Vörös Zászló, 1984. május (36. évfolyam, 103-128. szám)
1984-05-01 / 103. szám
A fő cél az ipar minőségi fejlesztése A Román Kommunista Eizt általános országfejlesztési politikája keretében meghatározó szempont a termelőerők harmonikus és kiegyensúlyozott fejlesztése az ország összes övezetében. E politika következetes érvényre juttatásának eredményeként megszilárdult a szocializmus műszaki-anyagi alapja, széles fejlődési távlatok nyíltak a nemzetgazdaság minden ága és ágazata előtt. E nagy horderejű gazdasági-társadalmi politika megalapozásában nagy szerepe volt és van pártunk főtitkárának, NICOLAE CEAU?ESCU elvtársnak, aki az összes fejlesztési szakaszokban kiemelt gonddal elemzi a fejlesztés elemei közötti viszony alakulását, a kívánt összhang megteremtésére, a termelőerők szüntelen növelésére igyekszik összpontosítani az egész gazdasági-társadalmi tevékenységet, sürgeti a megyék nagyobb arányú hozzájárulását a nemzeti jövedelem gyarapításához és ezúton a dolgozók jólétének fokozásához. E következetes politika eredményeként, szabadságunk negyvenedik évében Maros megye — akárcsak az ország összes megyéi — mint a szocialista Románia gazdaságilag fejlett életerős közigazgatási egysége köszönti Május Elsejét. Maros megye erőteljes iparral és sokoldalúan fejlett mezőgazdasággal rendelkezik. Magas fokon hasznosítva a helyi nyersanyagforrásokat, az idén a megye ipara 46-szor nagyobb termelést valósít meg, mint 1938-ban, a mezőgazdaság termelése pedig 50 százalékkal haladja meg az 1965. évit. A szabadság éveiben szocialista államunk nagyméretű beruhhházásokkal serkentette a megye gazdaságának korszerűsítését, így például 1951—1983 között szocialista államunk több mint 54 milliárd lejt utalt ki megyénk fejlesztésére, ennek 85 százalékát 1965 után. A nagy összeg 56 százalékát az ipar fejlesztésére fordították, minek következtében lényegesen megváltozott, korszerűbbé vált a megyegazdaság e fontos ágának szerkezete. Napjainkban a műszaki haladást elősegítő vegyipar és gépgyártóipar 88 százalékot képvisel a megye összipari termelésében, az 1965. évi 20 százalékkal szen. Az ipar minőségi fejlesztése tekintetében fontos cselekvési irány a termelés műszaki-minőségi színvonalának emelése. S hogy e törekvés eredményesnek bizonyult, azt igazolják a nagyszámú műszaki alkotás, a termelés felújításában elért sikerek: 1981- ben az össztermelésben 15, 1983- ban 30 százalékot képviseltek az új, vagy felújított termékek. Ezerkilencszáznyolcvannégy Maros megye számára is sorsdöntő időszak a XII. kongresszuson és az országos pártkonferencián kijelölt feladatok meg az ezek alapján összeállított megyei programok teljesítésében. Megyénk pártvezette dolgozói sikeresen birkóznak meg a feladatokkal, odaadással, szorgalommal munkálkodnak a kitűzött termelési célok eléréséért. Hónapról hónapra teljesítve a feladatokat, valamint a szocialista versenyben tett vállalásokat, Maros megye dolgozói 103 millió lejjel szárnyalták túl az árutermelési előirányzatot. A termelési többlet nagy részét a munkatermelékenység emelésének útján érték el, melynek egy dolgozóra számított szintje 616 lejjel van a terv fölött. A termelés fokozásával párhuzamosan szüntelenül csökkent az anyag- és energiaráfordítás. A gazdasági egységek az első évnegyedben 16 millió kilowattóra villamos energiát, 734 tonna fémet és 1 389 köbméter faanyagot takarítottak meg, méltóképpen köszöntve