Vörös Zászló, 1981. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1981-08-01 / 180. szám

AZ NKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ) XXXIII. évfolyam 180 (9137) szám | 1981. augusztus 1. szombat | Ára 30 iáni DOLGOZÓK KÖZGYŰLÉSE Félévi számvetés a Prodcomplex Vegyipari Vállalatban Operatív, lényegre törő szám­vetést végeztek a Prodcomplex Vegyipari Vállalat dolgozóinak képviselői. Az első félévi ered­mények ismertetése, valamint az egyes termékek előállításánál és az exportterv teljesítésénél ke­letkezett lemaradások okainak felsorolása után áttekintették a­­zokat a legfontosabb teendőket, amelyektől a második félévi fel­adatok maradéktalan teljesítése, az 1981—1985-ös tervidőszak el­ső esztendejének sikeres zárása függ. A vállalat marosvásárhelyi, lu­dasi és segesvári gyáregységeinek munkaközösségei a hat hónapra szóló nettó termelési tervet 19 millió lejjel, az árutermelési ter­vet 31 millió lejjel szárnyalták túl. Az ipari többlettermelés a munkatermelékenység számot­tevő emelésével valósult meg, e mutatónál a nettó termeléshez viszonyított előirányzatot 1300 lejjel haladták meg dolgozón­ként. A termelőkapacitások mi­nél teljesebb kihasználására for­dított fokozottabb figyelemnek köszönhetően a szerszámgépek kihasználási foka elérte a 92,8 százalékot, a tervezett 87 száza­lékkal szemben. Annak ellenére, hogy a félévi fizikai értéktervet 14 százalékkal túlszárnyalták, e­­gyes termékek előállításával jócskán lemaradtak, s mint a felújított gumiabroncsok vagy a kerékpárkülsők és -tömlők ese­tében is, igen nagy nehézségek­be ütközik a lemaradások be­hozatala. A hozott intézkedé­seknek köszönhetően valamelyest javult a helyzet, az öntöttvas al­katrészek gyártásánál és előre­láthatóan az esztendő végére si­kerül elérni az előirányzott szin­tet. Az idei tevékenység másik érzékeny pontja az export. A szükséges mennyiségű meg­rendelés hiányában adósok maradtak a félévi kiviteli terv teljesítésével. Ilyen formán az elkövetkező időszakban meghat­ványozott erővel kell folytatniuk a küzdelmet ahhoz, hogy a ne­gyedik negyedévben behozhassák az eddigi lemaradásokat. Az elért eredmények dacára sem lesz gondtalan tehát az év hátralevő része a Prodcomplex­­beliek számára. A részlegeken, műhelyekben e hónap első felé­ben lezajlott közgyűlések alkal­mával a dolgozók számos érté­kes észrevételt és javaslatot tet­tek az ezutáni feladatok sikeres teljesítése érdekében. Ezek 27 intézkedésben fogalmazódtak meg, amelyeket belefoglaltak a vállalat egységes intézkedési programjába és a nagygyűlésen elhangzottakkal egészítettek ki. A felszólalók a termelés jobb megszervezése, az anyagellátás, a munkafeltételek javítása, a be­ruházások kivitelezési ütemének meggyorsítása mellett egyönte­tűen hangsúlyozták a munkafe­gyelem megerősítésének fontos­ságát. Tudniillik, akad még ten­nivaló a munkaidő alaposabb ki­használása, az egyéni felelősség­­érzet növelése, a késések, az i­­gazolatlan hiányzások felszámo­lása, a fegyelem megszilárdítá­sa terén is. Az 1981—1985-ös ötéves terv­időszak első esztendeje tervfel­­adatainak sikeres teljesít s­e­­a Prodcomplex Vegyipari Vállalat munkaközösségének a kollektív v­ezetőség, a gyáregységek és rész­legek