Vörös Zászló, 1982. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-02 / 26. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXIV. évfolyam 26 (3293) szám 1982. február 2. kedd 1 Ara 30 iámi A mezőgazdasági árak összehangolása • az új pénzügyi mechanizmus lényeges követelménye A gazdasági-pénzügyi mechanizmus tökéletesítésének a lényege olyan minőségi szintre emelni az egész tevékenységet, olyan mértékben erősíteni a vezető szervek felelősségét, hogy kevesebb kiadással, jobb, nagyobb termelést és végső fokon maximális hatékonyságot lehessen elérni. A gazdasági-pénzügyi mechanizmus keretében szükséges az önálló gazdálkodás, — ami a gazdasági egységek megszervezésének és vezetésének alapelve — hatósugarának lényeges kibővítése, amelynek biztosítania kell az összes költségek fedezését a bevételekből és olyan rentabilitás elérését, amely lehetővé teszi minden egység részére, hogy saját forrásaiból hozza létre az előirányzott pénzügyi alapokat, elsősorban a nyereséget. Abban az esetben, ha, az árak állandóak, a nyereség szintje egész sor tényezőtől függ, mint például: termelési költségek, a termelés szerkezete és minősége és a termelés volumene. A nyereség nagyságát kedvezően befolyásolhatják az előállított termékek eladási árai, de kedvezőtlenül a nyersanyag és energia beszerzési árának szintje. A gazdasági világválság megnyilvánulási formái révén — energetikai- és élelmiszer-krízis — éppen ez okozott valóságos árrobbanásokat a külföldi piacokon, ami nemzetközi kapcsolataink következtében hazánk gazdasági életében is tükröződik. Ilyen helyzetben pártunk és kormányunk intézkedéseket hozott a nagykereskedelmi árak kiigazítására oly módon, hogy a vállalatok rentábilis tevékenységet fejthessenek ki. Kivételt képeztek a mezőgazdasági egységek, ahol a felvásárlási és szerződéses árak nagyon keveset változtak az utóbbi 25 évben. Mivel a mezőgazdaságban eddig nem került sor az árak összehangolására, számos nehézség adódott a normális termelés lebonyolításához szükséges pénzeszközök, az állandó pénzügyi egyensúly biztosításában a bevételek és a kiadások között. Ezért vált tehát szükségessé az, hogy 1980-ban kiigazításokat eszközöljenek a termelői, szerződéses és felvásárlási áraknál, amit kiegészítenek az Államtanács múlt év végén elfogadott törvényerejű rendeletei a mezőgazdasági termelők tevékenységének serkentésére, éppen az árak révén. Bizonyos előszámításokból kitűnik, hogy megyénk állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységei, ha teljesítik az 1982. évi tervfeladatokat, mintegy 300 millió lej többletbevételt érnek el, szilárd alapot teremtve ezzel az önálló gazdálkodás alapelveinek gyakorlati alkalmazásához valamennyi mezőgazdasági egységben. Ezzel létrejönnek azok a feltételek, amelyek révén rentábilissá lehet tenni valamennyi mezőgazdasági egység, termelési szektor tevékenységét, lehetőséget nyújtva a kollektív vezető szerveknek olyan szervezési intézkedések kidolgozására, amelyek biztosítják a legelőnyösebb termékszerkezet kialakítását, olyan és annyi termény előállítását, amelyekért a legnagyobb árakat és jutalékokat kaphatják. A mezőgazdasági termelőknek biztosított többletbevételek, az anyagi érdekeltség új rendszerének bevezetése hozzájárul a mezőgazdasági termelés gyors ütemű növekedéséhez. Ez azt jelenti, hogy nagyobb mértékben járulhatnak hozzá az állami központosított alaphoz, a lakosság jobb ellátásához és természetesen a termelők jövedelmeinek növeléséhez. Nyilvánvaló, hogy az új termelői árak messzemenően befolyásolják a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari egységek tevékenységét is, mert ezután magasabb áron jutnak hozzá a nyersanyagokhoz. Mindebből pedig logikusan következik, hogy megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani