Vörös Zászló, 1984. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1984-04-01 / 78. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA­­ XXXVI. évfolyam 78 (9964) szám 1984. április 1. vasárnap 1 Ara 50 iáni Nicolae Ceaugescu­ elvtárs útmutatásainak szellemében A megfelelően képzett munkaerő szavatolja a jó minőséget Sok fejtörést okoz nem egy vállalatnak a termelőkapacitások profiljához igazodó megrendelé­sekkel való lefedése. S vannak olyan esetek is, amikor csak a mielőbbi átállás, a megszokott termékskálától eltérő termékek gyártása mentheti meg vagy ja­víthatja a gazdaságossági muta­tót. Tehát ebből a szemszögből nézve szerencsésnek mondható az a vállalat, amelyik nemcsak hogy fedve van megrendelések­kel, hanem termékei külföldi piacokon találnak vevőre. Az ILEFOR is ezek közé tartozik, sőt még azzal is dicsekedhetne, hogy ez év második felétől a szabad devizás piacokon kell helytálljon. Nem kis feladat elé állította ez a vállalat munkakö­zösségét a gyártási folyamatok zavartalansága, a késztermékek minősége szempontjából. Az a­­nyagi feltételek mellett jelentős befolyásolási tényező a megfe­lelően képzett munkaerő bizto­sítása. Hogyan oldják meg ezt a feladatot az ILEFOR-nál? Kér­désünkre válaszol: Moldova­n Virginia, a vállalati pártbizott­ság titkára, a személyzeti­­tanügyi-javadalmazási iroda fő­nöke. Munkaerő-hiánnyal küszködtünk az elmúlt évben. Ezt nemcsak a meggyesfalvi telepünkön bein­dult új részleg munkaerő-szük­­séglete okozta, hanem a megnö­vekedett tervfeladatok is. Tavaly nemcsak az általunk beiskoláz­tatott végzősöket tudtuk felven­ni, hanem más profilú szaklí­ceumok végzettjeit is (lakatoso­kat, fémforgácsolókat, autószere­lőket, stb.), akiket munkahelyen képeztünk át az asztalos szak­mára. Ezt nevezhetnénk polikva­­lifikálásnak is, hisz szükség e­­setén eredeti szakmájukban is foglalkoztathatók. Ez év feb­ruárjában 170 szakiskolai tanu­lónk végzett, s mindegyiknek­ biztosítottunk munkahelyet. Je­len tanév végzős szaklíceumi diákjainak sem lesznek elhe­lyezkedési problémáik. Egyéb­ként a beiskoláztatást úgy ol­dottuk meg, hogy a megye te­rületén szétszórt részlegek (a ré­geni, szovátai, segesvári, sár­­mási) munkaerőigényét ne csak a megyeszékhelyen működő fa­ipar líceum végzettjeivel fedez­zük, hanem a dédai és a szová­tai líceumokéval is, vagy ezen líceumok első fokozatának vég­zősei közül toborozzunk szakis­kolai képzésre. Minden dolgozónk részt vesz a továbbképzésen, ami elenged­hetetlen feltétele a korszerű ter­melésnek, a változó technológiák ismeretének, s nem utolsósorban a piaci igényeknek megfelelő minőség elérésének. A tovább­képző tanfolyamok legegyszerűbb formája a munkahelyi, melyet a mesterek vezetnek, hetente. E­­zenkívül a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezőket a busteni-i továbbképző központba küldjük, ahol a normázás, a mérőműszerek és -módszerek te­rületén bővítik ismereteiket. U­­gyanott képzik a számítóköz­pontunk operatőreit is. Szer­számfenő, szárító, fűtő stb. sza­kokra küldtünk munkásokat. Visszatérnék még a polikvalifi­­kálásra, megemlítve, hogy aszta­losokat képeztünk ki a munka­­csoportot kiszolgáló villamos targoncák kezelésére, így is csök­kentve a segédszemélyzet lét­számát. A munkaerő-gazdálkodásunk egyik fájó pontja az elég nagy­arányú munkaerő-vándorlás. Ez a szakképzett munkások közt, nem haladja meg a természetes­nek számító arányt, ami a nyug­díjazásból stb.-ből adódik. „Ván­dormadaraink“ csoportját az el­múlt évben felvett segédmun­kások alkotják, akiknek nem si­került beilleszkedniük az itteni munkakörülmények és a fegye­lem szabta keretekbe, s ezért továbbálltak, még mielőtt bevon­ (karácsonyi) (Folytatás a 4. oldalon) Gondos, szorgalmas munkával növeljük a legelők fűhozamát! Nem kevesebb, mint 20 000 hektáron gazdálkodnak a „Ma­ros“ Legelőgazdálkodási Válla­lat „Küküllő“ elnevezésű farm­jának dolgozói. Ez pedig több tízezer állatnak jelent egész nyáron át bőséges takarmányt. Vagy tévedek? — Nem — hagyja helyben Nemes Zoltán, a farm vezető­je. — Az