Vörös Zászló, 1985. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE (Folytatás az L oldalról) megkötött összes szerződést, az összes exportszállítást A párt főtitkára úgyszintén Hangsúlyozta, hogy az összes nemzetgazdasági szektorban erő­síteni kell a rendet és a fegyel­met, mindent meg kell tenni an­nak érdekében, hogy a legjobb körülmények között valósuljanak meg az idei terv előirányzatai, biztosítva ezáltal az egész 1981 — 1985-ös terv teljesítését, ami jó alapot teremt ahhoz, hogy fillér­rel kezdjük meg a következő öt­éves terv végrehajtását, valóra váltsuk az ország gazdasági-tár­sadalmi fejlesztésére a XIII. párt­­kongresszuson­­elfogadott határo­zatokat és célkitűzéseket. Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára az ülésen hangsú­lyozta, hogy a Politikai Végre­hajtó Bizottságra, annak minden tagjára kivételes felelősség há­rul a rájuk bízott szektorok jó munkájáért, és felkérte a tes­tület minden tagját, hogy a leg­nagyobb igényességgel és magas fokú felelősségérzettel lépjenek fel a rend és a fegyelem erősí­téséért, a gazdasági-társadalmi fejlesztés tervének és program­jainak pontos megvalósítására vonatkozó párt- és állami hatá­rozatok szigorú alkalmazásáért és tiszteletben tartásáért. Kérte ugyanakkor, hogy a tö­meg- és társadalmi szervezetek, különösképpen a Szakszervezetek Általános Szövetsége, valamint a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség és a Nők Országos Tanácsa járuljon hozzá fokozott mérték­ben a dolgozók széles körű moz­gósításához, kezdeményezésük és gazdálkodó szellemük serkenté­séhez, hogy példásan megoldhas­suk az 1985. évi terv és az egész ötéves terv feladatait Nicolae Ceausescu elvtárs kér­te a pártszerveket és -szervezete­ket, lépjenek fel a legnagyobb eréllyel a dolgozók minden ere­jének és energiáinak még erőtel­jesebb összefogásáért, a kommu­nisták, az összes dolgozók fele­lősségérzetének fok­ozásáért an­nak érdekében, hogy valóra vál­janak az egységes országos gaz­dasági-társadalmi fejlesztési terv előirányzatai, a legjobb körülmé­nyek között készítsük elő a nyol­cadik ötéves terv teljesítését A Politikai Végrehajtó Bizott­ság azzal a felhívással fordul a munkásokhoz, technikusokhoz, mérnökökhöz, az ipar és a mező­­gazdaság, az összes nemzetgaz­dasági szektor minden dolgozójá­hoz, valamint a pártszervekhez és­­szervezetekhez, tömeg- és tár­sadalmi szervezetekhez, tegyenek meg mindent az 1985-re és az egész ötéves időszakra szóló gaz­dasági-társadalmi fejlesztési terv előirányzatainak a legjobb körül­mények között történő teljesíté­séért, dolgozzanak szoros egység­ben azért, hogy tántoríthatatla­­nul gyakorlatba ültessük a XIII. pártkongresszus határozatait és orientációit Romániának az 1986— 1990-es ötéves tervben és távla­tilag 2000-ig történő fejlesztésé­re vonatkozóan A Politikai Vég­rehajtó Bizottságnak meggyőző­dése, hogy egész népünk minden erejét és alkotó­­képességét lat­ba veti annak érdekében, hogy minden munkaterületen egyre je­lentősebb megvalósításokkal kö­szöntse a március 17-én sorra kerülő nagy nemzetgyűlési és nép­tanácsi választásokat — hazánk társadalmi-politikai életének, szo­cialista államunk erősítésének, a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom építése és a kommuniz­mus felé haladás útján való tán­toríthatatlan fejlődésünk biztosí­tásának rendkívüli fontosságú eseményét. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság úgyszintén megoldotta a párt- és állami tevékenység fő­ivé figyelt . „Azomurcs“ Fényérzékeny anyagok gyára Figyelmes, pontos munkát a háziállatok összeírásakor Mint már hírül adtuk, február elseje és nyolcadika között zaj­lik le országszerte az a nagy fontosságú akció, amelynek so­rán minden állami és szövetke­zeti mezőgazdasági egységben, háztáji gazdaságban számba ve­szik az egész állatállományt, hogy az így nyert adatok alapján felmérhessék, mekkorát léptünk előre, hol tartunk az ál­lattenyésztési program teljesíté­sében, hol van szükség nagyobb erőfeszítésre az esetleges hibák kiigazításához. Ma reggel nyolc órakor tehát elindultak az állat­­összeírók, akiknek nagy száma is tanúsítja az akció fontosságát. A munka pontos, jó elvégzése érdekében 660 összeíró látogatja meg a háztáji gazdaságokat, 209- en foglalkoznak a szocialista egységek állományának úgymond felleltározásával, akiknek mun­káját 98 vezető összeíró irányít­ja. Annak érdekében, hogy a munka gyorsan, a megszabott ütemben haladjon, arra van szükség, hogy a háztájiban a gazdák minden tekintetben se­gítsék az összeírókat, pontos ada­tokat szolgáltassanak az állo­mány számbeli és minőségi ösz­­szetételéről. Nagyon fontos hi­teles adatokat bocsátani az ösz­­szeírók rendelkezésére, mert el­lenkező esetben, ha az ellenőr­zéseknél a bemondott adatok nem találnak, a tényleges hely­zettel, akkor a törvényes előírá­soknak megfelelően a tulajdonos látja kárát, a be nem jelentett állatok az állam tulajdonába mennek át, ellenértékének kifi­zetése nélkül. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az állato­kat fajtánként, korcsoportonként írják össze, legyen szó szarvas­­marhákról, sertésekről, juhokról, kecskékről, lovakról, öszvérekről, baromfiról stb. Figyelni kell ar­ra, hogy a baromfik összeírása­kor minden szárnyast (tyúk, csirke, liba, kacsa, pulyka stb.) be kell jelöltetni az összeíró í­­vekbe, mert az elmúlt években éppen ilyen kihagyások miatt gyűlt meg a baja sok gazdának. Ismételten fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy kötelező módon be kell mondani az ösz­­szeíróknak azokat az állatokat, amelyek az összeírás pillanatá­ban nincsenek a tulajdonosnál. A létezésük ellenőrzése után a­­zokat is lajstromba veszik. Ismételten szeretnénk hangsú­lyozni a háziállatok összeírásá­nak nagy gazdasági jelentőségét, amiért a pontos, hiteles adatok szolgáltatása elsőrendű fontossá­gú. Ennek megfelelően fogadják minden gazdaságban az összeíró­­kat, segítsék őket munkájuk pontos elvégzésében. Javítások a téli időszakban (Folytatás az 1. oldalról) egységek — azonos sorrendben — 173 (!), 42, 39, 31, 25, 8, il­letve 3 gépet, berendezést, más állóeszközt ellenőriztek műszaki­lag, illetve ennyin végeztek-vé­­geztettek el folyó javításokat. Ugyanakkor arra is van pél­da, hogy még az érvényes javí­tási programot sem tartották tiszteletben. A marosvásárhelyi Cukorgyár 19 főjavítással elma­radt, azzal az indoklással, hogy a vállalati műszaki bizottság megállapítása szerint a szóban forgó centrifugális szivattyúk, traktorok, szűrőberendezések, e­­lőmelegítők és zsákfelvonó be­rendezések még tovább működ­hetnek. Az Atom üresben elha­lasztották két akkumulátor-telep és egy másik villamos berende­zés kapitális javítását, lemez, valamint kábelhiányra hivatkoz­va. S a fentebb ugyancsak a jók között említett régens IFET-nek is van adóssága, pontosabban, annak a vállalatnak, amelyik szerződéses kötelezettségét meg­szegve nem adott vissza neki fölújítva egy motoros szivattyút. Természetszerűen nem azt szorgalmazzuk, hogy most már ha kell, ha nem, állítsák le a termelőeszközöket és olyan gé­pet, berendezést, kemencét stb. is javítgassanak, amelyet ko­rábban — éppen azok élettarta­mának meghosszabbítására tö­rekedve — megkíméltek, gondo­san ápoltak, s így csökkentették a fönntartásukra fordított költ­ségeket. Azt, hogy mi gazdasá­gosabb: üzemeltetni, vagy javíta­ni, esetről-esetre kell eldönteni, a már említett felsőbb utasítás szellemében. Energiatakarékos exporttermelés a megye üzemeiben Több mint 100 000 négyzetméter­­ ablaküveget szállítottak külföldre Súlyos termelési feszültségeket okozott a szokatlanul kemény­ tél a Tirnaveni-i­­ Üveggyárban is. A megcsappant energia- és ü­­zemanyag-kvótából képtelenek voltak fenntartani a termelési ritmust, de mint kiderült, több egység üzemeltetése átmenetileg mellőzhető, hiszen az építkezések