ezen gazdasági egységek rentábilis tevékenységének biztosítása érdekében, elsősorban azáltal, hogy az értékesítési (kiskereskedelmi) árakat megfelelően összehangolják az új termelési árakkal. BOROS ZENŐ közgazdász, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Bank megyei fiókjának helyettes igazgatója A jövedelmezőség jegyében — A Legelőgazdálkodási Vállalat dolgozóinak közgyűlése — A „Maros" Legelőgazdálkodási Vállalat dolgozói pártunk főtitkárának a különböző munkatanácskozásokon adott útmutatásai szem előtt tartásával tárgyalták meg az elmúlt évi tevékenységüket és azokat a nagy feladatokat, amelyek ebben az esztendőben előttük állanak. Volt mit számba venni. Tervüket a legtöbb mutatónál nemcsak teljesítették, hanem jóval túl is haladták. Nagymértékben hozzájárultak a megye állattenyésztésének fellendítéséhez, a tejes húshozam emeléséhez. Az általuk adminisztrált legelők jó „éléskamráknak" bizonyultak, az állatok ott egész nyáron bőséges eledelt találtak Mindez a jól átgondolt, szakszerű és hozzáértő munka eredménye. Emeljünk ki csak néhány mutatót azok közül, amelyeknek teljesítése nagymértékben hozzájárult a fahozam emeléséhez. Gyepfelújítási tervüket 124 százalékban valósították meg, s követték pártunk főtitkárának ama útmutatását, hogy a legelők feljavításánál azoknak művelésbe vételét helyezzék előtérbe. Ezt a munkát a tervezett 420 hektár helyett 3 861 hektáron végezték el. A gyűlésen pozitív tényként könyvelték el, s valóban az is, hogy a talajtáperő pótlásában növekedett a szerves trágya aránya. Ennél a mutatónál tervüket 110 százalékban valósították meg, vagyis több mint 11 000 hektár gyep kapott természetes trágyát. És sorolhatnánk a többi munkálatokat is, mint a bokorírtás, lecsapolás, erózió elleni védelem, a savanyú talajok feljavítása, ahol teljesítményük eléri a 119— 131, sőt egyes esetekben még a 400 százalékot is. Mindezek és más munkálatok, amint már említettük, a fűhozam növekedését eredményezték. Számos legelőn kiemelkedő eredményeket értek el A Hodos- Liget legelőn például a fűhozam 37 000, a tirnaventin 25 000, a bandin 32 000 kilót tett ki hektáronként, így a vállalat amellett, hogy kiszolgálta a termelőszövetkezeteket, még nagy mennyiségű szálas takarmányt készített, értékesített. 1981-ben még jobban kiterjesztették a teljes szolgáltatási módszert, amely szerint a vállalat egész nyárra saját gondozásába veszi a termelőszövetkezetektől az állatokat. Közel 1 500 darab szarvasmarhát gondoztak, takarmányoztak e módszerrel, amelyeknél összesen közel 76 900 kilós súlygyarapodást értek el. Ez pedig 405 895 lej jövedelmet biztosított a vállalatnak. Az 1981. évi tervfeladatok megvalósításában legszebb eredményt a „Küküllő“, „Nyárád“ és a „Maros" elnevezésű farmok érték el (farmvezetők Nemes Zoltán, Bereczki Mihály és Oancea Petru). Jóval gyengébb eredményt mutattak fel a segesvári farm dolgozói. A gyűlésen — nagyon helyesen — nem annyira a sikereknek tapsoltak, mint a még fellelhető hiányosságokat elemezték, vették számba, rámutattak azokra a hibákra, amelyeknek felszámolása még hozzá fog járulni a jövedelmezőség emeléséhez, íme néhány ezek közül. Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a vállalat, a farmok vezetői és a községi néptanácsok végrehajtó bürói, a termelőszövetkezetek vezető tanácsai között. Sokkal eredményesebb mozgósító és szervező munkát kell kifejteni annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek, a falvak dolgozói nagyobb mértékben járuljanak hozzá a talaj táperejének feljavításához, nagyobb mennyiségű istállótrágyát hordjanak ki a legelőkre. Javítani kell a legelőtakarítás minőségét, amelyet néha tessék-lássék módon végeztek el. Egyes helyeken nem gondoskodtak a kosarak rendszeres