Vörös Zászló, 1982. október (34. évfolyam, 231-257. szám)
1982-10-01 / 231. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXIV. évfolyam 231 (9498)szám | 1982. október 1. péntek 1 óra 50 iáni betakarítás 181 szállítás ül vetés ez most a legfontosabb a mezőgazdaságban Jó talajba kerül a vetőmag Kis gazdaság a marosvécsi — mindössze 617 hektár területe van----, de feladatai épp olyan sokoldalúak, szerteágazóak, mint a nagy gazdaságoké. Sőt! A havasok közelsége itt bizonyos dolgok elvégzését előbbre hozza, jobban sürgeti. — Szerencsénk volt ezzel a szép, hosszú ősszel — mondja Lőrincz. Dezső, a termelőszövetkezet főmérnöke. — Ütemtervünk alapján a kényesebb kultúrák — krumpli, zöldségfélék — betakarítását helyeztük előtérbe s ezekkel eddig elég jól is haladtunk. A krumpliszedést magunk mögött tudjuk, így 40 hektár jó, könnyebben előkészíthető és bevethető területünk van. A zöldségesben is jól állunk a gyűjtéssel, folyik a kukoricatörés és ezzel párhuzamosan természetesen a vetés... — Ezzel hol tartanak? — Földbe tettük az 50 hektár árpát és 22 hektáron a zöldtakarmányokat és búzavetésünk is van már 40 hektár. — Sok búzát kell búza után vetni? — Mondom, szerencsénk volt ezzel a szép, hosszú ősszel; a vetésterületek idejében felszabadulnak s így búzát búza után nem kell vessünk. És erre nagyon-nagyon szükségünk volt, ugyanis az idei termés jóval a megyei átlag alatt van. Igaz, hogy a kapások földjét is elég nehezen tudjuk előkészíteni (szeptemberben mindössze 4 milliméter csapadékunk volt), de amit előkészítünk és bevetünk, az jó minőségű, jól elaprózott, ülepedett talaj. Mindent összegezve az idén valamennyi feltételadott ahhoz, hogy optimális időben, jó körülmények között tegyük földbe a kenyérnek való magját s jó előfeltételeket teremtsünk a tavasziaknak is. Eke helyett tárcsák — Cudarul kemény a föld, szinte szikrázik az ekevas — mondja Farcas Vasile, a mezőgépészeti állomás szabédi részlegének vezetője. — Mégis igyekszünk, haladunk, mert sürget az idő. Az árpavetés befejezése után vasárnap megkezdtük a búza vetését is. Amit eddig földbe tettünk, az jó ágyban van, s most arra törekszünk, hogy a többi is jó legyen... — Lehetséges ez, ha amint mondja, szinte szikrázik az ekevas? — Van egy jó lehetőségünk: azokon a répaföldeken, ahová búza kerül nem szántunk, hanem tárcsákkal dolgozunk. Ez 30 hektár, de lehet, hogy több is. Mondom, itt csak tárcsázunk, hengerelünk, aszerint, hogy mit igényel a föld, s ezzel időt nyerünk. Addig talán megjön egy jó áztató eső. Mindenesetre most arra van szükség, hogy a vetés ütemessége és minősége ne üssön vissza a termésnél. Idén aránylag jó hozamot értünk el, 2 840 kilót hektáronként, de ezt lényegesen túl kell szárnyalnunk. A jelenlegi adottságok jók, s ha jól ki is használjuk a terméshozam növelésének nincs akadálya... — Természetesen az elsőhöz, s ezért a répa betakarítását, elszállítását sürgetjük, hiszen ebből 59 hektár elővetemény. Eddig jól is ment minden, de most egy kissé akadozik a szállítás és ezért itt várunk, pontosabban kérünk-követelünk nagyobb segítséget szerződő partnerünktől, vagyis a vásárhelyi Cukorgyártól. — Egyébként, hogy haladnak a talajelőkészítéssel? — Az időjáráshoz viszonyítva elég jól. A gépeknek van elegendő szabad terület, s az eddig vetésre előkészített földek jó állapotban vannak, jól elaprított talajba kerül a mag. És ez nálunk nagyon fontos. Korai, egyenletes kikelést, jó bokrosodást kell elérnünk, hogy a termés