elmúlt esztendőben is bőséges volt a fűhozam, így összbevételi tervünket sikerült 104 százalékban teljesíteni. A zöldhozam meghaladta a 25 000 kilót hektáronként. S reméljük, az idén sem lesz másképp. — Ez alapos előkészületet igé­­­jjyel. — Ha valaha az volt, most i­­gazán időszerű a legelőtakarítás­­­ról, az előkészületről beszélni. Nagyon megkésett a vegetáció. Sok helyen a fű még a fejét sem dugta ki. Ezt a késést kell most jó előkészületekkel, a talaj­­táperő javításával ellensúlyozni, hogy mire kimennek az állatok, „megugorjék“ a fű. Éppen ezért úgy határoztunk, hogy 400—500 kilóra növeljük a hektáronként alkalmazott műtrágya-mennyisé­get. Ennek jelentős részét a vál­lalat kezelésében levő legelőkön már ki is szórtuk. Jelenleg is ál­­landóan hat traktor dolgozik a farm területén. — Az előkészület azonban nemcsak műtrágyázásból áll. — Persze, hogy nem. Legelő­takarítási tervünk 16 500 hektárt ír elő. Sok helyen komolyan ve­szik ezt a munkát, Jövedicsen, Vámosgálfalván, Tirnaveniben és Véckén máris jelentős területe­ket tettek rendbe. Elterítették a vakondtúrásokat, kiirtották a bokrokat, elégették a töviseket és más növényi maradékot. Kü­lönösen sokat tettek a legelő­takarítás érdekében az ádámosi, küküllőszéplaki, véckei, tirna­­veni­i, mikefalvi és más nép­tanácsok. Az idén a legelők ki­használásában még nagyobb te­ret nyer az ésszerűség. Beruhá­zási alapból nemrég megkezdtük Nagykenden egy 130 hektáros gyepterület szakaszosítását. Szál­lítjuk az oszlopokat a borzási és bogácsi munkatelepekre is. Eb­ben az esztendőben­­újabb 600 hektár legelőt szakaszosítunk. Állami beruházásból több mint hétmillió lejt költünk a legelők feljavítására, korszerűsítésére. — Konkrétebben? — A már említett szakaszosí­­tás mellett 140 hektár erodált területet kell megkötni. Masszí­vabb bokorirtást végzünk a véc­kei és ravai legelőkön, összesen 400 hektáron. Az idén is nagy gondot fordítunk a víz leveze­tésére. A bogácsi, örményesi, egrestői legelőkön összesen 150 hektárt szabadítunk meg a feles­leges talajnedvességtől. Az alag­­csövezésre felhasználjuk mind a klasszikus, mind a legújabb mód­szereket. — Szóljunk akkor a víz be­vezetéséről is.­­ A legtöbb legelőn már é­­vekkel ezelőtt megoldottuk a vízellátás kérdését. Sok helyen kutakat ástunk, máshol források befogásával, hosszabb vezetékek lefektetésével biztosítottuk a vi­zet. Most folyik az itatóvályuk rendbetétele. A vállalat kereté­ben külön szakosított csoport foglalkozik ezzel a munkával. Sok helyen végeztünk vele, Ba­­vában, Bábahalmán, Véckén most van folyamatban ez a mun­ka. De mire az állatok kimen­nek a legelőkre, mindenütt meg­oldódik a vízellátás kérdése. U­­gyancsak kijavítottuk a nyári szállásokat is, amelyek több mint 1000 számosállatnak biztosíta­nak védelmet. Bárhogyan is alakul az időjá­rás ezekben a napokban, tudjuk, itt a tavasz. Éppen ezért igye­kezni kell a legelő takarítással, -karbantartással, hogy a gyomok, a bokrok, a vakondtúrások ne gátolják a fű fejlődését. És eh­hez,, amint már annyiszor hang­súlyoztuk, összefogásra van szükség. Arra, hogy mindenki teljesítse az állatai számának a­­rányában rá kirótt feladatokat. A községi néptanácsok mozgó­sítják a falvak összes lakóit ehhez a munkához, hogy az ál­lam által a legelőkre költött pénz megtérüljön, gazdag legyen a fűhozam, emelkedjék a termelés. (háromszéki) ­ Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának Mélyen tisztelt és hőn szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs! A mély hazafiság ,az ön iránti, a nép legszeretettebb és leg­megbecsültebb fia iránti magas fokú szeretet és megbecsülés érzé­sétől áthatva, Maros megye kommunistái, összes dolgozói — romá­nok, magyarok és németek — egész népünkkel együtt rendkívüli érdeklődéssel követték azt a hivatalos baráti látogatást, amelyet Ön tett, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnővel együtt a Bolgár Népköztársaságban Ez a látogatás újabb ragyogó hozzájárulás a pártjaink, országaink és népeink kö­zötti együttműködési és barátsági kapcsolatok