Vörös Zászló, 1981. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-01 / 232. szám

AZ MKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉP­TANÁCS NAPILAPJA | XXXIU^vfolyam­^S^CisO^|Éáii”Tgfíuoktóber 1. csütörtök | Ara 30 ban! A LEGFONTOSABB MOST A SZÁNTÓFÖLDEKEN Fokozottabb ütemben végezni a vetést, a cukorrépa, a kukorica betakarítását Ahogy telnek a napok, egyre sokasodnak a tennivalók a me­zőgazdasági egységekben. A cu­korrépa ásása mellett mind több gazdaságban és gyorsuló ütem­ben gyűjtik a kukoricát, silóz­nak. Természetesen a legtöbb gondosságot, figyelmet az őszi kalászosok vetése igényli. Mint arról már beszámoltunk, a mai napon megyeszerte végezni kel­lett volna az őszi árpa és sör­árpa vetésével, s egy-két egysé­ges agráripari tanács kivételé­vel végezni is lehet. Hogy az egységek zömében túllépték az optimális vetési határidőt azzal magyarázható, hogy nem tettek meg mindent a tervezett napi vetési ütem betartásáért, ami rányomta bélyegét a búzavetési teljesítményekre is. Annak ér­dekében, hogy az elkövetkező napokban, hetekben fokozni le­hessen a munkálatok ütemét, el­sősorban is arra van szükség, hogy az egységes agráripari ta­nácsok elnökei, szakemberei biz­tosítsák a gépek, felszerelések jobb kihasználását, igyekezzenek minden egységet úgy irányítani, hogy a mezőgépészeknek mindig elegendő szabad terület legyen a magágy előkészítéséhez, a veg­yékhez. Lényegében még jó köt­hetünk­ maradt a búzavetés op­timális határidejének lejártáig, ami azt jelenti, hogy megyei szin­ten naponta legkevesebb 3.000 hektáron kellene földbe tenni a kenyérgabona magját, ahhoz, hogy az egész tervezett terüle­ten határidőre végezzenek a ve­téssel. Tehát gyors, ütemes mun­kára van szükség, ami azonban nem jelenti, h­ogy bármilyen en­gedményt is tehetnek a minőség rovására. A szántás gyorsításáért Azokban az egységekben, ahol elegendő szabad terület van, a legfontosabb úgy megszervezni a munkát, hogy a mezőgépészek a lehető legrövidebb idő alatt vé­gezhessenek a talaj átforgatásá­val, elaprózásával, megfelelő munkateret biztosítva a vetőgé­pek számára. Ennek az igény­nek igyekeznek eleget tenni a marosvásárhelyi egységes agrár­ipari tanácshoz tartozó gazdasá­gokban úgy, hogy megszervezték a kölcsönös segítségnyújtást. í­­me egy példa. Vasárnap a va­jai termelőszövetkezetben 18 traktor dolgozott, amiből három­­három az ákosfalvi és göcsi me­zőgépészeti részlegről, így­­14 traktort irányíthattak a szántás­hoz, egyet-egyet pedig a vetés­hez. Az eredmény: annyi terü­letet sikerült felszántani, amely elegendő ahhoz, hogy legkésőbb holnapra végezzenek az árpa ve­tésével és teljes lendülettel foly­tathassák a búza vetését. Az ak­ció még sikeresebb lett volna, ha a három ákosfalvi mezőgépész, Bereczki Gyula, Bitai Benedek, Burján Árpád (akik lényegében önként vállalták a vasárnapi munkát) a déli órákban nem ló­gott volna el a munkából, nem gondolva arra, hogy cserben­hagyták társaikat, akik becsület­tel helytálltak a késő esti órákig. Egyébként a tervezett 350 hek­tárból 30 hektáron tették földbe a búzamagot és még 80 hektárt előkészítettek. A továbbiakban sem lesz fennakadás, hiszen 100 hektár szabad s a napokban be­fejezik a 80 hektár cukorrépa­­föld kitakarítását, így tehát minden feltétel megvan ahhoz, hogy a vajaink optimális