Vörös Zászló, 1982. december (34. évfolyam, 283-309. szám)

1982-12-01 / 283. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXIV. évfolyam 283 (9550) szám | 1982. december 1. szerda | Ara 50 iámi ( A Román Kommunista Párt Országos Konferenciája ) Alkotó-tudományos vezetés szszocialista Nevet A szocialista tulajdon, terme­lés és elosztás formái, a terme­lőerők gyors fejlődése hazánk­ban, a társadalom szerkezetében a viszonyok tökéletesedésében bekövetkezett minőségi változá­sok, a jelenkori bonyolult nem­zetközi viszonyok új szemponto­kat állítanak a társadalom tudo­mányos vezetése elé. Nicolae Ceaușescu elvtársnak ,,A hazai szocialista építés jelenlegi stá­diumáról elméleti, ideológiai kérdésekről és a párt politikai nevelő tevékenységéről“ szóló nagy jelentőségű expozéja, melyet a párt június 1­2-iki bővített plenáris ülésén tartott, különle­ges figyelmet fordít a társadalom tudományos vezetésének kérdé­sére. Ilyen vonatkozásban pár­tunk főtitkára megállapította: „.. .Teljes határozottsággal oda kell hassunk, hogy szüntelenül tökéletesítsük és fejlesszük a munkásdemokráciát, az önigaz­gatást, az önálló gazdálkodást, mely hazánk viszonyai közepette a legmegfelelőbb megnyilvánulá­si formája annak a szerepnek, melyet a munkásosztály, a tár­sadalom vezető erejeként tölt be.“ Mint ismeretes, hazánk kö­rülményei között, széles demok­ratikus kereteket hívtunk életre annak érdekében, hogy a dolgo­zók részt vegyenek az összes tevé­kenységi ágak vezetésében. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése a dolgozók tudatos műve. Ennek nyomán teremti meg saját történelmét és jövőjét. A párt országos kon­ferenciája különösen jelentős és fontos állomás a tudományos vezetés további tökéletesítésében, az alkotószellem érvényesítésé­ben, mely új távlatokat nyit a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom fejlődésében. Pár­tunk egész vezetési tevékenysé­gében erőteljesen érvényesül a tudományos alkotó szellem. A vezetésben az alkotóképességek érvényesítése nemcsak kedvező feltételeket jelent a jövő megala­pozására, de ugyanakkor hozzá­járul a nehézségek és hiányossá­gok felszámolásához, megakadá­­­lyozza a megmerevedést és új távlatokat nyit a vezetésnek. Tár­sadalmi szempontból az alkotó­­képesség érvényesítése történel­met és kultúrát alkotó erő, mivel olyan anyagi és szellemi értéke­ket hoz létre, melynek alapján tökéletesebbé tehetjük minden­napi valóságunkat. A tudomá­nyos vezetés egyik legfőbb is­mérve nemcsak az, hogy felhasz­nál mindent, amit a jelenkori tudomány nyújt számára, hanem feltételezi olyan körülmények megteremtését, melyek az egyén­nek és a társadalminak lehetővé teszik alkotóképességeik érvé­nyesítését. Az alkotóképesség fo­kozásával foglalkozó tudományos kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy magát az alkotó folyamatot számtalan tényező befolyásolja, melynek tudatos irányítása mindenekelőtt a veze­tés feladata. Az egyén esetében az alkotáshoz kapcsolódó ténye­zők lehetnek lélektani, környe-­ zeti, emberi viszonyokra vonat­kozó feltételek. A társadalmi­­politikai valóság az egyes mun­kahelyeken kialakított emberi vi­szonyok szükségszeren kihat­nak az alkotásra. Az objektív és szubjektív feltételek tehát a társadalomban ható anyagi, szel­lemi igények, követelmények, a közérdek, valamint az adottsá­gok érvényesítése — feltételezik a vezetés tökéletesítését. A sok­oldalúan fejlett szocialista tár­sadalomban az alkotóképesség egyéni és közösségi megnyilatko­zásának és kérdéseinek megol­dása a szocialista rendszerre jel­lemző demokratikus jogok és szabadságjogok szavatolásával történik. Az értékek és érdekek bizonyos struktúrájának megfe­lelő az ember hajlamainak és szakértelmének megnyilatkozá­saként felfogott önmegvalósítás