a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját, május elsejét. BARBULESCU Ioana közgazdász, a Megyei Statisztikai Igazgatóság igazgatója Diákszínjátszás Marosvásárhelyen — Beszélgetés KOVÁCS LEVENTÉVEL — — A marosvásárhelyi Diákház magyar nyelvű színjátszó csoportja, melyet megalakulásától vezetsz, a napokban ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Hogyan jött létre ez a csoport annak idején? — 1964. április 11-én volt az első bemutatója a csoportnak, mely elsősorban az akkori Pedagógiai Intézet filológia szakos hallgatóinak kezdeményezésére jött létre. Csizmarek — Nádasdy Száz házas lakodalom című vígjátékát mutattuk be. Eleinte nem volt állandó székhelye a csoportnak, sokat változott az összetétel is: filológus- és orvos-tanhallgatók, középiskolai diákok, fiatalok a városból alkották a gárdát. A csoport összerázódása az 1968—70-es években történt, amikor megalakult az Egyetemi Központ. Annak a patronálása alá kerültünk és megkaptuk a Színművészeti Intézet Stúdió-színpadát, így aztán a hetvenes évektől az országos fesztiválokon is szerepelhettünk, szép eredményekkel. Az első országos díjat Temesváron kaptuk Karinthy Az emberke tragédiája című darabjával. Néhány jelentősebb produkciót sikerült kihoznunk, melyeket jóformán az egész ország ifjúsága megismerhetett, hiszen játszottunk Craiován, Aradon, lakiban, Bukarestben, Costinestin is. Állandó játszóterületünkön, a Székelyföldön gyakran megfordultunk. Az utóbbi két-három évben, a Stúdió zsúfoltsága miatt, új otthont és ezzel új előadási formát kellett keresni, így kerültünk az Apolló L termébe. Ez változást hozott a csoport életében. Addig a látványos tömegjelenetekre alapoztunk — most a közönség intim közelsége, a nézőtér és a színpad kapcsolatának újraformálása lett a lényeg. — Mielőtt rátérnénk az L termi produkcióitokra, beszéljünk még régebbi, sikeresebb előadásaitokról. — Több mint huszonöt előadást tartottunk a húsz év alatt. A jelentősebbek: A Luzitán szörny; egy kollázs a szennyeződésről, Tiszta földet címmel; a Szentivánéji álom; Victor Est: ► miu Prométeusz feldolgozása; Brechttől a Mahagóny, a Don Quijote feldolgozás; egy Bajor Andor összeállítás; egy Radu Dumitru darab, mellyel díjat is nyertünk (A nyolcadik nap hajnalán); végül Brecht Rettegés és terror a III. birodalomban című darabja — igaz, ez utóbbi már az L teremben került színre. Nagy segítséget jelentett a csoport munkájában az, hogy a hetvenes évektől bekapcsolódtak munkánkba a Színművészeti Intézet hallgatói is. Voltak olyanok, akik a csoportban tűntek fel és utána kerültek a főiskolára. — A huszadik évfordulót Tomcsa Sándor Műtét című darabjával ünnepeltétek.— Hazai szerző darabjával akartuk köszönteni évfordulónkat. Tomcsa darabját már másodszor rendezem, két évvel ezelőtt, a székelyudvarhelyi Népszínháznál vittem színpadra. Nagyon jelentős műnek tartom. Felépítése, mondanivalója és stílusa, úgy éreztük, nagyon t. z. m. (Folytatás a 4. oldalon) VÖRÖS ZÁSZLÓ - 3. OLDAl MÁJUS! GONDOLATOK Minden május elseje újabb előrelépés, amelyet szabad és sorsának urává vált népünk megtesz a haladás, a jólét és boldogság útján. NICOLAE CEAUSESCU A megújulás, a korszerű gazdálkodás útján A munka, a munkásszolidarítás ünnepe ismételten jó alkalom arra, hogy számba vegyük megvalósításainkat, sikereinket, visszapillantsunk arra az útra, amelyet a párt bölcs vezetésével tettünk meg szabadságunk négy évtizede alatt. Ezekben a történelmi jelentőségű