Vörös Zászló, 1984. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1984-03-01 / 51. szám
fiTag prófeTarjarta jycstzljeTek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA .VXXVL évfolyam SI (9937) szám | 1984. március 1. csütörtök | Ara 50 báni Tovább csökkentik a gép- és alkatrészbehozatalt Aki először látogat el a ludasi Cukorgyár gépműhelyébe, a korszerű masinákkal gazdagon fölszerelt hatalmas csarnokba érve az az érzése támad, hogy egy fémipari üzemben kalauzolják. Bármerre tekint nyers- és megmunkált öntvényeket, más alkatrészeket és részegységeket, szerelés alatt álló berendezéseket lát maga körül. Szünet nélkül javítgatják ugyanis a megfáradt-kopott gépeket, újítják föl az arra alkalmas szerelvényeket és sok teljesen új dolgot is előállítanak. Pancaloan almérnök mondja: „Víz-, lé-, szörp- és vákuumszivattyúkat és mindenféle típusú szelepet készítünk az eredeti, két évtizeddel ezelőtt Franciaországból behozottak pótlására. E célból együttműködünk a marosvásárhelyi IMATEX-szel, a régeni Gép és Alkatrész Gyártó Vállalattal meg a tordai Kötőanyagipari Kombináttal. Ők szállítják nekünk a vas- és acélöntvényeket. Hasonlóképpen megoldottuk a gumírozott szállítószalagok problémáját — hol a Bukarest— ■lilava-i üzemhez,ahol a velünk szomszédos Gumiabroncsgyárhoz fordulunk segítségért. Sor került a külföldről származó, mintegy 250 darab fordulatszámcsökkentő berendezés elhasználódott darabjainak helyettesítésére is. Ehhez a marosvásárhelyi Felsőoktatási Intézet nyújtott támogatást a műszaki rajzok elkészítésével és bizonyos alkatrészek kivitelezésével. Számos új tartozékot csináltunk továbbá — a temesvári Technometállal kollaborálva — a félautomata és önműködő centrifugákhoz, úgyhogy most már csak különleges szitákat, lyuggatott béléslemezeket kell külföldről behozni. Folytathatnám a fölsorolást a szovjet gyártmányú szállítószalagos réparakodó-gépekkel, amelyeknek a hidraulikáját újítottuk meg. El kell azonban ismernünk, hogy ehhez és a légsűrítők javításához értékes segítséget nyújtott a marosvásárhelyi Ipari Termelési és Szolgáltatási Vállalat. Leehintan Joan gépésztechnikus, aki jelen van a beszélgetésünkön, szükségesnek találja hangsúlyozni, hogy a máshonnan beszerzett vas- és acélöntvények 90 százalékát ők munkálják meg s mindössze a fogaskerekek fogazását bízzák más vállalatokra, ugyanis ehhez nincs felszerelésük. Mint tőle megtudtuk, a cukorgyári műhelyközösség szakmai érettségét olyan megvalósítások is fémjelzik, mint a teljes egészében Ludason megtervezett és kivitelezett szállítószalagok, a répa-előmosó berendezés, a szeletelőmelegítő és forrázó berendezés valamint a nápolyiszelet-gyártó részleg őrlő, keverő és más gépei. Az elmúlt évben 1 756 000 lej értékű új alkatrészt állítottak elő saját műhelyükben és 1,6 milliót érő használt géprészt újítottak fel. Az idei terv 3 milliós, amit minimálisnak tekintenek, vagyis igyekszenek túlhaladni. Másként fogalmazva nem elégednek meg azzal, hogy a fővállalat 7210 új darab legyártását, 2530 alkatrész megmentését és 360 olyan géprész gyártásának bevezetését irányozta elő, amit ezidáig importáltak. Ilyen irányú törekvésüknek az a felismerés a hajtóereje, hogy átlagosan 30 százalékkal, esetenként sokszorosan olcsóbb az, amit saját maguk állítanak elő, mint amit máshonnan (hazai vagy külföldi vállalatoktól) vásárolnak. Nem véletlen tehát, hogy az önköltség leszorítása vállalati nyereség fokozása és az üzembentartás gondjainak enyhítése