Vörös Zászló, 1983. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXV. évfolyam 128 (9704) szám 1983. június 1. szerda Ara 50 bámi Szervezett és szorgalmas munkával az idei ipari terv összes előirányzatainak túlszárnyalásáért! „Véleményem szerint azt kellene célul kitűznünk, hogy az 1983-as esztendőt legalább 12 milliárd lejes ipari termelés­­többlettel zárjuk... Meggyőződésem szerint ez a lehetőség megvan, és az esztendő végén módunk lesz méltányolni a kormány jó munkáját és intézkedéseit az ipari terv lénye­ges túlteljesítésének biztosítása ügyében“. NICOLAE CEAUljiESCU A nemzetgazdaság idei célki­tűzéseinek megvalósítása, illetve túlszárnyalása tekintetében nagy fontosságú események színhelye volt a múlt hét végén Bukarest: a párt főtitkárának elnökletével munkatanácskozást tartottak az RKP Központi Bizottságánál, majd azt követően megtartotta plenáris ülését az Ipari, Épít­kezési, Szállítási, Áruforgalm­a­­zási és Pénzügyi Dolgozók Or­szágos Tanácsa. Mindkét fóru­mon részletesen megvizsgálták a pártszervek és -szervezetek, a dolgozók tanácsainak tevékeny­ségét az év első hónapjaira szóló terv teljesítéséért, és intézkedé­seket jelöltek ki az 1983-ra ki­tűzött feladatok hiánytalan vég­rehajtására, a tevékenység mi­nőségi színvonalának további e­­melésére. Értékelve az irányító- és termelőmunka milyenségét, Nicolae Ceausescu elvtárs ki­domborította, hogy „az év első négy hónapjában az ipari terme­lési tervet néhány milliárd lej­jel túlszárnyaltuk“. Számottevő eredményeket értünk el az ener­gia- és nyersanyagforrások erő­teljesebb ütemű fejlesztése te­rén (utaltak itt elsősorban a szén és számos érc kitermelési üte­mének fokozódására), határo­zott intézkedésekkel szorgalmaz­ták az anyagok visszanyerését és újrafelhasználását, az alkat­részek felújítását, az anyagi rá­fordítások mérséklését. A két fórum munkálatain a­­zonban megállapítást nyert, hogy az iparban elért eredményekkel nem lehetünk teljesen elégedet­tek, megvalósításaink még nem tükrözik a rendelkezésre álló le­hetőségeket. A következő idő­szakban tovább kell fokozni a kőolaj kitermelésének ütemét, szorgalmazták az anyagi ráfor­dítás további mérséklését, a tervelőirányzatokhoz képest már az idén jóval határozottabban kell apasztani az anyagi költsé­geket, biztos alapot teremtve ez­által arra, hogy az elkövetkező két esztendőben a nemzetgaz­daság összességében az anyagi költségek részarányát legalább 56—57 százalékra szoríthassák le. Hangsúlyozták a kiviteli terv hiánytalan teljesítésének nem­zetgazdasági fontosságát. Az RKP KB-nél megtartott ta­nácskozáson, valamint az ipari és mezőgazdasági dolgozók or­szágos tanácsainak együttes ülé­sén kiemelt fontosságot tulajdo­nítottak a munkatermelékeny­ség további erőteljesebb ütemű emelésének. Nem kielégítőnek ítélve meg a munkatermelé­kenység emelése terén elért e­­redményeket, pártunk főtitkára határozott intézkedéseket sürge­tett, hogy már az idén erőtelje­sebben növeljük a munkaterme­­lékenységet, anélkül, hogy vár­nánk a központi szinten kidol­gozás alatt álló program végle­gesítését, melyben a munkater­melékenységnek a tervezettnél fokozottabb ütemű emelését he­lyezik kilátásba. Meg kell min­denkinek értenie, hogy előreha­ladásunknak, jólétünk fokozásá­nak egyedüli útját az OKO­SABB, SZAPORÁBB munka ké­pezi. Elmarasztalólag szóltak a be­ruházási program végrehajtásán dolgozók tevékenységéről. Bár az építők számára a