Vörös Zászló, 1982. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1982-11-02 / 258. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIOTTSACA ES A MEGYEI NLPTANACS NAPILAPJA | XXXIV. évfolyam 258 (9525) szám | 1982. november 2. kedd | Ara 50 báni Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának ülése Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának az elnökletével november elsején, hétfőn ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen megvizsgálták és ■jóváhagyták a nukleáris objektumokhoz és berendezésekhez szükséges termékek és szolgáltatások minőségének biztosításáról szóló törvénytervezetet. E szabályozó rendelkezést megvitatva, a Politikai Végrehajtó Bizottság kidomborította, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Románia kommunizmus felé haladására irányuló pártprogram fontos beruházások megvalósítását irányozza elő a nukleáris energia békés célú kihasználása terén. Hangsúlyozta, hogy e beruházások megvalósítása szükségessé teszi, hogy a nukleáris objektumokat a jelenkori műszaki-tudományos forradalom legújabb vívmányaival összhangban, valamint a nukleáris energetikára sajátos magas minőségi szinten építsék fel és üzemeltessék, biztosítva ilyképpen a berendezések biztonságát és nagy gazdasági hatékonyságú kihasználását, a lakosság és a környezet védelmét. Különös figyelmet kell fordítani a nukleáris objektumoknak és berendezéseknek szánt termékek és szolgáltatások minőségére. Ebből a célból törvénytervezetet dolgoztak ki, amely szabályozza a nukleáris területtel kapcsolatos termékek előállításának és a szolgáltatásoknak az engedélyezését, intézkedéseket jelöl ki a nukleáris objektumok sajátos igényeinek megfelelő minőségi szint biztosításáért, a nukleáris objektumok megvalósításában közreműködő nemzetgazdasági szektorok maximális hatékonyságú részvételéért. Utasítást adtak arra, hogy a törvényben jelöljék ki a tudományos kutatás feladataival, a tervek, a szükséges anyagok és berendezések biztosításával kapcsolatos konkrét felelősségeket, az építőnek, a karbantartási, szállítási és raktározási szolgálatnak a felelősségeit, valamint az ellenőrző szervek hatáskörét. A Politikai Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy a törvénytervezetet megvitatás és jóváhagyás végett a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztik. A továbbiakban a Politikai Végrehajtó Bizottság jelentést vizsgált meg a Duna-delta természeti erőforrásainak komplex hasznosításáról, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatására az illetékes minisztériumok és szervek dolgoztak ki. A jelentés szaktanulmányokat foglal magába a terület minél teljesebb és hatékonyabb kihasználásáról, súlyt helyezve a gazdasági tevékenység erőteljes fejlesztésére az övezetbeli összes erőforrások maradéktalan és komplex kiaknázása útján. A program előirányozza a mezőgazdaság kiterjesztését a folyami deltában, a jelenlegi 60 050 hektárról 14-1000 hektárra, különböző komplex talajjavítási munkák útján. A program keretében a gabonatermesztés növelésével egyidejűleg különös helyet foglal el a rizsültetvények berendezése. Elsőrendű figyelemben fogják részesíteni a gyümölcs- és szőlőtermesztést, beleértve a fügeültetvények létrehozását is, amelyhez adva vannak a jó talaj- és éghajlati viszonyok. Számottevő növekedést irányoz elő az állattenyésztés terén azáltal, hogy 1990-ig jelentős mértékben növelik a juhok, a szárnyasok, s különösképpen a kacsák és ludak számát. Utasítást adott arra, hogy fordítsanak speciális figyelmet a haltenyésztés