feltételezi alkotóképességének to­vábbfejlesztését a társadalmilag hasznos tevékenységekben való megnyilvánulását, így pl. az új gazdasági-pénzügyi mechaniz­mus, annak alapelvei, az önigaz­gatás és az önálló pénzgazdál­kodás kedvező szervező kereteket teremtenek a dolgozók és munka­­közösségek alkotóképességének érvényesítésére, a munkafolya­matok vezetésére. Társadalmunk fejlődési távlatait szem előtt tartva, állandóan azon kell őr­ködnünk, hogy szüntelenül töké­letesítsük nemzetiségi különbség nélkül a dolgozók, az egész nép közvetlen részvételének demok­ratikus keretét az összes tevé­kenységi területek vezetésében. Az elért sikerek erőteljesen bi­zonyítják, azt, hogy az RKP az ország adottságainak és sajátos­ságainak megfelelően alkalmazza a szocialista építés általános tör­vényszerűségeit. Mint a társa­dalom politikai vezető ereje ki­vívta a nép bizalmát, szeretetét, mert töretlenül szolgálja a dol­gozók, az egész nemzet érdekeit. Nicolae Ceausescu elvtárs, pár­tunk főtitkára az RKP június 1­2-iki bővített plenáris ülésén megállapította, hogy a párt kell legyen mindig az az erő, „mely kiküszöböli a gazdasági-társadal­mi életből mindazt, ami régi és elavult, ami már nem felel meg az új feltételeknek. az újabb DR. GÁL GYULA egyetemi tanár (Folytatás a 4. oldalon) Kevemben eseménykrónika November 21-én hazánk hon­polgárainak milliói járultak az urnák elé, hogy megválasszák a municípiumi, városi és községi néptanácsok képviselőit, hogy hazánk további felvirágoztatásá­ra, mindnyájunk biztonságos jö­vőjére adják szavazatukat. Az a tény, hogy a választásra jogo­sult honpolgárok 99,99 százalé­ka élt szavazati jogával, és óriási többségük a Szocialista Demok­rácia és Egység Frontjának je­löltjeire adta szavazatát, ismé­telten bizonyítja, hogy dolgozó népünk messzemenően támogat­ja pártunk bölcs bel- és külpoli­tikáját és kész minden erejével hozzájárulni e politika gyakor­latira ültetéséhez Az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottsága novemberben háromszor ülésezett. A novem­ber 1-i ülésen fontos gazdasági problémákat vitatott meg. Tör­vénytervezetet vizsgált meg és hagyott jóvá a nukleáris objek­tumokhoz és berendezésekhez szükséges termékek és szolgálta­tások minőségének biztosításáról, hangsúlyozva, hogy a nukleáris objektumokat a jelenkori mű­szaki-tudományos forradalom legújabb vívmányaival összhang­ban, valamint a nukleáris ener­getikára sajátos, magas minőségi szinten építsék fel és üzemel­tessék. A másik napirendre tű­zött kérdés a Duna-delta termé­szeti erőforrásainak komplex hasznosítása volt. Az előterjesz­tett program előirányozza a me­zőgazdaság kiterjesztését a jelen­legi 60 050 hektárról 144 000 hek­tárra és a gabonatermesztés nö­velésével egyidejűleg különös hangsúlyt helyez a rizs­ültetvé­nyek kiterjesztésére, a gyümölcs- és szőlőtermesztésre, beleértve fügeültetvények létrehozását is. A program az állattenyésztési szektor fejlesztésével kapcsolato­san előtérbe helyezi a juh- és baromfitenyésztést, főleg a ka­csák, ludak számának növelését. A november 20-iki ülésen programot vitattak meg és hagy­tak jóvá az ásványi nyersanya­gok és elsődleges energia­hor­dozók magasabb fokú hasznosí­tására és növelésére. Ezzel egy­­időben intézkedéseket jelöltek ki a geológiai kutatótevékenység fejlesztésére és az összes ásvá­nyi anyagok kitermeléséhez szük­séges berendezések és műszerek hazai gyártására. (Folytatás a 2. oldalon) és Kultúra Hónapja Maros megyében A Szocialista Nevelés és Kultúra Hónapja Maros me­gyében rendezvény-sorozatot ebben az évben tizenkettedik alkalommal szervezik meg. A nagy kulturális, politikai ese­ményt a Megéneklünk, Romá­nia országos fesztivál kereté­ben a Román Kommunista Párt Országos Konferenciája és a köztársaság kikiáltásának 35. évfordulója jegyében tartják. A hónap keretében a követ­kező nagyobb akciósorozato­kat tartják: A Falusi Film­­fesztivál (december 5—31. kö­zött); A technológia és a tu­domány Tíz Napja (de­cember 1—10. között); Maros megye Múzeumainak Napjai (december 4—13. között); Esz­mék Fóruma (december 13— 19. között); A Művelődési és Tudományos Egyetemek Nap­jai (december 22—31. között); A téli népi szokások és ha­gyományok fesztiválja (de­cember 19—31. között). A hó­nap keretében klubokban, művelődési házakban műsoros előadásokat stb. tartanak. 