forgatásáról, ami szintén nagy hiba. Különösen sok bírálat érte a segesvári farm vezetőit és dolgozóit. A felszólalók, Nemes Zoltán, a „Küküllő“, Ilea Vasile, a lúdasi, Bereczki Mihály, a „Nyárád“, Cismas Alexandru, a segesvári Oancea Petru, a marosvásárhelyi farm vezetője, Keszeg András mezőgépész, Palcu Vasile, a vállalat főkönyvelője és mások a bírálat és önbírálat szellemében elemezték saját, valamint a vállalat tevékenységét, s ez biztosíték arra, hogy az 1982-es évet még szebb eredményekkel zárják. (háromszéki) . Jólöltözött középkorú férfi tartott lefelé a dombról. Egyik kezében tömött aktatáskát tartott , másik kezét zsebre dugta. Kicsit imbolygott, mintha erős szél tolná ide-oda. De elég széles volt az út... Kocsik nem jártak, mert a havas, síkos meredeknek egy sofőr sem merte nekivezetni autóját. A Jólöltözött valamilyen népdalt dúdolgatott. Egyszer csak megcsúszott és elvágódott. Az oldalára esett. Lassan feltápászkodott, nevetgélt, de alig tett meg néhány lépést, újra a jeges hóban találta magát. „A kutyafáját!“ Most már alig tudott felállni. A lejtőn szánkózó gyerekek közül egy tizenkét év körüli nagyszemű leányka megsajnálta. „Szegény bácsi, nem tud lemenni a dombról!“ És felajánlotta szánkóját. Elől ült ő, hátul a Jólöltözött. Míg lefelé siklottak, a férfi alkoholgőzös lehelete a kislány nyakát bizsergette. Az aljban a Jólöltözött ismét nevetgélni kezdett, megpaskolta a gyerek hátát s lecsípte az arcát. „Miért nem vagy kicsit nagyobb, mi?“ Aztán dúdolgatva továbbállt. Nem köszönte meg a gyerek szívességét, sőt, még köszönni is elfelejtett. A kislány szinte hógolyónyira kerekedő szemekkel értetlenkedve nézett a „bácsi" után. 2. M. a munkásszállás elé állította kocsiját. Elment, elintézte amit akart, s amikor visszatérve épp nyitotta az ajtót, a szemközti épületből egy rövid irhabundát viselő férfi huszonöt év körüli nőt támogatott ki. Az Irhabundás már messziről kiáltott. ■ „Várjon egy kicsit.“ Aztán megkérte, „furikázza“ el őket a Tudor negyedig. „Hosszul van a lady, maga is láthatja. Alig áll a lábán. És itt taxit nem lehet kapni.“ M. tétovázott. Sietős útja lett volna, s egyáltalán nem a Tudor negyed felé. Ám a nő tényleg sápadt és szomorú volt. Szemei arról árulkodtak, hogy több napon át nem aludt. Szája szegletében kis ragtapasz takart egy sebet. „Hát, ha nagyon beteg, az más“. Kinyitotta az idegen párnak a hátsó ajtót. Jégpályához hasonló úton csak lassan haladhatott. A fáradtnak, elcsigázottnak látszó hallgatag nőt négyemeletes épület bejárata előtt tette le. Kísérője nem szállt ki. „Nem akarok összejönni a férjével... Én visszamennék az otthonba.“ M. furcsának találta az egészet, de nem faggatózott. Visszafelé, hosszú hallgatás után, az Irhabundás kirukkolt a sztorival. Az elmúlt nap nagy murit rendezett, melyen mindenki jól érezte magát. De egyik kolléga(Folytatás a 4. oldalon) Segítség - megbánással , — VARGA SÁNDOR riportja — ÜZEMELJEN MINDEN BERENDEZÉS TELJES KAPACITÁSSAL Mi a helyzet a Republica Fémipari Vállalat új öntödéjében? Egy milliárdos nagyságrendű beruházás sorsa érdekes. Legutóbbi híradásunk szerint az új régens ipartelepen működésbe helyeztek két villamos acélolvasztó kemencét és egy gépi formázó-öntő vonalat. Nagy örömmel töltött el az esemény valamennyiünket, de az első csapolás óta mintha ismét eluralkodott volna a csend az esedékes üzembe helyezések fölött. Mi történik e fontos iparilétesítményünkkel, próbáltuk éppen ezért, megtudni a vállalat két főmérnökétől. Előbb Fekete Alexandrát faggattuk, aki a gyártáselőkészítési kérdések megoldásáért felel. — Kemény telünk van, nehézséget okoz ez mindenütt. De miért panaszkodnak a hidegre egy korszerű öntödében? Talán amiatt, hogy máris kitörtek egy sor ablakot és nem üvegezték