fejlesztésére a 240 ezer hektárnyi mocsár és tó berendezése, intenzív és félintenzív kihasználása révén, olyképpen, hogy évente legalább 130—150 ezer tonna halat tenyésszenek. Úgyszintén szem előtt tartják a biomassza (nád, gyékény, sás, vízi(Folytatás a 4. oldalon) NOVEMBER 21 — a néptanácsi választások napja Választási híradó A municípiumi, városi és községi néptanácsi képviselőjelölő gyűlések befejezése után megyeszerte megkezdődtek azok a gyűlések, amelyeken a képviselőjelöltek találkoznak választási kerületük választóival. A november 15-ig lezajló nagy fontosságú politikai akció során a gazdasági, termelési feladatok mellett a helységrendezési és -szépítési, a körzeteket érintő olyan más közérdekű kérdéseket tárgyalnak meg, amelyeket az elkövetkező időszakban választók és képviselők közös erőfeszítésével kell megoldani. A megyénkben megállapított 100 municípiumi, 112 városi és 1 625 községi választási körzetben sorra kerülő találkozó gyűlések jó alkalmat szolgálnak arra, hogy az ötéves tervből mindannyiunkra háruló feladatokat, helységeink továbbfejlesztési lehetőségeit és az összes megoldásra váró közérdekű feladatokat megtárgyalják. • Marosvásárhely municípiumban ma délután 12 választási körzetben tartanak találkozógyűléseket. Az RKP municípiumi bizottsága székházának üléstermében délután 15 órakor az 1-es körzet választói Buda Izán int elvtárssal, a 2-es körzetiek pedig Sütő András képviselőjelöltekkel találkoznak. A cukorgyári klub termében délután 16 órakor az 5-ös kerület választói Jeller Margareta és Pustianu Margareta jelöltekkel, a 6-os körzetbeliek Székely Olga és Iszlai Éva jelöltekkel találkoznak. A Gázelosztó Vállalat üléstermében a 13-as és 14-es körzetek választói Nagy Margarétával és Surugiu Carolinával, illetve Simon Mariával és Coniu Linával találkoznak. A 14-es számú általános iskolában 16 órakor a 25-ös és 26-os körzetek választói Luciu Anastasia Georgeta és Ugran Cornelia, illetve Saszet Erzsébet és Csizmadia Gyöngyi képviselőjelöltekkel, a 3-as számú általános iskolában ugyanabban az órában a 27-es és 28-as körzetek lakói Madarász Imre, Gombos Ferenc és Gábor László, illetve Ticuleanu Lucia Mariana és Tambrea Rodica jelöltekkel, a 13-as általános iskolában pedig a 41-es és a 42-es körzetek választói Cimpean Florentina, Blaga Eu ,Sina és Nendrean Viorica, illetve Borbély Béla és Thurman Zoltán László képviselőjelöltekkel találkoznak. A találkozó-gyűlések a hét folyamán Segesvár municípiumban, Régen, Szováta, Tirnaveni és Ludas városokban és a községekben is folytatódnak. A Tirnaveni-i Üveggyárban Kevesebb anyagból és energiával A Tirnaveni-i Üveggyár több mint másfél ezer dolgozója húzott, hengerelt (huzal-hálós és normál) üveget, tükröket, ásványvizes- és borospalackokat stb. állít elő. Három óriási kemencével, Foucault- és Asahi-technika alapján dolgoznak. Legfőbb nyersanyaguk a homok (Váleni, Egeres), a szóda (Marosújvár), a dolomit (Vasláb), a márvány (Vaskapu) és a timföld (Nagyvárad). Ahol a hulladék is nyersanyag Zoltán Anna, a termelési osztály főnöke: végtermékeinket mi nem csak kimondottan nyersanyagból állítjuk elő. A palackrészlegen például az olvadó massza hatvan százalékát hulladékként felvásárolt üvegtörmelék képezi. Az üveg előállítási technológiája megköveteli, hogy bizonyos mennyiségű üvegcserepet is felhasználjunk. Új módszer, jó módszer, csak... — A tükrök előállításához eddig ezüstöt, most alumíniumot használunk. A két anyag árkülönbségét nézve ez is takarékosság, de még mennyire, csak... — Csak? — Csak