Vörös Zászló, 1982. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1982-08-01 / 180. szám

1 OLDA­A — VÖRÖS ZÁSZLÓ A hírnév megőrzéséért Szováta országos viszonylat­ban is egyik legkeresettebb és legjelentősebb gyógyfürdő. Lá­togatottságát festői környezeté­nek, sajátos mikroklímájának, s nem utolsó sorban gyógyvizé­nek köszönheti. Az utóbbi 15 évben a fejlesztési programok megvalósítása, államunk hatha­tós anyagi támogatása következ­tében az említett kedvező ténye­zők újabbakkal egészültek ki. A villák nagy részének korszerű­sítése, új szállodák és a gyógy­kezeléshez szükséges helyiségek építése, új berendezésekkel való felszerelése által a szovátai gyógyfürdő az ország egyik leg­korszerűbb, egész évben üzeme­lő gyógykezelési helyévé fejlő­dött, amely iránt külföldi és belföldi vendégek egyaránt fo­kozódó érdeklődést tanúsítanak. A gyógyfürdő jelentőségét befo­gadóképessége is igazolja. A vil­lák, szállodák nyári időben a kempingházakkal együtt 3 748 helyet jelentenek. — Egy fürdőhely népszerűsé­gét, látogatottságát az­ említett tényezők mellett még sok más objektív és szubjektív tényező is befolyásolhatja — mondja Nagy Ferenc, a Fürdővállalat aligaz­gatója. — S e téren a vendégek anyagi helyzetétől kezdve az időjárásig, a személyzet maga­tartásáig, tényezők egész sora játszik közre. A tavasz rendelle­nes késése miatt például ápri­lisban szokatlanul kevés vendé­günk volt. És a csúcsszezon is közel háromhetes késéssel in­dult. Szerencsénkre a látogatott­ság kérdésében nem egy hónap, hanem az egész év mondja ki a döntő szót. — Az elmúlt évekhez viszo­nyítva sem történt visszaesés a látogatottság tekintetében? — Összességében nem volt visszaesés, összehasonlításként az elmúlt négy év július 27-i helyzetére hivatkozom. 1979. jú­lius 27-én 3178, 1980-ban ezen a napon 3 281, 1981-ben 3 288 és ma 3 315 vendégünk van. Első félévi tervünket is az ápri­lisi gyengébb forgalom ellenére 96 százalékban valósítottuk meg, amit a II. félévben jóval túlha­ladunk.­­ A most épülő szálloda ko­­rábbi befejezése nem vezetett volna oda, hogy a megnövekedett kapacitást nem tudják kihasz­nálni? — Ellenkezőleg. Munkatelep közelében a vendégek nem szí­vesen nyaralnak. A külföldi vendégek különösképpen érzéke­nyek az ilyesmire. A szálloda elkészülése egyúttal a munka­telep felszámolását eredményezi. És ez számunkra nemcsak ka­pacitásbővülést, hanem a külföl­di vendégek számának a növe­kedését is jelenti. — Milyen gyógykezeléseket végeznek? — A gyógyterápiás kezelést 180 főnyi személyzet, közöttük 20 orvos végzi — veszi át a szót dr. Tereanu Eugen, a rendelő­­intézet vezetője. — Az idén 16 000 beteget vizsgáltunk meg. A gyógykezelést nagyrészt reu­matikus betegségek, spondilózi­­sok, valamint női betegségek esetében alkalmazzuk. Gyógy­kezelési eljárásaink általában, az iszapkezelések különösen haté­konyaknak bizonyulnak. Ezt a tényt is alátámasztja, hogy női betegeink és a spondilózisos betegeink jó része éveken át visszatér hozzánk­ a gyógykezelés folytatására. — A vendégek száma évsza­konként nagyon eltérő. A sze­mélyzet hogyan tud alkalmaz­kodni ehhez? — Valóban — válaszol az al­igazgató — az első negyedévben tervünknek nem 25, hanem csak 16 százalékát, a III. évnegyedben viszont már több mint 40 száza­lékát kell megvalósítanunk. Eh­hez a követelményhez a sze­mélyzet nagyon rugalmasan i­­gyekszik alkalmazkodni. Télen a szükségesnél valamivel több alkalmazottal dolgozunk. A fő­szezonban viszont ugyanaz a személyzet kell a megnövekedett feladatokat elvégezze. A szaká­­csok például ilyenkor nagyobb kisegítő személyzettel több ételt