Vörös Zászló, 1983. április (35. évfolyam, 76-101. szám)

1983-04-01 / 76. szám

AZ RKP MAROS MECUI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXV. évfolyam 76 (9652) szám | 1983. április 1. péntek óra 50 iránt IACOAE CEAUSESCU ELVTÁRS JELENLÉTÉBEN Együttes ülést tartott a magyar és német nemzetiségű dolgozók tanácsa Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt fő­titkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének a jelenlé­tében csütörtökön a fővárosban együttes ülést tartott a magyar nemzetiségű dolgozók és a német nemzetiségű dolgozók tanácsa. A terembe érkező párt- és ál­lamvezetőnket élénk tapssal és ovációval fogadták a részvevők, akik az összes magyar és német nemzetiségű dolgozók nevében kifejezték nagy tiszteletüket, mély megbecsülésüket és forró hálájukat Nicolae Ceausescu elv­társ iránt, a teljes jogegyenlő­ségért, amely nemzetiségre való tekintet nélkül hazánk minden állampolgára számára biztosítva van, azért, hogy mindenki szá­mára szavatolt a részvétel joga pártunk és államunk bel- és kül­politikájának megalkotásában és végrehajtásában, a szocializmus és a kommunizmus nagyszerű művének megteremtésében Ro­mánia földjén. Ezek a gondola­tok és érzelmek illusztrálják, hogy az egész román nép nagy­fokú megbecsüléssel viseltetik a párt főtitkárának állandó törek­vése iránt, hogy erősödjön és tökéletesedjen szocialista demok­ráciánk, hogy az összes dolgo­zóknak egyre nagyobb lehetősé­gei legyenek részt venni a haza sokoldalú fejlesztésére, az egész nemzet jóléte szüntelen növelé­sére irányuló határozatok­ kidol­gozásában és megvalósításában. Az ülés elnökségében Nicolae Ceausescu elvtárssal együtt he­lyett foglalt Iosif Banc, Emil Bobu, Fazekas Lajos, Petru E­­nache, Gore Mihály, Szász József és Richard Winter elvtárs. Az elnökség tagja volt a ma­gyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsának több képvi­selő­je is. Az ülésen részt vettek az RKP KB, az Államtanács és a kor­mány több tagja, tömeg- és tár­sadalmi szervezetek képviselői, tudományos, művészeti és kultu­rális dolgozók. A munkálatokat megnyitva, Gere Mihály elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja a Magyar Nemze­tiségű Dolgozók Tanácsának el­nöke a következőket mondotta: Hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtársi Tisztelt elvtársak! Kérem, engedjék meg, hogy Románia Szocialista Köztársaság Magyar Nemzetiségű Dolgozói Ta­nácsának és Német Nemzetiségű Dolgozói Tanácsának együttes ülését megnyitva, hazánk e két nemzetiséghez tartozó összes ál­lampolgára nevében kifejezzem rendkívüli örömünket és mély hálánkat azért, hogy együttes ülésünkön jelen van a nép leg­­szeretettebb fia, Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, a köztársaság elnöke, pártunk és államunk kiváló ve­zetője, a haza javának és jólété­nek lánglelkű harcosa, a nemzet­közi politikai élet prominens személyisége. Szintén nagy örömmel üdvö­zöljük ülésünk munkálatain a párt- és államvezetőségben részt­vevő többi elvtársat. Az Ön jelenléte együttes ülé­sünk munkálatain, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elv­társ, emlékezetes esemény ma­rad az együttélő nemzetiségek é­­létében, bizonyítéka annak a k kö­­vetkezetes törődésnek és figye­lemnek, amellyel a teljes jog­­egyenlőségnek, az összest állam­polgár egységének és testvérisé­gének, a nemzetiségek kreatív és szellemi személyisége szabad fej­lődésének a biztosítása iránt vi­seltetik. Kérem, engedje meg jelente­nem, hogy a magasztos hazafiság szelleméb­en, a párt, a haza és az Ön iránt érzett mély tisztelet és nagyfokú megbecsülés megerősí­tésének lelkes légkörében a két tanács plénuma a tegnap meg­vitatta azokat a feladatokat, a­­melyek ráhárulnak az országos pártkonferencia határozatainak példás teljesítésében. A két tanács tagjai az összes magyar és német nemzetiségű dolgozó nevében kifejezték tel­jes és egyöntetű csatlakozásukat pártunk és államunk bölcs bél­és külpolitikájához, ahhoz a po­litikához, amelynek Ön a fő stra­tégája és exponense, kifejezték tántoríthatatlan elhatározásukat, hogy e politika gyakorlatba ülte­téséért teljes felelősségérzettel fognak dolgozni az egész néppel szoros egységben, egy emberként felzárkózva a párt körül, személy szerint Ön körül. Kérem, engedje meg, igen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy ebben a keretben folytassuk a napirend­re felvett problémák vitáját. A Magyar Nemzetiségű Dolgo­zók Tanácsának és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsá­nak plénumain előterjesztett je­lentések vitájában felszólaltak a következő elvtársak: Jakabos Csaba István, a kézdivásárhelyi (Kovászna megye) Mechanikai Vállalat igazgatója, Hildegard Mants.