Vörös Zászló, 1983. április (35. évfolyam, 76-101. szám)

1983-04-01 / 76. szám

A magyar és német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes ülése (Folytatás az 1. oldalról) főultás dékánja, Fejes Gyula, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának titkára, Gáspár Zsuzsánna, az RKP Maros megyei bizottságának titkára, az Országos Nőtanács alelnöke, Berencz József, az aradi Victoria óragyár igazgatója, Fúró Gyula, a Nevelés és Oktatásügyi Minisztérium miniszteri rangú államtitkára. A szónokok hangsúlyozták az országos pártkonferencián elfogadott dokumentumok nagy fontosságát, kiemelve, hogy azok orientációt és irányt szabnak az akcióknak, amelyeknek célja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése útján való előhaladásunkat biztosító ötéves tervi feladatok és a XII. kongresszusi programhatározatok megvalósítása. Az összes felszólaló nagyra értékelte Nicolae Ceausescu elvtárs meghatározó hozzájárulását a sokoldalú országfejlesztés alapvető célkitűzéseinek meghatározásához, az egész nemzet alkotó erőinek és energiáinak mozgósításához, az új, jobb minőség megteremtéséhez minden tevékenységi területen, az összes dolgozó anyagi és szellemi jólétének szüntelen növeléséért, pártunk bel- és külpolitikája kidolgozásához és megvalósításához, mely politika teljes mértékben megfelel a román nép létérdekeinek, szabadságra, függetlenségre, békére és haladásra irányuló törekvéseinek. A munkálatok során hangsúlyozták, hogy országunk magyar és német nemzetiségű dolgozói egyöntetűen csatlakoznak a párt programjához, a Nicolae Ceausescu elvtárs által megfogalmazott rendkívüli elméleti és gyakorlati értékű tézisekhez és orientációkhoz, amelyek irányt szabnak és lelkesítőleg hatnak az ország összes állampolgárára a szocialista hazánk felvirágoztatásának szentelt áldozatteljes, odaadó tevékenységben. A felszólalók kiemelték azokat a jelentős megvalósításokat, amelyeket a román nép ért el, szoros egységben, a szocialista építés évei folyamán, s különösen abban az időszakban, amióta Nicolae Ceausescu elvtárs áll a párt és az állam élén, Románia egész történetének beteljesülésekben leggazdagabb szakaszában. Kidomborították az összes megyék harmonikus fejlesztésére, a termelő erőknek az egész területen való kiegyensúlyozott elosztására irányuló pártpolitika helyességét, azt a tényt, hogy e politika közvetlen eredményeként beindult az ország övezeteinek átfogó homogenizálási folyamata a gazdasági potenciál tekintetében. Rámutatva, hogy mindezek a sikerek az összes dolgozók teljes jogegyenlőségének gazdasági alapjait jelentették, a vita részvevői egyöntetűen nagymértékeltek azt a ragyogó módot, ahogyan a párt a nemzeti kérdést megoldotta Romániában, biztosítva az összes — román, magyar, német és más nemzetiségű — állampolgárok maradéktalan részvételét a gazdasági-társadalmi élet, az egész társadalom vezetésében. Ugyanakkor mély hálájukat fejezték ki pártunk és államunk szeretett és tisztelt vezetője iránt, aki vitathatatlan érdemeket szerzett a nemzeti kérdés demokratikus, humanista megoldási módjainak kidolgozásában és alkalmazásában. Az új rendszer építésének éveiben elért kiemelkedő megvalósítások feletti mély hazafias büszkeségüknek adva hangot, a felszólalók határozottan visszaverték a pártunk és államunk politikája elleni rágalmazásokat, egyes külföldi körök arra irányuló próbálkozásait, hogy beavatkozzanak belügyeinkbe, egymás ellen uszítsák a különböző nemzetiségeket, lesújtsanak a nép, a szocializmus forradalmi vívmányaira. Ilyen összefüggésben megerősítették a magyar és a német nemzetiségű dolgozók messzemenő ragaszkodását pártunk és államunk elvszerű és konstruktív külpolitikájához, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs oly ragyogóan és következetesen felkarol s amely az enyhülés, a leszerelés, a biztonság ügyét, az összes népek békére, szabadságra, függetlenségre