Vörös Zászló, 1985. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXVII. évfolyam 26 (10222) sz. | 1985. február 1. péntek Ara 50 ban! | Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának ülése Nicolae Ceausjescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának az elnöklete alatt január .'e1-én, csütörtökön ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Részt vettek Románia Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Gazdasági-társadalmi Fejlesztési Tanácsa Állandó Bürójának és a kormánynak a tagjai. Az ülésen megvitatták és jóváhagyták a Románia 1984. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről szóló közleményt, amelyet közzétesznek. A Politikai Végrehajtó Bizottság úgy értékelte, hogy az 1984. évi terv teljesítésében elért eredmények — a legjobb eredmények a jelenlegi ötéves tervben — biztosították az ipar, a mezőgazdaság, akárcsak a többi szektor lankadatlan, az ötéves terv negyedik évi előirányzatainak megfelelő fejlesztését. Ilyen értelemben hangsúlyozták, hogy az elmúlt évben az ipar volt továbbra is a gazdasági növekedés dinamizáló tényezője; a mezőgazdaságban, bár az időjárási körülmények nem voltak a legkedvezőbbek, az ország történetének legnagyobb gabonatermését érték el, fontos létesítményeket adtak használatba, s ezek hozzájárultak az ország gazdaságidejének növekedéséhez. Gyarapodott az anyagi termelés, nőtt a nemzeti vagyon, feltételeket teremtve az egész nép életszínvonalának és civilizációjának további növeléséhez. Az 1984-es év, amelyet magasabb termelési ütemek jellemeztek, új haladást hozott a minőség javulásának, szocialista gazdaságunk intenzív fejlesztésének útján, így például a nettó ipari termelés értéke 8,4 százalékkal nőtt 1983-hoz képest, a globális termelelés 7 százalékkal, az árutermelés pedig 6,7 százalékkal. A mezőgazdasági termelés 13,3 százalékkal volt nagyobb, mint 1983-ban, a beruházások összvolumene 6,1 százalékkal. Az országos iparban a munkatermelékenység 7,1 százalékkal nőtt. . A tavalyi eredményeknek köszönhetően nőttek az akkumulációk, a nemzeti jövedelem 7,7 százalékkal nagyobb lett, a költségvetés többlettel zárult, biztosítva ezáltal a pénzügyi egyensúly megszilárdulását, az aktív kereskedelmi mérleget s a külföldi adósságok további csökkentését. Az anyagi termelés növekedése, a gazdasági hatékonyság emelkedése, a nemzeti vagyon racionális elosztási politikája továbbra is biztosította az életszínvonal és az életminőség folyamatos emelésére vonatkozó program előirányzatainak megvalósítását, a dolgozók összes kategóriás jövedelmeinek növekedését, valamint azt, hogy 1984 augusztusára befejeződjön a javadalmazások és a nyugdíjak emelésére vonatkozó akció és javuljon a lakosság ellátása. Ezen az alapon lehetett biztosítani, hogy a reáljavadalmazás 1984-ben 6 százalékkal, a parasztság reáljövedelme pedig 11,4 százalékkal fölülmúlja az 1980. évit. A Politikai Végrehajtó Bizottság hangsúlyozta, hogy mindezek a sikerek közvetlenül annak az áldozatteljes munkának köszönhetőek, amelyet a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, az egész nép folytatott, fokozott erőfeszítéssel Románia 1984. évi gazdasági-társadalmi fejlesztése célkitűzéseinek, megvalósításáért, szorosan felzárkózva a párt körül, a párt főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs körül. Az elért pozitív eredmények ismételten bizonyítják, hogy helyes és realista a Román Kommunista Párt politikája, amelynek legfőbb célja a haza gazdasági-társadalmi felvirágoztatása, az egész nép jólétének és civilizációjának növelése. Ezek az eredmények egyszersmind