­ a medgyesi (Szeben megye, netán Gyár mun­kásnője, • Imre, a Szocia­lista Műr­­e, a tusnádi (Hargita ) mtsz elnöke,­ Fazekas Fe­­nc, a parosényi Bányavállalat (Hunyad megye) brigádvezetője, Ernest Breitens­­tein, a Neuer Weg főszerkesztő­je, Fazekas Lajos, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja,­ a kormány első mi­niszterének helyettese, Gyöngyi Mária, a nagyváradi Sintera Vegyipari Vállalat vegyészmér­nöke, Richard Winter, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, a Műszaki­­anyagi Ellátási és Állóalapgaz­­dálkodás-ellenőrzési Minisztérium miniszteri rangú államtitkára, Létay Lajos, az írószövetség tit­kára, az Úr­tunk című folyóirat főszerkesztője, Gerhard Kennerth, a szebeni filológia-történelem fa­ (Folytatás a 3. oldalon) GÁSPÁL ZSUZSANNA elvtársnő felszólalása Mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! A legnagyobb őszinteséggel je­lentem ki, hogy annak a meleg, nagyfokú kommunista öntudattól áthatott, forradalmi szellemű és határtalanul mozgósító beszédé­nek az erőteljes hatása alatt állok, amelyet forradalmi mun­kásságának 50. évfordulója és születésnapja alkalmából mon­dott a fővárosi ünnepi gyűlésen, mely beszédében meggyőzően aláhúzta a forradalmi humaniz­mus társadalmi igazságosságának és méltányosságának alapelveit, mely elvek vezérlik pártunkat mint törvényszerű szükségesség az összes dolgozók számára, nem­zetiségre való tekintet nélkül ahhoz, hogy egységben dolgozza­nak és harcoljanak a szabad, méltó életért, úgy ahogyan ők óhajtják. Tolmácsolom mélyen tisztelt főtitkár elvtársnak a testvéri egységben élő és dolgozó összes Maros és Küküllő menti dolgo­zók — románok, magyarok és németek — ön iránti szeretetét, tiszteletét és teljes odaadását, ama elhatározásukat, hogy min­den energiájukat latba vetik pártunk és államunk politikájá­nak a megvalósításáért. Maros megye, mint egyébként az egész ország, jó eredménye­ket ért el az 1982. évi gazdasági­társadalmi tervelőirányzatok tel­jesítésében, s szinte 77 millió lej értékű nettó többlettermelést valósított meg az 1­000 lejre szá­mított árutermelés 5,9 lejjel tör­tént anyagi kiadások csökkenté­sének körülményei között. Több mint 48 millió lej értékű több­letnyereséget valósítottunk meg, amiből 25 millió lejt az iparban. Az ipari tevékenységben az erő­feszítéseket elsősorban az új technológiák bevezetésére és a meglévők korszerűsítésére, a ter­melőkapacitások és a munkaidő jobb kihasználására, a gyártmá­nyok változatosabbá tételére, az új,­­ magas műszaki színvonalon és a kevés nyers- és alapanya­got igénylő termékek gyártásba­­vételére fordítottuk. Jó eredmé­nyekkel kísérleteztük ki a köz­szállításban a benzinnek földgáz­zal való helyettesítését és hama­rosan módunk lesz arra, hogy a gázolajjal működtetett autóbu­szokat gázolajjal és földgázzal történő üzemeltetésre alakítsuk át. •A dolgozók közgyűlései által megvitatott és jóváhagyott 1983. évi megyei gazdasági-társadalmi fejlesztési terv biztosítja a me­gyei árutermelés 9,3 százalékos növelését, ami mindenben össz­hangban van a párt Országos Konferenciája által a jelenlegi szakasz konkrét körülményeinek megfelelően kijelölt intézkedé­seknek és feladatoknak. A falvak összes lakossága je­lenleg odaadóan dolgozik azért, hogy maradéktalanul gyakorlat­ba ültesse mindazokat a felada­tokat, amelyeket Ön, Nicolae Ceausescu elvtárs jelölt ki az állattenyésztés fejlesztése, az elő­irányzott állatállomány meg­va­lósítása, valamint a szocialista mezőgazdasági egységek és a magántermelők számára kijelölt tervelőirányzatok valóra váltása terén, s ez utóbbiaknak az álla­mi alap létrehozásához törté­nő jelentősebb hozzájárulására. A mezőgazdasági szektorban megkülönböztetett figyelmet for­dítunk a munkafegyelem és rend megszilárdítására, az állatgondo­zói tevékenység javítására, a szálláshelyek korszerűsítési mun­kálatainak a befejezésére és a takarmányalap biztosítására. E­­zekre az intézkedésekre annál is inkább szükség van, mert a múlt évi eredmények nem állnak a