tél­ tavasz folyamán igen kedvező volt az időjárás, szervezési fonákságok, ellátási zavarok következtében a kivitelezés üteme nem érte el a tervezett szintet. Felkérték e fon­tos területen dolgozókat, hogy az erők jobb összpontosításával, a munkaszervezés, az anyag- és gépellátás javításával június vé­géig biztosítsák a lemaradások behozását. Mindannyiunk szá­mára ismert az 1983. évi beru­házási program végrehajtásának rendkívüli jelentősége. E prog­ram végrehajtásától függ első­sorban energetikai- és nyers­anyagalap fejlesztési céljaink megvalósítása. Éppen ezért ha­tározott intézkedésekkel kell szorgalmazni a tervben szereplő összes objektumok határidőre történő átadását, a leghatéko­nyabb technológiák és építkezési megoldások alkalmazását, a tí­pustervek felhasználásának ki­­terjesztését, a kivitelezési határ­idők lecsökkentését, az energia­­fogyasztás mérséklését. összegezve a megvalósításokat és tennivalókat, a tanácskozás és a plenáris ülés részvevői úgy ér­tékelték, minden feltétel adott ahhoz, hogy teljesítsük és túlszár­nyaljuk az erre az évre szóló állami terv összes előirányzatait, töretlenül megvalósítsuk a XlI. kongresszuson és az országos pártkonferencián kijelölt alap­vető célkitűzéseket, s ezáltal hazánkat a haladás és civilizáció újabb magaslataira emeljük. Az Ipari Dolgozók Országos Taná­csa és a Mezőgazdasági Orszá­gos Tanács együttes ülésének részvevői felhívással fordultak hazánk dolgozóihoz, felkérték „az ipar, az építkezés, a szállí­tás, az áruforgalmazás terén dol­gozókat, hogy erőt nem kímélve munkálkodjanak, biztosítsák a fizikai és nettó termelési terv hiánytalan végrehajtását, fejlesz­­szék a nyersanyag- és az energe­tikai alapot, s minél nagyobb hatékonysággal használják ki a termelőkapacitásokat, a beren­dezéseket és gépeket, még erő­teljesebben növeljék a munka­termelékenységet, a termékek minőségének szintjét és műszaki színvonalát, maximális felelős­séggel gazdálkodjanak a válla­latok anyagi és pénzalapjaival és növeljék azok nyereségét, erő­sítsék a rendet és a termelési fegyelmet, maradéktalanul ki­használva az új gazdasági-pénz­ügyi mechanizmus, a munkás önigazgatás és önálló gazdálko­dás nyújtotta előnyöket.“ MA ŐKET ÜNNEPELJÜK Humánus társadalomban é­­lünk, mely mindent megtesz gyermekeinkért. Pártunk és államunk megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy jó körülményeket teremtsen szá­mukra. Bölcsődék, iskolák, egyetemek várják gyerme­keinket. A munkára, életre nevelés a tanuláshoz való jog biztosításán alapul. Minden fokon ingyenes az oktatás, a tízosztályos oktatás általános­sá tétele az összes gyermek beiskolázását jelenti. Gyerme­keink — románok, magyarok, németek és más nemzetisé­gűek — a haza, a párt és nép iránti tisztelet szellemében nevelkednek. „Teljes joggal állíthatjuk — mondotta pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs —, hogy a mai Romániában az összes gyermekek, az egész ifjúság m­pfényes életet él, a boldog, szabad és virágzó jövő perspektívájával ren­delkezik. Az összes gyerme­keknek, az egész ifjúságnak mindene megvan, hogy társa­dalmunk forradalmi átalakí­tása nagyszerű művének mél­tó folytatója, a kommuniz­mus derék építője legyen". Az oktató-nevelő tevékeny­séget képzett pedagógusok végzik — óvónők, tanítók, ta­nárok, mérnökök és mesterek. Az oktatás anyagi alapjának szüntelen bővítésére jelentős összegeket irányoz elő az ár­(Folytatás a 