Vörös Zászló, 1984. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

HOGY VOLT? - SZILVESZTER 1984 FIATALSÁG, DERŰ Marosvásárhelyen két helyen zajlott ezúttal is a hagyomá­nyos ifjúsági szilveszter. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet étkezdéjét a dolgozó és egyetemista fiatalok vették birtokukba erre az éjszakára, a szomszédban, a 4-es számú Líceum díszter­mében pedig a tanulók adtak találkozót, hogy közösen szórakozza­nak, búcsúzzanak a leköszönő évtől és fogadják 1984-et. MUNKA ÉS BÉKE Ez alkalommal négyszázötven fiatal jutott meghívóhoz — rang­ja van immár a KISZ munici­­piumi bizottsága által évről évre az egyetemiek étkezdéjében ren­dezett szilveszteri mulatságnak. Vonzerejét a változatos program, a gazdag menü, s természetesen az együttes szórakozás elmarad­hatatlan velejárója, a jó hangu­lat adja. Mert a szervezők és a rendezvény „hátterét“ biztosító vendéglátóipar állta a sarat. Ta­lán túlságosan is kitettek ma­gukért, hriszen a „fejedelmi“ me­nü és a pergő program egymást váltogató „műsorszámai“ szusz­­szanásnyi időre sem hagyták nyugton a résztvevőket, falni, látni, hallanivalóval árasztották el őket. Szatmári István, a KISZ mu­­nicípiumi bizottsága első titká­rának rövid köszöntője nyitotta meg az estet. Tömör visszate­­­kintőjében felidézte Marosvásár­hely fiatalságának tavalyi mun­káját. Kiemelkedő eredményként könyvelhetik el a hazafias mun­katerv előirányzatának december eleji teljesítését. Látványos vagy kevésbé szembetűnő akciókkal vállaltak részt a municípium gazdasági-társadalmi fejleszté­se időszerű feladatainak végre­hajtásából. A municípium ifjú­ságának képviselői munkájukkal segítették a különböző országos beruházások kivitelezését, külö­nösen eredményesen dolgoztak a Duna — Fekete-tengeri hajózási útvonal építésénél. Ott voltak ugyanakkor azokon a békede­monstrációkon, melyek pártunk főtitkárának, államunk elnöké­nek, NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak a kezdeményezésére bontakoztak ki, kifejezésre jut­tatva egész népünk békeakara­­tát, határozott álláspontját a vi­lágot, az emberiség haladását veszélyeztető nukleáris fegyver­kezés ügyében. Ezért is váltot­ták ki az egyetértő támogatás gesztusait, a viharos tapsot a résztvevőkből ÁLLAMUNK VE­ZETŐJÉNEK ÚJ ÉVET KÖ­SZÖNTŐ BESZÉDÉNEK MEG­FONTOLT, EGYBEN OPTIMIS­TA SZAVAT AZ 1984-ES ESZ­TENDŐ REMÉNYEIRŐL. MUN­KA ÉS BÉKE, HALADÁSUNK ÚJABB LÉPCSŐFOKÁN, 1984- ben erre van szükségünk, hogy követve pártunk és államunk bel- és külpolitikájának elveit, valóra válthassuk célkitűzésein­ket. Erre koccintott a több száz fiatal, köszöntve az­ új évet. Az új esztendő első órái a fel­szabadult, vidám szórakozás je­gyében teltek. A NOVAX együt­tes és egy népi zenekar „húzták“ a talpalávalót, hagyományos if­júsági játékok sora hozott kel­lemes perceket... Az Építészeti Líceum díszter­mében már a kora esti órákban megkapó hangulatot teremtett az itt szórakozó kétszáz tanuló. Ha­mar egymásra találtak a tánc­ban, a szünet­­ nélkül harsogó diszkózenében (avagy „bonában“) — mondhatta talán nem egy, kevesebb decibelhez szokott szomszédban lakó. Deh­át a kom­munikáció nyelve itt a zene rit­musa, a mozgás. A tanulók szil­vesztere az üdeség seregszemlé­je volt, nyugtázhatta elégedet­ten a betérő. Szépség, frisseség, vidámság, mi más jellemezhené ezeket a tizenéveseket? És a ko­molyság, tehetjük még hozzá azokra a pillanatokra gondolva, amikor együtt hallgatták álla­munk elnökének, NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak az új­évi köszöntőjét, melyben jövőnk­­ről beszélt, idei fő törekvéseink­ről, melyek megvalósításának a tanulók sem csak puszta szemlé­lői, hanem egyre inkább aktív részesei. Ha nem másként, hát a tudást gyarapító szorgalmuk­kal, mellyel felkészülnek azokra az évekre, amikor a társadalom különböző helyein munkájukkal tehetik hasznossá magukat, te­remthetik meg egyéni és közös­ségi