Vörös Zászló, 1983. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ­ XX­VV. évfolyam 206 (9782) szám 1983. szeptember 1. csütörtök 1 Ara 50 iámi A POLITIKAI NEVELŐ MUNKA FŐ TÖREKVÉSE A forradalmi, harcos szellem kialakítása és fejlesztése a munkahelyeken A pártprogram végrehajtása, a jelenlegi fejlődési szakasz komp­lex feladatainak megoldása, úgy amint azt pártunk főtitkára a mongóliai tanácskozáson kiemel­te, megköveteli minden kommu­nistától, h hogy forradalmi szel­lemben dolgozzék, harcoljon és éljen, s ugyanakkor megköveteli minden egyes munkaközösségtől, hogy határozottan szálljon síkra a rend és fegyelem megszilárdí­tásáért, a munka iránti felelős­ség szüntelen erősítéséért. Ezek­ből a lényeges követelmények­ből kiindulva beszélgettünk Ko­­pacz József mérnökkel, az Elec­­tromures­ Vállalat pártbizottságá­nak titkár­helyettesével a gazda­sági egységben folyó politikai­­nevelő munkáról,­ annak főbb célkitűzéseiről, hatékonyságáról. A mangáliai tanácskozás do­kumentumait itt is nagy érdek­lődéssel, figyelemmel tanulmá­nyozták, és az egész politikai­ideológiai, kulturális nevelő te­vékenységet úgy szándékszanak megszervezni és végezni, hogy az még jobban fejlessze és ápol­ja az összes kategóriájú dolgo­zókban a harcos, forradalmi szel­lemet, ösztönözze a gazdasági, társadalmi, politikai feladatok példás teljesítését. A forradalmi, kombattív szel­lem fejlesztése, fenntartása ed­dig is fontos célkitűzése volt a politikai-nevelő munkának. Meg­nyilvánul ez a szocialista ver­senyben elért eredményekben, az egyre jobb gép -és munkaidő­­kihasználásban, az összes anya­gokkal való takarékos gazdálko­dásban, az új technika felkaro­lásában és alkalmazásában, az emberek egymáshoz való viszo­nyulásában. Mert nem állíthat­juk azt, hogy hiányzik a forra­dalmi, harcos szellem ott, ahol a tervfeladatok és versenyválla­lások teljesítésében olyan ered­mények születnek, mint az Elec­­tromuresben. Felszabadulásunk nagy ünnepét többek között az­zal köszöntötték, hogy a 7 havi áru- és nettó termelési tervüket jelentősen túlszárnyalták, az össz-exportfeladatukra 13 millió lej értékű áruval rápótoltak, az egy főre előirányzott termelé­kenységet 1376 lejjel lépték túl. Csupán a különböző nyersanya­gok, főleg a fémek fajlagos fo­gyasztásának csökkentésével ed­dig 3,3 millió lejt takarítottak meg. De nézzük egyéb célkitű­zéseiket: az idén 29 új gyártás­­technológiát vezetnek be, és ter­mékeik 42,7 százalékát az új vagy az újratervezett árucikkek fogják kitenni. Dicséret illeti a vállalat tervezőit, szakembereit azért, hogy több terméket menet közben újítanak fel, terveznek át importhelyettesítés vagy a nyers­anyagok magasabb fokú kihasz­nálása céljából. A politikai-nevelő munka jó megszervezésében és lebonyolítá­sában a pártbizottság a 15 tagú propaganda és agitációs komisz­­szióra támaszkodik elsősorban. Ez a komisszió gondoskodik ar­ról, hogy a munkaprogramban előirányzott akciókra a kijelölt időpontokban sor kerüljön, vagy— hogy e program menet közben — a felettes szervektől kapott utasításoknak megfelelően, vagy fontos pártdokumentumok meg­jelenésekor azok szellemében