és haladásra irányuló magasztos eszmei megvalósításának ügyét szolgálja. A plénum részvevői kifejezésre juttatták a magyar és német nemzetiségű dolgozók elhatározását, hogy az egész néppel együtt, szoros egységben a párt és annak főtitkára körül tevékenykednek a közös hazának — Románia Szocialista Köztársaságnak — a civilizáció és a haladás újabb csúcsaira emeléséért A két tanács tagjai nevében Gere Mihály elvtárs a következőket mondotta: Ismételten kifejezve nagy örömünket és megelégedésünket, hogy ezen az együttes ülésen újból körünkben üdvözölhettük, s hogy részvétele folytán ülésünk nagy horderejű politikai eseménnyé változott, kérem, engedje meg, hőn szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy forró szeretettel mindannyiunk nevében felkérjem, tartson beszédet együttes ülésünk munkálatainak befejezéseként. A szeretet és a megbecsülés legnemesebb érzelmeitől övezve, az öröm és a mély megelégedés légkörében szólásra emelkedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs. A pártfőtitkár beszédét megkülönböztetett figyelemmel és jogos érdeklődéssel, teljes egyetértéssel és megelégedéssel hallgatták végig, több ízben hosszan megtapsolták, megéljenezték. A jelenlévők lelkesen skandálták: Ceausescu — RKP!, Ceausescu és a nép!, Ceausescu — Béke! Az ülés valamennyi részvevőjének érzelmeit kifejezve Eduard Eisenburger elvtárs, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke a következőket mondotta: Igen tisztelt főtitkár elvtárs! Kérem, engedje meg, hogy a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsai összes tagjának nevében még egyszer melegen megköszönjem a nagy és kivételes megtiszteltetést, amelyben azáltal részesített, hogy eljött ülésünk munkálataira, s ugyanakkor kifejezzem hazafias büszkeségünket, amit az ön beszédének hallatán éreztünk, minthogy e beszéd rendkívüli elméleti és gyakorlati fontosságú dokumentumot jelent tanácsaink, az egész nép további tevékenysége számára. Az ön expozéja, igen tisztelt főtitkár elvtárs, összefoglalja a XII. pártkongresszus óta eltelt időszaknak az egész nép által elért átfogó sikereit, azokat a sikereket, amelyekben benne foglaltatik a magyar, a német és minden más nemzetiségű dolgozó munkája is, a mindennapi tevőleges és tudatos hozzájárulás, amelyet román testvéreinkkel szoros egységben nyújtanak a közös alkotó erőfeszítéshez a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért drága hazánkban, Románia Szocialista Köztársaságban. Az ön expozéja ugyanakkor az igényesség és a forradalmi szilárdság szellemében vázolja fel az utakat és az irányokat a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsai által kifejtett tevékenység szüntelen tökéletesítéséhez, hogy e szervek fokozott szerepet vállaljanak az 1982 decemberében megtartott országos pártkonferencia határozataiban foglalt mozgósító feladatok megvalósításában. Biztosítjuk, igen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy az öszszes magyar és német nemzetiségű dolgozókkal megvitatjuk az előttünk tartott expozéban foglalt eszméket és téziseket, és az öntől kapott értékes útmutatások szellemében intézkedéseket dolgozunk ki ahhoz, hogy az ön kezdeményezésére csaknem másfél évtizeddel ezelőtt megalakított nemzetiségi tanácsok még nagyobb mértékben hozzájáruljanak a pártprogram és a XII. kongresszusi határozatok valóra váltásához. A Román Kommunista Párt politikáját saját politikánknak tekintve, és megértve, hogy minden állampolgár alapvető kötelessége cselekvően részt venni a közös haza felvirágoztatásáért végzett munkában, úgy hiszem, mindkét tanács tagjai, az összes magyar és német nemzetiségű dolgozó egyetért azzal, hogy ünnepélyesen fogadjuk meg Ön előtt: teljes egységben, szocialista hazánk összes dolgozóival szoros összefogásban odaadással dolgozunk népünk jövőjének megteremtéséért, harcolunk az összes dolgozók nemzetiségre