fejlesztéséhez és el­mélyítéséhez. A szomszédos baráti országban Elena Ceausescu elvtársnővel együtt tett látogatása, az ott lefolytatott megbeszélések Todor Zsiv­­kov elvtárssal, bővítik és elmélyítik a tartós román-bolgár együtt­működést, a baráti kapcsolatokat politikai, gazdasági, kulturális és nemzetközi téren. A rendkívüli meleg fogadtatás, a szeretet, a tisztelet és a ma­gas fokú megbecsülés megnyilvánulásai, amellyel Önöket a szom­szédos baráti országban tett látogatásuk során körülvették, ismételt bizonyságul szolgálnak arra, hogy milyen nagy megbecsülésnek ör­vend a szocialista Románia és ön az egész világon, mint a jelen­kor kiemelkedő személyisége, kiváló párt- és államvezető, a Balkán és az egész világ békéjének győzelméért vívott harc tisztánlátó harcosa. Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a szomszédos baráti Bulgária földjén betöltött barátsági, szolidaritási, együttmű­ködési küldetése, a legmagasabb szinten lefolytatott tárgyalások, a létrejött megegyezések és megállapodások új korszakot nyitnak az országaink és népeink közötti jó kapcsolatok fejlődésében. Vállal­juk: mindent megteszünk, hogy egész tevékenységünk méltó legyen Romániának a világban betöltött szerepéhez, amelyet az ön tevé­kenysége, a román nép, az egész emberiség életbevágó érdekei iránt érzett történelmi felelősségtől áthatott tevékenysége világít meg. Ez alkalommal is kifejezésre juttatjuk, mélyen tisztelt és hőn szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, teljes egyetértésünket pártunk és államunk bel- és külpolitikájával és nagyra értékeljük az ön felbecsülhetetlen értékű elméleti és gyakorlati hozzájárulását a ha­zánkban folyó szocialista és kommunista építés ügyéhez, a jelen­kori világ bonyolult kérdéseinek megoldásához. A nép érdekeinek hűséges szolgálatában mutatott lelkesítő pél­dáját követve, minden erőnkkel és alkotó energiánkkal azon mun­kálkodunk, hogy teljesítsük a párt XII. kongresszusa és az orszá­gos konferenciája határozataiból, az RKP KB ez év március 21—22-i plenáris ülésén elmondott beszédéből fakadó feladatokat, hogy vala­mennyi tevékenységi területen új és kimagasló sikerekkel köszönt­sük az ország és a párt életének két nagy eseményét — az antifa­siszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadítási for­radalom 40 évfordulóját és a párt XIII. Kongresszusát. Azon leszünk, hogy a jelenlegi ötéves tervben Maros megye — az egész ország­gal együtt — tovább haladjon előre a sokoldalúan fejlett szocia­lizmus, a civilizáció és az egész nép jólétének megteremtése útján. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA A MEGYEI NÉPTANÁCS KÍMTESZÍTIS KÖZSÉGFEJUSZTÍS IS -SZÉPÍTÉS Marosker­esztúr hosszú főutcá­ját nemcsak a kétoldalt végig­húzódó nyárfasor s a szinte min­den porta előtt zöldellő fenyők, hanem a bejáratok környékének példás tisztasága, rendezettsége is jellegzetessé teszi. De a rend­re ,a tisztaságra a legfélreesőbb utcákban is fölfigyelnek az ar­­ra tévedők. Nem egy ember már a hivatalosan meghirdetett köz­­ségszépítési akciót megelőzően igyekszik rendet teremteni a por­táján, hogy a meghirdetett na­pon a közösségi feladatokat is megoldhassák. A csatorna- és vízhálózat kiépítésében elért e­redmények, a korszerű középü­letek, a kereskedelmi és szolgál­tatási hálózat ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a községi néptanács és a lakosság évről évre következetesen fölkarolja a községfejlesztés ügyét, sorra va­lóra válnak a település urbani­­zálásában kitűzött távlati célki­tűzések. — A keresztúriak ebben az évben is jelentős pénzbeli és munkahozzájárulással és haza- CZIMBALMOS FERENC (Folytatás a 2. oldalon) (1944_) SZABADSÁGUNK 40 ESZTENDEJÉNEK MEGVALÓSÍTÁSAIBÓL (J?­) A felszabadulás óta eltelt közel négy évtized alatt Marosvásárhely elmaradott városból, korszerű iparral, tudományos, mű­velődési intézményekkel rendelkező megyei központtá fejlődött. Egy-eg­y új városrészben —mint a képen látható Tudor Vladimirescu lakónegyed — elférne az egész felszabadulás előtti város. -

Next