azt mutatják, hogy a dolgozók, az egész nemzet eltökélt szándéka tántoríthatatlanul megvalósítani a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésére és Románia kommunizmus felé haladására kidolgozott pártprogramot, a párt XIII. kongresszusán elfogadott történelmi jelentőségű határozatokat. Mindezekhez az eredményekhez a Politikai Végrehajtó Bizottság, a párt főtitkára Nicolae Ceausescu elvtárs : melegen gratulál a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek, a nemzetgazdaság és a társadalmi élet valamennyi szektora dolgozójának, s további egyre nagyobb sikereket kíván nekik jövőbeli tevékenységükben, amelyet szocialista hazánk haladásának és felvirágoztatásának, az egész nép anyagi és szellemi életszínvonala emelésének szolgálatába kifejtenek. Az ülésen Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára kiemelte az 1984. évi terv alapvető mutatóinak teljesítésében elért szép eredményeket, de úgyvélekedett, hogy ezek sokkal jobbak is lehettek volna, ha valamenynyi tevékenységi szektorban szilárdan és felelősségérzettel lépnek fel a párthatározatok s a gazdasági-társadalmi fejlesztési terv teljesítésére vonatkozó törvények gyakorlatba ültetéséért. A párt főtitkára hangsúlyozta, hogy az 1984. évi sikerek mögött — amelyek nemzetgazdaságunk nagy lehetőségeit bizonyítják — egyes szektorokban továbbra is komoly hiányosságok húzódtak meg a termelés és a munka megszervezése terén, ami a műszaki, és az emberi potenciál nem megfelelő kihasználásához, az új kapacitások használatba adási határidejének be nem tartásához, az anyagi erőforrások elégtelen kihasználásához és a költségek elégtelen csökkentéséhez vezetett, negatívan befolyásolva egyes tervmutatók, mindenekelőtt fizikai, termelési mutatók, teljesítését és nehézségeket okozva egyes iparágak nyersanyag-, segédanyag-, energia- és tüzelőanyag-ellátásában, az exportra szánt árualapbiztosításában, valamint a beruházási terv maradéktalan teljesítésében. Ilyen összefüggésben bírálta, hogy a kormány, az Állami Tervbizottság és a többi gazdasági csúcsszerv, a gazdasági minisztériumok vezetősége nem törődött eléggé a tervelőirányzatok teljesítésének rendszeres nyomonkövetésével, az 1984. évi terv legjobb körülmények közötti megvalósításával kapcsolatos valamennyi kérdés operatív megoldásával. Nicolae Ceausescu elvtárs azokból a mulasztásokból kiindulva, amelyek különösen a múlt év utolsó felében fordultak elő a bányaipari, kőolajipari és villamosenergia-ipari szektorban, és amelyek komoly nehézségeket okoztak a gazdasági-társadalmi tevékenység normális kibontakoztatása terén, kérte, hogy a kormány, a bányaipari, kőolajipari és villamosenergia-ipari minisztérium a központi csúcsszervekkel együtt a legrövidebb időn belül, még februárban terjesszen elő intézkedési különprogramokat a hiányosságok felszámolására, az 1985. évi termelésnek a megszabott ütemben és színvonalon történő kifogástalan megvalósítására. A párt főtitkára rámutatott, hogy minden termelési ágban, minden minisztériumban, ipari fővállalatban és gazdasági egységben, kötelező módon a legnagyobb figyelmet kell fordítani a gépek és felszerelések kapacitásának teljes kihasználására annak érdekében, hogy megvalósítsuk az előirányzott fizikai termelést, elsősorban az exportra szánt termelést, csökkentsük a termékegységre jutó fogyasztást nyersanyagból, segédanyagból, tüzelőanyagból és energiából, fokozottabb mértékben zsugorítsuk a gyártási költségeket és különösen az anyagi költségeket, mert ezek a fő eszközei a nemzeti jövedelem növelésének, forrásai a gazdasági-társadalmi fejlesztéshez, az