készítenek. A segédpincér pin­­céri teendőket végez. A szabad­ságolások is a sajátos helyzethez igazodnak, így el tudjuk hidal­ni a kérdésében említett eltérés okozta nehézségeket. — Ilyen nagyszámú vendég­sereg ellátását sikerül-e zökke­nőmentesen megoldani? — Fennakadás az idén sem volt. A megyei ellátószervektől kapott árualapot más megyékből szerzett árukkal is kiegészítjük. A mellékgazdaságunkból pedig nagy előnyünk származik, mert onnan nemcsak a zöldségszükség­let, hanem a sertéshízlaláshoz szükséges takarmány nagy ré­szét is biztosítani tudjuk. Csak ebben az évben több mint 150 hízott sertést vágtunk. Összegezésként elmondhatom, hogy fürdővállalatunk tevékeny­ségében az időjárás szeszélyei és más kedvezőtlen tényezők elle­nére az idén sem történt vissza­esés. A személyzet fegyelmezett, hozzáértő munkája, a gyógyke­zelések hatékonysága biztosíték arra, hogy a szovátai gyógyfürdő jó hírnevét továbbra is megőriz­zük. Lejegyezte: CZIMBALMOS FERENC Az ömlesztett műanyag szemcse rakodását megkönnyítő gépet terveztek és kiviteleztek a marosvásárhelyi I’rodcomplex vegyipari vállalatban (AJTAY LÁSZLÓ felvétele) Júliusi eseménykrónika (Folytatás az 1. oldalról) mű a törvénytervezetet. A Politi­kai Végrehajtó Bizottság úgy­szintén megvizsgálta és jóvá­hagyta a KGST június 8—10. között Budapesten megtartott 36. ülésszakának munkálatain részt vett román küldöttség te­vékenységét. JÚLIUS 7. A termésbetakarí­tás dandárja idején, a mezőgaz­daság erőteljes fejlesztése iránti következetes gondoskodás jegyé­ben Nicolae Ceausescu elvtárs munkalátogatást tett Constanta megye mezőgazdasági egységei­ben. A pártfőtitkár búcsúzáskor egyebek közt a következőket mondta: Szeretnék gratulálni az összes szövetkezeti tagoknak, megyéjük valamennyi mezőgaz­dasági dolgozójának az elért e­­redményekhez... A Dobrudzsa tartományi mezőgazdaság szö­vetkezetesítésének XXV. évfor­dulóján mindent meg kell ten­niük, kedves elvtársak, hogy Constanta megye az első helyre kerüljön az országos vetélkedő­ben. JÚLIUS 13. A központi lapok­ban közzétették a lakosság tu­dományos táplálkozásának prog­ram-tervezetét. Méltatva a doku­mentumot, az Előre kommentá­tora egyebek között a követke­zőket írja: Ez a dokumentum, amelyet Nicolae Ceausescu elv­társ kezdeményezésére és köz­vetlen irányításával dolgoztak ki, szocialista rendszerünk huma­nizmusának, újabb nagyszerű megnyilvánulása, az ember­ iránti gondoskodás ismételt megnyilat­kozása, hiszen a figyelem közép­pontjába az embert állítja, an­nak szükségleteit, társadalmunk összes tagjai élelmiszerfogyasz­tási igényeinek kiegyensúlyozott és ésszerű kielégítését szolgálja. JÚLIUS 14. Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta Lázár György elvtársat, a Magyar NK Minisz­tertanácsának elnökét. A talál­kozón megvizsgálták az orszá­gaink, pártjaink és népeink szo­ros baráti kapcsolatait, együtt­működését, egyes időszerű nem­zetközi kérdéseket, s megállapí­tották, hogy a román-magyar kapcsolatok fejlesztése népeink érdeke, a szocializmus, a béke és a biztonság általános ügyét szolgálja. JÚLIUS 16. Azokban a napok­ban, amikor népünk, szorosan felzárkózva a párt köré, jogos büszkeséggel veszi számba a IX. kongresszus óta elért történelmi eredményeket, a pártfőtitkár és a dolgozók közötti közvetlen és állandó dialógus újabb tanúbi­zonyságaként Nicolae Ceausescu elvtárs munkalátogatást tett a Duna-Fekete-tenger csatorna és más Constanta megyei ,nagy gazdasági létesítmények építőte­lepein. JÚLIUS 22. Nicolae Ceausescu elvtárs felkeresett egy katonai egységet és taktikai gyakorlaton volt jelen. A hadsereg