Vörös Zászló, 1981. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-01 / 259. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXIII. évfolyam 259 (9216) szám | 1981. november 1. vasárnap | Ara 30 báni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS munkalátogatása Braila és Galati megyékben Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. Románia Szocialista Köztársaság elnöke október 31-én, szombaton munkalátogatást kezdett Braila és Galati megyében. Pártunk és államunk vezetője részt vesz a Termés Napjának ünnepe alkalmából sorra kerülő rendezvényeken is. A párt főtitkárát a látogatásra elkísérte Ilie Verde, elvtárs és a párt- és államvezetőség több más tagja. Nicolae Ceausescu elvtárs találkozása a Braila megyei dolgozókkal újabb és jelentőségteljes mozzanata volt az átfogó dialógusnak, amelynek során a párt főtitkára a megyék helyi pártos állami szerveinek képviselőivel, a gazdasági élet felelős tényezőivel, a szakemberekkel és számos dolgozóvá minden szemszögből megvizsgálja, hogyan válnak valóra a XII. pártkongresszuson az egész ország és külön-külön a megyék gazdaságitársadalmi fejlesztésére vonatkozóan a jelenlegi ötéves tervre megállapított fontos célkitűzések. Az újabb Bráila megyei látogatás, akárcsak az itteni dolgozókkal történt előző találkozók, jó alkalmat szolgáltatott nemcsak az örvendetes eredmények mérlegének megvonására, hanem arra is, hogy kijelöljék a legjobb utakat, konkrét módozatokat az ötéves tervi előirányzatok példás megvalósításához. Az elnöki helikopter kilenc órakor szállt le a Progresul nehézgépgyár udvarán. Az egész gyártelepen lelkes, ünnepi légkör uralkodott. A sok ezer munkás rendkívül meleg fogadtatásban részesítette a párt főtitkárát. Nicolae Ceausescu elvtárs barátságos integetéssel válaszolt a tömeg őszinte és spontán rokonszenvnyilvánítására, végig ment a hatalmas gyártelep udvarán a sok ezer ember között, sokakkal kezet fogott. Nicolae Ceausescu elvtárs, valamint a többi párt- és állami vezető üdvözlésére megjelentek a Braila megyei pártbizottság első titkára, a megyei pártbizottság bürójának több tagja, a gépipari miniszter, a dolgozók vállalati tanácsának képviselői. A pártfőtitkár munkalátogatása a hatalmas lelkesedés légkörében veszi kezdetét. A házigazdák elmondják, hogy a pártfőtitkár előző, egy évvel ezelőtti látogatása óta az akkor kijelölt feladatok többségét végrehajtották, a többi megvalósítása pedig folyamatban van. Egy maketten mutatják be a hatalmas fejlődést, amely főleg az elmúlt 15 év során a vállalatban végbement. Az acélöntőde felé menet Nicolae Ceausescu elvtárs elbeszélget több munkással, érdeklődik az üzem tevékenységéről, élet- és munkakörülményeik felől. A munkások szívből köszönik a párt főtitkárának a vállalatuk iránt tanúsított állandó gondoskodást, döntő hozzájárulását ahhoz, hogy a Progresul nehézgépgyár modern ipari fellegvárrá változott. Sorra megtekintik az új acélöntődét, a nehéz hidraulikus berendezések osztályát, a mechanikai osztályt és az exkavátor gyártó részleget, amelynek jó hírneve nemcsak az országban, hanem már külföldön is nagy sikernek örvend. A fő üzemrészlegekben tett látogatás után a házigazdák a vállalat udvarán bemutatják a legújabb típusú exkavátorokat, amelyeknek vezetőfülkéje az ergonómiai követelmények szerint és zajtompítóval épült, és külön felhívják a figyelmet a 2.5—3.2 köbméteres serleges villamos kotróra. A látogatás végén Nicolae Ceausescu elvtárs utasította a vállalat vezetőségét, hogy foglalkozzanak behatóan a termelési folyamatban előforduló szűk