módosuljon. A pártbizottság e komisszió révén, bonyolította le és zárta be sikeresen a politikai, ideológiai oktatási évet. A tan­folyamhallgatók és az oktatási kör látogatóinak támogatására a vállalat keretében 3 dokumentá­ciós pontot hoztak létre, amelyek könyvészeti anyagát rendszere­sen felfrissítették a legújabb párt- és állami dokumentumok­kal. E dokumentációs pontok nem csupán kölcsönzésre szorít­koztak, hanem jól átgondolt és összeállított heti akcióprogram a­­lapján működtek. És hogy való­ban jó eredménnyel, bizonyítja az a városi színtű tapasztalat­­csere, amelyet a Municípiumi Sz. D. (Folytatás a 3. oldalon) Beruházás *83 Határidő előtt felépül a Konzervgyár nagyra­ttára 1 V Az első sakkhúzás az volt, hogy a megrendelő egy egész é­­vet lealkudott az üzemfejleszté­si terv kivitelezéséhez szükséges­ként megjelölt időből. A felek megállapodtak abban, hogy 1983. december 31. legyen a végső át­adási terminus. Aztán sikerült még egy dolog­ban egyezséget kötniük a kon­zervgyáriaknak a Megyei Épít­kezési és Szerelési­ Tröszttel: nem ragaszkodnak ahhoz, hogy az­ e­­gész létesítmény átvételezésére a fenti napon kerüljön sor. Vagyis szakaszosan történjen a 7000 ton­na áru befogadására méretezett épület használatba adása, olyan ütemben, ahogyan azt a munkák előhaladása lehetővé teszi. A kivitelezők állották szavu­kat, s így máris birtokába ve­hette a beruházó az első, mint­egy 3000 tonna kapacitású rak­tárrészt. A vashálóval és préselt farost­lemezzel ideiglenesen lezárt osz­lopsoron túl újabb raktár­sza­kasz következik. Padlójának nagy részét megöntötték, a tetővilágí­­tó ablak vasvázát daru hiányá­ban kézi erővel fölhelyezték a tetőre, s a jelek szerint a vil­lany-, víz-, fűtő- és szellőztető­berendezés-szerelők sem tétlen­kedtek. László József, a 3-as szá­mú építő telep mestere megerő­síti, amit hallottunk: szeptember elejére be tudnák fejezni itt a munkálatokat, hogy tovább ter­jeszkedhessenek a konzervgyár­tók. Csak éppen több betonra lenne szükség... Kár lenne megtorpani, állapít­juk meg, hiszen mostanáig mind mennyiségi, mind minőségi szem­pontból példás teljesítményt nyújtott a tröszt ezen a munka­fronton. S bizonyára számára is jó pont lenne, hogyha szeptem­ber végén-október elején, majd október végén, november első napjaiban ismét jegyzőkönyvel­hetnék egy-egy épületszakasz át­adását. Azaz végső soron mint­egy 2 hónappal megelőzhetnék a szerződésben leszögezett utolsó terminust. Nem beszélve arról, hogy mi­lyen felmérhetetlen szolgálatot tettek-tesznek ezzel a konzerv­gyárnak, és a tartósított élelmi­szerek vevőinek. Ugyanis, az el­múlt években még 2—3000 tonna árut is kénytelenek voltak a nyári kánikulában is kint az udvaron tartani, s amint hűlt le az idő, egy részét színekbe me­­­­nekítették, majd fagyveszély i­­dején ideiglenes, fűtött tárolóhe­lyekre vitték. S hogy nem kis gond a­­ törésnek, sérülésnek, romlásnak stb. kitett portéka többszöri átrakása vagy éppen szállítása, arra példaként meg-­ említjük, hogy tavaly 1000 ton­­­na árut vittek ki egy Marosszent­­györgyön üresen álló épületbe éss hoztak vissza később onnan a gyárba. A. L Gyűjtik