időben végezzenek a búza vetésével, a­­mihez csupán arra van szükség, hogy továbbra is teljes mérték­­b­en kihasznál­ják a gépeket, a munkaidőt. Szorgalmazzák a kukorica begyűjtését A búza vetéséhez szükséges területek gyors előkészítése most már egyre inkább azon múlik, hogy a gazdaságok mennyire ü­­temesen szabadítják fel az e cél­ra kijelölt területeket. Ez vonat­kozik elsősorban a kukoricával bevetett területekre. Ott, ahol az előirányzatoknak megfelelően járnak el, máris teljes lendület­tel gyűjtik a kukoricát. Az er­­nyei egységes agráripari tanács körzetében az ernyei és sárom­­berki gazdaságokban kezdték meg ezt a munkát. Egyelőre a Helyi általános iskolások törik­ a kukoricát, de ahogy a tagság vé­gez a cukorrépa ásásával, foko­zatosan bekapcsolódik a kukori­cabegyűjtésbe. Sáromberkén u­­gyan a gépeket is munkába ál­lították, de egyelőre csak azo­kon a helyeken, ahol nagy a vaddisznók kártétele. Nagy erőket mozgósítottak­ a kukorica begyűjtéséhez a mező­­sályi termelő­övetkezetben. Na­ponta 450-­500 szövetkezeti tag szorgoskodik a kukoricaföldeken s nem csupán a csöveket törik le, hanem a szárat is vágják, hordják a parcellák szélére, hogy­ mielőbb felszabaduljanak a területek. A sályiak az idén 550 hektáron termesztették ezt a fontos gabonanövényt, s a ter­méshozam jónak ígérkezik. Hek­táronként legkevesebb 4.000 ki­lós szemtermésre számítanak. A kukorica betakarításával párhu­zamosan szorgalmazzák az ál­lammal szembeni kötelezettségük teljesítését. A b­etakarítás ütemét napról napra fokozzák, hogy mi­előbb kitakaríthassák azt a 100 hektárt, ahová búzát kell vet­niük. A szentpáli átvevőközpontban arra törekednek, hogy minél gyorsabban vegyék át s a kö­vetelményeknek megfelelően tárolják a beérkező nagy mennyiségű cukorrépát. (KONCZ JÁNOS felvétele) Első ízben az országban - Beszélgetés ROMULUS ROIBANNAL, az Autószállítási Vállalat személyszállítási részlegének vezetőjével — — Az országban nálunk vezet­ték be első ízben a távolsági autóbuszokon az önkiszolgáló jegykezelést. Milyen előnyökkel jár ez? — Elsősorban korszerű mód­szer, amelyet már más országok­ban is sikerrel alkalmaznak. Je­lentősen csökkenti a megállók­ban az utasok felszállásával ed­dig elvesztegetett időt, s így a járművek jobban beilleszkednek a menetidőbe, pontosabban ér­keznek az útvonalon levő meg­állókba. Egyelőre a Marosvásár­hely — Toldalag — Bala — Ma­­ros — Sárpatak — Vajdaszent­­ivány, a Tirnáveni — Vámosgál­­falva — Bogács — Bábahaliha, a Kiegen — Felfalu — Vajda­­szentivány — Görgényoroszfalu — Görgénysóakna — Ador­ján útvonalakon vezettük be. December elsejéig számítjuk általánosítani a megyében, azu­tán pedig, amint a megegyezés létrejön a szomszédos megyék­kel, az összes Maros megyéből induló járatokon. — Jegyeket hol lehet vásárol­ni? — Egyelőre az autóbuszállo­másokon és a gépkocsivezetők­nél. Egy későbbi szakaszban a jegyárusítás az állami kereske­delmi egységekben, a szövetke­zeti egységekben, a helyi posta­­kirendeltségeknél fog történni. Jelenleg 3,50 lejes jegyeket tízes tömbökben, 6,50 lejes jegyeket pedig hatos tömbökben hozunk forgalomba. — Hogyan kell kezelni a jegy­érvényesítő készülékeket? — Eltérően a városi buszok jegylyukasztó készülékeitől, a távolsági buszokra szereltek e­­lektromágneses alapon működ­nek. A készülék