való tekintet nélküli egységének, barátságának és testvériségének szüntelen erősödéséért, Románia felemelkedéséért a haladás és a civilizáció egyre magasabb csúcsaira. A nagyszerű alkalmat megragadva, hogy körünkben tartózkodik, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, újból köszönetet szeretnék mondani önnek a megkülönböztetett gondoskodásért, az elvszerű, realista és humanitárius módért, ahogyan, amióta a párt és az állam élén áll, az együttélő nemzetiségek sajátos problémái is megoldódnak, azokért a feltételekért, amelyek garantálják nemzeti létünk zavartalan érvényesülését, a személyiség sokoldalú fejlődését. Mindezekért kérjük, fogadja legmélyebb hálánkat és messzemenő ragaszkodásunkat a párt és az állam bel- és külpolitikájához, önhöz, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a modern Románia megteremtőjéhez. Jó egészséget és munkabírást kívánunk önnek, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt és az állam élén, drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság összes fiai javára. A gyűlés végén a jelenlévők ismét hosszasan, erőteljesen éltették a pártot, annak főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat, szabad és független hazánkat, ez alkalommal is aláhúzva a haza összes — román, magyar, német és más nemzetiségű — fiainak egységét és testvériségét, a pártunk és államunk politikájához való ragaszkodását, ama elhatározását, hogy szoros egységben a kommunista párt, a pártfőtitkár körül megvédik a közös forradalmi vívmányokat, hogy biztosítják Románia határozott előrehaladását a szocializmus és a kommunizmus útján. A gondos legelőtakarítási karbantartás — a bőséges termés biztosítéka Egy kis nosztalgia, sok apró tűz felszálló füstje, jókedv, nevetés. A hegyoldalban ott a falu apraja-nagyja. A kisebbek a bogáncsokat dobják a tűzbe, a nők a vakondtúrásokat verik szét, a férfiak a bokrokat irtják éles fejszéjükkel. Délben aztán a parázsnál közösen szalonnát sütnek. De hol van már a tavalyi hó? Fűzi Mihály, a „Maros“- Legelőgazdálkodási Vállalat igazgatója elérti a kérdést, de azért nevetve válaszol: — Nem kell félteni, mert ott van még a Kelemen-havasokban s a Bekecsről is alig ment el. Aztán komolyabbra fordítja a szót.. . Valóban, nincs meg a legelőtakarításnak az egykori sava, borsa. Egy kicsit elszoktak tőle az emberek, de azért sok község, falu határában lángol fel a legelőtakarítók lakta tűz. Igaz, mi már nem tíz, húsz hektárban, hanem tízezer hektárokban gondolkodunk. Csak a mi vállalatunk terve 75 000 hektár legelőtakarítást és 78 000 hektár műtrágyázást ír elő. — És hol tartanak vele? — Jóval a felén túl. Műtrágyát több mint 47 000 hektáron szórtunk szét. Kézzel, géppel, repülővel, s az utóbbi nap egy helikopter is érkezett. A legújabb jelentések szerint a vakondtúrásokat 56 165 hektáron terítették el, ugyanott kiirtották a tövisbokrokat, összeszedték a köveket, bokorirtást végeztek. És természetesen a nem használható anyagok, a gyomok mindenütt tűzre kerültek. És ez nemcsak a mi érdemünk. A vállalat biztosítja a műtrágyát, a műszaki irányítást, segédletet, de szükség van a lakosság hozzájárulására is. Rendelkezés írja elő, hogy minden számosállat után, annak gazdája két tonna istállótrágyát köteles kivinni és két napot dolgozni a legelőtakarításnál. — Hogyan tesznek eleget ennek a feladatnak? — Megyei szinten eddig 2 739 hektárra hordtak ki istállótrágyát. A tervezett 6 200 hektárhoz képest kevés, de még van idő pótolni és ide számít a nyári kosarazás is. Vannak azonban falvak, községek, amelyeket példaképpen emlegethetünk. A szentsimoniak például nemcsak kitakarították az egész legelőjüket, hanem az erre az évre tervezett területet meg is trágyázták. Jó munkát végeztek a mikefalvi, ádámosi, csíkfalvi, gyulakutai, havadi, gerebenesi, szentpáli néptanácsok körzetében is. — Van tehát kitől példát venni. — És szükséges