3. oldalon) Italban suhog a fényérzékeny panzpapír, amint az asz­talra kiterítik. Segesvár „centru­mát“ vélem felismerni a fekete tussal meghúzott vonalakban: a Marosvásárhely felől fordított S alakban bevezető ódon kockakö­ves Malom utcát, a háromszögű Augusztus 23 teret, a változó szélességű Gheorghe Gheorghiu- Dej utcát és környéküket. Bor­bély Béla, a Megyei Tervezőin­tézet műszaki igazgatója, akinek a szobájában beszélgetünk, így közelíti meg a témát: — Segesvárnak tulajdonkép­pen nincs központja. Van egy főutcája, amit csak jóakarattal lehet annak tekinteni... De az elmúlt évben hozott államtanácsi rendelet alapján elkészítettük egy új központ tervét. Ennek a városrendezési tervnek a sajá­tossága éppen a település törté­nelmi adottságaiból eredően az, hogy a korszerűt beépítjük a régibe, illetve a régit belefoglal­juk az újba. Ami az újat illeti, nyilvánvaló, hogy a mai építészeti rendszer­rel és a mai funkcionális köve­telményeknek megfelelően épít­kezünk, de a homlokzatok ki­alakításával is igyekszünk be­illeszkedni a város hangulatába. Ne­m a stílust másoljuk és nem középkori épületeket emelünk, viszont arra törekszünk, hogy ezek az új épületek ne tűnjenek idegennek a környezetükben. A központi fekvésű régi épü­leteket külön-külön felmértük, megvizsgáltuk mind szerkezeti szempontból, mind a rendelteté­süket illetően. Ahol a lak­ás ma­rad, ott javasoljuk az épület ké­nyelmi fokának emelését, mert ezeknek a régi lakásoknak álta­lában nincs meg a komfortja. Egyikben hiányzik a konyha, a másikban a fürdőszoba, aztán nincs mindenütt vízvezeték, csa­tornázás, célszerűtlen, kaotikus az egész építkezés, számos tolda­lék- és melléképület van az ud­varokon. .. A felmérés során azt is megvizsgáltuk, hogy az utcára néző házaknak — elsősorban a földszinti helyiségeknek — mi a jelenlegi rendeltetése és hogy AJTAY LÁSZLÓ (Folytatás a 4. oldalon) Megszépül Segesvár Az RKP Központi Bizottságánál tartott munkatanácskozás szellemében Minden erőt, eszközt a növényápoláshoz és a növény­­védelemhez összpontosítanak ■ BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEDIK A CUKORRÉPA HARMADIK kaposása ■ 30 tonnás Átlagos krumplitermésre számítanak , jó a kukorica hektáronkénti sűrű­sége ■ ÖRVENDETESEN NÖVEKSZIK A TEJHOZAM: AZ Átlag máris 12,7 liter. Az RKP Központi Bizottságá­nál megtartott munkatanácsko­záson elhangzott beszédében Nicolae Ceausescu elvtárs ismé­telten hangsúlyozta — mondhat­juk bebizonyította —, hogy az idei, sok tekintetben kedvezőt­len időjárási viszonyok ellenére is jó, sőt nagyon jó termést ér­hetünk el minden növényféle­ségből, ha most és az elkövet­kező időszakban minden erőt, eszközt a növényápoláshoz és növényvédelemhez összpontosí­tunk. A munkatanácskozást nagy érdeklődéssel követték a mező­­bándi termelőszövetkezetben is. De vajon csak „követték“? — Ezekben a döntő napokban, amikor az árpa már színt vál­tott, vagyis érni kezdett, nem lehet csak gyönyörködni, kemé­nyebben oda kell állni a munka mellé — mondja nyomban Sze­keres Árpád, a termelőszövet­kezet elnöke. — A tanácskozás szellemében nálunk nem volt szükség látványosabb intézkedé­sekre, ugyanis a munka üteme elég jó, a tagság hozzáállása szintén. Mégis felhívtuk a farm­felelősök figyelmét bizonyos dolgokra, így mindenekelőtt ar­ra, hogy egyenletessé kell tenni a növényápolást, be kell hozni sürgősen a lemaradást bizonyos táblákon, parcellákon. Különö­sen fontos ez a