megvalósításokban döntő szerepe van a mezőgazdaságnak is. A korszerűsödés útján haladó mezőgazdaságunkra a szövetkezetesítés befejezése, de különösképpen pártunk IX. kongresszusa után a fejlődés, a többtermelés volt jellemző. A XII. pártkongresszus dokumentumai nyomán az új agrárforradalom kibontakozása újabb sikereket hozott és mezőgazdaságunk biztos léptekkel halad az intenzív termelés teljes megvalósítása felé. Ez a hatalmas előrelépés köszönhető pártunk szüntelen gondolkodásának, hiszen agrárpolitikájának középpontjában állt és áll egy erős, korszerű műszaki-anyagi alap megteremtése, mely képes biztosítani az alapvető munkálatok teljes gépesítését, megfelelő erőket ahhoz, hogy megműveljünk minden talpalatnyi földet. Ma büszkén jelenthetjük ki, hogy megyénk szántóföldjein, több mint 4 400 traktor, 1 000-nél több magánjáró gabonabetakarító kombájn, a talajelőkészítő, a különböző vetőnövényvédő gépek ezrei segítik a szántóföldek dolgozóit a bőségesebb termések elérésében. Érdemes megemlítenünk, hogy ma egy traktorra 75 hektár megművelése jut. A korszerű technológiák elterjedése, a magas biológiai értékű vetőmagvak, ültetőanyagok biztos eszközök voltak és maradnak a mezőgazdasági egységeinkben dolgozó több mint ezer mérnök kezében ahhoz, hogy szüntelenül növeljék a hozamokat. És mindezek az adottságok, a szervezés tökéletesítése, a falvak dolgozóinak szorgalma meghozta gyümölcsét. Évről évre növekedtek a hozamok, gyarapodott az állatállomány. Ma már megyénkben sem ritkák az 5 000 kilósnál nagyobb búza-, a 6 000 kilót meghaladó kukorica-, a több mint 50 tonnát is kitevő cukorrépa-hektárhozamok. S mindezek nyomán megyénk mezőgazdasági egységei az elmúlt esztendőben közel háromszor több búzával, 2,5-ször több kukoricával, 5-ször több gyökeressel, 41 000 tonnával több zöldséggel járulhattak hozzá az állami alaphoz, mint 1966-ban. Megyénk mezőgazdaságának alapvető ága az állattenyésztés. Ezen ágazatban végbement minőségi változások tükrözik legbeszédesebben a korszerű gazdálkodás hatékonyságát. Azon túlmenően, hogy 1966 óta a szarvasmarha-állomány 50 000- rel, a sertésállomány 100 000-rel, a juhállomány pedig 130 000-rel gyarapodott, javult az állomány minősége, korszerűbbé váltak a tenyésztési feltételek. Olyan modern állattenyésztési komplexumokkal rendelkezünk, mint a radnóti, kutyfalvi, petelei, vidrátszegi és más növendékhizlaldák, a pagocsai, gezsei, bándi sertéshizlaldák. Az, hogy három állattenyésztési kísérleti állomás segíti az állattenyésztők munkáját, jelentősen hozzájárult a tej-, hús-, tojás-, gyapjútermelés növekedéséhez. A szabadság négy évtizede alatt nem csupán a mezőgazdasági termelés korszerűsödött, a hozamok növekedtek, hanem a falvak lakosságának életében is gyökeres változások következtek be. Az életszínvonal emelkedése nyomán megújhodtak falvaink, megváltoztak a lakosság életkörülményei. Ma a falvainkon olyan intézmények, szolgáltatókereskedelmi egységek működnek, amelyek városi szinten elégítik ki a lakosság igényeit. Szocialista mezőgazdaságunkban az újabb, még kimagaslóbb sikerek alapját a pártpolitika megvalósítása jelenti, mely célul tűzi ki az új agrárforradalom kiteljesítését. Megyénk mezőgazdasági dolgozói teljes erejükkel küzdenek e cél eléréséért. Ezen a tavaszon is rekordidő alatt végeztek a vetésekkel, megteremtve az alapot az idei rekordtermésekhez, úgy, ahogyan azt tőlük vártunk, az egész ország elvárja. A Tudor negyed A könyvtár — szellemi közkincs A régeni könyvtár egyike a város leglátogatottabb közművelődési intézményeinek. Közel 35 éves múlttal rendelkezik (1985- ben ünnepli az eseményt). Szép eredményeket ért el az évek során. A párt- és állami szervek gondoskodása révén állandóan gyarapodott állománya. 