Vörös Zászló, 1983. augusztus (35. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXV. évfolyam 181 (9757) szám | 1983. augusztus 2. kedd | Ara 50 báni A jó szervezés, gépkihasználás eredményeként megyénkben befejeződött a búza aratása • AZ EGÉSZ BEVETETT TÉBÉ­LETBŐL BIZTONSÁGBA KERÜLT A KENYÉRGABONA • A MEGYE BÚZATERMÉSÉNEK ÁTLAGA MEGHALADJA A 3 000 KILÓT • AZ AMV-K TRÖSZTJE AZ ELSŐ HELYEN • A MEZŐGAZDASÁGI EGYSÉGEK JELENTŐS MENNYISÉ­GŰ BÚZÁT ADTAK ÁT AZ ÁLLAMNAK TERVEN FELÜL • MOST A LEGFONTOSABB: TELJES ERŐVEL FOLYTATNI A TERÜLETEK FELSZABADÍ­TÁS­ÁT, ELŐKÉSZÍTÉSÉT AZ ŐSZI VETÉSRE. Elégtétellel nyugtázhatjuk azt a tényt, hogy megyénk mezőgaz­dasági egységei végeztek az e­­gyik legjelentősebb nyári mun­kával, a kenyérgabona begyűjté­sével. Akárcsak az előző eszten­dőkben, az idei kampány sem volt könnyű. Nem, mert annak ellenére, hogy számottevő se­gítséget kaptunk a déli megyék­ből, sok gazdaságban akadályoz­ta az ütemes munkát az esős i­­dőjárás. Az egységes agráripari tanácsok, a helyi párt- és állami szervek, a gazdaságok vezetői a­­zonban minden alkalommal meg­találták a módját annak, hogy behozzák a lemaradást és a le­hető legkisebb veszteséggel gyűjtsék be a termést. Jó ter­mésünk volt az idén, nyugodtan mondhatjuk, hogy a megye tör­ténetében a legjobb, hiszen hek­táronként átlagban több mint 3 000 kiló búzát arattunk. Há­rom mezőgazdasági egységünk, a szőkefalvi áru, a kutyfalvi és mezősályi mtsz-ek termésátlaga meghaladja az 5 000 kilót hek­táronként. Jelentős a száma a­­zoknak az egységeknek is, ahol a hektáronkénti búzahozam meg­haladja a 4 500 kilót. Ezek közé tartoznak az ákosfalvi, régeni, segesvári, szentkirályi állami me­­­zőgazdasági vállalatok, a szélkú­ti, meggyesfalvi, páznánfalvi, bárdai, maroskecei termelőszövet­kezetek is. Említésre méltó, hogy az AMV-k Megyei Trösztje szintjén a hektáronkénti búzaho­zam meghaladja a 4 400 kilót és ezzel országos első lett. Az elő­­számítások szerint megyénk az elért átlagterméssel az országos harmadik helyre kerül. A jó terméseredmények abban is tükröződnek, hogy megyénk mezőgazdasági egységei terven felül jelentős mennyiségű búzát adtak­ át az államnak. Kitűntek e téren a sármási, radnóti, ludasi, mezőzáhi egységes agráripari ta­nácshoz tartozó termelőszövetke­zetek. Most, hogy megyénk me­zőgazdasági dolgozói maguk mö­gött tudják ezt a felelősségteljes munkát, arra törekednek, hogy jól alapozzák meg a jövő évi termést. Teljes lendülettel foly­tatják a szalma összegyűjtését, a területek felszabadítását, a szántást. A termelőszövetkezetek tagsága pedig szorgalmasan ké­szíti elő a vetőmagot. Gratulálunk hát mezőgazdasági dolgozóinknak nagyszerű sike­rükhöz és kívánjuk, hogy az idén a többi kultúránál is jó ered­ményeket érjenek el. LUDAS KÖRNYÉKÉN Jó volt a gabonatermés, de jobb is lehetett volna Akárcsak a gazdaságokban, az egységes agráripari tanácsnál is javában folyik az idei gabona­­termesztési eredmények mérle­gelése, a tanulságok összegezése. Szögezzük le nyomban, hogy bőven van mit számba venni. Az élenjáró gazdaságok, a ludasi, bogáti, rosiori-i, gerendkeresztú­­ri, maroskecei, csekelaki kiváló eredményeket értek el búzából is: hektárhozamuk 3 720 és 4 520 kiló körül alakult, ami azt je­lenti, hogy a ludasi egységes agráripari