időleges leállítása következtében az üvegalapú építőanyagok irán­ti kereslet mérséklődött, így a termelés ütemének fenntartása indokolatlan készletek keletke­zéséhez vezetne. Ezért a válla­lat vezetősége úgy döntött, hogy több kemence üzemeltetését le­állítja és átadja azokat a kar­bantartóknak, a nagyjavítások elvégzése céljából. Ezzel szemben ,kiemelt figye­­­lemmel követik az exportáló egységekben folyó termelést, s különböző műszaki és szervezési intézkedésekkel serkentik a gyár­tás felfuttatását a lehető leg­takarékosabb feltételek mellett. A jól szervezett és irányított munka eredményeként az év el­múlt időszakában már több mint 100 000 négyzetméter táblaüveget postáztak az NSZK-beli, cseh­szlovákiai és dániai megrendelő­iknek, s ezekben a napokban ú­­jabb áru­tételek várnak vagoní­­rozásra. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a takarékosságot célzó in­tézkedések nyomán a hónap első két harmadában a szokásosnál 380 ezer kilowattóra villamos energiával és 400 000 köbméter földgázzal fogyasztottak keveseb­bet, azaz ennyi energiát és tü­zelőanyagot engedtek át a nem­zetgazdaság más fogyasztóinak. Tartani a múlt évi szintet A régeni Gép- és Alkatrész­­gyár dolgozói jó eredményekkel zárták a múlt évet, különösen a kivitel terén. Az 1984. évi terv­vel szemben 13 millió lej érté­kű áruval (faipari gépekkel és berendezésekkel) exportáltak töb­bet. A régeni gépgyártók fő cél­ként jelölték meg a múlt évi exportszint tartását 1985-ben is, és e szándékukon annak elle­nére sem változtattak, hogy a rendhagyó tél ■ ugyancsak megza­varta a januári termelési tevé­kenységet. Ügyes, ötletes megol­dásokkal, a termelés és a mun­kaprogram átszervezésével igye­keztek ellensúlyozni a nehézsé­geket, biztosítani a feladattelje­sítést, az exportprogram végre­hajtását. Lényegében ezzel magyarázha­tó, hogy a mostoha feltételek el­­­ lenére egy préselt lemezt gyártó technológiai vonalat már leszál­lítottak a tengeri kikötőbe (in­nen a Kínai NK-ba továbbít­ják), a második vonalból pedig több berendezést postáztak. A Chifor Alexandra főmester által irányított munkaalakulat tagjai előkészítettek szállításra 20 er­dei traktort, más munkacsopor­tok pedig teljes gőzzel dolgoznak különböző faipari gépek gyár­tásán, melyeket a közeljövőben kell leszállítaniok külföldi part­nereiknek. Készruhák sorozatban A marosvásárhelyi Készruha­gyár munkaközössége terv sze­rint idei termelésének túlnyomó hányadát külföldön értékesítik, így nem véletlen, hogy nagyon gondosan készítették elő az idei sikeres termelés összes feltéte­leit, s már az új év első munka­napján szervezetten tértek rá a feladatok teljesítésére. A kitar­tó, szervezett erőfeszítések ered­ményeként a vásárhelyi készru­­hagyártók az év első hónapjá­ban — a kemény tél okozta ne­hézségek ellenére — is több mint 36 000 konfekciós cikket postáz­tak külföldre. Az idő pénz... főleg a gazdaságban, így nem véletlen, hogy kü­lönös gonddal és igé­nyességgel követjük a munkaidő-kihasználás a­­lakulását, sürgetjük a célravezető műszaki és szervezési intézkedések kimunkálását, a politi­­kai-nevelő eszközök lat­­bavetése révén a rend és fegyelem megszilárdítá­sát az összes munkahe­lyen. Olvasom egy múlt­évi statisztikából, hogy január—december között megyénk gazdasági egy­ségeiben átlagosan 92,3 százalékban használták ki a munkaidőt. Exten­­zív vetületet tükröz az adat, vagyis mutatja, hogy a maximálisan le­hetséges munkaórák hány százalékát dolgoz­ták le az emberek. Sok ez, vagy kevés? Elfogadható, ugyanis az orvostudo­mány még nem fedte fel az örök egészség tit­kát, mert a múlt év ja­nuárjában is helyenként átmeneti termelési stop­pal hidaltuk át az ener­giahiány okozta nehéz­ségeket; mert a vitatha­tatlanul tökéletesedő ja­vító-karbantartó tevé­kenység dacára sem si­került megelőzni a vá­ratlan meghibásodáso­kat, üzemzavarokat, il­letve az ezekből adódó termelési kieséseket. Ám