pártszervezetei, KISZ- és szakszervezetei irányításával az elkövetkező hónapokban arra kell törekednie, hogy a Dolgozók Ta­nácsai II. kongresszusa határo­zatainak szellemében még maga­sabb fokon értékesítse a rábízott műszaki-anyagi javakat és a ter­melésre fordított időt, a munka­termelékenységnek a termékek műszaki-minőségi színvonalának emelése érdekében sajátítsa el és alkalmazza a műszaki-tudomá­nyos haladás legújabb vívmá­nyait, gazdálkodjék ésszerűen a nyersanyagokkal, az energiával és az alkatrészekkel, hasznosít­son minél több másod-nyers­anyagot, az import csökkentésé­vel, az exporttermelés tökélete­sítésével és fejlesztésével tegye hatékonyabbá tevékenységét. A dolgozók képviselőinek közgyű­lése úgy értékelte, hogy az év eltelt időszakában elért megva­lósítások és a második félévi fel­adatok teljesítését biztosító in­tézkedések lehetőséget teremte­nek arra, hogy a Prodcomplex munkaközössége 10 millió lej ér­tékű árutermeléssel pótoljon rá az idei szocialista versenyben tett vállalására, amelyet az első félév folyamán már teljesített. NEMES GERAGDINA Emberhez szóló közvetlen nevelőmunkával „Családi“ fürdőhely----­ — MARKAI JÁNOS riportja — Az adminisztratív úton kisza­bott büntetések bizonyos mér­tékben jelzik, hogy mennyire e­­redményes a politikai nevelő­munka. A kihágások, visszaélé­sek, a munkával szembeni kifo­­gásolható magatartás, a fegye­lemsértések gyakorisága vagy azok súlyossági foka mintegy fi­gyelmeztetnek, nevelőmunkánk­­ban űrök vannak, változtatni, tökéletesíteni kell eszközeinket, módszereinket, hogy ráható, tu­datformáló ereje minden mun­kahelyen és ezen túlmenően, a családban, a társadalomban é­­rezhető legyen. A marosvásárhelyi Konzerv­gyár személyzeti osztályán meg­tudtuk, hogy az idén 24 írásbeli megrovást kézbesítettek olyan dolgozóknak, akik többször hiá­nyoztak igazolatlanul, szeszes i­­talt fogyasztottak, munkaidő a­­latt engedély nélkül elhagyták helyüket, vagy ott aludva talál­ták őket. — Vajon azt jelenti a bünte­tések számának növekedése, hogy az utóbbi időben lanyhult a po­litikai nevelőmunka? — kérdez­tük László Sabine elvtársnőtől, a pártbizottság propaganda-kér­d­elésekkel foglalkozó titkárhelyet­tesétől. — Nem hinném, mert a poli­tikai nevelőmunkában nálunk sincs szünet, nap mint nap fog­lalkozunk az emberekkel az elő­adódott helyzetektől, a felmerült problémáktól függően; ezt teszik az alapszervezetek, a szakszerve­zeti és KISZ-szervezetek, a Szo­cialista Demokrácia és Egység szervezetei, a nőbizottság. Inkább arról van szó, hogy a fegyelem megerősítése céljából a vállalat vezetősége szigorúbban bírálja el a fegyelmi kihágásokat, mint a tavaly, vagy évekkel ezelőtt. És ne felejtsük el: 1 100 állan­dó és 300—600 idénymunkással dolgozunk... SZ. D. (Folytatás a 2 oldalon) — Mi nem akarunk senkiivel rivalizálni — szerénykedik Sza­bó László, a Közüzemek igaz­gatója. — A városnak szeretnénk egy intim, mondhatni családi fürdőhelyet kialakítani. Kis kem­pinggel, fektetővel, egy-két szol­gáltatással. .. Kíváncsivá tett. Különösen az­zal, hogy szépet akarnak, olyas­mit, amire senki sem ösztökéli, sarkallja, netán kötelezi őket. Csak úgy! Majdhogynem kedv­telésből. Ritkaság. Ez a harmadik nekifutás. — Most