a várakozásnak megfelelő legyen. Tavaly itt voltak hézagok, ezért nem teljesítettük tervelőirányzatunkat. Igaz, sok kárt tett a tavaszi víz is, de a fő hiba ott volt, hogy nem sikerült optimális időben földbe tenni a magot. Vagyis késve tudtunk szántani, nem volt kellőképpen megülepedve a talaj s így aztán a kikelés egyenlőtlen volt, amiből aztán egy sor más következmény is származott... Szóval, hát tudjuk, hogy hol „botlottunk“ és amint mondani szokás, csak a buta ember botlik kétszer ugyanabba a kőbe. A sáromberkiek szorgalmas, okos gazdák hírében állnak, ezért vagyok bizakodó. (I. a ) A minőségen a hangsúly Mint minden termelőszövetkezetünkben, úgy a sáromberkiben is két változatban készítették el az idei vetéstervet: az első szerint 15 hektáron kerül kalászos kalászos után, a második szerint 42 hektáron. — Melyekhez igazodnak? — érdeklődünk Kuli Frnc főmérnöktől. Szeptemberi eseménykrónika Az elmúlt hónap krónikájában központi helyet foglaltak el Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkárának, köztársaságunk elnökének hat megyében és a fővárosban tett munkalátogatásai, amelyek ismételten meggyőzően juttatták kifejezésre a népnek a párt és főtitkára körüli szilárd egységét, társadalmi rendszerünk erejének és tartósságának forrását. A Hunyad, Teleorman,álárasi, Vaslui, Iași, Kovászna megyében, valamint a fővárosi Báneasai Repülőgépgyárban lezajlott munkalátogatásokon pártunk főtitkára gyümölcsöző párbeszédet folytatott párt- és állami aktivistákkal, gazdasági vezető káderekkel, szakemberekkel, dolgozókkal. E megbeszélések homlokterében a legnagyobb jelentőségű kérdések álltak a társadalmi élet legváltozatosabb területeiről, mint amilyenek a gazdasági hatékonyság növelése, a termelő kapacitások intenzív kihasználása, az energia- és tüzelőanyagfogyasztás átandó csökkentése, a jó pénzgazdálkodás a szénkitermelés erőteljes fejlesztése, a minőségi acéltermelés felkarolása, különböző gazdasági objektumok építésének helyzete, valamint a mezőgazdasági, növényi és állattenyésztési termelés növelésére vonatkozó kérdések. A tanácsioíitásokon és a megyeszékhelyekkel sorra került népgyűléseken a jelenlévők mindenhol kifejezésre juttatták Nicolae Ceausescu elvtárs iránt érzett szeretetüket, tiszteletüket és hálájukat, fáradhatatlan tevékenységéért, az ország haladása, a nép jóléte, a szocialista Románia nemzetközi tekintélye szüntelen gyarapítása érdekében kifejtett lankadatlan munkásságáért. (Gazdasági jelentőségű problémákkal foglalkozott az RKIMKB Politikai Végrehajtó Bizottságának szeptember 18-i ülése, amelyen megvizsgálták a termesztett növények és az erdők védelméről és a növényvédő vegyszerek rendszeréről szóló törvénytervezetet, hangsúlyozva, hogy a mezőgazdasági termelés állandó növelése, akárcsak az erdők termelő potenciáljának emelése megköveteli a termesztett növények és az erdők megfelelő védelmét a kártevőkkel, a betegségekkel, a gyomokkal szemben. Szeptemberben folytatódtak az immár rendszeressé vált magas szintű megbeszélések köztársaságunk elnöke és különböző államfők között. Hivatalos baráti látogatást tett hazánkban Mohamed Hoszni Mubarak, Egyiptom Arab Köztársaság elnöke, Alhaji Shihu Shagari, Nigéria Szövetségi Köztársaság elnöke, Ahmed (Folytatás az oldalon) A regeni IFET ládagyárának egyik részlege Az Építkezési és Szerelési Tröszt régeni munkatelepén kihasználták a kedvező lehetőségeket Egy fedeles munkacsarnokban dolgozó építőknek (a külső munkálatokra