megye mezőgazdasági lehetősé­geinek szintjén. Ezt a problé­m Folytatás a 3. oldalon) Hatékony intézkedések az állattenyésztés fellendítése érdekében Egyre több állatot nevelünk és szerződünk le Mi, falusi gazdálkodó emberek úgy számítjuk, hogy az állatte­nyésztés fellendítésére foganato­sított intézkedések, a kiegészítő törvényerejű rendelet mindany­­nyiunk számára előnyöket jelen­tenek, és arra serkentenek, hogy egyre több állatot tartsunk és szerződjünk le. Én a háztáji gaz­daságomban két fejőstehenet, növendék állatokat, juhokat, sertéseket tartok. Az elmúlt esz­tendőben szerződéses alapon egy sertést, egy növendék szarvas­­marhát és egyetlen takarmányo­­zott tehéntől 2 800 liter te­jet ad­tam át az államnak. Az idén sem adom alább. Szerződést kö­töttem egy bikaborjú, nagyobb mennyiségű tej, gyapjú leadásá­ra. De nem csak arra törekszem, hogy darabszámban teljesítsem a szerződéses kötelezettségemet, h­anem­ arra is, hogy minél na­gyobb súlyban adjam át az álla­tokat, így a bikaborjú, amit le­adok, legalább 400 kilós lesz , gondolom, első osztályú. Az Államtanács törvényerejű rendeletéből megragadta a fi­gyelmemet az a kitétel, misze­rint 400 lej jutalmat kapunk minden, a háztáji gazdaságban ellet borjúért, amelyet legalább­ hat hónapig nevelünk s utána vagy leszerződjük az államnak, vagy megtartjuk a saját gazda­ságunkban továbbtenyésztésre, vagy igásállatnak. Ez a pénzju­talom arra serkent mindannyi­unkat, hogy vigyázzunk a bor­jakra, gondozzuk megfelelőkép­pen s gyarapítsuk az állatállo­mányt. Igen fontosnak tartom azt is, hogy jelentős ártöbbletet kapunk akkor, ha december 1. és április 30. között több mint 400 kilós élősúlyban adjuk át a növendékeket. Beresztelkén nem egyedi pél­da az enyém. Nagyon sokan van­nak még, akik szívesen foglal­koznak állattartással, -neveléssel. Ilyenek például Bene Pál, Csu­ka Rezső és mások. Úgy vélem, hogy az új intézkedések még több állattartót ösztönöznek ar­ra, hogy növeljék a háztáji gaz­daságokban tartott állatok szá­mát s minél több állattal és ál­lati eredetű termékkel járulja­nak hozzá az állami alaphoz. KOVÁCS JÁNOS, a beresztelki termelőszövetkezet tagja A régeni Fafeldolgozó Vállalat hangszergyárának gépterme Márciusi eseménykrónika A belpolitikai eseményekben gazdag március krónikáját az I­KF KB plenáris ülésével kezd­jük, amelyen két fontos kérdés­­csoportot vitattak meg: az egyik az 1982. évi gazdasági-pénzügyi tevékenység mérlege, a javadal­mazási és anyagi érdekeltségi rendszer tökéletesítése, az új gazdasági mechanizmus határo­zottabb alkalmazása, a második a párt szervezeti tevékenysége, a káderpolitika, a dolgozók le­veleinek megoldása és a nemzet­közi tevékenység. A Központi Bizottság plenári­sa úgy értékelte, hogy noha 1982- ben nem valósultak meg a terv­­szerűsített ütemek, egészében véve tovább fejlődött nemzet­­gazdaságunk. A nemzeti jövede­lem 2,6 százalékkal növekedett a köztársasági iparban, s a szo­cialista szektor dolgozó személy­zete 120 000 emberrel gyarapo­dott, miközben a kapitalista or­szágokban tovább növekedett a munkanélküliek száma. A plenáris záróülésen Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk fő­titkára nagy jelentőségű beszédet mondott, kijelölve azokat a fő cselekvési irányokat, tennivaló­kat, amelyek biztosítják az idei tervfeladatok hiánytalan teljesí­tését a nemzetgazdaság vala­mennyi ágában. A hónap végén összehívták a Nagy Nemzetgyűlés VIII. tör­vényhozási ciklusának 7. üléssza­kát. Az ország törvényhozó fó­ruma meghallgatta a Miniszter­­tanács jelentését az idei első negyedévi tervteljesítésről, az országos pártkonferencián hozott határozatoknak a végrehajtásá­ról, az 1983. évi tervfeladatok­ maradéktalan teljesítéséért tett intézkedésekről. Az ülésszakon határozatot hoztak a NAGY vizs­gáló bizottságának a törvények és agrozootechnikai normák megszegésével kapcsolatos jelen­téséről, kiegészítve Nicolae Ceausescu elvtárs javaslatával, miszerint a NAGY őszi üléssza­kán terjesszenek elő jelentést a határozatban foglalt intézkedé­sek gyakorlatba ültetéséről. Az ülésszakon előterjesztett törvénytervezeteket — a Munka­­törvénykön­yv, a munka­mennyi­ség és minőség szerinti javadal­mazására vonatkozó törvény mó­dosításáról — a NAGY állandó bizottságai vizsgálják meg és a jelenlegi ülésszak következő ü­­lésén hagyják jóvá. (Folytatás a 4. oldalon)

Next