nézzük meg az érem másik oldalát: a 92,3 százalékos arány lega­lább két százalékkal le­hetett volna jobb, ha az elemzett időszakban nem kerül nyilvántartás­ba 331 000 igazolatlan ó­­ra, ha a rendszerint könnyelműen engedélye­zett eltávozások­ össz-idő­­tartama nem haladta volna meg a félmillió ó­­rát Tulajdonképpen mit is jelent az igazolt és igazolatlan hiányzás? Egy számításból kiderül, hogy a nemzetgazdaság­nak okozott veszteség megegyezik egy akkora termelési értékkel, ame­lyet 1 000 ember 107 nap alatt tudna létrehozni. S erre az értékre már ér­demes odafigyelni És hogy tévedés ne es­sék, az ügyön nem csu­pán a­ nemzetgazdaság veszit, károsodnak a munkahelyről indokolat­lanul távolmaradó dol­gozók is. Mert fizetést csak az kap, aki dolgo­zik, márpedig az igazo­latlanul hiányzott mun­kások nem dolgoztak, és így csak 12 lejes átlagos óránkénti fizetéssel szá­molva összesen közel 4 millió lejjel kevesebb pénzt találtak a boríték­ban. 0*» • SZÓVÁ TESSZÜK • SZÓVÁ TESSZÜK • VÖRÖS ZÁSZLÓ — 8. OLDAL Mennyit tüzelnek vállalataink ? (Folytatás az 1. oldalról) diffúziós berendezés leállításá­val tudott — mert végül is si­került — kijönni az adott fűtő­anyag-mennyiségből. Ami a meggyesfalvi üvegházakat illeti, a szakemberek úgy döntöttek, hogy lemondanak az uborka té­li szüreteléséről és helyette a kevésbé energia-, illetve hőigé­nyes saláta, gomba és szegfű­termesztéssel foglalkoznak. A Konzervgyár különleges helyzet­be került, ugyanis nem csak a saját szükségletére kell a ka­zánházában gőzt, forró vizet elő­állítania, de a szomszédos kerá­miaipari gyárnak és az ILEFOR meggyesfalvi gyártelepének is. A vállalat vezetőségének első reakciója az volt a megszigorítás­ra (25 százalékkal csökkentették a földgáz-kvótájukat), hogy ösz­­szehívta tanácskozásra az érde­kelt egységek szakembereit is, megfelelő takarékossági intéz­kedések kidolgozása végett. U­­gyanakkor, a Megyei Zöldség és Gyümölcs Értékesítő Vállalathoz, hasonlóan (amelyhez a már em­lített üvegházak tartoznak) kér­te illetékes helyen a kiutalt gáz­­mennyiség valam­elyes növelé­­lését. Horváth mérnök szerint, lega­lábbis az általa januárban el­lenőrzött vállalatokban megér­téssel fogadták a minisztertaná­csi határozatot és a legjobb szándékkal igyekeznek beillesz­kedni az új fogyasztási keretek­be. Sem hanyagsággal, sem fe­gyelmezetlenséggel nem találko­zott terepútjai alkalmával, egy­szóval olyan jelenségekkel, meg­nyilvánulásokkal, amelyek miatt kénytelen lett volna figyelmez­­tető büntetéseket kiróni. B Szakkönyvtár « A bukaresti Technikai könyvkiadó három újdonságára hívjuk fel az ol­vasók figyelmét, mindegyik kapcso­lódik Maros megye iparához és meg­található a Megyei Könyv-Hr Mű­szála Könyv részlegén. GHEORGHE GIURGIU mérnök i­­gen, időszerű könyve a kőolaj- és gázkitermelő fú­ró­m­u­n­kások h­os­szai (Cartea sondorului de extracsie). A kőolaj- és gáztelepek, lelőhely'-k be­mutatása után ismerteti az elsődle­­ges, másodlagos és Ua^m­adliges ki­termelés módszereit, foej­a időzik a korrózióvédelemmel, az u^o^a feje­zet pedig felsorolja a frn»* — v4S‘0& feladatait. LUCIA TEODORESCU: Ca»'fe­a mun­­citorului din sectia de acoP^riri ch­i­­mice si electrochimice című könyvét nemcsak a munkások, hanem a la­boránsok, technikusok, mester­ek fi­gyelmébe is ajánljuk. A ké­­­miai és elektrokémaiai úton való be­vonásának elméleti alapj­ai*. ^ szük­séges anyagokat, gépeket és beren­dezéseket, valamint az aik^rn^zott technológiát tárgyalja a szerző. A­­ két utolsó fejezetet a miru^é­gellen­­őrzésnek és a balese^^-^^'OTvinek­­ szenteli. A hőközpontok kazánhelyes üzemeltetését, a tüzelőii­y^g- és hőenergia-veszteségek r­^cc^M-n+eté­­sét, az üzemzavarok és el­kerülését szeretnék " ^x­ploatarea cazanelor din cPRt^k-k ter­­mice industrial© című kö*pt r-votój»­­lentetésével szerzői: IOan Popa, NICOLAE IORDACHE LTT^TAN NEGULESCU. ífűlöp) A rovatot szerkeszti. PATÉTH ISTVÁN

Next