nyílásába he­lyezett jegyre gombnyomással ütődik rá a napi dátum, vala­mint a megálló sorszáma. Itt jegyzem meg, hogy a készüléke­ket a marosvásárhelyi Electro­­mures gyártotta, jelenleg 950 darab áll a vállalat rendelkezé­sére. — Elsősorban az öntudatra, a gépkocsivezető és az utas öntu­datára alapoznak. .. — Igen. A gépkocsivezető el­adja a jegyet, az utas kezeli. — Nem kerül túl sokba ez a jegykezelési forma? Szükséges a darabonként háromezer lejbe kerülő készülékek felszerelése. Lejegyezte: BAKÓ ZOLTÁN (Folytatás a 4. oldalon) LUDASON Jól indult az új cukorgyártási idény A ludasi Cukorgyárban szep­tember 10-én kezdtek hozzá az idei cukorrépa feldolgozásához. Az új idény első eredményei rendkívül biztatóak, lényegesen meghaladják a szokásosat — kö­zölte megelégedéssel Turcu Du­­mitru mérnök, a gyár igazgató­ja, amikor az indulás körülmé­nyei felől érdeklődtünk. Állítását számadatokkal támasztotta alá: a kampány első 17 napjában 24 óránként átlagosan 2 780 tonna répát dolgoztak fel, a nyers­anyag magas, 16,4-es cukortar­talmának köszönhetően 13—13,5 százalékos hatásfokkal. Mondhatni rendhagyó az idei cu­korrépafeldolgozási kampány. Elsősorban az idei termés kivéte­lesen jó minősége miatt. Már most, az induláskor több cukrot tudnak kivonni belőle, mint a­­mennyit az előző éviekből a csúcshónapnak számító október folyamán sikerült. A cukorgyá­riak azt mondják, az idejében és előírásszerűen végzett talajelő­készítés és vetés, a gondos növényápolás, a kedvező idő­járás eredményeként lett éde­sebb­ az idén a répa. Az időjárás sajátos helyzetet teremtett ezút­tal, ami­ egyaránt érinti a cukor­­répatermelőket és a -feldolgozó­kat. A gyár megfelelő technoló­giai előkészületeket tett a prob­lémamentes startoláshoz, amit kiegészített azzal, hogy a meleg­próbákból közvetlenül váltott át a folyamatos termelésre. Pótló­lagos intézkedésként csak fris­sen szedett répát dolgoznak fel, hogy minél teljesebben kiaknáz­hassák a nyersanyag már emlí­tett jó tulajdonságait, no meg a szokatlan meleg miatt is. A cu­korrépa raktározására alkalmat­lan jelenlegi meteorológiai vi­szonyok m­ellett alapvető köve­telmény a feldolgozási ütemmel összhangban megszervezni a sze­dést, az átvételt és a szállítást, a kapacitás lefedésén felül csu­pán minimális, biztonsági tarta­lékot halmozva fel. A gyárban járva meggyőződ­hettünk arról, hogy egyáltalán nem könnyű egyensúlyban tar­tani a betakarítást és a terme­lést. Egyes gazdaságok hajlaná­nak arra, hogy mielőbb túladja­nak a leszerződött répamennyi­ségen, gyorsítanák a szedést, koc­káztatva a minőség romlását. Feltétlenül figyelembe kell ven­ni viszont, hogy sürgőssé vált a búzával bevetendő területek fel­szabadítása, ezért elsősorban a­­zokra kell összpontosítani a be­takarítást. A legfontosabb teendő most a termelés szükségleteinek megfelelően szedni és szállítani a cukorrépát, míg annyira le nem hűl az idő, hogy elkezdhetik annak besilózását. A raktározási lehetőségek is jobbak ebben az évben a ludasi Cukorgyárban. Növelték a rak­tereidet az átvevő­ központoknál, a gyár területén új, korszerű tá­rolóhelyeket létesítettek és egy répa előmosó-tisztító berende­zést állítottak elő házilag. Fel­készültek a cukorrépa nagy té­telekben történő fogadására. Még csak három hete indult be, de már teljében a cukorrépa