Vörös Zászló, 1981. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-01 / 232. szám
AZ MKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXIU^vfolyam^S^CisO^|Éáii”Tgfíuoktóber 1. csütörtök | Ara 30 ban! A LEGFONTOSABB MOST A SZÁNTÓFÖLDEKEN Fokozottabb ütemben végezni a vetést, a cukorrépa, a kukorica betakarítását Ahogy telnek a napok, egyre sokasodnak a tennivalók a mezőgazdasági egységekben. A cukorrépa ásása mellett mind több gazdaságban és gyorsuló ütemben gyűjtik a kukoricát, silóznak. Természetesen a legtöbb gondosságot, figyelmet az őszi kalászosok vetése igényli. Mint arról már beszámoltunk, a mai napon megyeszerte végezni kellett volna az őszi árpa és sörárpa vetésével, s egy-két egységes agráripari tanács kivételével végezni is lehet. Hogy az egységek zömében túllépték az optimális vetési határidőt azzal magyarázható, hogy nem tettek meg mindent a tervezett napi vetési ütem betartásáért, ami rányomta bélyegét a búzavetési teljesítményekre is. Annak érdekében, hogy az elkövetkező napokban, hetekben fokozni lehessen a munkálatok ütemét, elsősorban is arra van szükség, hogy az egységes agráripari tanácsok elnökei, szakemberei biztosítsák a gépek, felszerelések jobb kihasználását, igyekezzenek minden egységet úgy irányítani, hogy a mezőgépészeknek mindig elegendő szabad terület legyen a magágy előkészítéséhez, a vegyékhez. Lényegében még jó köthetünk maradt a búzavetés optimális határidejének lejártáig, ami azt jelenti, hogy megyei szinten naponta legkevesebb 3.000 hektáron kellene földbe tenni a kenyérgabona magját, ahhoz, hogy az egész tervezett területen határidőre végezzenek a vetéssel. Tehát gyors, ütemes munkára van szükség, ami azonban nem jelenti, hogy bármilyen engedményt is tehetnek a minőség rovására. A szántás gyorsításáért Azokban az egységekben, ahol elegendő szabad terület van, a legfontosabb úgy megszervezni a munkát, hogy a mezőgépészek a lehető legrövidebb idő alatt végezhessenek a talaj átforgatásával, elaprózásával, megfelelő munkateret biztosítva a vetőgépek számára. Ennek az igénynek igyekeznek eleget tenni a marosvásárhelyi egységes agráripari tanácshoz tartozó gazdaságokban úgy, hogy megszervezték a kölcsönös segítségnyújtást. íme egy példa. Vasárnap a vajai termelőszövetkezetben 18 traktor dolgozott, amiből háromhárom az ákosfalvi és göcsi mezőgépészeti részlegről, így14 traktort irányíthattak a szántáshoz, egyet-egyet pedig a vetéshez. Az eredmény: annyi területet sikerült felszántani, amely elegendő ahhoz, hogy legkésőbb holnapra végezzenek az árpa vetésével és teljes lendülettel folytathassák a búza vetését. Az akció még sikeresebb lett volna, ha a három ákosfalvi mezőgépész, Bereczki Gyula, Bitai Benedek, Burján Árpád (akik lényegében önként vállalták a vasárnapi munkát) a déli órákban nem lógott volna el a munkából, nem gondolva arra, hogy cserbenhagyták társaikat, akik becsülettel helytálltak a késő esti órákig. Egyébként a tervezett 350 hektárból 30 hektáron tették földbe a búzamagot és még 80 hektárt előkészítettek. A továbbiakban sem lesz fennakadás, hiszen 100 hektár szabad s a napokban befejezik a 80 hektár cukorrépaföld kitakarítását, így tehát minden feltétel megvan ahhoz, hogy a vajaink optimális időben végezzenek a búza vetésével, amihez csupán arra van szükség, hogy továbbra is teljes mértékben kihasználják a gépeket, a munkaidőt. Szorgalmazzák a kukorica begyűjtését A búza vetéséhez szükséges területek gyors előkészítése most már egyre inkább azon múlik, hogy a gazdaságok mennyire ütemesen szabadítják fel az e célra kijelölt területeket. Ez vonatkozik elsősorban a kukoricával bevetett területekre. Ott, ahol az előirányzatoknak megfelelően járnak el, máris teljes lendülettel gyűjtik a kukoricát. Az ernyei egységes agráripari tanács körzetében az ernyei és sáromberki gazdaságokban kezdték meg ezt a munkát. Egyelőre a Helyi általános iskolások törik a kukoricát, de ahogy a tagság végez a cukorrépa ásásával, fokozatosan bekapcsolódik a kukoricabegyűjtésbe. Sáromberkén ugyan a gépeket is munkába állították, de egyelőre csak azokon a helyeken, ahol nagy a vaddisznók kártétele. Nagy erőket mozgósítottak a kukorica begyűjtéséhez a mezősályi termelőövetkezetben. Naponta 450-500 szövetkezeti tag szorgoskodik a kukoricaföldeken s nem csupán a csöveket törik le, hanem