Vörös Zászló, 1983. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXV. évfolyam 232 (9808) szám | 1983. október 1. szombat | Ara 50 báni | Az őszi munkák gyors elvégzése jó szervezést, alapos gépkihasználást igényel A Nyárád és a Maros találko­zásánál is tel­jében az ősz. És ezt már nemcsak az időjárás jelzi, hanem az egyre szaporodó cu­korrépa-csomók, a felszabadult kukoricaföldek, a szint váltott határrészek. Van tennivalója a földművesnek, mezőgépésznek, mezőgazdasági vezetőnek, szak­embernek. Párhuzamosan kell végezni a kukorica, cukorrépa betakarítását, felszabadítani, elő­készíteni a földeket a vetésre és beletenni a magot. Az eredmé­nyek arról tanúskodnak, hogy a nyárádtői egységes agráripari ta­nács és a hozzá tartozó termelő­szövetkezetek vezetői, szakembe­rei megbirkóznak ezzel a sokré­tű feladattal. _ Befejezéshez közeledik a kukorica törése A Megyei Mezőgazdasági Ve­zérigazgatóság legutóbbi helyzet­jelentése szerint a nyárádtőiek előkelő helyet foglalnak el a me­gyei agráripari tanácsok között. Már akkor 84 százaléknál tartot­tak. — Ha valami közbe nem jön, szombat estig lefejezzük a ku­korica betakarítását — mondotta ottjártunkkor Simedrea Ioan, az egységes agráripari tanács fő­mérnöke. — Ebben a munkában a vetés is sürget, hisz a kukori­ca 649 hek­táron előveteménye a búzának. Ezt az arányt azonban növelni akarjuk. Biztosítékot kértünk a főmér­nöktől.­­ Állandóan ellenőriztük a termelőszövetkezetben a kukori­cabetakarítás ütemét, és ennek megfelelően mozgattuk az erő­ket, mármint a gépeket. Mert bizony sok helyen szükség volt a kombájnokra. De vegyünk konkrét eseteket. Kezesőre azért osztottunk be két kombájnt, mert nagyon sok, közel két hek­tár kukorica megművelése ju­tott minden egyes tagra. Szent­­pálon nagy területeken termesz­tettek kukoricát, Dózsa György községben a területnek mintegy felén teljes egészében gépesítet­ték a kukorica termesztését. Te­remé az egyedüli hely, ahol a­­zért volt szükség most több kombájnra, mert a tagság nem állt mellé a munkának. Elég sok problémát okozott a termelőszövetkezetekben a ter­més elszállítása is, hisz vannak olyan termelőszövetkezetek, a­­melyek három fogattal rendel­keznek. Éppen ezért a községi néptanácsok végrehajtó bizottsá­gai a falvak területén levő m­a­­gánfogatosok számára is meg­szabták az őszi kampányban el­szállítandó terménymennyiséget. Különösen jó eredményeket ér­tek el ezen a téren a Dózsa György községi és karácsonfalvi néptanácsok. A kukorica törése tehát befejezéshez közeledik, a szár levágásával sincs probléma. Igyekezni kell azonban a szállí­tással, s ha erre nincs lehetőség, rakják ki a terményt a föld szé­lére, hogy a terület minél ha­marabb felszabaduljon. A búza vetésére összpontosítanak Nagyon mozgósító tervszámo­kat kaptak az elkövetkező évre a tanácshoz tartozó termelőszö­vetkezetek. Búzából 3 800, árpá­ból pedig 3 900 kilót kell elér­­­niök hektáronként.­­ Mindez gyors és kiváló munkát követel — folytatja a főmérnök. — Mert azt le szeret­ném szögezni, hogy a minőség rovására nem sietünk. — És ezt nyugodt szívvel ál­líthatja? — Igen. Addig nem kerülhet a mag a földbe, míg nincs meg­felelő magágy. Az 1200 hektár árpát sikerült idejében, jó idag­­ágyba elvetni. Most a búza ve­tésére összpontosítunk. Tizenhá­rom vetőgéppel dolgozunk na­ponta. De nem is annyira a vetés, inkább a terület előkészí­tése jelent problémát. Száraz a föld. Sok helyen négyszer-öt­­ször is kell tárcsázni, közben egyszer hengerelünk is. Ha a te­rület úgy kívánja, utoljára kom­binátorozunk, hogy szép, egyen­letes talajt nyerjünk. Ottjártunkkor mintegy 300 hektár búza vetőmagja volt a földben. Jobb eredményt a ka­rácson­falviak értek el, akik 80 hektárt vetettek. Utánuk követ­keznek a szentpáliak és nyárád­teiek. A napi­­ ütem a tanács vi­szonylatában 100—120 hektár kö­rül mozog. Tekintetbe véve a­­zonban, hogy ezen az őszön több mint 2 700 hektáron kell földbe tenni a búza vetőmagját, feltét­lenül szükség van az ütem nö­velésére, különben