most épp e technológia miatt szünetel a termelés a tükörrészlegen. Azért, mert az aluminizálást csak gépesítve lehet és kell végezni. Az ezüstözés kézi munkával történt. — És ez a baj? — Igen, a légszivattyúk felmondták a szolgálatot. — Hol vannak a javítók? — Bukarestben. — Eszmecserén? Továbbképző tanfolyamon? — Dehogy. A szóban forgó szivattyúkat csak a fővárosban tudják megjavítani. Vagyis a gyártó egységben. Ez a hátrányuk. Előnyük: a klasszikusnál ötször nagyobb termelékenységgel dolgoznak. — Amikor dolgoznak... Gázról gőzre... Óriási kemencékben izzó üvegláva. — A kemencéket gázzal fűtjük. Itt is spórolunk. — De a melegítéssel nem. • — De igen. A kazánokból, kemencékből eltávozó hőt felfogjuk és a gyár épületeit ezzel melegítjük. E fűtési módszer kidolgozását hat-hét évvel ezelőtt kezdtük el — szakaszosan. A tavaly fejeztük be, így a téli hónapokban közel százezer köbméter gázt takarítunk meg. Gondos szigetelés — A kemencék, vezetékek észszerű szigetelésével nagy menynyiségű hőt nyerünk vissza. A szigetelési munkálatokat is a lehető legkomolyabban, szigorúbban vesszük. Eme javításokat a kisebb kemencéknél két-három, míg a nagyobb teljesítmény üdénél három-négy évenként végezzük. Ilyenkor leáll a gyár.— Meddig? — Egy hónaptól másfél hónapig. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak ekkor szigetelünk. Ezt a munkát, ha részlegesen is, mondhatni állandó jelleggel végezzük. Termékük a zöldség is Gyárudvar, mintha botanikus kert lenne. Az irodahelyiségek előtt ősz-dézsmálta zöldövezet. Dísznövények. Az irodák mögött mesébe illő üveghegy: az újjáértékesítendő hulladék. És az üveghegyen túl? Esztétikusan kivitelezett üvegházak verik vissza a Nap bágyadó fényét, mintha erősíteni, fényesíteni akarnák. — Négy nagy üvegházunk van. Ezeket is visszanyert hővel melegítjük. „Fő“ termékünk a zöldség. El tudjuk látni a gyár dolgozóit. Önellátó üzem vagyunk. Legújabban szegfűt is termesztünk. Strand a gyárban... Szóval nem épp a gyárban — ennyi túlzás megbocsátható —, hanem a gyár közvetlen szomszédságában, vagyis: a kerítésen túl. Kihalt fürdőtelep. — A strandról szinte megfeledkeztem. A miénk. Ezt is, vagyis a vizet, felfogott hővel melegítjük. íme hányféleképpen, módon lehet gazdaságosan gazdálkodni az energiával. Ebben a gyárban nem pipálnak a vezetékek, vagy ha igen, nem oly mohón, megrögzötten, mint másutt...DEMETER JÓZSEF Októberi eseménykrónika Mozgalmas belpolitikai életünk eseményei közül kiemelkedik az országszerte kibontakozó választási kampány. Ezt a nagyszabású politikai akciót a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának Végrehajtó Bárója indította el, amikor az október 8-i ülésén bejelentette a választások megtartásának időpontját és megvitatta a SZDEF- nek a városi és falusi dolgozókhoz intézett Felhívás-tervezetét. Az elmúlt hónapban már lezajlottak a képviselőjelölő-gyűlések, amelyeken megyénkben is több ezer becsületes, szorgalmas, a közügyek iránt nagy odaadást tanúsító honpolgárt javasoltak megválasztásra a municípiumi, városi és községi néptanácsokba. A választási kampány következő szakaszában e jelöltek találkoznak majd a választókkal és közösen vitatják meg mindazon közérdekű kérdéseket, amelyeket együttes erőfeszítéssel kell megoldaniuk. Októberben kétnapos plenáris ülést tartott az RKP KB. A plénum megvitatta és jóváhagyta az 1983. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv tervezetét, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövő évi fejlesztési tervének tervezetét, a lakosság mezőgazdasági élelmiszertermékekkel és ipari fogyasztási cikkekkel való jó ellátására kidolgozott programot, a talajjavítási munkálatok komplex megvalósításának egységes programját. Ezenkívül törvénytervezetet fogadott el az állami gazdasági egységek dolgozóinak szociális részekkel való hozzájárulásáról a gazdasági fejlesztési alaphoz, javaslatokat hagyott jóvá Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsának újjászervezésére, meghatározva a tanács összetételét, hatáskörét, működési módját, és döntött egyes szervezési kérdésekben. "A Központi Bizottság elhatározta, hogy 1982. december 16—18 között megtartják az RKP Országos Konferenciáját. A plénumon megvitatott kérdéseket előzőleg megvitatta , és jóváhagyta az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága is, az október 6-i ülésén. Pártunk főtitkára október folyamán is számos alkalommal találkozott gazdasági vezetőkáderekkel párt- és állami aktivistákkal, különböző tevékenységi szektorok dolgozóival, akikkel gyümölcsöző dialógust folytatott (Folytatás a 4. oldalon) Napirenden a szántóföldeken Az őszimélyszántás és a talajjavítás Az idei bőséges termések mindennél ékesszólóbban igazolják azt az igazságot, hogy az őszi mélyszántás mázsákkal, tonnákkal növeli a terméshozamokat, így van ez megyénkben is, hiszen nem csupán az élenjáró gazdaságokban takarítottak, illetve takarítanak be nagy kukorica-, cukorrépaterméseket, hanem a gyengébbekben is, éppen annak köszönhetően, hogy az elmúlt esztendő őszén mindenütt elvégezték az őszi mélyszántást. Ez pedig jó ösztönző arra, hogy most, mikor már a vége felé közeledik a betakarítás, minden traktort ehhez a fontos munkához irányítsanak a gazdaságok. Egyébként erre pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs is felhívta a figyelmet az utóbbi munkalátogatásai alkalmával, kiegészítve azzal, hogy a szántással párhuzamosan végezzék el a gazdaságok azokat a talajjavítási munkálatokat, amelyeket saját erőből megoldhatnak, s biztosítsák a pangó vizek levezetését, keletkezésük megakadályozását, az erózió meggátolását. A feladat tehát adott, s hogy mikor, miként tesznek annak eleget a gazdaságok, a mezőgépészek, az attól függ, hogyan szervezik meg a területek kitakarítását, a gépek jó kihasználását. E tekintetben jó volt az indulás a radnóti egységes agráripari tanácshoz tartozó gazdaságokban. Jól átgondolt tervet dolgoztak ki ennek a fontos akciónak a lebonyolítására, ami érthető is, hiszen az idén rekordszámba menő kukoricatermést, jó cukorrépatermést takarítottak be, s a jövő esztendőben sem akarják alább adni. A tervükben szereplő 5 300 hektár őszi mélyszántáshoz naponta 110—115 traktort irányítanak, gazdaságonként 10—12-öt, a lehetőségeik függvényében. Ezzel az erővel naponta 250—270 hektáron forgatják át a talajt. Ilyen ütemmel pedig határidőre elkészülhetnek a szántással. Közben persze nem feledkeznek meg a talaj táperejének kiegészítéséről sem. A növények igényeinek megfelelően mintegy 1 300 hektárra kellene istállótrágyát kiszórniuk, de a jelenlegi készletek csak 700 hektárra elegendők, ugyanis nagy mennyiségű istállótrágyát használ fel az üvegház-komplexum, attól pedig nem lehet megvonni. Az akcióhoz három gépesített csoportot szerveztek, s mindenikbe három trágyaszóró gépet és egy rakodót osztottak be. Ezzel az erővel naponta 30 hektár trágyázható meg a következő időszakban. Az őszi mélyszántáshoz szorosan kapcsolódó talajjavítási munkálatokat már korábban megkezdték. A vízfoltos parcellákat most meg tudták szántani. ^ (Sárdi) (Folytatás a 4. oldalon)