1950-ben például köteteinek száma alig haladta meg a 2100-at, de 1960-ban az már 29 091-re emelkedett. A Román Kommunista Párt IX. kongresszusa új korszak kezdetét jelentette a könyvtár fejlődésében is. Rohamos fejlődésnek vagyunk tanúi. Érdemes megemlíteni néhány adatot: 1965- ben az állomány 38 399 kötet, az olvasók száma 4127, az elolvasott könyvek száma pedig 78 992 1983-ban a könyvállomány már 96 236, az olvasók száma 4 701, az olvasott könyvek , száma pedig 92 950. A Megéneklünk, Románia országos fesztivál keretében elért sikeréért könyvtárunkat országos első díjjal hintették ki. Munkaközösségünk arra törekszik, hogy ebben az évben is szép eredményeket érjek el. Mindent megteszünk, hogy könyvtárunk becsülettel teljesítse feladatait az új ember sokoldalú nevelésében. Tudatában vagyunk, milyen szerepet tölt be a város szellemi életében a könyvtár és a könyv. Az elmúlt évben, mint említettem, olvasóinknak több mint 92 000 könyvet kölcsönöztünk. Az 1984- es évet is jól kezdtük. Eddig több mint 2 800 olvasó iratkozott be a kikölcsönzött kötetek száma meghaladja a 30 000-et. Könyvtárunk gazdag újság- és folyóirat-kollekcióval is rendelkezik. Az olvasókat igyekszünk hozzászoktatni a már jól kialakult katalógus-rendszer használatához. A betűrend szerint szisztematizált keresőrendszer mellett bevezettük a címkatalógust is. Külön kimutatások állanak azok rendelkezésére, akik lemeztárunkat, a dokumentációs osztályt, vagy a folyóirat-kollekciót akarják igénybe venni. Szeretném megemlíteni még egy értékes kezdeményezésünket. Összegyűjtöttük mindazokat a cikkeket és könyveket, amelyek Régen múltjáról és jelenéről szólnak. Munkatársai vagyunk a Megyei Könyvtár által megjelentetett Idegen tudományos és technikai könyvek katalógusának, melynek első kötete az 1970—1977 között külföldön kiadott és könyvtárainkban található könyvek jegyzékét tartalmazza. Könyvtárunk is a maga sajátos munkájával részt vállal a jelentős politikai, kulturális, tudományos évfordulók megünneplésében. Számos jól sikerült rendezvénnyelbüszkélkedhetünk. Ezek közül kiemelném „1859. január 24. jelentősége a román nép történelmében“, az „Egyesülés és az irodalom“; a „Románia, Nicolae Ceausescu elvtárs hozzájárulása az államok közötti ellentétek békés megoldásához“; a „Kommunista éra“ című irodalmi rendezvényeket, szavalóversenyeket, előadásokat. Találkozót szerveztünk több marosvásárhelyi íróval, költővel, a Vatra, az Igaz Szó szerkesztőivel, rendezvényt a Forrás sorozat költőiről, íróiról. E rendezvényekben közreműködtek Darvas Ignác, Szász Kolumbán Olga, Böjte Lidia, Csegedi Sándor és még sokan mások. Összejöveteleinken merült fel a gondolat, hogy a Forrás rendezvény-sorozatot állandósítsuk. Legközelebb Szőcs Kálmán költőről emlékezünk meg. Az elért eredmények még többre köteleznek. A legújabb pártdokumentumokból fakadó irányvonalak szellemében igyekszünk eleget tenni feladatunknak, és a haza felszabadulása 40. évfordulója, valamint a XIII. pártkongresszus köszöntése tiszteletére megfelelő rendezvényeket, akciókat, irodalmi összeállításokat, szavaló versenyeket stb. szervezünk. DEMETER JUDIT könyvtáros