egész nép életszínvonala emeléséhez szükséges alapoknak. Az ország energiatartalékaival való felelősségteljes gazdálkdás érdekében Nicolae Ceausescu elvtárs utasítást adott arra, hogy a téli időszak tapasztalataiból kiindulva idejében dolgozzanak ki és terjesszenek, jóváhagyásra a párt vezetősége elé intézkedési programot a gazdasági és társadalmi egységek nyári munkarendjére vonatkozóan, olyan programot, amely a legnagyobb fokú ésszerűséget biztosítja a villamos energia, a hőenergia és a földgáz gazdálkodásában és felhasználásában a technológiai folyamatok, valamint a köz- és háztartási fogyasztás terén egyaránt. Az ülésen a párt főtitkára hangsúlyozta, hogy az exporttevékenység tökéletesítése központi problémája a gazdasági munkának, és kérte, hogy a kormány, a csúcsszervek, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Minisztérium, a termelő minisztériumok fokozott felelősségérzettel lépjenek fel ezen a téren, tegyék meg az öszszes intézkedéseket annak érdekében, hogy idejében és a legmagasabb minőségi szinten teljesítsük a külföldi partnerekkel (Folytatás a 3. oldalon) A SZDEF I. kongresszusára és a SZDESZ II. Országos Konferenciájára készülve A dolgozók tudományos nevelése állandó, folyamatos munkát igényel A XIII. pártkongresszus dokumentumai kiemelt figyelme fordítanak a dolgozók tudományos, materialista nevelésére. A szocialista társadalmunkban és világszerte végbemenő változások szükségessé teszik, hogy egyre fokozottabb ideológiai nevelőmunkát fejtsünk ki a gazdasági-társadalmi jelenségek helyes értelmezéséért; rávilágítsunk, hogy miképpen hatnak a dialektika törvényei az emberi társadalom fejlődésében. A téli időszak kiváló lehetőséget nyújt a nevelő tevékenységre. A dolgozók, különösen a falusiak ilyenkor több szabadidővel rendelkeznek, szívesen eljárnak a művelődési otthon, a könyvtár, vagy az iskola ismeretterjesztő rendezvényeire. Az elmúlt napokban több községbe, faluba látogattunk el és párt- titkárokkal, művelődési otthonok igazgatóival beszélgettünk a dolgozók tudományos neveléséről. Arra kerestünk választ, hogy milyen formákat, módszereket alkalmaznak, milyen akciókat szerveztek a könyvtárak, iskolák, klubok, hogyan, kapcsolódnak be e tevékenységbe, miként biztosítják az ifjak ateista nevelését stb. Örvendetes tényként állapítottuk meg: a dolgozók tudományos nevelése állandó és folyamatos tevékenység. A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja tagszervezetei, a Szocialista Demokrácia és Egység szervezetei a művelődési otthonok nem kampányszerűen, hanem kitartóan, céltudatosan, jól meghatározott terv szerint, az öszszes nevelési tényezők bevonásával, változatos módszerekkel-KAPUS JÁNOS, a SZDEF Maros megyei Tanácsa Tudományos és Műszaki Ismereteket Terjesztő Komissziójának titkára DÉZSI ÖDÖN (Folytatás a 2. oldalon) nppiREnPEn A zárszámadó közgyűlések a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kiemelkedő eseményhezérkeztek szövetkezeti mezőgazdasági egységeink tagjai, az állami mezőgazdasági vállalatok, mezőgépészeti állomások dolgozói, zárszámadó közgyűléseken veszik számba egy egész esztendő munkáját, mérik fel, mi volt jó, mi akadályozta a munkaközösségeket abban, hogy még jobb eredményeket érhessenek el a növénytermesztésben, az állattenyésztésben. A zárszámadó közgyűlések napirendjén tehát egy egész sor probléma, szerepel majd, s ezek megvitatása, a következtetések, tanulságok levonása után olyan intézkedéseket dolgozhatnak ki, amelyek garantálják az összes erőforrások, tartalékok feltárását, hasznosítását az idei rekordtermések elérése