Vörös Zászló, 1983. március (35. évfolyam, 49-75. szám)
1983-03-01 / 49. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA |^XXXV^évfolyam 49 (9625)szám|^^^983^ Ötletek a fajlagos energiaráfordítás csökkentésére A politikai oktatás hatékonyságát és a szakszervezeti csoportgyűlések eredményességét bizonyító élő példákat vélünk fölfedezni azokban a javaslatokban, amelyek a makfalvi Lenüzemben vetődtek fel a gazdasági tanfolyamokon, illetve a havi munkamegbeszéléseken. Nem térünk ki valamennyire, csupán az energiatakarékosság fokozását célzó újabb keletű kezdeményezésekről szólunk. vízmelegítés füsttel Mindenekelőtt a kommunista Marton Endre kazánfűtő elképzeléséről: meg kellene próbálkozni a füstgázok hőenergiájának hasznosításával, ezzel előmelegíteni a lenszalma-áztató vizet. A csőkígyót, amelyen hideg vizet vezetnek majd át, aköré a vízszintes, fémlemezből készített füstcsatorna köré helyezzük el, amelyik összeköti a kazánt a kéménnyel — vélekedett az újító. Számítása szerint a 45—48 méter hosszú „szerpentin“ 40—45 fokra képes a technológiai vizet előmelegíteni, amit a félezer köbméteres tárolóba vezetnek, onnan pedig a 80 áztatómedence közül azokba, amelyek éppen sorosak. Ha nem csúszott hiba a kalkulusba, úgy a lenpozdorja tüzelésű Vulcan kazán hatásfokának e javítása révén óránként 25—30 liter pakurát tudnak az év második felétől megtakarítani. Gyakorlatilag ugyanis az történik, hogy ha több energiát nyernek ki a nyersanyag feldolgozási hulladékból, akkor a tartalék szerepét betöltő kőolajszármazékkal fűtött, kazánt naponta 8—10 óra helyett csupán 3—4 órán át kell működtetni. KETTŐS NYERESÉG Nemes Gáspár és Albert Lukács karbantartók azt figyelték meg, hogy a feldolgozásra kerülő anyag túlságosan nedves-szívós s emiatt körülményes a pozdorjától való megtisztítása. Ha a csepp nedvességtartalmát a jelenlegi 16—38 százalékról 12—13 százalékra csökkentenék, akkor nem kellene azt kétszer, sőt háromszor is végigjáratni a turbinákon és a nemesítő gépeken, amivel viszont villamosenergiamegtakarítást érnének el — jelentették ki. Mint arra fény derült, a lenszál útjának egyszerűsítése más előnnyel is jár, értékesebb, jobb minőségű készterméket nyernek általa. Tudniiillik az a több tíz acélhenger, amelyek között áteresztik a csepűt gyengíti, sőt el is vághatja a szálakat. S ha azok hosszúsága emiatt 10 centiméter alá csökken, akkor III—IV-osztályú áruként veszik át csupán, hiába vett fel ugyananynyi időt az előállítása, mint az első-másodosztályú terméké. A javaslatot, elfogadta a vállalat vezetősége, és utasítást adott a szárítónak a meghosszabbítására (ezáltal a felülete 8-ról 10 négyzetméterre nő) és beburkolására, hogy 35—40 százalékkal csökkenjen a hőveszteség. Az átalakítási tervet a nagyjavítás idején ültetik gyakorlatba és azt várják tőle, hogy az említett műveleteknél mintegy 15—20 százalékkal növekedjen a termelékenység s a két nemesítőgéppel évi viszonylatban legalább 8,5 megawattóra villamos energiát takarítsanak meg az eddigi fogyasztáshoz képest. MEGGYORSUL AZ ÁZTATÁS Egy harmadik hasznos ötlet Nagy Károly hegesztő fejében született meg: emeljék föl az áztatómedencék fűtőcsöveit, hogy ezáltal javuljon azok hőátadó képessége. Ugyanis az eredeti terv szerint a meleg vízzel fűtött csőhálózatot közvetlenül a medencék „padlójára“ fektették, s így azok a betont is melegítették (a