Vörös Zászló, 1982. április (34. évfolyam, 76-101. szám)

1982-04-01 / 76. szám

Az RKP Régen városi (Folytatás az 1. oldalról) Gyártó Vállalat és más egységek teljesítményeiről, amelyek szá­mos objektív nehézség ellenére eredményesen zárták az új öt­éves terv első esztendejét. A konferencia úgy értékelte, hogy nem minden gazdasági egy­ség fejtett ki a rendelkezésére álló termelési potenciáloknak megfelelő tevékenységet, így például, a Lemn-metal kisipari szövetkezet az árutermelési ter­vét a tavaly mindössze 89,5 szá­zalékra valósította meg, s e mu­tató teljesítésével adós maradt a IUPS és a Fafeldolgozó Válla­lat is. Bizonyos munkaszervezési, ellátási és szerződéskötési hiá­nyosságok miatt néhány fontos választék termelésével ugyan­csak lemaradtak. Nem tett ele­get exportkötelezettségeinek a Sportfelszereléseket Gyártó Vál­lalat, a SUPS, a Fafeldolgozó Vállalat és az IFET. Az elemzett időszakban a párt­­szervek és -szervezetek erőfeszí­téseket tettek az új gazdasági­pénzügyi mechanizmus elveinek következetes alkalmazásáért, a termelési költségek csökkentésé­ért, a gazdasági hatékonyság nö­veléséért. A hozott intézkedések következtében 1981-ben csupán az anyagi költségek csökkentése révén 5,8 millió lej megtakarí­tást értek el. A konferencián azonban hangsúlyozták, hogy az eredmények jobbak lehettek vol­na, ha valamennyi pártszervezet határozottabban cselekszik a ter­melés korszerűsítéséért, a ter­mékek felújításáért, a gépek és berendezések maximális kihasz­nálásáért, a fajlagos fogyasztá­sok leszorításáért, a visszanyer­hető anyagok szélesebb körű fel­­használásáért. Az utóbbi években jelentős be­ruházási összegeket kapott Ré­gen város, ami lehetővé tette a „Republica“ Fémipari Vállalat számottevő bővítését, a Sport­­felszereléseket Gyártó Vállalat termelőkapacitásának megkét­szerezését az új hangszergyár felépítését, a Fafeldolgozó Vál­lalat többi részlegének korszerű­sítését. A felszólalók hangsúlyoz­ták azonban, hogy a tavaly a beruházások területén is számos fogyatékosság nyilvánult meg. Legnagyobb lemaradás a lakás­építésben tapasztalható, ugyanis 362 lakás helyett mindössze 178- at adtak át. A 4-es számú munka­­telepcsoport pártszervezetére és vezetőségére, valamint a meg­rendelőre az a feladat hárul — hangsúly­ozták a felszólalók —, hogy biztosítsák az ütemes mun­kát, a városi pártbizottság és a néptanács pedig kövesse nagyobb igényességgel az építők tevé­kenységét, hogy a megszabott átadási határidőre minden gaz­dasági, szociális, közművesítési objektum elkészüljön. A konferencián megkülönböz­tetett figyelmet szenteltek a te­rületi, önigazgatási és önellátási programok teljesítésének, kie­melve a pártszervek és -szerve­zetek, a városi néptanács fele­lősségét a növényi és az állati eredetű termelés növelésében, beleértve mind az állami mező­­gazdasági vállalatot, a termelő­szövetkezetet, mind a vállalatok és intézmények mellékgazdasá­gait, a lakosság háztáji gazdasá­gait. Ugyanakkor tökéletesíteni kell a kereskedelmi és szolgál­tatási tevékenységet, az orvosi ellátást, az oktató-nevelő­ és mű­velődési tevékenységet, hogy egy­re jobban kielégíthessék a la­kosság igényeit. A felszólalók és Szotyori Ernő elvtárs, a Megyei Pártbizottság Bürójának tagja, a