1918 DECEMBER 1 — Az egységes román nemzeti állam megteremtésének évfordulója A román nép történelmének kez­detei óta állandó harcot folyta­tott önálló nemzeti létének meg­őrzéséért, egységének megterem­téséért. A mostoha történelmi körülmények miatt az egységes román nemzeti állam megterem­tésére­­csak sokévszázados törek­vés és áldozatos harc után, 1918. december elsején kerülhetett sor. Az egységes államkeret megteremtését az idők folyamán a legfelvilágosultabb szellemi és politikai vezetők, fejedelmek, k­ritikusok mindvégig elenged­hetetlen követelménynek tartot­ták. Mihai Viteazul volt az első, aki rövid időre, a feudális szét­­daraboltság állapotában levő ro­mán fejedelemségeket egyesítet­te. Nagy történelmi tette az ak­kori külső és belső viszonyok közepette nem szilárdulhatott meg. Példája azonban kitörölhe­tetlenül tovább élt az utókor nemzedékeinek tudatában. Az 1848-as polgári-demokratikus forradalom hívei nem véletlenül vetették fel az egyesülés szük­ségességének gondolatát, amely a forradalom bukása után a kö­vetkező nemzedékek számára is a legfontosabb célkitűzésként szerepelt. A célkitűzés megva­lósításáért folytatott következe­tes küzdelem 1859-ben meg is hozta az első sikert: Havasal­föld és Moldova egyesülését. A két Fejedelemség egyesülése a román nemzeti állam alapjainak a lerakását jelentette. A nagy­jelentőségű eseményt 1877-ben az állami függetlenség kivívása követte. Az első világháborút megelőző években s a háború alatt a ro­mán nép sokévszázados törekvé­sének döntő s egyben befejező mozzanatára, Erdélynek Romá­niával való egyesülésére hatá­rozta el magát. Az Osztrák-Ma­gyar Monarchia háborús veresé­ge, az egész monarchia terüle­tén kibontakozó társadalmi moz­galmak, a birodalomszerte föl­­lángoló nemzeti, társadalmi fel­­szabadítási küzdelmek légköré­ben Gyulafehérváron megtartott nagygyűlésen több mint 100 000 ember szavazta meg Erdélynek Romániával való egyesülését. Az Egyesülés aktusának előkészíté­sében a munkásosztály is ak­tív részt vállalt, ami az előkészítés folyamatának és lezajlásának demokratikus jelleget adott. A nagygyűlésen elfogadott Nyilat­kozatban olyan demokratikus követelések is helyet kaptak,­­ a­­melyeket a széles népi tömegek követelésére foglaltak annak pontjai közé. Az új állam alap­elveit leszögező Nyilatkozat föld­reformot, a munkásosztály poli­tikai, társadalmi jogainak és gazdasági követeléseinek tör­­vénybe iktatását, az egész lakos­ság számára általános szavazati jogot, minden együttélő nemze­tiség számára a teljes egyenlő­ség jogát szavatolta. Az egyesülés folyamatának be­fejezése az egységes román nem­zeti állam megteremtését jelen­tette. A területi, gazdasági egy­ség megszületésével létre­jöttek a feltételek a gazdasági fejlődés felgyorsulására, egy demokrati­kusabb politikai közélet kibonta­kozására. „Az egységes nemzeti állam létrejötte eredményeként Románia fejlődésének új szaka­szába lépett, megteremtődtek a feltételek a termelőerők gyor­sabb ütemű fejlesztéséhez, az ország gazdasági, kulturális elő­rehaladása felgyorsulásához. Egy- CZIMB­ALMOS FERENC (Folytatás a 4. oldalon) A figyelem homlokterében A technológiai fogyasztás mérséklése AZ AUTÓJAVÍTÓ vállalatban