Vörös Zászló, 1984. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXVI. évfolyam 26 (9912) szám | 1984. február 1. szerda | Ara 50 báni AZ EGYSÉGES PROGRAM — AZ EGYÉNI ÉS A KÖZÖSSÉGI ÉRDEK EGYEZTETÉSÉNEK PROGRAMJA Többet termelni, többet adni az államnak szorgalmas munkát, hozzáállást igényel jobb földkihasználás, nagyobb állatállomány, több termelés. Talán ennyibe lehetne tömöríteni mindazokat a tennivalókat, amelyeket az az egységes program tartalmaz, amelyet a Sinaia-i tanácskozáson vitattak meg a szakemberek, szövetkezeti tagok, egyéni termelők az ország minden részéből. És ez az egységes program, az abba foglalt feladatok megbeszélések vita témáját képezik ezekben a napokban minden községben, minden faluban, ahol azt latolgatják, mérik fel, melyek azok a lehetőségek, amelyek hasznosításával többet lehet termelni minden háztáji gazdaságban, többet lehet juttatni az ország, mindannyiunk asztalára. És az egységes programba foglalt feladatokat, tennivalókat mélyrehatóan, sokoldalúan megvitatták az érdekeltek a megyei pártbizottság legutóbbi plenáris ülésén, azzal a következtetéssel, hogy megyénkben nagy a száma azoknak a gazdáknak, háztáji gazdaságoknak, amelyek lehetőségeiket messzemenően kihasználják, nagyszámú állatot tartanak és egyre több tejet, húst, gyapjút, tojást és más terméket szerződnek és adnak le az állami alapnak. A feladat pedig az, hogy minden gazdaságot az élenjárók szintjére emeljünk és megyénkben a termelőszövetkezeti tagok személyi gazdaságából, az egyéni termelők gazdaságaiból minél több mezőgazdasági termék jusson az állam központosított alapjának. Megyénkben a példamutató gazdák egyikeként tartják nyilván a szentgericei Iszlai Zoltánt, a termelőszövetkezet fogatosát. Ottjártunkkor is a gazdaságban találtuk meg, istállótrágyát hordott a mezőre. Kérésünkre, hogy szeretnénk gazdaságába ellátogatni, szívesen kalauzolt. Szép családi ház, rendezett gazdasági udvar. Az ember csak szinte akkor veszi észre, hogy az istállókhoz ért, amikor a gazda kinyitja annak ajtaját. Látnivaló pedig elég van ebben a nem éppen nagynak mondható, de szépen rendben tartott istállóban. A házigazda, Iszlai Zoltán mondja el, hogy az utóbbi esztendőkben mindig 5—6 szarvasmarha volt az istállóban. Fejőstehén, hizó növendék, vagy éppen továbbtenyésztésre szánt fajállat. És ami a legfontosabb: mindent saját szaporulatból fedez. Egy SZABÓ DÉNES (Folytatás a 4. oldalon) Az Iszlai Zoltán istállójában mindig bőséges és jó minőségű takarmány jut az állatok elé. Az idei bőséges termés érdekében alaposan kihasználni a téli napokat! Tervkészítés, trágyahordás, vetés-ellenőrzés, gépjavítás — sorolja Kuti Árpád mérnök a legfontosabb tennivalókat. Munkában tehát nincs hiány a backamadarasi termelőszövetkezetben sem, mert annak a tervnek a megvalósításához, amit most vetnek papírra, jó táperőben levő talajra, működőképes gépekre, jól felkészült emberekre van szükség. — A vetéseket többször ellenőriztük — mondja a mérnök —, sajnos a helyzet nem a legbiztatóbb. A szárazság nagyon megszorította. A takarmánynövényekkel és az árpával nincs olyan nagy baj, az előbbiek teljes egészében bokrosodtak, az árpának mintegy 70 százaléka. Nagyobb hiány a búzánál mutatkozik. — Segítségre van tehát szüksége. — Eddig nem volt műtrágyánk. Most kaptunk kiutalást nagyobb mennyiségre. A vasárnap lehullott hó ehhez nagy segítséget jelent, könynyebben oldódik és jut a talajba a műtrágya. Feltétlen ki kell használni tehát ezt a lehetőséget. S ezzel párhuzamosan természetesen folytatni az istállótrágya kihordását, mert elég nagy mennyiség gyűlt össze belőle. — Valóban ezt kell tennünk — ismeri el a mérnök —, hisz (háromszéki) (Folytatás a 3. oldalon) A legfontosabb téli munkába, az istállótrágya hordásába Nyárádszeredában is bekapcsolódott a tagság saját fogataival. Felvételünkön Oltyán László és Szakács József láthatók munka közben. (SZÁSZ KÁROLY felvétele) /] lehető legszelídebb konf** liktus. Van benne bosszúság, neheztelés, de megértés meg elnézés is. Olyan, mint egy csendes zsörtölődés. tteiallom, nem volt még alkalmam egyetlen nap ennyi kedves emberrel találkozni, mint a hét közepén a Karnisa 22-ben. A konfliktus s a találkozás, miért? — egy időnként elduguló lefolyóért. Legutóbb néhány napja, korábban, múlt év decemberében és még talán valamikor az óév derekán, valamint egészen biztosan 1983 januárjában. Mindent egybevetve C. E.-nek a második emeletről lehetne igaza, hogy ez az egész história nagyon humoros. Van ilyen vonása. Dehát a végeredmény, az eldugult lefolyó és a járulékos kellemetlenségek fordítanak a lapon. Nem használhatják a fürdőszobai kellékeket, hívni kell a közüzemieket, akik vagy sietnek, vagy nem. Ha meg jönnek, vagy rendesen kitakarítják a lefolyót, vagy nem, de a számla mindenképpen befut. Mint decemberben is. Az egy soron lakóknak fejenként 13,50 lejébe került, ami családonként 40—50—60 lejjel növelte közköltség-terheiket. Érzékenyek Ha majd férjhez vagyunk a zsebünkre. Meg hát, ha valamit lefolyónak neveznek, legyen lefolyó! Logikus. — Hogy mi mindent szedtek ki most is — mondja C. E. — Nézze meg a pincében, most oda ömlött ki. Női alsóholmik, vatta, harisnya. .. Nem nézem. Amúgy sem tudnám kideríteni eredetüket. Ehelyett beszélgetek a lakókkal mindenféléről, vissza-visszakanyarodva a lefolyóhoz. — Miből gondolják, hogy a földszinten lakóktól erednek azok a dolgok? — Dehát honnan? — csodálkozik őszintén C. E. — P.