talán, valóban lesz va­lami a fejlesztésből — mondja Szabó Ildikó, a marosszentgyör­­gyi sósfürdő felelőse. — Nagyobb a sürgölődés, kiöntötték a leen­dő garzonszálló alapját is. Mert többre képes, többre érdemes ez a fürdő. Ma sem rossz. A forga­lom tanúsítja. A kádfürdőben, meleg bazinban, meg az iszap­­kezelésen hatszáznál többen for­dulnak meg naponta, a szabad­téri strandra ezerötszázan is el­jönnek, ha jó az idő. A körül­mények? Mindkét szonda mű­ködik, bevezettük az édesvizet. Aki ide jön, nem megy el elé­gedetlenül. Nem hivatalos véle­mény szerint a mi vizünk felér a szovátaival. Használ a reumás­nak, ortopédiai utókezelésre jó, meg nőgyógyászati betegségek­nek. Ez bizonyítható. Az agyagos és palarétegekből, 372 méterről feltörő sós víz nagy mennyiségű jódot tartalmaz, meg kalciumot, magnéziumot, bromot, írja a nem túl friss keletű, de megállapítá­saiban ma is érvényes tanul­mány. Igazolandó, hogy a napi csaknem 29 000 liter vízhozamú forrás valóban érdemes a figye­lemre. — Tudja, mit jelent klini­káinknak ez a karnyújtásnyira levő utókezelési lehetőség? — kérdez válaszra sem várva Nits Tibor, műépítész. — Felszaba­duló klinikai ágyakat! Ha egyszer belemerülünk, úgy fodrozódnak az ötletek, mint kő csobbanása nyomán a víz. A fantázia játéka és a tervezői szigor ötvöződik a kiterített szí­nes helyszínrajzon. Könnyen át­tekinthető, követhető a tervező gondolatmenete. — Olyannak képzeltük, mint egy zöld oázist, ahol minden e­­gyü­tt van az aktív pihenéshez, kikapcsolódáshoz — mondja Nits Tibor. — Ehhez persze, szinte mindent át kell ott alakítani. Már a méretek miatt is, hiszen a mai 3 hektárról 17-re bővül a fürdő területe. Megtalálni a funkciók optimális helyét, mert ugye, ez sem más, mint egy sa­játos technológia, aminek mű­ködnie kell. A technológiáig még van. Kul­csár Istvánnal, a Közüzemek fiatal műépítészével a helyszínen keressük a tervezői célpontokat. — Szép munka, ritka lehető­ség egy kezdő műépítésznek, hogy ilyent fogjon ki — tájolja be egyszer önmagát. — Persze, segítségemre voltak a régebbi tervek s tanácsokkal a tervező­intézetbeliek. Bejárjuk a telepet. Nyáriasan lusta, csendes ez a reggel. Tisz­­ta, rendezett, csak kissé kopot­tasnak, szegényesnek látom most a merész tervezői szándékok isme­retében. Kalauzom magyarázza, mi marad, mi tűnik el egy-két év alatt vagy valamivel később, attól függően, mennyire telik a közüzemek zsebéből meg a kez­deményezés támogatására hiva­tottak jóindulatából, megértésé­ből. — Legfontosabb — mondja Kulcsár István —, a szabadtéri sósvizű strand bővítése, illetve az új felépítése, mert a régit megszüntetjük Az új négyszer nagyobb lesz, mint a mostani, összesen mintegy háromezer négyzetméter vízfelületű. Mel­lette, vagyis nem messze tőle, ötvenméteres, versenyek lebo­nyolítására is alkalmas édesvizű strandfürdőt építünk. Ez majd a fiatalokat fogja szerintem kicsa­logatni a városból. Lesz egy sportzóna, tenisszel, kuglival, futballpályával, külön egy nagy park, sétányokkal, kisebb-na­­gyobb gyerekjátszóterekkel. Az­tán kempingtelep, a szokásos há­zikókkal meg sátorozásra alkal­mas területtel. — S a kezelésre váróknak mit kínál az új terv? — Jóval többet, mint amennyi most van. Mindenekelőtt