érdekében. Felelősségteljes munka ez, hiszen úgymond minden szövetkezeti tagnak, munkaalakulatnak, farmnak számot kell adnia tevékenységéről, s arról, hogy milyen elképzelésekkel vágnak neki az új termelési évnek, az utolsónak a jelenlegi ötéves tervből, melynek során fel kell készülni az új ötéves terv megnövekedett feladatainak példás teljesítésére. A mostani zárszámadó közgyűléseknek a jelentőségét az is növeli, hogy a XIII. pártkongresszust követően, annak határozatai szellemében zajlanak le, amelyek pontosan megszabják a teendőket az elkövetkező időszakra. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a mezőgazdasági kérdésekről decemberben megtartott munkatanácskozáson elhangzott beszédében kiemelte: „Az 1984-es eredmények, a rekordtermések az összes mezőgazdasági kultúrákból, valamint a nagy állattenyésztési hozamok a tények erejével bizonyítják szocialista — szövekezeti és állami — mezőgazdaságunk szilárdságát, pártunk helyes politikáját a mezőgazdaság terénis, az új agrár (Folytatás a 1. oldalon) Hatékony, változatos intézkedések az energia- és üzemanyagfogyasztás csökkentéséért Javítások a téli időszakban A legfelsőbb pártvezetőség utóbbi tanácskozásain ismételten hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az olyan gazdasági egységekben, ahol különböző okokból kifolyólag amúgy sem tudnák névleges teljesítőképességük színvonalán kihasználni a termelőeszközöket, hozzák előbbre a tervszerűsített javításokat, mert ezáltal is hozzájárulhatnak az átmeneti energiahiány mérsékléséhez. Nos, mi a helyzet e tekintetben Maros megyében? — érdeklődtünk a Területi Állóeszköz- és Tüzelőanyaggazdálkodás-ellenőrzési Felügyelőségnél. Amint Kürti Oszkár mérnök-igazgatótól értesültünk, több helyen is megszívlelték a központi ajánlást és jó eredményeket értek el a munkák átütemezésével, így a vásárhelyi IMATEX-ben 7, a Metángáz Fúrótelep keretében 6, a Húsipari Vállalatnál 2, míg a Tejipari Vállalatnál 1 állóeszközzel többet vetettek alá általános javításnak, mint amennyit eredetileg beütemeztek. Hasonlóképpen szorgosan dolgoztak a karbantartók a segesvári Nicovala állami iparvállalatban, az Áramszolgáltató Vállalatnál, a Zománcedénygyárnál, a marosvásárhelyi Selyemszövödében, a Prodconsplexben, a Fakitermelő és Szállítási Vállalatnál meg a vásárhelyi Vegyikombinátnál. A fenti szocialista (A) (Folytatás a 3. oldalon) Mennyit tüzelnél vállalataink? A címkérdésre Horváth Attila felügyelőtől kértünk választ, aki a Területi Állóeszköz- és Tüzelőanyaggazdálkodás-ellenőrzési Felügyelőség részéről, hivatásának eleget téve, a leghidegebb napokat is terepen töltötte, s a helyszínen vizsgálta meg több szocialista egység szituációját. A pontosság kedvéért hadd szögezzük le már elöljáróban, hogy ott jártunkkor január első 20 napjának helyzetképéről beszélgethettünk. De több vonatkozásban ez is tanulságos. Köztudomású, hogy a rendkívüli időjárás okozta országos nehézségek miatt lecsökkentették valamennyi nagyfogyasztó fűtőanyag-kiutalását, ami meglehetősen váratlanul, felkészületlenül ért egyes vállalatokat. De ez van, hazánk rendelkezésére álló energiahordozóit úgy kell elosztanunk, hogy ne csak egyeseknek jusson belőle bőségesen, hanem lehetőleg mindenkinek annyi, amennyi tevékenysége folytatásához szükséges Odáig jutottunk, hogy egyes vállalatoknak napi kvótákat adtak, amelyekbe nyilván kötelesek beilleszkedni. Egyik cukorgyárunknak például 175 000, a másiknak 192 000 köbméter földgáz a napi adagja. Hogy ez csak a kisfogyasztó számára tűnik soknak, jellemző: egy ilyen nagyüzem csupán 2 kazán és a (L) (Folytatás a 3. oldalon)