Megyei Nép­tanács Végrehajtó Bizottságának első alelnöke összefoglalójában hangsúlyozta, a városi pártbi­zottság, a pártszervek és -szer­vezetek munkastílusa és munka­­módszerei további tökéletesítésé­nek szükségességét, mint a párt vezető szerepe fokozásának, a különböző akciók sikeres lebo­nyolításának alapfeltételét. Anél­kül, hogy szem elől tévesztenék a távlati célkitűzéseket, biztosí­tani kell a napirenden levő problémák operatív megoldását, különös figyelmet fordítva a munka és a határozatok teljesí­tése ellenőrzésének alapos meg­szervezésére. A városi pártbizottság munkája ölelte fel a város gazdasági, tár­sadalmi életének teljes proble­­matikáját. A pártszervek és -szervezetek ne fogadjanak el semmilyen indoklást, amivel az exportterv, vagy a beruházási terv teljesítésében mutatkozó le­maradásokat igazolni próbálják, hanem lépjenek fel határozottan a fegyelem és felelősségérzet megszilárdításáért és ösztönözzék az újító gondolkodást, az érté­kes kezdeményezéseket. Hangsú­lyozták, hogy a városi pártszer­vezet magába foglalja a város aktív lakosságának 36,5 százalé­kát, ez pedig olyan politikai mozgósító erőt képvisel, amely biztosíthatja a jelenlegi ötéves terv komplex célkitűzéseinek hi­ánytalan teljesítését. Ehhez persze az szükséges, hogy az üzemi és intézményi, a mezőgazdasági szektorban műkö­dő pártszervezetek javítsanak politikai-szervező és kulturális­nevelő munkájukon, hozzájárul­va ezáltal a dolgozók szocialista öntudatának fejlesztéséhez, fe­lelősségük növeléséhez mind a termelésben, mind a társadalmi életben. Hangot adva a kommunisták, az összes dolgozók, románok, magyarok, németek érzelmeinek, akik ezeken a tájakon testvéri egyetértésben együtt élnek és dolgoznak, a konferencia távira­tot intézett az RKP KB-hoz, Nicol­ae Ceaușescu elvtárshoz, amelyben kifejezték teljes egyet­értésüket pártunk és államunk bel- és külpolitikájával és azon elhatározásukat, hogy hazafias odaadással és forradalmi követ­kezetességgel munkálkodnak a XII. kongresszus célkitűzéseinek és a jelenlegi ötéves terv elő­írásainak hiánytalan teljesíté­séért. szervezetének konferenciája:MEZŐGAZDASÁG] kezeti kutyánkat sétáltattuk, vi­gyáztunk, hogy még a környéké­re se tévedjünk. Társaságban a legújabb külföldi útról szóló szí­nes beszámoló lett a téma (dia­­pozitívekkel fűszerezve), a fér­fiak teniszezni jártak, vadászni, esetleg gáláns kalandokba keve­redtek (vagy legalábbis meséltek róla), melyek egyáltalán nem a talponállók asztalára valók. Az igazgatóból komoly főnök lett, a hozzá vezető ajtót kedves, de határozott titkárnő őrzi (tisz­telet a kivételnek), esetleg fel lehet iratkozni kihallgatásra, ki van függesztve a fogadási óra­rend. Fekete napok vártak a kis­kocsmákra, a bodegákra. Hadat üzentünk nekik. Megszüntettük, átalakítottuk őket, érzékeny csa­pást mérve ezzel az alkoholis­tákra. Legalábbis azt hittük. Közben talán észre sem vettük, hogy kulturált környezetben le­­részegedni nagyobb kiadást je­lent, de aki azt akarja, annak semmi sem drága. Mondhat­nánk: ártatlanul tűntek el a kis­kocsmák. A részegeskedők ma­radtak (utcasarkon is lehet inni, akár munka közben is a becsem­pészett italból), és hogy hozzá­juk mennyire másként kell vi­szonyulni, azt mutatja a nem­rég