Automatákkal, célgépekkel, korszerű eljárásokkal A maros­vásárhelyi Autójavító Vállalat energetikusa, Balázs Ist­ván mérnök a modern gépek alkalmazásában, illetve az auto­matizálásban látja az üzemük termelésének sajátos körülmé­nyei között a technológiai jellegű villamosenergia-fogyasztás csök­kentésének legfőbb lehetőségeit. Mint mondja, nem véletlen, hogy az utóbbi időben egy nyolctenge­lyes függőleges esztergával, több számvezérlésű és másoló eszter­gával, kopirmaróval, meg egy második elektroeróziós géppel gyarapodott az állomány. Szakkörökben ismert tény, hogy az egyetemes gépeknél gyorsab­ban és kisebb energia ráfordí­tással dolgoznak ezek a speciá­lis masinák. Az ilyen korszerű berendezéseknél ugyanis (miköz­ben járnak a meghajtó motorok) kevesebb a holtidő, a segédidő. Egy munkadarabra számítva ke­vesebb másodperc­ perc vesztődik el az anyag és a szerszám befo­gásával, pontos beállításával, mérésével stb. Vagy említsük meg az IRA- sok legújabb szerzeményét, a rúdanyag darabológépet, amely­nek most készítik az alapját? Ha beindul a masina, nem kell majd hosszasan fűrészelgetni (villanyfűrészekkel) az anyago­kat, hiszen hidegen 50, melegen 80 milliméteres átmérőig egyet­len másodperc alatt méretre szabja (nyírással) azokat a gép. Az elektromos energia-szükség­let mérséklése végett házilag megoldották az autójavítóban a galvánfürdők (villamos) fűtésé­nek automatizálását. Ez is dicsé­retes dolog. S bár nem új meg­valósítás, nem hagyhatjuk szó nélkül ez al­­talommal sem, milyen nagyszerű, hogy kikísérletezték és immár évek óta gyakorlati­lag alkalmazzák ebben a válla­latban a fémszórásos eljárást a kopott alkatrészek eredeti mére­tének visszaállítására. Valahány­szor számbavettük, milyen érté­kű gépelemeket mentettek meg ily módon, a hangsúly azon volt, hogy darabszámban, vagy mil­lió lejekben mutassuk ki a mód­szer hatékonyságát. De ha job­ban utána gondolunk rájövünk, egyben hatalmas energia, nem mellékesen villamos-energia meg­takarítást is jelent az, hogy szükségtelen megannyi új gép­­alkatrész komplett előállításához — más üzemekben — gépek és berendezések egész sorát működ­tetni (A) A METALOTEHNICÁBAN Az áramtúltápláltság ellen Tudorica Marin energetikus mérnök: mint minden üzemet, egységet, minket is foglalkoztat a villamos energia minél ész­szerűbb felhasználása, úgymond kamatoztatása. Célunk: minél kevesebb árammal, minél több munkát elvégezni. — Konkrétabban? — A nagyteljesítményű vil­lanymotorok induláskor sok ára­mot szippantanak fel, nagy ré­szét elpazarolják. A fővárosi Timpus női üzem egyik mér­nöke (övé az érdem) csillagkap­­csolásos áramkörre állította át a beinduló villanymotort, mely ü­­zemelés közben — a megterhelés függvényében — automatikusan háromszög szisztémre vált át. — Előnye? — A csillagkapcsolásnál ki­sebb, míg a háromszögűnél na­gyobb az áramfogyasztás. Kép­letesen: csak hideg motor indí­tásakor húzzák be a sokkot, mert ilyen esetben több üzemanyag szükségeltetik. Meleg motor in­dításához fölösleges a sokk, aki ilyenkor is használja, az benzin­pazarló. Tehát: a nagyteljesítmé­nyű villanymotoroknál is ez a helyzet, ha kell, ha nem csak „sokkal“ indulnak. — És mi ebben a Metaloth­ni­­ca érdeme? — Ebben eddig semmi. — Továbbmenten?... — Mi ezt az újítást bővítet­tük: olyan jelrendszeres műszert szereltünk a motorra, hogy az adott esetben ugyancsak a meg­terheléstől függően újból vissza tudjon kapcsolni a csillagszisz­­témre. (A fővárosiak ezt csak úgy tudják elérni, ha ki- és be­kapcsolják a motort). A „miénk“ ezt menet közben végzi. Ezzel is az áramtúltápláltságot csök­kentjük. — Mennyivel, mennyire? — Hozzávetőlegesen számolva: mi csak húsz gépre tudjuk ezt kiterjeszteni, ami naponta körül­belül 300 kilowattóra megtakarí­tást jelent.

Next