tanács körzetében az idén minden hektárról mintegy 600 kilóval nagyobb termést ta­karítottak be, mint tavaly. Feltűnő azonban, hogy a ta­nács vezetői nem eresztik sza­badjára a dicsérő szavakat. Vajon miért? — Természetesen azért, mert az eredmények sokkal, de sok­kal nagyobbak lehettek volna — mondja Sárácui Gheorghe, a ta­nács elnöke. — Minden szüksé­gessel rendelkeztünk ahhoz, hogy rekordokat döntsünk, de sajnála­tos módon nem minden gazda­ságban éltek a lehetőségekkel, a technológiai folyamatban hol az egyik, hol a másik láncszemet hagyták ki, ami megbosszulta magát. .. — Lássunk egy kézenfekvő példát! — Akkor tekintsünk bele pél­dául a hintési feljegyzésekbe — indítványozta Girne­ Dan, a ta­nács főmérnöke, és máris sorol­ja a tényeket. — A vetésterüle­tet jól választották meg, idejé­ben végezték el a magágykészí­tést, helyesen választottak a faj­tákból, a vetést is optimális idő­ben végezték el, de nem gondos­kodtak idejében megfelelő meny­­nyiségű műtrágyáról s így a 490 hektárból ősszel csak 26 hektár kapott megfelelő mennyiségű tápanyagot, ami meg is bosszul­ta magát: a hektáronkénti átla­guk csak 2 716 kiló volt. Hasonló a helyzet Bükkösön is, azzal a különbséggel, hogy itt más lánc­szemeknél, például a vegyszeres gyomirtás elvégzésénél is téved­tek, késlekedtek, így aztán a hektáronkénti átlag mindössze 2100 kiló. És ez a két gazdaság összesen 1­100 hektáron termel búzát!­­ A legfontosabb tehát az, hogy a szakemberek, a gépkeze­lők, a gazdaságok vezetői a tech­nológiai folyamatban minden mozzanatra figyeljenek oda — összegez az elnök. — Ismétlem­, minden szükségessel rendelkez­tünk és rendelkezünk ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan magas terméshozamot érjünk el gabo­nából. .. — Az aratás befejezésével, sőt már azt megelőttően, beléptünk a jövő évi kenyérgabonatermelés előkészítésének szakaszába. Mit végeztek eddig? — Ősszel 3 450 hektáron­­ ve­tünk búzát és 1 300 hektáron árpát — sorolja a főmérnök. A vetésterületeket minden gazda­ságban külön-külön már egy jó hónappal ezelőtt kijelöltük, meg­határoztuk a fajtákat is, és en­nek megfelelően gondoskodtunk a vetőmagalapról, ami 1 035 ton­na. Ezenfelül természetesen szál­lítottunk még vetőmagot a sza­kosított vállalatnak, s­­ tekinté­lyes mennyiséget biztosítottunk a déli megyéknek is. Ezt csak azért említem, mert bizonyíték arra, hogy a termés nemcsak nagy volt, hanem minőségileg is kiváló. A vetőmag tisztítása, a szükséges cserék lebonyolítása, a vetőmag laboratóriumi vizsgá­lata mindenütt folyik, s most minden erőt a vetésterületek megtisztítására és előkészítésére összpontosítunk. — Hogyan viselkedtek a ter­mesztésben lévő fajták? — Egyik-másik jól, sőt nagyon jól, mások viszont még nem iga­zolták a hozzájuk fűzött remé­nyeket. A Libelula általában mindenütt jól vizsgázott, Rosior­­­on például 4 780, Ludason 4 620 kilós átlagtermést adott, ezért vetési tervünkben az idén is több mint félezer hektárt kap ez a fajta. A Transilvania váltakozó eredményeket adott, de csaknem mindenütt nagyobb volt a hoza­ma a gazdaság átlagánál. Ezért vetésterületét 309 hektárról 900 hektárra növeljük. A Fundulea szintén jól viselkedett, de ter­mesztése nagyobb gondosságot igényel. Maroskecén a gazdaság átlagánál nagyobb termést