megjelent idevágó rendelet. Jószerint vége hát a talpon­állóknak. És ez törvényszerű. Egy korszak végét jelentették, amikor a bicikli volt a fő közle­kedési eszköz, a buszon nem taposták egymást idegesen és a gyermekek álma a nyári pionir­­tábor volt. Igaz, akkor még nem várták annyian az autónyere­­ményes betétkönyvek negyedévi húzását. Talán egy kicsit jobban sze­rettük egymást. Hát ez az, ami hiányzik. Nem a kiskocsmák, hanem az emberi közelség, az embereké, akik al­kohol nélkül is igazi barátjuk­nak tekintenek, annak számít­ják magukat. Nem az hiányzik, hogy egymás nyakába borulva puszilózzunk, hanem a talpon­állók első fröccs előtti hangula­ta, amikor a korsót össze­koccint­va egymás szemébe nézve őszin­tén azt mondtuk: szerbusz! És örültünk, hogy együtt lehetünk, hogy munkahelyünkön elvégez­­tük a ránk eső feladatokat, hogy az asszony nagy tál bableves­­­sel vár otthon, amibe ínycsik­landó füstölt csülök is került, hogy délután az üzemi tekebaj­nokságon majd több fát ütünk, mint a­­haver (nem hiába van annyi A divíziós csapatunk, volt kitől tanulni), hogy este, ün­neplőbe öltözve, színházba visz­­szük a családot és (bár az az át­kozott nyakkendő szorít majd) nagyszerűen fogunk szórakozni. Hogy tudtunk örülni az egy­szerűen szépnek is! A kölyöknek nem kellett ilyen-olyan külföldi cucc, az asszony nem nyafogott, hogy N.-ék (régi barátunk a csa­lád), új sífelszerelést vettek, nyáron a tengerparton üdülnek, de azért még átszaladnak néhány szomszédos országba is, termé­szetesen saját kocsijukon Mégis: elalvás előtt, a mellet­tünk már egyenletesen szuszogó feleséget hallgatva, a plafont nézve még egyszer átgondoltuk a magunk mögött hagyott napot és elégedettek, boldogok voltunk Hogyan csináltuk? Ki keresne meg ismét hozzá egy iránytűt? TOMPA Z. MIHÁLY A zöldség­bőségért Az önellátáshoz szükséges zöldségmennyiség megterme­léséhez megyénk rendelkezik az összes feltételekkel, ame­lyeknek ésszerű hasznosítása érdekében átfogó program ké­szült. E program­ keretében a megyei Kertészeti Tröszt ap­rólékos, terményenként­ ak­ciótervet dolgozott ki. Ennek megfelelően a kertészeti ter­mékek összességében jelentő­sen növekszik a zöldségfélék, főleg a korai zöldségfélék és a krumpli részaránya, tekin­tettel arra, hogy a termelő­­egységekben és háztáji gazda­ságokban jelentősen növeke­dett az üvegházi és fólia alatti termelés. Megyei szinten kö­zel 7 400 hektáron termeszte­nek zöldségféléket, amiből 100 hektáron fólia alatt, ösz­­szesen 121 500 tonna zöldséget állítunk elő, ebből több mint 3 500 tonnát fólia alatt. Ko­rai burgonya termesztésére 1 200 hektárt jelöl meg a me­gyei program. Ugyancsak je­lentős mennyiségű korai zöld­ségfélét állítanak elő a me­zőgazdasági egységek és más profilú intézmények a mint­egy 76,3 hektárnyi üveghá­zakban is. Ezek az előirányzatok sok­kal nagyobbak, mint az el­múlt esztendeiek voltak, meg­valósításukért határozott in­tézkedéseket kell foganatosí­­taniuk az illetékeseknek. Az ősszel az egész kijelölt terüle­tet felszántották, jelentős ré­szét istállótrágyázták, s most a tavasszal nagy mennyiségű műtrágyát forgattak alá. In­tézkedések történtek, hogy az egységek idejében megkapják a vetőmagot, s hogy a legjobb feltételek között állítsák elő a szükséges