kor­ (Folytatás a 2 oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS LEONYID ILJICS BREZSNYEV ELVTÁRS­­ meghívására a Szovjetunióba utazott Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnöksége elnökének a meghívá­sára péntek délelőtt a Szovjet­unióba utazott. Az Otopeni repülőtéren Nicolae Ceausescu elvtársat Elena Ceausescu elvtársat, valamint több más párt- és államvezető búcsúztatta. Ott volt V. I. Drozgyenko, a Szovjetunió bukaresti nagyköve­te. Pionírok virágcsokrokat nyúj­tottak át Nicolae Ceausescu elv­társnak. ★ A Krím-félszigeti Szimferopol repülőtéren Nicolae Ceausescu elvtársat melegen köszöntötte A­­natoli Blatov, az SZKP KB fő­titkárának tanácsosa és Viktor Szergejevics Makarenko, az Uk­rajnai KP Krím tartományi bi­zottságának első titkára, a helyi párt- és állami szervek több más vezetőségi tagja. Bőséges takarmányalapot! A jó gazdának nem lesz gondja Az eső a takarmánynövények betakarításának Karácsonfalva környékén is megálljt parancsolt, de amíg lehetett, a termelőszö­vetkezethez tartozó farmokon bíztató eredményeket értek el. Amint azt Aszalós Imre, a gaz­daság elnöke elmondotta, jó ü­­temben haladtak a kaszálással, a 249 hektár takarmánynövény 95 százalékát már levágták. Eb­ből lucerna 6, lóhere 32, vetett fű­ 33 hektár, a többi 178 hektár pedig természetes kaszáló. — Minek köszönhetőek az el­ért eredmények? — A munkaidő jó kihasználá­sának és a szállítóeszközök ész­szerű csoportosításának. Ezt jól szemlélteti a széna behordása, a­­mit a gazdaság 19 fogatával vég­zünk. Igyekeztünk úgy megszer­vezni a szállítást, hogy elsősor­ban oda vonjuk össze a fogato­kat, ahol jelentős mennyiségű a foixow*v­ámr TV.Miúrf a VTI­­c­h en OTInm­T is kihasználtuk. A fogatosok szor­galmának köszönhető, hogy már 470 tonna szénát sikerült tárol­nunk. A legjobbak közül feltét­len meg szeretném említeni A­­szalos Antalt a fejfalvi farmról, Kádár Sándort a csibai farmról és Kádár Károlyt a szentmiklósi farmról. Tennivaló persze még itt­­ is akad. 30—35 tonna széna még kinn van a kaszálókon. A veze­tő tanács azonban mindent meg­tesz, hogy ez a mennyiség is„mi­­nőségi veszteség nélkül, a legrö­videbb időn belül tárolókba ke­­­rüljön. ,r".-í"'' — A gazdaságnak '751. szafvak- marhája van. Elegendő szálasta­karmányuk lesz ezek­nél.­kilátá­sára? Figyelembe véve, hogy még csak az első kaszálásnál tartunk és hogy a sarjúkaszálásnál is ha­sonló jó eredményekre van ki­ál­tás, megvan a garancia arra, hogy az előirányzott 800 tonna szálastakarmányt teljes mérték­ben begyűjtjük. Ez pedig fedezi a gazdaságunk szükségleteit. Silótakarmányt ezideig 800 tonnát tároltak, kimondottan jó minőségű olaszperje, lóhere­­­tt egyéb zöldtakarmányok kévéin­kéből. Az ősszel pedig tovább bővítik készletüket répalapi, si­lókukorica meg napraforgóból készített takarmánnyal, melyhez hozzásilóznak még 23 hektárnyi olaszperjét is Az árpaaratás után felszaba­dult területekből mintegy 40 hek­tárt takarmánynövénnyel veze­tek be, amely szintén kiegészíti majd a téli készletet. És az ed­dig felpréselt és tárolt 259 lobra szalma is hozzájárul, hogy a gaz­daságban ne legyenek takar­mánygondok. BOGOZA ATTILA Munkában a nagyteljesítményű silózógép a szovátai határban

Next