az idei termést, alapozzák ■■■­­ • ■■ a jövő évit Rendkívül mozgalmasak ezek a napok az erdőszentgyörgyi egy­séges agráripari tanács körzeté­ben. Termelőszövetkezeti tag, mezőgépész, mindenki arra tö­rekszik, hogy minél gyorsabban, veszteség nélkül takarítsák be az idei termést, megalapozzák a jö­vő évit. És ennek érdekében nem sajnálják feláldozni a vasárna­pokat, ünnepnapokat sem. Az a szorgalom, lendület jellemző munkájukra, ami ilyenkor ősszel szokásos, hisz ez talán az év legszebb időszaka a földművesek számára, ilyenkor látják beérni egész évi szorgalmas munkájuk gyümölcsét. FÖLDBE HULLOTT AZ ELSŐ MAG Nem kevesebb, mint négyezer hektáron kell ezen az őszön föld­be tenni a magot az egységes ag­ráripari tanács körzetében. Ala­pos szervezésre, az idő és a gé­pek kihasználására van szükség.­­ Övezetünkre jellemző, hogy később érkezik a tavasz, de ha­marább jön a tél. Éppen ezért az elsők között kell megkezde­nünk a vetést — mondja Biró Zoltán, a tanács főmérnöke. — A sürgősségi sorrendet idejében megállapítottuk. Elsőnek az olaj­­repce, a takarmánynövények, majd az árpa és a búza magja kerül a földbe. — Már ezekben a napokban? — Igen, az előbb nem éppen jól fogalmaztam, hiszen az eg­restei, kelementelki és bözödi termelőszövetkezetekben meg is kezdték a­z olajrepce vetését. Rö­vid idő alatt 40 hektáron került földbe a mag. — A szárazság nem gátolja a talajelőkészítést? — Elég jó magágy készül. I­­gaz, az elővetemény betakarítása után azonnal felszántottuk és megtárcsáztuk a földet. Ezzel pe­dig sokat nyertünk. Olajrepcét 310 hektáron termesztünk, köz­ben ahol nem kell ezzel foglal­kozni, kezdjük a takarmánynö­vények vetését, majd szeptember első felében az árpáét is. S ha egy kicsi eső lenne, nagyon jól fogna, hisz több mint 1­200 hek­tár vetőszántásunk van, ami bíz­tató jelenség. A vetőmag is nagy­részt biztosított. Az egész meny­­nyiséget idejében kitisztították a termelőszövetkezetek dolgozói , próbákat is küldtek belőle a ve­tőmagvizsgáló laboratóriumba. Az ola­j­repce magja teljes meny­­nyiségben az egységekben van. IGYEKEZNEK A BETAKARÍTÁSSAL Amint a főmérnök elmondotta, jelenleg van szabad területünk bő- *­ven, de azért igyekeznek a be­takarítással, hogy semmi se vesz­­szen kárba az idei termésből. — A burgonya betakarítását a napokban befejezzük — folytat­ja. — Kukorica után 700, répa­féleségek után pedig 570 hektá­ron kerül az idén búza.—Ezeknek a betakarítását úgy szerveztük meg, hogy­­ ma­jd ne okozzon fennakadást a talaj előkészítésé­nél. Igaz, az idén fordított az a­­rány, mint az elmúlt esztendő­ben. — ? H. — Mindig a cukorrépa betaka­rításával kezdtük. Az idén azon­ban a forró nyár hamarabb be­­érlelte a kukoricát. A héten meg is kezdjük a betakarítását. Elő­zőleg, termésbecslés céljából, a termelőszövetkezetek szakembe­reivel együtt ellenőriztük az ösz­­szes kukoricatáblákat, s megál­lapítottuk a betakarítás sorrend­jét. Természetesen mindenütt a­­zokkal a parcellákkal kezdik, ahol a kukorica előveteménye a búzának. — A betakarítás rendkívül sok szállítóeszközt igényel. Győzik „szusszal“? — Rendkívül nehezen. Sok­felé kell az üzemanyag. Éppen