve a következő napirendi pontra, Angelo Miculescu elv­­társ, a kormány első miniszteré­nek helyettese, mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter előter­jesztette­­ a mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1981—1985-ös i­­dőszakra szóló, fejlesztési tervé­nek elfogadására vonatkozó tör­vénytervezetet. A mezőgazdasági, erdőgazdál­kodási és vízgazdálkodási bi­zottság elnöke, Ion Catrinescu képviselő ezt követően előter­jesztette a Nagy Nemzetgyűlési állandó bizottságok jelentését, amelyek kedvezően véleményez­ték a törvénytervezetet. A délutáni ülésen megkezdő­dött az általános vita a két tör­vénytervezet kapcsán. Felszólaltak a következő kép­viselők: Gheorghe Panu, Corne­­liu Velincov, Emilian Dobrescu, Iuliana Bacinschi, Ioan Avram, Alecu Popa, Gheorghe Poto­­cean, Melenti Tuduce, Korodi István, Marin Nedelcu, Elena Savu, Traian Garba, Floarea Moise, Teodor Roman, Neculai Agachi, Vasilica Vlad, Richard Winter, Virginia Gemescu, Ion Teoreanu, Valeriu Dumitrica, Nagy Ferdinánd és Vasile Bu­­lucea. Az ülésszak folytatja munká­ját. a szántóföldeken Tengernyi a tennivaló - végezzék ütemesen! Megyeszerte vágják már az árpát. Ez azt jelenti, hogy még jobban megoszlanak az erők, hi­szen ez a munka sok gépet, szál­lítóeszközt igényel, de szükség van kézi munkaerőre is, s köz­ben a többi teendőről sem szabad megfeledkezni: elvégezni az utolsó „simításokat“ a kapás­növényeknél, gyors ütemben vág­­ni a füvet, szárítani a szénát. Az aratást úgy szervezni meg, hogy minél hamarabb felszaba­duljanak a területek, hisz a té­len nagy szükség van az árpa­szalmára, s a másodvetésből nyert takarmány sem elhanya­golható. VÉGE FELÉ KÖZELEDIK AZ ÁRPA ARATÁSA Az ákosfalvi termelőszövetke­zetben a hét elejére levágták az árpa felét. A többi nem volt megérve. A tegnap azonban újra három kombájnnal dolgoztak, ma pedig kilencre emelik számukat. Amint a mezőgépészeti állomás igazgatója elmondotta, estére vé­gezhetnek az árpa aratásával. A többi egységben is ütemes, a munka. A hét végére mindenütt be akarják fejezni az aratást. Ákosfalván a szalmaprések a kombájnok nyomában haladnak. Az első 50 hektárról már fel is préselték a szalmát, sőt tíz hek­tárt be is vetettek másodnövé­nyekkel. — S a többi tennivalók? — A 180 hektár cukorrépát háromszor kapáltuk meg — mondja Csengeri Antal, a terme­lőszövetkezet főmérnöke. — A mezőgépészek alaposan kivették részüket a munkából. A növény­­sűrűség jó: 80 000—90 000 szál hektáronként. Bőséges termésre számítunk,­­ megadja a négy-öt vagont hektáronként. A burgo­nya ápolási munkáival rendben vagyunk. Kétszer megkapáltuk s közben permeteztük is. A ku­korica egész területét vegysze­ (háromszéki) (Folytatás a 3. oldalon) A BERGENYEI MTSZ-BEN Befejezték az A bergenyei mtsz mezőgépé­szei végeztek az egyik legfonto­sabb szezonmunkával, az árpa aratásával. Az 50 hektár termé­sét három munkanap alatt vág­ták le s az egészet leszállították az átvevő központokrra és kom­binált­ takarmány­gyárakba. A si­ker köszönhető Hossu Angela elnöknő és Mateescu Emília mérnöknő jó szervező munkája­ Orpa aratásá­­ nak, valamint Nagy Károly és Deák József kombájnosok szor­galmának. Jelenleg a területek felszabadításán szorgoskodnak, hogy a búza aratásának megkez­déséig elkészüljenek a 40 hek­tárra tervezett másodvetéssel. Ezenkívül vállalták, hogy terven felül 5 hektáron vetnek corni­­son uborkát. Gyors ütemben préselik a szalmát a marosvásárhelyi határban. — Mostanában legtöbbször mi­re gondol? — Arra, hogy még csak négy évem van. — Örvend, hogy nemsokára nyugdíjas lesz? — Dehogy örvendek! Még a vakációban sem érzem jól ma­gam. Hiányzik a gyereklárma, a tanulók drukkja, amit én is át­­érzek, a meghökkentő kérdések sokasága, és egyáltalán — az ISKOLA. Nem is tudom, milyen lesz az életem iskola nélkül.