keresztmetszetek kiküszöbölésével és állítsanak össze tanulmányt a kapacitások homogenizálására. Hangsúlyozta, hogy tovább kell fejleszteni a nehéz hidraulikus gépek gyártását, és rámutatott, hogy a vállalatnak kooperációt kell kialakítania a hidraulikus hajóelemek és más termékek előállítására. Búcsúzáskor a vállalat munkaközössége szeretettel és rokonszenvvel újból perceken át skandálta a párt és a pártfőtitkár nevét. Lelkes fogadtatásban részesítette Nicolae Ceausescu elvtársat a következő objektum, a hajógyár munkaközössége is. A párt főtitkára melegen fogadta a tömeg rokonszenvnyilvánítását. A látogatáson ez alkalommal is átfogó elemzés tárgyává tették a hajógyár lígei—1995-ös feladatait s a példás megvalósításukhoz szükséges intézkedéseket. Az illetékes fővállalat vezérigazgatója tájékoztatást adott a pártfőtitkár előző látogatásai alkalmával kapott útmutatások és orientációk szerint állandóan bővülő és korszerűsödő hajógyár jelenlegi és távlati fejlesztéséről, maketteken és grafikonokon bemutatta a legfontosabb adatokat. A hajótest-gyár megtekintése után ünnepi eseményre került sor. A munkások és szakemberek közmegelégedésére Nicolae Ceausescu elvtárs részt vett a 7 500 tdw Ilumuleisti teherhajó vízrebocsátásán. Ez a Brailán készülő sorozat 13. hajója. A hagyománynak megfelelően a párt főtitkára a fagy taps közepette eltörte a hajóorron a pezsgősüveget s ezzel a Humulesti is bekerült a sok száz hajóból álló román kereskedelmi flotta jegyzékébe. Ezután Nicolae Ceausescu elvtárs beírta nevét a hajógyár díszkönyvébe. A gépipari miniszterrel, a fővállalat és a hajógyár vezetőivel folytatott beszélgetésen a párt főtitkára kérte, hogy hozzák előbbre az úti kapacitások üzembehelyezési határidejét. A pártfőtitkár távozásakor a brailai hajógyártók szeretettel és tisztelettel búcsúztak tőle, megfogadták, hogy erőt nem kímélve fognak dolgozni az utasítások végrehajtásáért, az idei és az egész ötéves tervre szóló feladatok példás teljesítéséért. A pártfőtitkárnak a Braila megyei mezőgazdasági egységekben tett látogatása e fontos nemzetgazdasági szektor tevékenységének részletes elemzését tette lehetővé Az illetékes minisztérium vezetőségével, a helyi párt- és állami szervek képviselőivel, az egységekben dolgozó felelős káderekkel és szakemberekkel folytatott beszélgetéseken Nicolae Ceausescu elvtárs kérte, tegyenek meg mindent a mezőgazdasági termelés s különösen a gabona- és iparinövény-termesztés növeléséért, valamint az állattenyésztés fejlesztéséért. A párt és az állam vezetője különösképpen hangsúlyozta annak szükségességét, hogy következetesen valósítsák meg a legutóbbi területi önigazgatási és önellátási intézkedéseket, növeljék a megyék, minden egyes helység hozzájárulását a központi állami termékalap biztosításához, és a lakosság ellátásának javításához. A párt főtitkára párbeszédét a mezőgazdasági egységek dolgozóival a carasui mtsz-ben, Braila megye évek óta élenjáró egységében kezdte meg. A falu és a környező községek lakosai népes csoportokban jöttek el, fiatalok és idősebbek, hogy lelkes fogadtatásban részesítsék Nicolae Ceausescu elvtársat. A mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke ismertette a cazasuiak több eredményét és szólt a törekvésekről. A házigazdák ezután megmutatták Nicolae Ceausescu elvtársnak a fejőstehenek tenyésztésére szakosított farmot. Nicolae Ceausescu elvtárs gratulált az állattenyésztőknek a munkájukban elért szép eredményekhez, s ajánlotta, hogy mindegyik állat, megfelelő, gondozásával törekedjenek továbbra is a hatékonyság és a termelés növelésére. Az egység vezetősége, megköszönve az orientációkat és az ajáldásokat, biztosította a párt főtitkárát, hogy a carasui szövetkezeti parasztok, gépkezelők, szakemberek, az egész lakosság fokozott erővel fognak dolgozni, hogy az utasításoknak megfelelő szintű termelést érjenek el, azzal a meggyőződéssel, hogy így tovább növelik mind a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, mind pedig az egység dolgozóinak a jövedelmét. (Folytatás a 4. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának. Románia Szocialista Köztársaság elnökének Braila megyei munkalátogatása kapcsán a Termés Napja alkalmából ma Braila municípiumban népgyűlést tartanak, amelyet 10.30 órai kezdettel a helyszínről sugároz a rádió és a televízió. szászcsávás. Apró falu, szerényen húzódik meg a Küküllő völgyében a dombok között. Távolról csak a templom tornya árulja el hollétét. Innen az ismeretlenségből emelkedett ki, tett szert országos hírnévre, mert amikor a lakói rázendítenek, nótájuk messze száll s viszi hírnevüket egészen országos szintig s még azon túl is. Mint dalosokról sokat írtunk róluk. De kik ezek az emberek „civilben“? A faluval már a mikefalvi néptanácsnál megismerkedünk. — Nagyon jó falu, legjobb a hét közül — mondja SZABÓ JÁNOS alelnök. — Ott nincs baj az emberekkel, az összefogással. Szerződéseiket példaszerűen teljesítik, nemcsak megtermelik saját maguk számára a húst, a tejet, a zöldséget, hanem a szórosnak is juttatnak belőle. S nem kis mennyiségben. Adnak a falura, állandóan szépítik, csinosítják. S az emberek? Szólítsuk meg a legelsőket, csak úgy találomra, akik utunkba kerülnek. A néptanácsnál középkorú férfi szegődik mellénk. Ismerősnek tűnik. Jó néhány évvel ezelőtt ugyanitt találkoztunk. Az írógéppel bajlódott. — Sikerült lepötyögtetni? Csodálkozva néz ránk, aztán elneveti magát. — Ja igen. De hogy emlékszik rá? Annyira rosszul gépeltem. Sikerült és meg is védtem, feleségemmel együtt. Gratulálhatunk tehát Szilágyi Pál tanítónak és feleségének, Juliannának, akik innen, egy eldugott faluból jutottak el az 1 tanügyi fokozatig. Szerényen válaszol. — A távolság nem jelent elzártságot. Valóban nem, hisz ebből a kis faluból irányítja a másik hat helység művelődési életét. — Akkor nekivágunk? — Csávásnak? — Igen. — Gyalog? Most újra ő nevet. — Vége a gyaloglásnak. Autóbuszjáratunk van, naponta ötször közlekedik. Mikefalva és Csávás között az út két oldalán terül el a zöldségtermesztő farm. Traktorzúgástól hangos a mező. Pirospozsgás arcú férfi ugrik le a volán mellől s nyújtja kezét üdvözlésre. — Jól vagyunk? — kérdezzük. — Köszönöm kérdésüket, egészség akad. — Az látszik. *— Az öregség jele — néz oda, ahová tekintetünk esik. — No meg a friss levegő is hibás. Állandóan éhes az ember. Aztán a farm, a falu dolgaira terelődik a szó. KISS VASS SÁNDOR mezőgépészt mindenről lehet faggatni. Úgy ismeri a földet, mint a tenyerét, s ahogy, mondani szokás, kicsi ujjában van a mestersége. A farm alapító tagja, kiváló mezőgépész. Ha idegen áll szóba vele, könynyen összetéveszti a farm vezetőjével, úgy ismeri annak gondjait-bajait. S a falu gondjainak is ecsti részét vállán hordja Választói bízták meg vele. A falu végén, a góréknál kukoricát mérnek. Javakorabeli férfi irányítja a munkát. Régi „bútordarab“, a gazdaság alapító tagja PÁLOSI JÁNOS. — Falufelelős, alapszervezeti titkár, néptanácsi képviselő, a községi pártbizottság bárójának, az mtsz vezető tanácsának, a községi néptanács végrehajtó bizottságának tagja — mutatja be Szilágyi Pál tanító — Nem sok egy