-éktől nem, rendes, tiszta emberek, a harmadikról nem, én meg még a megy a lány ?— MARKAI JÁNOS riportja — szappan csomagolópapírját sem dobom a WC kagylóba, nem oda való. Alattunk K. Gy-éritól megint nem, komoly tanáremberek. .. Marad a földszint. Logikus. B. I. lépcsőházfelelős az ajtóból fordul vissza velem. — ’82-től kezdődött ez a dolog. Az előző lakó eladta a földszinti lakást S. P.-nek, aki azt a rá. (Folytatás a 4. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ismét találkozott az A. A. Gromiko elvtárs által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttséggel Kedd délelőtt a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának székházában folytatódtak a megbeszélések Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és az A. A. Gromiko elvtárs, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke, külügyminiszter vezette szovjet párt- és kormányküldöttség között. Részt vettek a két küldöttség tagjai. A megbeszélésen széles körű véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet több időszerű problémájáról, a nemzetközi küzdőtéren való, a világhelyzet súlyosbodása megfékezéséért, a leszerelésért és elsősorban a nukleáris leszerelésért, az európai és az egyetemes enyhülési, biztonsági és békepolitika felújításáért és megszilárdításáért folytatott harc szolgálatában álló román— szovjet együttmunkálkodás erősítésének egyes kérdéseiről. ★ Kedd délelőtt a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége, amelyet A. A. Gromiko elvtárs, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke, külügyminiszter vezet, megtekintette országunk nagy gépipari egységét, a fővárosi 23 August vállalatot. Érkezéskor a szovjet delegáció tagjait és a kíséretükben levő román hivatalos személyeket Gheorghe Panu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Bukarest municípiumi bizottságának első titkára, Ioan Avram elvtárs, az RKP KB tagja, gépipari miniszter, valamint a helyi párt- és állami szervek, s a vállalati dolgozói tanács képviselői üdvözölték. A házigazdák grafikonok és makettek segítségével bemutatták a vállalat fejlődését, termelési profilját és fejlődési távlatait. Ezt követően a vendégek találkoztak a dolgozók tanácsának tagjaival és tájékozódtak a XII. pártkongresszuson és az országos pártkonferencián hozott határozatoknak, valamint a Nicolae Ceausescu elvtárstól a vállalatban tett többszöri munkalátogatása alkalmával kapott útmutatásoknak és orientációknak a gyakorlatba ültetéséért folytatott munkáról. A fő üzemcsarnokok megtekintése közben a szovjet delegáció tagjai figyelemmel és érdeklődéssel nézték meg a korszerű gyártási eljárásokat, a munkaszervezést és dicsérőleg szóltak a látottakról. A vállalat klubjában ezután román—szovjet barátsági nagygyűlésre került sor. A gyűlésen A. A. Gromiko elv-, társ és Gheorghe Oprea elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első helyettese tartott beszédet. Rekordév után mintaszerű építkezés Segesváron Tavaly ilyenkor úgyszólván nem létezett téli lakásfront Segesváron, csak egyetlen készülőfélben levő háztömb adott néhány csoportnak munkalehetőséget. Ennek ellenére, az alapos szervezés eredményeképpen, sok került év végéig helyi rekordnak számító 350 lakást átadni a municípiumban, s így Régen után vidéken itt átnyújtani a legtöbb lakásra várónak kulcsot. Azt még nyilván korai volna latolgatni, hogy hoz-e 1984 újabb csúcsteljesítményt, de az bizonyos, hogy eredményesen rajtoltak. A Tirnava negyedben 28 lakrész — két lépcsőház — máris fedél alatt van, szerelik a harmadik nagyméretű előregyártott elemekből s februárban még két, egyenként 42 családnak otthont nyújtó tömbház megöntött alapzatára kerülnek föl az első szerkezeti elemek... Amiről külön kell szólnunk: Segesváron olyan körülmények között építettek föl az elmúl évben több lakóházat, hogy időközben kialakították a végleges betonúthálózatot. Habár az építők — a szállítókat, gépesítőket is beleértve — évtizedek óta panaszkodnak a munkatelepeken uralkodó állapotokra, arra, hogy süllyednek el a járművek és törnek a rugóik, gyakorlatilag csak itt és most sikerült megelőzni a közlekedési hálózat létrehozásával a lakóházak, a hőközpont, az óvoda, iskola, az üzletek és más, a negyedhez tartozó beruházási objektumok felépítését. Nem kell sok fantázia ahhoz, hogy bárki megértse, milyen könnyebbséget jelent a mostani üzemanyag- és alkatrészellátás mellett az építőtelepet kiszolgáló jármű- és géppark megkímélése és kihasználása szempontjából is, hogy ezután nem kell a gödrök és kiemelkedések, a vendégmarasz- AJTAY Z.ASZLO (Folytatás a 4. oldalon)