kifuthatnak az időből, ami a jövő évi ter­mésen bosszulhatja meg magát. (háromszéki) Hogyan állnak vidéken a szolgáltatásokkal? Erről érdeklődtünk Pap Ale­­xandru elvtárstól, a Termelő, Felvásárló és Áruértékesítő Szö­vetkezetek Megyei Szövetségénél, aki e tevékenységet közvetlenül irányítja. — Számokkal, tényekkel tu­dom a jelenlegi helyzetet szem­léltetni. Viszont azt hiszem, en­nél többet fog kifejezni az a fel­mérés, amely ezekben a napok­ban készül el. Minden községben a szövetkezetek vezetői a helyi közigazgatási szervektől kapott szempontokat, a lakosság igé­nyeit figyelembe véve állítják össze a javaslatot a szolgáltatási tevékenység fejlesztésére, amely­nek alapján majd megyei szin­ten is sor kerül a teendők rész­letes, alapos felmérésére. Szám­ba veszik majd, hol, milyen új szolgáltatási egységeket kell lé­tesíteni, ezeknek h­ogyan oldjuk meg a szakember-ellátottságát, milyen berendezésekre lesz szük­ség. Figyelembe vesszük többek között azt is, hogy a munka­termelékenységet hogyan lehet fokozni, a minőségi szintet emel­ni. Megjegyzem, ezen intézkedé­sünk nem valami helyi spontán akció következménye, hanem a legfelsőbb pártvezetésig által a szolgáltatási tevékenység fejlesz­tésére elfogadott határozat gya­korlati megvalósítására irányul. Nekünk is hozzá kell járulnunk annak megvalósításához, hogy minden lakosra legalább átlag 1­000 lej értékű szolgáltatás jus­son.­­ Jelenleg a termelő, szolgál­tató és áruértékesítő szövetkeze­tek megyénkben hány egységgel rendelkeznek? — Kimondottan szolgáltatási egységeink száma 782. Ezenkívül még néhány száz olyan műhe­lyünk is van, amelyben kis so­rozatban állítanak elő közszük­ségleti termékeket, tehát bizo­nyos értelemben ezeket is szol­gáltatási egységeknek tekinthet­jük Mi nagy jelentőséget tulaj­donítunk annak, hogy a szolgál­tatási hálózatunkban foglalkozta­tottaknak csaknem fele nő.­­ Ha arról kéne beszámoljon, hogy milyennek tekinthető az esztendő eltelt időszaka a szol­gáltatási tevékenység fejlesztése szempontjából, mit mondana? — Jónak minősíteném. Hiszen erre az évre előirányoztuk 75 szolgáltatási egység megnyitását, s az elmúlt 8 hónap alatt már 73 megkezdte a tevékenységet. Azt hiszem, ha az előző évek­ben is ilyen ütemben fejlődött volna tevékenységünk, ma már nem lennének megyénkben e te­kintetben különösebb gondjaink. Ezt azért mondom, nehogy va­laki azt higgye, mi az elért e­­redményekkel eljutottunk az ön­­megnyugváshoz. A vidéki lakos­ság szolgáltatási igényeinek ki­elégítéséért még sok a tenniva­lónk. Bár 8 rádió- és televízió­­javító, 20 igavontatású fuvarozó, 8 kőműves, és festő egységünk létesült az idén, még mindig van­nak indokolt igények e tevé­kenység fejlesztésére. Sürgetőnek tekintjük újabb igavontatású fu­­­­varozó egységek létrehozását. Megkönnyítik a szövetkezeti áru­­szállítást és hasznos szolgálatot tesznek a lakosságnak is. — Ma már hangsúlyozott nem­zetgazdasági igény, hogy anyagi­lag jól lefedezettek legyenek a szolgáltatási egységek. E tekin­tetben, hogy állnak? — Elértük, hogy ma már nincs ráfizetéssel működő egységünk, valamennyinek a fenntartása gazdaságos. Ez azt bizonyítja, hogy a községi szövetkezeteknél javult a gazdálkodási szellem, e­­redménnyel járt a nyersanyagok minél ésszerűbb felhasználása, az energiával a takarékoskodás. Azt hiszem, e tekintetben további tartalékokat lehet és kell feltár­ni minden műhelyben, minden egységnél. ^ MARKÓ BÉLA Mától az egész gazdaságra kiterjesztik az összakkord alkalmazását „A munkások nagy része eddig is akkordban, vagy össz­­­akkordban dolgozott. Most előirányoztuk, hogy gyakorlatilag az összes tevékenységi szektorok — ide értve a mestereket, mér-­ nököket, a műszaki személyzetet, egészen a vállalatok vezető­ségéig r­osszakkord­ban dolgozzanak. Azt tartjuk szem előtt, hogy jövedelmeik csakis a termelés és a többi mutató teljesí-­­ téséhez kapcsolódjanak.