cukorrépánál, a­­hol az eredeti vetéssel egy sor­ban tenyészik az újra, vagy fe­lülvetett növény is. Ilyen körül­mények között nagyon gondosan kell végezni az ápolást, hogy va­lamelyest javíthassuk, illetve nö­velhessük a hektáronkénti nö­­vénysűrűséget. A Takács Zoltán, Trif Ioan, Moldovan Teodor ve­zette farmok, illetve brigádok ilyen szempontból is élen jár­nak, de a Fazakas Árpád, Pop Luciu Petru vezette farmokon még sok a tennivaló, főleg a szervezés, a munkára mozgósí­tás terén... — Mekkora területen termel­nek cukorrépát? — 240 hektáron, és éppen e­­zért sürgetjük, ösztökéljük a répaápolási munkák gyors és jó minőségi szinten való elvégzését. A termésről egyelőre ne beszél­jünk, ez még sok irányba ala­kulhat. Mindenesetre az első és második kapálást befejeztük és a harmadolással is úgy 70—75 százaléknál tartunk. — Essék szó a többi kultúrá­ról is. — Akkor folytassuk a sort a kukoricával, amelyet több mint félezer hektáron (504 ha) terme­lünk — veszi át a szót a gazda­ság új főmérnöke, Iovlev Cons­tantin. — Ebből intenzív ter­mesztésre, vagyis 20 tonnás hek­táronkénti csőtermésre 80 hek­tárt állítottunk be. Az eredmény, pontosabban az eddigi tapaszta­lat nagyon jó: jelenleg a hektá­ronkénti növénysűrűség ezen a bizonyos 80 hektáron 93 000 szál... — És a többi területen? — Ott 65—70 ezer szál között váltakozik. Az első kapálással a befejezéshez közeledünk, hétfő este 76 százaléknál tartottunk. Az utóbbi napokban lehullott eső nagyon jól fogott, nagy szükség volt rá, de most aztán tényleg jól meg kell fogni a ka­pa nyelét:­ a lehető legrövidebb idő alatt végezni kell mindenütt az első kapálással, mert a gyo­mok nagyon igyekeznek. Ám hogy a kultúrnövények tartani tudják a ritmust, a gépi kapálás­sal egyidejűleg hektáronként 50 kiló nitrogén hatóanyagot ada­golunk a sorokba... Beszélgetés közben nyit be a gazdaság kocsija és jelenti, hogy előállt. Mielőtt azonban a gazdaság elnöke és főmérnöke a mező felé venné útját, hamarjá­ban még „kicsalok“ néhány dol­got. Elsőnek is valamit a krumpliról, tudván, hogy tavaly elég szép termésük volt ebből a növényféleségből. — Csak a legfontosabbat em­lítem — mondja a főmérnök —, nincs kolorádóbogarunk. Ezt úgy értük el, hogy a krumplit a ta­valyi vetésterülettől távol ültet­tük s az ápolási munkákat ko­rán kezdtük. És ilyen szempont­ból legfontosabb volt a gyakori töltögetés, amellyel mozgattuk a növényt. Eddig négyszer töltö­gettünk, de felkészültünk arra, hogy ha mégis támadás lesz, akkor legyen kéznél gép is, vegyszer is... — Most már tessék odajegyez­­ni ezt is, krumplit összesen 70 hektáron termesztünk, s ebből 50 hektárt irányoztunk elő in­tenzív termesztésre, vagyis a hektáronkénti 40 tonnás átlag­termésre — szól közbe az elnök s hozzáfűzi még, hogy ebben az évben megyénkben a mezőbándi termelőszövetkezet kapta azt a feladatot, hogy kendermagot állítson elő. A növényzet mind a 125 hektáron szép, tiszta, kár­tevő­ támadás nincs, s így a ter­vezettnél majdnem kétszerte na­gyobb magtermést érnek el. Ezt már olyan biztosan mondják, mintha zsákban lenne a mag. Miként azt is, hogy az állatok már kint vannak a legelőn, len­dületesen folyik a vetett takar­mányok begyűjtése — az esős napok alatt szaporán kaszáltak géppel is, kézzel is — s a tejter­melés tekintetében továbbra is az elsők a megyében: a pilla­natnyi fejési átlag 12,7 liter... De ezzel már „nyeregben is vannak“ mindketten. (lajos)

Next