a­­dott, Gerendkeresztúron viszont kisebbet. Tehát még tanulmá­nyoznunk kell e fajta viselkedé­sét. .. — összegezésként, a fajtákkal kapcsolatosan mit ajánlanak kör­zetük gazdaságainak? — Azt, hogy semmi szin a­­latt se törekedjenek csak két vagy három fajta termesztésére, tartsanak meg a nagykultúrá­ban 4—5 fajtát s ezzel párhuza­mosan tanulmányozzák a többi fajtát is, hogy a kis területen szerzett tapasztalatokat majd e­­redményesen alkalmazhassák a nagybani termesztésben. (lajos) Júliusi eseménykrónika Kivételes jelentőségű esemény­ként marad fenn 1983. júliusá­nak krónikájában N­i­c­o­l­a­e Ceausescu elvtárs, pár­tunk főtitkára, köztársaságunk elnöke és Elena Ceausescu elv­­társnő 11 napos hivatalos, ba­ráti látogatása öt afrikai ország­ban. E látogatást az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak legutóbbi ülése úgy értékel­te, mint nagy politikai sikert, történelmi jelentőségű eseményt, pártunk és államunk újabb ra­gyogó külpolitikai akcióját, a­­mely teljes összhangban van a XII. kongresszus és az országos konferencia orientációival, és hozzájárul a világbéke, a barát­ság, együttműködés megszilárdí­tásához. A Szocialista Etiópiával, Zimbabwe Köztársasággal, Mo­­zambik Népköztársasággal, Zam­bia Köztársasággal és Szomália Demokratikus Köztársasággal a­­láírt dokumentumok, megálla­podások, egyezmények, kooperá­ciós programok tovább erősítik a román-afrikai gazdasági, mű­szaki-tudományos, kulturális kap­csolatokat, elmélyítik Románia és a független fejlődés útjára lépett afrikai népek közötti e­­gyütműködést és szolidaritást. Mert szolidaritást vállaltunk az­zal a harccal, amelyet az afri­kai népek a nemzeti független­ség konszolidálásáért, gazdasági és társadalmi haladásuk meg­gyorsításáért, a kolonializmus, a rasszizmus maradványai és az apartheid felszámolásáért vív­nak. Az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának júliusi ülé­se több nagy jelentőségű prob­lémát vitatott meg. Elemezte az ideológiai és politikai nevelő te­vékenységet és további javításá­ra átfogó intézkedési tervet fo­gadott el. Egyben utasította a pártszerveket és -szervezeteket, hogy nagyfokú igényességgel ele­mezzék tevékenységüket, jelölje­nek ki feladatokat és intézkedé­seket a politikai, ideológiai és kulturális nevelő tevékenység mi­nőségi szintjének emeléséért. (Folytatás a 4. oldalon) KÖZEL HÁROMMILLIÓ LEJ ÉRTÉKŰ ZÖLDSÉGFÉLE Nagy nemzeti ünnepünk kö­­zelgése jobb, szorgalmasabb munkára serkenti a zöldség­kertészeket is: mindenekelőtt arra törekednek, hogy a bő­séges termés jó minőségben, gyorsan jusson el a fogyasz­tókhoz. Ebben jeleskednek a Zöldség-gyümölcs Termesztő és Értékesítő Vállalat ludasi szakosított farmjának dolgo­zói is, Olaru Petra mérnök vezetésével. Eddig 120 tonna paradicsomot, 25 tonna tölte­ni való paprikát, 15 tonna u­­bork­át, nagy mennyiségű zöldpaszulyt, káposztát és más zöldség-, illetve főzelék­félét szállítottak az üzletek­nek, összességében az erre az évre tervezett 4,2 millió lej­es forgalomból közel 3 mil­lió lejt már megvalósítottak. Augusztus 23-ig további fél­millió lej értékű árut adnak át az értékesítőknek, s így az évet minden­­ eddiginél na­gyobb eredményekkel zárják. 