Vörös Zászló, 1983. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXV. évfolyam 232 (9808) szám | 1983. október 1. szombat | Ara 50 báni | Az őszi munkák gyors elvégzése jó szervezést, alapos gépkihasználást igényel A Nyárád és a Maros találkozásánál is teljében az ősz. És ezt már nemcsak az időjárás jelzi, hanem az egyre szaporodó cukorrépa-csomók, a felszabadult kukoricaföldek, a szint váltott határrészek. Van tennivalója a földművesnek, mezőgépésznek, mezőgazdasági vezetőnek, szakembernek. Párhuzamosan kell végezni a kukorica, cukorrépa betakarítását, felszabadítani, előkészíteni a földeket a vetésre és beletenni a magot. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a nyárádtői egységes agráripari tanács és a hozzá tartozó termelőszövetkezetek vezetői, szakemberei megbirkóznak ezzel a sokrétű feladattal. _ Befejezéshez közeledik a kukorica törése A Megyei Mezőgazdasági Vezérigazgatóság legutóbbi helyzetjelentése szerint a nyárádtőiek előkelő helyet foglalnak el a megyei agráripari tanácsok között. Már akkor 84 százaléknál tartottak. — Ha valami közbe nem jön, szombat estig lefejezzük a kukorica betakarítását — mondotta ottjártunkkor Simedrea Ioan, az egységes agráripari tanács főmérnöke. — Ebben a munkában a vetés is sürget, hisz a kukorica 649 hektáron előveteménye a búzának. Ezt az arányt azonban növelni akarjuk. Biztosítékot kértünk a főmérnöktől. Állandóan ellenőriztük a termelőszövetkezetben a kukoricabetakarítás ütemét, és ennek megfelelően mozgattuk az erőket, mármint a gépeket. Mert bizony sok helyen szükség volt a kombájnokra. De vegyünk konkrét eseteket. Kezesőre azért osztottunk be két kombájnt, mert nagyon sok, közel két hektár kukorica megművelése jutott minden egyes tagra. Szentpálon nagy területeken termesztettek kukoricát, Dózsa György községben a területnek mintegy felén teljes egészében gépesítették a kukorica termesztését. Teremé az egyedüli hely, ahol azért volt szükség most több kombájnra, mert a tagság nem állt mellé a munkának. Elég sok problémát okozott a termelőszövetkezetekben a termés elszállítása is, hisz vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyek három fogattal rendelkeznek. Éppen ezért a községi néptanácsok végrehajtó bizottságai a falvak területén levő magánfogatosok számára is megszabták az őszi kampányban elszállítandó terménymennyiséget. Különösen jó eredményeket értek el ezen a téren a Dózsa György községi és karácsonfalvi néptanácsok. A kukorica törése tehát befejezéshez közeledik, a szár levágásával sincs probléma. Igyekezni kell azonban a szállítással, s ha erre nincs lehetőség, rakják ki a terményt a föld szélére, hogy a terület minél hamarabb felszabaduljon. A búza vetésére összpontosítanak Nagyon mozgósító tervszámokat kaptak az elkövetkező évre a tanácshoz tartozó termelőszövetkezetek. Búzából 3 800, árpából pedig 3 900 kilót kell elérniök hektáronként. Mindez gyors és kiváló munkát követel — folytatja a főmérnök. — Mert azt le szeretném szögezni, hogy a minőség rovására nem sietünk. — És ezt nyugodt szívvel állíthatja? — Igen. Addig nem kerülhet a mag a földbe, míg nincs megfelelő magágy. Az 1200 hektár árpát sikerült idejében, jó idagágyba elvetni. Most a búza vetésére összpontosítunk. Tizenhárom vetőgéppel dolgozunk naponta. De nem is annyira a vetés, inkább a terület előkészítése jelent problémát. Száraz a föld. Sok helyen négyszer-ötször is kell tárcsázni, közben egyszer hengerelünk is. Ha a terület úgy kívánja, utoljára kombinátorozunk, hogy szép, egyenletes talajt nyerjünk. Ottjártunkkor mintegy 300 hektár búza vetőmagja volt a földben. Jobb eredményt a karácsonfalviak értek el, akik 80 hektárt vetettek. Utánuk következnek a szentpáliak és nyárádteiek. A napi ütem a tanács viszonylatában 100—120 hektár körül mozog. Tekintetbe véve azonban, hogy ezen az őszön több mint 2 700 hektáron kell földbe tenni a búza vetőmagját, feltétlenül szükség van az ütem növelésére, különben