újra? — Tény, hogy nagyobb rendre és fegyelemre lenne szükség annak megakadályozásához, hogy az épületből a meleg kiszökjön. Mind a kivitelezőktől, mind a termelésben dolgozóktól elvárnánk, hogy gondoskodjanak az ajtók csukva tartásáról. Vigyázzanak rájuk és ha megrongálódtak, javítsák ki. — Értesülésünk szerint önök nincsenek megelégedve sem a hőközpont, sem a szellőztető berendezés hatásfokával. — A helyzet az, hogy az újüzem még építőtelep. A födémen számos nyílás van, amiket berendezésekkel kellene kitöltenünk. Ilyen vonatkozásban csak egy vasöntő vonal övezetében beszélhetünk elhaladott állapotról, a többieknél még elég kezdeti stádiumban van a szerelés. A mai naptól az első acélöntő gépsornál rátértünk a háromváltásos munkára, ami a termelés növekedésével egyidejűleg a technológiai hőmennyiség gyarapodását eredményezi. De további erőfeszítésekre van szükség, mind részünkről, mind a fő- és alvállalkozók részéről ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban működésbe helyezzük a többi acélöntő vonalakat is. Tudniillik az öntöde általános fűtőrendszerét a végső 50 000 tonnás teljesítményhez méretezték. Úgy, hogy az csupán kiegészítse azt a hőmenynyiséget, amely az öntvények 1 500 fokról 100—200 fokra, illetve a hőkezelőben 1 000-ről mintegy 50 Celsius fokra való lehűlése közben felszabadul. Szándékunkban van ugyan a tervezőt idehívni, de mindaddig nem AJTAY LÁSZLÓ (Folytatás a 4. oldalon) •Évkezdés a hazafias gárdák tevékenységében A hazafias gárdák harcosai a pártszervek és -szervezetek irányításával február 1-én minden évben új kiképzési évet kezdenek, ismereteik állandó tökéletesítésének újabb szakaszába lépnek, hogy hadseregünk, a nemzetvédelmi rendszerünk más tényezői mellett készen álljanak a nép forradalmi vívmányai, a haza függetlensége, integritása és szuverenitása védelmét szolgáló hivatásuk betöltésére. A megyei és helyi, valamint az üzemi és intézményi pártszervek által végzett elemzés felszínre hozta azokat az eredményeket, amelyeket a hazafias gárdák a mostani ötéves terv első esztendejében elértek, rámutatva ugyanakkor a bírálat és önbírálat szellemében tevékenységükben fellelhető hiányosságokra, és intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a harcosok kiképzésének és nevelésének folyamata új minőségi szintre emelkedjen. A kiképzési-nevelési tevékenységnek az új kiképzési év folyamán történő hatékonyabb és jobb kibontakoztatása céljából a hazafias gárdák parancsnokai, a vezérkarok aktív és tartalékos káderei, az alegységek parancsnokai idejében és megfelelő körülmények közepette készítették el a harci és politikai kiképzés tervét, az alegységek parancsnokai s a vezérkarok tartalékos káderei számára taktikai és módszertani kiképző gyűléseket tartottak. Úgyszintén foglalkoztak az anyagi alap biztosításával, az alegységek kiképzési gyűlései magasabb minőségi szintre emelése érdekében. A harcosok kiképzésének és nevelésének megjavítása végett a felelős tényezők tevékenységük középpontjába helyezik a vezérkarok kádereinek, valamint a parancsnokok és politikai helyetteseik kiképzésének állandó tökéletesítését, a megnövekedett követelményeknek és a rájuk háruló feladatoknak megfelelően, a rend és fegyelem megerősítése, a fegyverzet és a műszaki felszerelés helyes kezelése, a katonai egységekkel és más védelmi alakulatokkal való együttműködés elmélyítése és erősítése. Az új kiképzési évben a hazafias gárdák a pártszervek és -szervezetek közvetlen irányításával felelősségérzettel fognak tevékenykedni, hogy a legfelsőbb parancsnok által kiadott Direktívában foglalt célkitűzéseknek és feladatoknak eleget tehessenek, hogy a hazafias gárdák a hadsereg és más védelmi alakulatok mellett eleget tegyenek a rájuk háruló feladatoknak. IOAN COLDEA ezredes