végett 1984-ben még jobban ki akarják bővíteni a házi gépgyártási tevékenységet. Egyebek között meg szeretnék honosítani a csiga- és kúpkerekes áttételi művek, valamint komplett ekék előállítását a cukorcentrifugákhoz. Az önfelszerelési akció kiterjesztését szolgálja annak a 100 tonnás hidraulikus sajtológépnek a működésbe helyezése, amely már a helyére került és egy szintén 100 tonnás teljesítőképességű légkalapácsot is beszereztek. Előbbinél a hidraulikus olaj, utóbbinál a rugalmas alapozáshoz szükséges anyag hiánya okoz nehézséget átmenetileg. De remélik, miután beindítják a két új masinát, seregnyi műszaki kérdést meg tudnak majd segítségükkel oldani, így készíthetnek például új hevedereket a szállító berendezéshez. Egy-egy láncszemhez hasonló alkatrész, amiből nagyon sok szükséges, számításuk szerint nem kerül többe majd 5—6 lejnél a 13—14 lejjel szemben, amit más vállalatok kérnek érte. És legalább ennyit nyernek azáltal, hogy biztosíthatják a répaszelet prés folyamatos működését, vagy legalábbis minimálisra rövidíthetik a soronkívüli javítások időtartamát. Ugyanígy tervezik, hogy lapátokat sajtolnak a répamosó géphez, a szállítócsigához és egyebeket. Már azt sem tartják lehetetlennek, hogy — olyan gépekkel rendelkezvén, amilyen nem sok vállalatnak van Ludason és környékén —, ők maguk fogják fölajánlani az együttműködést, azt, hogy besegítenek másoknak is a házi gépgyártásba, önfelszerelésbe, az import csökkentésébe. AJTAY LÁSZLÓ Megállás nélkül A kisiparosok Kerekerdő alatti hajdani kisvárosa, a mai idők jelentős ipari központja. Régen nemcsak gazdasági profiljának radikális átalakulása, hanem arculatának korszerűsödése terén is figyelemreméltó eredményeket tud felmutatni. Az aszfaltozott utakkal, csatorna- és vízhálózattal nem rendelkező régi kisváros az iparfejlesztést követő közművesítés, az új lakónegyedek és középületek építése által korszerű várossá nőtte ki magát. A területi profilú gazdaságitársadalmi fejlesztési terv megvalósításával az utóbbi években is jelentős eredmények születtek ■— mutat rá Bexa Simion, a városi néptanács végrehajtó bárójának titkára. — Üzemfejlesztési célokra például a múlt évben több mint 288 millió lejt fordítottunk. Ami a városfejlesztést illeti, azt szeretném legelőször is hangsúlyozni, hogy lakásépítési tervünk évről évre hiánytalanul megvalósul. A múlt esztendőre előirányzott 410 lakrészt is pontosan átadtuk a lakóknak. A Sári negyedben 237 lakás szántára napenergiát hasznosító vízmelegítő berendezés készült, ami a meleg évszakokban jelentős mennyiségű tüzelőanyag megtakarítását fogja lehetővé tenni. A múlt évben került sor a Republica fémipari vállalat szaklíceuma bentlakásának és kantinjának, továbbá az Abafája negyedben új orvosi rendelő átadására. A hazafias munka eredményeit is meg kell említenem, mert ezek is jelentős mértékben hozzájárultak a város fejlesztéséhez. Például az ivóvíz bevezetését a Kerekerdő pihenőparkhoz, a „Metárul“ sportbázis, autóparkoló helyek létesítését, az Avíntul sportpályán végzett bővítési munkálatokat, az utcák és járdák egy részének újraaszfaltozását. — A gazdasági-társadalmi fejlesztési terv milyen fontosabb előirányzatait kell megvalósítani ebben az évben? — Az ipari árutermelés és néptó termelés, valamint az exportfeladatok növekedése mellett a beruházások terén is jelentős feladatokat kell megvalósítanunk. A beruházási alapok egy részét ipari üzemeink bővítésére, jelentős hányadát építkezési-szerelési munkálatok