kifuthatnak az időből, ami a jövő évi termésen bosszulhatja meg magát. (háromszéki) Hogyan állnak vidéken a szolgáltatásokkal? Erről érdeklődtünk Pap Alexandru elvtárstól, a Termelő, Felvásárló és Áruértékesítő Szövetkezetek Megyei Szövetségénél, aki e tevékenységet közvetlenül irányítja. — Számokkal, tényekkel tudom a jelenlegi helyzetet szemléltetni. Viszont azt hiszem, ennél többet fog kifejezni az a felmérés, amely ezekben a napokban készül el. Minden községben a szövetkezetek vezetői a helyi közigazgatási szervektől kapott szempontokat, a lakosság igényeit figyelembe véve állítják össze a javaslatot a szolgáltatási tevékenység fejlesztésére, amelynek alapján majd megyei szinten is sor kerül a teendők részletes, alapos felmérésére. Számba veszik majd, hol, milyen új szolgáltatási egységeket kell létesíteni, ezeknek hogyan oldjuk meg a szakember-ellátottságát, milyen berendezésekre lesz szükség. Figyelembe vesszük többek között azt is, hogy a munkatermelékenységet hogyan lehet fokozni, a minőségi szintet emelni. Megjegyzem, ezen intézkedésünk nem valami helyi spontán akció következménye, hanem a legfelsőbb pártvezetésig által a szolgáltatási tevékenység fejlesztésére elfogadott határozat gyakorlati megvalósítására irányul. Nekünk is hozzá kell járulnunk annak megvalósításához, hogy minden lakosra legalább átlag 1000 lej értékű szolgáltatás jusson. Jelenleg a termelő, szolgáltató és áruértékesítő szövetkezetek megyénkben hány egységgel rendelkeznek? — Kimondottan szolgáltatási egységeink száma 782. Ezenkívül még néhány száz olyan műhelyünk is van, amelyben kis sorozatban állítanak elő közszükségleti termékeket, tehát bizonyos értelemben ezeket is szolgáltatási egységeknek tekinthetjük Mi nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a szolgáltatási hálózatunkban foglalkoztatottaknak csaknem fele nő. Ha arról kéne beszámoljon, hogy milyennek tekinthető az esztendő eltelt időszaka a szolgáltatási tevékenység fejlesztése szempontjából, mit mondana? — Jónak minősíteném. Hiszen erre az évre előirányoztuk 75 szolgáltatási egység megnyitását, s az elmúlt 8 hónap alatt már 73 megkezdte a tevékenységet. Azt hiszem, ha az előző években is ilyen ütemben fejlődött volna tevékenységünk, ma már nem lennének megyénkben e tekintetben különösebb gondjaink. Ezt azért mondom, nehogy valaki azt higgye, mi az elért eredményekkel eljutottunk az önmegnyugváshoz. A vidéki lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítéséért még sok a tennivalónk. Bár 8 rádió- és televíziójavító, 20 igavontatású fuvarozó, 8 kőműves, és festő egységünk létesült az idén, még mindig vannak indokolt igények e tevékenység fejlesztésére. Sürgetőnek tekintjük újabb igavontatású fuvarozó egységek létrehozását. Megkönnyítik a szövetkezeti áruszállítást és hasznos szolgálatot tesznek a lakosságnak is. — Ma már hangsúlyozott nemzetgazdasági igény, hogy anyagilag jól lefedezettek legyenek a szolgáltatási egységek. E tekintetben, hogy állnak? — Elértük, hogy ma már nincs ráfizetéssel működő egységünk, valamennyinek a fenntartása gazdaságos. Ez azt bizonyítja, hogy a községi szövetkezeteknél javult a gazdálkodási szellem, eredménnyel járt a nyersanyagok minél ésszerűbb felhasználása, az energiával a takarékoskodás. Azt hiszem, e tekintetben további tartalékokat lehet és kell feltárni minden műhelyben, minden egységnél. ^ MARKÓ BÉLA Mától az egész gazdaságra kiterjesztik az összakkord alkalmazását „A munkások nagy része eddig is akkordban, vagy összakkordban dolgozott. Most előirányoztuk, hogy gyakorlatilag az összes tevékenységi szektorok — ide értve a mestereket, mér- nököket, a műszaki személyzetet, egészen a vállalatok vezetőségéig rosszakkordban dolgozzanak. Azt tartjuk szem előtt, hogy jövedelmeik csakis a termelés és a többi mutató teljesí- téséhez kapcsolódjanak.