gondolva mondom ezt), akárcsak a föld megművelőinek munkáját az időjárás — egyéb objektív és szubjektív nehézségek mellett — döntő tényezőként befolyásolhatja. A kultúrák fejlődését a szárazság amennyiben hátráltatta (utólag behozták e késést) az építkezést épp annyira segítette. Tehát: az építő _ tervez(ett) és a természet ... hagyta, sőt: segítette. De persze ez még nem minden, csak lehetőség a jobbra, a többre. A régeni építők ezt hogy használták ki? Iétay László főmérnök: Maximálisan. A terv előtt járunk. A Republica vállalat részére 304 férőhelyes, bentlakással és korszerű étkezdével ellátott iskolaközpontot építettünk. Egy másik nagyobb méretű munkánk, a víztelep kibővítése. Ezt a jövő hó folyamán adjuk át. Petelén borjúhizlalda épül. Két istállót már átadtunk, az idén még egyet befejezünk. A negyediket majd jövőben. Dicsekedjek? Idei tervünkben csak egy istálló átadása szerepel. Csatornázási munkálatokat is végzünk. A lakónegyedben 900, míg az ipari övezetben ütemétert adtunk át. Ezen a DEMETER JÓZSEF (Folytatás a 4. oldalon) Ez a felvétel elüt a szokványostól, mert nem szokványos az a terep sem, ahol kes^.ui. a “*-•-‹‹»* szentgyörgyi Kísérleti Állomáson ugyanis minden tábla, minden fajta termését külön gyűjtik, mérik, csomagolják, hogy az OKV nyert adatokból megfelelő következtetéseket vonhassanak le a jövő évi kukoricahibridekkel kapcsolatosan. (KONCZ R. JÁNOS felvétele) Nemrég hízelgőnek nem mondható üzenetet kaptam Nyárádszeredából Jakab Tamástól, a Nyarad kisipari szövetkezet elnökétől. Azt mondta, amióta verses könyveim jelennek meg, már úgy elhittem magam, hogy arra felé sem megyek. Úgy gondoltam, mielőbb fel kell keresnem, hogy közöljem, nem vagyok azonos a költő Markó Bélával. Mire alkalom adódott volna e találkozásra, kiderült, hogy már valahol Amerikában járkál. Ezek után érthető, hogy hazaérkezésekor sürgősnek éreztem a találkozást. Erre késztetett a kíváncsiság is, no meg aztán közben azt is megtudtam, hogy nyugdíjba készül. Irodája viszonylag új, impozáns, olyan, amilyen illik egy olyan szövetkezeti elnöknek, aki külföldi milliomos üzletfeleket is fogad. Amerikai útjáról kezdtem faggatni. Rögtön tudtomra adta, nem turistaként, hanem szolgálati megbízatással járt ott. — Üzletfelünknél is voltam egy kereskedelmi küldöttséggel, aki az ország számos más faipari egységétől is vásárol. Igénye tőlünk most nem kevesebb, mint 1 600 000 dollár értékű gyermekbútor. Nagy gond ez nekünk, mert a vásár versenyszerűen zajlik. Megtartani a partnert nem könnyű. Készülünk üzletfelünk látogatására. A legújabb prototípusokkal fogadjuk. — Az üzleti ügyek után mondjon valamit Amerikáról, az ottani emberekről is — biztatgatom. — A mai világban a televízió, a film szinte minden olyan érdekességet elhoz ide, amire egy ilyen úton én felfigyeltem. Így azt hiszem, nem sok újdonságot tudok mondani e nagyhatalom gazdagságáról, technikai vívmányairól. Jártam az ENSZ palotában, ahová mindenki betérhet, ha áldoz rá 2 dollárt. — Halljunk akkor valamit arról, mi várta itthon? — Mit is mondjak? Egy pénzbírság. A műhelyünkből távollétemben valami mérgező anyag a Nyárádba került. Ezért kellett fizetnem. Jó volt ez az örömet nem jelentő fogadtatás arra, hogy rögtön hozzálássunk a hasonló bajok megelőzéséhez. Alkalmaztunk egy vegyészt, berendezünk egy laboratóriumot, ahol elemezni fognak minden szennyező anyagot, ami kikerül (Folytatás a 4. oldalon) Rendet hagyni magam — MARKÓ BÉLA riportja — 1