víz helyett). A javaslat elhangzása után nyomban hozzáláttak az üzemben a módosításhoz, ami abból áll, hogy gömbvasból készített füleket hegesztenek a csövekre, amik majd 10 centiméterrel megemelik azokat, hogy a víz teljesen körüljárhassa a fűtőtesteket. Feltételezik, hogy ilyen módon sikerül 8—10 órával lerövidíteni egy-egy áztatás idejét, de az is lehetséges, hogy a korábbi 3,5—4 napról 3- ra csökken az áztatás időtartama. A fenti munkáskezdeményezések annál is inkább figyelemre méltók, mivel a makfalvi Lenüzem az elmúlt évben nem tudott beilleszkedni a kijelölt energia-felhasználási keretbe. A fogyasztási kvóta túllépése miatt az Áramszolgáltató Vállalatnak 58 000 lej büntetést volt kénytelen fizetni, ami reméljük, az idén nem ismétlődik meg. Ehhez azonban az újítások alkalmazása mellett arra is szükség van, hogy az IREM és a Lenüzem jobban hangolja össze elképzeléseit. (lászló) Mi Mimmi Mi mi Mi Mi iihilimih Februári eseménykrónika Az elmúlt hónap legkiemelkedőbb belpolitikai eseménye a néptanácsi elnökök háromnapos országos konferenciája volt. Ez a reprezentatív fórum — melyet NICOLAE CEAUSESCU elvtárs kezdeményezésére intézményesítettek — számos nagy fontosságú problémát vitatott meg, mint amilyenek: az 1981—1985-ös egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési területi profilú terv teljesítése, a néptanácsok feladatai a mezőgazdaság fejlesztésében, az országos pártkonferencián elfogadott különprogramok, az 1983—1985-ös területi, önigazgatási, önellátási és szolgáltatási programok, az urbanizálási és helységrendezési programok életbeültetésében, a néptanácsok munkája a kisipari tevékenység összehangolásában, a kulturális-nevelő tevékenység megszervezésében és lebonyolításában. A konferencián kibontakozott széles körű vitában — a plénumon és a tizenkét munkatagozaton — 801 küldött és meghívott szólalt fel, cselekvőleg hozzájárulva a konferencián elfogadott nyolc dokumentum és a határozat kidolgozásához. A munkaülés végén elhangzott pártfőtitkári beszédet, a benne foglalt orientációkat és útmutatásokat az országos konferencia munka- és harci programként fogadta el, amely alapul szolgál a pártszervek és -szervezetek, a helyi államhatalmi és közigazgatási szervek, az összes honpolgárok jövőbeni tevékenységéhez. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának februári ülésén, amelyen részt vettek a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács Állandó Bürójának és a kormány tagjai, megvizsgálták és jóváhagyták az 1982. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv teljesítéséről szóló jelentést és közleményt. Megállapították, hogy a világgazdasági válság előidézte nehézségek ellenére, ha nem is értük el a tervezett ütemet, növekedett az ipari termelés 1981-hez viszonyítva, csökkentek az anyagi költségek, növekedett a termelékenység, a termékek műszaki és minőségi színvonala, gyarapodott a nemzeti jövedelem. A Politikai Végrehajtó Bizottság jelentést vizsgált meg és hagyott jóvá a termékek minőségének biztosításáról és ellenőrzéséről és elhatározta, hogy minden gazdasági ág számára külön programot dolgoznak ki a minőség szüntelen javításának biztosítására. Ezenkívül javaslatokat vizsgált meg és hagyott jóvá a hasznos elemeket tartalmazó egyes visszanyerhető nyers- és segédanyagok hasznosításáról. Február első felében zajlott le — Nicolae Ceausescu