több mint 117 mil­lió szál palántát. Ennek zö­mét a két palántanevelő köz­pontban állítják elő üveghá­zakban vagy fólia alatt. A szükséges feltételek meg­teremtését feltétlenül ki kell egészítenie ezekben a napok­ban a szorgalmas, hozzáértő munkának, mert csak az ide­jében, jó feltételek között el­végzett vetés, ültetés, majd növényápolás biztosíthatja mindannak a megvalósítását, amit a megyei zöldségter­mesztési program előírt s ez­által a lakosság jó ellátását. VÖRÖS ZÁSZLÓ — 3. OLDAL A háztájiban kertészkedők figyelmébe — Tapasztalatcserén voltar a Buzánban — mondja Máthé Ist­ván mérnök, a radnóti Zöldség­termesztési Kísérleti Állomás é­­pítésze —, ahol a Mezőgazdasági Minisztérium miniszterhelyette­sének jelenlétében négy új alag­út típusú — előregyártott fém­­szerkezetekből összeszerelhető, ü­­veggel fedett­­ melegházat mu­tattak be, amelyek csak széles­ségükben különböznek egymás­tól, (hosszúságuk 12 méter, ma­gasságuk 2 m). A beton alap, amibe a gyorsan összeszerelhető fémszerkezeteket, az üvegház bordáit rögzítjük, kevés kötő­anyaggal, házilag is elkészíthető. Azért mondom, hogy „házilag", mert ezek az üvegház-prototípu­­sok kimondottan a háztájiban gazdálkodók részére készülnek. Az előregyártott fémszerkezetet Buzán, a hozzá szükséges négy milliméter vastagságú üveget pedig Tirnaveni gyártja, ezek a megyei mezőgazdasági anyagel­látó központokban beszerezhetők. Központi utasításra szervezték be azt a 14, az ország külön­böző megyéiben lévő vállalatot (közülük az egyik radnóti), a­­melyek mind a négy típusból fel kellett állítsanak egyet-egyet­­ a népszerűsítésért. Cél: a ház­tájiban gazdálkodók ilyen üveg­házakban termeljék a korai zöldséget. A négy­­ üvegháztípus térhódításával megoldódna a ... fóliahiány. Más előnye: (a fólia­­­ház előnyét most nem taglaljuk) négyféle méretből, az igénynek megfelelően lehet válogatni, fűt­ve és fűtetlen is használható, te­ hát, amolyan korszerű „hibrid"­­melegház. Még nem tudni a pon­tos árát (rövidesen közölni fog­juk), a legnagyobbik típus kö­rülbelül 18—20 ezer lejbe kerül.­­Sok? A fóliaház sem kerül ke­vesebbe, ha figyelembe vesszük­ azt, hogy a fóliát évente cserél­ni kell és nagyon körülményes a beszerzése. Az említett tapasztalatcserén — a miniszterhelyettes jelenlé­tében — egy olyan mindannyi­unk által helyeselt javaslat is elhangzott, hogy a megrendelők az üvegház árát hosszabb idő alatt, részletben, ne pénzzel, ha­nem zöldséggel törleszthessék. Gondoljuk, hogy ezt a háztáji gazdák is helyeslik. (demeter) 128 lóerő Egyszer a székely embert megkérdezték: mondja bácsi, hány lóerős a motorja? — Attól függ, mekkora a ló — volt a lakonikus vá­lasz. Nos, ha a vajdaszentiványi lovakat nézzük, ott nincs baj a„lóerővel“. Gyönyörű álla­tok A szekerek gondozottak s a bakon ülő is az igazi fo­­gatosra emlékeztet, aki ad arra, hogy állatainak fényes legyen a szőre. A vajdaszent­iványi termelőszövetkezetben azonban nemcsak szépségü­kért tartják a lovakat. Velük bonyolítják le a szállítások legnagyobb részét — Hogy mennyit? — kér­dez vissza a termelőszövetke­zet főmérnöke. — Hát évente mintegy 1200 tonna gabona, 2 300 tonna burgonya, 830 tonna kukorica, 5 500 tonna cukorrépa, 2100 tonna takar­mány, 1 500 tonna szalma. S az