a szárat is vágják, hordják a parcellák szélére, hogy mielőbb felszabaduljanak a területek. A sályiak az idén 550 hektáron termesztették ezt a fontos gabonanövényt, s a terméshozam jónak ígérkezik. Hektáronként legkevesebb 4.000 kilós szemtermésre számítanak. A kukorica betakarításával párhuzamosan szorgalmazzák az állammal szembeni kötelezettségük teljesítését. A betakarítás ütemét napról napra fokozzák, hogy mielőbb kitakaríthassák azt a 100 hektárt, ahová búzát kell vetniük. A szentpáli átvevőközpontban arra törekednek, hogy minél gyorsabban vegyék át s a követelményeknek megfelelően tárolják a beérkező nagy mennyiségű cukorrépát. (KONCZ JÁNOS felvétele) Első ízben az országban - Beszélgetés ROMULUS ROIBANNAL, az Autószállítási Vállalat személyszállítási részlegének vezetőjével — — Az országban nálunk vezették be első ízben a távolsági autóbuszokon az önkiszolgáló jegykezelést. Milyen előnyökkel jár ez? — Elsősorban korszerű módszer, amelyet már más országokban is sikerrel alkalmaznak. Jelentősen csökkenti a megállókban az utasok felszállásával eddig elvesztegetett időt, s így a járművek jobban beilleszkednek a menetidőbe, pontosabban érkeznek az útvonalon levő megállókba. Egyelőre a Marosvásárhely — Toldalag — Bala — Maros — Sárpatak — Vajdaszentivány, a Tirnáveni — Vámosgálfalva — Bogács — Bábahaliha, a Kiegen — Felfalu — Vajdaszentivány — Görgényoroszfalu — Görgénysóakna — Adorján útvonalakon vezettük be. December elsejéig számítjuk általánosítani a megyében, azután pedig, amint a megegyezés létrejön a szomszédos megyékkel, az összes Maros megyéből induló járatokon. — Jegyeket hol lehet vásárolni? — Egyelőre az autóbuszállomásokon és a gépkocsivezetőknél. Egy későbbi szakaszban a jegyárusítás az állami kereskedelmi egységekben, a szövetkezeti egységekben, a helyi postakirendeltségeknél fog történni. Jelenleg 3,50 lejes jegyeket tízes tömbökben, 6,50 lejes jegyeket pedig hatos tömbökben hozunk forgalomba. — Hogyan kell kezelni a jegyérvényesítő készülékeket? — Eltérően a városi buszok jegylyukasztó készülékeitől, a távolsági buszokra szereltek elektromágneses alapon működnek. A készülék nyílásába helyezett jegyre gombnyomással ütődik rá a napi dátum, valamint a megálló sorszáma. Itt jegyzem meg, hogy a készülékeket a marosvásárhelyi Electromures gyártotta, jelenleg 950 darab áll a vállalat rendelkezésére. — Elsősorban az öntudatra, a gépkocsivezető és az utas öntudatára alapoznak. .. — Igen. A gépkocsivezető eladja a jegyet, az utas kezeli. — Nem kerül túl sokba ez a jegykezelési forma? Szükséges a darabonként háromezer lejbe kerülő készülékek felszerelése. Lejegyezte: BAKÓ ZOLTÁN (Folytatás a 4. oldalon) LUDASON Jól indult az új cukorgyártási idény A ludasi Cukorgyárban szeptember 10-én kezdtek hozzá az idei cukorrépa feldolgozásához. Az új idény első eredményei rendkívül biztatóak, lényegesen meghaladják a szokásosat — közölte megelégedéssel Turcu Dumitru mérnök, a gyár igazgatója, amikor az indulás körülményei felől érdeklődtünk. Állítását számadatokkal támasztotta alá: a kampány első 17 napjában 24 óránként átlagosan 2 780 tonna répát dolgoztak fel, a nyersanyag magas, 16,4-es cukortartalmának köszönhetően 13—13,5 százalékos hatásfokkal. Mondhatni rendhagyó az idei cukorrépafeldolgozási kampány. Elsősorban az idei termés kivételesen jó minősége miatt. Már most, az induláskor több cukrot tudnak kivonni belőle, mint amennyit az előző éviekből a csúcshónapnak számító október folyamán sikerült. A cukorgyáriak azt mondják, az idejében és előírásszerűen végzett talajelőkészítés és vetés, a gondos növényápolás, a kedvező időjárás eredményeként lett édesebb az idén a répa. Az időjárás sajátos helyzetet teremtett ezúttal, ami egyaránt érinti a cukorrépatermelőket és a -feldolgozókat. A gyár megfelelő technológiai előkészületeket tett a problémamentes startoláshoz, amit kiegészített azzal, hogy a melegpróbákból közvetlenül váltott át a folyamatos termelésre. Pótlólagos intézkedésként csak frissen szedett répát dolgoznak fel, hogy minél teljesebben kiaknázhassák a nyersanyag már említett jó tulajdonságait, no meg a szokatlan meleg miatt is. A cukorrépa raktározására alkalmatlan jelenlegi meteorológiai viszonyok mellett alapvető követelmény a feldolgozási ütemmel összhangban megszervezni a szedést, az átvételt és