elvtárs jelenlétében — a Romániai Kommunista Diákegyesületek Szövetségének XIII. Konferenciája. A plénumon és a hat munkabizottságban a pártfőtitkár elhangzott beszédének szellemében a küldöttek elemezték a hazai főiskolások forradalmi szervezetének tevékenységét, kidomborították fontos szerepét az egyetemisták nevelésében és alapos felkészítéseiben, az új ember formálásában, és kijelölték azokat az új utakat és módozatokat, amelyek a diákegyesületek tevékenységének tökéletesítéséhez vezetnek. Pártunk főtitkárának munkaprogramjából februárban sem hiányoztak a megyei látogatások. A hónap elején Prahova megye két legnagyobb egységét — a sinaiai, illetve a breazai finommechanikai vállalatot — kereste fel, ahol több szervezési intézkedési és fejlesztési kérdésben döntöttek. Egy másik jelentős munkalátogatás a Scinteia téri kiállítási komplexumban zajlott le, ahol NICOLAE CEAUSESCU elvtárs a vegyipari és fémipari minisztérium vezető kádereivel, az illető ágazatok kutató, tervező és termelő szektorainak szakembereivel találkozott. Itt is megvitatták azokat a műszaki-szervezési intézkedéseket, amelyeket az idén hoznak a nyers- és segédanyagfogyasztás leszorítására, ezen anyagok magasabb fokú (Folytatás a 4. oldalon) Szűk völgyben szalad a kis terepjáró. Mellettünk egymásután maradoznak el a vígmányi, szentsimoni, vadadi hegyek havas ormai. Aztán kitárul a völgy. Előttünk a Kisküküllő. A dr. Demeter László asztalán kiteregetett térkép útvonalát próbálom gondolatban nyomonkövetni. Körzete Nyárádmagyarostól egészen Backamadarasig, Nyárádszeredától — Szénaverősig terjed. — Nehéz átfogni? — Nehéz, de muszáj. Szerencsénk van ezzel a tragaccsal — bocsánatkérően néz a gépkocsivezető felé, aki próbálja a legtöbbet kivenni az ütött-kopott IMZ-ből. — A tegnap sikerült valami benzint szerezni. Így ma a legtávolabbiakat látogatjuk meg. — Nem könnyű szolgálat. A jellegzetes mosoly ül ki az arcára. — Hát nem éppen a legkönynyebb. Huszonöt termelőszövetkezet, 11 község tartozik a megyei Szajtárító és Tenyészkiválasztó Hivatal nyárádszeredai alegységéhez, vagyis állattenyésztési szempontból ennek a jövőjét tartjuk kezünkben. — ? — Fő feladatunk a szaporítás, vagyis a tenyészállatnevelés irányítása. Ez a vidék mindig híres volt tenyészállatairól. Hét megyére szóló vásárokat rendeztek itt. — Nosztalgia. — Dehogy. A tavaly is 260 üszőt bonizáltunk, amelyek részt vettek a különböző vásárokon. Szalad a kocsi. Kisebb falvak maradoznak el mellettünk. Az állatorvosnak mindenikhez van valami megjegyzése. Falunézőben — Szent simon. Ez a falu aranybánya. A lakossághoz arányítva talán ennyi tejet, fajállatot sehol nem adnak el. S milyen fajállatok? Csiszár Gyula bácsi a tavaly is egy bikáért több mint húszezer tejt kapott. Vita Albert Szentgericéről, Fazekas Ferenc, Jobbágyfalváról szintén ennyit tett zsebre. Kelementelke. A doktor gyorsan rávágja. — Ezt jelenti a hozzáállás, amiről a kelementelkiek, nyárádszentmártoniak tesznek tanúbizonyságot, akik egyre jobban felsorakoznak a fajállataikról híres egységek mellé. Aztán meg itt van ez a maroknyi falu — mutat a Vécke völgyébe —, Bordás. Okosan kezdenek gazdálkodni. Felfigyeltek arra, hogy egyes gazdaságokban a tenyészállatok a rossz tápláltság miatt mennek tönkre. Felvásárolják őket s helyrehozva adják tovább. — Dehát ahhoz takarmány kell, mégpedig fehérjedús. — Hozzáállás, az