is, mert bizony Bánd, Nyárádremete, Küküllőszéplak, Balavásár, Zágor és más községek körzetében elég gyengén mozognak. Jobb szervező, mozgósító munkára van tehát szükség. — Ez a vállalatra is vonatkozik? — A farmok vezetői igyekeznek jól megszervezni a munkát. Ők irányítják a legelőtakarítást, karbantartást, és természetesen gépekkel végzik a nagyobb munkálatokat. Az említett műtrágyázás mellett eddig 3 000 hektáron újravetést és felülvetést végeztünk. — Nem kevés? — Hát ha a tervezett 12 000 hektárhoz viszonyítjuk nem sok, de tekintetbe kell venni, hogy ezt a munkát a nyáron és az ősszel is folytatjuk. Meglesz tehát az előirányzat. Az idén eredményesen használtuk fel a kombinát melléktermékeit is, amelyek a mész mellett még bizonyos százalék nitrogént is tartalmaznak. Mintegy 1000 hektárnyi területet javítottunk fel velük. És természetesen napirenden vannak a beruházási munkálatok is. Az idén 38 millió lejt költünk a legelők korszerűsítésére. Bőségesebb lesz tehát a fahozam az idén a„Maros" Legelőgazdálkodási Vállalat gyepterületein. Legalábbis erre engednek következtetni az előkészületek és az a nagy beruházás, amelyet az állam fordít a gyepterületek feljavítására. (háromszéki) VÖRÖS ZÁSZLÓ - 3. OLDAL GÁSPÁL ZSUZSANNA elvtársnő felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) már nyíltan megvitattuk a falusi lakossággal, és meggyőződésünk, hogyebben az évben nagyobb termést érünk el, jobb körülmények között alkalmazzuk a helyi önigazgatási és önellátási programot. Szüntelenül szem előtt tartva azokat az útmutatásokat, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs adott az RKP KB ez év március 23—24-i plenáris ülésén mondott beszédében, a Maros megyei dolgozók, nemzetiségre való tekintet nélkül szoros egységet alkotnak abban a törekvésben, hogy maradéktalanul megvalósítják mindazokat a feladatokat, amelyeket a párt XII. kongresszusa és országos konferenciája jelölt ki az ország szüntelen fejlődésének biztosítására, olyképpen, hogy megvalósítják az 1983. évi tervfeladatokból rájuk háruló feladatokat, megteremtve ezáltal az 1981—1985-ös ötéves terv megvalósításához szükséges feltételeket, hozzájárulva ezáltal országunk alapvető célkitűzésének megvalósításához, az új magasabb szintű szakaszra való áttéréshez. Megyénk összes dolgozóinak e tántoríthatatlan elhatározásának adva hangot, a magyar nemzetiségű dolgozók, az összes dolgozók nevében vállaljuk, hogy a pártszervek és -szervezetek vezetésével erőt nem kímélve mindent megteszünk a megyénkre háruló feladatok példás teljesítéséért. Munkánkkal juttatjuk kifejezésre forró hálánkat azokért a ragyogó munka- és életkörülményekért, a különböző tevékenységi területeken munkálkodó dolgozók közötti egyenlőség érvényesüléséért, azért a megkülönböztetett gondoskodásért, amelyet ön, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs tanúsít a marosmenti vidékek fejlesztése, mint egyébként minden megye és helység fejlesztése iránt. Éppen azért, mert a Maros megyei dolgozók ragaszkodnak ezekhez a nagyszerű megvalósításokhoz, szeretik közös hazánkat, Románia Szocialista Köztársaságot, felháborodottan utasítják vissza az imperialista köröknek, a külföldi reakciós és revizionista elemeknek azt az igényét, hogy pártunk és államunk nemzetiségi politikáját vita tárgyává tegyék, hogy beavatkoznak belügyeinkbe és hogy egyes külföldi történészek és publicisták megpróbálják meghamisítani a román nép történelmét, minden olyan próbálkozást, amely rést akar ütni a magyar és román dolgozók testvéri egységén, szítja a nacionalizmust és a sovinizmust. A párt és a kormány előtt vállaljuk, hogy mindent megteszünk a román néppel való testvéri egységünk erősítéséért, úgy vélve, hogy ez az egység hazánk felvirágoztatásának és prosperitásának a záloga. Mindent elkövetünk drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság felvirágoztatásáért.