boldogulásuk feltételeit. — Nekem fontos év az 1984-es — mondotta RODICA VOINA, a Pedagógiai Líceum maturánsa. —­ Az érettségi után tanítónő szeretnék lenni. — Nem tanulsz tovább? — Ha az egyetemre gondol, akkor nem. Legalábbis egyelőre. Már egészen kis koromtól taní­tónő szerettem volna lenni. Mindegy, hogy hol, városon vagy falun, csak taníthassak és ke­rüljek egy jó közösségbe, ahol szívesen dolgozik az ember. — Mi a legfontosabb szerin­ted, amire feltétlen meg kell ta­nítani a gyerekeket? — Arra, hogy szeressenek ta­nulni, szeressék a könyvet. Erre érdemes koccintani, ilyen szándékkal és csakis ilyennel érdemes tanítónőnek menni... Boldog új évet ezeknek a fia­taloknak. És boldog , új éveket! „Hogy szeressék a könyvet“ A szilveszteri beszámolót összeállítota MAKRAI JÁNOS és BAKÓ ZOLTÁN. A felvéte­eket, immár 15. alkalommal, kül­­munkatársként, KONCZ RÓBERT készítette. Szilveszter éjsza­káján ünnepelte aranylakodalmát családja köré­ben — négy gyerek, hat unoka néz fel rájuk — TÖRÖK JÓZSEF és KATALIN a marosvásárhelyi Paraugulus utcából. Túl az óéven a Continentalban. Az éj év b* m tsíik percében látta meg a ~■ ■ nisv'Hjot’ SANTA MIHAELA GABRIELA. Hosszú életet, boldogságot te ír ““—kívánunk neki. “ . I , 1­r­J^l .jLLBJJ.ULLJ L. '101L l'Umi. I Mi történt? Közszolgáltató egységek, egészségügyi intézmények, hi­baelhárítók telefonszámait hív­tuk: hogyan telt a szilveszter éjszaka? 15-702 Könnyű eseteket könyvel­tek el a közüzemi elhárítók, öt felvonó hibásodott meg szilveszter éjszakáján és egy hőközpontnál adódott kisebb meghibásodás, anélkül, hogy ez­ kellemetlenséget okozott volna a fogyasztóknak. 13­ 078 • December 31-én, olvassák be a Vízüzemtől, 85 605 köb­méter vizet fogyasztottunk Marosvásárhelyen. Január 1-én 76 570-et, Szilveszter éjjelén 3 400 köbméter fogyott. Za­vartalan üzemmenet: 14­ 061 Ilyen csendes szilveszter még nem volt az áramszol­gáltatók ügyeleténél. Egyet­len üzemzavart sem jegyez a szolgálati napló. Talán az enyhe időjárásnak köszönhető, mert mint mondják, a hálózat éppen úgy megérzi az időjá­rási frontokat, mint az em­ber. .. 08 Teljes nyugalom a tűzoltók­nál. Legfeljebb a szórajukat olthatták. Természetesen víz­zel. 35-176 A Megyei Helyi Szállítási Vállalat kellemes meglepetés­sel szolgált szilveszter éjsza­kájára a vásárhelyieknek: négy járművet helyezett for­galomba, kettőt a 20-as, ket­tőt pedig a 2-es vonalon. E­­zen az éjszakán Csatlós Já­nos, Czírjék Jenő, Kovács Al­bert és Szőcs Albert sofőrök, valamint Chibeleanu Liviu műszaki felügyelő és Solom­­iic Marie diszpécser teljesí­tett szolgálatot. 32-239 (Lupeni utcai szülészet szü­lőszobája) — újév éjszakáján dr. Ionescu Andrei ügyelete alatt itt született 1984 első marosvásárhelyi lakosa. A 23 éves Santa Ana és a 24 éves Santa Vasile Mihaela nevű kislánya pontosan 0:03 órakor jött a világra. A szülésnél Gyurka Dóra segédkezett. 27-111 (új kórház, szülészeti osztály) . 0,05 órakor megszületik a kolozsvári illetőségű Butiu Monica Daria-Ioana nevű kis­lánya. 1,20 órakor születik Sabau Cristian. Ezután már gyors egymásutánban követ­keznek a szülések, (délelőtt 9.30 óráig összesen, 10 idő­ben történt, 2 koraszülést je­gyeztek be a nyilvántartásba). 9.20 órakor, tehát már a reg­geli órákban született a 3,40 kg-os Kerekes Margit-Réka. Ezen az éjszakai ügyeleten­ dr. Cápilna Emil főorvos, dr. Nagy István, Kiss Emma, Simó Esz­ter, Girbe Éva segédkeztek a szüléseknél. 15-131 (Mentőállomás) — dr. Hóka Ferdinand: „dr. Derzsi Kál­mán és dr. Szaploncai Zsu­zsa kollégáimmal teljesítettünk szolgálatot szilveszter estéjén és újév éjszakáján, összesen 37 hívásunk volt (ebből 18 a város területén, ezeket az e- e­seteket mi láttuk el, 16 hívás­­­­­ra középkádereink szálltak ki­­ a betegek lakására és 4 szü­lés előtt álló nőt szállítottunk be). 11 men­tőkocsi állott a­­ felnőtt betegek, kettő pedig a gyerekbetegek rendelkezésére­. j

Next