szükséges, mert akinél ez megvan, az még a zsebében hozott lucerna- és — NAGY FERENC riportja — heremaggal is csodát művel. Márpedig a szentmártoni, bordosi vezetésre most ez jellemző. Tovább dicséri a termelőszövetkezeteket, a háztáji gazdaságokat, ahol az ellesi arány 82—84 százalék, s ahol egyes gazdáktól évente 4 000—5 000 liter is kerül a tejcsarnokba, meg egy-két tenyészállat a vásárra. De amint Bözödöt, Szentháromságot említem, lelohad a lelkesedése. — A sort folytathatnánk Bérével, Magyarossal, Véckével, Havaddal és másokkal. Elkeseredik az ember, amikor a tehén tőgyét meg kell keresni. Márpedig ezek a gazdaságok a tavaly még az ezer literes tejtermelést sem éri (Folytatás a 2. oldalon) Szováta új színfoltja, a Grivica lakótelep. A főútra néző lakótömb földszintjén gyógyszertár, könyvesbolt és postai szolgáltatásokat nyújtó egység működik. Folyamatban van több kisipari szolgáltatásnak szánt üzlet berendezése. (SZÁSZ KÁROLY felv.) Gazdag ismeretekkel az idei termésbőségért A marosbogáti termelőszövetkezet tagjai évek óta jó terméseredményeket értek el. Az elmúlt években a zöldségtermesztők megyei viszonylatban a legjobbak voltak. De jeleskedtek már a gabona- és cukorrépatermesztésben is. Eredményeik nyitja, a korszerű technológia alkalmazása. Zöldségesük legnagyobb részét öntözésre rendezték be, de nem vonakodnak a gépesítés, a kémizálás kiterjesztésétől sem. Mindez hozzáértő, jól felkészült embereket igényel. Éppen ezért a termelőszövetkezet vezetősége, a községi pártbizottság irányításával minden évben megszervezi a termelőszövetkezeti tagok szakmai oktatását. Az idén például profiljuknak megfelelően négy tanfolyamot indítottak be. A növénytermesztési tanfolyamot, amelynek 82 tagja van, Mihály Mária, a termelőszövetkezet mérnöke vezeti. A zöldségtermesztői tanfolyamnak 46 hallgatója van. Vezetője Sós Liviu mérnök. De külön tanfolyamokat szerveznek az állattenyésztők, gépesítők számára is, amelyeket szintén jól felkészült szakemberek vezetnek. A mezőgépészek tanfolyamán például Mihály Huba főmérnök nemcsak a gépek jobb kihasználásáról, hanem a korszerű növénytermesztési technológiákról is beszélt, amelyek az utóbbi időben egyre nagyobb teret hódítanak a bogáti termelőszövetkezetben is. A látogatottság jó, bizonyos esetekben eléri a 96 százalékot is, de 82 alá még sohasem csökkent. A tervezett nyolc leckéből hetet már megtartottak és március 1—4. között zárják a tanfolyamokat. A hallgatók igyekeznek mindjárt gyakorlatba is ültetni a tanfolyamon tanultakat. Ebben az időszakban nagy gondot fordítottak a talajtáperő pótlására. Eddig több mint 1000 tonna istállótrágyát hordtak ki a földekre, a melegágyakhoz pedig 400 tonna szalmás trágyát raktak össze Tekintetbe véve az üzemanyaghiányt, a trágyaszállításban a fogatokat használták fel. Ez a munka most is folytatódik. A tanfolyamon hallottak jobb munkára ösztönözték a mezőgépészeket is. Azon igyekeztek, hogy a tavasszal jól működő gépekkel kezdhessék meg a munkát. Az összes gépeket már régebb kijavították, s az ellenőrző bizottság nem talált kifogásolnivalót rajtuk. A gazdaságban egyre jobban fellendül az állattenyésztés is. A gondozók hozzáértően végzik munkájukat, tudományosan öszszeállított fejadag szerint takarmányoznak. Az istállóban mindenütt rend és tisztaság, s a takarmányozott tehenenkénti tejhozam hat liter körül mozog.