kicsit? — Hát egy kicsit sok, de mit csináljak. Az emberek bizalmával nem lehet visszaélni, a megbízatást el kell fogadni s becsülettel teljesíteni. — Pálosi János becsülettel (Folytatás a 4. oldalon) Csávási emberek -------- — NAGY FERENC riportja — HA A TERMÉS NAPJA kimagasló termelési sikereket mindenik gazdaságban! A szántóföldek dolgozóinak ünnepére, a Termés Napjára készülve, megyeszerte szorgalmas munka bontakozott ki a mezőgazdasági egységekben annak érdekében, hogy minél szebb eredményekkel köszönthessék a termés ünnepét. A szorgalomra, gyors, szervezett munkára szükség is volt s van továbbra is, hiszen sok egységben kell még begyűjteni a kukoricát, a cukorrépát, a takarmánynövényeket, mindazt, amit egy kemény munkában eltelt esztendőben megtermeltek. Ezen a napon is sok helyen munkaruhába öltöznek a szövetkezeti tagok, ámv-dolgozók, me- s-zőgépészek, tanúságot téve arról, hogy a jelenlegi ötéves terv első esztendejében a mezőgazdaságban kibontakozott új forradalom kezdeti szakaszában jelentősen előbbre léphetünk a mezőgazdasági termelés növelése tekintetében. És most a számvetések idején elmondhatjuk, hogy a szántóföldek dolgozói, a nehézségek ellenére is, szorgalmuk eredményeként kielégítő eredményeket értek el a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a gazdaságok megerősítése térért, igyekeznek minél nagyobb mértékben hozzájárulni az állami központosított alap megteremtéséhez, a lakosság jó ellátásához. Elismerően kell szólnunk a szőkefalvi áru, a kutyfalvi, mezősályi, nánánfalvi, csapói termelőszövetkezetekről, amelyeknek dolgozói a búza, kukorica, a cukorrépa termesztésében kerültek az élenjárók közé. Az ipar, a lakosság jó zöldségellátásáért kifejtett tevékenységükért érdemelnek dicséretet a kutyfalvi, ludasi, szentannai, kibédi, désfalvi és más zöldségtermesztők. Jó eredményeket értek el a tej-, a hústermelés növelése, a tenyészállatok nevelése terén a bánói, backamadarassi, vajdaszentiványi, magyaról termelőszövetkezetek, a radnóti ámy, a kutyfalvi szövetkezetközi növendékhizlalda dolgozói. Megyeszerte élénk tevékenység bontakozott ki a falvakon annak érdekében, hogy a jövőben a termőföld jobb kihasználása révén mindenhol megoldják az önellátás, az önigazgatás valamennyi kérdését, eleget téve az Államtanács törvényerejű rendeleteiben foglaltaknak, az RKP KB Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén elhangzott útmutatásoknak. A jövőre gondolva ma, a Termés Napján is szorgalmasan dolgoznak, hogy megalapozzák a jövő évi terméseket. Ennek érdekében számottevő erőfeszítéseket tesznek, hogy a napokban az utolsó hektárokról is begyújtsák a kukoricát. Erre van is lehetőség, hiszen az ákosfalvi, radnóti, segesvári, szentkirályi, bátosi, ámv-k jelentették a kukorica betakarításának befejezését az egész területen. Befejezéshez közeledik ez a munka a régeni ámv-ben is. Hasonló teljesítményekről érkeztek hírekt számos termelőszövetkezetből. Természetesen a továbbiakban is minden erőre szükség van ahhoz, hogy az utolsó kiló termény is bekerüljön a mezőről, minden szál takarmányt beszállítsanak az állattenyésztő telepekre. Ezzel párhuzamosan szorgalmazni kell ezekben a napokban az őszi mélyszántást az egész területen, mert csak így teremthető meg a jövő évi termés alapja. A Termés Napján, a szántóföldi dolgozók ünnepén, azt kívánjuk mindeniküknek, hogy erőben, egészségben dolgozhassanak továbbra is a maguk, s az egész nép jólétének növeléséért. Őszi mélyszántás a koronkai mtsz határában * mmr J* jv M jmm * jmm w mmm * j—r m Amm * jht w jmar * an jr a