idén még mindemellett 3 800 tonna istállótrágyát hordtunk ki fogatokkal. Összesen 64 fogatjuk van! A szekerekre olyan ládákat szereltek, amelyekbe a kom­bájnokból engedik bele a búzát. Egy bunker búza, egy szekér. S hogy mi a fogatok gazdasági haszna? Könnyű kiszámítani, ha elmondjuk, hogy a fenti termények leg­nagyobb részét velük szállít­ják be a mezőről. IN) Sürgős tennivalók a veteményesekben A meleg március végi napok a veteményeskertek előkészítését és a vetést sürgetik, jó tehát, ha összefoglalunk, emlékezetbe idézünk néhány hasznos tudni­valót. A vetés előtti talajelőké­szítés az első és legfontosabb feltétele a jó termésnek. Ha az őszi talajmunka (ásás) elmaradt, talajelőkészítéskor a területet legelőször is tisztítsuk meg a durva növényi maradványoktól (kocsány, gyökér, száraz növény, levél, kavics stb.), azután pedig azonnal fogyunk az ásáshoz. Az­ ­ TANÁCSADÓ - ásást lehetőleg keskeny földsze­letenként végezzük és ezt a munkát trágyázással kapcsoljuk össze (négyzetméterenként 5—6 kiló istállótrágyát, vagy 4—5 de­ka komplex műtrágyát forgas­sunk alá). A felásott talajt azon­nal gereblyézzük és aprózzuk fel, hogy minél porhanyóbb talaj­felszínt készíthessünk a magve­téshez vagy ültetéshez. Nagyon fontos, hogy morzsalékos, jó por­­hanyós magágyba vessünk vagy ültessünk. Az így előkészített területen jelöljük ki, hová mit akarunk vetni vagy ültetni. Osszuk fal ágyásokra (150 cm széles), vagy készítsünk fészkeket az egyes zöldségféléknek. A zöldségnövé­nyek legtöbbjét állandó helyre vethetjük, sorba, vagy fészekbe. Sorba vetéskor kerti zsinór mel­lett húzzuk meg a barázdákat. Ha aprómagvakat vetünk mint sárgarépa, petrezselyem, peszter­­nák, hagyma, saláta, stb. akkor a gereblye fokával csak 1—2 cm mély barázdát húzzunk. Az u­borka, retek, cékla, tök magját 3—4 cm mélyre tegyük, a borsó-, meg paszulymagot 5—6 cm mély­re vessük és ehhez a gereblye nyelével, vagy kis sorhúzó ka­pával készítsünk barázdát. A magvak vetése után a barázdá­kat takarjuk be és a gereblye hátával vagy kapával k­apó­has­suk le. Ezzel a földet a magvak­hoz tömörítjük, így a talajned­vességet könnyebben átveszik és egyenletesen csíráznak. Ha a ta­laj felszíne kiszárad és van le­hetőségünk öntözni, inkább ve­tés előtt öntözzünk, mint utána. A vetés után öntözött talaj ösz­­szeáll, ha megszárad kemény lesz és a magvak nehezen kelnek­ ki benne, ha nem tudjuk állan­dóan nedvesen tartani. Fészekvetésnél először jelöljük­ ki a fészek helyét s ott a földet istálló- vagy műtrágyával dol­gozzuk össze. Biztonságosabb, ha egy-egy fészekbe több magot te­szünk (3—5 szem), inkább kelés után ritkítsunk 1—2 tőre, így karósbabot, tököt, uborkát, dinv­­nyét vethetünk. A hidegre kevésbé érzékeny borsó, sárgarépa, petrezselyem, hagyma, saláta magját mihelyt a földre rá lehet menni, már vethetjük. Fontos a minél koráb­bi vetés. A melegigényes növé­nyek, uborka, paszuly, tök, dinnye vetésekor már meg kell várni, míg a talaj hőmérséklete eléri legalább a 10 C-fokot. E­­zek vetésével várjuk meg ápri­lis végét, május elejét. Ennél korábban csak déli fekvésű, ve­dett kertekben vessünk, ahol az esetleges májusi utófagyok ese­tén a kikelt növényeket takarás­sal megvédhetjük. (Dávid Zol­tán agrárkertész-mérnök)

Next