­­ Illyés József Zoltán a Tanító­képzőt Marosvásárhelyen végez­te el. Azonban az út, amely a tanítói diplomáig vezetett, nem volt zökkenőmentes. Szülei a har­mincas években elszegényedtek,­­ha lehet egyáltalán ezt a szót a különösebb vagyon nélküli munkásemberekkel kapcsolatban használni), és így 1938-ban, amikor elvégezte a negye­dik gimnáziumi osztályt, Szász­­régenben az apja azt mond­ta: „Jobb lesz fiam, hogy ha mesterséget tanulsz. A sarlót, a gyalút, a harapófogót nem tud­ják kivenni az ember kezéből, de a tollat és az ecsetet igen“. József Zoltán egy ideig abban reménykedett, hogy Marosvásár­helyen élő tehetős nagybácsija segíteni fogja. A nagybácsi a­­zonban azt mondta az apának: „Gyönyörűen tud rajzolni a fiú­ csináljon belőle műbútoraszta­lost“. Pedig hát ő festőművész szeretett volna lenni, így aztán támogatás nélkü­l, meg kellett fogadnia a nagybácsi tanácsát. 1940-től magánúton kezdett ta­nulni, az államvasutaknál is dol­gozott, majd a harcteret is meg­járta. De végül is tanító lette­k — Hajlamaimnak, a körülmé­nyeknek és a tanáraimnak kö­szönhetően tettem azzá, ami­t­a­­gyok. — Sok jó tanára volt a kép­zőben? — Hogyne. Név szerint is meg­említeném Asztalos Imrét, Élte­(Folytatás a 3. oldalon) A mi igaz­­ az a szép...--­ — VARGA SÁNDOR riportja — A kongresszus munkálatai, az ott elfogadott határozatok Jobb, eredményesebb munkára ösztönzik a gyárak és építőtelepek dolgozóit A Dolgozók tanácsainak II. kongresszusa befejezte mun­kálatait. A széles visszhang azonban, melyet az elfogadott do­kumentumok, valamint Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkárának rendkívüli elvi és gyakorlati értékű expozéja kel­tett, tovább gyűrűzik egész népünk tudatában. A kongresz­­szusról visszatért küldötteink egy csoportjával beszélgettünk el a napokban a megyeszékhely nagyobb gazdasági egységeiben, arra kérve őket, hogy osszák meg olvasóinkkal a munkás­osztály e nagy fórumával kapcsolatos gondolataikat, élmé­nyeiket. LÁSZLÓ ILONA, az Országos Tanács újonnan megválasztott tagja, a maros­vásárhelyi Bőr-- és Kesztyűgyár dolgozói tanácsának tagja, még friss élményeinek hatása alatt szólt benyomásai­ról, illetve a dolgozók országos fórumához fűződő gondolatairól. Élve azzal a megbízatással, mely­­lyel a közösség felruházta, a kongresszus külgazdasági kap­csolatok és nemzetközi kooperá­­lás szakosztályán elhangzott hozzászólásában tolmácsolta a Bőr- és Kesztyűgyár román, magyar nemzetiségű dolgozóinak őszinte nagyrabecsülését, párt­vezetőségünk és a párt főtitká­ra­, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt. Jó volt észlelni, hogy mind a tizenegyezer küldött egy­­emberként lélegzik, egyember­­ként kész cselekedni a nemzet­­gazdaság felvirágoztatására és korszerűsítésére, az életminőség javítására irányuló párt- és ál­lami politika töretlen megvaló­sításáért. E célkitűzések eléré­­sében igen fontos szerep hárul a dolgozók tanácsaira. Nagy ha­tást gyakorolt rá, hogy szemé­lyesen győződhetett meg arról, milyen fontosságot tulajdonít pártunk és államunk a munkás­demokrácia fejlesztésének. Pél­dázta ezt azzal is, hogy a kon­gresszus ténylegesen munkafó­rum volt, amely megtalálta és meghatározta a tevékenység leg­jobb útjait minden területen. OLÁH FERENC közgazdász, a Bőr- és Kesztyűgyár aligazgató­ja. Ugyanezeket a gondolatokat fűzte tovább, mikor elmondot­ta, hogy azzal a reménnyel men­tek a kongresszusra, hogy az ott elfogadandó határozatok új len­dületet adnak a gazdasági tevé­kenységnek, aktivizálják a gaz­daság területén dolgozó kádere­ket. Mind a plénum, mind a szakosztályok munkálatain a fő hangsúlyt a legközelebbi és a jövőbeni tennivalókra helyezték. a műszaki ellátottsághoz igazodó BÖGÖZI ATTILA (Folytatás a 3. oldalon) ünnepi gyűlés a Tanítók Napja alkalmából Tegnap Marosvásárhelyen, a Művelődési Palotában a Tanítók Napja alkalmából ünnepi gyűlés zajlott le. A gyűlésen részt vet­tek: Doina Dragusin elvtársnő, Maros megye pártbizottságának titkára, Gergely László elvtárs, az Oktatás- és Nevelésügyi Mi­nisztérium vezértanfelügyelője, a megyei és municípiumi pártbi­zottságok baráinak egyes tagjai, tanügyi káderek, meghívottak. Ben­a Stefan elvtárs, a Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő­je, miután méltatta a Tanítók Napjának ünnepét, köszöntötte az összes tanügyi káder­eket. A gyűlésen Doina Dragusin elvtársnő mondott ünnepi beszé­det. S hangsúlyozta az oktatás je­lentőségét társadalmi-gazdasági előrehaladásunkban, kiemelve a (Folytatás a 4. oldalon)

Next