ezért a termelőszövetkezetek fo­gatai mellett igyekezünk felhasz­nálni a tagság, a falvak lakói­nak szállítóeszközeit is. Ennek a mi körzetünkben hagyománya van. A fogatokra, szállítóeszközökre egyébként máshol is nagy szük­ség van. Igaz, szállítani való szalmájuk még egypár napra van, de kivittek a határba mintegy 1 000 tonna istállótrá­gyát, amit szét kell hoztani, mert a talajtáperő javítására az idén nagy szükség van s műtrá­gyában nem bővelkednek. (háromszéki) A Prodcomplex vállalat szerszámm­űhelyének egyik modern gé­pe a koordináta fúrógép, amelyet számítógép irányít. A gép egyik kezelője, Bakos Csaba rövid idő alatt elsajátította e komplex szerszámgép működtetését, és kitűnik kiváló mun­kájával. (SZÁSZ KÁROLY felvétele) Cirtalan Margitnak sikerült­­ a felvételije, méghozzá a fővárosi Ciprian Porumbescu ze­neművészeti főiskolára. Nyolcan voltak két helyre, brácsások. A vizsga rendkívül izgalmas volt, mert valamennyien tehetséges­nek bizonyultak. •­ Az apát megállította az egyik bőrgyári kolléga: — Áruld el őszintén, hogy mennyit dobtál fel?... — Mit beszélsz? — Mennyit fizettél, hogy a lá­nyodnak sikerült a felvételije? — Elment az eszed.... Hát hon­nan? Én és a pénz... — Birtalan Pált, az apát megállí­totta más valaki is: — Uram, hallom sikerült a kislányának a felvételije. — Igen! így van... — Azt mondják, sok pénz kell oda. .. — Hogy mennyi kell, én nem tudom, de ezer lejt kértem köl­csön, mert a leányka bejelentet­te, hogy ő megy Bukarestbe felv­vételizni. Éin nem akartam útját állni vagy lebeszélni, de annyit megjegyeztem, hogy ne is pró­bálkozzék. Nagy a konk­urrencia, s a vége az lesz, hogy elkölt egy csomó pénzt. Úgy jár, mint má­sok. .. — Jó, ez a mese. De az ezren felül még mennyit adott?... — Honnan, uram? Van nekem pénzem ilyesmire?... Sokan nem hitték el az apá­nak, hogy Margitka az első pró­bálkozásra bejutott... A Birtalan családban az apa, s az anya munkások, akiktől tá­vol áll az a gondolat, hogy a lányuk ha törik, ha szakad to­vább tanuljon. Sőt Margitka is arra számított, hogy ha majd el­végzi a Művészeti Líceumot, be­­ül az ARIA valamelyik zeneka­rába. Dolgozik, mert nagy a csa­lád. .. S hogy mégis sikerült? Ennek is megvan a magyaráza­ta. Lássuk csak, mi történt! •­ Birtalan Margitot lakásukon kerestem fel. A Dózsa György lakónegyed egyik tízemeletes tömbházába­n. Ő engedett be. De úgy, hogy előbb csak a fejét dugta ki az ajtó mögül, mert nem volt felké­szülve a látogatásomra. Illetve nem öltözött ki. — Ne zavartassa magát, kis­lány! — mondtam. — Akkor tessék befáradni a kicsi szobába, rögtön jövök én is. Nos, a kicsi szoba. .. Szerény bútorzat, egy könyvszekrény elég sok könyvvel. A Margitka olvas­mányai. A falon hangverseny­­plakát, amin az ő neve is szere­pel. A szekrény mellett ócska kottatartó. Valahol pedig, a fel­ső vagy az alsó emeleten, ideg­tépő hangon zakatol egy mosó­gép. A padlózat is remeg. A lány tehát ebben a szobában tanult, és gyakorolt. De van még két kisebb testvére. A lakás, ahol voltaképpen hatan laknak, elég kicsi... (Folytatás a 4. oldalon) Mennyit fizetett ?—----­ — OLTYÁN LÁSZLÓ riportja —

Next