“ NIC­OLAE CEAUSESCU­ Azonnali végrehajtásra váró intézkedések Annak érdekében, hogy a rendelet előírásait jó körülmények­­ között alkalmazhassák, szükséges, hogy az összes gazdasági egy­ségben mielőbb végrehajtsák a következő intézkedéseket: A MUNKAALAKULATOK SZINTJÉN ■ Szervezzék meg ésszerűen a munkát és a termelést, olyan­formán, hogy biztosítani tudják a fizikai terv hiánytalan meg­valósítását, a munkatermelé­kenység emelését, hisz mint is­meretes, csak így gyarapodhat a munkaalakulatokban dolgozók keresete. ■ Véglegesítsék a gyártási technológiákat, szavatolják az összes munkahely zavarmentes anyagellátását. ■ Határozzák meg személyen­ként a munkaalakulat tagjaira háruló feladatokat, mind az el­végzendő munka, mind a ter­melésben felhasználható anyag- és energiamennyiség tekinteté­ben. ■ Dolgozzák ki az új termékek munkanormáit és módosítsák a régieket a tökéletesített techno­lógiáknak megfelelően. ■ Állapítsák meg pontosan az anyag- és energiafogyasztási normákat. ■ Határozzák meg minden ter­mék és alkatrész minőségi kri­tériumait, jelöljék ki a követen­dő szabványokat és belső minő­ségi normákat, s gondoskodja­nak, hogy azokról mindenki tu­domást szerezzen. ■ Biztosítsák a feltételeket ahhoz, hogy minden dolgozó rendszeresen gyarapíthassa szak­mai ismereteit. ■ Szervezzék meg a feladatok teljesítésének követését és el­lenőrzését az egész technológiai folyamatban, minden munkahe­lyen. A VÁLLALATVEZETÉS SZINTJÉN­ ■ Bontsák le a vállalati tér- ■ vet részlegekre és munkaalaku-­­ latokra. ■ Minden munkaalakulat czá- i mára határozzák meg a fajlagos­­ fogyasztási normákat, jelöljék ki­­ a nyersanyagok magasabb fokú I­b értékesítésének útjait, a hulla­dékok visszanyerésének és érté-­é­kesítésének lehetőségeit. ■ Körvonalazzák pontosan a minőségi kritériumokat, hatá­­­­rozzák meg ezek ellenőrzésének módozatait vállalati szinten és munkaalakulatok keretében. ■ Határozzák meg a munka­­normákat a közvetlenül a tér-­­ nyelésben dolgozók, a kisegítő személyzet és a más kategóriájú dolgozók számára. ■ Véglegesítsék az alkalma­zandó technológiákat, biztosítsák­­a gépek és berendezések kapa­citásának teljes kihasználását. ■ Határozzák meg az egység­nyi termék vagy munkálat kivi­telezéséért járó munkadíjat az összes kategóriájú dolgozók szá­mára. ■ Az összes részlegek és mun­­kaalakulatok számára biztosít­sák az ütemes anyagellátást, a szükséges gépeket és berendezé­seket, a késztermékek értékesí­tését. ■ Határozzák meg pontosan az ügyosztályokra és irodákra há­ruló feladatokat és felelőssége­ket. ■ Biztosítsák az összakkord al­kalmazásának ellenőrzését, hogy az új szervezési forma beváltsa a hozzá fűzött reményeket. A BÉKÉÉRT - A LESZERELÉSÉRT! Nem akarunk több árvát, hadiözvegyet! Csütörtök délben több száz ro­mán, magyar, német és más nemzetiségű dolgozó tartott le­szerelési és békemítinget a Ma­­rosvásárhely-meggyesfalvi tégla­gyár udvarán. A rendezvényt Cudlac Erna, az üzemi pártbi­zottság titkára, a municípiumi pártbizottság bürójának tagja nyitotta meg rövid beszéddel. A dolgozók tanácsának elnöké­től Madarasi Lajos mérnök, a 3- as számú termelőrészleg vezetője vette át a szót, aki arra buzdí­totta a jelenlevőket, hogy mond­janak határozott nemet a fegy­verkezési h­ajszának, a középh­a­­tósugarú, új típusú nukleáris töltetű rakéták Európában való elhelyezésének és az atomhábo­rúnak. Nyomatékosan kérjük — hangsúlyozta, — hogy Genfben sikerrel érjenek véget egy közös egyezménnyel a szovjet-amerikai tárgyalások, majd azt követően a nagyhatalmak írjanak alá ál­talános leszerelési megállapo­dást is. Kádár István, a Szocialista Demokrácia és Egység Szerveze­(Folytatás a 2. oldalon) Határozott igen a békének! Tegnap, szeptember 30-án, a régeni Sportfelszereléseket Gyár­­tó Vállalat dolgozóinak lelkes hangulatú békegyűlését Antoaneta Som­odi, a városi pártbizottság tit­kára nyitotta meg. Ezután Doina Boariu, az üzend pártbizottság titkára emelkedett szólásra A to­vábbi felszólalók: Péter János igazgató, Farcan Ioan mér­nök, Sárosi Piroska, a SZDEF elnöke, Damian Tereza KISZ-­­ titkár, Demeter Anna és Pin­(Folytatás a 2. oldalon)

Next