a szállítást, a kapacitás lefedésén felül csupán minimális, biztonsági tartalékot halmozva fel. A gyárban járva meggyőződhettünk arról, hogy egyáltalán nem könnyű egyensúlyban tartani a betakarítást és a termelést. Egyes gazdaságok hajlanának arra, hogy mielőbb túladjanak a leszerződött répamennyiségen, gyorsítanák a szedést, kockáztatva a minőség romlását. Feltétlenül figyelembe kell venni viszont, hogy sürgőssé vált a búzával bevetendő területek felszabadítása, ezért elsősorban azokra kell összpontosítani a betakarítást. A legfontosabb teendő most a termelés szükségleteinek megfelelően szedni és szállítani a cukorrépát, míg annyira le nem hűl az idő, hogy elkezdhetik annak besilózását. A raktározási lehetőségek is jobbak ebben az évben a ludasi Cukorgyárban. Növelték a raktereidet az átvevő központoknál, a gyár területén új, korszerű tárolóhelyeket létesítettek és egy répa előmosó-tisztító berendezést állítottak elő házilag. Felkészültek a cukorrépa nagy tételekben történő fogadására. Még csak három hete indult be, de már teljében a cukorrépa feldolgozása. A ludasi munkaközösség jól működő üzemmel, lelkiismeretes, szervezett munkával biztosítja a nyersanyag átlagon felüli minőségének maximális hasznosítását. NEMES GERALDINA Javult a gazdaszellem, ám a lakosság még mindig több áramot fogyaszt a szükségesnél Mint ismeretes, július 31-ével befejeződött a háztartási áramfogyasztás számlázási éve, mely 1980. augusztus 1-vel kezdődött Az évzárta alkalom arra, hogy számot vessünk tevékenységünk eredményességével, felmérjük, a 283-as számú Törvény és egyéb ösztönzők hatására miként alakult a lakosság gazdálkodási készsége. Első megállapításként fontosnak tartom aláhúzni, hogy a Törvény életbelépése utánmely mint ismeretes, felár fizetésére kötelezi a lakosságot abban az esetben, ha túlhaladja az ésszerűnek tartott fogyasztási normákat) csökkent az egy kisfogyasztóra kivetített energia-felhasználás. 1978-ban megyénkben egy család átlag 775 kilowattóra, 1979-ben 746, az 1980/81-es számlázási évben pedig már csak 731 Egyre-másra számítva, mind a kétszobás, mind a háromszobás lakásokban élő családok a normázottnál 20 százalékkal több energiát használtak fel, s mert a pluszt feláron díjazzák, átlagosan az elmúlt számlázási évben 105, illetve 115 lejjel többet kellett költsenek villanyáramra. Összegezve, megyénk 172 kilo háztartási fogyasztója az elmúlt számlázási évben 20 millió kilowattórával több villanyáramot használt el a normázottnál, mely mennyiség fedezi a Metalotecnica és az IMATEX gépgyártóipari vállalatok évi energiaszükségletét Tovább elemezve a tényeket megállapítható, hogy háztartási fogyasztóink a törvényben előírt 0,55 lejes díjszabással szemben átlagosan minden kilowattóra villanyáramért 0,66 lejt fizettek, kilowattóra áramot fogyasztott, noha közben gyarapodott a villamos háztartási berendezések száma a lakásokban. Másképp fogalmazva, 1980. augusztus 1 és 1981. július 31 között a lakosság 3,7 százalékkal kevesebb energiát használt fel a megelőző időszakhoz viszonyítva, s így a megtakarítás megközelíti a 4 millió kilowattórát, ami a jelenlegi feltételek között a megye kisfogyasztóinak háromnapi szükségletét fedezi. A fogyasztási görbe kedvező alakulása ellenére, eredményeinkkel még korántsem lehetünk elégedettek. Alábbi táblázatunkból kiderül, hogy az észszerűnek tekintett árammennyiségnél többet használtunk fel, amit megérez a nemzetgazdaság, de a lakosság erszénye is. Vállalatunk munkaközössége számos hatékony intézkedést hozott a lakosság zavartalan áramellátásának és jobb kiszolgálásának céljából. Figyelembe véve a villamos energia nemzetgazdasági fontosságát, minden honpolgár kötelessége ésszerűen gazdálkodni az árammal, mindent megtenni azért, hogy beilleszkedhessenek a normázott fogyasztási keretbe. Minden kisfogyasztónál villanyórát szereltünk fel, tehát adott a lehetőség, hogy naponta kövessék az áramfelhasználás alakulását, hisz minden kilowattóra megspórolt villanyáram családi kiadásaink csökkenéséhez is vezet. HIDEG TIBOR, az Áramszolgáltató Vállalat főkönyvelője Lakrész Törvény által Átlagos évi Normán felüli megszabott racionális fogyasztás fogyasztás évi fogyasztási norma ( VIII. 1980) Kilowatt- Lejben (kWó 0.55 lej) 31 VII. 1981) órában 2 szobás 750 900 +150 + 105 3 szobás 820 984 +164 +115