elvégzésére fordítjuk. Ebben az évben be kell fejeznünk a Republica fémipari vállalat iskolaközpontjának építkezési munkálatait, s 290 új lakást is kell építenünk. Az utak javítását, korszerűsítését tovább folytatjuk s hazafias munkával is egész sor közérdekű feladatot kell megoldanunk. A tél, amint látom, egyelőre Régenben sem akarja tudomásul venni, hogy már tavaszi hónapba lépünk. A régeniek ennek ellenére a tavaszra és nyárra tervezett feladataik megoldására készülnek. Valamikor ebben a városban egy-egy ritkán tervbe vett közérdekű építkezés megszervezése és kivitelezése évekig eltartott. Ma már itt is több nagy jelentőségű építkezést és , közművesítési munkálatot kell párhuzamosan és rekordidő alatt elvégezni. CZIMBALMOS FERENC Jáarosvásárhelyen a Kossuth Lyr Lajos utca egyik kicsi régi épületének bejárata felett a járókelőnek nem sokat mondó cégtábla függ. Aki benyit a Sols műhelybe, főleg ha nem vadász, egy kicsit meglepődik. Körbe a falon szebbnél szebb kitömött fácánok. Látni itt még halász trófeákat, preparált ón- és más állatkoponyákat. Ha a kíváncsiskodó egyik-másikra rámutat , megkérdi, hogy az mi, meglepő válaszokat kap. „Ez egy mókus koponyája, az egy nutriáé“ magyarázza Kolozsvári András, aki itt egyszemélyben mester, vállalkozó, beszerző, de mindenekelőtt nagy természetbarát. ■— Hogy került preparálásra ez a nutriafej? — A tulajdonos, amikor behozta elmondta, úgy viselkedett a nutriájuk, mint egy hűséges kutya. Nem tartották ketrecbe, mindenhova elkísérte a család tagjait az udvaron. Meghallgatta és teljesítette utasításaikat. Jámbor, szófogadó volt. Valaki az utcáról megdobta s ez okozta a vesztét. Benézek a deszkafallal elválasztott műhelybe, bár a felirat szerint az idegen nincs mit keressen itt. Egy heverő, egy konyhakályha, szék, polcok különböző apró szerszámokkal, műanyag zsákok teli gyaluforgáccsal, üvegek vegyszerekkel, sok-sok apróra vágott faág. Szinte kibuggyan a szó belőlem, ez valódi kis kaceráj. Hiányzik innen az asztal s talán ha nagyobb lenne a helyiség, inkább műhelyben érezném magam. Egy kis műszeres kazettát tesz elém Kolozsvárt. Kinyitja s nézem a számomra szokatlanul kicsinek tűnő s méretben egymástól eltérő nikkelezett szikéket. — Na mit gondol, mire szolgál ez? — kérdi Kolozsvári. — Nem tudom. — Japán szemészeti sebészkészlet. Lehet, hogy akad, aki irigyli tőlem, de nélküle én sem boldogulnék néha munka közben. A többi finomabb szerszám egy részét én csináltam, vagy mással készíttettem. Miközben beszél a műhely falán néhány kitömött töröktyúkra és kakasra figyelek fel. Nem sokra becsülöm azok ízlését, akik lakásuk díszítésére megrendelték. Mondom is a mesternek, mire ő megjegyzi: — Nehogy azt higgye, hogy tulajdonosaik csak a ház díszítéséért temették ki. Faluról városra költözöttek, főleg idősebb emberek, akik egész életükben állat- tartással is foglalkoztak. A blokklakásban hiányzik nekik a falusi környezet. Legalább ennyit akarnak látni mindabból, amit régi otthonuk környezetében hagytak. Nem olyan egyszerű nekik a beilleszkedés a városi életbe, még akkor sem, ha kényelmesebb a blokklakás. — Ezek szerint, bár a vadászegyesület tartja fenn a műhelyt, nem csak a tagoknak dolgoznak? — Mindenkinek, hiszen azért hozták létre ezt a műhelyt, hogy bekapcsolódjon az egyesület is a szolgáltatási tevékenységbe, a lakosság egyre változatosabbá váló igényeinek a kielégítésébe. — Tehát bárki bármilyen állatot behozhat ide tartósítás végett? — Behozni be