feldolgozása. A ludasi munka­közösség jól működő üzemmel, lelkiismeretes, szervezett munká­val biztosítja a nyersanyag át­lagon felüli minőségének maxi­mális hasznosítását. NEMES GERALDINA Javult a gazdaszellem, ám a lakosság még mindig több áramot fogyaszt a szükségesnél Mint ismeretes, július 31-ével befejeződött a háztartási áram­­fogyasztás számlázási éve, mely 1980. augusztus 1-vel kezdődött Az évzárta alkalom arra, hogy számot vessünk tevékenységünk eredményességével, felmérjük, a 283-as számú Törvény és­ egyéb ösztönzők hatására miként ala­kult a lakosság gazdálkodási készsége. Első megállapításként fontos­nak tartom aláhúzni, hogy a Törvény életbelépése után­­mely mint ismeretes, felár fizetésére kötelezi a lakosságot abban az esetben, ha túlhaladja az éssze­rűnek tartott fogyasztási normá­kat) csökkent az egy kisfogyasz­tóra kivetített energia-felhaszná­lás. 1978-ban megyénkben egy család átlag 775 kilowattóra, 1979-ben 746, az 1980/81-es szám­lázási évben pedig már csak 731 Egyre-másra számítva, mind a kétszobás, mind a háromszobás lakásokban élő családok a nor­­mázottnál 20 százalékkal több energiát használtak fel, s mert a pluszt feláron díjazzák, átla­gosan az elmúlt számlázási év­ben 105, illetve 115 lejjel többet kellett költsenek villanyáramra. Összegezve, megyénk 172 kilo ház­tartási fogyasztója az elmúlt számlázási évben 20 millió kilo­wattórával több villanyáramot használt el a normázottnál, mely mennyiség fedezi a Metalotecni­­ca és az IMATEX gépgyártóipari vállalatok évi energiaszükségle­tét Tovább elemezve a tényeket megállapítható, hogy háztartás­i fogyasztóink a törvényben előírt 0,55 lejes díjszabással szemben átlagosan minden kilowattóra villanyáramért 0,66 lejt fizettek, kilowattóra áramot fogyasztott, noha közben gyarapodott a vil­lamos háztartási berendezések száma a lakásokban. Másképp fogalmazva, 1980. augusztus 1 és 1981. július 31 között a lakosság 3,7 százalékkal kevesebb ener­giát használt fel a megelőző idő­szakhoz viszonyítva, s így a megtakarítás megközelíti a 4 millió kilowattórát, ami a jelen­legi feltételek között a megye kisfogyasztóinak háromnapi szük­ségletét fedezi. A fogyasztási görbe kedvező alakulása ellenére, eredmé­nyeinkkel még korántsem lehe­tünk elégedettek. Alábbi táblá­zatunkból kiderül, hogy az ész­szerűnek tekintett árammennyi­ségnél többet használtunk fel, amit megérez a nemzetgazdaság, de a lakosság erszénye is. Vállalatunk munkaközössége számos hatékony intézkedést hozott a lakosság zavartalan á­­ramellátásának és jobb kiszol­gálásának céljából.­ Figyelembe véve a villamos energia nemzet­­gazdasági fontosságát, minden honpolgár kötelessége ésszerűen gazdálkodni az árammal, min­dent megtenni azért, hogy be­illeszkedhessenek a normázott fogyasztási keretbe. Minden kis­fogyasztónál villanyórát szerel­tünk fel, tehát adott a lehetőség, hogy naponta kövessék az áram­­felhasználás alakulását, hisz minden kilowattóra megspórolt villanyáram családi kiadásaink csökkenéséhez is vezet. HIDEG TIBOR, az Áramszolgáltató Vállalat főkönyvelője Lakrész Törvény által Átlagos évi Normán felüli megszabott racionális­­ fogyasztás fogyasztás évi fogyasztási norma (­ VIII. 1980) Kilowatt- Lejben (kWó 0.55 lej) 31 VII. 1981) órában 2 szobás 750 900 +150 + 105 3 szobás 820 984 +164 +115

Next