“ NICOLAE CEAUSESCU Azonnali végrehajtásra váró intézkedések Annak érdekében, hogy a rendelet előírásait jó körülmények között alkalmazhassák, szükséges, hogy az összes gazdasági egységben mielőbb végrehajtsák a következő intézkedéseket: A MUNKAALAKULATOK SZINTJÉN ■ Szervezzék meg ésszerűen a munkát és a termelést, olyanformán, hogy biztosítani tudják a fizikai terv hiánytalan megvalósítását, a munkatermelékenység emelését, hisz mint ismeretes, csak így gyarapodhat a munkaalakulatokban dolgozók keresete. ■ Véglegesítsék a gyártási technológiákat, szavatolják az összes munkahely zavarmentes anyagellátását. ■ Határozzák meg személyenként a munkaalakulat tagjaira háruló feladatokat, mind az elvégzendő munka, mind a termelésben felhasználható anyag- és energiamennyiség tekintetében. ■ Dolgozzák ki az új termékek munkanormáit és módosítsák a régieket a tökéletesített technológiáknak megfelelően. ■ Állapítsák meg pontosan az anyag- és energiafogyasztási normákat. ■ Határozzák meg minden termék és alkatrész minőségi kritériumait, jelöljék ki a követendő szabványokat és belső minőségi normákat, s gondoskodjanak, hogy azokról mindenki tudomást szerezzen. ■ Biztosítsák a feltételeket ahhoz, hogy minden dolgozó rendszeresen gyarapíthassa szakmai ismereteit. ■ Szervezzék meg a feladatok teljesítésének követését és ellenőrzését az egész technológiai folyamatban, minden munkahelyen. A VÁLLALATVEZETÉS SZINTJÉN ■ Bontsák le a vállalati tér- ■ vet részlegekre és munkaalaku- latokra. ■ Minden munkaalakulat czá- i mára határozzák meg a fajlagos fogyasztási normákat, jelöljék ki a nyersanyagok magasabb fokú Ib értékesítésének útjait, a hulladékok visszanyerésének és érté-ékesítésének lehetőségeit. ■ Körvonalazzák pontosan a minőségi kritériumokat, határozzák meg ezek ellenőrzésének módozatait vállalati szinten és munkaalakulatok keretében. ■ Határozzák meg a munkanormákat a közvetlenül a tér- nyelésben dolgozók, a kisegítő személyzet és a más kategóriájú dolgozók számára. ■ Véglegesítsék az alkalmazandó technológiákat, biztosítsáka gépek és berendezések kapacitásának teljes kihasználását. ■ Határozzák meg az egységnyi termék vagy munkálat kivitelezéséért járó munkadíjat az összes kategóriájú dolgozók számára. ■ Az összes részlegek és munkaalakulatok számára biztosítsák az ütemes anyagellátást, a szükséges gépeket és berendezéseket, a késztermékek értékesítését. ■ Határozzák meg pontosan az ügyosztályokra és irodákra háruló feladatokat és felelősségeket. ■ Biztosítsák az összakkord alkalmazásának ellenőrzését, hogy az új szervezési forma beváltsa a hozzá fűzött reményeket. A BÉKÉÉRT - A LESZERELÉSÉRT! Nem akarunk több árvát, hadiözvegyet! Csütörtök délben több száz román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozó tartott leszerelési és békemítinget a Marosvásárhely-meggyesfalvi téglagyár udvarán. A rendezvényt Cudlac Erna, az üzemi pártbizottság titkára, a municípiumi pártbizottság bürójának tagja nyitotta meg rövid beszéddel. A dolgozók tanácsának elnökétől Madarasi Lajos mérnök, a 3- as számú termelőrészleg vezetője vette át a szót, aki arra buzdította a jelenlevőket, hogy mondjanak határozott nemet a fegyverkezési hajszának, a középhatósugarú, új típusú nukleáris töltetű rakéták Európában való elhelyezésének és az atomháborúnak. Nyomatékosan kérjük — hangsúlyozta, — hogy Genfben sikerrel érjenek véget egy közös egyezménnyel a szovjet-amerikai tárgyalások, majd azt követően a nagyhatalmak írjanak alá általános leszerelési megállapodást is. Kádár István, a Szocialista Demokrácia és Egység Szerveze(Folytatás a 2. oldalon) Határozott igen a békének! Tegnap, szeptember 30-án, a régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat dolgozóinak lelkes hangulatú békegyűlését Antoaneta Somodi, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg. Ezután Doina Boariu, az üzend pártbizottság titkára emelkedett szólásra A további felszólalók: Péter János igazgató, Farcan Ioan mérnök, Sárosi Piroska, a SZDEF elnöke, Damian Tereza KISZ- titkár, Demeter Anna és Pin(Folytatás a 2. oldalon)