időszerű feladatairól szólva Ceausescu elv­társ a következőket mondta: Mint tudják a leghatározottab­ban munkálkodunk azért, hogy a háborút kiküszöböljék a tár­sadalom életéből. De ugyanakkor kötelesek vagyunk minden in­tézkedést megtenni mindannál­ a megvédelmezésére, amit népünk a párt vezetésével megvalósí­tott. JÚLIUS 28. Fontos tanácskozás színhelye volt Constanta. Ezen a napon Nicolae Ceausescu elv­társ a neptuni üdülőhelyen a Constanta megyei mezőgazdasági vezető káderekkel munkatanács­kozáson vett részt. Az elmúlt hónapban megyénk dolgozói figyelmüket az idősze­rű mezőgazdasági munkálatok elvégzésére, a szalmás gabona gyors betakarítására, az ipari terv hiánytalan végrehajtására összpontosították. Az árpaaratás jó próbát jelentett számunkra — írta. Ioan Catarig mérnök, a megyei Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Igazgatóság vezér­­igazgatója lapunk július 18-i szá­mában — és minden feltétel a­­dott ahhoz, hogy a búza ara­tásával 8 nap alatt végezzünk.— Az ipari dolgozók ezekben a na­pokban mérlegelik az első fél­évben kifejtett tevékenységet, a gyári fórumok döntenek a kö­vetkező időszak teendőiről. ­ Marosvásárhelyen az EXTRA önkiszolgáló élelmiszerüzlet eddig ki nem használt részé­ben dicséretre méltó kezde­ményezéssel állandó kiállí­tást rendeztek be a helybeli konzervgyár zöldség- és ve­gyes, húsos és zöldséges kon­­zerveiből. A termékek nép­szerűsítése érdekében minden héten kedden és pénteken 15—17 óra között a vásárlók megízlelhetik a kiállított ter­mékeket, az ott felfektetett javaslatkönyvbe pedig beje­gyezhetik észrevételeiket a termékekkel kapcsolatosan. •*/ v m mmm, M­­­mm ***! ztestésc spart Fiatal vízilabda-reménysé­gek csatája a városi strandon. Ömlik az eső. Négy-öt beté­vedő néző gubbaszt a meden­ce szélén. Mindez nem zavar­ja a srácokat. Láthatóan él­vezettel lubickolnak, adogat­ják a sárga labdát, mely hol egyik, hol másik kapuban táncol. Könnyű nekik, a me­dence vizében valószínű kel­lemesebb, mint a kinti zuhé­­ban. Hogy mennyire fiatalok, az akkor látszik igazán, ami­kor a lecserélt játékos kimá­szik a vízből. Már-már az az érzésem, hogy a sisakjukra szerelt két nagy fülvédő tart­ja őket a felszínen. Tehát­­ a bírók fütyörésznek, a zsuka megy, sok gól, totál öröm. A medence szélén két testes férfi, egyik oldalon az egyik, szemben a másik. Ők az ed­­­zők. Szükségét érzik, hogy most, meccs közben is nevel­jék a srácokat. Nem éppen halkan. Csak úgy, hogy a hétfáknál is hallják. Kemé­nyen, tömören, ahogy a mai eltunyult ifjúságot kell. Nem úgy, hanem amúgy, harsog­ják. Kinek passzoltál, te ökör! Fogd meg a kezét (mármint az ellenfélnek), hogy ne tud­jon elúszni! (Elvégre a sport­­szerűségről sem szabad meg­feledkezni). Végül a legtömö­rebb orvosi diagnózis: Hülye vagy, édes fiam. A srácokat mindez cseppet sem zavarja. Továbbra is él­vezettel dobigálják­ a sárga labdát a vízben. A bírók­­fü­työrésznek, az edzők üvöltöz­nek. Ez a játék rendje. Ne­héz sport ez a vízipóló! t. z. m. MŰSOROK - MOZI -ARTA: A versenyfutó álma. UNI­­REA: A fekete fátylas menyasszony. HALADÁS: Cigányok boldogsága. SELECT: Zsarolás. IFJÚSÁGI: Euró­paiak. FLACARA: Útban Szingapúr felé. SEGESVÁRI LUMINA: Angela tovább megy. RÉGENI PATRIA: Bánatosan ment Anastasia to­vább. TIRNAVENI MELÓDIA: Irány Mahmudia. LUDASI FLACARA: Minden csak velem történik. SZÓ­V­AT­AI DÓIN­A: Apám, Alfons. MUNKÁS MOZI: A párbaj. SAR­MASI POPULAR: Visszatérés az első szerelemhez. RADNÓTI LUMINA: Megszerettetem veled az életet. ER­­DŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: A szuperrendőr. GYUL­AKUT­AI PA­TRIA: A győztes. NYARÁDSZERE­DAI NIRAJUS: Piedone Egyiptom­ban. HÉTFŐ, augusztus 2. ARTA: Waterloo. Előadások kezde­te: 10, 15, 17,30 és 20 órakor. UNI­­REA: A versenyző álma. HALADÁS: A fekete fátylas menyasszony. SE­LECT: Kilenctől ötig. IFJÚSÁGI: A csapat I—II. rész. FLACARA: Vaszi­­lij és a felesége., SEGESVÁRI LU­MINA : A repülő masina. RÉGENI PATRIA: Bronco Billy. TIRNAVENI MELÓDIA: A tanító. LUDASI FLA­CARA : Bevándorlók Brazíliában. SZOVÁTAI DOINA: A világűrben. SARMASI POPULAR: Nem ünnepnap a péntek. RADNÓTI LUMINA: A tenger fiai. ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Fekete szárnyak. GYU­LAKUTAI PATRIA: Tiszta vizek. NYÁRADSZEREDAI NIRAJUL: Üveg­ajtók mögött.­ ­ RADIO -A MAROSVASARN­ENYI RÁDIÓSTÚDIÓ ROMÁN NYELVŰ MŰSORA HÉTFŐ. 6:00—7:00-ig: Reggeli zenés beszélgetés. Napirenden — kommen­tár Művelődési kalauz. Szórakoztató zene. 18,00—20,00-ig: Hétfői krónika. Top M — népzene-sikerlista. Mítosz és valóság. Slágerek. Falvaink életé­ből. MAGYAR NYELVŰ MŰSORA VASÁRNAP. 9,00—9,30-ig: Reggeli kürtszó. A barátság és testvériség virágai — riport a marosvásárhelyi pionírtáborban. „A kis szeplős“ — rádiójáték. VI. rész. 9,30—1o,oo-ig: Só­lyomszárnyon: Postás Jankó. A va­káció hullámhosszán. Gyermekek, ki hagyta égve a villanyt? 17,oo—18,oo-ig: Vasárnapi mozaik. Múzeumi élet Székelyudvarhelyen. Cséke Péter ri­portja. Zenei kalendárium. A nyug­díjas királynő vendége voltam — Elekes Ferenc amerikai útijegyzete. HÉTFŐ. 11:00—13:00-ig. Hétfői kom­mentár. Részletek zenés játékokból. Iskolaélet, az élet iskolája. A vaká­ció az aktív pihenés időszaka. Hang­­szerszólók. Zenés sporthíradó. Mű­velődési kalauz. Népzene-feldolgozá­sok. 17:00—18.oo-ig: Hírek, tudósítások. Könnyűzene Electrecord lemezekről. Gazdasági szemle: Augusztust kö­szöntő munkaeredmények — riport.­ A termékkivitel alapvető tényező gazdasági életünkben — kerekasztal­­megbeszélés. Táncházi muzsika a Regősökkel. Műsorismertető:­ ­ TELEVÍZIÓ — 8,00 Vakációs műsor tanulóknak 8,40 Ember és egészség 9,00 a haza védelmében 9,30 A zene örömei 10,00 Faluműsor 11,45 Gyem­ekvilág 13,00 Vasárnapi album 16,45 A Föld körül: Svájc 17,05 Tévészínház folytatások­ban: Barbu $tefanescu Delavrancea — Musatinii (5.) 18,00 Pionírvetélkedő 19,00 Híradó 19,30 Országjárás 19,50 Megéneklünk, Románia, Hunyad me­gye 20,40 A kerekasztal lovagjai — angol játékfilm (1. rész) 22,20 Híradó 22,30 Könnyűzene. HÉTFŐ, augusztus 2. 15.00 Magyar nyelvű adás 17,50 1001 este 20,00 Híradó 20,25 Műszaki-tudo­mányos műsor 20,45 A doktor lányai (2.) 21,30 Nemzetközi kilátó, 21,50 Hí­radó 22,00 Népdalcsokor. _A ROMÁN TELEVÍZIÓ MAGYAR NYELVŰ MŰSORA A tartalomból: — Heti belpolitikai eseményösszefoglaló. — 1944. augusz­tus 23 — 1982. augusztus 23. Kincs­keresők. Az altalaj kincsei a nem­zetgazdaság szolgálatában. Galbács Pál riportja. — Népdalok és népi táncok a Vadrózsák együttes előadá­sában. Szerkesztő: Feczkó Zoltán. — A város új arca. Marosvásárhely municípium fejlődése. Csáky Zoltán riportja. — Körkép — művelődési szemle. A tartalomból: • Szobrok és ars­ poetica • A Csíkszeredai régize­ne fesztivál műsorából. Szerkesztő: Simonffy Katalin és Boros Zoltán. — Vakációs műsor.­­ Barangolás a munka világában. Szerkeszti Molnár Vilmos • A ceruza kalandjai — rajzfilm. IDŐJÁRÁS A­ Maros-Bánát Vízügyi Igazga­tóság diszpécserszolgálata jelenti. Tegnap reggel Marosvásárhelyen a levegő hőmérséklete 10, délben 2 órakor 23 fok volt. Előrejelzés: szép idő, változé­kony égbolttal. Gyenge délnyuga­ti szél. A hőmérséklet csúcsér­tékei a reggeli órákban 11—14, napközben 23—26 fok között ala­kulnak.

Next