lehet, de én csak a törvényben megengedett munkára vállalkozhatom. Nézzen be az íróasztal alá. Ott az a szép egerésző ölyv. Az 1976-ban megjelent 26-os számú törvény szerint védett. Kénytelen vagyok átadni az állatkertnek. Elég simán megegyeztünk azzal, aki behozta. Persze ez nem mindig ilyen egyszerű. (Folytatás a 4. oldalon) /1 természetbarát — MARKÓ BÉLA riportja — Zöldségtermesztők háza táján A jó felkészülés fél siker Még mindenütt hó borítja a tájat, de a meggyesfalvi Konzervgyár szentpáli szakosított farmján már idézik a tavaszt. Kint a fóliasátor tartóvázait homorítják, tető alatt pedig a fóliát készítik elő az asszonyok. — Nagyon nehéz — panaszkodnak a farm vezetői —, mert keskeny fóliát kaptunk. Több helyen össze kell ragasztani, hogy fel tudjuk használni. — Sok kell belőle? — Mintegy 2 000 négyzetméter paradicsom és paprika termesztéséhez teljes egészében mi állítjuk elő a palántákat. Másra nincs szükség, mert az uborkát, a borsót, a paszulyt direkt vetéssel termeljük. De azért igyekszünk. A jövő héten el is szeretnénk vetni az első magvakat. Amint elmondották, ennek nincs semmi akadálya. A szalmástrágyát a helyszínre szállították, a földet, portrágyát előkészítették. Egypár sátornak kész a váza, csak a fóliát kell ráhúzni. Ezzel pedig rövid idő alatt elkészülnek. — S a vetőmag? — A paszulyt kivéve biztosított. De az még ráér. A borsót, a koraiakat azonban bármelyik pillanatban vethetjük, ha az idő engedi. — És jó talajba hull a mag? — Szerintünk igen. Ősszel az egész területet felszántottuk. Tizennégy hektár istállótrágyát, a többi pedig szuperfoszfátot és kálisót kapott. Ezt rövidesen újabb adagokkal egészítjük ki. Raktáron van 33 tonna komplex műtrágya. — Megismétlitt-e a múlt évi teljesítményt? — Nagyon szeretnénk, mert szerénység nélkül, jól zártuk az 1983-as évet. A tervezett 2 millió 328 000 lejnél jóval többet valósítottunk meg. Az előirányzott 1108 tonna helyett 1326 tonna zöldséget értékesítettünk. A farm dolgozói különösen a paradicsom- és paprikatermesztésben elért eredményeikre büszkék. Paradicsomból az előirányzott 26 000 kiló helyett 46 000 kilót takarítottak be hektáronként, a paprikánál 2 000 kilóval pótoltak rá előirányzatukra hektáronként. De jól hozott a többi zöldségféle is. Jelenleg mintegy 18-an dolgoznak a fóliasátrak készítésénél. Amint képünk is mutatja, terítik a trágyát, hajlítják a sátrak vázait. De a többiek sem ülnek tétlen. — Az asszonyok egy része seprűt köt — mondja a farm közgazdásza. — Egész télen tudtunk munkát biztosítani nekik. Mintegy 70 000—80 000 lej bevételre számítunk. Igaz, ez nem sok, de ebben az időszakban, amikor máshonnan nincs bevételünk, segít rajtunk. S a dolgozók sem ülnek tétlen. Közeleg a tavasz. És ezt itt a zöldségtermesztő farmon jobban érezni, hisz előbbre járnak az időben. (nagy) A szántóföldekről jelentik A szakminisztériumban központosított adatok szerint február 28-ig bezárólag 7 168 300 tonna istállótrágya került ki a szántóföldekre, ami az első negyedévre előirányzott menynyiségnek a 78 százalékával egyenlő. A tervezettnél nagyobb mennyiséget szállítottak a mezőre az Olt, Temes, Mehedinti, Dimbovita, Vilcea, Galati, Iasi, Szilágy, Kolozs, Fehér, Slunyad, Máramaros megyei és az Ilfov mezőgazdasági szektorbeli mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Lemaradások vannak a Teleorman, Calarasi, Vrancea, Szeben, Arad, Constanta, Giurgiu, Dolj megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. (Agerpres)