32 MILLIÓVAL A TERV FÖLÖTT Hét hónap után 32 millió lejes előnye van a marosvá­sárhelyi Cukorgyár dolgozói­nak az árutermelési tervvel szemben. A kivételes szorgal­mú közösség az említett idő­szakban 10 600 000 lejjel pó­tolt rá a nettó termelési fela­datára és a kitűzöttnél 1,4 millióval nagyobb nyereséget ért el. E nagy számok mögött olyan részeredmények húzód­nak meg, mint a munka ter­melékenységének az előirány­zottnál gyorsabb ütemű növe­lése (10 400 lejjel magasabb szintet értek el dolgozónként) és az önköltség hangsúlyozott leszorítása — 1 000 lej értékű árutermelés összköltségeit 26, anyagi kiadásait 15 lejjel csökkentették a megengedett értékekhez viszonyítva. Pillanatnyilag az általános javítással és karbantartással foglalkoznak a gyárbeliek, i­­gyekeznek a lehető legjobb feltételeket megteremteni az import nyerscukor- és a cu­korrépa-szállítmányok fogadá­sához. L Kiemelkedő munkasikerek A nyárádtői betonelemgyár hőkezelő alagútjának kijáratánál. Tízórai gőzölés hatására szilárdulnak meg a formába öntött nagyméretű födémek. (AJTAY LÁSZLÓ felvétele) Ne halasszuk el a tervszerűsített műszaki ellenőrzéseket és javításokat! A termelőeszközök intenzív ki- - használása céljából több gazda­sági egység, mint a marosvásár­helyi Húsipari Vállalat, a ludasi Cukorgyár, a segesvári Selyem­­szövöde, és Tírnava Készruha­gyár — határozott intézkedések­kel biztosította az év első felé­ben ellátmányához tartozó gé­pek, berendezések és felszerelé­sek karbantartásának, javításá­nak megszer­vezését és lebonyolí­tását. Akadtak azonban olyan válla­latok is, ahol elhalasztották a tervezett megelőző ellenőrzése­ket, karbantartási-javítási mű­veleteket. Ezt tették a régeni Er­­dőkitermelő és Szállítási Válla­lat, a Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat, valamint a vásárhelyi Malom- és Sütőipari Vállalat ke­retében. S annak ellenére jártak el így, hogy már az elmúlt évek tapasztalatából ismeretes: a ja­vítási határidők eltolása vagy e­­légtelen minősége kieséseket o­­koz a termelésben, növeli a ki­adásokat, a selejthányadot és negatívan befolyásolja az idő­alap kihasználását. Az 1981—85-ös időszakban az ipari termelés növekedésének túl­nyomó részét a meglévő termelő­­kapacitások eredményesebb ki­használásával kell elérni. E fon­tos célkitűzés csak úgy valósít­ható meg, ha minden termelő­­egységben fokozott gondot fordí­tanak az állóeszközökkel való ésszerű gazdálkodásra, azok ha­tékony kihasználására, a tartalé­kok feltárására és értékesítésére. Ugyancsak szükséges tovább fejleszteni a karbantartó részle­geket, gondoskodni a folyamatos cserealkatrész-ellátásról, a meg­kopott alkatrészek visszanyerésé­ről, felújításáról és ismételt fel­használásáról. Ez megkönnyíti a beszerzők munkáját is, de fő­ként lehetővé teszi jelentős mennyiségű­ értékű fő- és segéd­anyag, energia és élőmunka meg­takarítását. Kiindulva a fenti feladatokból és a Megyei Pártbizottság ezzel kapcsolatos útmutatásaiból, Ma­ros megye összes gazdasági egy­ségének kötelessége mindent el­követni a tervszerűsített javítá­sok kellő időben és az igények­ műszaki szinten történő elvégzé­séért. Éppen ezért szükséges, hogy a dolgozók tanácsai időkö­zönként elemezzék a javítási és karbantartási programok végre­hajtásának helyzetét és igyekez­zenek gyorsan elhárítani a fel­merülő akadályokat. KÜRTI OSZKÁR

Next